Valu Tibor, a szabolcs-szatmár-beregi megyei első osztályú labdarúgó játékvezetői keret tagjaként a futást népszerűsíti és az egészséget tartja a legnagyobb értéknek.

A sport és a labdarúgás mindig fontos szerepet töltött be a Nyíregyházán élő Valu Tibor életében már kisgyermek kora óta.
– Az egyetemi tanulmányaim miatt abba kellett hagynom a labdarúgást 2010-ben. Kivitelezhetetlen volt a heti 3-4 edzés, plusz hétvégén a meccs. A jövőm szempontjából jobbnak láttam, ha a tanulást helyezem előtérbe, viszont a futballpályától nem tudtam elszakadni, emiatt tettem le a játékvezetői vizsgát.

Hamar megszerette a játékvezetést, és a különböző osztályokat, lépcsőfokokat végig járva a sikerek sem maradtak el.
– Hat éve, 2014-ben mutatkoztam be a megyei másodosztályban a Pap-Újdombrád mérkőzésen, majd még ebben az évben debütáltam a megyei első osztályban is a Nagykálló-Ibrány találkozón. Sikeres esztendő volt, hiszen az év végén elnyertem a Lengváry József- díjat. A megyei első osztályú keret játékvezetőjeként több rangadót is levezettem, ami után 2016-ban én lettem az év utánpótlás játékvezetője. Hatalmas megtiszteltetés volt. A Tiszaújváros–Balassagyarmat mérkőzésen mutatkoztam be az NB III-ban, 2017-ben.

Pályafutása során levezetett már sok megyei és NB III-as rangadót, de a legemlékezetesebb mérkőzése mégis egy utánpótlásmeccs volt.
– Az új diósgyőri stadionban az első tétmérkőzést én vezethettem, ami örök emlék: a DVTK-Újpest U 17-es bajnoki a bajnoki cím sorsáról is döntött, hiszen az első játszott a másodikkal. Egy nagyon jó iramú és igazán izgalmas összecsapás volt, 3-3 lett a végeredmény, ezzel a Diósgyőr lett a bajnok. Óriási élmény volt több ezer néző előtt mérkőzést vezetni.

Valu Tibor az egyetemi tanulmányai után utánpótlás edzőként helyezkedett el Nyíregyházán a Monbebe nevű egyesületnél.
– Három évig dolgoztam ott, 2018 óta pedig a baktalórántházai Gróf Dégenfeld Imre Református Általános Iskolában dolgozom testnevelő tanárként. Nagyon fontos számomra, hogy megszerettessem a gyerekekkel a különböző sportágakat. Próbálok olyan szemlétet kialakítani náluk, hogy a sport és az egészséges életmód az életük szerves része legyen. Emellett a Mozaik Mednél futóedzőként dolgozok. Ez egy olyan vállalkozás, melynek célja az emberek egészségének megőrzése és fejlesztése az orvosi, az edzői és a sportolói szemlélet által. Úgy véljük és hisszük, hogy a legnagyobb érték az egészség, melyet csak és kizárólag tudatos életmóddal lehet kialakítani és fenntartani. Ingyenes futóedzéseket tartunk Nyíregyházán, Debrecenben és Tokajban. A célunk megtalálni és támogatni azokat az embereket, akik változtatni szeretnének életmódjukon, illetve jobb teljesítményt akarnak elérni.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) ideiglenesen engedélyezte a mérkőzésenkénti öt cserét csapatonként.

A FIFA a pénteki közleményében felhívta a figyelmet: az intézkedés amiatt vált szükségessé, hogy a világjárvány miatt összesűrűsödött szezon végi programot szakmailag kezelni lehessen, és ezzel is védjék a futballisták egészségi és fizikai állapotát. Kiemelték: az ideiglenes szabály bevezetéséről

MINDENHOL AZ AKTUÁLIS SOROZAT SZERVEZŐINEK KELL DÖNTENIÜK, ÉS MINDEN OLYAN SOROZATRA ÉRVÉNYES, AMELY IDÉN ÉR VÉGET.

A szervezet hozzátette, a játék zavartalan lebonyolítása érdekében a csapatoknak maximum három idősáv áll rendelkezésükre a cserékre, plusz a szünet. A magyar szövetség (MLSZ) már kedden bejelentette, hogy a márciusban félbeszakadt tavaszi idény május 23-án kezdődő pótlása során meccsenként öt játékost cserélhetnek majd az együttesek.

A FIFA pénteken azt is bejelentette, hogy a videobírót (VAR) használó versenysorozatok illetékesei szabadon dönthetnek a technológia további alkalmazásáról az idény folytatásában. Az olasz játékvezetők testülete áprilisban közölte, hogy veszélyesnek tartja a VAR használatát, mivel az ellenőrzéssel megbízott szakemberek gyakran zsúfolt körülmények között dolgoznak.

46 játékvezető vezetett mérkőzést a félbemaradt NB. II-es szezonban.

 A lejátszott 258 mérkőzésen a játékvezetők 1118 sárgalapot osztottak ki és 49 játékost állítottak ki.

Az összesítések alapján ifj. Szilágyi Sándor a legszigorúbb, ő 8 mérkőzésen 45 sárgát adott és három játékost állított ki.

Megbecsülték az aktív pályafutása után is.

Bognár István (Miskolc, 1948. július 20. –)

A játékvezetői vizsgát 1968-ban tette le. Ellenőrei, sportvezetői javaslatára 1985-ben lett első osztályú játékvezető.

Az aktív nemzeti játékvezetéstől 1995-ben vonult vissza. Az NB II-ben 120 mérkőzést, az NB I/B-ben 40 alkalommal vezetett találkozót. 

Szakmai munkájának elismeréseként 17-szer partjelzőként, asszisztensként nyújthatott segítséget a működő FIFA játékvezetőnek. A Paris Saint-Germain FC–Gent UEFA-kupa összecsapásra illetve két felnőtt válogatott, valamint a Csehszlovákia–Norvégia és az Ausztria–San Marino találkozóra emlékszik szívesen, Jelen lehetett Puhl Sándor első nemzetközi mérkőzésén, illetve az utolsó külföldi mérkőzésén, mint partbíró.

Amit biztosan nem felejt el Bognár István:

Tatai edzőtábor a nyolcvanas évek közepén...

Az országos labdarúgójátékvezetők és a kuvaiti röplabdások együtt táboroztak a honi sportparadicsomban. Történt egy napon, hogy a délutáni kurzusunk kissé elhúzódott.

A vacsora ideje is kitolódott, elszórtan érkeztünk az ebédlőbe. Ugyanígy jártak a kuvaiti röplabdázók is, akik részére a konyha külön főzött. Úgy este hét óra tájban szivárogtak még a maradék vacsorára egyesek. A játékvezetők között volt egy igen csak pigmentált, a kuvaiti röpisek közé is simán befért volna Ágoston Jani.

Pechére egyedül botorkált a kiszolgáló pulthoz Jani barátunk, ahol kiváncsian bámult a kondérok aljára – leste a maradék mennyiségét és összetételét.

A pulton belül egy igencsak termetes szakácsnő – aki már legszívesebben az otthona után vágyott és igyekezett volna haza – szemügyre vette Jánost, akit echte kuvaitinak nézett, majd magyarul megszólalt, és idegesen rángatózva az alábbi kísérőszöveget intézte a majdnem idegen játékvezetőnk felé: „Te, hol a k..va anyádban voltál eddig??? Most kell jönni zabálni?”

Jánosunk szeme kikerekedett, szájzárat kapott, levegőt nem tudott venni egy ideig. Ismét a termetes szakácsnő: „Most mit bámulsz, te!? Már csak azt fogod kapni, amit viszszahoztak!” – mordult rá teli torokból.

A kuvaitinak nézett magyar összeszedte minden erejét, majd elcsukló hangon válaszolt:

„Az elnök hivatott, és nem tudtam, csak most jönni, de már nem is vagyok éhes.” A szakács néni hirtelen átélte azt, amit néhány perce Jánosunk. Az ő száját sem hagyta el egy darabig egyetlen szó. Majd kisvártatva annyit mondott: „Bocsánat, tévedtem, tudja, ezek a külföldiek...”

Egymás szemébe néztek, János huncutul rákacsintott, és nagyot nevettek mindketten. Mondanom sem kell, hogy a mi asztaltársaságunk ezt végikövette, és a hahotánk talán megrázta az égieket is.”

A focibiro.hu szerkesztősége kiemelt figyelmet fordít az országos kerettagokkal kapcsolatos kimutatásokra.

Az 1970-2020 közötti időszakban az élvonalban közreműködő játékvezetők, asszisztesenek és ellenőrök küldése és személyes adataik is megtekinthetőek. Ezzel egyidőben felkerültek az országos keretek is az elmúlt 50 évből.

1989-2020 között lejátszott mérkőzések esetén a komplett összeállítások is elérhetőek és az ezekkel kapcsolatos különleges kimutatások.

Az élvonalbeli játékvezetők esetén évenkétni statisztika, kiállított játékosok listája is elérhető már. Meg lehet azt is nézni, hogy mely csapatoknak és játékosoknak ki hány mérkőzést vezetett.

A közeljövőben az 1960-1970 közötti küldések kerülnek fel.

Az NB. II-es mérkőzések esetén 2001-től tekinthetőek meg az országos küldések.

Az MLSZ Versenyigazgatósága írásban tájékoztatta a megyéket a veszélyhelyzet alatti tudnivalókról:

"Tájékoztatásul azonban, a csapatok figyelmébe ajánljuk az MLSZ Orvosi Bizottsága által összeállított anyagot, amely minden szakágra és korosztályra gondolva, általánosan a labdarúgó sporttevékenységek együttesére írja a járványügyi kockázatok csökkentése érdekében követendő szempontokat, magatartási formákat.

Az útmutató ezen a linken érhető el:
https://szovetseg.mlsz.hu/egeszsegvedelmi-ajanlasok

A minden részletre figyelmet fordító anyagból kiemeljük a sportszervezetek legfontosabb és alapvető felelősségét, az öltözők mérkőzések és edzések előtti és utáni rendszeres, a szokásosnál alaposabb takarítását, fertőtlenítését.

Hangsúlyozzuk, hogy a vészhelyzet ideje alatt a sportszervezetek kizárólag saját felelősségükre szervezhetnek edzőmérkőzést, az MLSZ hivatalos edzőmérkőzéseket nem regisztrál, játékvezetőket edzőmérkőzésekre nem biztosít. Kérjük a sportszervezetek körültekintő, bölcs és önkorlátozó döntését ebben a témában, tekintettel a járványügyi helyzetre, valamint arra a tényre, hogy az ilyen jellegű mérkőzések normális körülmények között is a leggyakoribb célpontjai a fogadási csalásoknak, amely most várhatóan erősödni fog."

Ez alapján felhívjuk a játékvezetők figyelmét, hogy edzőmeccsekre megkereséseket se fogadjanak el, hiszen az MLSZ szigorúan szankciónáljhatja azokat a játékvezetőket, akik engedély nélkül vezetnek mérkőzéseket

Több mérkőzésen ellenőrzött, mint amennyit vezetett.

Fazekas János (Kiskőrös, 1949. november 21.)

Fazekas Jánosról nem sok írás maradt fent - még a Wikipédia oldalán sem lehet találni róla semmit - , de a Piroslap interjút készített vele:

Fazekas János számára Izsák a világ közepe.

Aki ismeri, jól tudja, hogy „Fazék” nagykanállal habzsolja az életet, amire jól csúszik például a sárfehér. Ugyanis borokat termel, palackoz és forgalmaz, a kiváló nedük mellett pedig leginkább a labdarúgás édesíti meg amindennapjait.

A focival kel és fekszik, figyeli a sportág összes jelentõs rezdülését.

– Az NB III-as kiskörösi csapatban játszottam, majd miután megnõsültem, Izsákra költöztem, és a megyei elsõ osztályban folytattam.Pontosan húsz esztendeje tettem le a játékvezetõi vizsgát, aztán évente léptem feljebb a ranglétrán: 1986-ban a megyei elsõ osztályban, 87-ben az NB III-ban mutatkoztam be, 88-ban kerültem az országos keretbe, 90-ben pedig az élvonalban debütáltam, a Békéscsaba-Debrecen meccset vezettem elõször – idézte fel pályafutása fõbb állomásait Fazekas János, az országos labdarúgó játékvezetõi ellenõri keretének és az MLSZ JT utánpótlás- és szervezési bizottságának tagja

Hosszasan tudna mesélni az élményeirõl, hiszen a hazai sztorikonkívül sok külföldi utat szokott felidézni.

– Tíz évig játszottam a magyar játékvezetõi válogatottban, idén pedig delegációvezetõként tartottam a társasággal a németországi tizenhat csapatos tornára, ahol a második helyet szereztük meg. Emlékezetes a moszkvai Szpartak–AEK Athen UEFA-kupamérkõzés, ahol Hartmann Lajosnak segítettem. Három hétig bíráskodhattam a Karib-tengeri kupán Martinique szigetén, ahol a magyar nõi válogatottal tartózkodtam. Magánemberként jelen lehettem a 94-es vébé döntõjén Los Angelesben, ahol az elsõ sorban ülve nézhettem barátom, Puhl Sándor játékvezetését. Jártam Münchenben az általa vezetett Dortmund–Juventus BEK-döntõn, és ott voltam a búcsúmeccsén, az olasz-angol barátságos találkozón. Izsáki létemre jó a kapcsolatom a városban élõ Bozóky Imrével, az MLSZ elnökével, akivel sokat mûködtünk együtt játékvezetõként, kellemes emlékeket õrzök errõl az idõszakról. Óriási élményanyag gyûlt felbennem, jól esõ érzés olykor visszaidézni az átélt történeteket. Sokat kaptam a játékvezetéstõl, és amagam módján igyekszem adni is. Az utánpótlás bizottságban eltöltött évek alatt Gyõri tanár úr szárnyai alatt számtalan tehetséggel találkoztam, akik közül azóta mártöbben az országos keretet erõsítik (ilyen például Fábián Mihály és Vad István). Túlzás nélkül állítom: nálam a játékvezetés körül forog a világ, a foci tölti be az életemet

NB. I-es statisztikái játékvezetőként:

Ellenőrként, több mint 240 mérkőzésen vett részt az élvonalban.

Az NB I és a Magyar Kupa is folytatódik május végén, a tervezett menetrendből pedig az is kiderül, hogy a TV-közvetítések miatt is szokatlan tavaszi-nyári hajrá és kezdési időpontok várnak ránk.

Mint ismeretes, május 23-án indul újra zárt kapuk mögött az NB I-es tavaszi idény, amelyet még márciusban kellett a koronavírus-járvány és a meghozott intézkedések miatt félbeszakítani.

Az már korábban kiderült, hogy az őszi első fordulóból elhalasztott FTC-DVSC találkozó nyitja majd meg a mérkőzések sorát, de az OTP Bank Liga 26-27. fordulójának tervezett programja szerint a februárban – a lilák pályagondjai miatt – ugyancsak elmaradt Újpest-FTC derbit is gyorsan bepótolják majd, a rangadóra egy szerdai napon, május 27-én sor kerül 20 órától.

A közvetítések és az egyre emelkedő hőmérséklet miatt – valamennyi találkozót élőben adja a közmédia, vagy a TV-ben, vagy az interneten – a tervezett meccskezdési időpontok leginkább az esti vagy koraesti órákra esnek majd, egyedül a már említett Fradi-Lokin indul útjára a labda már nagyjából 16 órakor. A tervek szerint a hétközi fordulókat kedden és szerdán, a hétvégi mérkőzéseket pedig pénteken, szombaton és vasárnap rendezik meg, egyidőben pedig nem kezdődik egy napon két találkozó.

Az MLSZ döntése értelmében véget ért az NB. III-as bajnokság.

A játékvezetők 452 mérkőzést vezettek le, melyen összesen 1961 sárgalapot osztottak ki és 116 játékost állítottak ki.

Játékvezetőként és asszisztensként jó teljesítményt nyújott, de csapatvezetőként is megállta a helyét.

Szilágyi Sándor (Debrecen, 1950. július 5.)

Debrecenben nevelkedett, már hatéves korában igazolt labdarúgó volt a Debreceni Építőkben, majd a Debreceni Volánban fejezte be pályafutását. A legmagasabb osztály, melyben játszhatott, az NB. II. volt, akkor a Debreceni Honvéd Bocskai SE-ben szerepelt. Pályafutása azonban egy sérülés miatt korán befejeződött, és ezután játékvezető lett.

1983-ban lett a legmagasabb labdarúgó bajnokságnak, az NB. I-nek játékvezetője. Még ebben az évben debütált, a Nyíregyháza–MTK (0:1) bajnoki találkozón.

Több nemzetek közötti válogatott- és klubmérkőzésen segítette partbíróként működő társát.

Szerepelt az 1992-es labdarúgó-Európa-bajnokságon, aztán asszisztálhatott Puhl Sándornak, a Juventus–Borussia Dortmund UEFA-kupa-döntőn is. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) Játékvezető Bizottsága (JB) felszólította tagszövetségeit, hogy hozzanak létre önálló partbírói keretet. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) JB az európai tagszövetségeknek ajánlotta, hogy hozzanak létre partbírói keretet. Szilágyi Sándor ennek a követelmények lett Magyarországon az első üstököse.

1993-as visszavonulásáig 226 NB. I-es mérkőzésen asszisztált.

Sportvezetőként:

2002-ben Szima Gábor lett a DVSC többségi tulajdonosa, aki megkereste, hogy egyen a DVSC cégvezetője. Kinevezését követően eredményesen irányítja Debrecenben, a DVSC-TEVA NB. I-es labdarúgó csapatot. Szilágyi is remek kapcsolatokat ápol az MLSZ vezérkarával. Elvégre dr. Bozóky Imre MLSZ-elnökkel és Puhl Sándor alelnökkel együtt fújta a sípot annak idején az élvonalban. A csapat szép sikere, hogy 2009-ben bejutott a Bajnokcsapatok Ligája torna főtáblájára.

 Játékvezetőként és ellenőrként is mintaértékű Hartmann Lajos!

Hartmann Lajos (Budapest, 1947. október 11. –)

Egy újsághirdetésre jelentkezve Budapesten a XIII. ker. (Angyalföld) Labdarúgó Szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) előtt 1964-ben vizsgázott. A Budapesti Labdarúgó Szövetség (BLSZ) JB keretében NB. III-as, 1974-ben országos utánpótlás majd az NB. II-es keret játékvezetője. Sportvezetőinek értékelése alapján 1980-ban debütálhatott az első osztályban. Hosszú és eredményes nemzeti pályafutásától 1994-ben vonult vissza. Foglalkoztatására jellemző, hogy az 1989/1990-es bajnoki szezonban Molnár László társaságában 14 mérkőzést vezethetett.

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) JB felterjesztésére - a visszavonuló Palotai Károly helyére - 1984-ben lett nemzetközi játékvezető, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) tagja. Több estben volt Puhl Sándor nemzetközi játékvezető tartalékja, úgynevezett negyedik játékvezető. Több UEFA-kupa, Intertotó kupa, nemzetközi válogatott- és klub mérkőzést vezetett.

Az MLSZ JB nemzetközi kapcsolatának eredményeként 1993-ban Vad István társaságában meghívást kapott Katarba a nemzeti bajnokságban működő csapatok összecsapásainak irányítására. 10 mérkőzésen vezetőbíróként, 7 találkozón pedig egyes számú partbíróként tevékenykedett. A FIFA 45 éves korhatárát elérve búcsúzott az aktív nemzetközi játékvezetéstől.

A Dr. Artemio Franchi Kupa. A korábbi Dél-Amerikai-bajnok és az Európa-bajnoki címvédő (Argentína–Dánia) párharcát Puhl Sándor vezette, ahol 4., tartalék játékvezetőként volt jelen.

Dolgozott a BLSZ JB elnökségében, majd egyéb okok miatt lemondott. 2006-tól az MLSZ JB elnökségi tagja, ellenőre. A JB amatőr Talent-mentor programjának keretében az utűnpótlásért felelős szakember. A REFFERI labdarúgócsapat, egyesület elnöke, fő támogatója. 2011-ben visszavonult az aktív játékvezetői szolgálattól.

1984-ben Szlávik András a Játékvezető Bizottság elnöke játékvezetői pályafutásának elismeréseként Ezüst jelvény kitüntetésbe részesítette. 1994-ben, az MLSZ Játékvezető Testület (JT) ellenőrei, szakemberei javaslata alapján, mint az Év Játékvezetője elsőként vehette át a Kaposi Sándor által alapított vándordíjat. 2011-ben az MLSZ elnöke Csányi Sándor valamint a JB elnöke Berzi Sándor a játékvezetésben eltöltött csaknem negyvenéves kiemelkedő munkájának elismeréseképpen, a játékvezetés szolgálatától történő visszavonulása alkalmából ajándékot kapott.

Szotyis zacskóval dobták meg a partjelzőjét:

1994. október elsején esett meg az a „rémeset”, hogy a Debrecen–Vasas NB I-es bajnokin egy fél (mások szerint egész) zacskó szotyolával (szotyi, mag, buga, makuka – tájszólása válogatja) megdobták Márton Sándor határbírót, emiatt Hartmann Lajos játékvezető idő előtt lefújta a mérkőzést.

A történet hetekig foglalkoztatta a sportsajtót, és még hosszú évekig szolgáltatott beszédtémát a szurkolóknak. Baljóslatú volt, hogy a hazaiak már a bíróküldést is provokációként fogták fel, mivel ugyanebben az idényben, augusztus 20-án a Debrecen–Vác meccsen Hartmann ténykedése alaposan felbőszítette a közönséget, ráadásul a játékvezető fel is jelentette a DVSC-t. Mégis őt küldték a Vasas elleni mérkőzésre is. A hazaiak uralták a találkozót, ám kihagyták a legnagyobb gólhelyzeteket is. A 74. percben aztán 0–0-s állásnál Dombi Tibor tört be a tizenhatoson belülre, s ott egy cselt követően Herczeg Csaba belépője nyomán a földre esett. A bíró sípjelét azonban hiába várta a hazai publikum. A tizenegyes elmaradása után nyomban megindult a szitokáradat. Elsőként egy pálinkásüveg repült be a pályára, és hajszál híján fejbe találta Sáfár Szabolcsot, a Vasas kapusát. (A fegyelmi tárgyaláson a játékvezető meg is mutatta a bűnjelet, egy Várda márkájú Cherry Brandy-üveget, amit viszont Vida János, az Oláh Gábor utcai stadion főrendezője nem ismert el tárgyi bizonyítéknak, mert az ő emlékei szerint egy nagyobb üveg repült be, és vodkás…)

A berepülő üveg – noha azt sokan elismerik, hogy látták – még nem volt ok a játékvezető szerint a mérkőzés beszüntetésére, tíz perccel később azonban Márton Sándor határbíró a zászlója felemelésével magához hívatta a sporit, és arról számolt be neki, hogy egy szotyiszacskóval megdobták. A zacskót – amelyet egy labdaszedő fiúval hozatott oda magához – át is adta bizonyítékként a kollégájának, és Hartmann Lajos nyomban lefújta a mérkőzést. A feldühödött debreceni szurkolók beözönlöttek a pályára, majd megpróbálták ostrom alá venni a játékvezetői és vendégöltözőt, miközben zúgott „A fővárosban mindenki cigány!” rigmus is. Az angyalföldi játékosokat és a játékvezetői hármast rendőrautóval menekítették ki a stadionból, az utóbbiakat rendőri biztosítás mellett, a szurkolók megtévesztése érdekében a hajdúszoboszlói pályaudvarra vitték, ott szálltak vonatra. A papírforma az volt, hogy a Debrecent meszelik el, de Herczeg András pályaedző ekkor még a pályán elért eredmény jóváhagyásában, Sándor Csaba középpályás a mérkőzés újrajátszásában reménykedett.

Az MLSZ október 4-i fegyelmi bizottsági ülésén nem dúskáltak a bizonyítékokban. Hartmann játékvezető azt vallotta: „Nem láttam, hogy megdobták, de nincs olyan hülye ember, aki jelez, ha nem dobták meg”. A mérkőzés MLSZ-ellenőre, Szkokán Zoltán nem jelent meg, mert kórházban volt. A JT-ellenőr, Győri László azt mondta, hogy ahol ők ültek, onnan Márton határbírót csak válltól felfelé lehetett látni, ezért ő nem látott semmit (holott fejbe dobták, tehát akár láthatták is volna). Közben napvilágra került, hogy az elkövető egy Gajdos Bálint nevű szurkoló volt, aki a hatodik sorban ült. Vida János debreceni főszervező kiszámolta, hogy onnan a partjelzőig 13 méter a távolság, és a szotyiszacskó olyan könynyű, hogy legfeljebb hat-hét méterre dobható el. Aztán az ülésterem sokáig rugózott bizonyos 53 másodpercen. Ennyivel később jelzett ugyanis a debreceniek szerint Márton, mint ahogy eltalálták. Márton elmondta, hogy továbbfutott, megállt, felfogta, mi történt, ennyi idő kellett hozzá. És hogy honnan lehet tudni, hogy épp 53 másodperc? Állítólag valaki a lelátón stopperrel mérte az időt…

Vezette: Mohácsi Lajos. 1971 és 1983 között 157 alkalommal írták ezt le NB I-es mérkőzések tudósításaiban.

Mohácsi Lajos (Zagyvapálfalva, 1935. április 12. – 2017, május 13.)

1948-ban Salgótarjánban kezdte a labdarúgó játékot, a Bányagépgyár csapatában. Kapusként sok szép évet töltött az egyesületnél, a megyei első osztályban és az NB III-ban. Az aktív játékot 1963-ban befejezte. Korán felismerte, hogy labdarúgó pályafutása nem fog kiemelkedő lenni.

Játékvezetésből 1963-ban Balassagyarmaton vizsgázott. A Nógrád megyei bajnokságokat követte az NB III. A legtöbb mérkőzést Budapesten az Elektromos SE Népfürdő utcai Stadionjában vezette. Továbblépését Papp Árpád, az akkori NB III-as Játékvezetői Bizottság (JB) elnök támogatásának köszönhette. Az Magyar Labdarúgó-szövetség JB minősítésével NB II-es, majd 1971-től NB I-es bíró. Első NB I-es mérkőzésén Major István volt az ellenőre. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A kor elvárása szerint a küldés szerinti egyes számú partbíró játékvezetői sérülésnél átvette a mérkőzés irányítását. A nemzeti játékvezetéstől 1982-ben visszavonult.

Palotai Károly egyik partbírójaként 16-szor járt külföldön. Több nemzetek közötti válogatott, valamint Kupagyőztesek Európa-kupája és Bajnokcsapatok Európa-kupája klubmérkőzésen segítette az oldalvonal mellől. A magyar ifjúsági válogatottal játékvezetőként három hétig volt Észak-Koreában..

1983-tól a Nógrád megyei Labdarúgó-szövetség JB oktatásvezetője, majd 1988-tól elnöke volt. 2001-ben Marcsok Jánosnak adta át a vezetést. Tiszteletbeli elnökként tovább folytatta sportmunkáját. Az MLSZ JT országos ellenőri keret tagja. 1969-ben a megye legjobb játékvezetőjének választották, és az akkori Nógrád megyei JB elnökétől, Csala Andortól gyönyörű kristályvázát kapott. Pályafutása alatt háromszor volt az "Év Játékvezetője". Munkája elismeréséül 2009-ben átvehette a Nógrád megyei önkormányzat által alapított Bérczy Károly Sportdíjat.

Fia, Lajos labdarúgó is játékvezető lett. Bernadett unokája 26 éves, a TF-n végzett, elvégezte a játékvezetői vizsgát, jelenleg az NB I-es női bajnokságban működik. Egy mérkőzésen – a Magyargéc–Ferencváros öregfiúk találkozón – hárman működtek közre. Nagyon büszke arra, hogy az országban egyedüli családként mindhárman az NB I-es keretben működhettek.

2015-ben a Nógrád megyei újságban az alábbi interjú jelent meg:

– 1935. április 12-én Salgótarjánban látta meg a napvilágot. Apai nagyszülei nevelték fel Zagyvapálfalván a bányagépgyári kolóniában. A telepen járt iskolába s ott volt – ahogyan akkoriban mondták – ipari tanuló is: lakatos illetve hegesztő szakmában szerzett bizonyítványt. Abban az időben bizony jóval kevesebb lehetőségük volt a fiataloknak a szórakozásra, nem csoda, ha szabadideje jó részét társaival együtt a közeli focipályán töltötte. Tehetséges kapusnak bizonyult s e képességét a Bányagépgyár – ahol eleinte a szakmájában, majd raktárvezetőként dolgozott – csapatában kamatoztathatta is. Egyre feljebb jutott a ranglétrán, játszott a megyei első osztályban, sőt az NB III-ban is. Egyik alkalommal – amikor sérülés miatt nem védhetett – „beugrott”   egy meccset levezetni és ez lett a „veszte”. Annyira megtetszett a bíráskodás, hogy miután 1963-ban befejezte labdarúgó pályafutását, játékvezetői vizsgát tett Balassagyarmaton.

– Hogyan emlékszik az első időszakra, amelyet síppal a kezében töltött a pályán? – kérdeztük az ünnepeltet.

– A járási bajnokságban kellett kezdeni s bár partjelzőként már Salgón is közreműködtem, először a Forgács–Vizslás meccset vezettem. Ez azért is emlékezetes számomra, mert az egyik hazai gólt követően a vendégek kapusa tettlegesen bántalmazott. Ez az incidens nem vette el a kedvemet és szép lassan haladtam előre a megyei első osztályig. Nagy örömet okozott, hogy 1969-ben én lettem a megye legjobb játékvezetője és az akkori nógrádi elnöktől, Csala Andortól egy gyönyörű kristályvázát vehettem át. Ezután kerültem az NB III-as keretbe s a legtöbb mérkőzést Budapesten, a már akkor világítással rendelkező Elektromos pályán vezettem. Rövid idő múlva már tagja lehettem az NB II-es keretnek is

– Mikor és hol vezetett első alkalommal NB I-es mérkőzést?

– 1971. április 10-én Dunaújvárosban a Szeged elleni meccsen mutatkozhattam be az élvonalban. A debütálás igencsak jól sikerült: én kaptam a legmagasabb osztályzatot s a Népsport szerint a hét játékvezetője lettem. Indoklásként a következőket írták: „Mohácsi volt a legjobb! Végig együtt élt a játékkal, jól különböztette meg a keménységet a durvaságtól, figyelt partjelzőire, jól alkalmazta az előszabályt, sőt kiállítani is mert – reklamálásért.”

– Meddig tartott az országos kerettagság és milyen különleges élményekkel járt?

– Azt pontosan tudom, hogy 1983-ig, tehát tizenkét éven át voltam tagja a keretnek, olyan társak között mint Jaczina Róbert, Kőrös László, Nagy Miklós, Palotai Károly vagy éppen Zsolt István. Sokat köszönhetek a Nógrádban nagy múlttal rendelkezett két idősebb kollégának, Markovics Gusztávnak és Máté Sándornak, akik jó tanácsokkal láttak el. Egy darabig egyedül képviseltem a megyét, aztán Urbán Árpáddal és Benkő Istvánnal hárman lettünk. Többször együtt is vezettünk meccseket. A vidéki színhelyek közül különösen Diósgyőrbe és Tatabányára szerettem utazni, a fővárosban pedig a kispesti Honvéd-pályára, mert ott játszott a Stécéből igazolt Kocsis Lajos. Háromszor kaptam meg az „Év játékvezetője” címet. Tizenhatszor jártam külföldön, legtöbbször Palotai Károly mellett partjelzősködtem BEK, KEK és válogatott mérkőzéseken. A magyar ifjúsági válogatottal három hetet töltöttem játékvezetőként Észak-Koreában. Negyvennyolc éves voltam, amikor a fiatalítás ürügyén megköszönték a munkámat. Nem vonultam azonban vissza: a Nógrád Megyei Játékvezetői Bizottság oktatásvezetője lettem, 1988-tól 2001-ig pedig elnöke voltam. Miután leköszöntem, megválasztottak tiszteletbeli elnöknek, amely titulus mind a mai napig megillet. Hetvenéves koromig – az volt a korhatár – országosan is kaptam szerepet: évekig voltam ellenőr NB I-es, NB I/B-s és NB III-as mérkőzéseken. Az úgymond civil életemben 1979-ben következett be nagy változása, akkor kerültem a bányagépgyárból a BRG salgótarjáni üzemébe, ahol szintén raktárvezetőként dolgoztam 1990 nyaráig. Akkor korkedvezménnyel vonultam nyugállományba. Az élmények közül azonban nehéz válogatni, mert számtalan olyan emlékem van, amelyet érdemes – vagy érdemes lenne – megemlíteni, kiemelni. Ilyen például az ötödik első osztályú meccsem, a Tatabánya–MTK összecsapás, amelyre Pásztóig tehervonattal utaztam onnan stoppal Budapestig, majd taxival a tetthelyre. A költségem többet került, mint a vezetőbíró díja. Azonban maga a mérkőzés sem volt izgalommentes. A hazaiak 3–1-re győztek, engem három MTK-játékos is megsértett: mindegyiküket kiállítottam, sőt edzőjüket, Palicskó Tibort is eltanácsoltam a kispadról. A meccs végén dr. Lakat Károlynak – aki akkor a Tatabánya edzője volt – köszönhető, hogy nem lett tömegverekedés. Számomra nagy elégtételt jelentett, hogy a forduló legjobb osztályzatát kaptam a játékvezetői bizottság ellenőrétől és a mérkőzés riportere, Novotny Zoltán is elismeréssel illette működésemet. Az sem volt mindennapi eset, amikor 1982-ben, a 149. NB I-es mérkőzésemen, a Videoton–Győr találkozón három tizenegyest is kénytelen voltam megítélni a vendégek javára. A jubileumi, 150. meccsem az Ózd–Tatabánya összecsapás volt, a Népsport munkatársától öt csillagot kaptam ténykedésemre. A külföldi meccsek közül sosem felejtem el az Ausztria–NSZK bécsi összecsapást, amelyet a Práter stadionban mintegy százezer néző látott. Summa summárum: gyönyörű éveket töltöttem a zöld gyepen

– Hogyan viszonyult a família, a családfő sok időt igénylő, a hobbinál lényegesen több elfoglaltságához?

– Amit elértem a nyugodt háttérnek is köszönhetem. Feleségemmel, Évával ötvenkilenc éve vagyunk együtt, jövőre tervezzük megünnepelni boldog házasságunk hatvanéves évfordulóját. Miután én nem vezetek autót, nejem ült gyakran a volán mellé és kísért el a mérkőzésekre, ellenőrzésekre szerte az országban. Fiam Lajos, a nyomdokaimba lépett. Futballozott az SBTC, az Ózd, a Békéscsaba, a Hódmezővásárhely és a Salgótarjáni Síküveggyár színeiben. Aztán pedig ő is játékvezető lett, neki is voltak NB I-es meccsei. Bernadett unokám a Testnevelési Főiskolán végzett s miután letette a játékvezetői vizsgát, vezetett az NB I-es női bajnokságban, a férfiak tartalékmérkőzésein s volt partjelző más meccseken is. Egyszer hárman működtünk közre a Magyargéc–Ferencváros öregfiúk mérkőzésen. Nagyon büszke vagyok arra, hogy az országban nincs még egy család, amelyből hárman is az NB I-es kerethez tartozó játékvezetők voltak.

– Milyen a kapcsolata a labdarúgással napjainkban?

– Ha egészségem engedi, ott vagyok a Tóstrandon, az SBTC hazai meccsein és szurkolok kedvenc csapatomnak. Sokat köszönhetek a klubnak, aktív koromban az akkori remek játékosokkal edzhettem olyan kiváló trénerek irányításával, mint Moór Ede, Kovács Imre, dr. Lakat Károly. Elkeserít a Stécé jelenlegi helyzete, aggódom a jövője miatt. Az is szomorúsággal tölt el, hogy egyre több sportbarátomtól kell végleg búcsút venni. Nehezen viseltem jó barátom, Urbán Árpád váratlan, tragikus halálát is. Engem egyébként érdekel a magyar foci, a televízióban szinte minden közvetítést megnézek.

– Szívesen lenne ma játékvezető?

– Megmondom őszintén utódaink nincsenek könnyű helyzetben. Hiába vannak hatan egy NB I-es vagy nemzetközi mérkőzésen, mégsem tudnak mindig helyesen dönteni. Az aprólékos tévés visszajátszásokból – amit ők nem ismernek – minden kiderül. A les megítélésében az úgynevezett söprögetői poszt megszűnése is nehezíti a dolgukat. Egyébként pedig szebbnél szebb szerelésekben virítanak, nekünk egy volt, s azt is magunknak kellett beszerezni, megvarratni. Bár alakulhatott volna szerencsésebben is a pályám, nem vagyok elégedetlen. Jólesett, hogy munkám elismeréseként 2002-ben megkaptam a Nógrád Megye Közgyűlése által alapított Bérczy Károly-díjat.