Az MLSZ elnökségének és főtitkárának felelőssége a játékvezetés leépülésében megkérdőjelezhetetlen

A magyar labdarúgásban az elmúlt évtizedben infrastrukturális és anyagi szempontból óriási fejlődés ment végbe, ám a háttérország egyik legfontosabb pillére, a játékvezetés rendszerszintű leépülésen ment keresztül. Bár a közbeszédben a tévedések miatt legtöbbször a pályán lévő játékvezetőket vagy a VAR-buszban ülőket éri kritika, a probléma gyökere a sportágat irányító Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) legfelsőbb vezetésénél, az elnökségnél és a főtitkárnál keresendő.

Milyen felelőssége van az MLSZ elnökségének és főtitkárának?

Az MLSZ Elnöksége mint döntéshozó testület, és a Főtitkár mint a szövetség operatív irányítója felelnek a magyar futball stratégiai irányaiért és a szakmai bizottságok (köztük a Játékvezetői Bizottság - JB) működési feltételeiért.

1. A szakmai vezetés kiválasztása és számonkérése: Az MLSZ elnöksége nevezi ki a Játékvezetői Bizottság elnökét és vezetőségét. Ha a játékvezetés évtizedes távlatban lemarad a nemzetközi elittől, az elnökség felelőssége, hogy nem kér számon konkrét nemzetközi eredményeket (pl. BL-csoportmeccsek, Eb-/Vb-kerettagság), és tűri a koncepciótlan, belterjes működést.

2. Képzési és utánpótlás-stratégia hiánya: A főtitkár és az operatív vezetés feladata az utánpótlási programok forrásainak és struktúrájának biztosítása. Az elmúlt tíz évben a vármegyei (megyei) szintű játékvezető-képzés és a tehetséggondozás elszigeteltté vált. A fiatal spori-generációk megtartására és nemzetközi szintű nyelvi, fizikai, valamint elméleti felkészítésére nem született hosszú távú, működőképes stratégia.

3. Védelem a klub- és politikai nyomással szemben: A szövetség felsővezetésének feladata lenne a független játékvezetés megóvása. Az elnökség és a főtitkár felelőssége, hogy az NB I-es és NB II-es klubvezetők folyamatos, sokszor nyomdafestéket nem tűrő nyilatkozataival és nyomásgyakorlásával szemben védelmet nyújtson, vagy épp szigorú, érdemi szankciókkal lépjen fel – megelőzve, hogy a bírók megfelelési kényszer alatt, elnyomva fújjanak.

4. Tekintélyrombolás és a VAR felemás bevezetése: A Videóbíró-rendszer (VAR) bevezetésekor a vezetés technológiai projektként kezelte a reformot, miközben a bírók szemléletformálása és az egységes ítélkezési elvek kialakítása elmaradt. A szövetség nem tette transzparenssé a döntéshozatalt (pl. a vitatott VAR-hangfelvételek nyilvánosságra hozatalával), ami tovább rombolta a szurkolók és klubok bizalmát.

Hová süllyedt a magyar játékvezetés? 

A magyar játékvezetés leépülése nem puszta vélemény, hanem mérhető tényekkel és nemzetközi adatokkal alátámasztható folyamat.

• Teljes eltűnés a nemzetközi elitből (BL, Eb, Vb): Puhl Sándor és Kassai Viktor korszakával a magyar játékvezetés a világ élvonalába tartozott (Vb-döntő, BL-döntő, Eb-elődöntő). Kassai 2019-es visszavonulása óta a magyar játékvezetés szinte teljesen eltűnt az európai térképről. Nincs magyar játékvezető a Bajnokok Ligája főtábláján évek óta, a 2021-es és a 2024-es Európa-bajnokságon, valamint a 2022-es világbajnokságon sem hallhattunk magyar fősípszót. Míg a szomszédos és hasonló méretű országok (pl. Románia, Szlovákia, Lengyelország) rendszeresen adnak játékvezetőket a BL-egyenes kieséses szakaszába és a felnőtt tornákra, a magyar játékvezetők zöme a nemzetközi kupák korai selejtezőköreiben kap feladatot.

• Szakmai megnyilvánulások és korábbi FIFA-bírók kritikái: Szabó Zsolt korábbi FIFA-játékvezető nyíltan kimondta: „A magyar játékvezetés nincs fent Európa térképén.” Rávilágított, hogy itthon a szakmai építkezés és a tehetségek mentori gondozása helyett túlzottan a VAR-adminisztrációra tolódott a hangsúly, és elmaradt a nemzetközi elitbe szánt bírók célirányos felkészítése.

• Bizonytalanság és koncepciótlanság az NB I-ben: Az OTP Bank Ligában az elmúlt években rendszeressé váltak a súlyos ítélkezési hullámvölgyek. A VAR ellenére szinte minden fordulóra jut olyan vitatott tizenegyes vagy piros lap, amit maga a Játékvezetői Bizottság is utólag hibaként kénytelen elismerni. A játékvezetők felkészületlensége és felvállalt döntéseik hiánya miatt a meccsek ritmusa megszakad, a mérkőzések gyakran 8–10 perces hosszabbításokba torkollanak a tehetetlen videózások miatt.

• Tömeges létszámhiány az utánpótlásban és a vármegyei osztályokban: A leépülés legalsó, de leghátborzongatóbb szintje az alacsonyabb osztályokban tapasztalható. A vármegyei II. és III. osztályú mérkőzéseken rendszeres, hogy asszisztensek nélkül, vagy egyetlen játékvezetővel rendeznek meg meccseket, mert a fiatalok a fizikai és verbális atrocitások, valamint az alacsony megbecsültség miatt 1-2 év után abbahagyják a bíráskodást.

A kiút: Rendszerszintű reformjavaslatok az MLSZ számára

Ahhoz, hogy a magyar játékvezetés kitörjön az évtizedes elszigeteltségből, az MLSZ elnökségének és főtitkárának az alábbi stratégiai lépéseket kellene megtennie:

1. Nemzetközi menedzsment és külföldi top-oktatók bevonása

Ahogy a válogatottnál Marco Rossi bevált, a Játékvezetői Bizottság élére vagy szakmai tanácsadónak is érdemes lenne egy nemzetközileg elismert, nemrég visszavonult elit bírót felkérni. A hazai bizottsági struktúra évtizedek óta ugyanazon személyi körökre épül: egy külső, nemzetközi szemléletű vezetés felszámolná a személyes összefonódásokat és az elavult módszertanokat.

2. Nyelvi és nemzetközi felkészítési program (Elite Academy)

A nemzetközi kupákban és tornákon a gyors, magabiztos kommunikáció elengedhetetlen. Az MLSZ-nek már a 20-22 éves tehetségek számára kötelező és díjmentes szakmai nyelvoktatást kell biztosítania. A fiatal elit-kerettagok mellé olyan mentort kell rendelni, aki maga is vezetett BL- vagy Eb-mérkőzést, és pontosan ismeri az UEFA jelenlegi elvárásait.

3. Transzparencia és a VAR-kommunikáció nyilvánossága

Sok európai ligához (pl. Premier League, Serie A) hasonlatosan az MLSZ-nek is nyilvánossá kellene tennie a vitatott VAR-döntések hanganyagát és a hivatalos szakmai indoklást. A transzparencia megszüntetné a szurkolók és a klubok részéről érkező összeesküvés-elméleteket, és megvédené a játékvezetőket a megalapozatlan vádaktól.

4. Védelem és szigorú szankciók a klubvezetőkkel szemben

Az MLSZ Fegyelmi Bizottságának drasztikusan szigorítania kell a játékvezetőket nyilvánosan gyalázó, megfélemlítő klubvezetők és edzők büntetéseit. A játékvezetők addig nem tudnak határozott és felvállalt döntéseket hozni a gyepen, amíg a mérkőzés utáni nyilatkozatok miatt rettegniük kell a karrierjükért.

5. Az alsóbb osztályok megbecsülése és toborzási modellváltás

Az utánpótlás-bázis megtartása érdekében az alacsonyabb osztályú meccseken szigorúbb biztonsági előírásokat és azonnali eltiltásokat kell alkalmazni a bírókat bántalmazó játékosokkal vagy szurkolókkal szemben. Az elavult tanfolyami hirdetések helyett az egyetemi sportéletre és a korán visszavonuló utánpótlás-futballistákra építő, professzionális toborzó- és karriermodellt kell felépíteni.

Az MLSZ elnöksége és főtitkára nem háríthatja a felelősséget kizárólag a pályán tévedő játékvezetőkre. A nemzetközi lemaradás, a hazai bizalomvesztés és az utánpótlási krízis mind egy olyan irányítási és képzési rendszer következménye, amelyet az MLSZ felsővezetése hagyott jóvá és tartott fenn az elmúlt évtizedben. Megfelelő reformok, nemzetközi nyitás és átlátható szakmai számonkérés nélkül a magyar játékvezetés továbbra is elszigetelt marad Európában.

Ezért tart itt a magyar játékvezetés? Eltűntek a korábbi FIFA-bíróink

Nagy port kavart a magyar futball berkeiben Szabó Zsolt nyilatkozata. A volt FIFA-bíró egy interjúban beszélt a hazai játékvezetés visszaeséséről, s a Magyar Labdarúgó-szövetség játékvezetői bizottságát vezető Hanacsek Attila felelősségéről. Hamar kiderült, a kritikájával nincs egyedül, s nem csak a futballisták, az edzők vagy a szurkolók elégedetlenek, hanem a korábbi nemzetközi játékvezetőink is. Akiknek a tapasztalatára a jelek szerint nincs szükség idehaza.

– A magyar játékvezetés nincs fent Európa térképén, miközben azeri, litván vagy grúz bírók kapnak komoly nemzetközi mérkőzéseket. Míg a 2010-es években Európa élmezőnyéhez tartozott a magyar játékvezetés, közvetlenül a topligák mögött, addig ma Európa harmadik harmadába csúszott vissza – magyarázta a bunteto.com-nak adott interjúban Szabó, aki 321 mérkőzést vezetett az NB I-ben, majd kitért a regnáló bírófőnök szerepére. – Hanacsek Attila nevét Európában alig ismerik, pedig 2012 óta vezeti a bizottság munkáját: először alelnökként Puhl Sándorral, majd Puhl után elnöknek nevezték ki. Ez már 14 év, és ez idő alatt nem mutatkozott be a Bajnokok Ligájában olyan magyar játékvezető, akit ő nevelt volna ki. Ez jól mutatja, mit sikerült elérnie.

Hanacsek Attila hosszú évek óta vezeti a játékvezetői bizottságot / Fotó: archív

Ezen állításokkal nehéz vitába szállni, hiszen legutóbb például 2019-ben vezethetett meccset magyar bíró a BL főtábláján. A nyári világbajnokságon szintén nem számolnak a honfitársainkkal. Legutóbb hazánkból Kassai Viktor fújta a sípot vb-n, még 2010-ben. (A tavaly BL-döntőt vezető nagykárolyi Kovács István román színekben ténykedik.)

Szabó megszólalása után több korábbi játékvezetőt is meg akartunk kérdezni a „szakma” problémáiról. Két, a neve elhallgatását kérő volt spori is arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi időszakban visszavonult, nemzetközi szintig eljutó kollégák és asszisztenseik tapasztalatára nem nagyon tartanak igényt idehaza. Egyikük szerint, aki letette a sípot, és „fényesebb volt a FIFA-jelvénye”, mint Hanacseknek, azt elfelejtették. Utánajártunk, hol vannak ők most.

A már említett Kassai 2023 óta dolgozik az Osztrák Labdarúgó-szövetség játékvezetői osztályának technikai igazgatójaként, előtte orosz és bolgár bírófőnök is volt. Amint befejezte a játékvezetést, azonnal munkát kapott Oroszországban, méghozzá első számú vezetőként. Egykori segítője, Ring György követte Ausztriába is (előtte Moszkvába, majd Bulgáriába is), őt VAR-menedzserként foglalkoztatják. Fábián Mihály az Óceániai Labdarúgó-szövetségben tölt be hasonló pozíciót. Szintén külföldön kamatoztatja a tudását Vad II István, ő az Egyesült Arab Emírségekben dolgozik videóbíróként.

Vámos Tibor az MLSZ-ben tevékenykedik, de nem játékvezetői fronton, hanem 2020 óta versenyigazgatóként. Többen valamelyik vármegyei igazgatóságait vezetik, így Farkas Ádám (Heves), Szpisják Zsolt (Békés) és Pintér Csaba (Vas), vagy valamelyik vármegyei játékvezetői bizottságot: így dr. Varga Zsolt (Borsod-Abaúj-Zemplén) és Erős Gábor (Komárom-Esztergom) is. Utóbbi országgyűlési képviselő is volt, de az áprilisi választáson nem tudott bekerülni a parlamentbe. Kispál Róbert MLSZ- és UEFA-ellenőrként dolgozik, Németh Ádám VAR-operátorként szokott feltűnni az NB I-ben.

Bede Ferencből tévés szakkommentátor lett. A vitát kirobbantó Szabó Zsolt a Fővárosi Vízművek Sportkört vezeti. Andó-Szabó Sándor teljesen kivonult a játékvezetésből.

Más országokban az a gyakorlat, hogy a magas szinten működő, majd a pályafutásukat befejező játékvezetőket/asszisztenseket azonnal bevonják a felső vezetésbe (lásd Kassai), de itthon valamiért ez nem működik. A felsorolt személyek száma alapján érdekes kérdéseket vet fel a kialakult helyzet.

Ők a bizottság tagjai

A Hanacsek Attila vezette játékvezetői bizottságba legutóbb Iványi Zoltán és Solymosi Péter kerültek be, de ők sem voltak FIFA-bírók, nemzetközi kapcsolataik nincsenek. A bizottság tagjai még Juhász László (társelnök), Juhos Attila, Gaál Gyöngyi Krisztina és Szarka Zoltán. A bizottság egyébként reagált Szabó interjújára, s közölte: „a magyar játékvezetés most építkezési fázisban van”.

Több megkeresés érkezett weboldalunkhoz, hogy vajon mit szív az MLSZ JB. elnöke..

Fél ország nevet Hanacsek Attila szavain.

Látjuk, hogy évről évre egyre mélyebben van a magyar játékvezetés, de a hanacseki arc és statisztikák mindent elbírnak.

Csakfoci.hu írta:

A játékvezetőknek fizikálisan és mentálisan is topon kell lenniük, hiszen többet futnak, mint a játékosok és 22 másodpercenként döntést hoznak a mérkőzéseken. Hanacsek Attila szerint hiába próbálják sokan azt sugallni, hogy rossz irányba halad a hazai játékvezetés, a számok nem ezt mutatják. Az MLSZ JB elnöke szerint ugyanis az utolsó nem VAR-os idényhez képest 80 százalékkal csökkent a rossz ítéletek száma. A hazai bíróvezér szűk körben tartott tájékoztatást az általa felügyelt szakterületek eredményeiről és kihívásairól.

– Az elmúlt évtizedben szinte folyamatosan csökkent a játékvezetők száma itthon, most úgy tűnik, a negatív trendet sikerült megállítani és soha ilyen sokan nem választották ezt a hivatást, mint tavaly – mondta Hanacsek Attila. Mindez azt is jelenti, hogy országosan 3105 aktív játékvezetővel rendelkezünk és most már csak mindössze öt olyan vármegyét találunk, ahol hiány van a bírókból. Az MLSZ JB elnökétől megtudtuk, hogy 2024-ben 1062-en jelentkeztek a játékvezetői tanfolyamokra, míg Budapesten 120 volt ez a szám. Hanacsek szerint mindkettő rekordnak számít, utoljára 1994-ben volt ennyire népszerű ez a pálya, ami nem véletlen, hiszen Puhl Sándor akkor vezette az amerikai világbajnokságon a Brazília-Olaszország döntőtExtra futóteljesítményre van szükség, de mentálisan is topon kell lenni

Hanacsek elmondta: nagyon komoly munkára, elhivatottságra és alázatra van ahhoz szükség, hogy valaki eljusson a profik közé. Kellő kitartással azonban 8-10 év alatt oda lehet érni a legmagasabb szintre. Ugyanakkor kemény fizikai követelményeknek is meg kell felelni, hiszen egy játékvezető mérkőzésenként 8-12 kilométert fut, az NB I-ben ez a szám inkább a felső határhoz közelít. Mindez azt jelenti, hogy egy bíró a legtöbbet futó játékosok futóteljesítményét meghaladó munkabírással rendelkezik. Emellett mentálisan is topon kell lenni, hiszen átlagosan 245 döntést hoznak 90 perc alatt, ami azt jelenti, hogy 22 másodpercenként valamilyen ítélet születik. Az asszisztensek futómennyisége 4-7 kilométer mérkőzésenként és mintegy 45 leshelyzetben vagy lesgyanús szituációban kell állást foglalniuk.

Van következménye a rossz bírói ítéleteknek

A JB elnöke szerint hiába próbálják sokan azt sugallni, hogy rossz irányba halad a hazai játékvezetés, a számok nem ezt mutatják. – Az utolsó nem VAR-os idényhez képest 80 százalékkal csökkent a rossz ítéletek száma, az idei szezonban eddig mindössze három súlyos hibát követtek el a játékvezetők az OTP Bank Ligában, ami rekordalacsony szám, persze még csak a bajnokság felén vagyunk túl – mondta Hanacsek. A hibáknak pedig van következménye, még ha erről a közvéleményt nem is tájékoztatják. A rosszul teljesítő játékvezetőket akár több fordulón keresztül is pihentethetik, ami nem csak erkölcsi, hanem komoly anyagi veszteséget is jelent számukra.

A pontosság és a gyorsaság is fontos

Hanacsek szerint ősszel a döntési pontosság 99,1 százalékos volt, ami soha nem volt ilyen magas. De nem csak az fontos, hogy jó ítéletek szülessenek, hanem az is, hogy minél rövidebb idő alatt. Az idei szezonban ezen a területen is történt előrelépés, hiszen a VAR-vizsgálatok átlagban 29, 5 másodpercet vesznek igénybe és csak tíz olyan összetett vizsgálat akadt, amikor három percnél tovább állt a játék. Az őszi 101 élvonalbeli mérkőzésen összesen 1604 VAR-ellenőrzés volt.

Nem sértődnek meg

A Csakfoci felvetésére Hanacsek Attila beszélt arról is, hogy milyen a viszonyuk azokkal a klubvezetőkkel, akik nyilvánosan bírálják a játékvezetést.

– Nem sértődünk meg a kritikákon, főleg, ha azok jogosak. A Kisvárda vezetője például két esetben is hangot adott nemtetszésének és mindkétszer igaza volt. Egy ízben úgy kaptak gólt, hogy előtte az alapvonalon túlról adta be a labdát az ellenfél, a második esetben pedig nem ítéltek meg a javukra egy jogos 11-est. Hanacsek ugyanakkor kiemelte, hogy a személyeskedő megjegyzéseket a jövőben sem fogják szó nélkül hagyni. A JB-elnök egy ETO-Puskás Akadémia női bajnoki mérkőzést hozott fel példának, amely után a 11-est befújó játékvezetőt „alkalmatlannak” nevezte egy korábbi FIFA-bíró.

Most tényleg az a legfontosabb, hogy videóbíró legyen az Nb. I-ben?

Azt már tudjuk, hogy évek óta megvezeti a Puhl-Berzi duó az MLSZ elnökségét a játékvezetéssel kapcsolatosan. Átverték korábban az alapvonali játékvezetőket, valamint azt, hogy asszisztens ellenőrök és szuper ellenőrök legyenek az élvonalban.

Elérték azt is, hogy senki nem tudja, hogy Puhl Sándor és Hanacsek Attila szuper ellenőrként pontosan mennyit keres havonta, hiszen az ő és haverjaik ellenőri küldését és elszámolásait titkosították.

Megbukott az alelnök úr szakmailag is, hiszen évek óta nincs minőségi oktatás, ellenőrzési rendszer, sőt a profikkal sem foglalkozik. A megyékről ne is beszéljünk, mert Vecsésről azok túl messze vannak.

Most a nagyokos, mindentudó és érinthetetlen nagyvezír kitalálta, hogy videó bíró kell nekünk és be tudja ültetni a monitor elé a saját talpnyalóit. Lassan több haver lesz a meccsen, mint ahányan érdemben hozzátennének a szakmához.

Nem elég, hogy szakmailag megbukott Sándorunk, de sajnos erkölcsileg is.

Visszahozta azt a gőgöt, arroganciát ami ellen küzdött évekig. Hozzá sem lehet szólni, mert aki megszólítja az aláírta a halálos ítéletét.

Csak egy szűk mag élvezi még mindig a bizalmat, mert ők kiszolgálnak mindenkit, bólogatnak a hétvégi küldés reményében. Közben meg rohad az egész Mosonmagyaróvártól Vecsésig.

Megy a háttérben a nyomozás, hogy ki mit ír, ki kivel mit beszél. Lassan már a telefonokat és e-mail forgalmat is le akarja hallgattatni Sanyi.

Kedves Csányi Úr! Lehet, hogy meg kellene hallgatni pár játékvezetőt a problémákról, mert már lejtő végén vagyunk. Nehogy ne legyen kiút a puhli fertőből…