A játékvezetést önmagában vizsgálni merő képtelenség; csak a labdarúgás fejlődésének tükrében válik igazán érthetővé.

A bajnokság őszi idényének hajrájában gyarkan váltak főszereplévő a játékvezetők.

Az UEFA, az Európai Labdarúgó Szövetség kijelölte a tavaszi kontinentális selejtezők bíráit.

A hazai sípmesterek elismerése, hogy négy találkozót is magyar játékvezetői trió dirigálhat.

Február 19-én a Franciaország—Spanyolország mérkőzésen Hartmann Lajos (partjelzők: Vágner és Lázin), az április 3-ai Ausztria—San Marino találkozón Puhl Sándor ( Kovács L. és Bognár) fújja majd a sípot.

A tizennyolc éven aluliak mérkőzései közül a március 26-ai Izrael—Törökország selejtezőt Varga Sándor (Bay és Nagy L.), míg a tizenhat éven aluliak selejtezői közül a március 6-ai Albánia—Bulgária mérkőzést Molnár László (Drigán és Pillér) vezeti.

Az őszi nemzetközi futballtornákon szép számmal kaptak mérkőzéseket magyar bírók.

A KEK-ben szeptember 19-én a Németh (Plasek, Szilágyi) hármas működik közre a Bray Wanderers—Trabzonspor selejtező győztese és a Barcelona találkozóján. Az UEFA Kupában október 3-án az 1. FC Köln—1FK Norrkoping összecsapáson Hartmann (Huták, Bay), az FC Twente—Bayer Leverkusen mérkőzésen a Varga S. (Puhl, Nagy L.), a Blamurtari Vlora—Olympiakosz összecsapáson a Molnár (Bognár, Vágner) hármas irányít.

Meghívást kapott még Molnár László október 17-re, a Szovjetunió— CSSZSZK (18 évesek) utánpótlás mérkőzésre.

Régen volt ilyen jó hangjulatú a játékvezetők edzőtábora.

Valószínű, sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy a játékvezetők, amikor kimennek a pályára azt csinálhatnak, amit akarnak, őket nem ellenőrzi senki.
Ezzel szemben minden NB I és NB Il-es méilkózést, sőt az alacsonyabb osztályúakat is, a Játékvezető Testület által megbízott szakemberek ellenőrzik; a mérkőzésről szóló értékelésük szerves része a játékvezetők minősítésének, amelynek alapján keretbe sorolásuk történik.

Játékvezető-ellenőr

A mai társadalom minden szférájában — olykor külön irányítás nélkül is — állandóan és rendszeresen folyik értékelés, minősítés. Ezek adnak alapot a döntésekhez, hogy mi a rossz, mi a jó, miben, hogyan kell továbblépni. Ez alól a sport, s benne a játékvezetés sem kivétel. Viszonyítani csak akkor lehet, ha rendszeres értékelés, elemzés folyik; márpedig ott, ahol teljesítményről van szó, ez feltétlenül szükséges. Azt vizsgáljuk, hogy a játékvezetők teljesítményét milyen ismérvek alapján értékelik. Véleményünk szerint: az egész játékvezetői tevékenységet az határozhatja meg, hogy hogyan oldják meg a játékvezetők kiválasztását.
Az 1970-es évek végén, a nyolcvanas évek elején bevezették a játékvezetők követelmény és minősítési rendszerét. Ezt — öt-hat évi pangás után — az újonnan szerveződött JT 1989 júliusa óta módosított formában, de alkalmazza.
Céljára a fentiekben utaltunk, vagyis arra, hogy ez olyan objektív feltételrendszer, amely alkalmas a játékvezetők teljesítményének értékelésére, a kiválasztás, foglalkoztatás, és a tehetségek felfeléáramlásának elősegítésére. Szerkezete sokrétű, egymással összefüggő tényezőből áll: a játékvezetők személyiségével; szakmai (fizikai, elméleti) felkészültségével; gyakorlati ténykedésével, annak mérésével foglalkozik. Ez utóbbit szolgálja a mérkőzések ellenőrzése.

Csernefalvy László ahhoz a tizennyolc főből álló csoporthoz tartozik, amelynek tagjai a legmagasabb osztályú mérkőzésen működő bírókat ellenőrzik. Arra kértük röviden ismertesse sportpályafutását.

— Hány NB I-es mérkőzést vezetett?
— Hatvanhét NB I-es mérkőzésen voltam játékvezető, a partbíráskodásban közel jártam a háromszázhoz.

— De közismert az is, hogy több nemzetközi találkozón is közreműködött.
— Igen, tizennyolc esetben, kupa és országok közötti válogatott találkozókon.

— Kezemben tartok egy ellenőri jelentést, ahogy megszámoltam 53 kérdésre kell válaszolniok a játékvezető és a partbírák működéséről. Jelen esetben a Rába ETO—Bp. Honvéd NB I- es mérkőzésről, amelynek játékvezetője: Lázin János, partbírói — Kovács I László és Kiss Béla. Nem tartja túl soknak a jelentési íven szereplő kérdéseket?

— Nem, mert ezek az eseték minden mérkőzésen előfordulhatnak. Az ellenőrnek X-szel kell jelölni a többszöri előfordulásokat, illetve a súlyos hibát, majd a jelentési ív hátoldalán szöveges indoklást adni mindezekről.

— A hivatalos szempontok mellett elkerülhetetlen, hogy ne alakulna ki szakmailag egyéni véleménye, ön, hogyan ellenőriz?
— Természetesen én is a megadott hivatalos szempontok alapján bírálok; az egyéni felfogásom viszont az, hogy rend, fegyelem legyen a pályán, a játékvezető pedig határozottan bíráskodjék. Ez a játékvezetésnek az alapja.

— Aki, amilyen játékvezető volt, olyan ellenőrré válik?
— Ez nem biztos, mert lehet valaki jó ellenőr anélkül, hogy magasabb szintű mérkőzést vezetett volna, és a fordítottja is fennállhat.

— Észrevételeit megbeszéli a játékvezetővel, vagy rábízza az ellenőrző bizottságra?
— Mérkőzés után, ha módom nyílik, közlöm megállapításaimat a játékvezetővel, az adott osztályzattal együtt.

— Milyen osztályzatban részesítik a játékvezetőket?
— Egytől-tízig lehet osztályozni. A leggyengébb az Latin János játékvezető egyes; súlyos hibát kell elkövetni ehhez, tízes osztályzatot viszont csak kitűnő teljesítményért lehet adni.

— Hullanak a tízesek?
— Én szerintem tízes nincs, mert hiba nélkül nem lehet mérkőzést vezetni. — Hogy is mondta Csernefalvy László? Rend, fegyelem, határozottság kell, hogy uralkodjék a pályán, mert csak akkor lehet élvezetes a játék; a játékvezető csak ilyen módon tud érvényt szerezni a szabályoknak. Sok kérdésre választ kapunk a következő 90 perc eseményeinek bírálatakor, amelyet azonos szempontok szerint, de külön-külön is véleményezünk.

Kinek kell szemüveg ?
Az ellenőr figyelme kiterjed arra is, hogy hol és milyen módon történik a játékosok cipőjének vizsgálata. Együttes megállapításunk, hogy a Csernefalvy László, az ellenőr játékvezetői hármas megjelenése kultúrált, sportszerű.
Lázin a mérkőzést rugalmas átlóban vezeti.
8. perc: — A játékvezető (noha a nézőtéren kis vihart váltott ki) jól látta, hogy a hazai csatár két kézzel ellökte a fehér mezes Honvéd játékost; jogosan ítélt szabadrúgást.
Éles, határozott a síphasználata.
— Az ellenőr negyedóra eltelte után megállapítja, hogy a játékvezető erőlteti az előnyszabályt.
25. perc: — Helyesen ítélte meg a leshelyzetet és utána a reklamáló játékost szóbeli feddésben részesítette.
Néhány pillanattal később: — Kovács I. L. partbíró egy vitás esetnél, — hogy kívül, vagy belül volt-e a szabálytalanság a Honvéd tizenhatosánál — nem foglalt állást. Véleményem szerint: ikívül volt — mondja Csernefalvy László.

— Érthetetlen számunkra is a partbíró tartózkodó magatartása.
— Az ellenőr magyarázattal szolgál: „néhány esetben Kovács László partbíró lemarad az akcióról és ebből is adódnak tévedései.”
30. perc: — A Honvéd támadó bekeveredett a győri büntetőterületre és ott elesett, a játékvezető továbbengedte a játékot. Csernefalvy ellenőr is „műesésnek” minősítette az esetet, sőt szerinte a reklamáló játékos ellen közvetett szabadrúgást kellett volna ítélni.
— Megállapítjuk, hogy a lökéseket helyesen bírálja 39. perc: — Jogosan alkalmazott figyelmeztetést (sárga lap) a Bp. Honvéd játékosánál, aki a kitörő támadót elgáncsolta (Dózsa).
44. perc: Csernefalvy: Szabályos gólt rúgott a Rába. Szó sem lehetett lesről, mivel a középhátvéd bent állt.

— A rúgás pillanatát követően futott előre a győri játékos, a gól — szabályos, 1-0 a Rába ETO javára.
A győri közönség azért tiltakozott, mert az esetnél a gólszerző (Somogyi) megsérült. A lelátóról nem lehetett látni, mi történt, mert hat, vagy nyolc játékos állt egy csoportban. Mit tesz ilyenkor az ellenőr?

— Én sem merek egyértelműen állást foglalni a nagy kavarodás miatt. A játékvezető első félidei teljesítményét így összegezi az ellenőr: „Lázin játékvezető eredményt befolyásoló hibát nem követett el; teljesítménye eddig jónak mondható. Hibájának rovom fel, hogy az előnyszabályt erőlteti, ezzel nagy kockázatot vállal magára: netán rúgdo- sódás, sérülés is bekövetkezhet. Kovács I. László partbíró többször tévedett a bedobásoknál is, mintha távolról nézné a mérkőzést... Ezt a tényt a jelentésemben is rögzíteni fogom."

A játékvezető gólja
54. perc: Nagyon szép előnyszabályból született gól: a játékvezető kivárt, a csatár elfutott és gólba rúgta a labdát.

— Kitűnő játékvezetői teljesítmény; nevezhetjük akár „a játékvezető góljának". (2-0 a Rába ETO javára).
56. perc: — A Bp. Honvéd támadását állították meg tévesen. Csernefalvy: „Véleményem szerint 2 méterrel hátrább állt a győri hátvéd; szó sem lehetett lesről! Kovács L. partbíró tévesen jelzett lesállást.”) A partbírók a félidőben nem cserélnek térfelet. — A játékvezető az egész mérkőzés során következetesen betartja az előírt 9,15 métert, viszont többször téved a lábbal elkövetett szabálysértéseknél. Ez az észrevételünk találkozik az ellenőr véleményével is.
70. perc: — Lázin elővette másodszor is a sárga lapot, mert Urbányi a győriek játékosa kézzel ütötte el a kitörni készülő Honvéd csatár elől a labdát. — Jogos a büntetés.
76. perc: — Helytelenül bírálja felül Lázin játékvezető partbíróját Kiss Bélát, aki jól intett egy bedobás során — állapítja meg az ellenőr.
78. perc: — Kiss Béla most viszont tévesen állította meg — les címén — a győri csatárokat. Ez volt az első hibája.
— A lelátóiról úgy tűnt, hogy 3—4 méterrel hátrább állt a fehér mezes Honvéd védő. 79. perc: — Elmarad egy büntető megítélése a Bp. Honvéd javára. — Ebben nincs véleményeltérés közöttünk.

82. perc: — Valószínű — mondja Csernefalvy László —, hogy reklamálásért figyelmeztette (sárga lap) Jenéit (Bp. Honvéd) a játékvezető. Ez az az eset, amiről a mérkőzés után kell megkérdezni a bírót.

A mérkőzés lefújása után Lázin az ellenőrnek elmondta, hogy szándékos kezezé- sért büntetett.
— Ez a fajta kezezés viszont nem tartozik abba a fokozatba, amelyért a közvetlen szabadrúgás mellett, büntetést is alkalmazni kelljen. Most felesleges volt a sárga lap (harmadik a mérkőzésen).
87. perc: — Jogosan bírálta felül Kiss Bélát, aki helytelenül intett, nem volt les!
89. perc: — Lázin ismét jól bírálta el a győri csatár „műesését”: helyesen — nem adott 11-est.
— A második félidő végére — állapítottuk meg — kissé elfáradt a játékvezető.
— Túl vagyunk már a 90. percen, de az időmérés a játékvezető kizárólagos joga.

— Választ kaptunk kilencven perc alatt a „feltett kérdésekre". Kérem, foglalja össze a játékvezető hármasról alkotott véleményét.
— Lázin játékvezető követett el ugyan hibákat, amelyek az eredményt nem befolyásolták, de végtelenül korrekten bíráskodott.

— Ezek után milyen osztályzatot ad?
— Nyolcast, vagy hetest, még összesítem a gondolataimat ...

— Nem is árt erre a mérkőzésre aludni egyet. Köszönjük a közreműködést.

Az NB I-es játékvezető a múlt év október 17-én a következő levelet kapta Nagy Miklóstól, a JB elnökétől.
T. Makó István sporttárs

Az elmúlt napokban két játékvezető-ellenőr az alábbi bejelentést tette:
Emsberger Gyula elmondta, hogy az Ú. Dózsa —Vác mérkőzésen volt az ellenőröd. A jelentésének leadása után a fiától megtudta, hogy a találkozó előtt telefonon kérted őt, hogy szóljon a papájának, nehogy rossz osztályzatot adjon neked.
A fia — az esetleges botrányok elkerülése érdekében — csak a mérkőzés után mondta el a történteket.
Maczkó József, a Vasas —Veszprém mérkőzés után a játékvezetői öltözőben elmondta, hogy ez a működésed miért nem sikerült. Másnap felhívtad Maczkó Józsefet és arra kérted, hogy — mivel az újságok nem írnak az általa észlelt hibákról — változtassa meg véleményét és ne értékelje gyengére teljesítményedet.
Tekintettel sportszerűtlen cselekedeteidre — a novemberi elnökségi ülésünkön történő meghallgatásodig — működésedet felfüggesztem.

Időközben a Játékvezető Bizottságból testület lett és az elnökség az ügyet a fegyelmi bizottság elé utalta. A bizottság ez év január 16-ára, azaz kedd délután fél kettőre tűzte ki a tárgyalást.

Dr. Neuber Alajos, a fegyelmi bizottság elnöke a megjelent Makó Istvántól azt kérte, hogy mondja el, mi történt az Ú. Dózsa— Vác mérkőzés előtt, de mindenekelőtt megmutatta Makónak Emsberger Tamás levelét, amelyben leírja, hogy 1989. szeptember 21- én Makó felhívta őt telefonon és arra kérte, járjon közbe apjánál, hogy jobb osztályzatot kaphasson.

Makó elismerte, hogy felhívta Emsberger Gyula fiát, mindezt azért tette, mert korábban a volt ismert játékvezető, aki most ellenőrként tevékenykedik, egy Vác—MTK mérkőzés után hatos osztályzatot adott neki. Miután Makó tartott attól, hogy az új elképzelések szerint, az NB I-es keret két utolsó helyezettje automatiku san kiesik a második keretbe, félelmében vetemedett arra, hogy felhívja Emsberger fiát. Mert ha — esetleg — most is rossz osztályzatot kap, akkor búcsút mondhat az NB I- es keretnek.

Makó azt is elmondta, hogy az Emsberger fiú kerek-perec kijelentette neki, nem szól az édesapjának. Nem is szólt. Az viszont egyértelműen beigazolódott, hogy Makó rá akarta bírni Emsberger Tamást a protezsálásra. Balszerencséje volt, mert nem lett volna szüksége protekcióra, hiszen jól vezette a találkozót, tízes osztályzatot kapott az ellenőrtől. De a sportszerűtlenség megtörtént.

A másik mérkőzés a Vasas—Veszprém találkozó volt a Fáy utcában. A találkozó után Maczkó József, a mérkőzés ellenőre bement a játékvezetői öltözőbe és közölte Makóval, hogy kritikán aluli volt, amit az utolsó tizenöt percben műveltek Németh Lajos partjelzővel együtt. Makó rosszul bírálta felül segítőtársát, ezért Németh megsértődött, s bár látta, hogy egy Vasas- és egy veszprémi játékos rugdalja egymást, nem hívta fel erre Makó játékvezető figyelmét. A labda ugyanis egészen máshol pattogott. Makó hiába mondta Macz- kónak, hogy nem látta az esetet, s ha észleli, kiállítja mind a két játékost.

Makó játékvezető, miután másnap elolvasta a megjelent sajtókritikát, s ezekben nsm szerepelt a fenti eset, felhívta Maczkó ellenőrt, elmondta neki, hogy az újságok nem írnak semmit, s arra kérte, hogy Ő se írja meg a jelentésében. Bár azt is hozzátette, hogy tulajdonképpen azt ír, amit akar.

A fegyelmi bizottság tanúként hallgatta meg Maczkó Józsefet, aki ugyanígy adta elő az esetet. Ezután a bizottság meghozta határozatát, és hivatkozva a fegyelmi szabályzat 51. paragrafusára, Makó Istvánt vétkesnek találta. Figyelembe véve Makó őszinte beismerését és megbánását, egy év hat hónap időtartamra eltiltotta a játékvezetéstől.

Az ítélet nem jogerős, mert Makó játékvezető tizenöt napon belül fellebbezhet a Játékvezető Testület elnökségéhez.

Játékvezető Testület elnöksége szerdán délelőtt ülést tartott. Ezen személyi kérdésekről is döntött. Pillér Sándort besorolta az NB I- es keretbe, míg Makó Istvánt visszaminősítette a második vonalba. Tíz utánpótlás-kerettag fiatal játékvezető is megkapta a jogot, hogy tavasszal NB Il-es mérkőzéseket vezessen. Az elnökség arról is határozott, hogy a szokásos idény eleji edzőtábort január 24. és 28. között bonyolítják le Dunavarsányban. A hagyományos játékvezetőbál pedig február 10-én a Stadion Szállóban lesz megtartva, íme, a keretek.

NB I-esek

Bay Ferenc. Bognár István, Drigán György, Fekete Miklós, Hartmann Lajos, Huták Antal, Kurmai Zoltán, Kovács I László, Lázin János, Márton Sándor, Molnár László, Nagy II János, Nagy László, Németh Lajos, Pillér Sándor, Plasek Gábor, Puhl Sándor, Roxin György, Stamler Péter, Szabó János. Szilágyi Sándor, Varga László, Varga Sándor, Vágner László.

NB II-esek

Aczél Tibor, Adám Mihály, Bajkai János, Balajti János, Bogyó Imre, Czöndör Péter, Csáki Béla, Fazekas János, Fodor Gyula, Győr Zoltán, Hamar László, Hanyecz István, Hazafi Miklós, Herbály Lajos, Horváth Gyula, Horváth Ottó, Kaibás Dezső, Kéri Árpád, Kincses Tibor, Kiss Béla, Kiss Géza, Komáromi Lajos, Kovács II. László, László János, Lettrich Ferenc, Lója László, Lőrincz Sándor, Makó István, Marosvári Csaba, Márta Sándor, Mester István, Molnár I József, Molnár II József, Németh Vilmos, Nyilas Csaba, Oláh János, Rácz László, Rendeld Lajos, Ring János, Segovits Antal, Szabó László, Szekeres Ferenc, dr. Szőke Tibor, Tóth Vencel, Vad István, Varga János, Vavika Ferenc, Veress László, Vida László, Vukman László, Zvolenszky László

Az UEFA játékvezető bizottságának jelölése alapján magyar FIFA-játékvezetők számos rangos találkozót irányítanak.

Íme:

Augusztus 30.: PUHL Sándor (Győri L., Nagy L.) Csernomorec Burgasz (bolgár)—Dinamo Tirana (albán) UEFA Kupa előselejtező.

Szeptember 13.: NÉMETH Lajos (Huták A,. Drigán Gy.) Panathinaikosz (görög)—Swansea (walesi) KEK.

Szeptember 26.: HARTMANN Lajos (Varga L,, Kurmai Z.) Foto Nettig Vienna (osztrák)—La Valletta (máltai) UEFA Kupa.

Szeptember 27.: VARGA Sándor Lengyelország— NSZK,

18 éven aluliak. Október II.: HARTMANN Lajos (Molnár L„ Győri L.) Svájc—Belgium VB-selejtező.

Október 25.: PLASEK Gábor (Fekete M., Lázin J.) Olaszország—Svájc, 21 éven aluliak.

Az év játék vezetője, Puhl Sándor, 33 éves. Nem régen Itett FIFA-bíró.

A játékvezetők szokásos, bajnokság előtti felkészülésüket festői környezetben, a verőcemarosi Express ifjúsági táborban tartották.

A program az évek során megszokott, jól bevált menetrend szerint zajlott. A táborban az NB-s keret tagjai v ettek részt. Jöttek vendégek Ausztriából, Csehszlovákiából, Izraelből, Lengyelországból, Törökországból és az NSZKból.

Természetesen megvoltak az elmaradhatatlan elméleti és fizikai tesztek is. Szabályismeretből az NB I-eseknél Márton Sándor és Szabó János vizsgázott a legjobban. A fizikai teszteket a Váci Izzó pá lyáján teljesítették a k eret tagjai.

A 12 perces futásban Vágner László 3370 m éterrel vitte el a pálmát, Stamler Péter 3350, Nag y II Já n o s 3200  métert futott.

Ezeken a felméréseken akadt egy negatív szenzáció is, Németh Lajos FIFA-játékvezető nem tudta teljesíteni a minimális 2600 m étert, „csak ” 2510 métert futott, így pótvizsgára kényszerül - íjra a Népsport.

A kétegyházai egyköri Almássy-kastélyban, most a Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet található . A létesítmény ideális otthont adott a magyar játékvezetők nemzetközi továbbképző táborának.