A stopper már nem elég: Amikor a tévé előtt bukik el a futóteszt

A magyar labdarúgásban a játékvezetők és asszisztensek fizikai felmérése körüli események szinte mindig komoly hullámokat vernek, de a videóalapú utólagos kizárás egy egészen új fejezetet nyitott a hazai játékvezetői bizottság (JB) történetében.

A videós utóellenőrzés példátlansága

A fizikai tesztek (mint például az UEFA által is előírt FIFA Fitness Test) hagyományosan a helyszínen, stopperórával és emberi szemmel mért felmérések. Amikor egy asszisztens vagy játékvezető lefutja az előírt távokat és időeredményeket a pályán, az ott jelen lévő ellenőrök és tesztvezetők azonnal visszajelzést adnak a sikeres teljesítésről.

A mostani esetben alkalmazott módszer – miszerint a teszt lefutása után, felvételekről „kikockázva” bírálják felül a helyszíni eredményeket – több szempontból is mélyreható morális és szakmai kérdéseket vet fel:

1. A bizalom megingása: A játékvezetők abban a tudatban távoznak a felmérésről, hogy teljesítették a követelményeket. Az utólagos módosítás elbizonytalanodást és bizalmatlanságot szül a szakmai vezetés felé.

2. Technikai és szabályozási aggályok: Ha a videós utóellenőrzés nincs előre tisztázva az erre vonatkozó szabályzatban (pontos szögek, kameratípusok, hivatalos fellebbezési protokoll), az utólagos érvénytelenítés jogilag és szakmailag is sérülékeny ponttá válik.

3. Kettős mérce érzete: A játékvezetőktől a pályán azonnali és végleges döntéshozatalt várnak el, miközben a saját vezetői testületük a helyszínen meghozott döntéseket napokkal később, zárt ajtók mögött bírálja felül.

Vezetői követelmények és a múlt emlékezete

A sportéletben a mindenkori döntéshozók szigorát mindig a saját aktív pályafutásuk tükrében értékeli a közösség. Hanacsek Attila – aki a JB élén hosszú ideje meghatározó alakja a magyar játékvezetésnek – tevékenységét mindig kiemelt figyelem kíséri.

Amikor a jelenlegi vezetés maximális szigort és hajthatatlanságot tanúsít, elkerülhetetlenül felszínre törnek a múltbéli történetek. A Kecskeméten történt korábbi eset – ahol Hanacsek aktív játékvezetőként maga sem tudta teljesíteni a fizikai tesztet, majd ezt követően fejezte be az aktív futballbírói karrierjét – pontosan az a típusú viszonyítási pont, amit a sportsajtó és a játékvezetői társadalom nem felejt el.

Bár a vezetők kommunikációjában az idő múlásával finomodhatnak vagy átértékelődhetnek a régi események, az archívumok és a korabeli beszámolók egyértelmű emléket őriznek. Ez a kontraszt – a saját múltbeli engedmények és a jelenlegi, már-már túlzottnak ható szigor között – az, ami igazán feszültté teszi a jelenlegi helyzetet a játékvezetői berkekben.

Már a legnézettebb nemzetközi játékvezetői szakportálok egyike, a Law 5 – The Ref sem hagyta szó nélkül a Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottságánál (JB) tapasztalható belső feszültségeket. A nemzetközileg is mértékadónak számító, tényközlő blog fórumán nyíltan témává vált a Hanacsek Attila által vezetett testület belső konfliktusa és az élvonalbeli asszisztensek jelzései.

A nemzetközi fórumon megjelent angol nyelvű bejegyzés magyar fordítása pontos képet ad a kialakult helyzetről:

„Nő a feszültség a magyar játékvezetésben: az elnök bünteti az élvonalbeli asszisztenseket. A hírek szerint komoly feszültségek halmozódnak fel a Magyar Játékvezető Testületen (vagy JB-n) belül. Néhány héttel ezelőtt az élvonalbeli asszisztensek egy névtelen kérdőívet töltöttek ki, amelyben a résztvevők aránya meghaladta a 85%-ot. Az eredmények alapján egy több pontból álló kérelemcsomagot nyújtottak be a Bizottságnak – ám mindegyiket elutasították. Most pedig, egy példátlan lépéssel, négy újonc mutatkozhat be az élvonalban a következő fordulóban. A hírek szerint a bizottság elnöke többször is kijelentette a játékvezetőknek és asszisztenseknek, hogy ’gondoskodni fog róla, hogy senki ne ússza meg következmények nélkül’, és ha szükséges, a teljes élvonalbeli asszisztensi keretet lecseréli. Mindez állítólag azért történik, mert az asszisztensek venni merték a bátorságot, hogy megfogalmazzák aggályaikat és kéréseiket. Ha ez igaz, az komoly kérdéseket vet fel a kommunikációval, a bizalommal és az ellenvélemények kezelésével kapcsolatban a magyar játékvezetésen belül.”

Nemzetközi kockázatok:

Az, hogy az ügy kikerült a nemzetközi szaksajtóba, jóval túlmutat a hazai sportdiplomáciai hullámokon. A nemzetközi labdarúgó szövetségek (UEFA és FIFA) kiemelten figyelik a tagszövetségek játékvezetői bizottságainak függetlenségét, átláthatóságát és a szakmai integritást.

Amennyiben a hír és az elhangzott fenyegetések hivatalos csatornákon is eljutnak az UEFA vagy a FIFA illetékes testületeihez, az akár nemzetközi vizsgálatot vagy a magyar játékvezetők nemzetközi küldéseinek felülvizsgálatát is magával vonhatja. A belső feszültségek nyilvánosságra kerülése így már nemcsak a hazai bajnokság zavartalan lebonyolítását, hanem a magyar játékvezetés nemzetközi megítélését is közvetlenül veszélyezteti

Néhány hete robbant a bomba: az élvonalbeli asszisztensek közvetlenül az MLSZ Játékvezetői Bizottságának juttatták el a levelüket,  amelyben jobbító szándékkal mutattak rá a tarthatatlan állapotokra és a problémákra.

A reakció? Tipikus tőle: Hanacsek Attila összehívott akkor rögtön egy  keretértekezletet, és a szokásos fenyegető, erősködő stílusában próbálta elfojtani a hangjukat.

A nyílt megtorlásra sem kellett sokat várni.

A szerdai, vecsési hotelben megrendezett gyűlésen Hanacsek órákon át tartó monológja után nyílt színi megalázást tervezett: fel akarta állítani azt a 18 asszisztenst, akik benne voltak a levél megírásában. Mivel senki sem volt hajlandó alávetni magát ennek a kollektív kivégzésnek, elszabadult az indulat: bejelentette, hogy a gyanúsítottakat egyszerűen kiszórja az élvonalból a hétvégén, és inkább NB II-es sporikkal tölti fel a keretet.

A szálak persze összekapcsolódnak: az is kiszivárgott, hogy a két finoman szólva is alkalmatlan játékvezető, Derdák Marcell és Zimmermann Márió közül kerül ki az új FIFA-kerettag. Emiatt most gőzerővel folyik a "nyomásuk" – a küldők és az ellenőrök számára ki van adva a parancs: őket kell tolni, kerüljön amibe kerül!

A sztori még nem ért véget, hamarosan jövünk a részletekkel!

Kiöregedett struktúra, száműzött szakértelem..

Miközben a magyar labdarúgás nemzetközi szinten az elmúlt években határozott fejlődésnek indult, a háttérben – a pályán hozott döntésekért és az utánpótlás neveléséért felelős – Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Játékvezetői Bizottságában generációs és szakmai ellentétek feszülnek. A hazai sípmesterek irányítása egyre inkább elszigetelődik attól a modern, technológia-alapú és dinamikus futballvilágtól, amelyben a mai játékvezetőknek helyt kellene állniuk.

A tapasztalat külföldre menekül

A legszembetúnőbb ellentmondás, hogy a közelmúlt legsikeresebb, nemzetközileg is magasan jegyzett magyar játékvezetői szinte teljesen kiszorultak a hazai döntéshozatalból és képzésből. Ahelyett, hogy a magyar szövetség építene a tudásukra, a legelismertebb szakemberek külföldön kapnak komoly feladatokat:

• Kassai Viktor és Ring György: A Bajnokok Ligája-döntőt és világbajnoki elődöntőt is megjárt páros nemzetközi tapasztalatát többek között az orosz szövetségben, valamint a bolgár és osztrák szervezeteknél kamatoztatták, miközben itthon nem tartottak igényt az irányító munkájukra.

• Fábián Mihály: Ausztráliában él, ahol elismert és kiemelkedő vezetőként segíti a helyi játékvezetés fejlődését.

• Vad István: Az Egyesült Arab Emírségekben vállalt szerepet, ahol szintén a nemzetközi rutinját értékelik a hazai mellőzöttség után.

• Szabó Zsolt:Klubvezetőként és élvonalbeli csapatnál kamatoztatja tudását.

Elavult szemlélet a modern futball korában

A Játékvezetői Bizottság élén álló Hanacsek Attila körül olyan vezetői kör alakult ki, amelyben dominálnak az idős, nem ritkán a 70. életévüket is betöltött tisztségviselők. Bár a sportág iránti elkötelezettségük megkérdőjelezhetetlen, szakmai felkészültségük és módszertanuk több ponton sem találkozik a 21. századi labdarúgás követelményeivel:

1. Hiányzó nemzetközi elitelemzés: A jelenlegi vezetés tagjainak többsége sosem működött közre a modern elitfoci (BL, modern válogatott tornák) elvárásai szerint.

2. A technológia elutasítása és hiánya: A VAR-rendszer (videóbíró), a félautomata leshatározás és a fejlett adatalapú fizikai/analitikai mérések világában olyan vezetők hoznak stratégiai döntéseket, akik pályafutásuk során nem találkoztak ezekkel a technológiákkal.

3. A lojalitás mint fő szempont: A szakmai megújulás és az innovatív gondolkodás helyett a vezetőségen belül láthatóan a lojalitás vált az elsődleges kiválasztási és megmaradási kritériummá.

Hová vezet ez a folyamat?

A fiatal, bontakozó tehetségek így olyan közegben kénytelenek fejlődni, ahol a szakmai útmutatást nem a legfrissebb nemzetközi trendeket ismerő mentorok, hanem a modern játéktól eltávolodott sportvezetők adják. Ha a magyar játékvezetés nem képes integrálni a közelmúltban visszavonult, nemzetközileg elismert szakembereit, a szakadék tovább mélyül a hazai bíráskodás színvonala és a nemzetközi elit elvárásai között.

Papíron a magyar labdarúgásban a játékvezetés aranykorát éljük. Hanacsek Attila, az MLSZ Játékvezetői Bizottságának elnöke az elmúlt években rendszeresen olyan adatokat közöl a nyilvánossággal és a szövetség hivatalos felületein, amelyek szerint a döntési pontosság a VAR (videóbíró) bevezetése óta eléri, sőt néha meg is haladja a 98–99%-ot. Hivatalosan tehát szinte hibátlanul működik a rendszer, a technológia pedig elhozta az igazságosság korát a hazai pályákra.

De vajon hogyan lehetséges, hogy miközben a bizottság elnöke a szinte hibátlan mutatókra büszke, a hazai klubok, vezetőedzők, játékosok és szurkolók hétvégéről hétvégére hangos felháborodással kommentálják a vitatott ítéleteket? Miért érezni azt, hogy a hivatalos kommunikáció és a stadionok levegője két teljesen különálló univerzumban létezik?

Statisztika vs. Valóság: Mit mond a pályaszél?

A csapatok és a független elemzők elégedetlensége nem alaptalan duzzogás, hanem felhalmozódott sérelmek sora. Számos olyan eset korbácsolt indulatokat az OTP Bank Ligában és az alacsonyabb osztályokban egyaránt, ahol nyilvánvaló tévedések sorozata befolyásolta a mérkőzések kimenetelét és ezzel együtt a bajnoki pontok sorsát.

• Kiesést és bajnoki helyezéseket befolyásoló hibák: A legfájóbb emlékek közé tartozik a Budapest Honvéd esete, amelynek sorsdöntő, Puskás Akadémia elleni mérkőzésén elkövetett súlyos VAR-hibát utólag elismerte ugyan a szövetség, de ez a gesztus már nem adta vissza a kispestiek NB I-es tagságát. A kiesés milliós nagyságrendű kiesést jelentett finanszírozásban, a tévedésnek pedig semmilyen érdemi szakmai következménye nem lett a felelősökre nézve.

• Hétvégi indulatok és kettős mérce: A klubok vezetőedzői rendszeresen teszik szóvá a sajtótájékoztatókon, hogy a VAR-szobában meghozott döntések logikája teljesen kiszámíthatatlan. Ami az egyik fordulóban tizenegyest ér, az a következő héten egy másik csapat számára továbbot jelent. A tévedésekért fizetett pontok közvetlenül határozzák meg a tabellát, a felelősségvállalás viszont elmarad.

Ahogy a szakmai körökben elterjedt kritikai hangok megjegyzik: a maradék 1-2 százalékos hibahatárba pontosan azok a kulcsfontosságú tizenegyesek, piros lapok és érvénytelenített gólok esnek bele, amelyek komplett szezonok sorsát és klubok egzisztenciáját döntik el. Egy 0–0-s mérkőzésen benézett lesállás vagy be nem fújt tizenegyes nem egy elhanyagolható "statisztikai szórás", hanem a meccs lényege.

A zárt ajtók mögötti értékelés és a felülbírált jelentések

A probléma gyökere a kritikusok szerint nem pusztán az emberi hibákban – hiszen hibázni mindenki tud –, hanem magában a rendszer működésében, az elszámoltathatóság hiányában és az átláthatatlanságban rejlik.

1. A kritériumok homálya: Nem tudni pontosan, mi alapján minősít egy-egy esetet "súlyos hibának" vagy "elfogadható mérlegelési tartománynak" a bizottság. Mivel a belső szakmai irányelvek és a VAR-szobai kommunikáció leiratai nem nyilvánosak, a bírálati kritériumokat szinte kizárólag az elnök határozza meg. Emiatt a rendszer gumiszabályként hajlítható arra az eredményre, amit a vezetőség látni szeretne.

2. Kozmetikázott jelentések és elnöki veto: Játékvezetői és ellenőri körökből származó belső beszámolók szerint a mérkőzés kiértékelések és a hivatalos ellenőri jelentések tartalma sokszor nem a pályán történtek objektív leírását tükrözi. Az elnöki felülbírálatok miatt a belső jelentések végül úgy módosulnak, vagy úgy kerülnek átfogalmazásra, hogy azok ne rontsák a kívánt statisztikai mutatókat. Ha az ellenőr leírná a nyers valóságot és elmarasztalná a bírót vagy a VAR-operátort, a büszkén hangoztatott 98–99%-os pontosság kártyavárként omlana össze. Emiatt a játékvezetők maguk is abban érdekeltek, hogy a rendszer védelmében hallgassanak.

A transzparencia teljes hiánya

Míg a nemzetközi élvonalban (például a Premier League-ben) vagy a szomszédos országok bajnokságaiban egyre gyakrabban teszik közzé a VAR-beszélgetések hanganyagait, és a szövetségek rendszeres műsorokban magyarázzák el a vitatott eseteket a nyilvánosságnak, a magyar játékvezetésben a hermetikus zártkapusság az úr.

A bírók nem nyilatkozhatnak a mérkőzések után, a döntési folyamatokat nem magyarázzák meg, a hibákat pedig szinte sosem ismerik el nyilvánosan. Így az edzőkre, a játékosokra és a szurkolókra csak a találgatás és a tehetetlen düh marad. Ameddig a hibák őszinte beismerése és a transzparens kommunikáció helyett a statisztikai adatok kozmetikázása élvez prioritást, a pályán tapasztalt és a papíron bemutatott valóság közötti szakadék csak tovább fog mélyülni – ez pedig végső soron a magyar labdarúgás hitelességét rombolja felülről felfelé.

A Lokomotív Blog szerkesztősége fontos levelet kapott!

Most az élvonalbeli kerettől érkezett észrevétel, javaslat, amit Hanacsek Attila lesöpört.

A magyar labdarúgásban a játékvezetés körüli feszültség nem újkeletű, azonban az elmúlt időszakban a kritika iránya és jellege jelentősen megváltozott. Míg korábban elsősorban a klubok, edzők és szurkolók fogalmaztak meg éles bírálatokat egy-egy hibás ítélet után, mára a rendszer belső szerkezete is megingani látszik.

A Hanacsek Attila által vezetett Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Játékvezetői Bizottságával (JB) szemben megfogalmazott aggályok már nemcsak a pályán hozott döntésekre, hanem a vezetés stílusára és a szervezeti működésre is kiterjednek.

Halmozódó tévedések és edzői felháborodások az NB I-ben

Az NB I-es bajnokságban hétről hétre mérhető a feszültség, amelynek jelentős része a játékvezetői döntésekhez és a VAR (videóbíró) rendszer használatához kapcsolódik. A klubvezetők és vezetőedzők nyilvános megszólalásai hűen tükrözik a bizalom elenyészését.

• Elmaradt vagy jogtalan büntetők: Rendszeres vitaforrást jelentenek a kézzel való játék megítélései és a 16-oson belüli kontaktok. Több edző – köztük a Ferencváros, a Paks vagy a Fehérvár szakvezetői – tette szóvá a sajtótájékoztatókon, hogy a VAR jelenléte ellenére sem születik konzisztens döntés hasonló szituációkban.
• A VAR-használat anomáliái: Bár a videóbíró bevezetésének célja a nyilvánvaló tévedések kiszűrése volt, az NB I-ben a hosszas, perceken át tartó elemzések gyakran mégis vitatható döntésekkel zárulnak, ami szétfragmentálja a játékot és növeli az indulatokat a kispadokon.
• A kommunikáció hiánya: A csapatok rendszeresen sérelmezik, hogy a vitatott esetekről utólagosan kevés vagy semmilyen szakmai magyarázatot nem kapnak a bizottságtól, ami azt a benyomást kelti, mintha a hibákat elhallgatni igyekeznének.

Elégedetlenség a kereten belül: Kérdőív és belső konfliktusok

A külső nyomásnál is lényegesebb fejlemény, hogy a nemzetközi és NB I-es asszisztensi keret jelentős része belső felmérésben adta hangját a felhalmozódott elégedetlenségnek. Az asszisztensek által megfogalmazott problémák a mindennapi működés alapvető kérdéseit érintik:

1. Szervezési és logisztikai irracionalitások: A kerettagok nehezményezik a túlzott és indokolatlan kötöttségeket – mint például a rövid utazásokra is előírt előtte napi elutazásokat –, amelyek nehezen egyeztethetők össze a civil élettel.
2. Késői küldések és bizonytalanság: A mérkőzésküldések késői közzététele ellehetetleníti a személyes, magánéleti tervezést, miközben az állandó értekezletek és megbeszélések szakmai hozzáadott értékét sokan megkérdőjelezik.
3. Anyagi és státuszbéli különbségek: Éles ellentét feszül a profi játékvezetők és az asszisztensek között. Míg a játékvezetők kiemelt díjazásban részesülnek, az asszisztensek jelentősen alacsonyabb díjazás mellett vállalnak hasonló mértékű felelősséget és terhelést.

A belső elégedetlenségre adott vezetői válaszok a beszámolók szerint nem a párbeszéd irányába mutattak. Az érdemi javaslatok elutasítása és a „nem kötelező itt lenni” típusú megnyilvánulások tovább mélyítették a szakadékot a vezetőség és a végrehajtói állomány között.

Nemzetközi visszaszorulás és a jövő stratégiai kérdései

A hazai visszásságok mellett a magyar játékvezetés nemzetközi megítélése is lejtőre került. Míg korábban a magyar bírók rendszeresen jelen voltak a Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakaszában, valamint a világbajnokságokon és Európa-bajnokságokon, mára a legmagasabb szintű nemzetközi küldések száma drasztikusan lecsökkent.

Ez a folyamat közvetlen összefüggésben áll a hazai képzés és vezetés hatékonyságával:

• Hiányzik a hosszú távú, átlátható utánpótlás-stratégia.
• A fiatal tehetségek integrálása és megtartása a belső légkör miatt akadályokba ütközik.
• A rendszer merevsége elriasztja a fejlődni vágyó szakembereket.

Merre tovább?

Az MLSZ számára kulcskérdés, hogy miként reagál az élvonalbeli asszisztensektől érkező jelzésekre. Amennyiben a stratégiai értékelések során a probléma gyökerét nem ismerik el, és az adminisztráció továbbra is konfliktuskerülő vagy tekintélyelvű módon válaszol a kritikákra, a rendszer sérülékenysége tovább nő.

A magyar labdarúgás fejlődésének elengedhetetlen feltétele a hiteles, szakmailag felkészült és belsőleg is kiegyensúlyozott játékvezetés. Ehhez nem elég a felületi kezelés; átláthatóbb működésre, a szereplők közötti konstruktív párbeszédre és a szervezeti kultúra érdemi megújítására van szükség.

Illúziók és üvegplafon: Így takarja el az MLSZ a magyar játékvezetés nemzetközi csődjét

Mielőtt a közvélemény gyanútlanul elhinné a szövetség PR-gépezetének legújabb altatódalát, érdemes lebontani a narratívát, és ránézni a kemény tényekre. A hétvégi bírói tévedések árnyékában bedobott „nemzetközi küldések” mögött nem a magyar játékvezetés feltámadása, hanem egy mélyülő rendszerhiba húzódik meg.

1. Berke playoff-küldése: Kivétel, amely a csődöt igazolja

Berke Balázs teljesítménye előtt fejet kell hajtani, ám az ő egyéni sikere nem a rendszer érdeme. A brutális valóság az, hogy az egész magyar keretből mindössze egyetlen játékvezető kapott playoff-mérkőzést – ő is csupán a harmadik számú európai sorozatban, a Konferencia Ligában.

2. U19-es minitornák: Kötelező kvóta, nem áttörés

A fiatalok minitornáinak szakmai áttörésként való tálalása nettó optikai tuning. Az UEFA belső protokollja szerint ezek alanyi jogon járnak: minden újdonsült FIFA-kerettag automatikusan megkapja a maga kötelező köreit. Ezt nemzetközi elismertségként beállítani puszta manipuláció.

3. A magyar elit teljes elszigetelődése

A valódi szintet az őszi csoportkörök mutatják, a statisztika pedig megsemmisítő. Az elmúlt években a magyar jelenlét szinte teljesen elpárolgott az európai porondról: Berke néhány Európa-liga-meccsén kívül szinte csak a Konferencia Liga peremvidéke jutott a hazai bíróknak. Miközben a környező államok 3–5 stabil Bajnokok Ligája- és EL-szintű játékvezetőt foglalkoztatnak, Magyarországnak Kassai Viktor visszavonulása óta egyetlen elit BL-bírója sincs – sőt, még a tűz közelében sem járunk.

4. A struktúra rákfenéje: Hanacsek sportdiplomáciai csődje

A magyar játékvezetők nemzetközi karrierje nem a tehetség hiánya, hanem egy áttörhetetlen üvegplafon miatt reked meg. A JB elnöksége külföldön teljesen súlytalan: az UEFA döntéshozóinak és nemzetközi ellenőreinek túlnyomó többsége azt sem tudja, ki az a Hanacsek Attila. Érdemi kommunikáció és lobbierő hiányában a szövetség képtelen menedzselni a saját bíróit.

A modern labdarúgásban a sikeres szövetségek kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező, beágyazott külföldi szakemberekre bízzák a sportdiplomáciát. Nálunk ezzel szemben az elnöki egyszemélyi kontrollhoz való ragaszkodás dominál. A nemzetközi elszigetelődés strukturális kudarcát pedig a kötelező U19-es minitornák sikerként való eladásával próbálják szőnyeg alá söpörni.

99 százalék papíron, viták a pályán – meddig tartható Hanacsek Attila rendszere?

Több forrásunk is megerősítette a hírt, hogy szóba került Sz.F. neve.

Évek óta minősíthetetlen az MLSZ JB irodája az adminisztráció és a megyékkel való kommunikáció terén, így várható volt, hogy eljön a váltás ideje.

– Megdöbbentő, hogy Sz.F. neve merül fel az irodavezetői pozícióra – nyilatkozta weboldalunknak egy országos játékvezető. – Azért is megdöbbentő, mert korábban éppen ő indított eljárást 2009-ben a Hanacsek által vezetett MLJT ellen.

Aki nem emlékszik rá, annak íme az az akkori levél, amelyet 2009. június 23-án 17:33-kor küldtek ki:

Tisztelt MLJT-tag!

Tájékoztatlak, hogy Sz.F, T. K. és társainak az MLJT ellen a 2008. július 13-ai közgyűlésen hozott határozatok megtámadása tárgyában indított, a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban lévő perben a bíróság 2009. június 17-én a tárgyalás elhalasztásáról rendelkezett, új határnapul 2009. november 27. napjának 13 óráját tűzte ki.

Egyidejűleg - hivatkozással alapszabályunk 11. §-ára - kérlek valamennyiőtöket, a 2009. évi, az MLJT elnöksége által 1.000- Ft, azaz egyezer Ft összegben meghatározott tagdíjat 2009. szeptember 30-áig a Magyar Labdarúgó Játékvezetők Testületének a Budapest Banknál vezetett .... számú bankszámlájára átutalni szíveskedjetek.

Ha lakcímetekben vagy más adatotokban változás következett be, azt a jt.informacio@gmail.com e-mail címen szíveskedjetek bejelenteni.

Az MLJT elnöksége minden kedves JT tagnak jó pihenést és feltöltődést kíván a közelgő nyárra.

Üdvözlettel: Hanacsek Attila

– Sz.F. sajnos szakmailag és erkölcsileg is mélypontot jelenthet, hiszen a stílusa nem egy irodavezetőhöz méltó. Sz. neve korábban – 2021-ben – felmerült büntetőeljárások során is. Akkoriban részletes írások jelentek meg róla, ami egy elvileg morális alapokon működő szervezetben elfogadhatatlan.

Bízunk benne, hogy az MLSZ vezetése végül nem nevezi ki, és a morális, szakmai megtisztulás lassan az MLSZ JB-t is eléri.

Nemzetközi szinten is egyre nagyobb elismerés övezi a magyar játékvezetőket - címet adta az MLSZ annak a cikknek, amely a hanacseki rendszert fényezi.

A szakemberek tudják, hogy a komoly játékvezetői küldések szeptembertől - májusig zajlanak és nem az előselejtetők számítanak komolynak..

De nézzük a cikket:

A 2026-os nyári időszak kiemelkedő visszaigazolása a magyar labdarúgó-játékvezetés szakmai munkájának. Az UEFA és a FIFA az elmúlt hetekben számos rangos tornára, nemzetközi mérkőzésre és fejlesztési programba jelölt magyar játékvezetőket, asszisztenseket, valamint videóbírókat. A kijelölések egyértelműen jelzik, hogy a magyar játékvezetők továbbra is fontos szerepet töltenek be a nemzetközi futballban.

Ezért tart itt a magyar játékvezetés? Eltűntek a korábbi FIFA-bíróink

Nagy port kavart a magyar futball berkeiben Szabó Zsolt nyilatkozata. A volt FIFA-bíró egy interjúban beszélt a hazai játékvezetés visszaeséséről, s a Magyar Labdarúgó-szövetség játékvezetői bizottságát vezető Hanacsek Attila felelősségéről. Hamar kiderült, a kritikájával nincs egyedül, s nem csak a futballisták, az edzők vagy a szurkolók elégedetlenek, hanem a korábbi nemzetközi játékvezetőink is. Akiknek a tapasztalatára a jelek szerint nincs szükség idehaza.

– A magyar játékvezetés nincs fent Európa térképén, miközben azeri, litván vagy grúz bírók kapnak komoly nemzetközi mérkőzéseket. Míg a 2010-es években Európa élmezőnyéhez tartozott a magyar játékvezetés, közvetlenül a topligák mögött, addig ma Európa harmadik harmadába csúszott vissza – magyarázta a bunteto.com-nak adott interjúban Szabó, aki 321 mérkőzést vezetett az NB I-ben, majd kitért a regnáló bírófőnök szerepére. – Hanacsek Attila nevét Európában alig ismerik, pedig 2012 óta vezeti a bizottság munkáját: először alelnökként Puhl Sándorral, majd Puhl után elnöknek nevezték ki. Ez már 14 év, és ez idő alatt nem mutatkozott be a Bajnokok Ligájában olyan magyar játékvezető, akit ő nevelt volna ki. Ez jól mutatja, mit sikerült elérnie.

Hanacsek Attila hosszú évek óta vezeti a játékvezetői bizottságot / Fotó: archív

Ezen állításokkal nehéz vitába szállni, hiszen legutóbb például 2019-ben vezethetett meccset magyar bíró a BL főtábláján. A nyári világbajnokságon szintén nem számolnak a honfitársainkkal. Legutóbb hazánkból Kassai Viktor fújta a sípot vb-n, még 2010-ben. (A tavaly BL-döntőt vezető nagykárolyi Kovács István román színekben ténykedik.)

Szabó megszólalása után több korábbi játékvezetőt is meg akartunk kérdezni a „szakma” problémáiról. Két, a neve elhallgatását kérő volt spori is arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi időszakban visszavonult, nemzetközi szintig eljutó kollégák és asszisztenseik tapasztalatára nem nagyon tartanak igényt idehaza. Egyikük szerint, aki letette a sípot, és „fényesebb volt a FIFA-jelvénye”, mint Hanacseknek, azt elfelejtették. Utánajártunk, hol vannak ők most.

A már említett Kassai 2023 óta dolgozik az Osztrák Labdarúgó-szövetség játékvezetői osztályának technikai igazgatójaként, előtte orosz és bolgár bírófőnök is volt. Amint befejezte a játékvezetést, azonnal munkát kapott Oroszországban, méghozzá első számú vezetőként. Egykori segítője, Ring György követte Ausztriába is (előtte Moszkvába, majd Bulgáriába is), őt VAR-menedzserként foglalkoztatják. Fábián Mihály az Óceániai Labdarúgó-szövetségben tölt be hasonló pozíciót. Szintén külföldön kamatoztatja a tudását Vad II István, ő az Egyesült Arab Emírségekben dolgozik videóbíróként.

Vámos Tibor az MLSZ-ben tevékenykedik, de nem játékvezetői fronton, hanem 2020 óta versenyigazgatóként. Többen valamelyik vármegyei igazgatóságait vezetik, így Farkas Ádám (Heves), Szpisják Zsolt (Békés) és Pintér Csaba (Vas), vagy valamelyik vármegyei játékvezetői bizottságot: így dr. Varga Zsolt (Borsod-Abaúj-Zemplén) és Erős Gábor (Komárom-Esztergom) is. Utóbbi országgyűlési képviselő is volt, de az áprilisi választáson nem tudott bekerülni a parlamentbe. Kispál Róbert MLSZ- és UEFA-ellenőrként dolgozik, Németh Ádám VAR-operátorként szokott feltűnni az NB I-ben.

Bede Ferencből tévés szakkommentátor lett. A vitát kirobbantó Szabó Zsolt a Fővárosi Vízművek Sportkört vezeti. Andó-Szabó Sándor teljesen kivonult a játékvezetésből.

Más országokban az a gyakorlat, hogy a magas szinten működő, majd a pályafutásukat befejező játékvezetőket/asszisztenseket azonnal bevonják a felső vezetésbe (lásd Kassai), de itthon valamiért ez nem működik. A felsorolt személyek száma alapján érdekes kérdéseket vet fel a kialakult helyzet.

Ők a bizottság tagjai

A Hanacsek Attila vezette játékvezetői bizottságba legutóbb Iványi Zoltán és Solymosi Péter kerültek be, de ők sem voltak FIFA-bírók, nemzetközi kapcsolataik nincsenek. A bizottság tagjai még Juhász László (társelnök), Juhos Attila, Gaál Gyöngyi Krisztina és Szarka Zoltán. A bizottság egyébként reagált Szabó interjújára, s közölte: „a magyar játékvezetés most építkezési fázisban van”.