Az MLSZ Elnöksége az OTP Bank Liga NB I-es Bajnokság és a férfi Magyar Kupa hátralévő mérkőzéseinek lejátszása tekintetében az alábbiakról döntött:

a) A jelzett mérkőzéseket az eredeti versenykiírásokban foglaltak szerinti 2020. május 26. és július 12. között le kell játszani.

b) A Versenyigazgató felhatalmazást kapott a fenti időszak versenynaptárának összeállítására a TV-közvetítések jogtulajdonosával történő egyeztetést követően, azzal, hogy a mérkőzéseket a lehető legrövidebb idő alatt kell lejátszani, és egy csapat két bajnoki mérkőzése között legalább 3 nap legyen. Amennyiben egy csapat Magyar Kupa és bajnoki mérkőzést játszik egymást követően, akkor legalább 2 nap kell legyen ezen két mérkőzés között; 4

c) A mérkőzések során 5 cserejátékos szerepelhet, de a cserékre a mérkőzés alatt csak 3 időpontot lehet felhasználni (a félidőben végrehajtott csere ebbe nem számít bele);

d) A mérkőzések során mindkét félidőben a félidő felénél ivószünetet kell tartani a játékosok számára;

e) A jelzett mérkőzéseket a 170/2020 (IV.30.) számú Korm.rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel zárt körülmények között (zárt kapu) kell lejátszani, melynek feltételeit külön elnökségi határozat írja le;

f) Amennyiben az OTP Bank Liga NB I-es bajnokság összes fordulója megtartásra kerül, akkor a bajnokság végeredménye, a bajnok és a kieső csapatok, valamint az UEFA BL, valamint EL sorozatokban részvételre jogosult csapatok a Versenykiírás szerint kerülnek meghatározásra;

g) Amennyiben a férfi Magyar Kupa összes fordulója megtartásra kerül, akkor a Magyar Kupa győztese indulhat az UEFA EL sorozatában, kivéve, ha a Magyar Kupa győztese az OTP Bank Liga 1-3. helyezettjének valamelyike: ebben az esetben az UEFA előírásai szerint az UEFA EL-sorozatában az OTP Bank Liga 4. helyezettje jogosult indulni. 

A tervek szerint szigorú egészségügyi előírások mellett május 23-án a Magyar Kupa elődöntőinek első mérkőzéseivel folytatódik a futballidény, május 30-án pedig a 26. fordulóval folytatódhat a férfi NB I-es bajnokság. A női NB I-ben csak a BL-be indulás eldöntéséhez szükséges mérkőzéseket rendezik meg. A tömeges érintkezés továbbra is komoly veszély, ezért a futsal és a szabadtéri amatőr és utánpótlás-bajnokságok idénye befejeződik.

Az elnökség hétfői döntése értelmében az OTP Bank Liga a 26. fordulóval, a férfi Magyar Kupa pedig az elődöntőkkel folytatódik, valamint lejátsszák a Simple Női Ligában a BL-be jutásról döntő mérkőzéseket. A Magyar Kupa elődöntőjének első fordulóját május 23-án, a visszavágókat május 27-én rendezik meg. A Magyar Kupa döntőjének időpontja június 2. Az OTP Bank Ligában a Ferencváros két korábban elmaradt bajnokiját a Magyar Kupa elődöntőkkel azonos időszakban játsszák le, majd a bajnokság május 30-án indul újra a 26. fordulóval. A bajnokságot a tervek szerint június végéig kell befejezni, egy csapat két bajnoki mérkőzése között legalább 3 napnak kell eltelnie.

A férfi nagypályás bajnokságok közül az NB II és NB III-as bajnokságok esetében, a kiírás elveit követve, a félbemaradt bajnokságok záró táblázata alapján jelölik ki a feljutókat és kiesőket, valamint a megyei első osztályokból a feljutókat az NB III-ba.

Annak érdekében, hogy országos szinten ne növekedjen drasztikusan az érintkezések száma, minden további országos és megyei bajnokság, kupa és grassroots torna lezárásra kerül. Több mérkőzést nem játszanak a csapatok. A tabellák jelenlegi állapotukban rögzülnek, és nincs hivatalos végeredmény, nincsenek helyezettek, nincs végeredmény alapján feljutó és kieső, a csapatok nem kapnak érmet és oklevelet.

A sportolók, stábtagok egészségének védelme kiemelten fontos feladat, amelynek biztosítására a kluboknak jelentős energiákat kell összpontosítaniuk ebben a helyzetben. Az MLSZ orvosi bizottsága részletes egészségügyi és vizsgálati protokollt dolgozott ki, melynek tervezetéről a szövetség előzetesen tájékoztatta az érintett klubokat. Ennek értelmében a kezdeti, átfogó orvosi ellenőrzést követően a csapatoknál hetente kétszer, illetve minden mérkőzés előtt korona vírus tesztet kell a játékosokon és minden velük érintkező személyen elvégezni. A pozitív tesztet produkálókat el kell különíteni az egészséges játékosoktól, és a többiek egy soron kívüli teszt elvégzése, illetve negatív eredménye után folytathatják a sporttevékenységet.

Az MLSZ által életbe léptetett másik szabályozás értelmében a zárt kapus mérkőzésekre csak az elengedhetetlenül szükséges személyek és ők is csak minimális létszámban engedhetőek be a stadionba, a csapatok közvetlen közelébe. A stadionon belül a játékteret az öltözőkkel szigorúan el kell különíteni (sport zóna) a nézőtéri területtől. A sport zónába csak olyan személyek léphetnek be, akik közvetlenül a mérkőzés előtt elvégezték a koronavírus tesztet, és negatív eredménnyel járt a teszt. A nézőtéri zónába a média munkatársai, stadion üzemeltetők, nélkülözhetetlen kiszolgáló személyzet, valamint a klubvezetők és szponzorok képviselői léphetnek be. Nekik nem kötelező a teszt, de nyilatkozniuk kell a tünetmentességről, és szigorúan be kell tartaniuk az általános előírásokat a stadion területén. A nézőtéri zónába is csak a minimálisan szükséges számú személy léphet be. Mindkét zónába előre összeállított lista alapján lehet belépni a stadionba.

Mint ismeretes, az MLSZ elnöksége április 24-i döntésével kimondta, a koronavírus-járvány miatt meghozott rendkívüli intézkedések enyhítése esetén, 20 nappal a lazító határozatot követően újra indulhatnak a nemzetközi kupákba kvalifikáló felnőtt kültéri bajnokságok. A kormány április 30-i döntését követően lehetővé vált labdarúgó-bajnokságok újraindítása.

Az MLSZ a bajnokságok újraindítását megelőzően kikérte az Országos Tisztifőorvos és az Operatív Törzs álláspontját a megfelelő védekezés kapcsán. A szövetség a jövőben is teljes mértékben betartja a kormányzati és járványügyi szervek által előírtakat.

Az egyes nagypályás bajnokságokat érintő részletes elnökségi határozatok

Simple Női Liga

A 13. fordulóból elmaradt MTK Hungária FC–DVTK mérkőzés pótlása után kialakul a liga záró táblázata, melynek első két helyezettje egy két győzelemig tartó páros mérkőzésen dönti el egymás között a 2020/21-es női BL-indulás jogát. A bajnokság hivatalos végeredmény nélkül zárul le, nincs bajnok, sem végső helyezettek, illetve kiesők. A 2020/21-es idényben a 2019/20-as bajnokságban résztvevő csapatok jogosultak az NB I-es nevezésre.

Merkantil Bank Liga NB II

A felfüggesztett NB II-es bajnokság nem folytatódik, a bajnokság elmaradt és hátralévő mérkőzéseit nem rendezik meg. A bajnoki táblázat jelenlegi állapota a záró táblázat, a bajnokság hivatalos végeredmény nélkül zárul le, nincs bajnok, nincsenek végső helyezések, nincsenek végeredmény alapján feljutók és kiesők sem.

A záró táblázat 1. és 2. helyén álló csapatok jogosultak a 2020/21-es idényben az OTP Bank Liga NB I-es bajnokságba történő nevezésre. A záró táblázat 18., 19. és 20. helyén álló csapatok nem lesznek jogosultak a 2020/21-es idényben az NB II-es bajnokságba való nevezésre.

Férfi felnőtt NB III

A felfüggesztett NB III-as bajnokság nem folytatódik, a bajnokság elmaradt és hátralévő mérkőzéseit nem rendezik meg. A bajnoki táblázatok jelenlegi állapota a záró táblázat, a bajnoki csoportoknak nincs hivatalos végeredménye, így nincsenek bajnokok, érmesek, végeredmény alapján feljutók és kiesők sem.

A záró táblázat 1. helyén álló csapatok (összesen három) lesznek jogosultak a 2020/21-es idényben a Merkantil Bank Liga NB II-es bajnokságba történő nevezésre. A záró táblázatok utolsó három helyén álló csapatok, valamint a legrosszabb 13. helyen álló csapat (összesen tíz csapat) nem lesznek jogosultak a 2020/21-es idényben az NB III-as bajnokságba való nevezésre.

A 2020/21-es idényben az NB III-as bajnokságra azok a csapatok nevezhetnek, amelyek a fentiek alapján nem kerülnek át másik bajnokságba, valamint a Merkantil Bank Liga záró táblázatának 18. és 19. helyén álló csapatok, a megyei I. osztályból feljutó csapatok és a 2020/21-es férfi felnőtt nagypályás NB I-es csapatok második csapatai.

Férfi felnőtt, megyei I. osztályok

A felfüggesztett megyei I. osztályú bajnokságok nem folytatódnak, a bajnokságok elmaradt és hátralévő mérkőzéseit nem rendezik meg. A megyei I. osztályú bajnoki táblázatok jelenlegi állapota a záró táblázat, a bajnokságoknak nem lesz hivatalos végeredménye, így nem lesznek bajnokok, érmesek, végeredmény alapján feljutók és kiesők sem. A záró táblázatok első helyén álló csapatok (összesen húsz) lesznek jogosultak a 2020/21-es idényben az NB III-as bajnokságba nevezni.

A 2020/21-es idényben a megyei I. osztályú bajnokságokra 2019/20-as megyei I. osztályú bajnokságokban részt vett csapatok (kivéve a fentiek alapján más osztályban induló csapatokat), valamint az NB III-ból kikerült csapatok nevezhetnek.

Férfi utánpótlás-bajnokságok

A férfi U19, U17 és U16 bajnokságok 2020/21-es versenyrendszerét a záró táblázaton elfoglalt helyezések alapján alakítják ki. A 2020/21-es UEFA U19 Bajnokok Ligája sorozatra az MLSZ az ETO FC Győr sportszervezetet nevezi.

Az egészségügyi teszteléssel kapcsolatos előírások

Az edzéseken és mérkőzéseken résztvevők tesztelésére az MLSZ szigorú szabályozást hozott létre, amely május 5. és a bajnokság utolsó napja között érvényes. A tesztelésnek három szakasza lesz.

Az első szakaszban, az edzések indulása előtt a játékosok egy komplex, három részből álló egészségügyi teszten esnek át. Ennek része az úgynevezett PCR-teszt, a szerológiai teszt és egy átfogó orvosi vizsgálat. A PCR-teszt azt mutatja ki, hogy az illető a teszt elvégzésekor fertőzött-e; akinek ez pozitív lesz, az karanténba kerül. A második teszt azt vizsgálja, hogy korábban átesett-e már a betegségen az alany, az átfogó orvosi vizsgálat után pedig kiderül, hogy a játékos sportolásra alkalmas fizikai állapotban van-e. Akinek a nyitóteszten nem voltak megfelelőek az eredményei, az nem vehet részt a csoportos edzéseken.

A felkészülési szakaszban, amely az edzések újra indulásától a tétmérkőzésekig tart, heti két alkalommal kell tesztelni a játékosokat, az edzőket és mindenki mást, aki a csapattal és a stábbal az edzéseken jelen van, részt vesz. Ezeket a teszteket mindenkin azonos időpontban kell elvégezni és két mintavétel között nem telhet el 96 óránál több.

A harmadik szakaszban, amely közvetlenül a sorozatok indulása előtt kezdődik, minden bajnoki mérkőzés előtt 24-36 órával el kell végezni a PCR-tesztet a labdarúgókon és a velük érintkezésbe kerülő klubalkalmazottakon, valamint a mérkőzésen közreműködőkön (a sport zónába belépő személyek).

Ha valakinek a teszteredménye pozitív, azt azonnal el kell különíteni, majd az általános előírások szerint 14 napos karanténba kell vonulnia. A visszatérése 48 órás tünetmentes idő és két negatív teszt után 24 órával lehetséges.

A további egészségvédelemmel kapcsolatos ajánlásokról, javasolt eljárásokról a klubok részletes tájékoztatást kaptak az MLSZ-től.

A mérkőzések rendezésének előírásai

A jogszabályban elrendelt zárt kapus mérkőzés rendezésére vonatkozó előírásokat a következőkkel egészítette ki az MLSZ.

A kormány rendelet alapján maximálisan 500 személy tartózkodhat a stadion teljes területén, de az egészségügyi kockázatok minimalizálása érdekében a kluboknak a belépők létszámát a lehető legkisebbre kell csökkenteniük.

A rendező klubnak egy nappal a mérkőzések előtt egy listát kell küldenie az MLSZ-nek a stadionba belépésre jogosultak névsorával, a szokásos előkészítő munkákat a csapatok stadionba való érkezése előtt legkésőbb egy órával be kell fejezni.

A stadiont a rendező klubnak két egymással nem érintkező, egymástól jelentős távolságra eső területre (zónára) kell felosztania.

Az egyik zónába tartozik a játéktér, az öltözők, a játékoskijáró és valamennyi olyan helység, amely a mérkőzés lebonyolításához elengedhetetlenül szükséges. Ide csak a játékosok, a szakmai stáb tagjai, a játékvezetők és a mérkőzés megrendezéséhez elengedhetetlenül szükséges technikai személyzet jogosult tartózkodni. Ebbe a zónába csak olyan személy léphet be, akin legfeljebb a mérkőzés előtt 24-36 órával az előírt tesztet elvégezték és annak eredménye negatív.

A másik zónába egyrészt a szervező klub által korlátozott számban akkreditált újságírók, tévé közvetítés munkatársai, üzemeltető személyzet, tűzoltók stb., másrészt a sportszervezetek hivatalos vezetői, tulajdonosai, tagjai és szponzor vendégek léphetnek be. A stadion mindkét zónájában kötelező az általános járványügyi szabályok betartása (pl. az adott méretű helységben tartózkodók száma, egészségügyi maszk viselése, higiéniai előírás betartása stb.) A második zónába belépők számára a vírus teszt nem kötelező, ugyanakkor a stadionba való belépés előtt írásban nyilatkozniuk kell, hogy nincs COVID-19 betegségre utaló tünetük. A zónába belépőknek az általános járványügyi szabályokat a legszigorúbban be kell tartaniuk. Ezeknek az előírásoknak a betartásáért nemcsak az egyének, hanem a feltételek megteremtésével a klubok is felelősek.

Egy adott mérkőzésen a zónák között az átjárás szigorúan tilos! Minden esetben a hazai klub felel a megfelelő elválasztás biztosításáért.

45 NB. I-es mérkőzést vezetett és Fifa kerettag is volt.

Plasek Gábor (Budapest, 1948. március 13.–) Polgári foglalkozása vegyészmérnök.

 A játékvezetésből a XIV. kerületi Játékvezető Bizottsága előtt, Zuglóban vizsgázott. A Budapesti Labdarúgó Szövetség (BLSZ) által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. A BLSZ Játékvezető Bizottság (JB) javaslatára 1984-ben NB III-as, egyben országos utánpótlás játékvezető. Az Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) JB minősítésével NB II-es, 1986-tól NB I-es bíró. K

Asszisztensként 82 mérkőzésen működött közre az élvonalban.

1998. januárjától nemzetközi játékvezető.

1998. januárjában a Népsportban az alábbi interjú jelent meg vele:

— Amikor tudomást szeztem arról, hogy 1988 januárjától tagja leszek a FIFA-keretnek, nem volt nálam boldogabb ember a világon! — mondta Plasek Gábor — 1948-ban születtem Buapesten. A második otthonomak tekintett BVSC pályát és környékét. A környékbeli srácokkal sokszor reggeltől napiig, ádáz focicsatákat vívtunk. A vasutasok ifi-, majd fenőttcsapatában indult el játékos-pályafutásom is, amelyet később a Bp. Vasas Izzó NB Il-es, majd a Növényolaj NB III-as csapatában folytattam és 1975-ben fejeztem be.

— Hogyan lett játékvezető?
— A Bp. Vasas Izzó szigorú szakvezetői minden játékos számára kötelezővé tették a játékszabályok legalaposabb megismerését. Meghívták Dorogi Andort, egykori kitűnő FIFA-játékvezetőnket, akinek szabálymagyarázatait mindig nagy érdeklődéssel hallgattuk. Sokat forgattam a szabálykönyvet, a játékvezetők "bibliáját”, amelyben mindig találtam valami újat, érdekeset, gyakorlatilag hasznosíthatók Már akkor elhatároztam: ha felhagyok az aktív játékkal, továbbra is labdaközeiben maradva, játékvezetőként szolgálom kedvenc sportomat.

— Tetszett az új foglalkozás?
— Az események filmszerű gyorsasággal peregtek. 1974-ben vizsgáztam. Kezdeti sikereim felbátorítottak, mindjobban megkedveltem a játékvezetést és ennek köszönhettem, hogy a különböző minősítési szintek elérése után, még NB Il-es kerettagként bedobtak a mély vízbe. Rám bízták a PMSC— Békéscsaba mérkőzés vezetését 1987-ben NB I-es játékvezetővé minősítettek. Eddig 12 NB I-es — köztük egy eléggé rázós - Dózsa—MTK- VM rangadót — vezettem.

Plasek Gábor működését a JB ellenőri bizottsága 4.6-ra, míg a Népsport 4.0-ra értékelte.

— Hogyan készül a mérkőzésekre?
— Ugyanúgy, mint játékos koromban, rendszeres és intenzív edzésekkel. Mindehhez hozzájárul kiegyensúlyozott családi életem. Munkahelyem vezetői is mindenben segítenek.

— Milyen felfogásban vezeti mérkőzéseit?
— Már a játék elején igyekszem minden szabálytalanságot megtorolni, amivel elejét vehetem a mérkőzés eldurvulásának. Engedem a kemény, férfias játékot, ugyanakkor szigorúan büntetem az alattomosságot és a szándékos durvaságot. Döntéseimben nem befolyásol sem a mérkőzés eredménye, sem a szurkolók hangulata. Nem tartozom a könnyű fiúk közé, hiszen 186 centi magas vagyok és testsúlyom is 85 kiló körül mozog. Ennek ellenére, végighajtva a kilencven percet, mindig ott vagyok a „tűzfészek” közelében, érezve a játékosok lihegését

— Beszél nyelveket?
— Németül kitűnően, de igyekszem elsajátítani egy másik világnyelvet is.

— Hobbija?
— Különösebb nincs. Nős vagyok és két szép fiúgyermek apja. Minden szabadidőmet családom körében töltöm. Szívesen olvasok és kedvelem a zenét.

— Civil foglalkozása?
— Ösztöndíjasként végeztem egyetemi tanulmányaimat, okleveles gépészmérnök és a budapesti Növényolajgyár műszaki osztályvezetője vagyok.

Plasek Gábor sérülés miatt 1990-ben búcsúzott az aktív játékvezetéstől.

Korábbi csúcstartó Bede Ferenc megszólal az esetleges csereszám változásról.

„Lehet, hogy a vírushelyzetet kihasználva teszik be ezt a szabályváltoztatást, és ha a járvány kifut, akkor el fogják dönteni, hogy végérvényesen itt marad” – mondta a Reggeli Start vírusvideójában Bede Ferenc annak kapcsán, hogy a FIFA a koronavírus-járvány miatt meccsenként ötre növelné a cserélhető játékosok számát. A korábbi játékvezető generációs kérdésnek is tartja az új szabályokhoz való hozzáállást.

„Én azt gondolnám, hogy ennek az érdekes bajnokság befejezésére találnák ki ezt a szabályt, de ezek szerint a döntéshozók nemcsak ebben gondolkoznak” – fejtegette véleményét Bede Ferenc, hogy miért 2021 végéig lenne érvényben az új szabály, amelyről a szabályalkotó testület (IFAB) sürgősségi eljárás keretében fog dönteni.

A Zalaegerszeg vezetőedzője, Márton Gábor „hülyeségnek” nevezte a felvetést egy korábbi Reggeli Start vírusvideóban, Bede Ferenc reagált a korábbi válogatott labdarúgó véleményére is: „Én csak játékvezető voltam, neki vannak tapasztalatai, hiszen amikor egy válogatott edzőmérkőzésen már a tizedik csere volt a végén, az mindenkinek nehezére esett. Gondolom, hogy ebből a gyakorlati tapasztalatból indult ki.”

A DIGI Sporton szakértő korábbi FIFA-bíró generációs kérdést is lát az új szabályok elfogadásában, szerinte „hogyha egy fiatalabb korosztályt megkérdeznénk, ők ezt máshogy látják. Sokkal tágabbak a terek, régen konzervatívabban ragaszkodtak a labdarúgás szabályaihoz - azok már felülíródtak. Annyira megbonyolították a szabályokat, hogy mindenki beleképzelhet mindent, és ezért nehéz.”

Bede Ferenc zárásként elmondta, hogy hiába fokozódik a játék tempója, nem hisz abban, hogy csökkentsék a pályán lévő játékosok számát, és a játéktér növelését sem tartja elképzelhetőnek, de mint mondja: „ez a kijelentés könnyű vállalás részemről, viszont annyira érdekes dolgok is születhetnek, hogy semmin sem szabad csodálkozni.”

Puhl Sándor egykori hű társáról kevesen tudják, hogy 22 NB. I-es mérkőzést is vezetett.

Hamar László (1952. július 27.)

A játékvezetői vizsgát 1979-ben tette le, Veszprém megyében különböző labdarúgó bajnokságokban szerzete meg a szükséges tapasztalatokat. Ellenőreinek, sportvezetőinek javaslatára lett országos, NB. II-es, majd NB. I-es játékvezető. 1984-ben debütált a legmagasabb osztályban. Rövid időre visszaminősítették az NB. II-be, 1992-ben újra NB I-es minősítést kapott, majd 1993-ban búcsúzott az aktív játékvezetéstől, partbíró, asszisztens lett.

Az MLSZ Játékvezető Testületének (JT) elnöksége 1993-ban, a FIFA körlevele alapján létrehozta a Nemzeti Bajnokság asszisztensi keretét, külön megjelölve a FlFA keretbe tartozó asszisztenseket.

A Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1993-tól tartotta nyilván bírói keretében. Dr. Bozóky Imre asszisztenssel (későbbi MLSZ elnök) társával Puhl Sándor állandó segítői voltak. Több UEFA-kupa, Bajnokcsapatok Ligája, nemzetközi válogatott (Európa-bajnoki, világbajnoki) selejtező és barátságos mérkőzésen tevékenykedett asszisztensként.

2013-ban interjút készített vele a helyi újság:

A Belső tóra néző ház ablakai, az újságíró üdülő elnöki lakosztályából a magyar tengerre nyíló pazar panoráma mind azt sugallja, hogy Hamar László, a korábbi FIFA-asszisztens örök barátsága megingathatatlan a Balatonnal. Ezt kár is lenne tagadni.

- Nem is tennék ilyet, hiszen a kevés, igazi jó barátjával nem tesz ilyet senki. Sőt, nem csak tartja, de folyamatosan ápolja is a kapcsolatát vele - mondta Hamar László.

- Az élet úgy hozta, hogy a magyar tenger mellé szólított. A kiliántelepi ifjúsági tábor, majd a füredi kemping vezetése évtizedekre meghatározta a munkámat. Innen indultam és ide érkeztem haza, s azóta is ide köt minden. Előnyugdíjas vagyok. Az üdülő vezetését átadtam a lányomnak.

- A másik jó barát, a futball, a játékvezetés szintén kitörölhetetlen emlék, hiszen ön a megye első NB I-es játékvezetője, aki huszonkét élvonalbeli összecsapás lefújása után válaszút elé került. És dönteni kellett.

- Ez így volt. Az volt a kérdés, hogy maradok síppal a kezemben a hazai bajnokságban, vagy zászlót ragadok, s akkor a nemzetközi porondra is kiléphetek. Merthogy az UEFÁ-nak az volt a törekvése, hogy létrehozza a játékvezetői csapatokat, amelyben nekem az asszisztensi feladat jutott.

- A Puhl Sándor, dr. Bozóky Imre, Hamar László trió két évig feltétlen az európai elithez tartozott. Felejthetetlen meccseket vezethettek. Például a 97-es Dortmund-Juventus (3-1) Bajnokok Ligája döntőt. De említhetnénk két Európa-bajnoki találkozót is, a Portugália - Törökország, vagy az elődöntő, Anglia - Németországot. Mit tudtak annyira jól hárman, hogy megannyi nagy meccset dirigálhattak?

- Sikerült egy új játékvezetői stílust meghonosítanunk. Egyformán akartuk a siker. Hasonlóan gondolkodtunk a labdarúgásról. Azonosak voltak a tervek. Lehetőleg a legjobbnak lenni, a legjobb teljesítményt nyújtani a pályán. Pontosan, precízen, részrehajlás nélkül, a háttérben maradva. Közös volt a siker és a kudarc is. A legjobbra törekedtünk. Egymás segítésére és nem a kijátszására, megsemmisítésére. Mindig a csúcs volt a cél, még akkor is, ha nem mindig sikerült oda felkapaszkodni. A játékvezetést hobbiként kezdtem. De hallgattam Kadlicskó Ferencre és Godzsa Zoltánra, a megye két akkori legjobb játékvezetőjére, hogy foglalkozzam komolyabban a bíráskodással, mert van bennem valami, amit érdemes magasabb szinten képviselni. Ha már szóba kerültek a barátok: Ők azóta is megmaradtak nekem. Mindig, mindenben segítettek. Ezért nem is meglepetés, ha elárulom, hogy Kadlicskó Ferivel elmegyünk Londonba a BL német házidöntőjére. A régi Wembley stadionban még lengettem, az újban most néző leszek.

Hamar László játékvezetéssel kapcsolatos mérlege lenyűgöző. A magyar élvonalbeli meccsek vezetése mellett több, mint kétszázszor volt asszisztens, a nemzetközi porondon harminchétszer segített kollégájával Puhl Sándornak, akit négyszer választottak a világ legjobb játékvezetőjének. Ebből legalább kettőben ők is "benne voltak" Bozóky Imrével. Ellenőrként háromszáznál több meccset értékelt. Dolgozott az MLSZ vezérkarában is. Így nyugodtan elmondható, hogy ő felért az általa meghatározott csúcsra. Amit lehetett kihozott a képességeiből, valóban célba ért. A Tihanyban élő spori azt mondja, hogy a Játékvezetői Bizottság nagy ziccert hagyott kihasználatlanul, amikor az ő idejükben nem használták ki a népszerűségüket, tudásukat felkészültségüket.

- A 90-es évek közepén rajtunk kívül volt még egy kiváló hármas, a Vágner László, Tompos Zoltán, Ring János alkotta csapat. Gondolja el, ők hozzánk hasonlóan elődöntőt dirigálhattak a legrangosabb nemzetközi kupában. Utána hosszú csend. S most itt vannak Kassai Viktorék.

Hamar Lászlóék akkor voltak főszereplők a nemzetközi porondon, amikor napi 250 svájci frankot kaptak egy meccsért. Német kollégáik visont kétezer márkáért fújták a sípot a Bundesligában. Ők egy olyan színvonalú bajnokságból érkeztek az európai szövetség rendezte találkozókra, míg a magyar hármas másodosztályú hazai bajnoki után vezényelhette a Schalke-Tenerife UEFA Kupa elődöntőt. Ma ezért is olyan hullámzó a magyar kollégák teljesítménye.

- Ez bizony így van - csóválta a fejét Hamar László Kassai Viktorék legutóbbi meccsük láttán. - A médiumok bizony nem véletlenül bírálták őket. A Bayern - Barcelona BL-elődöntő nem volt teljesítményük csúcspontja. Nem lehet ennyire hullámzó a produktum. Ezen a szinten meg pláne nem!

- Ha már itt tartunk, az Újpest-Győr összecsapáson ugye les volt a vendégek 93. percben lőtt gólja?

- Bizony az. Óriásit hibáztak a kollégák, hogy megadták. Ekkorát nem lehet tévedni. Ország-világ láthatta, hogy a gólszerő a passznál közelebb állt a kapuhoz, mint a védők.

- Csak azért kérdeztem, mert egykori harcostársa, Puhl Sándor az ellenkezőjét állította a tévés gólösszefoglalóban.

- Ó kérem, az egy varieté müsor. Akik benne vannak a magyar futballban, azok tudják, hogy ez a produkció másról sem szól, mint a barátok, haverok hibáinak elbagatellizálásáról. Valamint a nem brancsbeliek legkisebb tévedéseinek kikockázásáról, s annak médiumokon való felerősítéséről. Puhl Sanyit hosszú ideje kérem, hogy tisztázzuk egymás között a félreértéseket. Ígéri, de hajlandóságot sem mutat rá. Közben én rájöttem, hogy ő nem kedveli azokat, akik ismerik a múltját. Talán ezért is fél szembe nézni a jelennel. Így viszont a televízióban félrevezetik a közvéleményt. S ez cseppet sem használ a játékvezetés eléggé megtépázott presztizsének.

Puhl Sándor egykori barátja, hű társan partvonalon kívül van, mert karakteres ember és van véleménye.

Harminc évvel ezelőtt, 1990. április 30-án alakult meg az első önálló Heves Megyei Labdarúgó Szövetség (HELASZ). Az öt cikluson át, 2009. december 31-ig tevékenykedett szervezet tagjaként 38 személy dolgozott az elnökségben.

Dr. Vass Géza (elnök), Puhl Sándor (társelnök), Várkonyi Ferenc (főtitkár), Nagy Lajos, dr. Seress Gábor, Viczián Zoltán, Kiss László, Boros László, Falcsik János, Nyáry József, Szendi László, Bóta Zoltán, dr. Nagy Ferenc, Maruzs András és dr. Dobos József. Ők tizenöten alkották az HELASZ alapító elnökségét.

„A történelmi változások közepette önállósodott a szövetség. Az átmenet bizonytalanságát jól kezelte a HELASZ, és a következő évtizedben is kiegyensúlyozottan működött a szövetség, országos szinten is példaértékű szervezettséggel.” – emlékezett szerzőként Lovász Tamás István a 2019-ben megjelent Heves megyei labdarúgás története címet viselő kötetben.

A részleteket már a hajdani főtitkár, majd későbbi igazgató tárta fel.
– A húsz év alatt 38 elnökségi tagot választottak demokratikus módon a megyénkbeli sportszervezetek küldöttei – rögzítette Várkonyi Ferenc. – Közülük a mai napig huszonegyen élnek, miközben tizenheten sajnos már elhunytak, így a 14 éven át elnöként vezényelt dr. Vass Géza is. Szerettem volna ebben a hónapban megalapítani a HELASZ Baráti Társaságot, azonban a járvány közbeszólt. Mihelyst azonban lesz rá lehetőség, kiegészítve az egykori szakbizottságok elnökeivel összejövünk, és mindezt pótoljuk.

Várkonyi Ferenc precíz nyilvántartásából kiderül, hogy ki és mikor, hány cikluson keresztül vállalt feladatot szűkebb hazánk futballjáért vezetői szinten. Az öt időszakot magában foglalt HELASZ-érát 2010-ben átmeneti év váltotta a Magyar Labdarúgó-szövetség integrációja miatt. Egy esztendőn át kilenctagú elnökség (Jakab Gábor elnök, Erdélyi István alelnök, Barta András, Csuhay József, Fodor Pál, Gohér János, dr. Miksi Gyula, Rozsnaki István, Varga István) kapott bizalmat.

A 90-es évek második felének elnöksége Beküldött fotó

A 2011. január 1-jei beolvadást követően a területi szövetségek helyébe területi igazgatóságok léptek, melyek élére pályázat után igazgatókat nevezett ki az MLSZ. Elsőként az addigi főtitkár, Várkonyi Ferenc irányított (2011–2013), majd Jenei Károly (2013–2016) és Vojtekovszki Csaba (2016–) következett. Társadalmi elnökként Jakab Gábor tevékenyedik 2010-től.

Akit soha nem lehet elfelejteni, GYŐRI TANÁR ÚR! Így, nagybetűvel...

Győri László (Békéscsaba, 1940. február 1. – Békéscsaba, 2008. július 25.) magyar nemzetközi labdarúgó-játékvezető, főiskolai tanár. A békéscsabai főiskola egykori szakigazgatója, a főiskolai kollégium alapítója és igazgatója volt.

Ifjúsági korában a Békéscsaba Előre korosztályos csapataiban kapusként vett részt a labdarúgó játékban. Édesapja nyomdokain – aki 1940-ben tett játékvezetői vizsgát és hosszú éveken át az országos keret tagja volt  - járva 1960-ban labdarúgó játékvezető lett.

A vizsgáját Szegeden szerezte, működését is Csongrád megyében kezdte. 48 évet töltött a futballpályákon később az MLSZ Felnőttképzési Intézet Játékvezető Tanszék igazgatója volt. Az első osztályban 1974-ben mutatkozhatott be, hosszú és eredményes pályafutását 1989-ben a korhatár elérésével, a Tatabánya-Siófok (1:0) mérkőzés vezetésével fejezte be. Első ligás mérkőzéseinek vezetésével az örökös ranglista első tíz játékvezetője közé tartozik. Foglalkoztatására jellemző, hogy az 1983/1984-es bajnoki idényben Nagy Béla társaságában 14 mérkőzést vezethetett.

Az MLSZ felterjesztésére lett nemzetközi FIFA játékvezető, amit tíz évig sikeresen megőrzött. Számtalan európai és ázsiai nemzetközi válogatott és kupa találkozót irányított, vagy partjelzőként társainak segédkezett.

A Tanár Úr vezette az Eindhoven – Hamburg UEFA-kupa találkozót, Nagy Miklós volt az egyik partjelzője. A csomagjaik, bennük a bírói mezek nem érkeztek meg időben, így gyorsan játékvezetői öltözéket kellett szerezniük. A holland kollégák adtak nekik ruházatot és egyéb felszerelést, örültek, hogy kaptak, a méret nem számított. A magas, szikár Győri László két számmal nagyobb öltözékben szaladgálva fújta a sípot, a közönség először mosolygott, de aztán már komolyan vették a játékvezetőt, mert magabiztosan, hiba nélkül irányította a találkozót.

1989-től Békés megyei Labdarúgó Szövetség alelnöke. 1989-2008 között a Békés megyei LSZ Játékvezető Bizottságának elnöke. Már aktív pályafutása alatt 1983-tól tagja volt az MLSZ JB Oktatási bizottságának, 1990-2000 között az MLSZ JT Oktatási bizottság vezetője, országos vizsgabiztos, 2000-2008 között az MLSZ JB Oktatási bizottságának vezetője. Elsődleges feladatának az oktatást, a játékvezetők szellemi felkészítését tartotta.

A játékvezetéssel kapcsolatban rengeteg írása, tanulmánya, értékelése, magyarázata jelent meg, amelyek meghatározták a játékvezetői témakörben az egységesítésre törekvés elvét. Az előadások sokaságát tartotta, egyszerűen, érthetően, világosan rávezetve hallgatóságát a szakmai fogások elsajátítására.

Életének egyik szakmai csúcspontja volt, amikor Puhl Sándor és Baranya István javaslatára az MLSZ Felnőttképzési Intézet Játékvezető Tanszék igazgatójának nevezték ki. Nevéhez fűződik az államilag akkreditált játékvezetői képzés szakmai részének kidolgozása. Alig néhány hónap múlva Kisteleki és az obsitos katonatiszt Vágner javaslatára kirúgták az MLSZ-ből.

50 éve már annak, hogy 1970 tavaszán felvillantak a figyelmezető lapok a focipályákon. A Nemzeti Sport utánajárt, hogy miért és honnan jött az ötlet.

Az egész onnan indult, hogy az 1962-es világbajnokságon a Chile-Olaszország találkozó minden idők egyik legbrutálisabb összecsapását hozta. Az angol Kenneth Aston játékvezető már a nyolcadik percben kiállította az olasz Giorgio Ferrinit, majd a 41. percben Mario Davidot is leküldte a pályáról. A találkozó focimeccs helyett inkább egy csoportos MMA-harcra hasonlított – egy teljesen fölösleges labdával. Volt ott minden: földharc, utánrúgás, hátbarúgás, kiütés, verekedés a kezdőkörben – ez a mérkőzés a mai szabályokkal egészen biztosan nem menne végig.

Az egyik tömegjelenet után rendőröknek kellett rendet rakniuk a játéktéren, a mérkőzés végül „santiagói csataként" vonult be a történelemkönyvekbe. A találkozót végül a gusztustalanul futballozó chileiek nyerték, Kenneth Aston játékvezetőt pedig megbüntették, mert „hazavezette" a mérkőzést. Ő lett a világbajnokságok történetének első játékvezetője, akit hazaküldtek egy tornáról, bár hivatalosan beteget jelentett.

Két nappal a „santiagói csata" után a FIFA erélyesebb játékvezetői fellépést kért, és külön foglalkozott azzal, miként lehetne csökkenteni a durvaságok számát. A brutalitás a chilei vb-n olyan szintű volt, hogy az eseménnyel foglalkozó médiumok rendre rámutattak: ha minden így megy tovább, akkor az a futball-világbajnokságok alkonyát jelentheti.

Kenneth Aston 1963-ban 28 év bíráskodás után visszavonult, három év múlva pedig bekerült a FIFA játékvezetői bizottságába. Az 1966-os vb-n már bizottsági tagként látta az angol-argentin negyeddöntőt, amikor Antonio Rattín, a dél-amerikaiak csapatkapitánya addig dumált, amíg ki nem állítatta magát. Miután kitört a botrány, Aston győzte meg Rattínt a levonulásról – a többi argentint meg a mérkőzés folytatásáról.

A két botrányos mérkőzés megmutatta a labdarúgás rendszerhibáit, és elgondolkodtatta az angol játékvezetőt arról, hogy mivel lehetne jól láthatóan figyelmeztetni a focistákat, főleg ha a játékvezető és a játékosok nem beszélnek közös nyelvet.
Egy nap a Kensington High Streeten vezettem, és a közlekedési lámpa pirosra váltott. Sárga – óvatosan! Piros – állj, kiállítalak!" – jött a futballtörténelmi ötlet.

Ashton ötletét megvették, és a tesztelést sem halogatták sokáig. Az 1970-es világbajnokságon már alkalmazták. A Népsport 1970. május 23-i számában a mexikói vb-n közreműködő magyar játékvezető, Emsberger Gyula vázolta az újítást.

„Lesz sárga és piros táblácska. A sárga a figyelmeztetés, a piros a kiállítás jelzésére szolgál. Remélem, olyanok lesznek a mérkőzések, hogy kevésszer kell elővennünk a táblácskákat a zsebünkből" – magyarázta Emsberger, akinek végül nem kellett elővennie a táblácskákat.

Az első sárga lapot végül a Mexikó-Szovjetunió mérkőzésen osztották ki, ahol a játékvezető három játékost írt fel, Lovcsevet, Logofetet és Penát.

„Kiegyenlített és sportszerű mérkőzést játszottunk. A mexikóiak támadtak, a kis szélsőjük hirtelen befelé tört és lőni akart. Mögötte futottam, meg kellett állítanom, finoman összekoccantottam a sarkát. Amíg élek, nem felejtem el, hogy a nyugatnémet játékvezető, Kurt Tschenscher lapot adott nekem: ez volt pályafutásom egyetlen sárgája!" – mondta a meccs után Jevgenyij Lovcsev, aki így futballtörténelmet írt.

AZ ELSŐ MAGYAR „SÁRGÁS”

Az európai szövetség (UEFA) hamarosan átvette az ötletet, és az MLSZ is gyorsan bevezette a sárga és piros lapok használatát – 1971 őszén, bajnoki idény közben.

„A sportszerűség fokozottabb érvényesülése érdekében az MLSZ elnöksége intézkedett a Játékvezetői Bizottságnál, hogy következetesen toroljon meg minden – akár a pályán, akár a nézőtéren jelentkező – sportszerűtlenséget, s egyúttal a fegyelmezés hatékonyabb alkalmazása érdekében elrendelte a nemzetközi gyakorlatban jól bevált sárga és piros lapok alkalmazását” – szólt az MTI híre.

Az első, NB I-ben kiosztott sárga kártyát a Bp. Honvéd olimpiai bajnok hátvédje, a 37-szeres válogatott Szűcs Lajos kapta, a legfiatalabb élvonalbeli játékvezető, Tapolczai János mutatta fel neki a lapot a Komló elleni, gól nélküli döntetlennel végződött, november 6-i bajnokin. A mérkőzés előtt Tapolczai az MLSZ vezetőitől kapta meg az új fegyelmezési eszközt, a beszámolók szerint Szűcs először értetlenkedve nézett, aztán „leesett neki a tantusz” a figyelmeztetés után, s elnézést kért a szabálytalanságért. Pedig ő már nemzetközi mérkőzésekről biztosan ismerte a lapokat...

A terminológia még itt sem volt tiszta, egy-egy újságon belül is keverve használták a lap, cédula, sőt táblácska kifejezést. Az első „sárgás-pirosas” fordulóban kaptak figyelmeztetést reklamálásért, sorozatos szabálytalanságokért, túlzott keménységért. Minden azért nem lehetett teljesen tiszta, mert november végén az MLSZ finomított a jegyzőkönyvezésen (minden csapat köteles előre megadni a mezszámozást, hiszen a játékvezető a lapot kapó futballista számát írja fel).

1977. május 1-én a labdarúgó NB II nagy rangadóját Pécsett játszották le, ahol a bajnokságban első helyen álló PMSC a második helyezett Vasas Izzót fogadta. Mind a két együttes tehát feljutó helyen állt, ráadásul a két csapat kispadján a Kovács-testvérek, azaz Kovács Imre és Kovács József ült. Megbeszélték hát, hogy felesleges minden kockázat, a békés döntetlen mindkettejüknek csodálatos eredmény lesz. A baj ezzel csak az volt, hogy a bundameccs túlságosan látványosra sikerült, a játékosok annyira nem csináltak semmit, hogy Nagy Béla játékvezető a második félidő közepén lefújta a mérkőzést. Mindezt komolytalan játék miatt. Most ezt a történetet idézzük fel.

Az eset óriási vihart kavart a hazai labdarúgóéletben. A hetvenes évek második felében a bunda nem volt ismeretlen fogalom, de arra egy bíró sem vetemedett, hogy menet közben vessen véget egy meccsnek. A mérkőzést amúgy hatalmas érdeklődés övezte, mert a baranyai megyeszékhelyen nyolcezer ember zsúfolódott össze az Újmecsekaljai stadionban. A PMSC a 17. forduló óta vezette az NB II-es bajnokságot, a Vasas Izzó ott loholt a nyomában. A két együttes között a „rangadó" előtt 5 pont volt a különbség. A pécsiek kispadján Kovács Imre, a Vasas Izzóén Kovács József ült. Ők testvérek voltak. Kovács Imre az 1952-es, Helsinkiben rendezett olimpiai játékokon a magyar csapat tagja volt. Öccse, Kovács II. József 5 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. A két Kovács 1948-ban ugyanazon a napon mutatkozott be a válogatottban, de nem ugyanazon a meccsen. Kovács II. József az Albánia elleni, Tiranában megrendezett, Balkán Kupa-mérkőzésen (0-0) szerepel először a nemzeti csapatban, Kovács Imre pedig az ifi-válogatottban Csehszlovákia ellen. Mindkét mérkőzést 1948. május 23-án játszották le.

De térjünk most már vissza 1977. május elsejére.
Labdarúgó NB II, 1976/77: PMSC – Vasas Izzó 0-0 (0-0) – félbeszakadt
Pécs, 8000 néző. Vezette: Nagy Béla

PMSC: Katzirz – Iványi, Toma, Schultheisz, Kincses – Kiss Sándor, Dárdai P., Lőrincz S. – Kardos, Nagy, Dobány (Dárdai L.)
Vasas Izzó: Horváth – Révész, Szántó, Kovács, Schuszter – Antal, Valuch – Bódis, Hanzel, Varga, Szekeres

Jó néhány név ismerős lehet az összeállításból. Katzirz Béla később a magyar válogatottban is bemutatkozott és az utazó keret tagja volt az 1982-es világbajnokságon. Dárdai Pál (az idősebb) a pécsi futball egyik legendája, ugyanez igaz volt Dobány Lajosra is.

Idézzük most fel a Népsport összefoglalóját. Lázár Lajos a következőket írta: „Az első félidőben nagy fölényben játszott a pécsi csapat. Szünet után nagyot esett a színvonal, ellaposodott a játék, mindkét csapat sokat hibázott. A 69. percben Nagy Béla játékvezető véget vetett a találkozónak. A csapatok negyedórát még a pályán várakoztak. Az öltőzőben Nagy Béla – az MLSZ rendelkezéseire hivatkozva – nem nyilatkozott."Ebből tehát nem sokat tudtunk meg. A Népszava 1977. május 3-i számában írt arról. hogy a bíró a komolytalan játék miatt vetett véget a meccsnek. „Egyes vélemények komolytalan játékról beszélnek, amelyet az MLSZ szabályzata tilt. Amikor a két csapat játékosai nem teljes erőbedobással küzdenek, akkor a bírónak közbe kell lépnie."

Mindenesetre az MLSZ villámgyorsan összehívta a fegyelmi bizottságát. Az ott született döntés értelmében nem kapott pontot egyik csapat sem. Ugyanakkor a tárgyalás után érdekes mondat jelent meg a sajtóban. A fegyelmi bizottság a határozatnál figyelembe vette, hogy a mérkőzés játékvezetője a találkozó beszüntetése előtt nem járt el a szabályok szellemének megfelelően." Mit jelentett ez? Annyit, hogy a játékvezetőnek előbb figyelmeztetnie kellett volna a csapatokat, hogy legyenek szívesek focizni. Ezt azonban Nagy Béla - állítólag - nem tette meg. (Később kiderült, hogy igen, de erről 1977-ben nem szóltak a jelentések. Nagyot két hónapig pihentették, de aztán újra vezethetett meccseket.)

A fegyelmi tárgyalás hozott néhány érdekes momentumot. A beidézett csapatok képviselői a szokatlanul nagy melegre hivatkoztak.  

A pécsiek azt mondták, hogy a bajnokságban néhány meccsüket a hajrában esett gólokkal nyerték meg, nem értik a bírót, miért fújta le a meccset, hiszen a hátralévő 21 percben még eshetett volna számtalan gól. Kovács Imre, a PMSC vezetője visszautasította a bundát. 

Felháborító, hogy egyesek azt feltételezik, hogy a csapatom nem akart nyerni. Ha a Vasas Izzó kapusa nem véd az első negyedórában úgy, ahogy, akár két-három góllal is vezethettünk volna." A tárgyalásra beidézett Katzirz Béla azt mondta, hogy a bíró csúnyán beszélt vele. Amikor a kapus megkérdezte, miért fújta le a meccset, Nagy Béla annyit felelt: „Fogja be a száját, mert kiállítom."

A PMSC két játékosa, Kiss Sándor és Lőrincz Sándor 2010-ben, azaz 33 évvel a történtek után így emlékezett:
Lőrincz Sándor: Az öreg (Kovács Imre vezetőedző) egész héten előre mondta nekünk, nehogy meghallja még csak a gyanúját is annak, hogy itt valamit kitalálunk. Csak ugye a nézők hozzá voltak szokva - ez NB II volt - hogy három-négy góllal verjük az ellenfelet. Három gól alatt akkoriban nem rúgtunk. Május elseje volt. A közönség sem volt színjózan. Száz fok volt... és tényleg nagyon rosszul játszottunk. Már a tizedik percben kiabálták, hogy bunda.Kiss Sándor: Ez első- és a második helyezett rangadója volt. Nekik is jó volt az egy pont, meg nekünk is. Senki nem hitte el, hogy nem az, vagyis inkább előre tudták, hogy bunda lesz. Nem az volt.

1988: Megszólalt Nagy Béla
Tizenegy évvel a történtek után Nagy Béla a Foci című újságban osztotta meg az emlékeit: „Arra számítottam, hogy a két csapat igazi presztízsmérkőzést vív egymással. Ezzel szemben azt tapasztaltam, hogy komolytalan játék folyik. A szünetben felszólítottam a két csapatkapitányt, hogy próbáljanak többet nyújtani, mert kénytelen leszek lefújni a meccset. Megígérték, hogy a második félidőben hajtani fognak. Ám a folytatás sem volt különb. Valóságos futballparódiát mutattak be. A 69. percben lefújtam a meccset. 

A játékosok és az edzők arról próbáltak meggyőzni, hogy szó sincs semmiféle bundáról. Próbáltak rábeszélni a folytatásra, de erre nem voltam hajlandó. A közönség részéről óriási tüntetés kezdődött. Bejött az öltözőbe az ügyeletes rendőrtiszt és azt mondta: Bíró úr, nagy zűr van. Több ezer szurkoló várja magát odakint. Nem tudjuk garantálni a testi épségét. Sosem voltam félős gyerek. Fogtam a sportszatyromat és elindultam a kocsi felé. Valóban sok szurkoló állt ott. Nem tagadom, arra számítottam, hogy kapok a tömegtől, de megtapsoltak. Az MLSZ vezetése akkor rosszallóan vette tudomásul a történteket. Keresték azt a pontot, amiben elmarasztalhattak volna. Ám a szabályok szerint jártam el, nem lehetett belekötni. A döntést viszont furcsálltam. Egyik csapat sem kapott pontot. Ha akkor szigorúbb ítéletet hoznak, talán elejét lehetett volna venni a későbbi bundázásoknak."

Akik ott voltak ezen az összecsapáson, emlékezhettek arra, hogy a közönség már a második félidő elején „Bunda, bunda" kiabálással fejezte ki nemtetszését, sokan a belépőjegy árát követelték vissza. A skandálás persze a bíró fülébe is eljutott. Sokak szerint a közönség egyre hevesebb reakciója késztette arra Nagy Bélát, hogy lefújja a mérkőzést.

A FourFourTwo 2018-ban kérdezte meg az egykori szemtanúkat. Érdemes ezeket a nyilatkozatokat is felidézni.

Katzirz Béla, a PMSC kapusa: „Hatalmas marhaságot csinált a játékvezető, nem is értjük, mi ütött belé. Rendkívüli hőség volt aznap, ezért fogyott el az erő a második félidőre. Úgy rémlik, hogy egy nagyon rossz szabadrúgásunk verte ki a biztosítékot nála."

Dobány Lajos, a PMSC játékosa: „A meccs napjának délelőttjén a május elsejei felvonuláson kellett részt venni – melegítőben. Volt vagy 40 fok. Nem csoda, hogy a kánikulában nem tudtuk szórakoztatni a nézőket. Ha nem az első játszik a másodikkal, senki sem gyanított volna megegyezéses meccset."Lázár Lajos, a Népsport tudósítója: „Az első félidőben tisztességes játék folyt, de a másodikban már lehetett érezni, hogy mindenkinek jó lesz az iksz. Nem előre, hanem keresztben fociztak. Lehetett magyarázni a meleggel, meg miegyébbel, de a nézők pontosan tudták, miről van szó."

A Népszabadság időjárás-jelentése 1977. május elsejére: Jobbára kevés felhő, száraz idő várható. A Dunántúl felett elszórtan megnövekedhet a felhőzet, zápor, zivatar lehetséges. Általában erős lesz a déli szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 29 fok között alakul."Kánikuláról, 40 fokos rekkenő hőségről nem esett szó.

A cikket az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével írtuk meg.
Címlapi kép: Pécs, Újmecsekalja, a PMSC stadionja.

1977. május 1-én a labdarúgó NB II nagy rangadóját Pécsett játszották le.

A bajnokságban első helyen álló PMSC a második helyezett Vasas Izzót fogadta. Mind a két együttes tehát feljutó helyen állt, ráadásul a két csapat kispadján a Kovács-testvérek, azaz Kovács Imre és Kovács József ült. Megbeszélték hát, hogy felesleges minden kockázat, a békés döntetlen mindkettejüknek csodálatos eredmény lesz. A baj ezzel csak az volt, hogy a bundameccs túlságosan látványosra sikerült, a játékosok annyira nem csináltak semmit, hogy Nagy Béla játékvezető a második félidő közepén lefújta a mérkőzést. Mindezt komolytalan játék miatt. Most ezt a történetet idézzük fel.

Az eset óriási vihart kavart a hazai labdarúgóéletben.A hetvenes évek második felében a bunda nem volt ismeretlen fogalom, de arra egy bíró sem vetemedett, hogy menet közben vessen véget egy meccsnek.A mérkőzést amúgy hatalmas érdeklődés övezte, mert a baranyai megyeszékhelyen nyolcezer ember zsúfolódott össze az Újmecsekaljai stadionban. A PMSC a 17. forduló óta vezette az NB II-es bajnokságot, a Vasas Izzó ott loholt a nyomában. A két együttes között a „rangadó" előtt 5 pont volt a különbség.A pécsiek kispadján Kovács Imre, a Vasas Izzóén Kovács József ült.Ők testvérek voltak. Kovács Imre az 1952-es, Helsinkiben rendezett olimpiai játékokon a magyar csapat tagja volt. Öccse, Kovács II. József 5 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. A két Kovács 1948-ban ugyanazon a napon mutatkozott be a válogatottban, de nem ugyanazon a meccsen. Kovács II. József az Albánia elleni, Tiranában megrendezett, Balkán Kupa-mérkőzésen (0-0) szerepel először a nemzeti csapatban, Kovács Imre pedig az ifi-válogatottban Csehszlovákia ellen. Mindkét mérkőzést 1948. május 23-án játszották le.

De térjünk most már vissza 1977. május elsejére.

Labdarúgó NB II, 1976/77: PMSC – Vasas Izzó 0-0 (0-0) – félbeszakadt
Pécs, 8000 néző. Vezette: Nagy Béla

PMSC: Katzirz – Iványi, Toma, Schultheisz, Kincses – Kiss Sándor, Dárdai P., Lőrincz S. – Kardos, Nagy, Dobány (Dárdai L.)
Vasas Izzó: Horváth – Révész, Szántó, Kovács, Schuszter – Antal, Valuch – Bódis, Hanzel, Varga, Szekeres

Jó néhány név ismerős lehet az összeállításból.Katzirz Béla később a magyar válogatottban is bemutatkozott és az utazó keret tagja volt az 1982-es világbajnokságon.Dárdai Pál (az idősebb) a pécsi futball egyik legendája, ugyanez igaz volt Dobány Lajosra is.

Idézzük most fel a Népsport összefoglalóját. Lázár Lajos a következőket írta: „Az első félidőben nagy fölényben játszott a pécsi csapat. Szünet után nagyot esett a színvonal, ellaposodott a játék, mindkét csapat sokat hibázott.A 69. percben Nagy Béla játékvezető véget vetett a találkozónak. A csapatok negyedórát még a pályán várakoztak. Az öltőzőben Nagy Béla – az MLSZ rendelkezéseire hivatkozva – nem nyilatkozott."Ebből tehát nem sokat tudtunk meg. A Népszava 1977. május 3-i számában írt arról. hogy a bíró a komolytalan játék miatt vetett véget a meccsnek. „Egyes vélemények komolytalan játékról beszélnek, amelyet az MLSZ szabályzata tilt. Amikor a két csapat játékosai nem teljes erőbedobással küzdenek, akkor a bírónak közbe kell lépnie."

Mindenesetre az MLSZ villámgyorsan összehívta a fegyelmi bizottságát. Az ott született döntés értelmében nem kapott pontot egyik csapat sem. Ugyanakkor a tárgyalás után érdekes mondat jelent meg a sajtóban.A fegyelmi bizottság a határozatnál figyelembe vette, hogy a mérkőzés játékvezetője a találkozó beszüntetése előtt nem járt el a szabályok szellemének megfelelően."Mit jelentett ez? Annyit, hogy a játékvezetőnek előbb figyelmeztetnie kellett volna a csapatokat, hogy legyenek szívesek focizni. Ezt azonban Nagy Béla - állítólag - nem tette meg. (Később kiderült, hogy igen, de erről 1977-ben nem szóltak a jelentések. Nagyot két hónapig pihentették, de aztán újra vezethetett meccseket.)

A fegyelmi tárgyalás hozott néhány érdekes momentumot. A beidézett csapatok képviselői a szokatlanul nagy melegre hivatkoztak.

A pécsiek azt mondták, hogy a bajnokságban néhány meccsüket a hajrában esett gólokkal nyerték meg, nem értik a bírót, miért fújta le a meccset, hiszen a hátralévő 21 percben még eshetett volna számtalan gól. Kovács Imre, a PMSC vezetője visszautasította a bundát. 

Felháborító, hogy egyesek azt feltételezik, hogy a csapatom nem akart nyerni. Ha a Vasas Izzó kapusa nem véd az első negyedórában úgy, ahogy, akár két-három góllal is vezethettünk volna."A tárgyalásra beidézett Katzirz Béla azt mondta, hogy a bíró csúnyán beszélt vele. Amikor a kapus megkérdezte, miért fújta le a meccset, Nagy Béla annyit felelt: „Fogja be a száját, mert kiállítom."

A PMSC két játékosa, Kiss Sándor és Lőrincz Sándor 2010-ben, azaz 33 évvel a történtek után így emlékezett:
Lőrincz Sándor: Az öreg (Kovács Imre vezetőedző) egész héten előre mondta nekünk, nehogy meghallja még csak a gyanúját is annak, hogy itt valamit kitalálunk. Csak ugye a nézők hozzá voltak szokva - ez NB II volt - hogy három-négy góllal verjük az ellenfelet. Három gól alatt akkoriban nem rúgtunk. Május elseje volt. A közönség sem volt színjózan.Száz fok volt... és tényleg nagyon rosszul játszottunk. Már a tizedik percben kiabálták, hogy bunda.Kiss Sándor: Ez első- és a második helyezett rangadója volt. Nekik is jó volt az egy pont, meg nekünk is. Senki nem hitte el, hogy nem az, vagyis inkább előre tudták, hogy bunda lesz. Nem az volt.

1988: Megszólalt Nagy Béla
Tizenegy évvel a történtek után Nagy Béla a Foci című újságban osztotta meg az emlékeit: „Arra számítottam, hogy a két csapat igazi presztízsmérkőzést vív egymással.Ezzel szemben azt tapasztaltam, hogy komolytalan játék folyik. A szünetben felszólítottam a két csapatkapitányt, hogy próbáljanak többet nyújtani, mert kénytelen leszek lefújni a meccset. Megígérték, hogy a második félidőben hajtani fognak. Ám a folytatás sem volt különb. Valóságos futballparódiát mutattak be. A 69. percben lefújtam a meccset. 

A játékosok és az edzők arról próbáltak meggyőzni, hogy szó sincs semmiféle bundáról. Próbáltak rábeszélni a folytatásra, de erre nem voltam hajlandó. A közönség részéről óriási tüntetés kezdődött. Bejött az öltözőbe az ügyeletes rendőrtiszt és azt mondta: Bíró úr, nagy zűr van. Több ezer szurkoló várja magát odakint. Nem tudjuk garantálni a testi épségét.Sosem voltam félős gyerek. Fogtam a sportszatyromat és elindultam a kocsi felé. Valóban sok szurkoló állt ott. Nem tagadom, arra számítottam, hogy kapok a tömegtől, de megtapsoltak.Az MLSZ vezetése akkor rosszallóan vette tudomásul a történteket. Keresték azt a pontot, amiben elmarasztalhattak volna. Ám a szabályok szerint jártam el, nem lehetett belekötni. A döntést viszont furcsálltam. Egyik csapat sem kapott pontot. Ha akkor szigorúbb ítéletet hoznak, talán elejét lehetett volna venni a későbbi bundázásoknak."

Akik ott voltak ezen az összecsapáson, emlékezhettek arra, hogy a közönség már a második félidő elején „Bunda, bunda" kiabálással fejezte ki nemtetszését, sokan a belépőjegy árát követelték vissza. A skandálás persze a bíró fülébe is eljutott. Sokak szerint a közönség egyre hevesebb reakciója késztette arra Nagy Bélát, hogy lefújja a mérkőzést.

A FourFourTwo 2018-ban kérdezte meg az egykori szemtanúkat. Érdemes ezeket a nyilatkozatokat is felidézni.

Katzirz Béla, a PMSC kapusa: „Hatalmas marhaságot csinált a játékvezető, nem is értjük, mi ütött belé. Rendkívüli hőség volt aznap, ezért fogyott el az erő a második félidőre. Úgy rémlik, hogy egy nagyon rossz szabadrúgásunk verte ki a biztosítékot nála."

Dobány Lajos, a PMSC játékosa: „A meccs napjának délelőttjén a május elsejei felvonuláson kellett részt venni – melegítőben. Volt vagy 40 fok.Nem csoda, hogy a kánikulában nem tudtuk szórakoztatni a nézőket. Ha nem az első játszik a másodikkal, senki sem gyanított volna megegyezéses meccset."Lázár Lajos, a Népsport tudósítója: „Az első félidőben tisztességes játék folyt, de a másodikban már lehetett érezni, hogy mindenkinek jó lesz az iksz. Nem előre, hanem keresztben fociztak. Lehetett magyarázni a meleggel, meg miegyébbel, de a nézők pontosan tudták, miről van szó."

A Népszabadság időjárás-jelentése 1977. május elsejére:Jobbára kevés felhő, száraz idő várható. A Dunántúl felett elszórtan megnövekedhet a felhőzet, zápor, zivatar lehetséges. Általában erős lesz a déli szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 29 fok között alakul."Kánikuláról, 40 fokos rekkenő hőségről nem esett szó.

72 NB. I-es mérkőzést vezetett Szabó Béla játékvezető, utolsó két meccsén nem viselte a jelvényt!

Fiatal korában labdarúgó játékos volt, majd edző illetve játékvezető lett. 1972-ig játszott különböző csapatokban, Játékos pályafutását az NB. III-as MEDOSZ Erdért gárdájánál fejezte be. Ezután hét évig edzősködött, többek között a Ferencváros utánpótlásánál. A játékvezetéssel párhuzamosan az Erdért csapatnál edzősködött.

A játékvezetői vizsga megszerzését követően különböző labdarúgó osztályokban szerzete meg a szükséges tapasztalatokat. Az ellenőrök és sportvezetők véleménye alapján 1980-ban került az NB. II-es játékvezetői keretbe. 1983-ban az MLSZ JB vezetői válaszút elé állították: vagy edzősködés, vagy NB. I.

A játékvezetést választva még ebben az évben, a Haladás–Vasas (1:0) találkozó vezetésével debütálhatott a legmagasabb osztályban. Az aktív játékvezetést 1989-ben a Győr–Békéscsaba (2:0) mérkőzés levezetésével fejezte be. Érdekesség, hogy az utolsó három bajnoki mérkőzésen - tudva, hogy kimarad a keretből - nem tudta teljesíteni a fizikai tesztet -, nem viselte a játékvezetői jelvényt. Foglalkoztatására jellemző, hogy az 1985/1986-os bajnoki idényben 15 mérkőzés levezetésére kapott lehetőséget.

1985-1989. között nemzetközi keret került.

1994-ben érdekes interjú jelent meg Szabó Bélával a Nemzeti Sport hasábjain:

Szabó Béla néhány éve abbahagyta a játékvezetést.
Tulajdonképpen azt mondják, ő is sértett emberként távozott a futball világából. Tehát egy sértett ember kérdezett több, ha lehet, még sértettebb embert.

„Hogy van, bíró úr?”
Csak nem plagizálunk? - Kérdezett vissza.

Idézőjelbe tesszük a kérdést és akkor nem plágium.
Köszönöm szépen, fizikailag és mentálisan is kiválóan vagyok.

Mondja, mit jelent Önnek ez a szó, hogy tisztesség?
Számomra azt jelenti, hogy amit velem közölnek, azt maradéktalanul, ha lehet, szó szerint megírom.

És a bosszú?
Nem vagyok bosszúálló, ennek a szónak a tartalmi részével nem foglalkozom. Nem tartom ideillőnek ezt a kérdést.

Miért hagyta abba a já tékvezetést?
Nem láttam további perspektívát benne. Ezért a hetvenötödik NB l-es mérkőzésemen elbúcsúztam a síptól.

Az utolsó két mérkőzésén miért nem viselte a JB jelvényét?
Otthon felejtettem.

Nekem azt mondták, hogy kijelentette, azért nem viseli, mert nem tartozik ebbe a társaságba.
Ezt azoktól kellene megtudakolnia, akik ezt mondták rólam.

S másodszor is otthon felejtette?
Az igazság az, hogy másodszor már nem találtam meg. S miután nem volt több küldésem, mert a frissen megválasztott elnökséggel megállapodtunk, hogy mikor vonulok vissza, nem szereztem be új emblémát.

Ón FIFA-bíró volt.
Így igaz.

Egy időben viszont nem kapott nemzetközi mérkőzéseket. Elárulná az okát?
Tudom, vagyis gondolom, azért, mert amikor Svájcban vezettem, két ott segítő kollégám akkora telefonszámlát követett el, hogy utána az UEFA és a FIFA pihentetett.

Úgy tudom, nem ez volt az oka, hanem kint volt egy felmérésen, és nem tudta megfutni a szintidőket, itthon pedig mindezt elhallgatta.
Ebből egy szó sem igaz. Huták Tónival együtt voltunk kint Klosterben és Davosban. Ott a felmérésen én voltam Európa leggyorsabb játékvezetője a rövid távokon. A 2400 métert úgy abszolváltam, hogy az egésztábor nekem drukkolt. Egyébként az eredmények
megtalálhatók az akkor kiadott Bulletinban. Aki mást mond, az hazudik.

Azt is rebesgetik, hogy ön sem volt jobb a Deákné vásznánál. Hiszen mondjuk, Békéscsabán, ugyanúgy elfogadta azajándékokat, mint más.
Félreértés ne essék: én is elhoztam Békéscsabáról a szalámit. Nem, hogy elhoztam, egyszerűen nem lehetett viszszautasítani.
De azt a megállapítást, hogy nem voltam jobb a Deákné vásznánál, vissza kell utasítanom. A beszélgetésünk éle ugyanis nem olyan
típusúak ellen fordul, mint én vagyok.

Mond Önnek ez a név valamit, hogy Lo Bello?
Remélem, nem a híres játékvezetőre gondol?

Nem.
Békéscsabán így hívták a „törődős” embert. Ő rakta be a kolbászt, ő vitt el bennünket vacsorázni.

Térjünk rá a cikksorozatra. Emlékszem, a játékvezetői edzőtáborokban mindenkivel egyetértésben ön is elítélte azokat a kollégákat, akiket most megpróbál tisztára mosni. Mi adta az ötletet, hogy megkeresse őket?
Azt gondoltam, hogy több mint tíz év távlatából közelebb jutunk az igazsághoz. Itt mindig találgatások voltak, nem tudtam, hogy megvesztegethetők voltak-e, vagy sem. Netán egyszerűen csak egy eltévesztett egyesületi érdekképviselete miatt maradtak ki a
keretből. Úgy gondoltam, hogy ezek az emberek kapják meg a megszólalás jogát. Egyszóval szerettem volna tudni, hogy mi az igazság.

 A cikkeket olvasva felmerül a gondolat, hogy valaki nem mond igazat!
Szeretném tudni, hogy ki. Hiszen amit leírtam, azt szószerint mondták a kollégák.Egyébként furcsálltám, hogy az akkori államtitkár, Buda úr meghallgatásuk nélkül tiltotta el őket. De azokat nem, akik esetleg adták a pénzt.

A jog szerint az a bűnösebb, aki elfogadja, nem pedig az, aki adja.
Szerintem az is bűnös, aki adja.

Ezen nem érdemes vitatkozni.
De ha már eltiltották őket, a panaszukat azért meg lehetettvolna hallgatni.

Úgy tudom, egyikük sem élt a fellebbezés jogával. Pontosabban: egyetlen kivétel Jaczina Róbert volt, akit végül is felmentettek és tovább folytathatta tevékenységét.
Én viszont pont az,ellenkezőjét hallottam tőlük. Ők fellebbeztek, de válaszra sem méltatták őket.

Egy állítás, egy tagadás. Menjünk tovább. Hadd mondjak egy konkrét példát. A Tátrai úrral készült cikkben van egy rész, amely nem felel meg a valóságnak. Éppen ott voltam a Vasas-pályán a játékvezetői öltözőben, amikor Puhl Sándor megkérte Tátrait, hogy hagyja
el az öltözőt. Szó sem volt Pubikázásról és, hogy „köztünk a helyedéről.
Találkozhattak máshol is. De nekem Tátrai így mesélte.

Szabó úr, maga haragszik Nagy Miklósra, a JT jelenlegi elnökére?
Egyáltalán nem.

Akkor miért kellett őt minden cikkben elmarasztalni?
Ezt nem én tettem, hanem a volt,kollégái.

És ők miért neheztelnek rá, amikor nem tehetett arról, ami történt? Hiszen akkor még aktív játékvezetőként tevékenykedett.
Azt vetik a szemére, hogy cserben hagyta a régi kollégákat.

Egy szó mint száz, ön most felmenti a volt kollégákat?
Nem vagyok meggyőződve arról, hogy elkövették azt, amiért eltávolították őket a játékvezetői testületből.

Nos, ezzel nem vagyunk egy véleményen.
Pedig jelenleg mindnyájan megbecsült, tiszteletben álló emberek, s a maguk posztján megállják a helyüket.