Pintér Csaba vezeti a Fehérvár - Puskás Akadémia találkozót.

A JB doajenje vezeti az év első NB. I-es mérkőzését.

Két hete tudjuk, hogy közel 100%-os a magyar játékvezetők teljesítménye, ezt mutatja is a nemzetközi küldés.

Magyar játékvezető nem, de az osztrák szövetségben tevékenykedő Kassai Viktor kapott küldést. Viktor Európa Liga mérkőzésen lesz ellenőr.

21:00 CET - Braga (Estádio Municipal de Braga)
SC BRAGA (POR) - SS LAZIO (ITA)
Referee: John Brooks ENG

Assistant Referee 1: Simon Peter Bennett ENG
Assistant Referee 2: Daniel Robathan ENG
Fourth Official: Thomas Bramall ENG
Video Assistant Referee: Stuart Attwell ENG
Assistant Video Assistant Referee: Pol van Boekel NED 
UEFA Referee Observer: Viktor Kassai HUN
UEFA Delegate: Claude Runavot FRA 

Fantasztikus hangulat a január 18-i játékvezetői bálon Komárom-Esztergom Vármegyében.

Idén is remekül sikerült a játékvezetői bál, ahol egy emlékezetes estét tölthettünk el együtt kitűnő hangulatban!

Az esemény során nemcsak a jubileumi díjak kerültek átadásra, hanem elismerhettük az elmúlt év legkiemelkedőbb teljesítményeit is.

Az év díjazottjai:
✨ Legjobb újonc játékvezető: Mosolygó Máté
✨ Legjobb 25 év alatti játékvezető: Farkas Bálint
✨ Legjobb asszisztens: Faragó György
✨ Legjobb játékvezető: Linn Kevin

Köszönjük mindenkinek, aki velünk ünnepelt, és külön gratulálunk a díjazottaknak! 

Egy biztos, ez az este még sokáig emlékezetes marad. Már alig várjuk a következő évet!

Európa Liga mérkőzésen ellenőriz a korábbi JB. elnök

2025. január 21. 16:30 CET - Istanbul (Ali Sami Yen Spor Kompleksi)
GALATASARAY (TUR) - FK DYNAMO KYIV (UKR)
Referee: Kristo Tohver EST
Assistant Referee 1: Silver Koiv EST
Assistant Referee 2: Sander Saga EST
Fourth Official: Kevin Kaivoja EST
Video Assistant Referee: Marko Liiva EST
Assistant Video Assistant Referee: Joonas Jaanovits EST
UEFA Referee Observer: László Vagner HUN
UEFA Delegate: Fredy Fürst POL

Nagy döntést hozott a csabai játékvezető, Andó-Szabó Sándor

Háromszáztíz NB I.-es mérkőzés után decemberben letette a sípot Andó-Szabó Sándor. A békéscsabai születésű Andó-Szabó Sándor egy öt gólt hozó, eseménydús mérkőzéssel, az MTK Budapest–Fehérvár FC találkozóval zárta le eredményes, gazdag pályafutását.

Andó-Szabó Sándor 310 NB I.-es mérkőzéssel a negyedik a hazai örökrangsorban.

Andó-Szabó Sándor 18 évig fújt a magyar élvonalban

– A Budapesti Labdarúgó Szövetségnél tette le a játékvezetői vizsgát, viszont az első mérkőzéseit a Békés vármegyei bajnokságban fújta.
– Igen, mert Budapesten jártam középiskolába, de a tanulmányaim végén hazajöttem és a „Közgében”, a közgazdasági szakközépiskolában tanultam, majd az akkor Tessedik Sámuel Főiskolaként ismert békéscsabai felsőfokú oktatási intézményben folytattam a tanulmányaimat.

– Mint oly sok szép karrierívet befutó játékvezetőt, önt is a legendás Győri László indította el a pályán.
– Tizenöt éves voltam és még nem értem el azt a korhatárt, amikor már levizsgázhattam. Győri Tanár Úrnak köszönhetően végül a BLASZ-ban (Budapesti Labdarúgó Szövetség – a szerző) ez megtörténhetett. Édesapám – aki tagja volt az akkori megyei nagy generációnak – Tanár Úrral együtt megkérdezték, hogy „Kisfiam, akarsz játékvezető lenni?”. Rendszeresen ott voltam az édesapám edzésein és sokszor kísértem el a mérkőzéseire is. Valahogy kódolva volt, hogy én is folytatója leszek a még nagyapám által elindított családi hagyományoknak. Azt feleltem, hogy igen, akarok játékvezető lenni! 2006-ban mutatkozhattam be az élvonalban, két évvel később pedig már bekerültem a FIFA játékvezetői keretébe is.

– Az első élvonalbeli mérkőzését 2006-ban a Debreceni VSC–REAC meccsen fújta. Emlékszik még arra, hogy mekkora izgalommal várta a debütálást?
– Persze, volt izgalom előtte. Békés megyei kollégákkal működhettem a mérkőzésen, akik mindenben támogattak és segítettek. Az a Debrecen nagyon jó csapat volt, többek között olyan játékosokkal, mint Sándor Tamás, Dombi Tibor vagy Böőr Zoltán. Jó volt egy olyan mérkőzésen bemutatkozni, ahol mindkét csapat – a REAC is – játszotta a focit.

–2008-tól a FIFA játékvezetői keretének is tagja lett és számtalan nemzetközi mérkőzésen tevékenykedhetett. Mely találkozók jutnak elsőként az eszébe, amelyek valamiért a mai napig emlékezetesek?
– Amikor elindult a játékvezetői pályám, természetesen az volt a célom, hogy minél magasabb és nagyobb rangú mérkőzéseken működhessek közre. Módom nyílt számtalan Európa Liga és Bajnokok Ligája találkozón működni tartalék-, és alapvonali játékvezetőként is. Megadatott, hogy Európa nagy stadionjaiban működhessek. Vezetőbíróként vezethettem a horvát, lengyel, cseh, katari és még sok nemzeti válogatottnak mérkőzéseket. Az első válogatott találkozóm a Montenegró–San Marino világbajnoki selejtező mérkőzés volt 2012 novemberében. A 2011-es touloni ifjúsági tornán olyan válogatottaknak – olasz, francia, kolumbiai – vezettem mérkőzést, akiknek tagjaiból később nagy sztárok lettek. Megtiszteltetés volt ezeknek a csapatoknak mérkőzést vezetni. Nagyon szép tizenegy évet tölthettem el a nemzetközi keretben.

– Maradt önben bármiféle hiányérzet a pályafutását illetően?
– Nem jó úgy abbahagyni a játékvezetést, hogy marad ilyen érzés az emberben. Persze, lehettem volna csúcstartó az NB I.-ben, de az egészségi állapotomat is figyelembe véve ősszel úgy döntöttem, hogy befejezem. Én „kértem”, hogy lehetőség szerint melyik mérkőzésen jöjjön el a búcsú ideje és utoljára azokkal a kollégákkal működhessek, akikkel ezt a tizennyolc évet végig dolgozhattam a magyar első osztályban.

– Mit adott Andó-Szabó Sándornak a játékvezetés?
– Megismerhettem különböző futballkultúrákat, népeket. Rengeteg barátot szereztem itthon és külföldön egyaránt. A szintén békéscsabai volt élvonalbeli játékvezető, Iványi Zolival ma is napi szinten beszélünk, vele az edzőtáborokban kis túlzással több időt töltöttem el, mint a feleségemmel.

– Úgy tudom, hogy a visszavonulása nem végleges a játékvezetéstől, hiszen videóbíróként folytatná a pályafutását.
– Valóban, videóbíróként szeretném folytatni, de hogy még pontosan milyen munkát végzek még a jövőben a játékvezetésen belül, arról még korai beszélni. A videóbíró intézménye nagyon jó dolog, a döntést minden esetben a pályán kell meghoznia a játékvezetőknek. A VAR csak mankóként szolgál a hiba kijavítására. Az biztos, hogy szeretném átadni a tapasztalataimat a fiatal játékvezetőknek. Biztatnám is őket, hogy jelentkezzenek a tanfolyamokra, a vármegyei szövetségeknél, vagy a játékvezetőleszek.hu felületen, mert szép pályát lehet befutni. A játékvezetés nem egyszerű pálya, de mégis sok kalandot, szépséget és élményt tartogathat.

Benne volt az első tizenkét hivatásos játékvezető között

• Andó-Szabó Sándor 1979. augusztus 17-én született Békéscsabán. 
• Első mérkőzése 1995. augusztusában volt, ahol partbíróként, a Vésztő–Mezőberény II. Békés vármegyei III. osztályú mérkőzésen tevékenykedett. 
• Magyarországon az első 12 hivatásos játékvezető tagja. 2009-ben az MLSZ Játékvezetői Bizottságának elnöke, Vágner László az Év Játékvezetője elismerő címmel és a kapcsolódó Hertzka Pál-díjjal tüntette ki. Ugyanezt a címet még egyszer megkapta. 
• Vezetett Magyar Kupa-döntőt (Újpest-Puskás Akadémia, 2018. május), három alkalommal Szuper Kupa-döntőt, egyszer női MK-döntőt, egyszer Liga Kupa döntőt és egy ízben amatőr kupadöntőt.
• A focibiro.hu adatai alapján 310 alkalommal dirigált az NB I-ben, amellyel az örökranglista negyedik helyét foglalhatja el Solymosi Péter, Kassai Viktor és Szabó Zsolt mögött. 
• Emellett dolgozott 107-szer alapvonali játékvezetőként és 89-szer tartalékbíróként is, 21 alkalommal ült a VAR-kocsiban. 
• Élvonalbeli karrierje során 1433 sárga és 77 piros lapot osztott ki – az elsőt egyébként még pont a Nyíregyháza jelenlegi vezetőedzőjének, Tímár Krisztiánnak, aki akkor Ferencváros-játékos volt. 

Az utóbbi időben sajnos nagyon sok támadás érte a magyar játékvezetést, amely véleményem szerint nem véletlen. Nem szeretnék a „megmondóember” szerepében tetszelegni, azonban egy sokkal objektívebb képet szeretnék megmutatni a játékvezetők valós teljesítményéről, mint ahogy azt a Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottsága „kommunikálja”. Nem az a célom, hogy beüljek az elnöki székbe – amihez foggal-körömmel ragaszkodik azt ott helyet foglaló –, hanem az, hogy az amúgy sem buta és amúgy sem vak futballkedvelő társadalom szemét még jobban felnyissam.

Az elnök önvédelemből csak az általa kreált statisztikával foglalkozik, azzal ámítja azt a pár embert, aki még hisz neki. Tudjuk, hogy a számok mindent megmutatnak. Egy dolgot azonban fontos leszögezni, azt a statisztikát ő saját maga csinálja azáltal, hogy átíratja az ellenőri jelentéseket, így ezek a számok teljesen hitelüket vesztik.

A táblázata szerint évről évre kevesebbet hibáznak a játékvezetők az első osztályban. Hát, nem túl hihető, hogy szezononként csak 2-3 súlyos játékvezetői hiba születik, hiszen ebben a szezonban is volt olyan forduló, ahol önmagában ennyi hiba fordult elő. Azonban ezek a hibák mind a szőnyeg alá lettek söpörve, az ellenőrök utasítva lettek ezen hibák elhallgatására és a pozitív értékelések megírására. Cinkosak az elnök hazugságaiban és hamisításaiban. Nézzünk pár példát:

A december 8-án megrendezett DVSC-ÚJPEST mérkőzés 32. percében egyértelmű piros lap maradt el; az újpesti Nunest súlyos szabálytalanság miatt ki kellett volna állítani, azonban a pályán csak sárga lap született és a VAR busz sem avatkozott be. A mérkőzésen egy nagyon hasonló esetben kiállította a hazai játékost (Domingues, 57.perc) a játékvezető, jogosan. Ugyanezen a mérkőzésen az újpesti Gergényit második sárga lappal ki kellett volna állítani, hiszen egyértelműen, stoplival ellenfele lábfejére taposott, ami felelőtlen szabálytalanság. Mint tudjuk, ebben az esetben a VAR nem tud beavatkozni, hiszen „csak” második sárga lap lett volna. Második súlyos hiba a játékvezető részéről. A „szakmai” vezetés leíratta az ellenőrrel, hogy mindkét esetben nagyszerű döntés született, ugyanis láthattuk, hogy a következő fordulóban ez a játékvezető VAR-ként működött közre a Nyíregyháza-FTC mérkőzésen. Abba már ne is menjünk bele, hogy a mérkőzés játékvezetője rendkívül gyenge kommunikációval és fegyelmezési képességekkel bír, amelyet ezen a meccsen is (hazai csapat folyamatos reklamálása, főleg csapatkapitánya) kidomborított, amit az ősszel több korábbi meccsén is megfigyelhettünk. Elég csak arra az augusztus 31-én megrendezett DVTK-ETO mérkőzésre gondolni, amelynek lefújása után kb. 10 percen keresztül nem tudta elhagyni a játékteret, mert akkora tömegverekedés alakult ki a játékosok és a technikai személyzet között. Ez mind a játékvezető gyenge fellépésének, gyenge személyiségének volt köszönhető, mindemellett, az 58. percben egy jogos piros lap (erőszakos cselekedet) is elmaradt a hazai Edonwonynak karhasználat miatt a VAR beavatkozás után. A mérkőzésen nyújtott gyenge teljesítményét a lefújás utáni fegyelmezéssel tovább rontotta, hiszen a vendég kapust állította ki, de a piros lapot a vendég technikai vezetőnek mutatta fel. Ez mutatja azt is, hogy a játékvezető nincs teljesen tisztában a szabályokkal, hiszen ő volt az, aki a 4.fordulóban megrendezett FTC-ÚJPEST mérkőzésen jogtalanul állította ki a 102. percben a már lecserélt Abu Fanit. A vétkes játékos által elkövetett cselekedet sárga lapot ért volna, hiszen a szabálykönyv egyértelműen különbséget tesz csapatvezető és játékos/lecserélt játékos között.

A következő témakör a legvitatottabb témakör, a kezezés, amiben szintén nagyon sok érdekes ítélet született az ősszel. Az első ilyen szőnyeg alá söpört eset a november 30-án megrendezett MTK-PUSKÁS mérkőzésen történt, amikor a labda a földön támaszkodó védő karját találta el. Jogtalan büntető, elmaradt VAR beavatkozás. A vendég csapat értékesítette a büntetőt, amellyel meg is nyerték a meccset. Előtte ugyanennek a csapatnak, az MTK-nak vonták vissza jogosan a büntetőjét, ugyanebben a témakörben, persze, hogy értetlenül álltak az eset előtt és jogosan reklamáltak. Valószínűleg a mérkőzésen a VAR feladatot ellátó játékvezető sincs teljesen tisztában a szabály alkalmazásával. Ezzel a játékvezetővel fordult például elő az augusztus 11-én megrendezett PUSKÁS-NYÍREGYHÁZA mérkőzésen, amikor büntetőt ítélt azután, hogy labdaszerzéskor a hazai támadó, Soisalo a testétől eltartott karjával vitte tovább a labdát, melyet a játékvezető nem ítélt szabálytalannak. A VAR beavatkozás itt is elmaradt. De a „szakma” ezt is eltusolta, ugyanis a játékvezető a következő héten a FEHÉRVÁR-ZTE meccsen volt tartalék játékvezető. A következő szituáció a november 2-i PUSKÁS-ÚJPEST mérkőzés, ugyanez a játékvezető. Egyértelmű kezezés szabálytalanság történt a büntetőterületen belül, melyet a játékvezető szintén nem látott. A pályán elmaradt a büntető, azonban a VAR jogosan kihívta. Igen ám, de előtte ugyanezen a mérkőzésen szintén egyértelmű kezezés történt az újpesti büntetőterületen belül, amikor a földön fekvő Ljujic kapusokat meghazudtoló módon kezeivel blokkolta a labdát. A játékvezető továbbot intett, a VAR nem avatkozott be. De ez az eset sem szerepel a statisztikában súlyos hibaként, hiszen a VAR másnap már operátorként tevékenykedett, rá egy hétre pedig újból VAR szerepkörben láthattuk a DVTK-FEHÉRVÁR mérkőzésen. Azért ne menjünk el szó nélkül e mérkőzésen elmaradt súlyos játékvezetői (VAR) hibái mellett sem. Ugyanis történt az 54. percben egy felelőtlen szabálytalanság, amit a játékvezető csak gondatlannak vélt. Az a Gera Dániel taposott egyértelműen az ellenfele lábfejére, aki már rendelkezett egy sárga lappal. A piros lap elmaradt, egy súlyos hiba. A VAR nem tud beavatkozni, mert „csak” második sárga lap lett volna. Azonban az 58. percben mind a pályán, mind a buszban súlyos hiba történt, hiszen a hazai Komlósi súlyos szabálytalanságot követett el, azonban itt is csak sárga lap lett a jutalma a súlyos belépőnek. A 63. percben mindkét játékost lecserélte edzője, valószínűleg nem véletlenül.

Aztán egy olyan eset, amely a női és a férfi NB1-ben is előfordult. Győrben (női) november 15-én, Zalaegerszegen (férfi) pedig december 1-jén lehettünk szemtanúi a botrányos játékvezetői döntéseknek. Mivel a női ligában nincsen VAR, így azt a helytelenül megítélt büntetőt nem lehetett felülbírálni, de Zalaegerszegen vissza is lett nézve az eset, hiszen a VAR helyesen kihívta a játékvezetőt, azonban mégsem tudta megállapítani, hogy a támadó rúg a védő lábába. Mind-mind nyilvánvaló hibák, amelyek el lettek tusolva, hazugságok árán lettek megmagyarázva. ű

A 8. fordulóban is történt említésre méltó eset, ami természetesen a szőnyeg alá lett seperve a többihez hasonlóan, ami e cikkben említésre kerül. A Fehérvár-Paks mérkőzés 51. percében rúgott büntetőnél elmaradt a VAR beavatkozás a kapus előrelépése miatt. Tovább nézve a fordulókat, a 12. fordulóban megrendezésre került a Fehérvár-Kecskemét mérkőzés, amikor is a hazaiak a 90. percben elvégeztek egy szabadrúgást. A kapufáról levágódott labdát újból érintette (senki más ért bele) a szabadrúgást elvégző Csongvai, amit a szabályok szerint közvetett szabadrúgással kell büntetni. Ezt nevezték régen műhibának. Ma már úgy hívják, hogy súlyos hiba, a labdarúgás szabályai ismeretének a hiánya mind a játékvezető, mind a VAR, mind az ellenőr, mind az elnök részéről. A kettős érintést követően kb. 2 percen keresztül nem megy ki a labda, majd a támadás végén gólt ér el a hazai csapat.

Nagyon sok szituációt össze lehetne hasonlítani az őszi szezonban látott megadott/meg nem adott eseményeiből, amelyekből láthatjuk, hogy mennyire szakmaiatlan a mai magyar játékvezetés. Most azonban csak egy szituációt szeretnék így bemutatni: 3 forduló ETO-MTK 49. perce, illetve a 16. forduló PUSKÁS-ETO 57. perce. Két nagyon hasonló eset. Az egyik mérkőzésen történt beavatkozás, a másik mérkőzésen nem. Akkor valamelyik esetben rosszul járt el a VAR, mert vagy mindkettő beavatkozás, vagy egyik sem. Én a pályán hozott döntést tartom helyes eljárásnak, a játék folytatását büntető megítélése nélkül.

A fentebb említett esetek csak az őszi szezon hibái, melyek el lettek tusolva. Nem nehéz észrevenni azt sem, hogy 2-3 súlyos hibánál azért jóval több hiba csúszik a gépezetbe. A számok nem hazudnak, ha nincsenek elferdítve.

Kedves sportbarátok, labdarúgást kedvelők, láthatjátok, de ti is tudjátok jól, hogy azok a hamis számok elferdített eredmények, nem a valós és objektív képet mutatják a játékvezetők teljesítményéről. Nem csoda, hogy ezek után mindenki a játékvezetőket támadja.

Több megkeresés érkezett weboldalunkhoz, hogy vajon mit szív az MLSZ JB. elnöke..

Fél ország nevet Hanacsek Attila szavain.

Látjuk, hogy évről évre egyre mélyebben van a magyar játékvezetés, de a hanacseki arc és statisztikák mindent elbírnak.

Csakfoci.hu írta:

A játékvezetőknek fizikálisan és mentálisan is topon kell lenniük, hiszen többet futnak, mint a játékosok és 22 másodpercenként döntést hoznak a mérkőzéseken. Hanacsek Attila szerint hiába próbálják sokan azt sugallni, hogy rossz irányba halad a hazai játékvezetés, a számok nem ezt mutatják. Az MLSZ JB elnöke szerint ugyanis az utolsó nem VAR-os idényhez képest 80 százalékkal csökkent a rossz ítéletek száma. A hazai bíróvezér szűk körben tartott tájékoztatást az általa felügyelt szakterületek eredményeiről és kihívásairól.

– Az elmúlt évtizedben szinte folyamatosan csökkent a játékvezetők száma itthon, most úgy tűnik, a negatív trendet sikerült megállítani és soha ilyen sokan nem választották ezt a hivatást, mint tavaly – mondta Hanacsek Attila. Mindez azt is jelenti, hogy országosan 3105 aktív játékvezetővel rendelkezünk és most már csak mindössze öt olyan vármegyét találunk, ahol hiány van a bírókból. Az MLSZ JB elnökétől megtudtuk, hogy 2024-ben 1062-en jelentkeztek a játékvezetői tanfolyamokra, míg Budapesten 120 volt ez a szám. Hanacsek szerint mindkettő rekordnak számít, utoljára 1994-ben volt ennyire népszerű ez a pálya, ami nem véletlen, hiszen Puhl Sándor akkor vezette az amerikai világbajnokságon a Brazília-Olaszország döntőtExtra futóteljesítményre van szükség, de mentálisan is topon kell lenni

Hanacsek elmondta: nagyon komoly munkára, elhivatottságra és alázatra van ahhoz szükség, hogy valaki eljusson a profik közé. Kellő kitartással azonban 8-10 év alatt oda lehet érni a legmagasabb szintre. Ugyanakkor kemény fizikai követelményeknek is meg kell felelni, hiszen egy játékvezető mérkőzésenként 8-12 kilométert fut, az NB I-ben ez a szám inkább a felső határhoz közelít. Mindez azt jelenti, hogy egy bíró a legtöbbet futó játékosok futóteljesítményét meghaladó munkabírással rendelkezik. Emellett mentálisan is topon kell lenni, hiszen átlagosan 245 döntést hoznak 90 perc alatt, ami azt jelenti, hogy 22 másodpercenként valamilyen ítélet születik. Az asszisztensek futómennyisége 4-7 kilométer mérkőzésenként és mintegy 45 leshelyzetben vagy lesgyanús szituációban kell állást foglalniuk.

Van következménye a rossz bírói ítéleteknek

A JB elnöke szerint hiába próbálják sokan azt sugallni, hogy rossz irányba halad a hazai játékvezetés, a számok nem ezt mutatják. – Az utolsó nem VAR-os idényhez képest 80 százalékkal csökkent a rossz ítéletek száma, az idei szezonban eddig mindössze három súlyos hibát követtek el a játékvezetők az OTP Bank Ligában, ami rekordalacsony szám, persze még csak a bajnokság felén vagyunk túl – mondta Hanacsek. A hibáknak pedig van következménye, még ha erről a közvéleményt nem is tájékoztatják. A rosszul teljesítő játékvezetőket akár több fordulón keresztül is pihentethetik, ami nem csak erkölcsi, hanem komoly anyagi veszteséget is jelent számukra.

A pontosság és a gyorsaság is fontos

Hanacsek szerint ősszel a döntési pontosság 99,1 százalékos volt, ami soha nem volt ilyen magas. De nem csak az fontos, hogy jó ítéletek szülessenek, hanem az is, hogy minél rövidebb idő alatt. Az idei szezonban ezen a területen is történt előrelépés, hiszen a VAR-vizsgálatok átlagban 29, 5 másodpercet vesznek igénybe és csak tíz olyan összetett vizsgálat akadt, amikor három percnél tovább állt a játék. Az őszi 101 élvonalbeli mérkőzésen összesen 1604 VAR-ellenőrzés volt.

Nem sértődnek meg

A Csakfoci felvetésére Hanacsek Attila beszélt arról is, hogy milyen a viszonyuk azokkal a klubvezetőkkel, akik nyilvánosan bírálják a játékvezetést.

– Nem sértődünk meg a kritikákon, főleg, ha azok jogosak. A Kisvárda vezetője például két esetben is hangot adott nemtetszésének és mindkétszer igaza volt. Egy ízben úgy kaptak gólt, hogy előtte az alapvonalon túlról adta be a labdát az ellenfél, a második esetben pedig nem ítéltek meg a javukra egy jogos 11-est. Hanacsek ugyanakkor kiemelte, hogy a személyeskedő megjegyzéseket a jövőben sem fogják szó nélkül hagyni. A JB-elnök egy ETO-Puskás Akadémia női bajnoki mérkőzést hozott fel példának, amely után a 11-est befújó játékvezetőt „alkalmatlannak” nevezte egy korábbi FIFA-bíró.

Egykoron jómagam is űztem ezt a nem túl népszerű szakmát. Én is hibáztam, hol többet, hol kevesebbet. Magam sem tudnám jobban csinálni, mint a maiak, férfiak és nők egyaránt vagy éppen sportvezetőként. Egyvalamit viszont mindig is fontosnak tartottam, az pedig az önkritika. Ha valaki nem képes magát reálisan látni egy-egy komolyabb vagy kisebb hibája után, akkor saját maga lesz a fejlődésének a gátja. Úgy gondolom, hogy azokból az információkból, amelyeket kapni szoktam a mai viszonyokról, ezt látom a legnagyobb problémának a mai játékvezetésben.

Hatalmas port kavart az ETO-PUSKÁS női mérkőzés játékvezetője által befújt büntető. Sokan elmondták már róla a véleményüket, negatív kritikával illette a játékvezetőt és annak főnökét.
Személy szerint a hibával nincs bajom, mert előfordul, viszont amit elfogadhatatlannak tartok, az a rossz és szándékosan hamis következtetés levonása.
A „szakma” szerint ez egy jogos büntető volt…Tessék!? Mindenkit be akarnak csapni? Azonban már senkit nem lehet. Mindenki látta, hogy mekkora téves ítélet született. Ezzel a döntéssel leginkább a bírót csapta be Tisztelt Elnök Úr! Ahogyan ebben a szezonban már többször megtörtént ugyanennél a játékvezetőnél:
- Dunaharaszti-Szekszárd (a vendég csapat egy szándékos kezezés után közvetlenül gólt ért el – ítélet elfogadva).
- Puskás-FTC (az első vendég gól előtt a fradi játékosa a labdaszerzésnél egyértelműen szabálytalan volt – ítélet elfogadva)
- FTC- MTK (nem állította ki a vendég védőt karral elkövetett szabálytalanság után – ítélet rossz)

Ennél a döntésnél a játékvezető az egész ország előtt lejáratta magát, majd a hamis „szakmai magyarázattal” a Mélyen Tisztelt Elnök Úr is ugyan ezt tette saját magával.

Tisztelt Hanacsek úr! Vannak esetek, amelyekre jobb nem reagálni, hiszen minden hozzáértő tudja és látja, hogy ez egy borzasztóan rossz döntés volt a játékvezető részéről. Így, ha csendben maradt volna, hamarabb elült volna a „balhé”.

Mivel folyamatosan figyelemmel követem a férfi NBI-es mérkőzéseket is, nemsokára azok elemzésével is jelentkezni fogok….

Idén is megrendezésre kerül a felesleges JT bál.

Játékvezetők és a családtagok összesen 200-an jelentkeztek a hagyományos JT. bálra.

Évek óta nyüg mindenkinek ez a program. Sokan csak a FIFA jelvény átvétele miatt mennek el rá, de utána már haza is bennek.

A már hagyományosnak mondható játékvezetői bállal nyitották meg 2025-öt a Veszprém vármegyei sípmesterek.