Ezért tart itt a magyar játékvezetés? Eltűntek a korábbi FIFA-bíróink

Nagy port kavart a magyar futball berkeiben Szabó Zsolt nyilatkozata. A volt FIFA-bíró egy interjúban beszélt a hazai játékvezetés visszaeséséről, s a Magyar Labdarúgó-szövetség játékvezetői bizottságát vezető Hanacsek Attila felelősségéről. Hamar kiderült, a kritikájával nincs egyedül, s nem csak a futballisták, az edzők vagy a szurkolók elégedetlenek, hanem a korábbi nemzetközi játékvezetőink is. Akiknek a tapasztalatára a jelek szerint nincs szükség idehaza.

– A magyar játékvezetés nincs fent Európa térképén, miközben azeri, litván vagy grúz bírók kapnak komoly nemzetközi mérkőzéseket. Míg a 2010-es években Európa élmezőnyéhez tartozott a magyar játékvezetés, közvetlenül a topligák mögött, addig ma Európa harmadik harmadába csúszott vissza – magyarázta a bunteto.com-nak adott interjúban Szabó, aki 321 mérkőzést vezetett az NB I-ben, majd kitért a regnáló bírófőnök szerepére. – Hanacsek Attila nevét Európában alig ismerik, pedig 2012 óta vezeti a bizottság munkáját: először alelnökként Puhl Sándorral, majd Puhl után elnöknek nevezték ki. Ez már 14 év, és ez idő alatt nem mutatkozott be a Bajnokok Ligájában olyan magyar játékvezető, akit ő nevelt volna ki. Ez jól mutatja, mit sikerült elérnie.

Hanacsek Attila hosszú évek óta vezeti a játékvezetői bizottságot / Fotó: archív

Ezen állításokkal nehéz vitába szállni, hiszen legutóbb például 2019-ben vezethetett meccset magyar bíró a BL főtábláján. A nyári világbajnokságon szintén nem számolnak a honfitársainkkal. Legutóbb hazánkból Kassai Viktor fújta a sípot vb-n, még 2010-ben. (A tavaly BL-döntőt vezető nagykárolyi Kovács István román színekben ténykedik.)

Szabó megszólalása után több korábbi játékvezetőt is meg akartunk kérdezni a „szakma” problémáiról. Két, a neve elhallgatását kérő volt spori is arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi időszakban visszavonult, nemzetközi szintig eljutó kollégák és asszisztenseik tapasztalatára nem nagyon tartanak igényt idehaza. Egyikük szerint, aki letette a sípot, és „fényesebb volt a FIFA-jelvénye”, mint Hanacseknek, azt elfelejtették. Utánajártunk, hol vannak ők most.

A már említett Kassai 2023 óta dolgozik az Osztrák Labdarúgó-szövetség játékvezetői osztályának technikai igazgatójaként, előtte orosz és bolgár bírófőnök is volt. Amint befejezte a játékvezetést, azonnal munkát kapott Oroszországban, méghozzá első számú vezetőként. Egykori segítője, Ring György követte Ausztriába is (előtte Moszkvába, majd Bulgáriába is), őt VAR-menedzserként foglalkoztatják. Fábián Mihály az Óceániai Labdarúgó-szövetségben tölt be hasonló pozíciót. Szintén külföldön kamatoztatja a tudását Vad II István, ő az Egyesült Arab Emírségekben dolgozik videóbíróként.

Vámos Tibor az MLSZ-ben tevékenykedik, de nem játékvezetői fronton, hanem 2020 óta versenyigazgatóként. Többen valamelyik vármegyei igazgatóságait vezetik, így Farkas Ádám (Heves), Szpisják Zsolt (Békés) és Pintér Csaba (Vas), vagy valamelyik vármegyei játékvezetői bizottságot: így dr. Varga Zsolt (Borsod-Abaúj-Zemplén) és Erős Gábor (Komárom-Esztergom) is. Utóbbi országgyűlési képviselő is volt, de az áprilisi választáson nem tudott bekerülni a parlamentbe. Kispál Róbert MLSZ- és UEFA-ellenőrként dolgozik, Németh Ádám VAR-operátorként szokott feltűnni az NB I-ben.

Bede Ferencből tévés szakkommentátor lett. A vitát kirobbantó Szabó Zsolt a Fővárosi Vízművek Sportkört vezeti. Andó-Szabó Sándor teljesen kivonult a játékvezetésből.

Más országokban az a gyakorlat, hogy a magas szinten működő, majd a pályafutásukat befejező játékvezetőket/asszisztenseket azonnal bevonják a felső vezetésbe (lásd Kassai), de itthon valamiért ez nem működik. A felsorolt személyek száma alapján érdekes kérdéseket vet fel a kialakult helyzet.

Ők a bizottság tagjai

A Hanacsek Attila vezette játékvezetői bizottságba legutóbb Iványi Zoltán és Solymosi Péter kerültek be, de ők sem voltak FIFA-bírók, nemzetközi kapcsolataik nincsenek. A bizottság tagjai még Juhász László (társelnök), Juhos Attila, Gaál Gyöngyi Krisztina és Szarka Zoltán. A bizottság egyébként reagált Szabó interjújára, s közölte: „a magyar játékvezetés most építkezési fázisban van”.

Öltözői információ jutott el hozzánk...

A hétvégn lejátszott MTK - Nyíregyháza mérkőzésen elmaradt egy kiállítás, amit mindenki látott.

Spori oldal részletesen is írt az esetről:

72’ – A VAR-dráma: Tijani arcon könyökölte Beriasvilit. Egyértelmű szándékosság, túlzott erő, labda sehol. A VAR teljesen jogosan hívta ki a játékvezetőt kiállítási javaslattal. Zimmermann 27 alkalommal (!) nézte meg az ismétlést, de még videó alapján sem volt képes felismerni a brutális szabálytalanságot. Maradt a sárga. Ezzel a döntéssel bebizonyította: nemcsak a pályán, de a monitornál is alkalmatlan a nívós ítélkezésre. Gratulálunk az MLSZ JB idei „felfedezettjének”!

Az összecsapással kapcsolatban az alábbi írás jutott el hozzánk hírküldő rendszerünkön keresztül:

„A hétvégi mérkőzésen történt egy, sokak számára vitathatatlan eset. A játékvezető többször is visszanézte a szituációt a VAR-monitoron, majd – mindenki megdöbbenésére – az egyértelmű piros lap helyett csupán sárgát adott. A mérkőzést követően az öltözőben a játékvezető a kollégáival és az ellenőrrel közösen újra elemezte a felvételeket. Ekkor már hajlott afelé, hogy a szabálytalanság valóban kiállítást ért volna, amit végül ő maga is elismert. A valódi döbbenet azonban csak ezután következett: kiderült ugyanis, hogy az ellenőr ezt a hibát hivatalosan nem írhatja be a jelentésébe.

Hogy miért? A történet megdöbbentően egyszerű. Az MLSZ Játékvezetői Bizottságának (JB) adatai alapján a 2024/25-ös bajnokságban összesen 11 komolyabb játékvezetői hiba történt. A 2025/26-os őszi szezonban a JB elnöke már 10 ilyen esetről számolt be. Ebből az következik, hogy tavasszal a játékvezetők papíron már egyáltalán nem hibázhatnak, hiszen a statisztikákban nem szerepelhet több tévedés, mint az előző idényben. Úgy tudjuk, az ellenőrök ezt az utasítást kapták, és eszerint is járnak el.

Visszatérve a konkrét mérkőzésre: szerdán a JB első embere kijelentette, hogy ő hisz az ellenőrnek, így szerinte a borsodi játékvezető jól vezette a találkozót.

Micsoda ördögi kör! Az ellenőr nem írja le a hibát, mert nem teheti meg, az elnök pedig elfogadja a hibátlan jelentést, mondván: mégiscsak a hivatalos ellenőr készítette. Ezzel a hozzáállással az ellenőr nemcsak önmagát csapja be, hanem átveri a fiatal, feltörekvő kollégákat, az egész játékvezetői társadalmat és magát a magyar labdarúgást is – mindezt pusztán azért, hogy a statisztikák jól mutassanak a papíron.

Aki nem hiszi, járjon utána…”

Rúsz Márton részt vesz az U17-es európa bajnokságon

Május 25. és június 7. között nyolc válogatott küzd meg a kontinensviadal trófeájáért Tallinnban és Rakverében.

Az idei torna különleges mérföldkő a házigazda észt válogatott számára, hiszen történetük során először szerepelnek U17-es Eb-döntőben. Mellettük egy másik újoncot is köszönthetünk: Montenegró válogatottja szintén most debütál a tornán. A selejtezők után kialakult a nyolccsapatos finálé mezőnye, amelyet két négyes csoportba sorsoltak:

• A-csoport: Észtország (házigazda), Belgium, Horvátország, Spanyolország
• B-csoport: Montenegró, Franciaország, Olaszország, Dánia

A csoportkör május 25-én rajtol, a nyitómérkőzésen a házigazda Észtország Spanyolországot fogadja a tallinni Lilleküla Stadionban. A tét nem kicsi, hiszen a csoportok első két helyezettje jut be az elődöntőbe, emellett a torna legjobb öt csapata kvalifikálja magát a szintén idén megrendezésre kerülő katari U17-es világbajnokságra.

A mérkőzéseket négy stadionban rendezik meg:

1. Lilleküla Stadion (Tallinn) – itt játsszák a döntőt is június 7-én.
2. Kalevi Keskstaadion (Tallinn)
3. Kadrioru Stadion (Tallinn)
4. Rakvere linnastaadion (Rakvere)

A címvédő az az Olaszország, amely 2024-ben hódította el a trófeát (mivel 2025-ben Portugáliában rendezik az Eb-t, a 2026-os esemény a következő nagy állomás).

A torna játékvezetői közé Rúsz Márton magyar FIFA-játékvezetőt is jelölte az UEFA.

Bár a Diósgyőrben megrendezett Kazincbarcika–Kisvárda találkozó tétje már nem volt eget rengető, a mérkőzés vezetése kiváló alkalom volt Kovács Imre számára a bizonyításra.

Az első félidő: Szigorú alapozás, megfelelő irány

A második félidő: Feladott elvek és következetlenség

Szakmai összegzés:

A bajnokságok véghajrájában sok lapot osztottak ki a játékvezetők

A lejátszott 45 mérkőzésen a játékvezetők 201 sárga lapot és 13 piroslapot osztottak ki játékosonak, míg 12 sárga lapot és 1 piroslapot a kispadon helyetfoglalt edzőknek, technikai stábnak.

A játékvezető által kioszott lapok (játékosok+kispad):

Ha Hanacsek benne látja a jövőt, akkor most kell elzavarni őt...

Az első félidő: Tekintélyvesztés és következetlenség

A második félidő: Káosz a monitor előtt és azon túl

Bár a 46. percben Kovács Milán sárga lapja jogos volt, a folytatásban ismét elszabadult a káosz.

• 57’: Kvasina felrúgása és Katona bokára taposása is sárga lapért kiáltott, Zimmermann sípja és zsebe azonban néma maradt.

• 72’ – A VAR-dráma: Tijani arcon könyökölte Beriasvilit. Egyértelmű szándékosság, túlzott erő, labda sehol. A VAR teljesen jogosan hívta ki a játékvezetőt kiállítási javaslattal. Zimmermann 27 alkalommal (!) nézte meg az ismétlést, de még videó alapján sem volt képes felismerni a brutális szabálytalanságot. Maradt a sárga. Ezzel a döntéssel bebizonyította: nemcsak a pályán, de a monitornál is alkalmatlan a nívós ítélkezésre. Gratulálunk az MLSZ JB idei „felfedezettjének”!

A végjáték tragikomédiája

• 92’: Mialatt a labda játékban volt, Zimmermann kedélyesen diskurált két játékossal a pálya közepén, mintha csak egy kávéházban töltené a délutánt.

• 96’ – Elvett gól: A Nyíregyháza szabályos találatát kapustámadás címén annulálta. A támadó csupán felugrott, a kapus pedig mögötte helyezkedett el – fizikai képtelenség volt a szabálytalanság. Egy csatárnak joga van felugrani a labdáért. Teljesen érthetetlen döntés – a labdarúgás minimális ismerete sem merül fel… Antal Péter a VAR-kocsiban valószínűleg ekkorra már feladta a reményt: Zimmermannon ezen a napon nem lehetett segíteni.

Összegzés

Ha a szakmaiságot nézzük, akkor ez volt Zierkelbach utolsó élvonalbeli mérkőzése...

Az első félidő: Tanácstalanság és tekintélyvesztés

• 6–11’: Kezdésként Horváth Zoltán asszisztens nézett el egy lest, majd jött a Duarte-Skribek incidens. Zierkelbach 16 másodpercig tanakodott, mielőtt elővette volna a sárgát – a reakcióideje és az, hogy csak a sérült állapota miatt ment oda, világosan jelzi: fel sem fogta a szabálytalanság valódi súlyát.

• 25–30’: Míg Németh András sárgája jogos volt, Amato megúszta ugyanezt – a következetesség teljes hiánya. A már sárga lapos Duarte pedig egy újabb felelőtlen belépő után maradhatott a pályán, pedig a második figyelmeztetés kötelező lett volna.

• 31’ – A mélypont: Egy oldalszabadrúgásnál a játékvezető teátrális határozottsággal próbált rendet tenni. A jelenet azonban tragikomédiába fordult: amint hátat fordított, a két érintett játékos egymásra nézett és nyíltan kinevették. Kevés szánalmasabb pillanat van egy bíró számára, mint amikor már nem is szidják, hanem gúny tárgyává válik.

• 35’: Zierkelbach „biztonsági” fújása: egy vitatható szituációban inkább kifelé – a Zete ellen - ítélt, nehogy gól szülessen, és ne kelljen a VAR-ral konzultálnia.

Pszichológia és káosz a pályán

• 40–45’: A testbeszéde alapján Zierkelbach tűnt a legidegesebb embernek a stadionban. Ahelyett, hogy nyugalmat sugározna, ő maga generálja a feszültséget. Ezt tetézték a félidő végi érthetetlen ítéletek: hol a Puskás, hol a Zete kapott szabadrúgást a semmire – még a riporter is csak kereste a szavakat a szabálytalanságok láttán.

• 65’: David López rácsúszása tiszta sárga, de Szappanos „irodalmi stílusú” (értsd: látványos) reklamálása büntetlen maradt. Miért? Ez ismét a következetlenség iskolapéldája.

• 84’: Egy kristálytiszta szabálytalanságot sikerült „nem észrevenni”, ami csak tovább hangsúlyozza az alapképességbeli hiányosságokat.

• 88’: A végére maradt a teljes káosz. Egy sárga lap villant a semmibe, senki nem tudta, mi történik – utólag derült ki, hogy Markgráf volt a célpont reklamálásért.

 

Összegzés

Elhunyt Leskó Zsolt játékvezető.

40 éves korában, méltósággal viselt betegségben elhunyt a kazincbarcikai körzethez tartozó játékvezető, Leskó Zsolt.

Csonka Bence vezeti az Újpest - Ferencváros találkozót.