Illúziók és üvegplafon: Így takarja el az MLSZ a magyar játékvezetés nemzetközi csődjét

Mielőtt a közvélemény gyanútlanul elhinné a szövetség PR-gépezetének legújabb altatódalát, érdemes lebontani a narratívát, és ránézni a kemény tényekre. A hétvégi bírói tévedések árnyékában bedobott „nemzetközi küldések” mögött nem a magyar játékvezetés feltámadása, hanem egy mélyülő rendszerhiba húzódik meg.

1. Berke playoff-küldése: Kivétel, amely a csődöt igazolja

Berke Balázs teljesítménye előtt fejet kell hajtani, ám az ő egyéni sikere nem a rendszer érdeme. A brutális valóság az, hogy az egész magyar keretből mindössze egyetlen játékvezető kapott playoff-mérkőzést – ő is csupán a harmadik számú európai sorozatban, a Konferencia Ligában.

2. U19-es minitornák: Kötelező kvóta, nem áttörés

A fiatalok minitornáinak szakmai áttörésként való tálalása nettó optikai tuning. Az UEFA belső protokollja szerint ezek alanyi jogon járnak: minden újdonsült FIFA-kerettag automatikusan megkapja a maga kötelező köreit. Ezt nemzetközi elismertségként beállítani puszta manipuláció.

3. A magyar elit teljes elszigetelődése

A valódi szintet az őszi csoportkörök mutatják, a statisztika pedig megsemmisítő. Az elmúlt években a magyar jelenlét szinte teljesen elpárolgott az európai porondról: Berke néhány Európa-liga-meccsén kívül szinte csak a Konferencia Liga peremvidéke jutott a hazai bíróknak. Miközben a környező államok 3–5 stabil Bajnokok Ligája- és EL-szintű játékvezetőt foglalkoztatnak, Magyarországnak Kassai Viktor visszavonulása óta egyetlen elit BL-bírója sincs – sőt, még a tűz közelében sem járunk.

4. A struktúra rákfenéje: Hanacsek sportdiplomáciai csődje

A magyar játékvezetők nemzetközi karrierje nem a tehetség hiánya, hanem egy áttörhetetlen üvegplafon miatt reked meg. A JB elnöksége külföldön teljesen súlytalan: az UEFA döntéshozóinak és nemzetközi ellenőreinek túlnyomó többsége azt sem tudja, ki az a Hanacsek Attila. Érdemi kommunikáció és lobbierő hiányában a szövetség képtelen menedzselni a saját bíróit.

A modern labdarúgásban a sikeres szövetségek kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező, beágyazott külföldi szakemberekre bízzák a sportdiplomáciát. Nálunk ezzel szemben az elnöki egyszemélyi kontrollhoz való ragaszkodás dominál. A nemzetközi elszigetelődés strukturális kudarcát pedig a kötelező U19-es minitornák sikerként való eladásával próbálják szőnyeg alá söpörni.

99 százalék papíron, viták a pályán – meddig tartható Hanacsek Attila rendszere?

Nemzetközi szinten is egyre nagyobb elismerés övezi a magyar játékvezetőket - címet adta az MLSZ annak a cikknek, amely a hanacseki rendszert fényezi.

A szakemberek tudják, hogy a komoly játékvezetői küldések szeptembertől - májusig zajlanak és nem az előselejtetők számítanak komolynak..

De nézzük a cikket:

A 2026-os nyári időszak kiemelkedő visszaigazolása a magyar labdarúgó-játékvezetés szakmai munkájának. Az UEFA és a FIFA az elmúlt hetekben számos rangos tornára, nemzetközi mérkőzésre és fejlesztési programba jelölt magyar játékvezetőket, asszisztenseket, valamint videóbírókat. A kijelölések egyértelműen jelzik, hogy a magyar játékvezetők továbbra is fontos szerepet töltenek be a nemzetközi futballban.

Ezért tart itt a magyar játékvezetés? Eltűntek a korábbi FIFA-bíróink

Nagy port kavart a magyar futball berkeiben Szabó Zsolt nyilatkozata. A volt FIFA-bíró egy interjúban beszélt a hazai játékvezetés visszaeséséről, s a Magyar Labdarúgó-szövetség játékvezetői bizottságát vezető Hanacsek Attila felelősségéről. Hamar kiderült, a kritikájával nincs egyedül, s nem csak a futballisták, az edzők vagy a szurkolók elégedetlenek, hanem a korábbi nemzetközi játékvezetőink is. Akiknek a tapasztalatára a jelek szerint nincs szükség idehaza.

– A magyar játékvezetés nincs fent Európa térképén, miközben azeri, litván vagy grúz bírók kapnak komoly nemzetközi mérkőzéseket. Míg a 2010-es években Európa élmezőnyéhez tartozott a magyar játékvezetés, közvetlenül a topligák mögött, addig ma Európa harmadik harmadába csúszott vissza – magyarázta a bunteto.com-nak adott interjúban Szabó, aki 321 mérkőzést vezetett az NB I-ben, majd kitért a regnáló bírófőnök szerepére. – Hanacsek Attila nevét Európában alig ismerik, pedig 2012 óta vezeti a bizottság munkáját: először alelnökként Puhl Sándorral, majd Puhl után elnöknek nevezték ki. Ez már 14 év, és ez idő alatt nem mutatkozott be a Bajnokok Ligájában olyan magyar játékvezető, akit ő nevelt volna ki. Ez jól mutatja, mit sikerült elérnie.

Hanacsek Attila hosszú évek óta vezeti a játékvezetői bizottságot / Fotó: archív

Ezen állításokkal nehéz vitába szállni, hiszen legutóbb például 2019-ben vezethetett meccset magyar bíró a BL főtábláján. A nyári világbajnokságon szintén nem számolnak a honfitársainkkal. Legutóbb hazánkból Kassai Viktor fújta a sípot vb-n, még 2010-ben. (A tavaly BL-döntőt vezető nagykárolyi Kovács István román színekben ténykedik.)

Szabó megszólalása után több korábbi játékvezetőt is meg akartunk kérdezni a „szakma” problémáiról. Két, a neve elhallgatását kérő volt spori is arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi időszakban visszavonult, nemzetközi szintig eljutó kollégák és asszisztenseik tapasztalatára nem nagyon tartanak igényt idehaza. Egyikük szerint, aki letette a sípot, és „fényesebb volt a FIFA-jelvénye”, mint Hanacseknek, azt elfelejtették. Utánajártunk, hol vannak ők most.

A már említett Kassai 2023 óta dolgozik az Osztrák Labdarúgó-szövetség játékvezetői osztályának technikai igazgatójaként, előtte orosz és bolgár bírófőnök is volt. Amint befejezte a játékvezetést, azonnal munkát kapott Oroszországban, méghozzá első számú vezetőként. Egykori segítője, Ring György követte Ausztriába is (előtte Moszkvába, majd Bulgáriába is), őt VAR-menedzserként foglalkoztatják. Fábián Mihály az Óceániai Labdarúgó-szövetségben tölt be hasonló pozíciót. Szintén külföldön kamatoztatja a tudását Vad II István, ő az Egyesült Arab Emírségekben dolgozik videóbíróként.

Vámos Tibor az MLSZ-ben tevékenykedik, de nem játékvezetői fronton, hanem 2020 óta versenyigazgatóként. Többen valamelyik vármegyei igazgatóságait vezetik, így Farkas Ádám (Heves), Szpisják Zsolt (Békés) és Pintér Csaba (Vas), vagy valamelyik vármegyei játékvezetői bizottságot: így dr. Varga Zsolt (Borsod-Abaúj-Zemplén) és Erős Gábor (Komárom-Esztergom) is. Utóbbi országgyűlési képviselő is volt, de az áprilisi választáson nem tudott bekerülni a parlamentbe. Kispál Róbert MLSZ- és UEFA-ellenőrként dolgozik, Németh Ádám VAR-operátorként szokott feltűnni az NB I-ben.

Bede Ferencből tévés szakkommentátor lett. A vitát kirobbantó Szabó Zsolt a Fővárosi Vízművek Sportkört vezeti. Andó-Szabó Sándor teljesen kivonult a játékvezetésből.

Más országokban az a gyakorlat, hogy a magas szinten működő, majd a pályafutásukat befejező játékvezetőket/asszisztenseket azonnal bevonják a felső vezetésbe (lásd Kassai), de itthon valamiért ez nem működik. A felsorolt személyek száma alapján érdekes kérdéseket vet fel a kialakult helyzet.

Ők a bizottság tagjai

A Hanacsek Attila vezette játékvezetői bizottságba legutóbb Iványi Zoltán és Solymosi Péter kerültek be, de ők sem voltak FIFA-bírók, nemzetközi kapcsolataik nincsenek. A bizottság tagjai még Juhász László (társelnök), Juhos Attila, Gaál Gyöngyi Krisztina és Szarka Zoltán. A bizottság egyébként reagált Szabó interjújára, s közölte: „a magyar játékvezetés most építkezési fázisban van”.

A magyar futball már 5 éve keresi hiába Kassai Viktor utódját

2019. december 11-én vezetett legutóbb magyar játékvezető mérkőzést a férfi labdarúgó Bajnokok Ligájában. Kassai Viktor 2019 végén visszavonult, azóta pedig a BL-ben egyáltalán, az Európa-ligában és a Konferencia-ligában pedig az egyenes kieséses szakaszban nem fújt sípot magyar bíró, ahogy Európa-bajnokságon és világbajnokságon sem dirigált senki a hazánkból. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) listáján évek óta négy női és hat férfi játékvezető képviseli Magyarországot, de ők elvétve kapnak meccset Európában. Cserébe a jóval szerényebb focimúlttal és -jelennel rendelkező Azerbajdzsán, Bulgária, Georgia, Izrael és Litvánia például rendszeresen delegál játékvezetőt a rangos találkozókra a férfi mezőnyben.

A harmincas és a negyvenes években Iváncsics Mihály és Hertzka Pál, az ötvenes és a hatvanas években Zsolt István és Dorogi Andor, a hetvenes években Emsberger Gyula és Palotai Károly, a nyolcvanas években Németh Lajos, a kilencvenes években pedig Puhl Sándor, Piller Sándor és Vágner László. A labdarúgás felvirágzása után folyamatosan voltak jelen magyar játékvezetők is a sportágban, az előző évezredben az 1930-as, az 1950-es és az 1990-es világbajnokságot leszámítva mindig volt magyar érdekeltség a foci-vb-ken. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől aztán 2000-ben az előbb felsorolt nevek közül utolsóként Puhl Sándor is visszavonult, a 21. században pedig eddig egyedül Kassai Viktor jutott el hozzájuk hasonló szintre férfi focibíróként.

A 2000-es évek elején Szabó Zsolt és Bede Ferenc vezetgetett nemzetközi mérkőzéseket, ám ahogy a FIFA-bíróként sosem tevékenykedő, később NB I-es rekorderré vált Solymosi Péter, úgy a világhírnévig ők sem jutottak el. Kassai Viktor azonban már igen. A tatabányai születésű sípmester 2007-ben mutatkozott be a Bajnokok Ligájában (1998 óta első magyar játékvezetőként), 2008-ban pedig máris olimpiai döntőt vezethetett. A 2010-es világbajnokságon négy meccset kapott – köztük a spanyol-német elődöntőt –, egy évvel később pedig pályafutása csúcspontjaként ő dirigálta a Barcelona-Manchester United BL-döntőt, és 

Kassai Viktor karrierjének legnagyobb tévedése nagyban hozzájárult a gólvonal-technológia bevezetéséhez, mivel a 2012-es Európa-bajnokság ukrán-angol-csoportmeccsén nem adta meg a hazaiak találatát (Vad II István volt az alapvonali játékvezető), noha a labda túljutott a gólvonalon. Kassai a hiba ellenére 2013-ban a BL-ben, 2016-ban pedig az Európa-ligában vezetett elődöntőt, utóbbi évben bíráskodhatott a kontinensviadalon is. Első játékvezetőként vette igénybe a videobíró segítségét – a 2016-os klubvilágbajnokságon –, a 2014-es és a 2018-as vb-n viszont nem vezetett mérkőzést. 2019 végén vonult vissza, miután december 11-én az Atlético Madrid–Lokomotiv Moszkva (2-0) BL-csoportmérkőzésen az utolsó nemzetközi szerepét is teljesítette – azóta pedig nem volt magyar játékvezető a Bajnokok Ligájában.

Egy kis kitérő - amikor a Kisvárda sportigazgatója megszólal a magyar bírókról

Mielőtt elmerülnénk a részletekben, tegyünk egy kis kitérőt. 

Nem volt olyan régen, hogy ne emlékezzünk rá: a jelenleg NB II-es Kisvárda edzője, sportiazgatója, Révész Attila mondott néhány érdekes mondatot a magyar focibírókról. 

Még ha nem is feltétlenül magazinok címlapjára kívánkozó megjelenésű játékvezetőket foglalkoztatnak az élvonalban, de az ő kisugárzásuk, kommunikációjuk, személyiségük sokkal barátságosabb, és azért ezt az érzést már a magunkévá tettük. Többször, így Szegeden és Kazincbarcikán is nehezen tolerálták a játékosok a bírók stílusát, nem győztem őket nyugtatni. A kiválasztást mindenképpen hatékonyabbá kell tenni annak, aki a játékvezetői testületen belül ezért felel" – mondta Révész, aki szerint míg a magyar futball felfele ível, addig a játékvezetés ellentétes utat jár be. Hozzátette, már nincsenek olyan húzónevek, mint amilyen Puhl Sándor és Kassai Viktor volt, akikre felnéztek a játékosok és többen akartak bírók lenni.

Kassai Viktor visszavonulása óta magyar játékvezető nem vezetett egyenes kieséses meccset 

Ahogy említettük, a BL-ben immáron öt éve nem fordult meg magyar focibíró, a sorozat egyenes kieséses szakaszát illetően pedig legutóbb 2017. április 18-án, a Real Madrid Bayern München elleni 4-2-es sikerével zárult negyeddöntő-visszavágón volt Magyarországból érkezett játékvezető. Ami a többi európai kupasorozatot illeti, a Konferencia-liga 2021-ben indult történetében még sosem vezetett meccset tavasszal magyar játékvezető, ahogyan 2019. február 21-e (a legjobb 32 között rendezett visszavágón Betis-Rennes 1-3) óta az Európa-liga egyenes kieséses szakaszában sem dirigált a hazánkat képviselő bíró. (Természetesen mindkét említett esetben, a 2017. áprilisi BL-elődöntőn és a 2019. februári El-meccsen egyaránt Kassai Viktor fújta a sípot.) UEFA- és FIFA-eseményen, felnőtt mérkőzésen azóta sem történt hasonló.

Kassai visszavonulása óta a magyar sportsajtó a nagykárolyi Kovács Istvánról tud beszámolni, mint világhírű játékvezető, de a 40 éves focibíró Romániát képviseli. Magyarországnak sem kell szerénykednie a FIFA-játékvezetők száma szempontjából, hiszen 2024-ben a korábbi évekhez hasonlóan négy női (Kulcsár Katalin, Molnár Réka, Sipos Katalin és Urbán Eszter) és hat férfi (Berke Balázs, Bognár Tamás, Bogár Gergő, dr. Csonka Bence, Káprály Mihály és Vad II István) is a listán szerepel. Közülük a 2016-ban női Bajnokok Ligája-döntőt vezető és tavaly minden idők ötödik legjobb női játékvezetőjének választott Kulcsár Katalin a női mezőnyben, Berke Balázs és Bognár Tamás pedig a férfi mezőnyben tartozik a legfelső kategóriába, vagyis ők vezethetnek a BL-ben és az El-ben.

Berke az idei év elején Vad II-vel cserélt helyet, utóbbi játékvezető a második számú kategóriába lett áthelyezve. Tavaly még Farkas Ádám és Karakó Ferenc is a keret tagja volt, helyükre érkezett a 34 éves Káprály Mihály és a 32 éves dr. Csonka Bence, akik egyelőre Konferencia-liga-selejtezőkig és felkészülési válogatottmérkőzésekig jutottak. Ez a változtatás azok után valósult meg, hogy az idei év elején visszavonult Farkas Ádám a 2021-22-es és a 2022-23-as szezonban is egy-egy csoportmeccset kapott a Konferencia-ligában, míg a 45 éves Vad II István ebben a két idényben két-két mérkőzést vezetett – az előző (és a mostani) kiírásban már egyikük sem jutott szerephez, ahogy Karakó Ferenc sem.

Jelenleg Berke Balázs, Bognár Tamás és Bogár Gergő képviseli Magyarországot Európa-szerte focibíróként

A férfi versenyszériákat figyelembe véve tehát Csonka, Káprály és Vad II ténykedésére egyelőre nem számított az UEFA (és a FIFA) az idei kupasorozatokban, a másik három magyar focibíró viszont már bemutatkozott ebben a szezonban is. A felnőtt mérkőzéseket, klubcsapatoknál azon belül is a főtáblás küzdelmeket tekintve lássuk, a három játékvezető közül kire milyen nemzetközi feladatok vártak az elmúlt időszakban.

• A korábban Svájcban és Egyiptomban is egy-egy bajnokin bíráskodó Berke Balázs két szezonnal ezelőtt nem vezetett európai főtáblás meccset, míg tavaly két Európa-bajnoki selejtezőn és két Kl-csoportmeccsen fújta a sípot. A 40 éves játékvezető idén eddig egy felkészülési válogatottmérkőzést (Lengyelország-Törökország 2-1), egy Nemzetek Ligája-meccset (Azerbajdzsán-Svédország 1-3) és két Európa-liga-főtáblás mérkőzést (Athletic Bilbao-AZ Alkmaar 2-0 és Nice-Twente 2-2) vezetett. Csütörtökön pedig az övé a Fiorentina és a LASK Konferencia-liga-találkozója.
• A már 2009 óta FIFA-bíróként tevékenykedő Bognár Tamás a 2022-23-as idényben egy Eb-selejtező mellett két Európa-liga- és egy Konferencia-liga-csoportmeccsen volt játékvezető. Tavaly többször Szaúd-Arábiában számítottak rá, de egy felkészülési válogatottmérkőzésen (Fehéroroszország-Izrael 0-4) és egy Kl-csoportmérkőzésen (Bruges-Lugano 2-0) is dirigált. A mostani idényben az övé volt az Ausztria-Norvégia (5-1) NL-, a Plzen-Ludogorec (0-0) El- és a Gent-Omonia (1-0) Kl-találkozó, csütörtökön pedig Belgrádban vezeti a Maccabi Tel-Aviv RFS elleni összecsapását.
• A még mindig csupán 33 éves Bogár Gergő 2021 decemberében vezetett először főtáblás európai kupameccset, majd egy évre rá is kapott egy csoportmérkőzést a Konferencia-ligában. 2023-ban két Eb-selejtezőn fújta a sípot, és tavaly ősszel már két Kl-csoportmeccsen (Fenerbahce-Nordsjaelland 3-1 és Slovan Bratislava-Lille 1-1) is közreműködött. A mostani idényben pedig eddig a Rapid Wien-Shamrock Rovers (1-1) Konferencia-liga-főtáblás összecsapást vezette.

Látszik tehát, hogy – a megújult alapszakaszokból hat forduló elteltével – az Európa-liga-főtáblán négy, a Konferencia-liga-főtáblán pedig három mérkőzésen fújta a sípot magyar játékvezető. Miután negyven év felett elvétve szoktak kapni komolyabb feladatokat játékvezetők az UEFA-tól és a FIFA-tól, reálisan hármuk közül Bogár Gergő az, aki előtt akár még állhat fényes jövő, de előtte még azt is meg kell várnia, hogy az elitkategóriába sorolják be. A helyzet pedig éppen ugyanez Káprály Mihállyal és Csonka Bencével kapcsolatban is – azaz várhatóan idő kell ahhoz, hogy ismét láthassunk egy egyenes kieséses szakaszban lejátszott mérkőzésen magyar játékvezetőt. Az pedig jelenleg álomnak tűnik, hogy 2010 után már a 2026-os világbajnokságon legyen ismét a hazánkból érkezett sípmester.

Gyengébb fociválogatott ≠ nincsen elit játékvezető

A Bajnokok Ligája-alapszakasz első hat fordulójában lejátszott 108 mérkőzésen 25 különböző ország játékvezetői dirigáltak. Ezek a nemzetek a bolgár, a spanyol, a norvég, a török, a litván, a szlovén, a holland, a bosnyák, a svéd, a német, az olasz, az angol, a francia, a szlovák, a skót, a svájci, a belga, a portugál, a román, a montenegrói, az azeri, a georgiai, az izraeli, az ukrán és a lengyel. Ezen 25 országból nem feltétlenül a legnagyobb focinemzetek adják a legjobb játékvezetőket, hiszen a világbajnoki döntőt a lengyel Szymon Marciniak, az idei Bajnokok Ligája-döntőt a szlovén Slavko Vincic, az idei Európa-liga-finálét pedig a román színeket képviselő Kovács István vezette.

Az igazán különleges viszont az, hogy van nyolc olyan ország játékvezetője is az említett huszonöt között, amelynek a fociválogatottja nemhogy az idei Európa-bajnokságra nem jutott ki, de a többségük évek-évtizedek óta a kontinens leggyengébbjei közé tartozik. Mégis: Bulgária, Norvégia, Litvánia, Bosznia-Hercegovina, Svédország, Montenegró, Izrael, és (a Ferencváros-Malmö El-mérkőzést is vezető Aliyar Aghayev jóvoltából) Azerbajdzsán is képviseli magát játékvezetővel az európai elitben. Magyarország pedig arra a sorsra jut, mint Albánia, Ausztria, Csehország, Dánia, Horvátország és Szerbia: a németországi Eb-n ott volt a válogatott, de a játékvezetői idén nem tartoznak a földrész legjobbjai közé. Ugyanakkor a 2023-24-es BL-kiírásban közülük albán, dán és szerb játékvezető is vezetett meccset. Cseh bíró BL-szerepléséig pedig 2020 decemberéig kell visszamenni. Ez azt jelenti, hogy 

Remélhetőleg ez a tendencia a közeljövőben megváltozik. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Játékvezetői Bizottsága (JVB) mindenesetre a „Legyél Te is játékvezető”-kampánnyal tett egy lépést afelé, hogy a jövőben még több magyar focibírót lehessen látni világszerte. 

Az MLSZ JVB elnökét, Hanacsek Attilát kerestük a témában, hogy megkérdezzük, miként látja a magyar játékvezetés helyzetét az elmúlt évek és Európa viszonylatában, valamint milyen esélyei lehetnek Bogár Gergőnek és társainak, hogy eljussanak az elitbe. Hanacsek azonban az MLSZ-hez irányított minket, a szövetség pedig azóta nem válaszolt a levelünkre. Amennyiben végül mégis megtörténik, arról beszámolunk.

Valaki még elhiszi ezt a marhaságot? Csak meg kell nézni a hétvégi mérkőzéseket.

Véget ért Magyarországon a 2023−2024-es klubfutball-idény, s az idén is értékelést tartott Hanacsek Attila, a Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezetői Bizottságának elnöke.

Sikeresnek mondható a bajnoki idény közben elindított „Legyél Te is játékvezető” kampány, csaknem hatszázan vizsgáztak. Hanacsek Attila, az MLSZ játékvezetői bizottságának elnöke hangsúlyozta: nem a véleményét szeretné közölni, hanem a statisztikai adatokat elemezné – ezek alapján a VAR-rendszer segítségével sokkal tisztább lett a futball. Az elöljáró a döntési pontosságot és a kulcsfontosságú döntések hibaszázalékát emelte ki.

Az élvonal adatai szerint a VAR-rendszer bevezetése előtti utolsó idényben hatvan súlyos hibát regisztráltak, az első VAR-évadban 18, a másodikban 17, a harmadikban, vagyis 2023−2024-ben 14 kulcsszituációban (gólok megítélése, piros lapok, büntetők) hoztak rossz döntést a játékvezetők.

„Ezt a fejlődést úgy tudnám érzékeltetni, hogy ekkora előrelépés olyan, mintha az olvasottságot nyolcvan százalékkal növelné bármelyik internetes honlap, esetleg a szurkolók munkahelyi fizetése emelkedne ekkora mértékben” − mondta az elnök, aki vállalta a kijelentést, hogy soha ilyen kevés hiba nem volt a magyar labdarúgás történetében.

„Csakhogy a hiba olyan számunkra, mint a közlekedési baleset, amelyből egy is sok, és az érintettet nem érdekli a statisztika, a javuló tendencia – folytatta Hanacsek Attila. – Ezért arra törekszünk, hogy még inkább csökkentsük a nagy hibák számát.”

A futballvezető elmondta: el kellett ismerniük, mennyi jogos kritikát kaptak a VAR bevezetése utáni első időszakban amiatt, hogy a televíziós felvételek elemzése túlságosan hosszú ideig tart.

„Jogos kritikát kaptunk a túl hosszú ellenőrzések miatt. Három perc volt a lélektani határ, megfigyeltük, addig tart a türelem, ezt követően kezdett el zúgolódni a közönség. Ezen is dolgoztunk, és a kétes szituációk megítélésre fordított időt sikerült közel a felére csökkentenünk.”

A tájékoztatón kiderült, hogy amíg az első két VAR-os idényben egyetlen forduló zajlott le vizsgálat nélkül, ebben az évadban hét teljes kör ment le úgy, hogy nem volt szükség egyetlen játékvezetői vagy asszisztensi ítélet korrekciójára.

„Vissza sem nézték, kapjuk gyakran a kritikát – mondta az elnök. – Nos, nincs az a vitatott esemény, amelyet ne analizálnának a buszban ülő kollégák: ebben az idényben 3834 ellenőrzés történt, ez fordulónként átlagosan 116 vizsgálat, meccsenként majdnem húsz esemény, ezek közül hatvanhárom esetben kellett felülbírálnia a játékvezetőnek a felvételek megtekintése után a pályán hozott döntését.”

Nem egyértelmű, de lehet köze a videóbíró intézményéhez, hogy amíg tavaly 54, az idén 29 kiállítás történt – meglehet, a futballisták is tudják, a piros lapot érő súlyos szabálytalanság, az erőszakos cselekedet immár szinte biztosan kiderül.

A sajtóeseményen felvetődött, hogy a nemzetközi kupákban a legfontosabb sorozatokban viszonylag kevés szerepet kapnak a magyar játékvezetők.

„Tavasszal a szűk keret kap mérkőzéseket a fontosabbnak tartott mérkőzéseken, főleg a Bajnokok Ligája kieséses szakaszában – magyarázta Hanacsek Attila. − Az Eb-re is ebből a topkategóriából mehetnek játékvezetők, ebbe a csoportba harmincegy játékvezető tartozik. Nos, e harmincegy helyből tizenhatot elvisz az öt nagy, meghatározónak tartott futballnemzet, vagyis tizenöt hely marad a többi, csaknem ötven európai ország játékvezetőjének, óriási a konkurencia. A döntésnél pedig nem mindegy, hogy egy jelölt adott esetben ezer vagy negyvenezer néző előtt vezet-e a hazájában hétről hétre, de nyilván a képesség az egyik legfontosabb szempont.”

Ide tartozik, hogy az említett topkategória előszobájának tartott csoportba bekerült Berke Balázs, a női játékvezetőknél pedig Molnár Réka, míg Bogár Gergő a nemzetközi tehetségprogram tagja volt. Az elnök kiemelte, hogy a női elit tagja, az immár édesanya Kulcsár Katalin a nyári, párizsi olimpián kap szerepet VAR-játékvezetőként.

A végén a legforróbb helyzetek is szóba kerültek. A záró fordulóban, a 33. játéknapon nagy vihart kavart a Fehérvár−Diósgyőr bajnokin az utolsó pillanatokban esett hazai gól, amellyel a Vidi a dobogón végzett volna. Nos, az úgynevezett Deltacast-rendszer számításai szerint a vidis Nikola Szerafimov 7.4, a diósgyőri védő 7.7 méterre tartózkodott az alapvonaltól, vagyis les miatt jogosan érvénytelenítették a gólt.

Egy héttel az élvonalbeli szezonrajt előtt a hazai játékvezetők számot adtak felkészültségükről, és közösen készültek az új feladatokra. Az edzőtábor résztvevői már az UEFA játékvezetői bizottságának friss útmutatásai alapján készültek az idényre.

Nem csak a játékvezetők, de minden focirajongó nevet az új toborzási plakáton!

"Nagyon vicces, hogy a pár meccses Káprállyal reklámozzuk a tanfolyamot. Persze, tudjuk jól hangzik, hogy egy ukrajnai fiatal sikereket érhet el itthon. – nyilatkozta az egyik megyei toborzási vezető. – Nem Káprály szégyene az, mint ahogy az sem, hogy NB. I-es játékvezető lehet. Vélhetően Kárpálynak már a FIFA jelvény is be van készítve... Szégyen ez annak a bizottságnak, akik 12 év alatt lezüllesztették a magyar játékvezetést."

"Itt állunk egy foci VB előtt, amire már esélye sincs magyar játékvezetőnek, asszisztensnek. Talán lehet, hogy kicsit magunkba kellene nézni. Kárpály… na ne! Mit érezhet a legjobb magyar játékvezető Berke Balázs. "

Játékvezető berkekben nem irigységből, de rossz szájízzel hívták fel figyelmünket a VAR megmentő szerepére.

Kicsit megnéztük a statisztikákat és "kiképzettek" névsorát.  Szembetűnő vannak olyan megyék ahonnan nem találtak alkalmas személyeket a feladatra, de érzékelhető a Budapest és "kedves" megyék centrális kiválasztása. (Sajnos nem először tapasztalhatjuk a szellemi korrupciót az országos JB részéről.)

Nem gondoltuk, hogy a pályafutásukat befejező játékvezetőknek így hálálják meg vezetőik bólogató és jelentgetős szolgálataikat. Nagy számban maradhattak a VAR szolgálataiban.

Felvetődik a kérdés: Hol vannak a fiatalon képzett játékvezetők??? Miért kellett őket félretenni az idősebb kollégák miatt ??? Tapasztalhatjuk pártatlan kiválasztást, ahogy lenni szokott.

Nagy szakmai tekintélyek (pl: Solymosi, Iványi, Takács János) miért nem az ellenőri szekciót erősítik? Ők hitelesebbek mint szegény levitézlett és kozmetikázott ellenőri jelentéseket gyártó  70-es ellenőrök.

Solymosi tapasztalatával jobban tudná segíteni a feltörekvő fiatalokat, mint pár meccses 60-as éveiben járó ellenőr.

Rendszertelen és súlytalan hierarchia, amit Hanacsek úr mostanában nem hagy ki felszólalásaiból.

Aktív játékvezetők, akik már NB. II-nél többet érdemelnek, őket kellene Var operátorként alkalmazni, így keretszűkítés folyamán talán fiatal kollégák is bekerülhetnének NB-s keretekben.

Nem érhető miért kell olyan levitézlett és sehova nem emelhető játékvezetőket "parkoltatni" fiatalok kárára. Mit keresnek még mindig itt a korábbi élvonalból kikerült játékvezetők, akik alig vezetnek meccseket? Vissza NB. III-as bajnokságba, tapasztalatukkal segítség megyéiket vagy csatlakozzanak országos ellenőri kerethez.

Kedves humorista mondta: "rendőr és katona kreativitása olyan mint tehénen a karóra"  (mindenki úgy érti ahogy agykapacitása megengedi).

Tisztelt országos Játékvezetői bizottság válogatott tagja feltesszük a kérdést: Vajon valami változik pozitív irányba Juhos úr?? Nem kínos a megyétekben "dolgozók" szemébe nézni és elmagyarázni miért mindig csak a régi motorosok kapnak új szerepet??  Hogyan tartjátok meg a játékvezetőitek, ha magatok is támogatjátok ezeket az intézkedéseket?? (Ellent nem mondatok, mert féltitek az anyagi megbecsüléseteket és hírneveteket).

Remélem a KFT együttes dalát ismeritek : BÁBU VAGY címűt - hallgassátok meg, de ne a VAR szobában. 

"Bábu vagy, nem te lépsz,
Valaki irányít.
Jól vigyázz, mi lesz majd,
Ha megun és leállít?
Elszakad, elszakad
A zsinór, és leülsz.
Jól teszed, ha talpra állsz,
és mielőbb menekülsz.

2021 július 1-én régi-új elnökség kezdte meg regnálását az MLSZ Játékvezetői Bizottságban.

Hangzatos kijelentések amelyeket régóta szajkóznak, nem fedik vagy csak részben a valóságot. Próbáltak nyomást gyakorolni a megyékre, kis kedvenceik (megyei JB. elnök) kinevezésére, de ez az erőd megyénél illetve megyéknél nem jött be.

Információnk szerint Hanacsek úr volt a "fejvadász" és ígért fűt-fát saját jelöltjeinek. Váltás két megyében sikerült (Baranya-Veszprém), létszám hiány és új impulzusokra hivatkozva és régebbi - akár 10 éves - sérelmeket előtérbe helyezve.

Jogosan felvetődik a kérdés? - ezen síkon mozogva. akkor Tolnában, Somogyban, Nógrádban, Pest megyében, Jász-Kun Szolnok megyében, Komárom-Esztergom megyében minden rendben?

Érdekes, hogy Baranyában egy fiatal, agilis srácot választott a megyei társadalmi elnökség JB elnökké, aki nem függ az MLSZ JB-ből, míg Veszprémben egy letűnt korszak régi bútordarabját húzták elő ismét.

Nem okozott meglepetést Hanacsek úr "fejvadászata", bár ezt az akkor még regnáló elnökök tudtán kívül (háta mögött) tette.  A jellem hűen tükrözi ebben az esetben is az emberi értékeket. 

Harmadik váltás a megyei JB. elnök poszton Fejér megye, ahol az igazgató és a társadalmi elnökség mentette fel a munkavégzés alól Arany Tamás vezette megyei elnökséget. Bizonyíték, hogy az országos JB, nem tehet semmit, ha a megyei vezetők nem kívánnak egy megyei bizottsági elnökkel együtt dolgozni.

Rengetek írásos anyagban említést nyert, a jelenlegi országos vezetés eltávolodott a megyei vezetőktől, nem akceptálják észrevételeiket, inkább hallgatnak a hamis súgókra - akiknek ezáltal bujtatott jutalmakat osztanak.

Évek óta a megyei ellenőrök nem tesztelhetnek saját megyéjükben, szakmai okokra hivatkozva utaznak Vecsésre felolvasást hallgatni. Megyei ellenőri jelentéseket nem képes az MLSZ JB megyei szintre egyszerűsíteni, ezzel feszültséget generálva, elveszítve sok ellenőrt. 

Megyei elnökök több esetben kérték ennek változását, süket fülekre találva.  (70 év fölötti ellenőrzések, utánpótlásban szerep vállalás - közben nemzetközi szabályokat ezzel felrúgva).

Televíziós szereplésében H. A elnök úr, erre még büszke volt, hiszen Ő átlagon felüli tudással vértezte fel a nevezett életkori szekciót. (Vajon hányszor és hol teszteltek? Ugye erre tudjuk a választ.. ) Több volt FIFA játékvezető a megyékben "teng-leng", mert nem szimpatikus. Nemzetközi játékvezetők ellenőri tevékenységüket nem megyében és NB. III-ban kezdik a fejlettebb labdarúgást jegyzett országokban, hanem másod illetve első ligában. Magyarországon inkább hat  -vagy félszáz  mérkőzéses volt játékvezetők okoskodnak és kozmetikázzák az ellenőrzéseket. Kassai-Szabó Zs-Erős Gyarmati-Varga Zs. négyes mennyire lenne erősebb mint mondjuk egy VAVIKA-MAKAI- BAY F-FAZEKAS "ellenében ???

Nincs változás, mert  szimpatikusabbak  és okosabbak, népszerűbbek mint a jelenlegi mézes mázos színház.

Szomorú, hogy ezt eltudják még adni Csányi úrnak, akinek a sajtó figyelőjének sem tűnik fel, hogy nincs minőségi nemzetközi játékvezetésünk és küldésünk. Némi változás jelentkezik a személyi állományban pozitív és negatív irányban. Nagyon sok játékvezetőnek feltűnt és kérdezik, hogy hova tűnt Ábrahám Attila. A  kérdésre természetesen nem érkezett válasz az MLSZ JB irányából. Nem tartozik szűkebb hazájára Baranya megyére és azon jelenleg regnáló elnökére.  MLSZ. JB  ördög ügyvédétől értesülve, etikai tisztogatás áldozata lett, egy nevesincs NB-s játékvezető panaszai alapján. Etikai elv alapján ezen vezérsíkon mozogva nagyon sok országos JB tag nem dolgozhatna már a magyar játékvezetésben. (Pl.: megyei elnökök megfigyelése, ellenőrzések átkozmetikázása, elszámolások valótlan kifizetése, aláírás odarajzolása...)

Bevezették az új JB elnökségében egyik új tagnál - aki mondjuk ki nem a legélesebb kés a fiókban – az összekötő szerepkört. Szarka Zoltán kommunikál az országban megyei JB elnökökkel, mert szegény Hanacsek elnöknek nincs ideje. Legnagyobb és legtiszteletlenebb viselkedés elnök részéről, közvetlen munkatársak lekicsinylése, akik társadalmi munkában "tartják" hátukat Attila esztelen döntései miatt megyéikben. (Két év alatt két elnökséginek nevezett online értekezlet volt hivatkozva a pandémiára).

Juhos Attila szerepe meglepetés JB elnökségben bár jogosan nemzetközi ellenőr, aki civil munkáját tekintve nem idő "milliomos", sokan az elnöki székben látták volna szívesen.

Solymosi Péter - Iványi Zoltán,  akik profi pályafutásuk befejezése után szerepet kapnak (kiszivárgott hír), továbbra is a VAR buszban és felügyelik a megyei utánpótlás képzést. Nagyon pozitív előre lépés, végre nem a hiteltelen vazallusok készítenek görbe tükröt a megyei Talent képzésekről. Már említett televízió műsorban láthattuk elnök úr értekezését a VAR és magyar játékvezetés megítéléséről és helyzetéről, amely elég jól eltalált   "maszlag" volt, ezen már senki nem lepődik meg játékvezető berkekben. Nagyon szomorú, hogy a játékvezetés első embere saját "diktatúráját" építgeti, alkalmatlan középszerű volt játékvezetőkkel.

Egyéni bosszú és egyéni érdekétől vezérelve szánalmas vezetést próbál ráerőltetni a megyei játékvezetésre, sajnos lassan nem lesz kire és kikre. Minimális változás országos szinten, de amatőröknél a régi lemez forog, javadalmazás semmi, MLSZ JB iroda utasítgat. de nem kommunikál.

Leszögezhetjük Hanacsek Attila gyáván megfutamodott a szakmaiság és változás elől, új és nemzetközileg elfogadott vezető és vezetőségi tagok (Kassai és társai) felkérése és kinevezése elől. 

Mit hoz 2022-es év??  Válasz egyszerű: Változást nem nagyon, ha nem szolgálja a jelenlegi "rezsim" érdekeit. (Szarka Zoltán nemzetközi ellenőri szerepvállalását rebesgetik). Komolyságot ez ügyben kérem megőrizni, olyan, mint hintalovat elindítani az Epsoni derbin.  

Minden játékvezetésben dolgozó embernek szerencsés évet és jó egészséget kívánunk.........

Büszkén verte a mellét Puhl Sándor az elmúlt években, hogy mennyire jó a nemzetközi keret és ezt még el is hitte valaki!

Annyira jók voltak a srácok, hogy harmadára esett vissza a nemzetközi foglalkoztatottság, de a 2020/2021-es szezonban minőségi küldés már nem volt.

Bognár Tamásékat koronavírus miatt vették le meccsről, míg Vad István továbbra is sérült, így a két elit játékvezető nem vezethet mérkőzést.

Mi van Berke, Farkas, Bogár hármassal? Vagy mi van az agyon sztárolt Karakó Ferenccel?

Sajnos ők csak epizód szereplők az európai fociban.

Beérett a puhli szakmai munka, hiszen már nemzetközi porondon sem számolnak velünk. Várható is volt ez, hiszen évek óta nincs minőségi kiválasztás idehaza, olyan emberek irányítják a magyar játékvezetést, akik külföldön felvállalhatatlanok.

Vajon mikor döbben rá az MLSZ vezetése?

Tudjuk, idén kovid év van! De mit mondunk az elmúlt évekre?

Egy internetes portálon - "csakfoci"-  megdöbbentő nyilatkozatot olvasva, úgy éreztem, hogy tegyük mérlegre a valóságot.

Megdöbbentő az elégedettség a két alelnök úr részéről, melyről nyilatkoznak.

Nézzük a tényeket kendőzetlenül.

Csúcsvezetők??? 

Megkérdőjelezhető, mivel a vezetési stílus diktatórikus és teljesen bosszúálló alapokon nyugszik. Aki nem tetszik, nem nyal azt kicsinálják a csatlósokon keresztül. Nagyon sok tehetséges fiatal játékvezető hagyta abba a "munkát" és fogja is tenni a következő időkben. Neveket nem közölve, közel 100 fő lett inaktív, felesleges és túlzott követelményeknek köszönhetően. Igaz az IFA rendszer valós számokat soha nem fog mutatni, hiszen oda hamis adatok vannak feltöltve. Évek óta nem működő játékvezetők még aktívak és persze keretekhez is vannak rendelve.

Rendszert szolgáló "nyugdíjas" végrehajtók (TÓTH VENCEL, KURMAI ZOLTÁN, KAIBÁS DEZSŐ, VAVIKA FERENC, néhányat kiemelve) értelmes véleményt és észrevételt nem tudnak formálni a játékvezetés fejlesztéséről.

Kilóra megvett "színészek" - bár ha a két alelnök irányában megfelelően "tálalva" van a problematikus helyzet, ritkaság de vevők a változásra. Sokszor nem jut el hozzájuk a "panasz", mert sok ellenőrzésekkel megvett megyei jb elnök, félti a pénzét és pozícióját, ennek megfelelően saját érdekeit helyezi előtérbe, majd "hazaérve" jópofizik, saját játékvezetői előtt.

Valóban nagyon sok az ellenőrzés a magyar játékvezetés rendszerében, van úgy mérkőzésenként négy-öt fő.

Minek??

Kérdés jogos, mert az ellenőrök, amit látnak nem hiszik el, megkérdezve több "csúcs vezetőt" döntenek és döntetnek velük az ellenőrzés megfogalmazásáról és az érdemjegyek kiosztásáról...

Ellenőröktől tudjuk, hogy több átfogalmazott ellenőrzés (kérésre) kerül a "kiemelt" játékvezető indexébe. Sajnos, így lesznek az előre beígért játékvezetőkből NB-s játékvezetők, akiket hímes tojásként védelmeztetnek. Amatőr szinten a játékvezetés hibáit szigorúbban szankcionálják, lehetőség szerint pihentetik a szakmailag tévedő személyt.

NB-s kereteken belül érdekes a "bünti", mivel igazából nem létezik.

Rendszerben a rendszertelenség: Akadémia és a többi felesleges kitalált pénznyelő.

Fiatal játékvezetők előtt nincs szakmai koncepció, csak követelés a fenyegetés. Könnyebb előre lépések helyett, mindig kitalált Akadémiák-Talent napok (koncepció nélkül) nehezítik a felkészülést. Sokszor kérdezik a résztvevők: Minek három napokat eltölteni "fő" szezonban Vecsésen, amikor, ha elvégezzük az Akadémiát többségünk sehova sem jut??

Motiválatlan és "sötét" rendszer az utánpótlás nevelés országos szinten.  Megyei szintén jól dolgozó játékvezetők ezeken a napokon "unatkoznak". Elavult oktatás és elavult oktatók, igaz Ők azok a nyugdíjas emberek, akik rászorulnak és ráérnek a támogatottságra. 

Professzionális keret öreg?

Valóban szakmailag  nagy része középszintű nem egyéniséggel megáldott játékvezető. Vajon kinek a hibája? Ki választotta ki erre a feladatra Őket???  Hol a szisztematikus munka??? Hol vannak a közelmúlt FIFA játékvezetők?? Miért nem Ők képzik az utánpótlást?? Miért a réges, régen lecsengett  nyelveket nem beszélő szocreál jelen oktatói???

Itt köszön vissza a PUHL diktatúra - aki veszélyes és jobban preferálják a FIFA kötelékeiben nem engedjük ŐKET  a magyar játékvezetésben dolgozni. Önző és dicstelen Önérdekű gondolkodás, amely bútor boltban is szálkát szúrna a boltvezető személyében.  

Csányi úrhoz nem jut el a valóság, csak a kozmetikázott és kendőzött  hájjal simogatott  Önérdekű beszámolók. Csányi úr véletlenül tartana egy fogadó órát a Magyar játékvezetésben dolgozó megyei vezetők részére, valószínű érdekes beszámolót kapna, erről a "jó" játékvezetői tevékenykedésről és csúcs vezetésről.

Jó játékvezetés?? 

Európai szinten nincs top játékvezetőnk sem az egyes sem a kettes kalapban. Tény, amit nehéz kimagyarázni. Hátrányban vagyunk, nincs menedzselés - nem szeretik a mostani "csúcs díszeket", nincs meg az európai szinthez a technika, tologatjuk kifogások alapján. Évek óta egyre lejjebb. Nincs előre látás nincs koncepció...vajon meddig tart még ez a RÉM KIRÁLYSÁG ??? 

Realitás elvesztése, önfényezés, Én vagyok a "legokosabb" eszme gyakorlása arra szintre taszította a magyar játékvezetést, hogy csapatok játékvezetőket kérnek fel játékvezetés elemzésére, hogy  a konfliktusokat kerüljék, arrogáns és inkorrekt MLSZ-JB-vel.  Csapatok nem építenek a gyűlöletre, inkább szánalomból  csak legyintenek.

Nem megítélésünk megítélni a jelenlegi kirakat játékvezetőinket, de Berke Balázs, Bognár Tamás urak ütik meg a nemzetközi elvárt MAGYAR szintet. 

Nemzeti bajnokságunk legmagasabb osztályában 49 éves Solymosi bizonyítja, közel ötvenhez is van élet totyogva az elitben. Valóban ez a valóság ?? - biztos sokan felteszik a kérdést magukban?  Igen -akik még regnálnak és viszik a játékvezetést most helyeslően bólogatnak.

Amatőr játékvezetés

Ezzel a szegmenssel az országos vezetés nem foglalkozik, csak követel, ellenőriz és szégyen módjára bírál. Nincs egység, nincs program. Megyék saját erőből és saját tematikával dolgoznak. Vajon miért nem tartoznak a megyék a magyar játékvezetés égisze alá, amikor támogatásról van szó??? Országos JB évek óta semmilyen formában nem támogatja az amatőr játékvezetést.

2020-tól minden megye amatőr hiszen minden megbízási szerződést visszavontak, hogy a kevés anyagi juttatást letudják venni a Megyei vezetőktől (telefon, megbízási díj). Ingyen, vál veregetésért  vagy azért sem dolgoznak a Megyei JB-k.

Szégyen, közben meg ahol meg kellene húzni a nadrágszíjat, ott két kézzel szórják a pénzt.

Megyei ellenőrök Vecsési félnapos tesztje, edzőtáborok értelmetlen három és öt napos kivitelezése.  Mielőtt Valaki azt gondolja egy sértődött és rosszindulatú tény feltárás lenne az írás, nem innen fúj a szél. Játékvezetésnek Magyarországon nem ezekről a sötét tevékenységekről kellene szólni, hanem a szakmáról, fiatalokról és a nemzetközi sikerekről.

Szerénység nem ártana a vezetőinknek, kis alázat, és értékelni kellene Ön magukban, nyugdíjba vonulással, hogy eddig "vetíthettek" ilyen magas, legalábbis számukra magas szinten. Elgondolkodva lehet nem az Ő hibájuk, hanem azoké, a hátuk mögött rejtőző "vezetőké" akik támogatják ezt a kirakat vezetést és "fedezik" a jellemtelen országos szinten tevékenykedő liblingek munkáját.

Lehet PUHL-HANACSEK áldozat??? 

Nem, csak bekötötték a JUSTICIA szemét játékvezetésben, ne lássa senki mi a megoldás a Magyar játékvezetés felemelkedésére. Bár tudja, de nem mondja.

Elmondtuk, leírtuk a tényeket.