Giulio Campanatival, az UEFA játékvezető bizottsága egyik vezetőjével, az egykori FIFA-bíróval a Jugoszlávia—Bulgária világbajnoki selejtező mérkőzés lefújása után volt alkalmam megismerkedni, ö, mint az összecsapás FIFA-ellenőre volt jelen a belgrádi találkozón, jómagam pedig, mint akit érdekelt ez a küzdelem, a 4. csoport nyitómérkőzése, s egyben egyik rangadója. A 4. csoportban — mint köztudott — Jugoszlávia és Bulgária mellett az NDK, valamint Franciaország és Luxemburg harcol két helyért az 1986-os mexikói Mundial huszon- négyes döntőjébe jutásért. Akadt a találkozónak magyar vonatkozású eseménye is, hiszen a vezetőbíró Pádár László volt, segítői pedig Körös és Nagy Miklós.

Giulio Campanatival, a nagy tekintélyű sportvezetővel fehér asztalnál a magyar játékvezetői hármas működésének értékelésével kezdtük el a beszélgetést.

— Szabadna megtudnom, hogy mi kerül bele a FIFA címére elküldendő jelentésbe a magyar játékvezetői hármas működéséről?
— Hogyne — válaszolt készségesen Giulio Campanati —, nincsen benne titok, annál is inkább, mert Pádár és segítőtársai hiba nélkül bíráskodtak. Korszerű felfogásban vezették a mérkőzést, megengedték a kemény játékot, de csírájában elfojtották a durvaságokat. Pedig játékvezetői szempontból nem volt könnyű mérkőzés ez, de Pádár kilencven percen át uralta a helyzetet, nagyvonalúan bíráskodott, most hogy visszagondolok, még egyetlen apró tévedését sem tudom visszaidézni. Az az érzésem, hogy Magyarországon Palotai visszavonulása után is vannak olyan játékvezetők, akikre a legnehezebb feladatokat is rá lebet bízni. — Ez azonban mégsincs így. A franciaországi Európa Bajnokságon nem vett részt magyar bíró, s ezt a tényt nálunk úgy értékelték, hogy az UEFA nem talált egyetlen embert sem a magyar játékvezetői karból, aki egy ilyen mérkőzéssorozat igényeinek megfelelne. Vagy ön másként látja? — Az a véleményem, hogy a magyar játékvezetők közül a rátermettek nincsenek megfelelően menedzselve. Ez alatt azt értem, hogy a tehetségeseket, a kiforrott tudá- súakat ajánlani lehetne, illetve a kiszemelteket kellene a nemzetközi érdeklődés homlokterébe állítani. Nekem például fogalmam sem volt arról, hogy Önöknél ilyen kiváló játékvezető működik, mint Pádár, akinek felkészültsége alapján ott van a helye a nemzetközi élvonalban. S biztos vagyok abban, hogy rajta kívül is találhatók tehetséges játékvezetők Magyarországon.

— Mi lenne tehát a követendő út abban, hogy a magyar játékvezetők ismét visszaszerezzék az őket megillető helyüket Európában, esetleg világszerte?
— Azt gondolom, hogy a magyar szövetség nem tud elhatározásra jutni abban, hogy valamelyik játékvezetőjét a többség elé helyezze. Hogy a szövetség címére érkezett legjelentősebb feladatokat minden esetben a kiszemelt játékvezetőre bízza. Nem tudom, miért van ez így, de ezzel nem kedveznek a magyar játékvezetésnek, a magyar játékvezetés nemzetközi jelenének.

— Az nem lehetne egyébként megoldás, hogy az UEFA, vagy esetleg a FIFA „névre” szóló meghívásokat tolmácsolna a magyar Játékvezető Testület felé?
— Vannak ilyen próbálkozásaink, mint ahogyan most is javasolni fogom, hogy Pádárt a következő kupafordulóban is foglalkoztassák (Pádárnak egyébként „névre szóló” meghívás érkezett a Roma—Wrexham KEK-mérkőzésre, ahol a magyar játékvezető ismét minden igényt kielégítően helytállt, ezúttal Kovács I László és Nagy Miklós voltak a társai), s ezentúl — ezt megígérhetem — rajta lesz a szemem ezen a kiváló játékvezetőn, mert érzésem szerint alkalmas lenne akár arra is, hogy a legkiválóbb magyar bírók, Harangozó, Zsolt vagy Palotai örökébe lépjen.

— Kifejtené egy kicsit részletesebben, hogy mi tetszett önnek elsősorban a magyar játékvezető működésében?
— Ügy vettem észre, van rajta egy kis súlyfelesleg, s erre fel is hívtam a figyelmét, de a túlsúly ellenére sokat futott, gyors volt, együtt ólt a játékkal, mindig eseményközeiben lehetett őt találni, ám feleslegesen soha nem állította meg a játékot. Az indulatokat, ha kellett, nagyszerűen megfékezte, tekintélye volt a pályán, de nem fel- tűnősködött, csak akkor avatkozott közbe, kizárólag csak abban az esetben, ha erre szükség volt. Tehát egyszerre volt észrevétlen és egyben érezni lőhetett egyénisége súlyát. Komolyan mondom, ritkán látni ilyen sallangmentes, ilyen egyszerűen korszerű játékvezetői felfogást, s ezt nem udvariaskodásból mondom, mert tudom, hogy ön is magyar.

— Miután tudom, hogy többször megfordult Magyarországon, s hogy egyébként is szívügye a magyar játékvezetés, köszönöm a megértő szavakat, de ha megengedi, térjünk át nemzetközi területre. Milyen gondokkal kell megküzdenie az UEFA játékvezetői testületének?
— A durvaságok elharapózása elleni küzdelem jelenleg a legfontosabb feladatunk. Ezeknek megfékezésére minden eszközt igénybe veszünk. A játékvezetői felfogás egységesítése is fontos célkitűzés, ezért is rendezünk évről évre szimpozio nokat. A nyolcvanas években annyi az erőszak, hogy nem szabad megengednünk a játéktéren hasonló felfogást. Ez ellen küzdünk minden erőnkkel, s úgy gondolom, nem is eredménytelenül.

— Azt hiszem, először a spanyolországi világbajnokságon lehetett találkozni azzal a jelenséggel, hogy a játékvezetők sárga lappal figyelmeztetik a játékteret elhagyó labdarúgót, később ez az Európa-baj- nokságon is előfordult, majd a most folyó nemzetközi kupákban is tapasztalhatunk ilyesmit. Nem gondolja, hogy a játékvezetőknek van fontosabb feladatuk is, mint ilyen apróságnak tűnő ügyekkel foglalkozni?
— Ez csak egy része annak az intézkedésnek, hogy a pályán rendnek kell lennie. Ez az egyik olyan kritérium, amelyet a játékvezetőknek egységesen kell alkalmazniuk, természetesen nem a legfontosabb, mert hiszen a szándékos durvaságok, a célirányos faultok, a játékidő fondorlatos lerövidítése elleni küzdelem, s sorolhatnám akár reggelig tovább, mind-mind jelentősebbek ennél, de együtt egységes egészt képeznek. Ma már lehetetlen elképzelni, hogy a labdarúgást vissza lehet irányítani az egykori jó mulatsághoz, hiszen túl nagy pénz fekszik benne ahhoz, hogy a fair playt számon lehetne kérni, de nem szabad megengedni az eldurvulást, illetve az ilyesfajta jelenségek ellen a játékvezetés eszközeivel is fel kell minden módon lépni.

— Mi a véleménye például arról, hogy a szabadrúgásoknál egyre nehezebb betartatni a sorfal szabályok szerint rögzített távolságát, vagy pedig arról, hogy a büntetőknél a kapusok majd minden esetben szabálytalanul, a lövés pillanata előtt elmozdulnak?
— A kiküldött FIFA- és UEFA- ellenőrök az ilyen „apróságokra” is figyelnek rendszeresen értékelik jelentésükben ezeket a látszólag jelentéktelennek vélt eseményeket, tehát egyszerűen nem vagyunk hajlandók beletörődni abba, hogy a játékosok kijátsszák a szabályokat.

— Nem terveznek egyébként játékszabály-módosítást?
— Ez nem a mi asztalunk, de ha a személyes véleményemet kérdezi, akkor nincs is szükség jelentős módosításra, inkább arra van szükség, hogy az érvényben levő szabályokat betartsuk és betartassuk ...

— Köszönjük a beszélgetést, s a későbbiekben is sok sikert kívánunk, nem éppen könnyű feladatának ellátásához.
— Én is köszönöm, élveztem az eszmecserét, s kérem adja át üdvözletemet magyar barátaimnak, Szepesi Györgynek, Szilágyi dr.-nak és másoknak ...

Az országos JB a korábbi évek gyakorlatától eltérően 28-as NB I-es keretet jelölt ki. Közismert, hogy hat új fiatal bíró kap majd bemutatkozási lehetőséget, ismerjük meg őket közelebbről.

ADÁM MIHÁLY Borotán született 1945-ben, aktív játékos volt, segédedzői minősítése is van. Eddig 31 NB II-s mérkőzést vezetett. Vil- lanyszerelő-elektrikus.

FEKETE MIKLÓS pápai születésű, 39 éves. Főiskolai tanár. A Kecskeméti MÁV-ban játszott, később pedig Szentendrén.

KIRÁLY LÁSZLÓ nyíregyházi születésű, a helyi Dózsában játszott. MÁV-alkalmazott, mechanikai műszerész. 38 éves. Egy híján hetven NB II-es mérkőzés áll mögötte.

KURMAI ZOLTÁN a legfiatalabb: 1951-ben született Hejőszalontán. Az aktív játéktól fiatalon visszavonult. 1970-ben vizsgázott. Miskolcon egy munkásszálló vezetője.

NAGY LÁSZLÓ somogymeggyesi, 36 éves. Tizenhárom évvel ezelőtt vizsgázott. Eddig 43 NB II-s mérkőzésen bíráskodott, vas- és fémesztergályos.

SZILAGYI SÁNDOR Debrecenben született 1950-ben. A helyi Honvédban, majd a Volánban játszott. 78-ban vizsgázott. A debreceni Merkúr gépjármű-technikusa.

A játékvezetők számára tulajdonképpen nincs szünet.

Elkészültek a július 1-től érvényes keretek.

A FIFA-keretnek hét tagja van.

A névsor: Divinyi, Győri, Nagy M., Németh, Palotai, Pádár, Urbán.

Az NB I-as keret névsora: Bay, Büki, Divinyi, Drigán, Győri, Hartmann, Huták, Jaczina, Kiss G„ Kovács L., Körös, Lauber, Lázin, Maczkó, Makó, Nagy B., Nagy M., Németh, Palotai, Pádár, Szabó, Urbán.

Űj kerettagok: Ádám, Fekete, Király, Kurmai, Nagy L., Szilágyi.

Az NB II-es keret: Aczél, Ágoston, Benkő, Bognár, Bogyó, Csáki, Czirba. Eőry, Gergácz, Hamar, Hazafi, Inges, Juhász, Karáth, Kokavecz, Köböl, Lója, Lovassy, Márton, Mester, Palik, Puhl, Radies, dr. Rákóczi, Roxin, Sárkány, Segovits, Szabó J., Szabó T„ Szemes, Vankó, Varga J., Varga L., Vukman.

Űj kerettagok : Boros, Bubori, Gáspár, Horváth, Kovács II L., Mészáros.

Szávó János és Nyári Ferenc saját elhatározásából visszavonult.

A játékvezetőküldést a jövőben Fehérvári József irányítja.

A játékvezetők nyári edzőtáborozásán az 50 és a 400 méteres, valamint a 12 perces futásban jó eredmények születtek. Az elméleti teszt eredményei is kitűnőek. A legtöbben 100 pontot értek el. Azoknak a bíróknak, akik nem voltak jelen, augusztus 6-án a Népstadionban részt kell venni a felmérésen. 

Az év első felében tíz mérkőzést vezettek külföldön a magyar bírók. A tavaszi idényzáró összecsapást, az NDK-ban július 28-án sorra kerülő NDK—Szovjetunió barátságos mérkőzést Palotai Károly vezeti. A két partjelző Büki és Eőry lesz.

Az MLSZ elnökségének a közelmúltban közzétett elvi állásfoglalása alapján a szövetség játékvezetői bizottsága a sportfogadással kapcsolatos visszaélésekben való vétkesség gyanúja miatt — ügyük kivizsgálásáig — az alábbi játékvezetők sporttevékenységét függesztette fel:

Bodrogi Csaba, Dravecz István, Földvári Ferenc, Horváth László, Kárász Pál János, Kóródi László, Mezei Ottó, Pálvölgyi János, Rúzsa István, Simon János, Soós Ferenc. Tapolczai János, Wimmer László.

Az első forduló bírói Kijelölték a labdarúgó NB I első tavaszi fordulójának játékvezetőit, méghozzá az új módszerrel, melynek lényege:

a jelölést Szlávik András, a JB elnöke véleményezés után az MLSZ főtitkára, dr. Páncsics Miklós elé terjesztette, aki szinten aláírásával hagyta jóvá a listát.

A nyolc találkozó bírói:

ZTE—Vasas: Maczkó, DVTK—Rába ETO: Pádár, MTK- VM—Csepel: Szávó, Haladás—Ferencváros: Palotai, Bp. Honvéd—Nyíregyháza: Urbán, U. Dózsa —PMSC: Hartmann, Videoton—Békéscsaba: Nagy B., Tatabánya— DMVSC: Huták.

Szlávik András, a JB elnöke leszögezte: „Csak fokozatosan kívánjuk a fiatalabb, tapasztalatlan kollégákat a mély vízbe dobni. Nagyon ügyelünk arra, hogy a második vonal várhatóan rázós találkozóit is rutinos bíráink vezessék. Egyébként ismételten felhívtuk játékvezetőink figyelmét arra, hogy a jövőben ténykedésük középpontjában a durvaság kiküszöbölése, a lehető legsportszerűbb légkör kialakítása álljon!”

Elterjedtek olyan hírek és a sajtóban is nyilvánosságra került, hogy Petri Sándor, az MLSZ játékvezető bizottságának elnöke lemondott tisztségéről.
Ezzel , kapcsolatban dr. Páncsics Miklós, az MLSZ főtitkára az alábbiak közlésére kérte fel az MTI-t:

— Az MLSZ nem kapott hivatalos értesítést Petri Sándor lemondásáról. Amennyiben az ezzel kapcsolatos hivatalos bejelentés megérkezik, az MLSZ elnökségének következő ülése foglalkozik az üggyel, s dönt arról, hogy
elfogadja a lemondást vagy sem, tekintve, hogy a megbízatást is az MLSZ elnöksége adta.

A TAVASZI BAJNOKI NYITÁNY előtt az MLSZ játékvezető bizottsága, a követelményrendszer alapján történt rangsorolás szerint, kijelölte az NB I-es játékvezetőié húszas keretét:

1. Palotai Károly, 2. Nagy Miklós, 3. Jaczina Róbert, 4. Szávó János, 5. Mohácsi Lajos, 6. Urbán Árpád, 7. Divinyi Béla, 8. Maczkó József. 9. Győri László, 10. Hartman Lajos. 11. Nagy Béla, 12. Tompa István. 13. Pálvölgyi János, 14. Kitti Sándor, 15. Pádár László, 16. Huták Antal, 17. Németh Lajos, 13. Bártfai Róbert, 19. Tátrai László, 20. Büki László.

Az országos JB elkészítette az NB I-es labdarúgó-játékvezetők őszi rangsorát, amely az első 17 forduló alapján így alakul:

1. Palotai Károly, 2. Nagy Miklós, 3. Jaczina Róbert, 4. Szávó János, 5. Mohácsi Lajos, 6. Urban Árpád, 7. Divinyi Béla. 8. Maczkó József, 9. Győri László. 10. Hartmann Lajos, 11. Nagy Béla, 12. Tompa István, 13. Pálvölgyi János, 14. Kuti Sándor, 15. Pádár László, 16. Huták Antal, 17. Németh Lajos, 18. Tátrai László, 19. Bártfai Róbert, 20. Büki László.

Az NB Il-es keret első három helyezettje: Kovács László, Palik Egon, Nagy Zoltán.

Szarvas, Aranysas kemping, valamivel 9 óra után. A nap kérlelhetetlenül tűz, enyhe trópusi szellő simogatja a bejárat melletti oszlopokon a hatalmas FIFA - , UEFA- , valamint a szovjet , az angol, az NSZK-beli, az NDK-beli, és a magyar zászlót.

Idén Szarvas adott otthont a Budapesti Labdarúgó Szövetség — immáron hagyományos — játékvezető továbbképzőedző táborának.

A hatnapos rendezvény legfontosabb mozzanatait és jelentőségét Kürti Imre, a BLSZ JB elnöke foglalta össze — dióhéjban.

— Köztudomású, hogy az országos játékvezetői keret utánpótlásának egyik fő csatornája, a BLSZ bírói állománya. Ezért tartjuk  elngedhetetlennek, hogy legalább évente egyszer felfrissítsük játékvezetőink elméleti  ismereteit, felmérjük fizikai felkészültségüket. Csaknem kilencven játékvezetőt teszteltünk, az országos keret követelményei alapján, örömmel számolhatok be arról, hogy a résztvevők túlnyomó többsége javított tavalyi teszteredményein és az ellenőrző dolgozatok is megfeleltek a szigorú k ivánalmaknak.

Sikeres, tartalmas előadást tartott Sándor János, az MLSZ JB elnökhelyettese és Góliás Róbért, szövetségünk főtitkára. Közönségsikert aratott élménybeszámolójával Kuti Sándor FIFA játékvezetőnk, akit a budapesti állományból léptettek elő az országos keretbe, alig néhány esztendeje.

— Újításképpen képmagnóról levetítettünk két BLSZ-mérkőzést és együtt elemeztük a találkozók játékvezető-szakmai tapasztalatait. Délutánonként pedig dúltak a táborozó játékvezetők kispályás bajnokságának csatái.

Az MLSZ játékvezető bizottsága egyhetes edzőtáborozást szervezett Vonyarcvashegyen.  Összesen 92 bíró vett részt az alapozó jellegű továbbképzésen. A tapasztalatokról, a jövő terveiről beszélgettünk a jól sikerült közös munka után Petri Sándorral, az országos JB elnökével.

A labdarúgó Játékvezető Bizottság elnöksége értékelte a negyedik országos játékvezetői nap tapasztalatait, valamint a játékvezetők őszi idényben nyújtott teljesítményét.

Állásfoglalásuk a következő:

1. Az országos játékvezetői nap eredményei igazolják, hogy az országos és az utánpótláskeretben levő játékvezetők többsége ma már érti és magáévá tette a követelményrendszert. Ennek tulajdonítható, hogy mind a fizikai, mind az elméleti tesztek átlaga jó. Az átlagok egyenletesen növekvő te n denciát mutatnak. Jól sikerültek az elméleti tesztek is. A részt vevő játékvezetők 40 százaléka százszázalékos eredményt ért el. Mindössze három játékvezető nem tudta teljesíteni a szintet.
2. Az őszi fordulók, valamint a fizikai és az elméleti tesztek alapján az országos keretben az elnökség az alábbi változtatásokat határozta el: az NB I-es keretbe sorolja: Divinyi Bélát, visszaminősíti az NB I-ből az NB II-be: Lauber Gyulát. Feltételhez köti, utolsó figyelmeztetéssel 1980. december 15-ig Bártfai Róbert játékvezető működését (a fizikai tesztek sorozatos nem teljesítése miatt). Az NB ll-es keretbe került az utánpótláskeretből: Dömény László (Bács megye), Csáki Béla (Hajdú-Bihiar m.), Köböl Sándor (Csongrád m.), Mezei Ottó (Heves m.) és Bogyó Imre (Békés m.). Kimaradt az országos keretből Dorozsmai József, Dorozsmai Lajos és Tar József