Alaposan meglepődtünk, amikor az MLSZ JB Zierkelbach Pétert jelölte ki az Újpest–Puskás Akadémia rangadóra. 

Eddigi pályafutása és szakmai profilja alapján nem igazán predesztinálta arra, hogy egy ilyen súlyú összecsapást kapjon. Nézzük meg, hogyan teljesített a pályán!

I. FÉLIDŐ: Mosolygós erélytelenség, befolyásolható sípszó és egy silány műesés

II. FÉLIDŐ: Megalapozatlan sárgák, a színházi kiállítás és a VAR mögé bújás

Szakmai megállapítás: A játékvezetői szakma egyik alaptétele: a kiállítást eredményező második sárga lap nem lehet véleményes, annak ordítóan egyértelműnek kell lennie.

Ebben a szituációban ez a feltétel teljes mértékben hiányzott. Amennyiben Zierkelbach az első téves lapja után sem érezte az eset súlyát, az a szakmai önkontroll hiányát jelzi, ha viszont a lelátói kiabálás vitte el a döntését, az a bírói alkalmatlanság ékes bizonyítéka.

o 85. perc: Duarte kapott sárga lapot reklamálásért. Zierkelbach érdemi szakmai magyarázat helyett csak lapot adott a játékosnak. Az sem élvonalbeli szint, hogy a játékvezető pánikszerűen hátrál a játékosok elöl (menekül, ahogy szokott), amikor kérdőre vonják az ítélete miatt.

III. HAJRÁ ÉS A VAR MÖGÉ BÚJÁS

• 90+2. és 94. perc (SZÉTESŐ DÖNTÉSHOZATAL):

ÖSSZEGZÉS & SZAKMAI KONKLÚZIÓ

Zierkelbach Péter vezeti az Újpest - Puskás Akadémia találkozót.

Tavasszal a Csákvár–Vasas mérkőzésen Derdák Marcell súlyos hibát követett el, ami után kiállította az angyalföldiek vezetőedzőjét, akit a Fegyelmi Bizottság 4 meccsre eltiltott.

A hibáért cserébe Hanacsek Attila 4 hétre eltiltotta Derdákot az élvonalbeli küldésektől (3 hétig pálya közelébe sem mehetett).

Ezt követően vezetett most először újra a Vasasnak, a DVSC elleni összecsapáson a Nagyerdei Stadionban.
A lélektani nyomás azonban rányomta a bélyegét a teljesítményére. Mivel voltak belsős információink, hogy lesz egy sajtóanyag, ezért vártunk az elemzéssel, hogy egymás mellé tegyük az eseteket.

Lássuk a mérkőzés legvitatottabb perceit!

Első félidő: Műesés, elmaradt lapok és egy gól előtti tévesen megítélt szabadrúgás

• 7. perc: Tóth Milán esett el két védő között. Bár Lang keze érintette a vendégtámadó arcát, Tóth inkább látványosan bedobta magát a védők közé. Összességében jó döntés született a síp meg nem szólalásával (egy rutinos, jó játékvezető figyelmeztette volna Langot az óvatosságra).

• 21–24. perc: Csóka felelőtlen belépője teljesen jogosan ért sárga lapot. Nem sokkal később Dzsudzsák „karcos megmozdulása” - megrúgása Koszta ellen szintén megérdemelte volna a kártyát.

• 30–35. perc: Mezeit tüntették el szabálytalanul, sípszó nélkül. Öt perccel később Mezei rálépett ellenfele Achillesére – a sárga lap itt is elmaradt.

• 43. perc (Téves szabadrúgás, amiből gól született): Két labda volt a pályán egymástól 2 méterre, ám Derdákot ez nem zavarta, pedig látványosan közel volt egymáshoz a két labda. Végül az egyik Vasas-játékos passzolta ki az egyiket. Közvetlenül ezután Koszta dobta el magát a tizenhatos előtt, belehúzva a lábát Langba, hogy legyen kontakt. Derdák tévesen adott szabadrúgást a Vasas javára, hiszen a csatár nem a kontakt hatására esett el, hanem feldobta magát. A hiba súlyát növeli, hogy a Vasas ebből a szabadrúgásból szerzett gólt.

• 45+2. perc: Hidi M. kapott sárga lapot egy ígéretes akció megállításáért.

Második félidő: Arrogáns kommunikáció, elveszített kontroll és a „néma síp” esete

• 54–56. perc: Szendrei ütközött a büntetőterület előtt, ami miatt szabadrúgást kapott a Vasas. Dzsudzsák és Szendrei reklamálását Derdák arrogáns testbeszéddel, „elhajtó” mozdulatokkal reagálta le. Ezt a szituációt így menedzselni messze nem élvonalbeli szint. Nem sokkal később Csóka és Szendrei akadt össze – a pályán érezhetően megszűnt a tisztelet és a nyugalom.

• 59. perc (A meg nem adott Loki-gól és az MLSZ JB érvhibái): A DVSC gólt szerez, Derdák Marcell azonban érvényteleníti a találatot arra hivatkozva, hogy a labdát felhozó Dénes akciója során a játékszer elhagyta a pályát.
Érdemes ezt a szituációt az MLSZ Játékvezetői Bizottságának (JB) hivatalos állásfoglalásával párhuzamosan megvizsgálni, a testület okfejtése ugyanis több ponton is logikai ellentmondásokba ütközik.

A lassítások többszöri elemzése alapján a következő tények rögzíthetők:

1. A labda helye: Bár a felvételek alapján a labda szinte bizonyosan nem hagyta el teljes terjedelmével a játékteret, ezen még lehetne vitatkozni.

2. Elmaradt a sípszó: Azon viszont aligha, hogy a játékvezető – bár a mozdulataiból úgy tűnt, mintha a szájához emelte volna a sípot – végül nem fújt bele.
Ezt az alábbi vitathatatlan tények támasztják alá:

 A közvetítésben egyáltalán nem hallatszik sípszó, pedig a mérkőzés korábbi szakaszaiban a síp hangja mindvégig tisztán hallható volt.

 A TV-képernyőn megjelent a „VAR-vizsgálat” felirat. Mivel a kommunikációs szett mikrofonja mindössze néhány centiméterre van a síptól ilyen esetben, így a VAR-buszban azonnal hallaniuk kellett volna a sípszót. Ha van sípszó, a VAR miért kezdett volna el vizsgálódni egy már lefújt szituációban? A riporter ráadásul maga is megjegyezte, hogy a VAR-busz ellenőrizte, kint volt-e a labda.

 A játékvezető közvetlen közelében tartózkodó játékosok reakciója is árulkodó: senki sem torpant meg vagy állt le, ahogyan az egy sípszó esetén természetes lenne.

 A kapu mögötti kamerakép egyértelműen megmutatja, hogy Derdák csak akkor indult el az oldalvonal és az asszisztens felé, amikor a labda már a hálóba került, ha előbb sípolt volna, akkor előbb indul a helyszín felé.

 Derdáknál ebben a szezonban nem egyedi esetről van szó: korábban is többször dokumentáltuk a fáziskéséses sípszóit, amikor a szájához emelt síppal másodperceket várt a tényleges fújásig (MTK–Puskás 69. perc, Paks–Újpest 62. perc, Kispest–ZTE 10. perc).
Mindent egybevetve szinte tényként kezelhető, hogy Derdák nem szakította meg a játékot a gól előtt. Az pedig az MLSZ JB részéről a teljes magyar futballtársadalom visszatérő semmibe vétele, hogy a nyilvánvaló felvételek ellenére is azt az elvet erőltetik: ne a saját szemünknek, a játékvezetőknek higgyünk.

• 66. perc (A könyöklés, amit a VAR is elbagatellizált): Andreev maradt a földön, miután Pávkovics lekönyökölte. A síp néma maradt. A VAR busz személyzete piros lapot kezdett vizsgálni. Végül Zierkelbach azzal az indoklással mentesítette az esetet, hogy "nem volt intenzitás a mozdulatban". Megítélésünk szerint ez a megmozdulás minimum sárga, de sokkal inkább piros lapot érdemelt volna, hiszen kísértetiesen hasonlított a hírhedtté vált Oláh–Tacsi esetre. Beszédes, hogy az MLSZ Játékvezetői Bizottsága kizárólag a DVSC külön megkeresésére volt hajlandó foglalkozni az esettel – a válaszukban pedig, a megszokott koreográfia szerint, ismét apró hibának minősítették az esetet.
El lehet bújni egy sárga lap mögé, ám ezzel nem szorítjuk vissza az ilyen eseteket, hanem zöld utat adunk nekik. Ott tartunk, hogy a játékvezetői ítéletek védelme előbbre valóvá válik, mint a futballisták testi épségének a védelme... Hetek óta hangoztatjuk, hogy lényegesen nagyobb szigorra lenne szükség az ilyen jellegű szabálytalanságoknál – nem véletlen, hogy az elmaradt szankciók miatt már a TV-riporter is kifakadt a közvetítés során.

• 70–71. perc: Kovácsréti és Lang Ádám is jogos sárga lapot kapott felelőtlen belépőkért.

• 78. perc: Urblík könyökölte le Boskovicot a tartalék játékvezető orra előtt. Derdák teljesen elveszítette a mérkőzés feletti kontrollt, a sárga lap ismét elmaradt.

• 81. perc (Újabb hibás szabályértelmezés a VAR-nál): Gólt szerez a DVSC, az asszisztens nem emelte a zászlót, Derdák középre mutatott, azonban Zierkelbach kihívta Derdákot a monitorhoz, és végül les miatt nem adták meg a gólt. A sajtóközlemény szerint Dénes blokkolta a védőt, így vált a leshelyzete aktívvá. Csakhogy a felvételeken látszik, hogy az egyik védő elfejelte a labdát, amit Dénes megszerezve beadott. Ez a szabályok szerint a labda szándékos megjátszásának számít, ami feloldja a korábbi leshelyzetet! Ráadásul, ha „blokkolás” miatt szabálytalanságot fújtak volna kifelé (a leshelyzet úgy vált aktívvá, hogy a blokkolás megtörtént, és ha egy időben 2 szabálytalanság van, akkor a súlyosabbat kell büntetni), az közvetlen szabadrúgást ért volna, ugyanakkor Derdák közvetett szabadrúgást ítélt les miatt. A döntés szakmailag teljes mértékben hibás, azaz újabb szabályos gólt vettek el a DVSC-től.

• 92–94. perc: A már sárga lapos Batik gyanús könyöklése büntetlenül maradt. A 94. percben a Vasas gólvonaláról/vonalán túlról vágta ki a labdát a védő. Az asszisztens 2,5-3 méterre lemaradva követte az akciót, a labda pedig vélhetően bent volt (bár se pro, se kontra nem bizonyítható), de nem ítéltek gólt a játékvezetők. A sajtóközlemény szerint lerövidítve: „nem bizonyítható, hogy a labda bent volt, de ha mégis, a kapust úgyis faultolták - megint a megszokott "mindegy mi történt, a játékvezetőknek igaza van" elvet tükrözi.

• 95. perc: Dénes, Tercza, majd Tóth kapott sárga lapot. Utóbbi konkrétan kinevette a játékvezetőt a döntés után – meglehetősen szomorú képet festve Derdák tekintélyéről.

Összegzés

Igen nehéz szavakat találni Derdák Marcell ezen az esten nyújtott működésére.
Minimum két gólt jogtalanul vettek el a DVSC-től, több sárga lapos szabálytalanság felett is szemet hunyt a játékvezető, ezeket részleteztük.
A szakmai hibáknál már csak a Bizottság utólagos sajtóanyaga felháborítóbb, amely az egész magyar futballtársadalmat kioktatva próbálja meg magyarázni a magyarázhatatlant. Ez az a fajta arrogancia, amit a játékvezetők hétről hétre a pályára is kivisznek, de legalább tudjuk honnan eredeztethető.

A jelenlegi első számú magyar játékvezető, Berke Balázs kapta a feladatot, hogy kézben tartsa a Paks nyíregyházi vendégjátékát. 

A mérkőzés megállapításai szakmai csomópontok szerint

Összegzés

Két héttel a paksi súlyos hibája után Káprály Mihály ismét lehetőséget kapott az MLSZ Játékvezetői Bizottságától – ezúttal a Vasas és a Puskás Akadémia angyalföldi összecsapásán fújhatta a sípot.

Első félidő: Enyhe kontaktok, téves ítéletek és a VAR közbelépése

Második félidő: Elmaradt lapok és elhibázott kommunikáció

Összegzés

Zierkelbach Péter nem indította jól a bajnokságot, az MLSZ bizalma mégis töretlen maradt iránta, rá bízták a hazai nézők nélküli Újpest-MTK mérkőzést. 

Nézzük a mérkőzés legfontosabb csomópontjait és megállapításait!

I. FÉLIDŐ: Bizonytalan sípszó, késleltetett ítéletek és téves lapok

II. FÉLIDŐ: Tizenegyes-dráma és érthetetlen ítéletek

ÖSSZEGZÉS

Bízunk benne, hogy megoldja a feladatot.

Zierkelbach Péter delegálása több mint merész döntés volt a ZTE-Paks mérkőzésre.

Már az MLSZ Játékvezetői Bizottság küldésének megjelenésekor felvontuk a szemöldökünket: a Zalaegerszeg–Paks hétfői zárómérkőzés kifejezetten jó, lüktető összecsapásnak ígérkezett, így Zierkelbach Péter delegálása több mint merész döntés volt.

 

Lássuk, miként teljesített a spori a perzselő hőségben rendezett találkozón!

Az első félidő kulcspillanatai

• 10. perc: Garai ütemet tévesztett a büntetőterületen belül, és eltalálta a vendégek támadóját, Baloghot. Zierkelbach határozottan a büntetőpontra mutatott – helyes döntés.

• 21. perc: Skribek kiugratta Calderónt, aki gólra váltotta a ziccert. Horváth Zoltán asszisztens azonban lest intett. A VAR-vizsgálat elhúzódott, így a spori ivószünetet rendelt el. A felvételek alapján egyértelművé vált: az asszisztens súlyosat hibázott, Vécsei beragadt, a gól szabályos volt. Ezen a szinten ez bántóan súlyos hiba.

• 27. perc: A egerszegi Maxsuell egy sípszó után elrúgta a labdát. Zierkelbach érdemi szankció helyett csak füttyögéssel próbált tekintélyt parancsolni.

• 43. perc: Maxsuell és Szaszárdi kölcsönösen fogták egymást a szögletnél, a síp kifelé szólt. Az éves értékelőnkben már említettük Zierkelbach ezen típushibáját – most újfent visszaköszönt.

• 45+2. perc: Újabb ZTE-gól. A paksiak hiába reklamáltak lest, a balhátvédjük csúnyán beragadt, így a találat érvényes volt.

A hosszadalmas VAR-ellenőrzés és az ivószünet miatt az első játékrész végén 6 perc volt a ráadás.

A második félidő: Humánus és szakmai mélypont

• 48. perc: Hahn terült el a gyepén. Bár elsőre nem látszott tisztán az eset, a visszajátszások alapján Szendrei rúghatta meg a labda elrúgása után. A fő probléma mégsem ez volt: Zierkelbach fél percig tudomást sem vett a földön fekvő játékosról. 38 fokos hőségben, ZTE vezetésnél – amikor az időhúzás szándéka fel sem merülhet – az ilyen empátiahiány elfogadhatatlan.

• 50. perc: Mialatt Hahnt ápolták, Peraza is a földre került. A visszajátszás kibogozta a szálakat: Haraszti holtidőben rálépett a ZTE-játékos lábára. A sárga lap elmaradt, a TV-kommentátor pedig elszólta magát, amikor a VAR jelzését idézte – egyértelműen látszik a közvélemény befolyásolásának szándéka. A nagyobb gond, hogy a játékosok már pontosan érzik a játékvezető gyenge karakterét, hogy ezt meg merte Haraszti a holtidőben tenni.

• 54. perc (A piros lap története): Pető Milán felborította a felálló Perazát. Zierkelbach sárga lappal a kezében futott oda, majd meggondolja magát és pirosra cserélte azt. A VAR kihívta ellenőrzésre, a képernyő előtt pedig kiderült, hogy Pető a labdát húzta el, nem történt durva rúgás. Zierkelbach nem tudta megvédeni saját feltételezését – végül korrigált sárgára. 5 perc állás egy játékvezetői hiba miatt.

• 64. perc: Peraza lerántotta Szalait, jogos sárga lap. A lap felmutatása tökéletes kórkép volt: a játékos oda sem figyelt, elszaladt, a játékvezető pedig 20 méterről mutatta fel neki a kártyát. Szakmailag ez mindent elárul a tekintély hiányáról.

• 67. perc: Lenzsér hátulról csúszott be Szendreinek, megérdemelt sárga lap.

• 75. perc: Alfonso egy hosszú labda átvétele után a földre érkezve azonnal integetett a kispad felé, megsérült. A játékvezető ismét tétlen maradt; a ZTE egyik játékosának kellett szándékos szabálytalanságot elkövetnie, hogy megálljon a játék a nyilvánvalóan megsérült társ miatt.

• 78. perc: Marlon Santos rátaposott Vécsei lábára, sárga lap.

• 82–89. perc: Hahn szabálytalanságai és elmaradt lapok sora. Dr. Csonka Bence tartalék játékvezető asszisztálása mellett a síp több egyértelmű szituációban is néma maradt mindkét oldalon.

• 90. perc: 9 perc hosszabbítás (!!) 4–2-es állásnál, a végletekig kimerítő hőségben, miután az ő hibás piros lapja miatt állt a játék 5 percig. A játékosok a rosszullét határán voltak, a közeli képekből jól látszódott, hogy a játékmegszakítások alkalmával többen összegörnyednek, de a játékvezetőt ez nem érdekelte.

• 92–97. perc: Filipe Celikkaya vezetőedző, Horváth Kevin, majd Amato is sárgát kapott. Ebben a fázisban a futballistákat már a lapok sem érdekelték – csak az volt a céljuk, hogy végre megálljon a játék a fullasztó hőségben. (A meccs végül 5–2-es eredménnyel zárult.)

 

Összegzés

Rendszeresen hangoztatjuk, hogy Zierkelbach Péter szakmailag nem éri el az élvonal elvárható szintjét.

A mai mérkőzésen azonban nemcsak szakmailag marasztalható el – ahol két súlyos tévedést is a VAR-nak kellett helyrehoznia, sárga lapok maradtak el, következetlen ítéletek, súlytalan karakter –, hanem amiatt is, hogy nem mérte fel, milyen kockázatot jelent az extrém hőség.

Fittyet hányt a játékosok testi épségére, figyelmen kívül hagyta a sérüléseket, és többek között a saját hibái miatt generált összesen 15 perces hosszabbítással „bűnhődtek” a csapatok.

A játékosok testi épségére figyelni kell.

Bizonyos szempontból felmenthetjük őt: próbálja kihozni magából a maximumot, ő ennyit tud.

A felelősség azokat terheli, akik őt a profi keretben tartják, és hétvégéről hétvégére mérkőzéseket bíznak rá.

 

Nehezen magyarázható statisztikák a 2025/2026-os teljesítményekről

A spori facebook oldal kielemezett minden játékvezetői tevékenységet. Lehet vitatkozni egy kettő leírással, de a tendencia mégis az, hogy elszomorító a játékvezetés teljesítménye.

Több fordulóban is mélypont volt:

Kivácsi vagy, hogy melyik játékvezető hány játékost állított ki? Hány edző kapott lapot? Megtudhatod most:

A fizz ligában a 2025/2026-os szezonban Bogár Gergő vezette a legtöbb mérkőzést.

Ha a szakmaiságot nézzük, akkor ez volt Zierkelbach utolsó élvonalbeli mérkőzése...

Az első félidő: Tanácstalanság és tekintélyvesztés

• 6–11’: Kezdésként Horváth Zoltán asszisztens nézett el egy lest, majd jött a Duarte-Skribek incidens. Zierkelbach 16 másodpercig tanakodott, mielőtt elővette volna a sárgát – a reakcióideje és az, hogy csak a sérült állapota miatt ment oda, világosan jelzi: fel sem fogta a szabálytalanság valódi súlyát.

• 25–30’: Míg Németh András sárgája jogos volt, Amato megúszta ugyanezt – a következetesség teljes hiánya. A már sárga lapos Duarte pedig egy újabb felelőtlen belépő után maradhatott a pályán, pedig a második figyelmeztetés kötelező lett volna.

• 31’ – A mélypont: Egy oldalszabadrúgásnál a játékvezető teátrális határozottsággal próbált rendet tenni. A jelenet azonban tragikomédiába fordult: amint hátat fordított, a két érintett játékos egymásra nézett és nyíltan kinevették. Kevés szánalmasabb pillanat van egy bíró számára, mint amikor már nem is szidják, hanem gúny tárgyává válik.

• 35’: Zierkelbach „biztonsági” fújása: egy vitatható szituációban inkább kifelé – a Zete ellen - ítélt, nehogy gól szülessen, és ne kelljen a VAR-ral konzultálnia.

Pszichológia és káosz a pályán

• 40–45’: A testbeszéde alapján Zierkelbach tűnt a legidegesebb embernek a stadionban. Ahelyett, hogy nyugalmat sugározna, ő maga generálja a feszültséget. Ezt tetézték a félidő végi érthetetlen ítéletek: hol a Puskás, hol a Zete kapott szabadrúgást a semmire – még a riporter is csak kereste a szavakat a szabálytalanságok láttán.

• 65’: David López rácsúszása tiszta sárga, de Szappanos „irodalmi stílusú” (értsd: látványos) reklamálása büntetlen maradt. Miért? Ez ismét a következetlenség iskolapéldája.

• 84’: Egy kristálytiszta szabálytalanságot sikerült „nem észrevenni”, ami csak tovább hangsúlyozza az alapképességbeli hiányosságokat.

• 88’: A végére maradt a teljes káosz. Egy sárga lap villant a semmibe, senki nem tudta, mi történik – utólag derült ki, hogy Markgráf volt a célpont reklamálásért.

 

Összegzés