Az MLSZ JB. közzétette a szombati élvonalbeli mérkőzések küldését.

Folytatjuk a sort a TOP 10-es listában, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ide jutott a magyar játékvezetés.

Top 8.: Maguk a játékvezetők

Azt nehezen lehet megmondani, hogy hány aktív játékvezető van az országban, hiszen a megyei elnökök és az MLSZ JB. érdek is az, hogy csaljanak a számokkal. Sok olyan megye van, ahol aktív játékvezetőkénk tartják keretben azokat a személyeket, akik tagdíjat fizetnek, de nem működnek. A működő játékvezetők számát olyan háromezer körülire lehet saccolni, de pontos adat senkinek nem áll a rendelkezésére.

Miért mondjuk, hogy a játékvezetők is hibásak, hogy ide jutottunk? Válasszuk ketté a kérdést.

Az országos kerettagok többsége remeg a küldésért és feladják a saját véleményüket, hogy nehogy kikerüljenek. Tűrik az arroganciát és azt, hogy úgy bánnak velük, mint a kutyákkal.

Jó példa erre az egyik korábbi élvonalbeli játékvezető. Ő akkor azért került ki a keretből, mert állítólag nagyszájú volt és véleménye is volt. Mára ő megyei elnök lett. Azóta teljes pálfordulás van nála. Elveszítette a korábbi személyiségét és megalkuvó lett azért, hogy asszisztens ellenőrként eljuthasson Felcsútra. Megyéjében inkább a játékvezetők abbahagyták a működést, mithogy vele dolgozzanak. Amikor átvette a megyéjéb 70 körüli létszám volt, most 40 alatt vannak. Sajnos emberi tulajdonságait jellemzi, hogy saját igazgatóját szídja minden MLSZ-es rendezvényen, pedig belőle él és ő tartja még hatalmon.

Sok ilyen példa van az országos keretben. Gondoljunk bele, amikor az irodavezető még játékvezetőként tevékenykedett mit lehetett előtte mondani?

Tudjuk, hogy a profi keret tagjai közül is vannak besúgok, hiszen a puhli rendszernek ez az alapja. A megfélemlítés és a besúgás.

A megyékben más a helyzet. Ott igazából a játékvezetés a jó közösségről és az összetartásról szólhatnak.

Sajnos az elmúlt 10 évben a megyék többségében is a személyeskedésről és az ellenségeskedésről szól minden. A baráti társaságok felbomlottak. Sokan azt lesik, hogy kinek milyen küldése van és mennyit keres.

Még előttünk van az, hogy teszten az egyik kolléga azt leste stopperrel, hogy a másik játékvezető pontosan mennyit futott.

A rendszerből ezeket a személyeket már régen ki kellett volna lökni, maguknak a játékvezetőknek.

Jelen pillanatban nincs érdekképviselet sem, aki az amatőr vagy az országos játékvezetők érdekeit képviselne. Nem lehet kiállni a gondokkal, mert rögtön kereten kívül találja magát az ember.

A játékvezetők közösen, együtt változtathatnak a rendszeren.

Amíg ez nem történik meg és hallgatnak, addig ők is hozzájárulnak ahhoz, hogy itt tart a magyar játékvezetés.

Sorozatunkban górcső alá vesszük azokat, akik az elmúlt 10 évben tönkretették a magyar játékvezetést.

TOP 9.: Oktatási és kiválasztási rendszer, valamint az Akadémia!

Az elmúlt tíz évben számtalan koncepcióváltáson ment át a toborzás, de a tanfolyami hallgatók számát érdemben nem sikerült növelni. Voltak kezdeményezések, de hosszú távon azok elhaltak. Olyan kimutatást azonban az MLSZ JB. soha sem tett közzé, hogy a végzett hallgatók hány százaléka kezdte meg a működést és hány játékvezető működött a tanfolyam után fél évvel.

Menet közben Arany Tamás a pécsi Ábrahám Attila váltotta a toborzás élén. Nem sokkal lett jobb a helyzet.

A számok azért is csalókák, hiszen a tanfolyami hallgatók száma azért magas, mivel edzői és egyéb egyetemi végzetséghez is szükséges a tanfolyam elvégzése.

Az oktatási rendszer alapjaiban nem változott meg. Megmaradtak a féléves tesztelések, amelyeken még mindig a múltszázadi módszerekkel oktatják a megyei játékvezetőket. Az érdektelen UEFA DVD felvételeket mutatják a megyei keretnek. Ők azonban a soha nem látnak 10 kamerából visszajátszást a mérkőzés után. A feltételrendszer is más a megyékben, mint az országosban.

Borsodban már játékvezető is meghalt a 40 fokban lévő fizikai teszten. Sajnos a számonkérés elmaradt.

Volt már Talent program, Palotai program és ki tudja. Volt egyetemi képzés, Akadémia és folytathatjuk a sort.

Egy biztos igazán nem jutottunk előre. A felvételi eljárások viccesek, hiszen „rokon” gyerek becsúszhat felvételi nélkül is, míg mások nem. Az oktatás az akadémián tényleg nevetséges. Olyan emberek oktatják a fiatalokat, akik még életükben nem beszéltek öt mondatot angolul, nem ismerik a számítógépet és két összetett mondatot sem tudnak mondani.

Hiába végzi el valaki az akadémiát, az még semmit nem jelent. Volt, hogy egy egész évfolyamot küldtek el, mondvacsinált okok miatt.

Mit várjon az ember az akadémiától, ha olyan a vezető, aki még megyei elnökkel kezet sem fog. A saját megyéjében száműzöttként kezelik és mindenkit feljelent.

Ők a példaképek?

10 év alatt nem sikerült megvalósítani online tesztelési és önértékelési rendszert, pedig pár hónap alatt össze lehetne ezt tenni.

Nem sikerült neves külföldi játékvezetőket meghívni az országos továbbképzésekre.

Sikerült azonban Puhl Sándoréknak heteket eltölteni drága szálodákban, luxus körülmények között.

Véleményünk szerint a játékvezetési oktatási és képzési rendszer is oda vezetett, hogy elfogytak a megyei játékvezetők és szakmai hibák fordulhatnak elő minden osztályban!

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzata szerint a professzionális csapatoknál január 15-től február 14-ig tartott a téli igazolási és átigazolási időszak, amelynek befejeztével csak szerződéssel nem rendelkező, szabadon átigazolható labdarúgó válthat klubot. Lássuk, milyen változások történtek a télen a csapatok keretében a fontosabb statisztikákon keresztül!

0 – Az elsők között bejelentett téli szerzemények között volt Zalaegerszeg nigériai légiósa, a 18 éves Meshack Izuchukwu Ubochioma, aki úgy távozott kölcsönbe a ZTE-tulajdonos Végh Gábor érdekeltségi körébe tartozó szlovén másodosztályú NK Nafta Lendavához, hogy NB I-es meccsre nem is nevezték. Ha Szlovéniában tavasszal bizonyítani tud, nyártól megkaphatja a lehetőséget a magyar első osztályban, persze ahhoz az is kell, hogy a ZTE FC az élvonalban tudjon maradni.   

2 – A legkevesebb új játékost, kettőt a DVSC szerződtette a télen. Az ukrán Jurij Habovda az NB II-es  Haladástól érkezett, a szerb Luka Milunovics pedig Malajziából.

3 – Három hazai, illetve magyar állampolgárságú labdarúgó szerződött végleg (nem kölcsönbe) külföldi bajnokságba. Az átigazolási időszak elején a Honvédtól távozott Vadócz Krisztián az uruguayi sztárcsapathoz, a Penarolhoz szerződött, míg a marosvásárhelyi születésű Kovács Lóránt – aki a Haladásban is játszott – Újpestről hazatért Erdélybe, a román Liga 1-ben szereplő Sepsi OSK-ban folytatja a pályafutását. (A magyar származású, de szlovák állampolgárságú Karol Mészáros is távozott Újpestről, ő a cseh élvonalba igazolt.) 

4 – Négy légióst szerződtetett a Kisvárda Master Good, amely a legtöbb külföldi labdarúgót igazolta át a télen, ha a kölcsönjátékosokat nem vesszük figyelembe. A brazil Fernando Viana, valamint a román Iasmin Latovlevici mellett két szerb futballista, Nemanja Obradovics és Szlobodan Szimovics is a várdaiakhoz került. Bár a kieső helyen szerénykedő ZTE-hez öt légiós is érkezett, de közülük a fent említett nigériai támadó egyelőre távozott is, míg a két horvát, Matija Katanec és Stjepan Ostrek, valamint a ciprusi Fanosz Katelarisz kölcsönbe érkezett. Utóbbi az NB I történetének első ciprusi labdarúgója.

7 – Hét játékos tért vissza a télen hazánkba, az NB I-be: a brazil Somália (Ferencváros) 2015 augusztusa, a horvát Dinko Trebotic (Kaposvár) 2016 áprilisa után futballozik újra az NB I-ben. Hidi Patrik (Bp. Honvéd) 2018 decembere, Ugrai Roland (Bp. Honvéd) 2018 júliusa, Vécsei Bálint (Ferencváros) 2015 augusztusa, Guzmics Richárd (Mezőkövesd) 2014 májusa, Nikolics Nemanja (Mol Fehérvár) 2015 májusa, míg Novothny Soma (Újpest) tavaly március után játszik ismét a magyar élvonalban.

18 – Tizennyolc futballista szerződött (nem kölcsönbe került) az élvonalból a másodosztályba. A góllövőlistát az őszi szezon végén vezető Feczesin Róbert (Vasas) mellett többek között Devecseri Szilárd (Haladás), Fejes András (ETO FC Győr), Hudák Martin (Szeged-Csanád), Kiss Máté (ETO FC Győr), Priskin Tamás (ETO FC Győr), Prosser Dániel (MTK), Remili Mohamed (BFC Siófok), valamint Simon Ádám (ETO FC Győr) is osztályt váltott. Az NB II-ből csak öten igazoltak az NB I-be: Farkas Aurél (Csákvárról Kaposvár), Jurij Habvoda (Haladás – DVSC),  Szakály Dénes (Siófok – Paks), Szélpál Norbert (Békéscsaba – Paks), Szánthó Regő (ETO FC Győr – FTC), de utóbbi már kooperáció keretében már kölcsönbe is került Soroksárra. Három játékos pedig az NB III-ból került az NB I-be: Jelena Richárd (Kozármisleny – Kisvárda),  Laky László (PAFC II – Kaposvár), Tomori Zoltán (Bp. Honvéd II – Újpest).

27 – A téli átigazolási időszakban huszonhét légióssal bővült az élvonalbeli klubok kerete, ami relatív magas szám, de a teljes igazsághoz tartozik, hogy 23 külföldi labdarúgó viszont elhagyta az országot. Az elmúlt években megszokott nemzetek – bosnyákok, brazilok, horvátok, románok, szerbek, szlovákok vagy ukránok – mellett megismerhetünk néhány más országból érkező légióst is, olyat is, aki Magyarországon kevéssé figyelt bajnokságból érkezett. A Midtjyllandtól sem gyakran érkezik légiós hazánkba, de a Costa Rica-i Mayron George a Bp. Honvédnál most megmutathatja, mit tanult a dán élvonalban. Bolíviából sem éppen gyakori szerződtetni labdarúgót, a Diósgyőr mégis onnan választott, de a két ország bajnokságának összehasonlítására csak a kolumbiai José Ricardo Cortés képes. Csapattársa, az albán Hysen Memolla Finnországból költözött a melegebb régióba, miként az Újpestnél a guineai Moussa Corso Traoré, aki Svédországból érkezett kölcsönbe. Fordított utat járt be a Ferencvárosnál korábban megismert Somália, akinek Szaúd-Arábia után a februári hűvös időjárás a szibériai hideggel lehet egyenértékű. S bár a közelmúltban a szerb és ukrán légiósok közül sokat megismertünk, ketten egészen távoli országból érkeztek: Luka Milunovics (Debrecen) a malajziai Melaka United, míg Danilo Rjabenko (Mezőkövesd) a tádzsik DF Pomir mezét cserélte le.

51 – Összesen ötvenegy új játékost szerződtettek a klubok. Ebből 37 játékost végleg, 14-et kölcsönbe igazoltak át (ebbe a kölcsönből visszatérők nincsenek benne). 48 futballista pedig végleg távozott az NB I-es csapatoktól.

Forrás: mlsz.hu

Új sorozatot indítunk, amelyben górcső alá vesszük azt, hogy kik tették tönkre a magyar játékvezetést az elmúlt időszakban.

 10. helyezett: Megyei játékvezetői bizottság elnökei

Név szerint:

• Holczimmer Andor
• Czakó Dénes
• Varga Zsolt
• Hrabovszki András
• Juhos Attila
• Kalmár László
• Arany Tamás
• Bay Ferenc
• Sápi Csaba
• Kelemen Attila
• Paróczai Dezső
• Erős Gábor
• Balázs Ferenc
• Székely Ferenc
• Fodor Gyula
• Jekő József
• Makai János
• Szarka Zoltán
• Wenczel Imre
• Balázsi Mihály

Közülük legtöbben asszisztáltak ahhoz, hogy elhallgatták a gondokat a megyei igazgatók és dr. Csányi Sándor elől. Nem mondták el azt, hogy elfogytak a játékvezetők és milyen morális és szakmai válság van.

Legtöbben féltik saját pozíciójukat és nem mernek véleményt mondani nyilvánosan. Persze anonim felméréseken elmondanak mindent és ebből kiderül, hogy a többség is változást akar.

Lehet, hogy jobb lett volna nem megtéveszteni az igazgatókat és az amatőr labdarúgás vezetőit, mert akkor most nem lenne ekkora baj a megyékben.

Véleményünk szerint a megyei elnökök is hozzájárultak a hallgatásukkal ahhoz, hogy erkölcsi és szakmai válságban van a magyar játékvezetés.

Magyar amatőr játékvezetés és a megyékben működő játékvezetők Puhl Sándor és rezsimje szemében vörös posztó. Főleg azok a megyék, ahol nem az Ő embereik ülnek az elnöki szekcióban. 

Szégyen volt, ahogy próbálták diktatúrával "megzsarolni" a megyék vezetését..  

Nem riadtak vissza semmilyen arcátlan eszközöktől. Tudjuk Jerikó falai leomlottak, úgy omlott le Puhl diktatúra a nagyon határozott Igazgatókkal szemben. 

Sándor sokszor emlegette, nem szólnak bele a megyék életébe, csak minden rendben legyen. Szép szlogen ez, csak nem igazán fedi a valóságot...

Vajon, akkor ki tudja jobban  a helyi viszonyokat, ha nem a helyi "hülyék", igen azok, mert ingyen dolgozik a többség, elviselve a jogtalan kritikát és támadást...

Hányszor látogatta meg a megyéket az MLSZ JB vezetése regnálása alatt?

Van olyan megye, ahol Puhl korszakban egyszer voltak.

Ugye az rég volt...

Volt olyan is, hogy Amatőr Bizottsági ülésen hangzott el, hogy Puhl és Hanacsek uraknak meg kell látogatni a megyei elnököt és átbeszélni a gondokat. Ez másfél éve volt, nem jutottak el még az elnökhöz..

Tizenkilenc Jb elnököt és munkáját ennyire értékeli a Nagy Sándor és Attila király fensége. 

Borzasztó és elkeserítő, ekkora egoizmust rajzolni sem lehet.

Szégyen és gyalázat ez a vezetői stílusnak nevezett BUNKÓSÁG. 

Nem a JB elnökök az MLSZ JB  "emberei" és hírvívői?

NEM - sajnos, ők csak eszközök és áldozatok, hiszen követelnek Tőlük  mindent a semmiért. Nem kapnak kézzelfogható iránymutatást, csak kritikát.

Általában így van, de vannak kedves elnökök, akik kivételezett helyzetben vannak, akik eladják lelküket és megyéiket egy jó küldésért...Miért nem függetlenek a JB elnökök?

Miért nem a megyéikben ellenőriznek?

Van olyan, aki nem ismeri játékvezetőit, mivel országos ellenőr és nem érdekli...

Független elnökök kellenek, tisztelet díjakkal, akik saját portájukon söprögetnének. 

Ja - nem jó, hiszen akkor puhli rendszer nem lenne életképes, besúgások és zsarolások által. 

Sándor oviba sokan járnak, kivétel azok akik már kinőtték...

Kérdésem:

Hol van olyan, hogy egy elnök meghívja egy rendezvényre a másik elnököket (nem szakmai nap) és engedélyt kell erre kérni a JB-től? 

Mitől fél a rezsim?

Nagyon sok megyei vezető a "civil" életben egy munkaterületen dolgozik, vajon akkor is kérjenek engedélyt?

Beteges üldözési mánia, egy beteg elme szüleménye.

Beszélgetnek egymással a vezetők?

Beszélgetnek Ők, máshogy is, akik beszélgetnek, hiszen tudják kik közöttük a besúgók.  Spiclik akik még saját megye Igazgatójukat is sározzák, bezzeg szemtől szemben olyanok mint a meghunyászkodott puhlik... 

Tudod Sándor a kétarcúságod nagyon jól kitükröződött Budapesten a Sípmesterek tornáján, ahol a  nyelvcsapásaid száma elérte a maximumot az Igazgatók irányába.  

Úgy gondold nem tudják mennyire linkelted Őket? 

Sok amatőr játékvezető megette, hogy Ti intéztétek el a játékvezetői béremelést...

Nem így volt - Ti három alkalommal lesöpörtétek, erre pöccentek be az Igazgatók és vitték végig az MLSZ-nél a bér reformációt... 

Tisztelt játékvezetők ennyit a megbecsülésetekről.... 

Kijelenthető - Puhl Sándort és holdudvarát nem érdekli az amatőr játékvezetés, csak azok akikhez érdek és érdekkapcsolat fűzi.

Nem kommunikálnak a megyei JB vezetésével, nem segítik Őket. Kritika van, besúgás és igazságok ferdítése.

Játékvezető bizottsági elnökökkel nem kokettál, nem ismeri el munkájukat és főleg nem jutalmazza....

Talán egy adidas kabát beleférne vagy egy  csoportos Wellnes hétvége? 

Nem lehet, mert akkor beszélgetnének... Sándor rossz vezetői felfogás, OKJ-s tudással.  

Ne a "noname" embereidet favorizáld, vedd ember számba a megye amatőr játékvezetést és vezetést.

Igaz már késő, sok megyei vezető változást akar, olyan vezetőkkel Budapesten/Telkiben , akik ember számba veszik őket. 

Sándor ezt elkúrtad, nem kicsit-nagyon...

Átfogó emelmzést tett közzé az index.hu a TAO pénzekről.

Mire a taopénzek ellenőrzésének feladata átkerült a Magyar Labdarúgó Szövetséghez, már 50 milliárd forint áramlott a magyar futballba. A szövetségnek külön raktárat kellett bérelnie, olyan mennyiségű iratot vettek át. Átalakították az ellenőrzés menetét, de még mindig nehéz megmondani, mennyire hatékony a módszerük. Az biztos, hogy 32 egyesületet jelentettek eddig fel, és egy esetben már vádemelés is történt.

• Az NB III.-as Ózdi Kohász 250 millió forint taotámogatást kapott pályafelújításra. A pénz eltűnt, a tervezett beruházásból semmi nem lett. Idővel elmaradoztak a fizetések, a játékosok és az edzők sorra hagyták el a csapatot. Ez odáig vezetett, hogy ősszel 29-0-ra kikapott az ifikkel kiálló Ózd a Tállyától. Az MLSZ később kizárta a bajnokságból a Kohászt, a támogatás miatt feljelentést tett a NAV-nál költségvetési csalás gyanúja miatt.

• A Szigetvári ZMSE esetéről a G7 írt. A megyei elsőosztályú bajnokságban szereplő egyesület 2011 és 2016 között 62 millió forintot taózott össze, de az öltöző felújítása csak papíron történt meg, ahogy a taotámogatásból vett digitális eredményjelző sem volt meg. A klub csődbe ment, 2017 elején meg is szűnt.

• Az NB III.-as Nyírbátor 2011 és 2018 között 360 milliót gyűjtött össze tao formájában. Az egyesület nem tudott elszámolni a pályaépítésre kapott 200 millió forint taopénzzel, emiatt a működési költségeire sem tudott lehívni támogatást, így gyakorlatilag csődbe ment, a játékosokat szélnek eresztették.

Milliárdokat költöttek el ellenőrzés nélkül

A taotámogatások ellenőrzése azután pörgött fel, hogy 2014-ben átkerült a sportági szövetségekhez a feladat. Előtte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyik háttérintézménye, a Nemzeti Sport Intézet (NSI) végezte az ellenőrzéseket, erősen visszafogott hatékonysággal: az előző két évre vonatkozó elszámolásokat úgy vette a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), hogy azok nagyobbik részét még senki sem nézte át, mondta Dürr Balázs, az MLSZ taoellenőrzésekért felelős vezetője.

MINDÖSSZE A TÁMOGATÁSOK 15 SZÁZALÉKÁNÁL VIZSGÁLTA A FELHASZNÁLÁS SZABÁLYOSSÁGÁT AZ NSI, MIKÖZBEN ADDIGRA TÖBB MINT 50 MILLIÁRD FORINT ÁRAMLOTT A FUTBALLBA A TAÓZÁSNAK KÖSZÖNHETŐEN.

A szövetségnek külön raktárhelyiséget kellett bérelnie, akkora mennyiségű iratot vett át az NSI-től. Közben beérkeztek az aktuális támogatási év elszámolásai is, vagyis az MLSZ ellenőreinek párhuzamosan három év dokumentációján kellett átrágniuk magukat, ami több mint 3000 elszámolást (számlákat, igazolásokat) jelentett.

Emiatt fordulhatott elő, hogy egyes klubok még azután is évekig vígan taózhattak, hogy korábban nem tudtak elszámolni a lehívott támogatásokkal: az előbb említett Nyírbátor a 2011–2012-es szezonban pályázott, de csak 2018-ban lett büntetve.

Itt érdemes tisztázni, hogy az MLSZ kizárólag a 300 milliónál kisebb összegű taoprogramokat ellenőrizheti. Az ennél nagyobb összegű támogatások szabályos felhasználását már az Emmi vizsgálja. Így például azt is, hogy a taózás nagy nyertese, a felcsúti Puskás Akadémia hogyan költi el ezeket a pénzeket. A másik különbség, hogy az Emminek és a Pénzügyminisztériumnak beleszólása van a 300 millió feletti támogatások odaítélésébe, az MLSZ-nek figyelembe kell vennie a minisztériumok véleményét.

A 300 milliónál kisebb taoprogramokból van több, ezek teszik ki a programok 98 százalékát. Összegszerűen azonban a maradék 2 százalék adja a támogatások 33 százalékát, ami 2011 és 2019 között 73 milliárd forintot jelentett.

Nem tudni, mennyi taopénzt szereztek vissza

Dürr Balázs szerint mostanra sikerült feldolgozniuk azt a lemaradást, amivel átvették az NSI-től az elszámolásokat: 2014 óta a taotámogatások 75 százalékát ellenőrizték, korábban ez 15 százalék volt. Tehát még mindig van 25 százaléknyi taopénz, amiről nem tudni, szabályosan lett-e elköltve, de hogy már csak ennyi, az is hatalmas javulás a 2014 előtti állapotokhoz képest.

Sosem lesz 100 százalékos a rendszer, mivel utólag történik az ellenőrzés, de belátható időn belül el fogunk jutni odáig, hogy csak az előző év anyagait kelljen átnéznünk.

2014 és 2019 között majdnem 8 ezer elszámolást és 60 milliárd forint taotámogatást ellenőrzött a szövetség.

JELEN ÁLLÁS SZERINT EBBŐL 3,13 MILLIÁRD FORINTOT KELL VISSZAFIZETNIÜK AZ EGYESÜLETEKNEK: 2,1 MILLIÁRDOT SZABÁLYTALAN FELHASZNÁLÁS MIATT, 973 MILLIÓT PEDIG ELSZÁMOLÁS HIÁNYA MIATT.

További 1,7 milliárd visszafizetés keletkezett a fel nem használt taotámogatásokból. Ez 5 százalékos szabálytalansági arányt jelent, más támogatástípusoknál is hasonlóan alakul ez a szám, mondta Dürr. Érdekesség, hogy az ellenőrzött elszámolások 30 százalékánál történt valamekkora – minimum ezer forintos – visszafizetés.

Összehasonlításnak: 2018 elején 1,68 milliárdot követelt vissza az MLSZ visszaélésre hivatkozva, míg a fel nem használt támogatások összege 690 millió volt. Azaz egy év alatt 500 millióval nőtt a szabálytalanul elköltött támogatások összege, amiből sejthető, hogy bőven vannak még problémás ügyek. Visszafizetés esetén egyébként a támogatás 150 százalékkal megnövelt összegét és annak büntetőkamatait kéri vissza az MLSZ.

Nehéz megmondani, mennyire hatékony az MLSZ ellenőrzése. A visszafizetések az Emmi számlájára érkeznek, 2011 óta eddig 3,15 milliárd forint folyt be ezen a címen. Arról nincs információja az MLSZ-nek, hogy ebből a 3,15 milliárdból mennyi az, amit a szövetség ellenőrzése révén fizettek vissza az egyesületek. 

Ha azt nézzük, hogy a kezdetek óta több mint 275 millárdot kapott a futball, az 5 százalékos szabálytalansági aránnyal számolva körülbelül 13 milliárdnak kéne lennie a minisztérium számláján. A számokból látszik, hogy közel sincs ennyi, ami azért jelzi, mennyire van következménye a taomilliárdok átláthatatlan elköltésének. 

Átalakították az ellenőrzés menetét

Az ellenőrzések felzárkóztatásához az MLSZ-nek fel kellett gyorsítania az eljárás menetét. Dürr korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél dolgozott, uniós támogatásokkal foglalkozott, volt tapasztalata, hogyan lehet javítani a folyamaton. Bevezették, hogy a sportegyesületek kizárólag elektronikus úton adhatnak be elszámolást. Az erre szolgáló felületet a szövetség fejlesztette ki, azóta más sportszövetségek is átvették a rendszert. Kezdetben volt némi ellenállás az egyesületek részéről, főleg ott idegenkedtek, ahol már egy számla beszkennelése is gondot okozott. 

Az elektronikusan benyújtott dokumentumokból felépült egy jól kereshető adatbázis, ami nagyban megkönnyítette a szabálytalanságok kiszűrését. Össze tudják vetni az előző években beadott számlákat, így például nem fordulhat elő, hogy ugyanazt a számlát két egyesület is beadja az elszámolásában. További gyorsulást eredményezett a kockázatelemzés bevezetése, aminek köszönhetően nem kell minden egyesületet ugyanolyan mélységben átvizsgálniuk. Ironikus módon ezeket a fejlesztéseket taopénzből valósította meg a szövetség.

Az ellenőrzés egyrészt a beérkezett dokumentumok (számlák, igazolások) alapján történik, másrészt végeznek célzott vagy szúrópróbaszerű helyszíni ellenőrzéseket is. Amelyik egyesületnek előélete van, esetleg már a benyújtott dokumentumok alapján gyanús, az nagy eséllyel számíthat helyszíni ellenőrzésre. Van egy felülete az MLSZ-nek, ahol bárki – szurkoló, ellenszurkoló, szülő – bejelentést tehet, ha visszaélést gyanít. Ezek nem mindig megalapozottak, de volt már rá példa, hogy így bukkantak szabálytalanságra.

Előbb-utóbb kibukik az ügyeskedés

A leggyakoribb szabálytalanság, amikor egy egyesület nem tud elszámolni a támogatással. Általában ott van a legnagyobb gond, ahol a pénz és a beruházás sincs meg. A tízmillió forintot meghaladó, építési engedélyt igénylő beruházásokra (egy új öltöző építése tipikusan ilyen) ezért is vonatkoznak szigorúbb szabályok: ilyen esetben csak utófinanszírozással kaphatja meg a klub a támogatást. Ez nem törvényi előírás, nem az MLSZ saját szabálya, tette hozzá Dürr. Az is szabálytalan, ha alacsonyabb színvonalon valósul meg a beruházás, például újként akarják elszámolni a használtan vett fűnyíró traktort.

Szintén gyakori, hogy nem arra a célra költik a pénzt az egyesületek, ami a sportprogramjukban szerepel, vagy olyan költségeket akarnak elszámolni, amit nem lehet. Sokszor a hanyag számvitel és a tájékozatlanság áll az ilyen típusú szabálytalanságok mögött, és nem a rosszhiszeműség. 

Az a tapasztalat, hogy ezek a visszaélések előbb-utóbb úgyis kiderülnek, például a kisebb egyesületeknél gyorsan híre megy az ügyeskedésnek, mondta Dürr Balázs. Azt is elmondta, hogy derülnek ki a szabálytalanságok. Tipikus példa: az egyesület taotámogatásból megveszi a sportfelszerelést, majd a szülőktől is beszedi rá a pénzt. Kettős finanszírozásnak számít, ami szabálytalan. Hogy ilyesmi ne történhessen, az egyesületeknek nyilatkoztatniuk kell a szülőket és a nagykorú játékosokat, hogy nem szedtek be tőlük pénzt.

Az elektronikus rendszernek köszönhetően sokszor már a dokumentációból látszik az ügyeskedés, még helyszíni ellenőrzésre sincs szükség. Egy esetben így derült ki, hogy a csapatbusz sofőrje papíron egyszerre két helyen volt.

UGYANEZ VOLT A HELYZET, AMIKOR BÜFÉSNEK, PÁLYAMUNKÁSNAK JELENTETTEK BE PROFI JÁTÉKOST, AZ ADATBÁZISBÓL LÁTTÁK AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGET.

Az ehhez hasonló szabálytalanságok elkerülése miatt került be később az MLSZ taoszabályzatába, hogy az egyéb munkakörben alkalmazott profi futballisták után nem számolható el támogatás. Az is feltűnő, ha az elszámolási határidőhöz közeledve megszaporodnak a taós kiadások az egyesületnél: akkor megy edzőtáborba a csapat vagy hirtelen felvesznek három új edzőt. Ilyenkor vélhetően fiktív kiadásokkal próbálják lefedni a megmaradt támogatást. Erre vezette be az MLSZ, hogy az egyesületeknek előre be kell jelenteniük, mikor mennek edzőtáborba, különben nem kapnak rá támogatást. Volt, amikor egy helyszíni ellenőrzés alkalmával bukott ki, hogy csak papíron tartották meg a taopénzből finanszírozott edzőtábort.

Húsz támogatóhoz 100 feneket kellett fényesre nyalnom

Megírták, hogy elfogyhat a taopénz, másnap már pályázni sem lehetett. A december végi pályázati határidő lejárta előtt több sportág éves taokerete elfogyott. Sokan azt sem értik, hogyan történhetett ez.

A futballcsapat 29-0-s veresége már jelezte a bajt Ózdon. Tavaly még bajnoki címet ünnepelt, mostanra a megszűnés szélére került az csapat. Mi történt? És mi lett a 250 milliós tao-támogatással?

Az Ózdi Kohász és a Nagykőrösi Kinizsi esetében gyaníthatóan az történt, hogy az ilyen-olyan célokra lehívott taopénzekből (pályaépítés, pályavilágítás kiépítése) fizették a profi futballistákat. Mindkét ügynek feljelentés lett a vége, az Ózd esetében akkor lépett az MLSZ, amikor felszólításra sem tudták bizonyítani, hogy a fel nem használt támogatás megvan az egyesület számláján.

Csak vélelmezni tudjuk, hogy az ehhez hasonló esetekben a profikra költik a taotámogatást. De nyoma akkor is van, mert az a pénz valahonnan hiányozni fog, és az az ellenőrzés során úgyis kibukik

– mondta Dürr. 

Bíróságig jutott az elcsalt taopénz ügye

A MLSZ saját hatáskörben szankcionálhatja a szabálytalanságokat: a támogatás visszakövetelésén felül feljelentést tehet a NAV-nál, kizárhatja az egyesületet a taózásból. Ez sem volt mindig így, korábban az Emmi zárta le az MLSZ ellenőrzéseit. Amíg ez nem történt meg, addig a szövetség nem tehetett lépéseket a szabálytalankodókkal szemben. Sok ügy emiatt húzódott el, 2019-ben 2078 elszámolás várt lezárásra az Emminél. 2019 elején ez változott, és a 300 milliónál kisebb sportprogramok esetében már nem kell az MLSZ-nek a minisztériumra várnia. Behatárolja viszont a szövetség mozgásterét, hogy csak az amatőr egyesületek esetében van így.

AZ ELMÚLT ÖT ÉVBEN 32 EGYESÜLETET JELENTETT FEL AZ MLSZ KÖLTSÉGVETÉSI CSALÁS GYANÚJA MIATT, 31 ÜGYBEN FOLYIK MÉG A NYOMOZÁS, EGY ESETBEN TÖRTÉNT VÁDEMELÉS.

Mind az elmúlt két évben született, ami jól mutatja, mekkora lemaradásban volt az ellenőrzés. A 2020–2021-es támogatási évtől bekerül az MLSZ támogatási szabályzatába, hogy az adott egyesület addig nem taózhat, amíg olyan személy tölt be vezető tisztséget, aki korábban szerepet játszott egy másik sportszervezet bedöntésében. Ezzel a személyi felelősséget akarják erősíteni, eddig minden esetben az egyesület mint jogi személy ellen indítottak eljárást.

Ellopta az egyesület taopénzét

 A Nyíregyházi Járási Ügyészség 2018 őszén vádat emelt a Gergelyiugornyai Tiszamenti SE elnöke ellen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt. A vádirat szerint a vádlott 2013 és 2015 között összesen 14,9 millió forint taotámogatást igényelt az egyesület számára, a pénzt azonban maga költötte el, az elszámoláshoz fiktív számlákat adott be. Az ügyészség 2-8 évig terjedő szabadságvesztést, közügyektől eltiltást és pénzbüntetést javasolt büntetésként. Az ügyet még tárgyalják, elsőfokú ítélet még nem született.

A taózásból való kizárás az MLSZ másik eszköze a szabálytalankodók szankcionálására. Egy évre automatikusan kizárják az egyesületet, ha a szabálytalanul felhasznált támogatás meghaladja az egymillió forintot és több mint a teljes támogatási összeg 50 százaléka. Két évre, ha ez az arány több mint 70 százalék. Hároméves kizárás jár akkor, ha az egyesület visszaesőnek számít, és többszöri felszólítás után sem számol el a támogatással, vagy nem pótolja a hiányzó dokumentumokat. 

2014 óta 99 egyesületet zárt ki a taózásból az MLSZ: 39-et egy évre, 30-at két évre és 20-at három évre. Volt tíz egyesület, melyeket többször zártak ki, összesen 4-4 évre. (A lista elérhető az MLSZ oldalán.)  2017 és 2018 között volt egy nagy ugrás a kizárások számában: 2018-ban tízszer annyi egyesületet – ötvenet – szankcionált, mint az előző évben. Ennek egyik oka az volt, hogy korábban a szabálytalanul elköltött támogatás visszafizetésétől járt a kizárás, később ez úgy változott, hogy a visszafizetés elmulasztásától. A másik pedig az, hogy a minisztérium lassan zárta le az ellenőrzéseket. 

A kizárt egyesületek között szereplő Nyírbátor 359 millióval, az Egri Futball Kft. 127 millióval, a Rákóczi SE 74 millióval nem tudott elszámolni, csak hogy a nagyobb összegeket említsük. Arra nézve nem kaptunk adatokat az MLSZ-től, hogy a kizárt egyesületek összesen mennyi taotámogatást használtak fel szabálytalanul.

A minisztériumot is megkérdeztük, hogy 2011 óta hány darab elszámolást ellenőriztek, hány esetben találtak szabálytalanságot, hány esetben tettek feljelentést visszaélés miatt. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak megkeresésünkre.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)

Múlt héten bebizonyosodott, hogy az MLSZ Hivatala és a Bizottságok folyamatosan átvágták Csányi Sándort! Ezt mondtuk mi is az elmúlt 8-9 évben. 

Évek óta egyre mélyebbre süllyed a magyar játékvezetés nemzetközi szinten és belföldön egyaránt.

A 2019-es as év értékelhetetlen volt nemzetközi küldési szinten. Gyakorlatilag, ha Viktor nem vezetett volna külföldi bajnokságokban, akkor szóra sem lenne érdemes a küldés.

Puhl Sándor Berzi Sándor hatalmát felhasználva dr. Csányi Sándor által vezetett MLSZ-t burokba tartja, a valós tényeket és problémákat nem ismerhetik meg.

Miket nem tudhat meg Csányi Sándor vezette MLSZ elnökség:

• nemzetközi szinten le lettek írva a játékvezetők, az elmúlt 7 éveben folyamatosan csökkenek a küldések számai
• nemzetközi szinten az MLSZ JB. alelnökeivel nem tart már senki kapcsolatot, gyakorlatilag minden kapcsolat megszűnt a társországokkal, UEFA-val
• profi játékvezeték teljesítménye nem mutat valós képet, mivel Puhl Sándor minden ellenőri jelentést felülbírál, azokba az kerül bele amit ő szeretne
• nincs a profi játékvezetőknek önértékelési és teljesítményértékelési rendszere
• a profi játékvezetők prémium kifizetései nem a valós teljesítmény alapján történik
• nincs megfelelő utánpótlás képzés, az Akadémia egy látszat rendszer (ezt bizonyítja Solymosi Péter is, aki 47 évesen még mindig az élvonalban vezethet)
• nincs az MLSZ JB-nek sajtókapcsolata, mindet hírt hetekkel később adnak csak ki
• nem működik átláthatóan az ellenőri küldési rendszer. Nem lehet tudni, hogy a két alelnök havi több millió forintot miért visz haza, miért laknak az MLSZ által fizetett szállodákban
• az asszisztens ellenőrzéseket nem lehet nyomon követni, nem a saját nevükön kerül a jelentésbe az ellenőrzés, nem átlátható a pénzügyi elszámolás
• működő játékvezető(k) olyan adatokhoz, információkhoz juthatnak hozzá, amely sértheti a többi játékvezető szakmai, pénzügyi és erkölcsi érdekét
• a megyei elnökök nem kapnak információkat az MLSZ JB-től
• sok esetben használhatatlan és nem funkcióbeli az IFA Rendszer (ennek operatív átalakításáról korábban több száz oldalad dokumentum átadásra került az MLSZ JB-nek)
• megyei játékvezetők nem jutnak tananyagokhoz, tájékoztatókhoz
• még mindig nincs teljeskörű elektronikus oktatási és vizsgáztatási rendszer
• a megyei ellenőrök továbbképzése kritikán aluli, minősíthetetlen
• a megyékben dolgozó vezetők nincsenek megbecsülve, őket lenézik és utasítgatják
• felesleges adatszolgáltatásokra vannak kötelezve a megyék, sokszor olyan adatokat kérnek, ami rendelkezésre áll az IFA rendszerben, de ott nem elérhető a nem megfelelő lekérdezések miatt
• éves szinten többszáz millió forintot szór ki az MLSZ szállásdíjakra és utazásokra, amely felesleges! (Lásd: Zalaegerszegről Nyíregyházára utazik NB. II-be a játékvezető és meg kell szállnia Budapesten a vecsési hotelben)
• tarthatatlan, hogy az országos küldések egy nappal a mérkőzés előtt jelennek meg

Decemberben robban a bomba, hogy Kassai Viktor és Ring György befejezi aktív játékvezetői pályafutásukat, majd pár héttel később kiderült, hogy Orosz Játékvezetők főnökei lesznek. Szabó Zsolt eközben Máltán tartott fontos előadásokat.

Múlt héten robban a bomba, hogy a VAR előkészületei sem megfelelően haladnak, a játékvezetők sem lettek kiképezve!

Az a baj, hogy az MLSZ JB. nem átláthatóan működik. Nincsenek írott szabályok, így Puhl Sándor hatalmi utasítása alapján történnek a dolgok. A nyugdíjas korú Puhl azonban csak olyan idősebb kollégákat vesz maga köré, akik a technikai újításokat nem ismerik. Nem beszélnek nyelveket és még spirál füzetben készítik a küldéseket. A fiatal, nemzetközi szinten is elismert játékvezetőket Puhl félre állítja, nehogy véleményük, ötletük legyen.

Amíg Csányi Sándor szemét az NB. I-es csapatvezetők – főként Garancsi István és Kubatov Gábor – nem nyitják fel, addig nem számíthatunk arra, hogy változás legyen.

Kassai Viktor, az orosz játékvezető ibizottság új vezetőjeként magasabb fizetést szeretne elérni az orosz bírók számára. Hozzátette, szerinte nem egészséges, ha minden nap tartanák a kapcsolatot a média képviselőivel.

Január 9-én hivatalosan is megkezdte a munkáját az orosz játékvezetői bizottság új vezetőjeként Kassai Viktor, aki a napokban a törökországi Antalyában tartott sajtótájékoztatót. A 44 éves magyar exbíró a sajtóeseményen többek között beszélt arról, nagyobb fizetést akar kicsikarni az orosz játékvezetőknek, és hogyan szeretné tartani a kapcsolatot a médiával.

– Meg akarjuk mutatni, hogy készen állunk a videóbíró megvalósítására, ezért úgy döntöttünk, hogy ismét felhívjuk a figyelmet a VAR-projektre, ami nagyon fontos az Orosz Labdarúgó Szövetség számára. Leonid Kaloshin nagyon komoly előkészítő munkát végzett. Emlékeztetnék mindenkit, hogy a VAR-t a bajnokság 20. fordulójában fogják használni – kezdte Kassai arra a kérdésre válaszolva, mit jelent a pulóverén látható a “VAR figyel téged” felirat, majd rátért a bíró fizetésekre.

– Természetesen mindannyian szeretnénk több pénzt kapni. Ugyan véleményem szerint a bírók fizetés elegendő, de erről a témáról már a játékvezetői bizottsággal is beszélgettünk, megpróbálunk megfelelő megoldást találni arra, hogy a helyzet javuljon – jelentette ki, és elmondta a véleményét média képviselőivel való kapcsolattartásról.

– Nem zárjuk be a kapukat az újságírók előtt, de nem fogunk minden nap kommunikálni a médiával. Egy megfelelő rendszert szeretnénk kialakítani. Olykor nincs értelme annak, ha napi kapcsolatban vagyunk. Inkább szóljon ez a minőségről, ne pedig a mennyiségről – idézte Kassai szavait rfs.ru.

A Veszprém Megyei Labdarúgó Szövetség Játékvezető Bizottsága február 15-én tartotta tavaszi felkészítő napját, amelyen közel 110 játékvezető, ellenőr jelent meg.

A nap fizikai testek teljesítésével kezdődött, az előírt szintet a spurik többsége sikeresen teljesítette. Akinek a teszt nem sikerült (kiegészülve azokkal aki egészségügyi problémák, vagy munkahelyi elfoglaltság miatt a tesztet kihagyták), a március végi pótteszten nyílik lehetőségük javításra, ezzel együtt kerettagságuk megőrzésére.

A nap hátralevő részében a játékvezetők, ellenőrök megtekintették az Uefa oktatófilmjét Mohos Milán megyei instruktor kommentálása mellett. Az Mlsz Veszprém Megyei Igazgatóság Igazgatója Finta Péter számolt be a változásokról, bizottságok munkájáról és megfogalmazta elvárásait a tavaszi szezonnal kapcsolatban.

Nap végén tesztírással zártak a sípmesterek, így mindenki felkészülten vághat neki a tavaszi szezonnak!

Szokásos "minek" parti megyei ellenőrök részére.

Sokat kérdezgették miért nem Vecsésen van a megszokott ellenőri nap?

Egy-két szellemes megállapítás után abban maradtak a felek, ide egyszerűbb és jobb a közlekedés és talán nem zavarják meg Sándort és Attilát a remek szombati szunyókálásban!

Ugye Puhl úr?

Fantasztikus négyes várta a tudásukat kamatoztatni kívánó "revizorokat".

Sajnos egyre kevesebben érkeznek - hiszen sokan feleslegesnek tartják ezeket a mondvacsinált pesti továbbképzéseket és vizsgákat.

Bajkai-Makai-Kurmai-Vavika négyes, talán ráébredve a nyári változásokra - ettől remegve -, nagyon emberiek voltak.  

Így kell uraim, nagyon szimpatikus volt.  Ettől azonban nem felejtsük azt el, hogy ti is részesei vagytok a puhli rendszernek, kiszolgáló bábuk vagytok egy olyan rezsimnek, akik tönkretettét a magyar játékvezetést.

Tóth Vencel leesve a magas lóról, bemutatta humánus oldalát is. Jobb későn, mint soha. 

Vencel! Neked mégis vannak emberi vonásaid? Eddig hol voltak?

Mindenkinek sikerült az elméleti teszt, hiszen ez volt a cél. Látjátok vazallusok, így is lehet, nem kell olyan megyei emberekkel  emberkedni, akik havi bruttó 40.000 Ft-ért alelnöki segítségek nélkül dolgoznak az igazi ellenőrzésekkel.

Nem Tv-ből visszanézve, másolják a jelentésüket és nem felső utasításra írják le, amit kell. 

Remélem következő tesztünk már saját megyénkben lesz, megyei játékvezetőinkkel együtt.

Tudjuk, ugye a történelemből: Diktatúrát csak diktatúrával lehet megdönteni.  

Magyar játékvezetés ezen szekciójában, sok esetben negatívumokat kaptunk, nagyképű "oktatókkal".

Racionális érvek azt diktálják, hogy ebben a minősítésben többet ne találkozzunk, a nevezett négy Sándorhoz hű muskétással. 

Legyen végre a megyei játékvezetés, megyei ellenőrzés vizsgáztatása, oktatása ellenőrzése a megyéké, mint a Puhli rezsim előtt, ezzel pénzt és paripát spórolva.

Munkatársaitól téves információkat kap és ezért nem egyszer kerül kellemetlen helyzetbe Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség irányítója.

Nehéz dolga van Csányi Sándornak a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) élén. A sikeres üzletember az MLSZ irányítójaként rendszeresen magyarázkodásra kényszerül és nevét kell adnia a tanácstalansághoz, koncepció nélküliséghez.