Nemcsak idehaza, de az őszi szezon végén Európában is széles körű kampány folyt a labdarúgó játékvezetői létszám növelése érdekében.

 A játékvezetés helyzete Zalában is hasonló tendenciát mutat, mint országosan, de akár Európában, január végén ezért újabb tanfolyamot indítanak.

Valamennyi hazai bajnoki mérkőzésen, így az NB I.-es találkozókon is "Legyél te is játékvezető" feliratú pólóban jelentek meg a sípmesterek, de az UEFA is széles körű kampányt folytatott a játékvezetés mellett. Január 25-én Zalaegerszegen kezdődik az MLSZ újabb, alapfokú játékvezetői tanfolyama, melynek kapcsán beszélgettünk Gyarmati Tibor korábbi élvonalbeli játékvezetővel és FIFA asszisztenssel, a tanfolyam vezetőjével, többek között arról is, hova tűntek a játékvezetők. 

Fogy a létszám

Gyarmati Tibor is azzal a felütéssel kezdte beszélgetésünket, hogy nem csak idehaza, de Európában is csökken a játékvezetők száma. Amit megtoldott azzal, hogy Magyarországon drasztikusan csökken a létszám annak ellenére, hogy ezzel párhuzamosan "drasztikusan nőttek a játékvezetői díjak" minden szinten.

- Jómagam 2010 óta oktatok Zalában, s akkor még kétszázkilencen voltunk a zalai játékvezetői keretben, ma pedig ez a szám nyolcvannyolc - támasztotta alá mindezt számokkal is Gyarmati Tibor. - A csökkenés okát országszerte keressük. Először az volt a cél, hogy növeljük a játékvezetők számát, aztán következett, hogy próbáljuk tartani a létszámot, ma pedig már arra kell törekedni, hogy a csökkenés mértékét próbáljuk meg lassítani. Időközben a felső korhatárt is eltörölték, hiszen korábban 45 évesen visszavonultatták a sípmestereket. Jómagam is addig voltam az országos és a FIFA asszisztensi keret tagja, amikor ennyi idős lettem, jóllehet abszolút fit voltam minden téren. Időközben rájöttek, hogy nem kell felső korhatárt szabni. 

A játékvezetés nem tűnhet el...

A játékvezetés viszont nem tűnt el. Máig létezik, a létszámgondok ellenére is, hiszen nélkülük nem lennének mérkőzések sem. Azonban hogy mit tudnak kínálni a leendő bíróknak, az is érdekes kérdés, de mint kiderült, lehet szélesíteni a bázist folyamatosan, csak nem könnyű. 

Éppen az elmúlt hetekben Baranyai Roland kollégám az élvonalbeli kerettag és nemzetközi, FIFA játékvezető Berke Balázzsal járt néhány zalai középiskolában és a ZTE-nél is - árulta el Gyarmati Tibor. - A találkozások után is lettek még újabb jelentkezők a január végén induló képzésünkre. A személyes példa és a példaképek mindig jól jönnek az ilyen toborzásokhoz. Amúgy pedig megyei szinten is lehet jól keresni a játékvezetéssel, ami mellett bárki még futballozhat is, és ha van szabad ideje, akkor fújhat. Eddig huszonketten jelentkeztek a tanfolyamra, de a január 25-i kezdésig még van mód regisztrálni. A kérdés majd az lesz, hogy mennyien végzik el, illetve a vizsga letétele utáni egy évben esetleg hányan hagyják abba. Érdekes adat, hogy a végzett játékvezetők zöme a húszas éveiben hagy fel a játékvezetéssel. Tehát a bírók pályán való tartása is komoly kihívás számunkra, hogy a lelki terhelést hogyan bírják el. 

A terhelést ki kell bírni

Na, igen... Nem egyszerű a játékvezetők dolga. Alkati kérdés, hogy az ezzel járó mentális terhelést, ki hogy bírja. Mert nyomás van a bírókon, ezt mindenki tudja.

- Ezt ki kell bírnia annak, aki játékvezetésre adja a fejét, ami persze nem könnyű - állapította meg Gyarmati Tibor. - Minél magasabb a szint, annál jobban elfogadják a bírókat partnerként a játékosok és az edzők, de ahogy megyünk lefele, annál kevésbé... Leginkább a megyei alacsonyabb osztályokban tapasztalható mindez. A legnagyobb nyomás a játékosok részéről éri a játékvezetőket, aztán az edzőktől. A néző mindenhol mond, amit mond, ezzel nem lehet mit kezdeni. Az viszont megfigyelhető: ha egy edző fegyelmet tart a csapatánál, az a játékosokra is kihat és fegyelmezettebbek a játékvezetőkkel szemben is.

Hamarosan indul a tanfolyam

De persze ennek a pályának is megvan a szépsége. Aki szereti a futballt, számára a játékvezetés is lehet legalább olyan élvezetes, mint maga a játék, hiszen sokan éppen ezért állnak játékvezetőnek. A Zalaegerszegen induló képzés január 25-i képzés legfontosabb részletei: 

December 17. az MLSZ Fegyelmi Bizottságának gyásznapja

FEB-I-44/2024. (12.17.) számú határozat

Az FT megállapítja, hogy az eljárás alá vont Újpest 1885 Futball Kft. sportszervezet megvalósította a Fegyelmi Szabályzat (FSZ) 37. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti fegyelmi vétségeket. Ezért az FT az FSZ 37. § (2) bekezdés b)b1), (3) bekezdés a) és c),(5) bekezdés a), c) és d), valamint a (6) bekezdés b) pontja alapján a sportszervezetet 10.800.000,- Ft, azaz Tízmillió-nyolcszázezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezi. 

FEB-I-45/2024. (12.17.) számú határozat

Az FT megállapítja, hogy az eljárás alá vont FTC Labdarúgó Zrt. sportszervezet megvalósította a Fegyelmi Szabályzat (FSZ) 37. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti fegyelmi vétségeket. Ezért az FT az FSZ 37. § (2) bekezdés b)b1), (3) bekezdés c), (5) bekezdés  a), c) és d), valamint a (6) bekezdés b) pontja alapján a sportszervezetet 8.100.000,- Ft, azaz Nyolcmillió-százezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezi. 

FEB-I-46/2024. (12.17.) számú határozat

Az FT megállapítja, hogy az eljárás alá vont Fehérvár FC Kft. sportszervezet megvalósította a Fegyelmi Szabályzat (FSZ) 37. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti fegyelmi vétségeket. Ezért az FT az FSZ 37. § (2) bekezdés b)b1), (3) bekezdés a) és c), (5) bekezdés a), c), d)  és e), valamint a (6) bekezdés b) pontja alapján a sportszervezetet  9.400.000,- Ft, azaz Kilencmillió-négyszázezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezi. 

FEB-I-47/2024. (12.17.) számú határozat

Az FT megállapítja, hogy az eljárás alá vont ZTE Football Club Zrt. sportszervezet megvalósította a Fegyelmi Szabályzat (FSZ) 37. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti fegyelmi vétségeket. Ezért az FT az FSZ 37. § (2) bekezdés b)b1), (3) bekezdés a), (5) bekezdés a) és d) pontja alapján a sportszervezetet 1.200.000,- Ft, azaz egymillió-kétszázezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezi. 

FEB-I-48/2024. (12.17.) számú határozat

Az FT megállapítja, hogy az eljárás alá vont Nyíregyháza Spartacus Football Club Szolgáltató Kft. sportszervezet megvalósította a Fegyelmi Szabályzat (FSZ) 37. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti fegyelmi vétségeket. Ezért az FT az FSZ 37. § (2) bekezdés b)b1), (5) bekezdés a)  és d) pontja alapján a sportszervezetet 900.000,- Ft, azaz Kilencszázezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezi. 

FEB-I-49/2024. (12.17.) számú határozat

Az FT megállapítja, hogy az eljárás alá vont DVSC Futball Szervező Zrt. sportszervezet megvalósította a Fegyelmi Szabályzat (FSZ) 37. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti fegyelmi vétségeket. Ezért az FT az FSZ 37. § (2) bekezdés b)b1), (3) bekezdés c), (5) bekezdés a), c), d) és e) pontja alapján a sportszervezetet  6.000.000,- Ft, azaz Hatmillió forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezi. 

FEB-I-50/2024. (12.17.) számú határozat

Az FT megállapítja, hogy az eljárás alá vont Diósgyőr Futball Club Kft. sportszervezet megvalósította a Fegyelmi Szabályzat (FSZ) 37. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti fegyelmi vétségeket. Ezért az FT az FSZ 37. § (2) bekezdés b)b1), (5) bekezdés a), c), d) és e) pontja alapján a sportszervezetet 1.700.000,- Ft, azaz Egymillió-hétszázezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezi. 

FEB-I-51/2024. (12.17.) számú határozat

Az FT megállapítja, hogy az eljárás alá vont ETO Futball Sportszervező és Szolgáltató Kft. sportszervezet megvalósította a Fegyelmi Szabályzat (FSZ) 37. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti fegyelmi vétségeket. Ezért az FT az FSZ 37. § (2) bekezdés b)b1), (5) bekezdés a), c) és  d) pontja alapján a sportszervezetet 800.000,- Ft, azaz Nyolcszázezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezi.

Próbáltuk összessíteni a publikus adatok alapján az idei 2024/25-ös NB. I-es pénzbüntetéseket:

Az MLSZ Békés Vármegyei Igazgatóság és annak Játékvezetői Bizottságának szervezésében 2025. január 4-5-én került sor a XVIII. Sípmester Fesztiválra. A Baranya Vármegyei Játékvezetők a szombati játéknapon a csoportküzdelmek során remek teljesítményt nyújtva az első helyen zártak, így a felsőházban folytathatták a küzdelmeket. Itt vasárnap három mérkőzést játszva a 6. helyen végeztek.

Baranya Vármegyei Válogatott eredményei:

Csoportmérkőzések:
Baranya - Tolna 6-1 Gólszerzők: Nagy Norbert 2, Maml Zoltán 2, Sáfarik Patrik 2
Veszprém - Baranya 1-5 Gólszerzők: Maml Zoltán 3, Sáfarik Patrik 2
Baranya - Borsod 2-0 Gólszerzők: Sáfarik Patrik, Maml Zoltán
Baranya - Fejér 2-1 Gólszerzők: Sáfarik Patrik, Maml Zoltán

Negyeddöntő: Baranya – Bács-Kiskun 0-4
5-8 helyért: Baranya - Komárom Esztergom 1:1 büntetőkkel 4:3  Gólszerző: Sáfarik Patrik
5. helyért: Baranya – Szabolcs-Szatmár-Bereg 0-1

Baranyát az alábbi játékvezetők képviselték a tornán:

Játékosok: Bene Roland, Csátity Dusán, Fekete Marcell, Hahner Darko, Horváth György, Laki Fülöp, Lőrincz Péter, Maml Zoltán, Nagy Norbert, Oletics Zoltán, Pap Tamás, Sáfárik Patrik
Stábtagok: Ábrahám Attila, Nagy Zsolt
Vármegyei delegált játékvezető: Resch András Kísérők: Nagy István, Szolnoki György, Zierkelbach Péter

A XVIII. Sípmester fesztivál végeredménye: 1. Bács-Kiskun, 2. Fejér, 3. Győr-Moson-Sopron, 4. Budapest, 5.Szabolcs-Szatmár-Bereg 6. Baranya, 7. Békés, 8. Komárom-Esztergom, 9. Borsod-Abaúj-Zemplén, 10. Hajdú-Bihar, 11. Zala, 12. Nógrád, 13. Csongrád-Csanád,14. Vas, 15. Jász-Nagykun-Szolnok, 16. Tolna, 17. Pest,18. Heves, 19. Veszprém, 20. Somogy

Különdíjasok:
Legjobb védő játékos: Fehérvári Patrik (Bács-Kiskun)
Legjobb mezőnyjátékos: Kiss László (Bács-Kiskun)
Gólkirály: Maml Zoltán (Baranya)
Legjobb kapus: Illés Áron (Fejér)

1-0-ra győztek Fejér vármegye ellen.

Döntő:

Bács-Kiskun - Fejér 1-0

Bronz mérkőzés:

Győr-Moson-Sopron - Budapest 3-0

Végeredmény:

1. Bács-Kiskun 
2. Fejér
3. Győr-Moson-Sopron
4. Budapest
5. Szabolcs-Szatmár-Bereg
6. Baranya
7. Békés
8. Komárom-Esztergom
9. Borsod-Abaúj-Zemplén
10. Hajdú-Bihar
11. Zala
12. Nógrád
13. Csongrád-Csanád
14. Vas
15. Jász-Nagykun-Szolnok
16. Tolna
17. Pest
18. Heves
19. Veszprém
20. Somogy

A XVIII. Sípmester Fesztivál szombati eredményei elérhetőek weboldalunkon.

A vasárnapi helyosztó mérkőzések sorsolása is folyamatosan kerül fel az adatok közé.

Sikeres volt szombaton az instagramos szelfi ablak

A XVIII. Sípmester Fesztivál instagram oldalán mindenki közzétehette a szelfi fotóját.

Íme néhány itt.

A negyeddöntő a célja a vármegyei sporiknak

A hagyományoknak megfelelően indul az év. Jön a Sípmester fesztivál, 2025 első hétvégéjén Békéscsabán találkoznak az ország labdarúgó játékvezetői, Csongrád-Csanád vármegye célja a felsőházi szereplés kiharcolása.

Ha évkezdés, akkor Sípmester Fesztivál. Nincs ez másképp idén sem, amikor tizennyolcadik alkalommal tartják meg az eseményt. A labdarúgó játékvezetők kispályás tornáját ezúttal Békéscsaba rendezi meg, ahová az ország 19 vármegyéje, valamint Budapest játékvezetői érkeznek majd szombaton és vasárnap. A húsz csapatot négy, ötfős csoportba sorsolták, Csongrád-Csanád vármegye a D jelű csoportba kapott besorolást. Nemesebb ellenfél nem is várhatna a vármegyei játékvezetőkre kezdésként, mint a címvédő Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, mellettük Zala, Komárom és Pest vármegye játékvezetői lesznek az ellenfelek a csoportkör során. 

– Tavaly is játszottunk a szabolcsiak ellen, akkor négy másodperccel a vége előtt kapott góllal szenvedtünk vereséget. Reméljük, idén a szerencse is mellénk szegődik, mert a legutóbbi tornán Bács-Kiskun ellen is hasonlóan jártunk, ott húsz másodperccel a meccs vége előtt kaptunk gólt. Ha ebből a két meccsből bármelyik csak döntetlenre végződik, akkor megvan a felsőházi szereplés. Ezzel a céllal várjuk a hétvégi tornát, szeretnénk ott lenni a felsőházban – mondta lapunknak Bálint Zsolt csapatvezető, aki Szalai Szabolcs-csal közösen irányítja a hétvégén a vármegyei játékvezetők csapatát.

A lebonyolítás értelmében ehhez a csoport első két helyén kell majd végeznie a négy csoportmeccset követően a vármegyei játékvezetőknek, a negyeddöntő párosításait pedig a szombat esti gálavacsora keretein belül sorsolják ki. A többi csapat számára sem ér véget a torna, hiszen minden helyezésért játszanak a hétvége során, így a csoportok harmadik helyen végzett csapatai a kilencedik helyért, a negyedikek a 13., míg az ötödikek a 17. helyért léphetnek pályára majd a torna második napján. 

Csongrád-Csanád vármegye programja, szombat: 9.40: Csongrád-Csanád–Szabolcs-Szatmár-Bereg. 11.45: Zala–Csongrád-Csanád. 13.25: Komárom–Csongrád-Csanád. 14.40: Csongrád-Csanád–Pest.

Csongrád-Csanád vármegye kerete a Sípmester fesztiválra:

Kakukk Szabolcs, Dobai János, Bálint Dániel, Gargya Balázs, Kiss Márkó, Kiss Dávid, Kis Máté, Barta Norbert, Maurer János, Dr. Tapodi Péter, Tihanyi Gábor, Halász József. Tartalék:
Szabó Richárd. Csapatvezetők: Bálint Zsolt, Szalai Szabolcs. 

AZ ELSŐ RÉSZLET, ami a legjobb magyar játékvezetőkről eszembe jut, hogy bucira vertek minket, újságírókat.

Emlékeim szerint kétszer is. Teremben, parketten Békéscsabán, a játékvezetők hagyományos gáláján, míg nagypályán a legendás Vízművek gyepén kaptunk leckét valamikor a kétezres évek elején, és nem győztünk csodálkozni, hogy – a remekül dribliző sporik között – Ábrahám Attila például milyen mesterien bánt a labdával. Anno a lefújás után erősen kifulladva mondtuk is Nagy Miklósnak – aki a játékvezetők akkori főnökeként mindig remek érzékkel ügyelt arra, hogy az örökös kritizáláson túl legyen sportélmény is azok között, akik aktív szereplői voltak a labda körül forgó világnak –, most kellene fordítani egyet a magyar foci kerekén: akad ugyanis profi játékos bőven, aki jobban tenné, ha a sípot fújná, míg egynéhány bírónak inkább az NB I-ben vagy minimum NB II-ben kellene trükköznie.

A másik tapasztalás, hogy futballbíróink között igencsak kitartó Nemzeti Sport-olvasókat tisztelhetünk. Ugyebár lapunk az élvonalbeli és a másodosztályban pályára küldött játékosokhoz hasonlóan a bajnokikon működő játékvezetőket is osztályozza, s hogy nem lehet csak úgy a levegőbe „lődözni” az értékelésekkel, arra ékes példa: akárhányszor készül interjú, a sporiktól mindig elhangzik, ők bizony elolvassák, átböngészik, milyen kalkulust kapnak a sportlaptól, ráadásul az érdemjegyet összevetik azzal, amelyet a futballbírók igencsak szigorú kritikusai, az ellenőrök írnak be a meccsbizonyítványba.

Ezért is hiteles tehát az idei futballősz legjobb játékvezetője, Bogár Gergő lapunknak adott nyilatkozata: ő arra (is) büszke, hogy az NS és a szakmai osztályzatok összecsengtek, éppen ezért boldog, hogy a 2024–2025-ös bajnokság félidejében a bírók rangelsője lett. Ehhez pedig hozzátehetjük, azért is szép és értékes a dicsőség, mert manapság a legkíméletlenebb eszköz vizslat minden fontos ítéletet, sőt, a VAR korában talán a legkellemetlenebb a játékvezetői szerepvállalás, mert igencsak jelentős kihívás (stressz) dönteni tizenegyesről, kiállításról, kezezésről, hiszen a videótechnika ezerszeresen felnagyítja egy-egy döntés jogosságát vagy immár a legtöbb esetben a tévedés nüanszát.

Ennek tükrében pedig talán még inkább felértékelődhet az, ami anno a Vízművek-pályán a bírók–újságírók meccs lefújása után több kézfogás során is elhangzott a részünkről: ez aztán tényleg szép volt, spori!

Arany Tamás a 2000-es évek egyik legjobb, de biztosan legnépszerűbb hazai labdarúgó-játékvezetője volt. Kevesen tudják róla, de lassan négy évtizede televíziós szakember is. Olyan személyiség, akit sokan hívnak és mindenhol szívesen látják az országban. 

– A Móri Városi Televízió stúdiójában ülünk, amely lassan negyven éve a munkahelye. Hogyan lett televíziós?
– Bármilyen furcsa, együtt kezdődött a játékvezetői karrieremmel. 1985-ben, 19 évesen már beverekedtem magam a móri felnőttcsapatba, de a tizenhármas szám nem hozott szerencsét, mert a 13. megyei I. osztályú meccsemen a 13. percben sípcsonttörést szenvedtem, és úgy gondoltam, ez a sérülés az egész életemet derékba töri. De minden rosszban van valami jó, így lettem bíró. A móri körzeti bajnokság még létezett, én pedig itt tettem le a vizsgát, begipszelt lábbal, mankóval. Akkor még nem féléves tanfolyam után vizsgáztam, mondták az idősebb kollégák, hogy Tomikám, gyere, tölts ki néhány tesztet, aztán majd elmész meccset vezetni. Így is lett, rögtön a Csákberény–Bakonycsernye felnőttrangadóra küldtek ki, ráadásul egyedül, ha akkor megcsapnak, talán most nem ülnénk itt.

– Most kissé elkanyarodtunk a televíziózástól…
– Igen, mert az ezzel párhuzamosan lett az életem része. Mór 1984-ben kapott városi rangot, Magyarország századik városa lett. Azonnal megalakult a Móri Városi Televízió is, és megkérdezték tőlem, nem akarok-e sportműsort csinálni, én meg rávágtam, hogy miért ne?! Gyorsan elvégeztem egy-két iskolát, és sportszerkesztő lettem, de csináltam mindent – kommentátor, riporter, operatőr, vágó, zenei szerkesztő –, ami éppen kellett. Ilyen helyen mindenhez kell érteni.

– Korábban is voltak olyan ambíciói, hogy a média világában helyezkedjen el?
– Eszembe sem jutott! De játékvezető sem szerettem volna lenni, focistának készültem, és mások azt mondták, nem is voltam ügyetlen.
No de a játékvezetés következik abból, hogy játékos volt, a televíziózás meg nem egyértelműen. A beszélőkémmel talán sohasem volt gond, apámtól örököltem, aki jegyzőként dolgozott a hivatalban. Gyerekként vitt magával mindenhova, állandóan társaságban, emberek között voltunk. Nekem is van egy ötéves kislányom, 53 évesen lettem apuka, és én is hordom magammal, próbálom átadni, amit én az édesapámtól kaptam.

– A labdarúgók szavazatai alapján négyszer, a Nemzeti Sport osztályzatai szerint kétszer volt az év játékvezetője. Minek köszönhető, hogy a játékosok ennyire kedvelték?
– Talán erre vagyok a legbüszkébb, és ne haragudjon, hogy nem az újságírók ítéletét sorolom előre. A labdarúgókkal voltam együtt a pályán, egyszerre huszonkét játékossal kommunikáltam, mindegyik más személyiség, akivel meg kell találni a közös hangot. Akadtak olyanok, akiknél elég volt egy pillantás, másokkal el kellett beszélgetnem, de talán sikerült még a legrenitensebb, legnehezebben kezelhető futballistával is szót értenem.

– Említhet példákat?
– Nem hiszem, hogy megsértődnének. Például Pintér Attilával nem volt könnyű, ahogyan Urbán Flórival sem. Volt, hogy azt mondtam neki: „Flóri, most nyugodj meg, meccs után megiszunk két fröccsöt!” Visszakérdezett: „Nem lehetne hármat?” Én meg mondtam, hogy lehet, és ennyiben maradtunk. Mindig a hangadót kellett megnyerni a csapaton belül, mert később ő csitította a többieket a rázós helyzetekben. Ezt alacsonyabb osztályokban is alkalmaztam. Egyszer Ivánon kellett vezetnem, már amikor útba igazítást kértem a faluban, tudtam, nem lesz könnyű dolgom. Aztán az igazolások ellenőrzésénél volt egy kis zömök srác, „Kanu” volt a beceneve, mondtam neki, hogy hallottam róla, milyen jó kis játékos. „Tényleg, szporikám?” – kérdezett vissza kissé pöszén, jellegzetes hanglejtéssel, de a többiek látták, hogy Kanuval egy hullámhosszon vagyunk és máris könnyebb dolgom volt.

– A játékvezetői bizottságban nem néztek emiatt furcsán önre?
– Dehogynem, nem kedvelték ezt a stílust. Emiatt kellett befejeznem a játékvezetést, az akkori főnökség – neveket nem mondanék – nem szerette, hogy túl jóban vagyok a játékosokkal, a csapatvezetőkkel. De miért kellett volna egymásra haragudni?! Sokkal jobban elfogadták így a tévedéseimet is, mintha duzzogva, erélyesen parancsolgattam volna a pályán. 2009-ben, 43 évesen kellett búcsúznom, két esztendővel korábban, mint amit a korhatár megengedett volna. November 7. valamikor piros betűs nap volt, nekem fekete lett, igaz, volt egy nagy hibám a Pápa–FTC meccsen. Ki kellett volna állítanom egy ferencvárosi játékost és tizenegyest adni a hazaiaknak; nem fújtam be, ugyanez az ember pedig megszerezte a Fradi győztes gólját… Az akkori pápai vezérnél nem voltam népszerű, bőszen csalózott engem, de most éppen ő van hűvösön. Sikerült elintéznie, hogy az legyen a búcsúmeccsem.

– A közvetlenség a televíziós munkájában is nagy segítség?
– Igen, és a mindennapokban is sokat köszönhetek neki. Tizennyolc évig önkormányzati képviselő voltam, és továbbra is az oktatási, kulturális és sportbizottságban ténykedem – immár külsősként. Ebben a minőségemben is rengeteg intézmény, civil szervezet, sportegyesület képviselőivel tartom a kapcsolatot és bárkinek szívesen segítek, mindig igyekszem megoldást találni a problémákra, az esetek legnagyobb részében sikerül is.

– Nem nehéz egy idő után mindig megújulni, motivációt találni egy kisvárosi televíziónál?
– Nincs két egyforma focimeccs vagy rendezvény, mindig lehet találkozni új emberekkel. Szeretek gyerekek közé menni, imádom a diáksporteseményeket, most szervezzük a „Mozogjon, Mór!” elnevezésű rendezvényt, amelynek köszönhetően számtalan sportágban mozgatjuk meg a várost immár tizennyolc éve. S ez csak egy esemény a sok közül, sohasem unatkozom. Az életemben minden a sport körül forog, legyen szó a televíziózásról, az önkormányzati tevékenységemről vagy éppen a játékvezetésről.

– Szokott pihenni is?
– Általában elég sűrű a programom, hétvégenként futballmérkőzésre járok, immár játékvezető-ellenőrként, egyébként meg rengeteg meghívásom van falunapokra, jótékonysági tornákra, gálamérkőzésekre, hogy vezessem le őket. Gyakran közreműködöm a legendás színészek–újságírók rangadókon is. Annak idején szegény Puhl Sanyi kérdezte: „Mindent elvállalsz?” Én meg azt mondtam neki, csak oda megyek, ahova hívnak. Nem ajánlgatom magam, de ha megkeresnek, örömmel kelek útra.

– És immár a családja is elkíséri ezekre a mérkőzésekre.
– Így van, a kislányom, Arany Virág is már abban a korban van, hogy szeret utazni, én meg igyekszem összehangolni a dolgaimat azzal, hogy kirándulunk, jól érezzük magunkat együtt.

– Van kedvenc televíziós anyaga, interjúja az elmúlt negyven évből?
– Több is. Első helyre kívánkozik, amikor fiatal szerkesztőként Puskás Öcsi bácsival és Czibor Zoltánnal beszélgethettem, amikor megtisztelte jelenlétével a móri sportbált. Érdekes, de később bármikor vezettem a Honvédnál, Öcsi bácsi meglátogatott a játékvezetői öltözőben, nem felejtette el az első találkozásunkat. Számos olimpiai és világbajnokkal beszélgettem, barátságok alakultak ki, hosszasan sorolhatnám a neveket. Többen közülük a rendezvényeinkre is eljöttek Mórra, megtisztelték a közösségünket. S nem csak sportolókról tudnék beszámolni, az élet számos területéről vannak remek emberi kapcsolataim.

– Sohasem gondolt arra, hogy elköltözik Mórról, és egy nagyobb városban, akár Budapesten próbál szerencsét?
– Nem, minden ideköt. Itt születtem, itt vannak a barátaim, ismerek minden fűszálat a városban. Mórnak kiváló a fekvése, közel van
a fővároshoz, a Balatonhoz, a városi élet pezseg, a történelme gazdag és rengeteg kulturális eseményünk van.

– Kiegyensúlyozott, vidám, boldog embernek tűnik…
– Az is vagyok! Nagyon jól érzem magam a bőrömben, semmit sem csinálnék másként.

– Akkor az a bizonyos tizenhármas szám mégsem volt szerencsétlen…
– Csak abban a pillanatban tűnt annak, amikor a mentőautóban feküdtem, aztán tényleg pozitív irányba fordította az életemet. A kort persze érzem, kicsit recseg itt, ropog ott, de amíg hívnak, megyek – legyen szó játékvezetésről vagy bármilyen más jellegű rendezvényről. Az elmúlt évtizedekben a kapcsolati tőkém lett a legnagyobb, ez forintban nem kifejezhető érték, mindemellett sok barátság alakult ki. Kevés ennél fontosabb dolog van az életben. Hosszú távra tervezek, most vagyok 58, a kislányomat fel kell nevelni, és szeretnék nagypapa is lenni – úgyhogy 88 éves koromban várom újra, hogy elkészítsük a második interjút! 

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2024. december 21-i lapszámában jelent meg.)

 Bogár Gergő lett az őszi szezon legjobb játékvezetője: a 33 éves bíró elmondta, rendszeresen figyeli a Nemzeti Sporttól kapott osztályzatokat.

– Meglepődött, hogy lapunk osztályzatai alapján ön lett az ősz legjobb játékvezetője?
– Meglepődtem, nagy elismerés ez nekem – mondta a 33 éves Bogár Gergő. – Amióta NB I-es játékvezető vagyok, nem végeztem az első helyen a Nemzeti Sport rangsorában az ősszel és az idény végén sem. Tíz bajnokit vezettem ebben a szezonban, érzem, jó teljesítményt nyújtottam, s a visszajelzések is pozitívak voltak. Nyilván egy-egy játékvezető életében szinte minden meccsen akadnak apró hibák, ezeket ki kell javítani, de összességében kiváló fél évet zártam.

– Érdekli, hogyan osztályozza a Nemzeti Sport a mérkőzéseken nyújtott teljesítményét?
– Rendszeresen követem, hogy milyen osztályzatot kapok a laptól, ez is egyfajta visszajelzés, ami fontos számomra, hiszen szaklapról beszélünk. Hogy mi a helyzet a szakmai részével? Az ellenőröktől is rendre jó visszajelzést kaptam, így éreztem, hogy jól megy a bíráskodás. Ha a szakmai visszajelzések és a Nemzeti Sport véleménye egybecseng, tényleg nem teljesíthettem rosszul…

– Van olyan mérkőzése vagy ítélete, amelyet kiemelne?
– Az ősz legbátrabb döntését a negyedik fordulóban a Ferencváros–Újpest mérkőzésen hoztam meg. A tizenhatoson belül az egyik vendégjátékos kezéhez ért a labda, ám becsúszás közben támaszkodott vele, nem ítéltem büntetőt. Kihívott a VAR, ám kitartottam a döntésem mellett, ami helyesnek bizonyult. A meccs után az ellenőrtől azt a visszajelzést kaptam, hogy karakteres, bátor döntést hoztam a Groupama Arénában, a derbin pedig minden ítéletnek háromszoros súlya van. Elégedettek voltak velem, s emlékszem, a Nemzeti Sporttól kilences osztályzatot kaptam.

– Ez már a negyedik derbije volt. Játékvezetői szempontból van presztízse annak, ha a Ferencváros–Újpest meccsen fújhat?
– Mindent egybevetve a derbi kicsivel minden más párosítás felett áll. A szurkolók már hetekkel előtte elkezdenek hangolni, tekintélyes a párharc múltja, a csapatok még motiváltabban készülnek, a sajtóban kiemelt terjedelmet kap. Mindamellett én erre a mérkőzésre is ugyanúgy készülök, mint az összes többire, nem akarok túlpörögni. Természetesen a játékvezető is pluszmotivációval vezeti a derbit, az pedig a vezetőségtől kapott elismerés és bizalom jele, ha őt nevezik erre a nagy meccsre.

– Azt hétről hétre láthatjuk, hogy a pályán jó teljesítményt nyújt − de milyenek a hétköznapjai?
– Sűrű napjaim vannak, a Magyar Labdarúgó Szövetségnél Horváth Dávid iránymutatásával készülünk, a hétköznapokban Kovács Gábor atlétaedzővel, valamint Szatmár Enikő mentáltrénerrel dolgozom együtt, akiknek a munkája is nagyban hozzájárult a sikeres szezonomhoz. Hogy mit csinálok a szabadidőmben? Igyekszem a feleségemmel és a két kislányommal a lehető legtöbb időt tölteni, számomra ez jelenti a legnagyobb boldogságot. Sok a közös programunk a családdal, előfordult már, hogy egy-egy ilyen alkalommal leszólítottak a szurkolók és teljesen normális keretek között megbeszéltük a hétvégi eseményeket. Sőt olyan is volt, hogy egy megyeiben fújó játékvezető kollégával beszélgettem egy jót az utcán. Mindenkivel megtalálom a közös hangot, a legtöbb szurkoló a meccsen ellenségként tekint ránk, de a hétköznapokban remekül el tudunk társalogni.

– A nemzetközi kupaporondon is kapott szerepet az UEFA-tól, hiszen az FCSB–Maccabi Tel-Aviv BL-selejtezőn, a Lens–Panathinaikosz Kl-selejtezőn, illetve a Rapid Wien–Shamrock Rovers Kl-főtáblás meccsen fújhatott.
– Nyugodtan mondhatom, kiemelt meccseket osztott nekem az Európai Labdarúgó-szövetség. Akár az NB I-ben, akár a nemzetközi porondon vezetek, igyekszem a lehető legjobban teljesíteni. Habár a tavasszal nehezebb nemzetközi mérkőzéseken lehetőséghez jutni, az a célom, hogy akár a klubfutballban, akár a világbajnoki selejtező tavaszi meccsein megbízatást kapjak.

– Ahogyan a játékosoknak, a játékvezetőknek is jár a téli pihenő: hogyan telik a szünet?
– Immár hagyomány, hogy karácsonykor a családdal elmegyünk pihenni, öt napra most is elutazunk. Kollégáimmal január tizenharmadikán Telkiben edzőtáborozunk, majd otthon folytatjuk a felkészülést, s néhány napra ismét visszatérünk Telkibe. De még nem tekintek ennyire előre, sűrű volt az ősz, úgyhogy jó lesz kicsit a családdal lenni.

Hat férfi és négy női FIFA-játékvezető képviseli Magyarországot a nemzetközi porondon, közülük van, aki a pályája elején jár, van, aki sérülése miatt nem kapott elég feladatot.

A magyar játékvezetés a kilencvenes években egyik fénykorát élte, Puhl Sándor, Vágner László és Piller Sándor személyében három BL-szereplőnk is volt. Vágner 1998-as búcsúja után majd egy évtizedig hiába vártunk egy újabb BL-szereplőre, ezt a rossz sorozatot törte meg 2007-ben Kassai Viktor, majd később Vad II István ötödikként csatlakozott az elit társasághoz.

Kassai Viktor 2019-es búcsúja ismét lezárt egy sorozatot, a jelenleg az osztrák bírók főnökeként dolgozó 49 éves exjátékvezető óta nincs magyar sípmester a legrangosabb európai kupasorozatban.

A 2023-as év végképp mélypontot jelentett ebben a tekintetben, hiszen nemhogy BL-, de Európa-liga-csoportmeccs sem jutott Magyarországnak. Szerencsére ez a helyzet egy évvel később valamennyit javult.

A hat férfi bíró közül Berke Balázs és Bognár Tamás található a topkeret mögött „kalapban”, előbbi ősszel bemutatkozhatott a második számú európai kupasorozatban, sőt, két főtáblás mérkőzést is vezethetett, emellett egyszer a Konferencialigában is feladatot kapott. Miután Berke az idén elmúlt 40 éves, ha a következő egy-két év alatt nem jut el a BL-be, akkor vélhetően többé nem lesz rá esélye. Hasonló küldéseket kapott az UEFA-tól Bognár is, ám ő az európai FIFA-keretben is az egyik legidősebbnek számít a 46 évével, emiatt már esélytelen, hogy előrébb lépjen a ranglistán. Bognár a 2025-ös névsorban is szerepel, ennek köszönhetően remélhetőleg tovább gyarapíthatja Európa-liga-meccseit, jelenleg 22-nél jár a főtáblán.

Csonka Bence és Káprály Mihály januárban lett nemzetközi kerettag, így tőlük még nem volt várható az előretörés. Utóbbi két Konferencialiga-selejtező mellett háromszor az ifjúsági Bajnokok Ligájában is érdekelt volt, előbbit sérülés is gátolta az ősszel, a három ifi BL-meccse neki is megvolt, ám felnőttszinten csak egy selejtezőt kapott a harmadik számú európai kupasorozatban.

Az NB I-ben holtversenyben legjobban foglalkoztatott Bogár Gergő itthon remek félszezont zárt, lapunk osztályzatai alapján ő lett az ősz legjobbja. A 33 éves játékvezető tavaly az U19-es Eb-n vezethetett, az idén pedig BL-selejtezőt is kapott (valamint volt egy Konferencialiga-selejtezője is), ám az ősszel sokáig hiányzott a neve a nemzetközi küldésekből, végül november 28-án a Konferencialiga főtábláján fújhatott egy meccsen. Viszont az első kalapba való feljutás és az Európa-liga-bemutatkozás még mindig várat magára. 

Vad II István, mint december 12-én kiderült, az utolsó évét töltötte a FIFA-keretben, amelynek 2007 óta volt tagja. A 45 éves Vad, aki korábban BL-meccseket is vezetett és az Európa-liga egyenes kieséses szakaszában is szerepet kapott, sérülés miatt szinte a teljes őszt kihagyta, egy negyedik játékvezetői feladat mellett videóbíróként működött közre az NB I-ben, csak az utolsó fordulóban tért vissza a pályára. A nemzetközi kupameccseken főleg a monitor előtt ült (egy selejtezőt még vezetett sérülése előtt), az utolsó Konferencialiga-fordulóban a Cercle–Basaksehir meccsen viszont a pályán zárhatta le rendkívül hosszú FIFA-pályafutását. Az ő helyét Rúsz Márton foglalja el, aki 30 éves, tehát szép jövő előtt áll(hat).

Női vonalon jobban állunk, a Bajnokok Ligájában egy honfitársnőnk is szerephez jutott. Kulcsár Katalin szülési szabadság miatt nem vezetett sokáig, ám videóbíróként folyamatosan foglalkoztatták, ősszel pedig a Real Madridnak és a Barcelonának is vezetett BL-meccset, három és fél év után tért vissza a legrangosabb európai kupasorozatba.

A topkeret mögötti kalapban Molnár Rékának és Sipos Katalinnak is egy-egy BL-selejtező jutott, utóbbi 2022-ben már a csoportkörben is bemutatkozott. Molnárt ennek ellenére szépen foglalkoztatták a nemzetközi színtéren, nyáron U19-es Eb-n is vezethetett, és Eb-selejtezőre is kapott küldést. Urbán Eszter, aki a férfi NB I-ben is rendszeresen ellát negyedik játékvezetői és videóbírói feladatot, ezen az őszön feladat nélkül maradt a BL-ben, pedig korábban hét főtáblás mérkőzése is volt.

A NEMZETKÖZI KÜLDÉSEK
Berke Balázs
Európa-liga: Athletic Bilbao–Alkmaar 2–0 (október 3.), Nice–Twente 2–2 (november 7.)
Európa-liga-selejtező: Cercle Bruges–Molde 1–0 (augusztus 15.)
Konferencialiga: Fiorentina–LASK 7–0 (december 12.)
Konferencialiga-selejtező: Basaksehir–St. Patrick’s 2–0 (augusztus 28.)
Nemzetek Ligája: Azerbajdzsán–Svédország 1-3 (szeptember 5.)

Bogár Gergő
Bajnokok Ligája-selejtező: FCSB–Maccabi Tel-Aviv 1–1 (július 23.)
Kl: Rapid Wien–Shamrock Rovers 1–1 (november 28.)
Kl-selejtező: Lens-Panathinaikosz 2–1 (augusztus 22.)

Bognár Tamás
El: Viktoria Plzen–Ludogorec 0–0 (október 3.), Maccabi Tel-Aviv–RFS 2–1 (december 12.)
Kl: Gent–Omonia 1–0 (november 7.)
Kl-selejtező: CFR Cluj–Maccabi Petah-Tikva 1–0 (augusztus 15.)
NL: Ausztria–Norvégia 5–1 (október 13.)

Csonka Bence
Kl-selejtező: Milsami-Torpedo Zsodino 0–0 (július 18.)
Ifjúsági Bajnokok Ligája: Monaco–Barcelona 4–3 (szeptember 19.), FC Bruges–Aston Villa 2–6 (november 6.), Milan–Crvena zvezda 1–3 (december 11.)

Káprály Mihály
Kl-selejtező: Buducsnoszt–Malisheva 3–0 (július 18.), Vikingur–Gent 0–3 (augusztus 1.)
Ifi BL: Daugavpils–Cliftonville 1–0 (szeptember 18.), Trabzonspor–Buducsnoszt 3–1 (október 23.), AZ Alkmaar–Manchester United 2–1 (november 26.)
U17-es Eb-selejtezők: Szlovákia–Gibraltár 7–0 (november 1.), Szlovákia–Franciaország 0–1 (november 4.)

Vad II István
BL-selejtező: Lincoln–Qarabag 0–2 (július 23.)
Kl: Cercle–Basaksehir 1–1 (december 19.)

Kulcsár Katalin
Női Bajnokok Ligája: Twente-Real Madrid 2–3 (november 20.), Hammarby–Barcelona 0–3 (december 12.)
Női Eb-selejtező: Finnország–Norvégia 1-1 (július 12.)

Molnár Réka
Női BL-selejtező: Sparta Praha–Linköping 3–1 – hosszabbítás után (szeptember 4.)
Női Eb-selejtező: Svédország–Luxemburg 8–0 (október 29.)
Női U19-es Eb: Litvánia–Franciaország 0–6 (július 17.), Németország–Spanyolország 0–2 (július 21.)
Női U19-es Eb-selejtező: Németország–Koszovó 5–0 (november 27.), Koszovó–Görögország 0–2 (november 3.)

Sipos Katalin
Női BL-selejtező: FK Minszk–Breidablik 1–6 (szeptember 4.)
Női U19-es Eb-selejtező: Finnország–Norvégia 0–1 (november 27.), Norvégia–Bulgária 4–0 (november 30.)

Urbán Eszter
-

Ami a küldésekből is látszik nemzetközi szinten lenulláztak minket.