MLSZ Címke: #csonkabence

Alrovatok: Összes MLSZ Botrány Informatika Játékvezetői Bizottság
Öltözőn Túl: Hanacseki hamis statisztikák Botrány
2026.08.18 05:11 facebook.com/ Öltözőn túl
Öltözőn Túl: Hanacseki hamis statisztikák

99 százalék papíron, viták a pályán – meddig tartható Hanacsek Attila rendszer

#berkebalazs#csonkabence#hanacsekattila#kassaiviktor

99 százalék papíron, viták a pályán – meddig tartható Hanacsek Attila rendszere?

Alig indult el az idény, de az NB I-ben, az NB II-ben, az NB III-ban és a Simple Női Ligában is sorra jönnek a vitatott, olykor a mérkőzések alakulását is alapvetően befolyásoló játékvezetői döntések.
Nem minden vitatott ítélet bizonyított hiba, de akad olyan is, amelynél maga az MLSZ ismerte el utólag, hogy rossz döntés született.
A DVSC–Nyíregyháza rangadón Rúsz Márton csak sárga lapot adott Batik Bencének a Temesvári Attila elleni eset után. Az MLSZ később kimondta: Batikot ki kellett volna állítani.
Egy héttel később a Nyíregyháza–Kisvárda mérkőzésen Oláh Bálint könyökkel találta arcon Tarcsi Róbertet. Kovács Imre sárgát adott, a VAR-szobában dolgozó Kulcsár Katalin pedig nem avatkozott közbe. Tarcsi hordágyon hagyta el a pályát, később kiderült, hogy eltört az arccsontja, a szemüreg környéke is megsérült, ezért műtét vár rá.
Természetesen nem a sérülés súlyossága dönti el a lap színét, hanem maga a mozdulat. Ettől még jogos a kérdés: egy ilyen fejmagasságban történő könyökhasználat után hogyan maradhatott sárga az ítélet?
Felcsúton Gyurkits Gergő gólhelyzetben tört kapura, amikor Szolnoki Roland eltalálta a lábát. Karakó Ferenc nem adott büntetőt, Urbán Eszter pedig a VAR-ból sem avatkozott közbe. Ilyenkor rendszeresen előkerül a „minimális kontakt” kifejezés. De ha az érintkezés éppen elég ahhoz, hogy a támadó ne tudja befejezni a gólhelyzetét, valóban az a legfontosabb kérdés, hogy mekkora volt a kontakt?
A következetesség problémáját Lamin Colley esete is mutatja. A Puskás Akadémia támadója Debrecenben húsz perc alatt kapott két sárgát, miközben már az első figyelmeztetése is erősen vitatható volt. Batik Bence szorításában esett el, majd ütközött a kapussal, ennek ellenére Colley kapta a lapot. Babó Levente is szóvá tette az esetet.
Az NB II-ben a Karcag–Tiszakécske mérkőzésen egy vitatott büntető és Varga Noel kiállítása okozott komoly indulatokat, Nagykanizsán pedig egyetlen támadáson belül három különböző szituációnál reklamáltak tizenegyest a hazaiak a Soroksár ellen.
Az NB III-ban a Sopron–Tatabánya 96. percében született egyenlítő gól váltott ki vitát. A helyi tudósítás szerint a kapu előtti kavarodásban kilökték a soproni védőt a labda alól, majd Herjeczki betalált. A játékvezető nem látott szabálytalanságot, így maradt az 1–1.
A Simple Női Liga sem kivétel, ott ráadásul nincs meg ugyanaz a VAR-háttér, mint az NB I-ben, így egy súlyos tévedést sok esetben már nincs lehetőség korrigálni.
Ha ennyi bajnokságban folyamatosan hasonló problémák kerülnek elő, egy idő után már nemcsak az egyes játékvezetőkről kell beszélni. Hanem magáról a rendszerről is.
És itt kerül képbe Hanacsek Attila.
Az MLSZ Játékvezetői Bizottságának elnöke hosszú évek óta meghatározó szereplője a magyar játékvezetésnek. Közben rendszeresen hallani a 98–99 százalék körüli döntési pontosságról.
Papíron ez szinte tökéletes. A pályán látottak azonban sokszor egészen más képet mutatnak.
Nem kell bizonyíték nélkül statisztikahamisításról beszélni. Viszont jogos kérdés, hogyan készülnek ezek a kimutatások. Ki dönti el, hogy egy jelenet súlyos hibának számít-e? Mi kerül bele a statisztikába, és mi marad ki? Miért nem lehet nyilvánosan látni a fordulók legfontosabb, mérkőzést befolyásoló ítéleteinek szakmai értékelését?
Éppen ezért fontosak az MLSZ-től független elemző felületek, például a Spori is. Lehet vitatkozni egy-egy véleményükkel, de legalább van egy külső ellensúly a szövetség saját értékelési rendszerével szemben.
A nemzetközi eredményekben is komoly a különbség. Kassai Viktor BL-döntőt, olimpiai döntőt és világbajnoki elődöntőt vezetett, Vad II István és Szabó Zsolt is rendszeresen kapott komoly nemzetközi feladatokat. Ma pedig már külön hírként kommunikálják, ha Berke Balázs, Csonka Bence vagy Rúsz Márton nemzetközi mérkőzésre kap küldést.
Erről óhatatlanul eszébe jut az embernek Hofi Géza klasszikusa:
„Nem a zsömle kicsi, a pofátok nagy!”
Karcos mondat, de jól érzékelteti a problémát. Nem a jelenlegi eredményeket kellene felnagyítani, hanem azon dolgozni, hogy a magyar játékvezetés ismét oda kerüljön, ahol egyszer már volt.
És van még egy fontos kérdés: miért nem beszélhetnek maguk a játékvezetők?
Egy edzőnek egy vereség után ki kell állnia a kamerák elé. Egy játékost meg lehet kérdezni a hibájáról. A játékvezető viszont lefújja a meccset, bemegy az öltözőbe, és a legtöbb esetben soha nem tudjuk meg tőle, mit látott és mi alapján döntött.
Nem kellene félórás sajtótájékoztató. Egy-két vitatott eset után néhány mondat is elég lenne: ezt látta a játékvezető, ezt mondta a VAR, ezért maradt vagy változott meg a döntés.
Miért nem lehet legalább utólag nyilvánosságra hozni, mi hangzott el a játékvezető és a VAR között? Nem feltétlenül kell hangfelvétel. Egy rövid, hivatalos leirat is sokkal többet jelentene a jelenlegi teljes csendnél.
Ráadásul az átláthatóság magukat a bírókat is védené. Lehet, hogy egy kívülről érthetetlen ítélet mögött szakmailag védhető gondolatmenet van. De amíg ezt senki nem magyarázza el, addig marad a találgatás és a bizalmatlanság.
Hanacsek Attilától is joggal lehet megkérdezni: miért nem áll ki rendszeresen a nyilvánosság elé? Ha egy hétvégén több komoly vita történik, miért nem mondja el a Játékvezetői Bizottság néhány nappal később, melyik döntés volt helyes, melyik hibás és miért?
A Honvéd 2023-as kiesése megmutatta, mennyit ér egy késői beismerés. A Puskás Akadémia elleni utolsó fordulóban Szolnoki Roland kezezése után nem kapott büntetőt a Kispest, a VAR sem avatkozott közbe. Mire később elismerték, hogy súlyos VAR-hiba történt, a Honvéd már kiesett. A pontokat, az NB I-es tagságot és az elszenvedett anyagi károkat pedig nem lehetett visszaadni.
Eső után köpönyeg.
A magyar játékvezetés körül ráadásul régóta érzékelhető egyfajta zártság. Egyes bírók pályán mutatott kommunikációját sokan arrogánsnak, lekezelőnek érzik. Természetesen nem lehet mindenkit egy kalap alá venni, de egy szervezet kultúrája felülről is épül.
Ahogy a mondás tartja: a hal a fejétől bűzlik.
Ha a rendszer tetején nincs megfelelő nyitottság, rendszeres szakmai magyarázat és valódi átláthatóság, akkor nehéz lefelé teljesen más kommunikációt várni.
Hibázni természetesen lehet. A játékvezető is ember.
De amikor az NB I-ben, az NB II-ben, az NB III-ban és a Simple Női Ligában is folyamatosan elmaradt piros lapokról, vitatott büntetőkről, kiállításokról és VAR-döntésekről beszélünk, akkor már nem elég mindig az adott bírót elővenni.
A kérdés az: megfelelően működik-e maga a rendszer?
És ha igen, miért ennyire zárt?
Miért nem beszélhetnek a játékvezetők? Miért nem tudhatjuk meg, mi hangzott el a VAR-szobában? Miért nincs minden forduló után nyilvános szakmai értékelés a legfontosabb esetekről?
Lehet 98 vagy 99 százalékos döntési pontosságról beszélni. De sokszor éppen abban a maradék egy-két százalékban van a tizenegyes, a piros lap, a feljutás vagy a kiesés.
Hanacsek Attilának és az MLSZ Játékvezetői Bizottságának ezért nemcsak statisztikákat kellene mutatnia.
 
 

 

Elolvasom
Komolytalan önfényezés az mlsz.hu-n Botrány
2026.06.27 07:05 mlsz.hu
Komolytalan önfényezés az mlsz.hu-n

Nemzetközi szinten is egyre nagyobb elismerés övezi a magyar játékvezetőket

#berkebalazs#csonkabence#hanacsekattila#zimmermannmario

Nemzetközi szinten is egyre nagyobb elismerés övezi a magyar játékvezetőket - címet adta az MLSZ annak a cikknek, amely a hanacseki rendszert fényezi.

A szakemberek tudják, hogy a komoly játékvezetői küldések szeptembertől - májusig zajlanak és nem az előselejtetők számítanak komolynak..

De nézzük a cikket:

A 2026-os nyári időszak kiemelkedő visszaigazolása a magyar labdarúgó-játékvezetés szakmai munkájának. Az UEFA és a FIFA az elmúlt hetekben számos rangos tornára, nemzetközi mérkőzésre és fejlesztési programba jelölt magyar játékvezetőket, asszisztenseket, valamint videóbírókat. A kijelölések egyértelműen jelzik, hogy a magyar játékvezetők továbbra is fontos szerepet töltenek be a nemzetközi futballban.

A nyári utánpótlás Európa-bajnokságok döntő tornáin is több magyar játékvezető kapott lehetőséget. Az UEFA U17-es Európa-bajnokság észtországi döntő tornáján Rúsz Márton működött közre, míg a következő napokban Walesben megrendezésre kerülő U19-es Európa-bajnokságon dr. Csonka Bence vezet mérkőzéseket, asszisztenseként Szert Balázzsal. A női U19-es Európa-bajnokság bosznia-hercegovinai döntő tornájára Hegedűs-Baráth Noémi kapott meghívást asszisztens játékvezetőként.

A nemzetközi kupaidény kezdetén is erős magyar jelenlét lesz tapasztalható. A Bajnokok Ligája selejtezőjének első fordulójában két magyar játékvezető is vezethet mérkőzést: dr. Csonka Bence július 14-én, míg Rúsz Márton július 15-én kapott UEFA-megbízást. Az UEFA Konferencia Liga első selejtezőkörében Káprály Mihály működik majd közre játékvezetőként. A női Bajnokok Ligája (UWCL) első selejtezőkörében pedig Urbán Eszter kapott játékvezetői kijelölést, amely újabb jelentős nemzetközi elismerése a magyar női játékvezetésnek.

A videóbírói csapatban is meghatározó szerepet kapnak magyar szakemberek. A Bajnokok Ligája selejtezőiben Bognár Tamás VAR-ként, Karakó Ferenc és Kulcsár Katalin pedig AVAR-ként segítik a mérkőzések lebonyolítását.

A FIFA is számít magyar játékvezetőkre világversenyein. A Lengyelországban sorra kerülő FIFA U20-as női világbajnokságon Urbán Eszter videóbíróként vesz részt, míg a Marokkóban megrendezendő FIFA U17-es női világbajnokságon Vad Anita asszisztens játékvezetőként képviseli Magyarországot.

Nemcsak mérkőzéskijelölések, hanem szakmai meghívások is bizonyítják a magyar játékvezetők elismertségét. Az UEFA Elite és első kategóriás játékvezetői számára szervezett nyári szakmai táborába Berke Balázs és Bognár Tamás kapott meghívást. Ezek a kurzusok kizárólag a kontinens legmagasabban jegyzett játékvezetőinek szólnak, ahol az előző idény tapasztalatait elemzik, meghatározzák az új szezon szakmai irányelveit, valamint felmérik a résztvevők fizikai felkészültségét.

A női elit játékvezetők nyári UEFA-táborában Kulcsár Katalin, Molnár Réka és Sipos Katalin vesz részt, ami szintén azt mutatja, hogy a magyar női játékvezetés is stabil helyet foglal el az európai élmezőnyben.

A futsalszakágban is jelentős magyar jelenlét mutatkozik. Az UEFA a nagypályás elit játékvezetőkhöz hasonlóan a futsalszakág legmagasabban jegyzett, Elite és First kategóriás játékvezetői számára is minden évben megrendezi kiemelt nyári szakmai továbbképzését. A 19. UEFA Futsal Referee Course meghívottjai között Czene-Jóó Ádám és Juhász Dávid is helyet kapott. A kurzus célja az egységes szakmai szemlélet és szabályértelmezés kialakítása, a kulcsfontosságú játékhelyzetek döntéshozatali szempontjainak egyeztetése, valamint a résztvevők fizikai felkészültségének fejlesztése.

Kiemelt szakmai elismerést jelent az UEFA CORE programjába történő meghívás is, amely az európai szövetség legfontosabb utánpótlás-fejlesztési programja a jövő nemzetközi játékvezetői számára. A 2026-os képzésen Zimmermann Márió és Rózsa Dávid képviseli Magyarországot. A program célja olyan fiatal játékvezetők felkészítése, akik néhány éven belül esélyesek lehetnek a FIFA-keretbe történő bekerülésre.

A futsalutánpótlás-fejlesztésben újabb magyar siker, hogy Kondákor Trisztán meghívást kapott a franciaországi Clairefontaine-ban megrendezendő 3. UEFA CORE Futsal Kurzusra, amelyre Európa mindössze huszonnégy legígéretesebb futsal-játékvezetője kap meghívást.

A számos UEFA- és FIFA-kijelölés, valamint a szakmai fejlesztő programokban való részvétel közös üzenete egyértelmű: a magyar játékvezetők munkáját a nemzetközi szervezetek nagyra értékelik. Az elmúlt évek következetes szakmai fejlesztéseinek eredményeként egyre több magyar játékvezető, asszisztens és videóbíró kap lehetőséget a kontinens és a világ legjelentősebb sorozataiban, ami egyaránt elismerése az egyéni teljesítményeknek és a Magyar Labdarúgó Szövetség játékvezetői szakmai munkájának.

Elolvasom
Elnökségi tagok
2025.07.01 - 2030.06.30
Hanacsek Attila
Elnök
Juhász László
Társelnök
Gaál Gyöngyi Krisztina
Tag
Juhos Attila
Tag
Iványi Zoltán
Tag
Solymosi Péter
Tag
Szarka Zoltán
Tag
Népszerű letöltések
Összes
2018. évi elnökségi ülések 2016. évi elnökségi ülések 2014. évi elnökségi ülések 2017. évi elnökségi ülések 2015. évi elnökségi ülések
Legújabb letöltések
Összes
2018. évi elnökségi ülések 2017. évi elnökségi ülések 2016. évi elnökségi ülések 2015. évi elnökségi ülések 2014. évi elnökségi ülések
``` [source: 13]