Berke Balázs vezeti a Ferencváros - DVSC találkozót.

A válogatott szünet utáni első élvonalbeli mérkőzést Rúsz Márton vezeti.

A stopper már nem elég: Amikor a tévé előtt bukik el a futóteszt

A magyar labdarúgásban a játékvezetők és asszisztensek fizikai felmérése körüli események szinte mindig komoly hullámokat vernek, de a videóalapú utólagos kizárás egy egészen új fejezetet nyitott a hazai játékvezetői bizottság (JB) történetében.

A videós utóellenőrzés példátlansága

A fizikai tesztek (mint például az UEFA által is előírt FIFA Fitness Test) hagyományosan a helyszínen, stopperórával és emberi szemmel mért felmérések. Amikor egy asszisztens vagy játékvezető lefutja az előírt távokat és időeredményeket a pályán, az ott jelen lévő ellenőrök és tesztvezetők azonnal visszajelzést adnak a sikeres teljesítésről.

A mostani esetben alkalmazott módszer – miszerint a teszt lefutása után, felvételekről „kikockázva” bírálják felül a helyszíni eredményeket – több szempontból is mélyreható morális és szakmai kérdéseket vet fel:

1. A bizalom megingása: A játékvezetők abban a tudatban távoznak a felmérésről, hogy teljesítették a követelményeket. Az utólagos módosítás elbizonytalanodást és bizalmatlanságot szül a szakmai vezetés felé.

2. Technikai és szabályozási aggályok: Ha a videós utóellenőrzés nincs előre tisztázva az erre vonatkozó szabályzatban (pontos szögek, kameratípusok, hivatalos fellebbezési protokoll), az utólagos érvénytelenítés jogilag és szakmailag is sérülékeny ponttá válik.

3. Kettős mérce érzete: A játékvezetőktől a pályán azonnali és végleges döntéshozatalt várnak el, miközben a saját vezetői testületük a helyszínen meghozott döntéseket napokkal később, zárt ajtók mögött bírálja felül.

Vezetői követelmények és a múlt emlékezete

A sportéletben a mindenkori döntéshozók szigorát mindig a saját aktív pályafutásuk tükrében értékeli a közösség. Hanacsek Attila – aki a JB élén hosszú ideje meghatározó alakja a magyar játékvezetésnek – tevékenységét mindig kiemelt figyelem kíséri.

Amikor a jelenlegi vezetés maximális szigort és hajthatatlanságot tanúsít, elkerülhetetlenül felszínre törnek a múltbéli történetek. A Kecskeméten történt korábbi eset – ahol Hanacsek aktív játékvezetőként maga sem tudta teljesíteni a fizikai tesztet, majd ezt követően fejezte be az aktív futballbírói karrierjét – pontosan az a típusú viszonyítási pont, amit a sportsajtó és a játékvezetői társadalom nem felejt el.

Bár a vezetők kommunikációjában az idő múlásával finomodhatnak vagy átértékelődhetnek a régi események, az archívumok és a korabeli beszámolók egyértelmű emléket őriznek. Ez a kontraszt – a saját múltbeli engedmények és a jelenlegi, már-már túlzottnak ható szigor között – az, ami igazán feszültté teszi a jelenlegi helyzetet a játékvezetői berkekben.

Már a legnézettebb nemzetközi játékvezetői szakportálok egyike, a Law 5 – The Ref sem hagyta szó nélkül a Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottságánál (JB) tapasztalható belső feszültségeket. A nemzetközileg is mértékadónak számító, tényközlő blog fórumán nyíltan témává vált a Hanacsek Attila által vezetett testület belső konfliktusa és az élvonalbeli asszisztensek jelzései.

A nemzetközi fórumon megjelent angol nyelvű bejegyzés magyar fordítása pontos képet ad a kialakult helyzetről:

„Nő a feszültség a magyar játékvezetésben: az elnök bünteti az élvonalbeli asszisztenseket. A hírek szerint komoly feszültségek halmozódnak fel a Magyar Játékvezető Testületen (vagy JB-n) belül. Néhány héttel ezelőtt az élvonalbeli asszisztensek egy névtelen kérdőívet töltöttek ki, amelyben a résztvevők aránya meghaladta a 85%-ot. Az eredmények alapján egy több pontból álló kérelemcsomagot nyújtottak be a Bizottságnak – ám mindegyiket elutasították. Most pedig, egy példátlan lépéssel, négy újonc mutatkozhat be az élvonalban a következő fordulóban. A hírek szerint a bizottság elnöke többször is kijelentette a játékvezetőknek és asszisztenseknek, hogy ’gondoskodni fog róla, hogy senki ne ússza meg következmények nélkül’, és ha szükséges, a teljes élvonalbeli asszisztensi keretet lecseréli. Mindez állítólag azért történik, mert az asszisztensek venni merték a bátorságot, hogy megfogalmazzák aggályaikat és kéréseiket. Ha ez igaz, az komoly kérdéseket vet fel a kommunikációval, a bizalommal és az ellenvélemények kezelésével kapcsolatban a magyar játékvezetésen belül.”

Nemzetközi kockázatok:

Az, hogy az ügy kikerült a nemzetközi szaksajtóba, jóval túlmutat a hazai sportdiplomáciai hullámokon. A nemzetközi labdarúgó szövetségek (UEFA és FIFA) kiemelten figyelik a tagszövetségek játékvezetői bizottságainak függetlenségét, átláthatóságát és a szakmai integritást.

Amennyiben a hír és az elhangzott fenyegetések hivatalos csatornákon is eljutnak az UEFA vagy a FIFA illetékes testületeihez, az akár nemzetközi vizsgálatot vagy a magyar játékvezetők nemzetközi küldéseinek felülvizsgálatát is magával vonhatja. A belső feszültségek nyilvánosságra kerülése így már nemcsak a hazai bajnokság zavartalan lebonyolítását, hanem a magyar játékvezetés nemzetközi megítélését is közvetlenül veszélyezteti

Új-Kaledóniába, Tahitire és Amerikai Szamoára még nem jutott el, de a világ legszebb szigetein dolgozik, olyan helyeken formálja a futball világát, amelyeket a legtöbb halandó maximum képeslapról csodál

Fábián Mihály 2002-ben, mindössze 22 évesen, a labdarúgó NB I történetének legfiatalabb játékvezetőjeként mutatkozott be az élvonalban. 2007-től kilenc éven keresztül, vagyis pályafutása végéig tagja volt a FIFA-keretnek is. Kora alapján még most is vezethetne mind a hazai, mind a nemzetközi porondon, ám 2015-ben sérülés miatt le kellett zárnia a karrierjét – hogy nagyon hamar belevághasson egy másikba több ezer kilométerre Magyarországtól. Szakértelmére több kontinensen is számítanak, jelenleg főállásban az Óceániai Labdarúgó-szövetségnél (OFC) a teljes VAR-projekt vezetőjeként és menedzsereként dolgozik. A 46 éves miskolci születésű szakember lapunknak elmondta, milyen feladatokkal bízták meg az elmúlt tíz évben.

– Rekordot állított fel Magyarországon, hiszen 2002-ben mindössze huszonkét évesen lett NB I-es kerettag, de fiatalon is mondott búcsút a játékvezetésnek. Mi volt az oka?
– Pályafutásom elején sokat köszönhettem Puhl Sándornak, hiszen az általa irányított játékvezetői bizottságtól kaptam meg a bizalmat, hogy az NB I-ben vezethessek. Szintén nagyon hálás vagyok Vágner Lászlónak, az ő JB-elnöksége idején lettem FIFA-kerettag. 156 mérkőzésen fújtam a sípot az NB I-ben, ám pályafutásom utolsó szakaszában sokszor bajlódtam sérüléssel, és már nem tudtam vállalni azokat a követelményeket, amiket megkíván a profi játékvezetés. Így is felejthetetlen élményekkel gazdagodtam, FIFA-játékvezetőként Európa legtöbb patinás stadionjában megfordultam, és Kassai Viktor csapatának tagjaként egyszer Bajnokok Ligája-döntőn, kétszer BL-elődöntőn is részt vehettem.

– Búcsúja után viszont nem a magyar, hanem az ausztrál játékvezetésben vállalt feladatot. Hogy jutott a lehetőséghez?  
– Szerettem volna segíteni a következő generációt, de erre nem volt lehetőségem itthon. 2016-ban felvételiztem egy ausztrál sportmenedzseri iskolába, a döntésemben az is közrejátszott, hogy egyrészt a játékvezetéstől való búcsúm lelkileg megviselt, változásra volt szükségem, másrészt mindig kíváncsi voltam rá, milyen az élet Ausztráliában. Bár voltak ismerőseim Melbourne-ben, így is fejest ugrottam az ismeretlenbe, és eredetileg csak egy évre terveztem a kinntartózkodást. De még a tanulmányaim alatt kapcsolatot kerestem a Victoria állambeli szövetséggel, ahol hamar elkezdhettem ellenőrködni a másodosztálynak megfelelő állami bajnokságban. Nem sokkal később megkeresett az ausztrál szövetség játékvezetői bizottságának akkori vezetője, és szerződést ajánlott nekem. Mindeközben megpályáztam egy „talent vízumot”, amit Ausztráliában a sport és a művészet területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó külföldieknek ítélhetnek oda. Nem számítottam rá, hogy sikeres lesz a pályázatom, mondjuk úgy, hogy időt akartam nyerni. Azonban kilenc hónappal később értesítettek, hogy a kérelmemet elfogadták, és állandó letelepedési vízumot kaptam. Amikor lehetőségem nyílt rá, ausztrál állampolgárságért is folyamodtam. A pandémia sajnos lelassította a folyamatot, de 2022 óta a magyar mellett már ausztrál állampolgár is vagyok.

– Milyen feladatai voltak a Football Australiánál?  
– 2017-től már az élvonalban is foglalkoztattak ellenőrként, emellett elkezdtem dolgozni három FIFA-játékvezetővel, Jarred Gillett-tel, Shaun Evansszel és Chris Beathszel. Minden meccsüket megnéztem, szakmailag kellett őket felkészítenem az előttük álló feladatokra. Az eleinte húszórás, félállásos munkám az idő múlásával bővült, elit instruktorként feleltem a játékvezetők oktatásáért. 2018-ban pedig több mint ötven pályázó közül engem választottak ki a Victoria állami szövetség játékvezetői bizottságának egyik főállású munkaviszonnyal járó vezetői posztjára.

– Meddig látta el ezt a kettős feladatkört?  
– Az ausztrál szövetségnél egy év kihagyással, míg Victoria államban megszakítás nélkül dolgoztam 2024 februárjáig heti hatvan órát, ami a gyakorlatban a nyolcvanat is elérhette… Akkor újabb hatalmas fordulatot vett az életem, áprilisban megpályáztam az óceániai szövetség VAR-projektjének menedzseri állását. Több mint három hónapos, többkörös állásinterjú-sorozat után engem választottak, és augusztusban elkezdhettem dolgozni. Az OFC-nél a játékvezetői bizottságban is tevékenykedem, részt veszek az oktatásban és szakmai ellenőrként működöm a játékvezetés és a VAR területén. Sőt, három hónap után az óceániai szövetség jelölésének köszönhetően – egyedüli magyarként – felkerültem a FIFA oktatói, instruktori listájára 2025 januárjában. Néhány hónappal később pedig a FIFA technológiai tanácsadó csoportjának is tagja lettem az OFC képviselőjeként. Az óceániai régióban járok előadásokat tartani, 2024 óta világbajnoki selejtezőkön is dolgozom ellenőrként, ráadásul 2026 januárjában az OFC ajánlására az amerikai MLS profi bajnokság ellenőri keretébe is bekerültem, ott online követem a játékvezetők működését.

– Hogyan működik ez a gyakorlatban?  
– Az ellenőrzés online történik, hozzáférek a kommunikációhoz és több kameraálláshoz is. A jelentéshez és a meccsértékeléshez szükséges összes tényező megtalálható egy belső internetes rendszerben. Manapság már nem időszerű, ami, mondjuk, húsz éve általános volt, hogy az ellenőr a lelátóról, hetven-nyolcvan méterről próbálja meg eldönteni, hogy jól ítélt-e egy-egy esetben a játékvezető. Én minden mérkőzést visszanézek, akár többször is, és két nappal később kell leadnom a jelentésemet.

– Térjünk vissza még Óceániába, ami az európai futballszurkolók előtt ismeretlen terület. Milyen az ottani labdarúgás helyzete?  
– Bár természetesen még nincs azon a szinten, mint az európai labdarúgás, rohamosan és folyamatosan fejlődik. Az OFC vezetősége nagyon elhivatott, minden támogatást megad. Ráadásul lehetőség nyílt a videobíró-rendszer bevezetésére is, ami hatalmas előrelépést jelent a térség játékvezetésére nézve. Tizenegy tagállama van az óceániai szövetségnek, igencsak elszórva a Csendes-óceán déli részén. Bár Új-Zéland a szövetség főhadiszállása, oktatóként állandóan utazom, a tizenegy tagországból nyolc helyen is megfordultam már, volt, ahol három-négy alkalommal is. Most, amikor beszélünk, a Fidzsi-szigeteken tartok továbbképzést, de nemsokára utazom vissza Melbourne-be, hogy néhány nap múlva újra visszatérjek ide. Új-Kaledóniába, Tahitire és Amerikai Szamoára még nem jutottam el, de remélem, hogy a következő időszakban a munkám során oda is ellátogatok. Nagyon örülök neki, hogy idén bevezettük a videobíró-rendszert az óceániai profi ligában, amely a kontinens legjobb profi csapatainak új versenyrendszere, és ebben az újításban nekem is fontos szerepem volt. Csak összehasonlításképpen: az óceániai Bajnokok Ligájában még nincs VAR.

– Ezek szerint hosszabb távon is az óceániai szövetségnél képzeli el a jövőjét?  
– Igen, szeretném folytatni az elkezdett munkát. Amit most átélek, semmihez sem hasonlító munkatapasztalat – a munkahelyeim azok a szigetek, amelyekről minden túlzás nélkül mondhatom, hogy a világ legszebb helyei. Korábban el sem tudtam képzelni, hogy Európán kívül ilyen csodálatos világok is léteznek. Ez egy szenzációs munkalehetőség, sorra nyílnak a kapuk a nemzetközi szövetség felé is. Rengeteg megbeszélésen veszek részt a FIFA munkatársaival, az óceániai szövetségek vezetőivel, főtitkáraival vagy éppen játékvezetőivel. Napi szinten újabb sportkapcsolatok épülnek, folyamatosan tudom építeni a kapcsolati tőkémet. Az itt szerzett tapasztalat semmivel sem hasonlítható össze. De remélem, hogy egyszer eljön az az idő, hogy a magyar játékvezetés fejlődéséért is dolgozhatok valamilyen formában.

– Ha már magyar bíráskodás: van kapcsolata a régebbi kollégákkal, illetve a hazai játékvezetéssel?  
– Szeretném megemlíteni a néhány éve elhunyt Pecze István nevét, akihez pályafutásom eleje óta szoros barátság fűzött, és az elnöksége alatt a Borsod megyei JB-ben oktatóként dolgoztam. Sok játékvezető köszönheti Pistának a karrierjét. Természetesen több kollégával tartom a kapcsolatot. Az első JB-el­nököm Geró Gábor volt, vele a mai napig nagyszerű viszonyban vagyok. Többükkel barátságot ápolok, közülük Kassai Viktort, Bognár Tamást, Vad II Istvánt, Ring Györgyöt, Erős Gábort, Bede Ferencet és Vámos Tibort, az MLSZ versenyigazgatóját emelném ki, velük rendszeresen beszélek, de mondhatom Galán Roland, Ortó Gyula, Varga Zsolt, Fridély Gábor és Zvolenszki László nevét is. Próbálom követni a hazai játékvezetést, és szurkolok a mostani nemzetközi és fiatal bíróknak, hogy hosszú távon megállják a helyüket, és tovább öregbítsék a magyar játékvezetés hírnevét.

Néhány hete robbant a bomba: az élvonalbeli asszisztensek közvetlenül az MLSZ Játékvezetői Bizottságának juttatták el a levelüket,  amelyben jobbító szándékkal mutattak rá a tarthatatlan állapotokra és a problémákra.

A reakció? Tipikus tőle: Hanacsek Attila összehívott akkor rögtön egy  keretértekezletet, és a szokásos fenyegető, erősködő stílusában próbálta elfojtani a hangjukat.

A nyílt megtorlásra sem kellett sokat várni.

A szerdai, vecsési hotelben megrendezett gyűlésen Hanacsek órákon át tartó monológja után nyílt színi megalázást tervezett: fel akarta állítani azt a 18 asszisztenst, akik benne voltak a levél megírásában. Mivel senki sem volt hajlandó alávetni magát ennek a kollektív kivégzésnek, elszabadult az indulat: bejelentette, hogy a gyanúsítottakat egyszerűen kiszórja az élvonalból a hétvégén, és inkább NB II-es sporikkal tölti fel a keretet.

A szálak persze összekapcsolódnak: az is kiszivárgott, hogy a két finoman szólva is alkalmatlan játékvezető, Derdák Marcell és Zimmermann Márió közül kerül ki az új FIFA-kerettag. Emiatt most gőzerővel folyik a "nyomásuk" – a küldők és az ellenőrök számára ki van adva a parancs: őket kell tolni, kerüljön amibe kerül!

A sztori még nem ért véget, hamarosan jövünk a részletekkel!

Teljes magyar játékvezetői csapat kapott Nemzetek Ligája-megbízást – Berke Balázs vezeti az Izland–Bulgária mérkőzést

Tehetséggondozás, gyakorlati feladatok, videóelemzések és személyre szabott visszajelzések: a válogatott szünetben sem állt meg a munka a magyar játékvezetésben.

A válogatott szünet a labdarúgásban nemcsak a nemzeti csapatok felkészüléséről és mérkőzéseiről szól, a hazai játékvezetés számára ez az időszak a tudatos felkészülés, a tapasztalatok feldolgozása és a folyamatos szakmai fejlődés fontos időszaka is. Az MLSZ Játékvezetői Bizottsága a szeptemberi válogatott szünetben több képzési programot szervezett: az Országos Talent-nap, a 14. Asszisztensi Nap, valamint a Puhl Sándor Haladó Akadémia összevont képzése egyaránt azt a célt szolgálta, hogy a játékvezetők és asszisztensek a lehető legfelkészültebben folytathassák a bajnoki idényt.

Országos Talent-nap: a jövő játékvezetőinek fejlesztése

A magyar játékvezetés hosszú távú jövője szempontjából kiemelt jelentőségű a tehetséges fiatalok támogatása. Az Országos Talent-nap célja, hogy a kiválasztott fiatal játékvezetők továbbfejlesszék szakmai tudásukat, bővítsék ismereteiket, és felkészüljenek a következő szakmai szintekre.

A program középpontjában a gyakorlati készségek fejlesztése, a mérkőzéshelyzetek tudatos értékelése és az egyéni teljesítmény elemzése állt. A délelőtti REF Practical Session során a résztvevők összetett, a mérkőzéseken előforduló helyzetekhez kapcsolódó gyakorlati feladatokat oldottak meg. A délutáni csoportos foglalkozásokon saját mérkőzésfelvételeik segítségével elemezték teljesítményüket, különös tekintettel a mozgásra, a helyezkedésre és a büntetőterület megfelelő felügyeletére. A nap végén közösen összegezték a tapasztalatokat, és személyre szabott szakmai útravalót kaptak a további fejlődéshez.

A képzés üzenete egyértelmű: a tehetség önmagában nem elegendő. A folyamatos fejlődéshez belső motivációra, elszántságra és elkötelezettségre is szükség van.

14. Asszisztensi Nap: a döntések pontosságáért

Szeptember 23-án immár 14. alkalommal rendezték meg az Asszisztensi Napot, amely az élvonalban működő játékvezetői csapatok szakmai felkészítésének fontos eleme. Az MLSZ JB célja, hogy a legmagasabb szinten tevékenykedő hivatalos személyek – játékvezetők, asszisztensek, VAR-ok, AVAR-ok és operátorok – folyamatos képzésben részesüljenek, képességeiket szinten tartsák, teljesítményüket rendszeresen értékeljék, és készségeiket továbbfejlesszék. A képzési napra valamennyi FIFA- és NB I-es asszisztens, valamint az NB II-es asszisztensi keretből kiválasztott tehetségek kaptak meghívást. A délelőtti AR Practical Session a gyakorlati készségek, az érzékelés és a döntéshozatal fejlesztésére összpontosított. A résztvevők instant lesteszten is számot adtak felkészültségükről, miközben további szakmai feladatokkal is foglalkoztak.

A délutáni csoportos foglalkozások során négy külön teremben elemezték az OTP Bank Liga elmúlt fordulóinak tanulságos jeleneteit, kiemelt figyelmet fordítva az asszisztensi és AVAR-feladatokra. A közös elemzések lehetőséget adtak arra, hogy a résztvevők megosszák tapasztalataikat, egységesítsék szakmai értelmezésüket, és felkészüljenek a következő fordulók kihívásaira.

Puhl Sándor Haladó Akadémia: három nap intenzív szakmai munka

A válogatott szünet képzési programjának egyik legösszetettebb eleme a Puhl Sándor Haladó Akadémia összevont képzése volt, amely szeptember 25. és 27. között három napon át biztosított intenzív szakmai fejlődési lehetőséget a résztvevők számára.

A pénteki nyitónapot elméleti és videós tesztek vezették be, majd délután a gyakorlatban folytatódott a munka. A játékvezetők szituációs és koordinációs gyakorlatokat végeztek, míg az asszisztensek a leshatár felvételét, a koordinációt és a leshelyzetek megítélését gyakorolták. Az esti programban a Ludogorec–Hapoel Tel-Aviv UEFA Konferencialiga-mérkőzést tekintették meg, előre meghatározott szakmai szempontok alapján.

Egyéni visszajelzések és közös mérkőzéselemzések

A szombati nap az egyéni értékelések és a videós elemzések jegyében telt. A résztvevők négy csoportban, külön termekben dolgozták fel a mérkőzéshelyzeteket, és személyre szabott visszajelzéseket kaptak a teljesítményükről. A gyakorlati foglalkozásokat videós elemzések egészítették ki, amelyek során a játékvezetők és asszisztensek a döntési helyzetek felismerését, a helyezkedést és az együttműködést is vizsgálták. A nap egyik fontos témája a kommunikációs szett gyakorlati használata volt, amely a játékvezetői csapat tagjai közötti hatékony információáramlást és együttműködést támogatja. Az esti órákban a résztvevők csoportokban elemezték a mérkőzés felvételeit, kivágták a legfontosabb jeleneteket a másnapi prezentációkhoz.

Prezentációk, következtetések, útravaló

A vasárnapi zárónapon a csoportok bemutatták az általuk kiválasztott mérkőzésjeleneteket, ismertették szakmai értékelésüket és megosztották a közös elemzésekből levont következtetéseiket. A prezentációk lehetőséget teremtettek arra, hogy a résztvevők ne csupán saját döntéseiket értékeljék, hanem mások megközelítéséből is tanuljanak. A háromnapos képzés zárásaként az Akadémia vezetése összefoglalta a legfontosabb tapasztalatokat, és útravalót adott a további szakmai munkához.

A fejlődés nem áll meg a válogatott szünetben

Az Országos Talent-nap, a 14. Asszisztensi Nap és a Puhl Sándor Haladó Akadémia összevont képzése egyaránt azt mutatja, hogy a magyar játékvezetésben a folyamatos tanulás és a teljesítmény tudatos fejlesztése kiemelt szerepet kap. A fiatal tehetségek támogatása, az asszisztensek döntési pontosságának fejlesztése, valamint a haladó játékvezetők és asszisztensek egyéni és csoportos értékelése ugyanannak a szakmai szemléletnek a része.

A képzési programok mellett az országos keretben működő játékvezetőknek az évközi, UEFA által előírt fizikai tesztet is teljesíteniük kell, amely a megfelelő erőnlét és a mérkőzések magas szintű vezetéséhez szükséges fizikai felkészültség fenntartását szolgálja.

A válogatott szünet tehát a játékvezetők számára nem pihenőidő, hanem a fejlődés újabb állomása volt. A megszerzett tapasztalatok és a közös munka eredményei a bajnoki mérkőzéseken, a pontosabb döntésekben és az összehangoltabb játékvezetői csapatmunkában kamatozhatnak.

Káprály Mihály lesz a játékvezetője a kedd esti San Marino–Albánia Nemzetek Ligája-mérkőzésének a C-ligában.

Az UEFA hivatalos honlapja szerint Káprály Mihály két partjelzője Buzás Balázs és Kóbor Péter lesz, negyedik játékvezetőként Derdák Marcell működik majd közre. A VAR-szobában Bognár Tamás lesz a főnök, segítője Kulcsár Katalin.

Káprály Mihály eddig két felnőttválogatottak közötti mérkőzést vezetett: először 2024 júniusában az Albánia–Azerbajdzsán (3–1) találkozón dirigált, majd idén júniusban a Szlovákia–Málta (2–1) meccsen fújta a sípot. Miután ez a két korábbi válogatott meccs egyaránt felkészülési mérkőzés volt, ezért Káprály első alkalommal készülhet felnőttválogatottak közötti tétmeccs vezetésére - írja az nso.hu.

Az elmúlt napokban folyamatos fejlesztéseken dolgoztunk a színfalak mögött, hogy látogatóink és a játékvezetői közösség tagjai még élvezetesebb, gördülékenyebb élményben részesüljenek.

Örömmel jelentjük be, hogy az oldalunk átfogó megújuláson ment keresztül!

Mi változott?

• Letisztult és áttekinthető design: A modern vizuális elemeknek, a megújult kártyáknak és a dinamikus füleknek köszönhetően a mérkőzésadatok, hírek és profilok böngészése sokkal kényelmesebbé és egyértelműbbé vált.

• Látványosabb statisztikák: Átdolgoztuk az adatbanki és küldési statisztikákat. A látványos grafikai elemek, új mutatók és grafikai elemek segítségével mostantól még gyorsabban és átláthatóbban böngészhetők a játékvezetők keretei, küldései és lapstatisztikái.

• Villámgyors működés: Teljesen optimalizáltuk az adatbázis-lekérdezéseket és az SQL-kapcsolatokat. Ennek köszönhetően a cikkek, statisztikák és profiladatlapok betöltési ideje érezhetően lecsökkent.

Böngésszétek bátran a megújult tartalmakat, teszteljétek a gyorsabb felületet, és kövessétek továbbra is a legfrissebb játékvezetői híreket!

És ez még csak a kezdet...

Nemzetek Ligája második játéknapján az elsőszámú magyar ellenőr, Kassai Viktor is fontos feladatot kapott.

Tavasszal a Csákvár–Vasas mérkőzésen Derdák Marcell súlyos hibát követett el, ami után kiállította az angyalföldiek vezetőedzőjét, akit a Fegyelmi Bizottság 4 meccsre eltiltott.

A hibáért cserébe Hanacsek Attila 4 hétre eltiltotta Derdákot az élvonalbeli küldésektől (3 hétig pálya közelébe sem mehetett).

Ezt követően vezetett most először újra a Vasasnak, a DVSC elleni összecsapáson a Nagyerdei Stadionban.
A lélektani nyomás azonban rányomta a bélyegét a teljesítményére. Mivel voltak belsős információink, hogy lesz egy sajtóanyag, ezért vártunk az elemzéssel, hogy egymás mellé tegyük az eseteket.

Lássuk a mérkőzés legvitatottabb perceit!

Első félidő: Műesés, elmaradt lapok és egy gól előtti tévesen megítélt szabadrúgás

• 7. perc: Tóth Milán esett el két védő között. Bár Lang keze érintette a vendégtámadó arcát, Tóth inkább látványosan bedobta magát a védők közé. Összességében jó döntés született a síp meg nem szólalásával (egy rutinos, jó játékvezető figyelmeztette volna Langot az óvatosságra).

• 21–24. perc: Csóka felelőtlen belépője teljesen jogosan ért sárga lapot. Nem sokkal később Dzsudzsák „karcos megmozdulása” - megrúgása Koszta ellen szintén megérdemelte volna a kártyát.

• 30–35. perc: Mezeit tüntették el szabálytalanul, sípszó nélkül. Öt perccel később Mezei rálépett ellenfele Achillesére – a sárga lap itt is elmaradt.

• 43. perc (Téves szabadrúgás, amiből gól született): Két labda volt a pályán egymástól 2 méterre, ám Derdákot ez nem zavarta, pedig látványosan közel volt egymáshoz a két labda. Végül az egyik Vasas-játékos passzolta ki az egyiket. Közvetlenül ezután Koszta dobta el magát a tizenhatos előtt, belehúzva a lábát Langba, hogy legyen kontakt. Derdák tévesen adott szabadrúgást a Vasas javára, hiszen a csatár nem a kontakt hatására esett el, hanem feldobta magát. A hiba súlyát növeli, hogy a Vasas ebből a szabadrúgásból szerzett gólt.

• 45+2. perc: Hidi M. kapott sárga lapot egy ígéretes akció megállításáért.

Második félidő: Arrogáns kommunikáció, elveszített kontroll és a „néma síp” esete

• 54–56. perc: Szendrei ütközött a büntetőterület előtt, ami miatt szabadrúgást kapott a Vasas. Dzsudzsák és Szendrei reklamálását Derdák arrogáns testbeszéddel, „elhajtó” mozdulatokkal reagálta le. Ezt a szituációt így menedzselni messze nem élvonalbeli szint. Nem sokkal később Csóka és Szendrei akadt össze – a pályán érezhetően megszűnt a tisztelet és a nyugalom.

• 59. perc (A meg nem adott Loki-gól és az MLSZ JB érvhibái): A DVSC gólt szerez, Derdák Marcell azonban érvényteleníti a találatot arra hivatkozva, hogy a labdát felhozó Dénes akciója során a játékszer elhagyta a pályát.
Érdemes ezt a szituációt az MLSZ Játékvezetői Bizottságának (JB) hivatalos állásfoglalásával párhuzamosan megvizsgálni, a testület okfejtése ugyanis több ponton is logikai ellentmondásokba ütközik.

A lassítások többszöri elemzése alapján a következő tények rögzíthetők:

1. A labda helye: Bár a felvételek alapján a labda szinte bizonyosan nem hagyta el teljes terjedelmével a játékteret, ezen még lehetne vitatkozni.

2. Elmaradt a sípszó: Azon viszont aligha, hogy a játékvezető – bár a mozdulataiból úgy tűnt, mintha a szájához emelte volna a sípot – végül nem fújt bele.
Ezt az alábbi vitathatatlan tények támasztják alá:

 A közvetítésben egyáltalán nem hallatszik sípszó, pedig a mérkőzés korábbi szakaszaiban a síp hangja mindvégig tisztán hallható volt.

 A TV-képernyőn megjelent a „VAR-vizsgálat” felirat. Mivel a kommunikációs szett mikrofonja mindössze néhány centiméterre van a síptól ilyen esetben, így a VAR-buszban azonnal hallaniuk kellett volna a sípszót. Ha van sípszó, a VAR miért kezdett volna el vizsgálódni egy már lefújt szituációban? A riporter ráadásul maga is megjegyezte, hogy a VAR-busz ellenőrizte, kint volt-e a labda.

 A játékvezető közvetlen közelében tartózkodó játékosok reakciója is árulkodó: senki sem torpant meg vagy állt le, ahogyan az egy sípszó esetén természetes lenne.

 A kapu mögötti kamerakép egyértelműen megmutatja, hogy Derdák csak akkor indult el az oldalvonal és az asszisztens felé, amikor a labda már a hálóba került, ha előbb sípolt volna, akkor előbb indul a helyszín felé.

 Derdáknál ebben a szezonban nem egyedi esetről van szó: korábban is többször dokumentáltuk a fáziskéséses sípszóit, amikor a szájához emelt síppal másodperceket várt a tényleges fújásig (MTK–Puskás 69. perc, Paks–Újpest 62. perc, Kispest–ZTE 10. perc).
Mindent egybevetve szinte tényként kezelhető, hogy Derdák nem szakította meg a játékot a gól előtt. Az pedig az MLSZ JB részéről a teljes magyar futballtársadalom visszatérő semmibe vétele, hogy a nyilvánvaló felvételek ellenére is azt az elvet erőltetik: ne a saját szemünknek, a játékvezetőknek higgyünk.

• 66. perc (A könyöklés, amit a VAR is elbagatellizált): Andreev maradt a földön, miután Pávkovics lekönyökölte. A síp néma maradt. A VAR busz személyzete piros lapot kezdett vizsgálni. Végül Zierkelbach azzal az indoklással mentesítette az esetet, hogy "nem volt intenzitás a mozdulatban". Megítélésünk szerint ez a megmozdulás minimum sárga, de sokkal inkább piros lapot érdemelt volna, hiszen kísértetiesen hasonlított a hírhedtté vált Oláh–Tacsi esetre. Beszédes, hogy az MLSZ Játékvezetői Bizottsága kizárólag a DVSC külön megkeresésére volt hajlandó foglalkozni az esettel – a válaszukban pedig, a megszokott koreográfia szerint, ismét apró hibának minősítették az esetet.
El lehet bújni egy sárga lap mögé, ám ezzel nem szorítjuk vissza az ilyen eseteket, hanem zöld utat adunk nekik. Ott tartunk, hogy a játékvezetői ítéletek védelme előbbre valóvá válik, mint a futballisták testi épségének a védelme... Hetek óta hangoztatjuk, hogy lényegesen nagyobb szigorra lenne szükség az ilyen jellegű szabálytalanságoknál – nem véletlen, hogy az elmaradt szankciók miatt már a TV-riporter is kifakadt a közvetítés során.

• 70–71. perc: Kovácsréti és Lang Ádám is jogos sárga lapot kapott felelőtlen belépőkért.

• 78. perc: Urblík könyökölte le Boskovicot a tartalék játékvezető orra előtt. Derdák teljesen elveszítette a mérkőzés feletti kontrollt, a sárga lap ismét elmaradt.

• 81. perc (Újabb hibás szabályértelmezés a VAR-nál): Gólt szerez a DVSC, az asszisztens nem emelte a zászlót, Derdák középre mutatott, azonban Zierkelbach kihívta Derdákot a monitorhoz, és végül les miatt nem adták meg a gólt. A sajtóközlemény szerint Dénes blokkolta a védőt, így vált a leshelyzete aktívvá. Csakhogy a felvételeken látszik, hogy az egyik védő elfejelte a labdát, amit Dénes megszerezve beadott. Ez a szabályok szerint a labda szándékos megjátszásának számít, ami feloldja a korábbi leshelyzetet! Ráadásul, ha „blokkolás” miatt szabálytalanságot fújtak volna kifelé (a leshelyzet úgy vált aktívvá, hogy a blokkolás megtörtént, és ha egy időben 2 szabálytalanság van, akkor a súlyosabbat kell büntetni), az közvetlen szabadrúgást ért volna, ugyanakkor Derdák közvetett szabadrúgást ítélt les miatt. A döntés szakmailag teljes mértékben hibás, azaz újabb szabályos gólt vettek el a DVSC-től.

• 92–94. perc: A már sárga lapos Batik gyanús könyöklése büntetlenül maradt. A 94. percben a Vasas gólvonaláról/vonalán túlról vágta ki a labdát a védő. Az asszisztens 2,5-3 méterre lemaradva követte az akciót, a labda pedig vélhetően bent volt (bár se pro, se kontra nem bizonyítható), de nem ítéltek gólt a játékvezetők. A sajtóközlemény szerint lerövidítve: „nem bizonyítható, hogy a labda bent volt, de ha mégis, a kapust úgyis faultolták - megint a megszokott "mindegy mi történt, a játékvezetőknek igaza van" elvet tükrözi.

• 95. perc: Dénes, Tercza, majd Tóth kapott sárga lapot. Utóbbi konkrétan kinevette a játékvezetőt a döntés után – meglehetősen szomorú képet festve Derdák tekintélyéről.

Összegzés

Igen nehéz szavakat találni Derdák Marcell ezen az esten nyújtott működésére.
Minimum két gólt jogtalanul vettek el a DVSC-től, több sárga lapos szabálytalanság felett is szemet hunyt a játékvezető, ezeket részleteztük.
A szakmai hibáknál már csak a Bizottság utólagos sajtóanyaga felháborítóbb, amely az egész magyar futballtársadalmat kioktatva próbálja meg magyarázni a magyarázhatatlant. Ez az a fajta arrogancia, amit a játékvezetők hétről hétre a pályára is kivisznek, de legalább tudjuk honnan eredeztethető.