A következő szezontól az NB I-ben is használni fogják a videóbírót. Kassai Viktor visszavonulásával nemcsak egy topbírót veszítettünk el, de a sportdiplomáciánk is gyengült - írja a csakfoci.hu.

Elképzelhető, hogy 6-8 évig nem lesz magyar játékvezető az elit kategóriában, de az „új Kassai” már 1995-ben megszületett. A magyar profi játékvezetői keret egyre öregebb, a fiatalok számára kevésbé vonzó a pálya. Nonszensz, hogy a magyar sporik a kutyájukról igen, de a munkájukról nem kommunikálhatnak. Szabó Zsolt, korábbi FIFA-játékvezetőnk nyilatkozott a hazai játékvezetés legaktuálisabb kérdéseiről.

Szabó Zsolt 2018-ban fejezte be a működést. Azóta a háttérbe vonult, de a játékvezetéstől nem szakadt el, legutóbb Máltán tartott előadást a helyi bíróknak és ellenőröknek, tehát szakmai kérdésekben továbbra is naprakész.

Vannak, akik szerint elkerülhetetlen, hogy még ebben az évben itthon is bevezessék a VAR-t, de akadnak ellenzői is. Mikor debütálhat az NB I-ben az új technika?
– Az új bajnoki szezonban már az NB I-ben is használni fogják a videóbírós rendszert, ezt Csányi Sándor elnök úr már bejelentette. Az MLSZ elnöksége még 2019-ben ennek érdekében létrehozott egy bíráló bizottságot, amely majd értékeli a beérkezett ajánlatokat és kiválasztja a győztest, aki biztosíthatja a technikai hátterét a videóbírós rendszernek. Ugyanakkor nagyon fontos lenne, hogy a játékvezetők minél előbb megkapják a megfelelő elméleti képzést, majd folyamatosan tesztmérkőzéseken kellene gyakorolniuk.

AKI PEDIG ELLENZI, AZ SZINTE A MAGYAR LABDARÚGÁS ELLENSÉGE. ENNEK BEVEZETÉSÉVEL MARADHAT VERSENYKÉPES LABDARÚGÁSUNK ÉS A JÁTÉKVEZETÉSÜNK.

A VAR bevezetése mennyiben változtathatja meg a játékvezetők munkáját az NB I-ben?
– Ez óriási segítség a játékvezetők számára, hiszen minden bíró rémálma, hogy történik valami a pályán, de nem látja. Alapvonali játékvezetőkre nem lesz szükség, de a játékvezetők feladata nem fog változni az új rendszer bevezetésével, hiszen továbbra is arra kell törekedniük, hogy minél kevesebb hibával vezessék le a mérkőzéseket. Ha egy sporit a 90 perc során négyszer is megment a videóbíró, akkor ott nyilvánvalóan képességbeli problémák vannak. Ami fontos változás lehet, hogy nem lesz szükség négy játékvezetői ellenőrre az NB I-es mérkőzéseken, hiszen akár egy ellenőr is el tudja majd látni a feladatát.

Minden NB I-es mérkőzésen lesz videóbíró, vagy csak a kiemelt találkozókon?

A VAR mellett a másik slágertéma Kassai Viktor visszavonulása. Mennyire fogy hiányozni Kassai a magyar játékvezetésnek?
– Két szempontból kell megvizsgálni a történéseket. Kassai Viktor visszavonulásával Magyarország elit játékvezető nélkül maradt, amivel gyengült a sportdiplomáciánk a játékvezetői platformon. Mivel nincs “kvótánk” az elit keretben, ezért előfordulhat, hogy 6-8 évig nem lesz ilyen magasan jegyzett bírónk. Kassai az orosz játékvezetők szakmai főnöke lett, így mostantól azért kell lobbiznia, hogy az orosz játékvezetők az elitbe kerüljenek.

Mindez azt jelenti, hogy elveszítettünk egy topbírót és egy remek nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező vezetőt is.

Nem lett volna értelme itthon tartani Kassait?
– Nyilvánvalóan az lett volna az ideális helyzet, ha itthon kap fontos tisztséget. Szomorú, hogy a tapasztalatát, kapcsolatrendszerét nem a magyar játékvezetés érdekében fogja hasznosítani. Ezen azonban most már felesleges keseregni. Megértem, hogy nem utasította vissza az orosz szövetség ajánlatát. Nagy problémának látom, hogy az elmúlt tíz évben visszavonult bíróink közül senki nem tagja a játékvezetői bizottságnak. Pedig Vámos Tibornak vagy éppen Erős Gábornak biztos, hogy helye lenne benne, hiszen világbajnoki és olimpiai tapasztalatuk is van, de mondhatnám Fábián Mihályt is, aki Ausztráliában a profi játékvezetők felkészítéséért felel. Lehetne még sorolni a neveket, kik nem kaptak lehetőséget tapasztalatuk átadására, amit leginkább a fiatalok tudnának hasznosítani.

Egyre idősebb a profi játékvezetői keret. Van megfelelő utánpótlás?
– 40 év felett van az átlagéletkor az élvonalban, ami nagyon magas. Vannak tehetséges fiatalok, akiket fel lehetne építeni, de sokkal bátrabban kellene hozzájuk nyúlni. Az nem jó, hogy az NB II-ben van 34-35 játékvezető, ami azt jelenti, hogy 3-4 hetente kap meccset egy-egy kolléga. Így nem lehet felkészülni az NB I-re. Ennél is nagyobb problémának látom, hogy míg országosan mintegy 35 százalékkal túl van töltve a férfi keret és sok olyan kolléga van, akinek nem jut meccs, addig megyei szinten hatalmas visszaesés tapasztalható a létszámot illetően. Amíg hat éve volt 3900 játékvezetőnk, most alig van 3000, ugyanakkor a csapatok száma pedig folyamatosan nő. Az messze van az ideálistól, hogy a megyei bíróknak egy-egy bajnoki forduló alatt akár három-négy meccset is le kell vezetniük. Sajnos a fiatalok hamar elveszítik a motivációjukat, hiszen nincs fluktuáció, alig lehet előre jutni a ranglétrán, már nem vonzó számukra a játékvezetői pálya.

Mivel lehetne megnyerni a fiatalokat?
– Leginkább a megfelelő kommunikációval. Érthetetlen, hogy 2020-ban a magyar játékvezetésnek nincs egy Facebook és Instagram oldala, ahol be lehetne mutatni a bírók mindennapjait a fiatal generációnak.

Akiket meg akarunk nyerni a játékvezetői tanfolyamokra, azoknak a mindennapjaikhoz tartozik a közösségi média. A szurkolókhoz is közelebb lehetne kerülni azáltal, ha látnák, hogy a játékvezetők milyen komoly munkát végeznek, hiszen ahogy a játékosok, úgy ők is naponta edzenek, a szezon előtt edzőtáborba vonulnak. Meggyőződésem, hogy jelenleg a szurkolók jelentős része csak annyit lát a bírók életéből, hogy hétvégenként levezetnek 90 percet, amiért sok pénz kapnak, de a háttérről semmit nem tudnak, ami nyilván nem az ő hibájuk.

Kit tart a legtehetségesebb fiatalnak, aki akár Kassai Viktor méltó utódja is lehet?
– Magyarországnak 20 évente van topbírója. Palotai Karcsi bácsi 1935-ben született, Vágner László és Puhl Sándor 1955-ben, Kassai Viktor 1975-ben. Viccesen azt is mondhatnám, hogy a következő “sztárbírónk” 1995-ben megszületett. A mostani fiatalok közül Csonka Bence viheti a legtöbbre, aki amellett, hogy tehetséges, megfelel az UEFA elvárásainak, vagyis megjelenésben és fizikai felkészültségben is rendben van. Furcsán hangzik, de ma már az is fontos, hogy egy játékvezető jól mutasson a képernyőn, atlétikus legyen a mozgása. Az NB II-ben, NB III-ban, valamint a megyékben is vannak tehetségek, akikkel többet kellene foglalkozni, motiválni őket. Én abszolút fiatal-párti vagyok, és a jövőre is gondolni kellene, hiszen öt év múlva is lesz Fradi-Újpest, és akkor már aligha lehet 50-52 éves bíróra bízni a derbit…

A török FIFA-bíró, Cüneyt Cakir a VAR-ról, Kassai Viktorról és az Európa-bajnoki reményeiről is beszélt, amikor kollégánk az edzőtáborban faggatta a terveiről - írja az nso.hu.

„Dzsünejt Csákir” – hallhattuk a bemutatkozást a Calista Hotelben.

A magyar csapatok közül több is Antalyában és Belekben edzőtáborozott, így találkoztunk a 43 éves FIFA-játékvezetővel (a török élvonalban bíráskodók is a török Riviérán készültek a tavaszi feladatokra), aki készséggel válaszolt lapunk kérdéseire – először arra, hogyan is ejti ki ő a nevét.

Cakirt a magyar szurkolók is ismerhetik: 2010 óta vezet a Bajnokok Ligája csoportkörében, két világbajnokságon és két Európa-bajnokságon vezetett már meccseket.

Az első „igazi” kérdés pedig arra vonatkozott, értesült-e a magyar játékvezető Kassai Viktorral kapcsolatos legfrissebb hírekről, a visszavonulásáról, az oroszországi kinevezéséről.

T"ermészetesen! – mondta Cüneyt Cakir. – Viktor tíz éve nemcsak a kollégám, hanem mondhatom, a barátom is. Rengeteg tornán, felkészülésen, továbbképzésen vettünk részt együtt, sokat beszélgettünk, sok közös emlékünk van. Az egyik legjobb játékvezetőről beszélünk, aki szorgalmával, a szakmánk iránti alázatával mindenkinek példát mutatott, személyisége a játékvezetésre is rendkívül jelentős és pozitív hatással volt. Testközelből láthattam, milyen tisztelet övezi őt a pályán és azon kívül egyaránt. Soha nem felejtem el neki, milyen nyitott, barátságos és segítőkész volt velem, amikor megismerkedtünk. Bármilyen kérdéssel fordulhattam hozzá, mindig megosztotta a tapasztalatait, de nemcsak velem, hanem az utánunk következő generáció tagjaival is, többek között ezért is tisztelik a szakmánkban. Nagyon sok sikert kívánok neki az új munkájához, biztos vagyok benne, hogy az elkövetkezendőkben is közeli barátok maradunk.”

Szakmai kérdés is elhangzott: a nemzetközi futballban egyre elterjedtebb a VAR-rendszer, a BL-ben is használják. Melyek a tapasztalatok, és Cakir mit javasol a magyar kollégáknak, ha az NB I-ben is bevezetik?

„Szerintem ez kitűnő eszköz nemcsak a játékvezetést, hanem az egész labdarúgást tekintve – mondta a futballbíró. – A legfontosabb, hogy az egyértelmű és nyilvánvaló tévedéseket kizárja, ebben segíti a munkánkat, illetve nemcsak bennünket, bírókat, hanem a labdarúgókat is védi. Tudom, hogy a szisztéma új, idő kell, hogy mindannyian megszokjuk, de ahogy egyre nagyobb rutinnal használják majd ezt az eszközt, egyre jobban megismerik a csapatok és a szurkolók is a működését, úgy csökken majd a kritika a VAR-ral szemben. A fiataloknak is azt tanácsolom, nézzenek minél több mérkőzést, adaptálni kell a rendszert, úgy megérthetjük, mi miért történik, hogyan lehet a gyakorlatban a legjobban használni.”

Az esztendő legfontosabb futballeseménye – a BL tavaszi mérkőzései mellett – a 2020-as Európa-bajnokság: alighanem ez motiválja a játékvezetőket is.

„Ez nem is kérdés – helyeselt a török sportember. – Nekünk is megvannak a céljaink, két éve a nyári Eb van a fókuszban. Lépésről lépésre haladunk, ezért edzünk, erre készülünk, a nemzetközi mérkőzéseken mutatott kiegyensúlyozott teljesítménnyel lehet a keretbe kerülni – ez a célunk. Különleges torna lesz, hiszen sok ország ad otthont a rendezvénynek. Hatalmas megtiszteltetés lenne harmadszor is mérkőzést vezetni Európa-bajnokságon.”

S ha már a helyszínek…

Az előző Európa-bajnokság döntőjének visszavágóját, a Portugália–Franciaország találkozót Budapesten rendezik. Ki tudja, akár Cüneyt Cakir is lehet a játékvezető…

„Büszke lennék rá – mondta erre. – Hallottam, hogy Budapest gyönyörű stadionnal gazdagodott, nagyon szívesen megnézném.”

Bognár Tamás, Albert István, Buzás Balázs és Kóbor Péter képviseli hazánkat Törökországban, a helyi szövetség edzőközpontjában, Rivában zajló UEFA VAR kurzusán.

A 4 nap alatt az elméleti képzés mellett, éles mérkőzéseken kell elsajátítani a “videobírós rendszert”.

Tamás korábban már 2x1 hétig “tesztelte” a rendszert Hollandiában és Törökországban.

Ha minden rendben zajlik, kollégáink képesítést szereznek VAR rendszert használó mérkőzések vezetésére is.

Már hivatalos, hogy jövő szezontól az Európa-liga csoportköre is használni fogja ezt a fejlesztést.

Sok sikert!

A Diósgyőr az életéért küzd az NB I-ben, ezért minden pont számít a csapatnak. Ezért is harcolt foggal-körömmel, hogy megőrizze egygólos előnyét hazai pályán a Puskás Akadémia ellen szombaton.

Végül mégis 1-1-re végződött a meccs egy különös gólnak hála. Gyurcsó Ádám beívelése után Polgár Kristóf könyökére pattant a labda, de egyértelműen nem szándékosan kezezett a DVTK játékosa. A támadás viszont még élt, a második beadást már Thomas Meissner fejelte kapura, de a gólvonaltúl pár lépésre Jan Vlasko sarkazta a levegőben kapuba a labdát.

A kezezésen kívül is nagy kérdés, hogy nem volt-e lesen a gólszerző, ezt reklamálták hevesen a diósgyőri focisták is, de a felvétel alapján nem lehet igazságot tenni.

Egy pontjával is elmozdult a kieső helyről a DVTK, azonban a Budapest Honvéd csak vasárnap játszik a Fradival, így ismét visszacsúszhat az utolsó előtti helyre. A Puskás Akadémia negyedik a tabellán.

Az NB I-ben is kell a videóbíró: Kassai és a magyar játékvezetők BL-szereplése is a tét .

Az európai topbajnokságokban – a Premier League-et kivéve – már mindenhol használják a  videóbírót, vagy röviden VAR-t (Video Assistant Referee), idén tavasztól pedig a Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakaszában is debütált a technikai újdonság. A megítélése egyelőre nem egyértelmű, ami azonban vitathatatlan: sokkal több a jó ítélet. Szabó Zsolt, korábbi FIFA-játékvezetőnk válaszolt a VAR-ral kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.

Milyen tévhitek vannak a videóbírós rendszerrel kapcsolatban?

– Az egyik tévhit, mely szerint sokkal többet áll a játék a mérkőzéseken – kezdte a csakfoci.hu-nak Szabó Zsolt, aki az elmúlt hónapokban több száz oldalas anyagot olvasott át a téma megismerése érdekében. – Ez a sokkal több átlagban egy percet jelent, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség Szabályalkotó Testületének (IFAB) jelentéséből ugyanis kiderül, hogy az eddigi 94 perc helyett átlagban 95 percig tartanak azok a mérkőzések, amelyeken használják a VAR-t. Sok helyen hallani azt, hogy a játékvezetőnek gyorsan kell ítéletet hoznia. Nyilván az az ideális, ha viszonylag gyors döntés születik, de nincs időkorlát, jó döntést kell hozni és nem gyorsat. Ugyanakkor előfordulhat egy-egy kirívó eset, amikor az ellenőrzés több percig is eltart, de az ítélet pontossága fontosabb.

A MÁSIK TÉVHIT, HOGY ÍGY IS TÖBB A ROSSZ ÍTÉLET. UGYANCSAK AZ IFAB TÁJÉKOZTATÁSÁBÓL DERÜL KI, HOGY PÉLDÁUL A 11-ESEK MEGÍTÉLÉSÉNÉL EDDIG ÁTLAGBAN 90 SZÁZALÉKBAN SZÜLETETT JÓ DÖNTÉS, AMIÓTA VAN VAR, EZ A SZÁM 98 SZÁZALÉK FELETT VAN.

További tévhit pedig az, hogy a szurkolók ellenségesen fogadták az újítást, ehhez képest a megkérdezettek 81 százaléka elfogadja a videóbírós rendszert és úgy gondolja, hogy szükséges volt a bevezetése.

Hogyan és miről kommunikálhat a videóbíró a játékvezetővel?

– Fontos leszögezni, hogy a VAR bevezetésével nincs szükség több játékvezetőre. A hatbírós rendszerben ugyanis van egy játékvezető, két alapvonali játékvezető, két asszisztens és egy tartalék-játékvezető. A videóbírós szisztémában a pályán egy játékvezető, két asszisztens és egy tartalék-játékvezető teszi a dolgát, a VAR-szobában pedig van egy játékvezető, egy asszisztens, illetőleg szükség lehet egy technikusra is, aki azonban nem játékvezető. Ha van egy kétes szituáció, amit a pályán lévő játékvezető nem fújt le, a videóbíró a fülére szól és megkérdezi, hogy látta-e az esetet? Ha azt mondja, hogy igen látta és az ítélet nem egyértelműen hibás, akkor a VAR nem javasolja az ítélet monitoron történő megtekintését. Ha a játékvezető egyáltalán nem látta a szabálytalanságot, vagy a VAR szerint nyilvánvalóan hibás a játékvezető döntése, akkor javasolja a szituáció megnézését és kizárólag a játékvezető dönt arról, hogy mit ítél. Mindkét esetre volt példa a Porto-Roma BL-meccsen. A kétszer 15 perces hosszabbításban a Porto kapott egy olyan 11-est, amit Cakir nem látott, de miután a VAR-szobából felhívták a figyelmét a szabálytalanságra, visszanézte és befújta. Nem sokkal később meggyőződésem szerint a Romának is járt volna büntető, Cakir azonban élőben látta a játékosok közötti ütközést, de úgy ítélte meg, hogy csekély mértékű volt a kontakt a két játékos között. Mivel a játékvezető látta az esetet, a VAR nem ítélte egyértelműen hibásnak a döntést, ezért nem javasolta a megnézést és ezért nem adott büntetőt.

Milyen szituációkat lehet visszanézni?

– Négy olyan meccsszituáció van, amelyet megnézhet a játékvezető. Az első, hogy a gól előtt történt-e szabálytalanság onnantól kezdve, hogy a támadó csapat birtokolta a labdát. Természetesen ebbe beletartozik a leshelyzet is. A másik, ha nem megfelelő játékosnak adja a lapot a játékvezető, vagy második sárga lap felmutatása mellett sem nem állítja ki. A harmadik a 11-es szituáció: ha büntetőterületen belül történik kétes eset, megnézheti a bíró, de ha a tizenhatoson kívül, azt már nem. Akkor sem, ha nagyon jó helyzetből jöhetne valamelyik csapat szabadrúgással. A negyedik pedig a piros lap megítélése. A videóbíró szólhat a játékvezetőnek, hogy egy-egy súlyos szabálytalanságot, vagy erőszakos cselekedetet érdemes újra megnéznie és azután hozhat végső döntést.

Orosz Pál, az FTC vezérigazgatója egyre gyakrabban veti fel a videóbíró hazai bevezetését. Mikor lesz az NB I-ben ennek realitása?

– A következő szezontól még aligha, hiszen akkor már javában kellene tesztmérkőzéseket játszani, képezni a játékvezetőinket és kiépíteni az infrastruktúrát. A bevezetését azonban nem lehet sokáig húzni, előbb, utóbb eljön a VAR ideje nálunk is. Jelenleg olyan országokban gondolkodnak a bevezetésén, mint például Izrael, Svájc, Málta, Írország, míg Horvátországban és Szlovéniában 1-1 mérkőzésen fognak videóbírót használni. Jelenleg háromféle VAR-szobát alkalmaznak Európában: Lengyelországban például három busz járja a stadionokat és ebbe ül be a meccsek alatt a videóbíró, vannak országok, ahol van egy központi VAR-helység – ahogy a vb alatt is volt -, de akad arra is példa, hogy minden stadionban kialakítanak ilyen szobákat.

Lehetséges -e, hogy Kassai Viktor azért nem vezet ebben az évben BL-meccseket, mert az NB I-ben még nincs videóbírós rendszer?

Lehetséges, sőt, biztos, hogy tavasszal már nem is fog vezetni a Bajnokok Ligájában. A BL most már egy nagyon szűk réteg privilégiuma lett, olyan országok játékvezetői kapnak meccseket, ahol van videóbíró, így jobbára olasz, német, spanyol, holland, török, francia bírókat látunk a BL-ben,

egyedül a szlovén Skomina a kakukktojás, de neki a 2018-as felnőtt világbajnokságról is van már tapasztalata, de nyilván az sem hátrány, hogy az UEFA elnöke szlovén. Érdekes, hogy az angolok például két topbíróval is rendelkeznek, de mivel a Premier League-ben még nincs VAR, mégsem jut nekik BL-meccs.

Ezt azt jelenti, hogy addig nem is lesz magyar játékvezető a BL-ben, amíg itthon nem vezetjük be a VAR-t?

– Szerencsére nem jelenti azt, bár a magyar játékvezetők versenyképességét mindenképpen rontja. Ősszel, ha elkezdődik az új Bajnokok Ligája szezon, rengeteg csoportmeccset játszanak, így sok bíróra lesz szükség. Az UEFA folyamatosan képzi az elit játékvezetőit, de jelenleg magyar játékvezetők közül csak Kassai kapott ilyen VAR-képzést korábbi klub vb és ifjúsági vb kapcsán.

Ez pedig előrevetíti azt, hogy Kassait leszámítva, kikophatnak a magyar bírók az európai élvonalból, holott korábban volt olyan kupahét amikor 1-2 BL meccs mellett 1-2 Európa Liga-mérkőzés jutott a magyar bíróknak.

A kieséses szakaszban, ahogy idén is, azonban biztosan csak azok kapnak majd komoly szerepet, akik heti rendszerességgel vezetnek videóbírós meccseket. Ugyanakkor nem szabad azt gondolni, hogy a magyar játékvezetők miatt van szükség a VAR-rendszerre, hiszen ez az egész magyar labdarúgás érdeke.

Hogyan fogadták a labdarúgás szereplői a videóbírót?

– Eleinte sokan kétkedve, de most már az edzők, a vezetők, a játékosok is elismerik, hogy szükség van rá. Mondok egy példát: ha a VAR előtti időszakban mondjuk az utolsó percben a játékvezető befújt egy 11-est, ami sorsdöntő volt a végeredmény szempontjából, percekig ment a reklamálás, a lökdösődés, fel akarták öklelni a bírót. Ehhez képest most mi van? Abból indul ki mindenki, hogy jó a döntés, könnyebben elfogadják, hiszen nincs mit reklamálni. A PSG-MU BL-meccs hosszabbításában befújt videóbírós 11-est is tudomásul vették a hazai játékosok, pedig ezzel kiestek. Sokkal kevesebb feszültség van a meccseken, ami a labdarúgás imidzsének szempontjából fontos.

A VAR előnyei egyértelműek, de mi a hátránya?

– Félő, hogy kivesznek a játékvezetői egyéniségek. Például egy asszisztensnek ma már nem kell kimagasló tudásúnak lennie, hiszen a les, nem les szituációkat mindig visszanézik a góloknál. Az a gyakorlat, hogy az asszisztensek inkább nem intik be a nem egyértelmű helyzeteket, menjen végig a támadás, majd a videóbíró eldönti, hogy les volt-e vagy sem. Azok a készségek fognak kiveszni a játékvezetőkből, amelyek a meccs kézbentartásához kellenek. Ez biztosan nem jó irány, picit olyan, mint az autóvezetés, aki annak idején Zsigulin tanult meg vezetni, az valószínűleg keni, vágja a témát. A mai modern autóknál azonban már sávtartó automatika, ráfutásgátló segít a biztonságos közlekedésben, ami jó dolog, csak éppen nem lesznek megbízható sofőrök az utakon. Összességében azonban sokkal több a VAR pozitív hozadéka, a fő célt, hogy visszaszorítsuk a nyilvánvalóan rossz döntéseket, elértük. Ne felejtsük el, komoly iparág a labdarúgás, komoly pénzekkel, óriási munkaerőpiaccal. Éppen ezért egyre több bajnokságban használják a rendszert és csak idő kérdése, hogy nálunk is bevezessék.

PRIVACSEK ANDRÁS - csakfoci.hu

A videoasszisztens működtetésére a meglévő három megoldás közül – autóbuszos mobil rendszer, stadionokban kiépíthető vagy egy központi helyre telepített stúdió – az utóbbi tűnik a legjobbnak. Szabó Zsolt korábbi játékvezető is így látja, a 321 NB I-es mérkőzést vezető bíró alaposan beleásta magát a témába.

„Lengyelországban három busszal oldják meg, azokkal járják az országot, Olaszországban az eddig a stadionokban kiépített rendszert a következő idénytől központosítják, és a világbajnokságon is Moszkvában volt a videobíró központosított szobája. Szakmailag is ez a legjobb megoldás, hiszen így hatékonyabban oldható meg a működtetés, arról nem is beszélve, hogy nem kell minden stadionban külön VAR-szobát kialakítani.”

A VAR-egység a stadionban lévő összes kamera képét látja, és ezek elemzésével hozhatja meg döntését vagy szólhat a játékvezetőnek, hogy újranézésre érdemes jelenet volt a pályán. A gyepen a játékvezető kezét a füléhez emelve jelezheti, hogy kommunikálni szeretne a VAR-csapattal, míg videózást egy tévékészülék körvonalait mutatva rendelhet el. A videoasszisztens nem utasíthatja a játékvezetőt – mindig a bíró hozza meg a döntést.

„Háromfajta megoldás van. Az egyik: közvetítőkocsikhoz hasonló gépjárműveket kellene beüzemelni, és miután Magyarország nem túl nagy, három ilyen kocsival megoldható lenne az NB I – az más kérdés, hogy ebben az esetben a mérkőzések kezdési időpontját némileg szét kellene húzni. A másik a stadionokba telepíthető rendszer, amelynek az a hátránya, hogy csakis azokban a létesítményekben lenne, ahol aktuálisan éppen élvonalbeli csapat van, a Magyar Kupa-találkozókon gyakran hiánycikk lenne a VAR. A harmadik, amikor egy telepített központ van, mint mondjuk Németországban, Kölnben, és onnan figyelik a mérkőzéseket.”

Most tényleg az a legfontosabb, hogy videóbíró legyen az Nb. I-ben?

Azt már tudjuk, hogy évek óta megvezeti a Puhl-Berzi duó az MLSZ elnökségét a játékvezetéssel kapcsolatosan. Átverték korábban az alapvonali játékvezetőket, valamint azt, hogy asszisztens ellenőrök és szuper ellenőrök legyenek az élvonalban.

Elérték azt is, hogy senki nem tudja, hogy Puhl Sándor és Hanacsek Attila szuper ellenőrként pontosan mennyit keres havonta, hiszen az ő és haverjaik ellenőri küldését és elszámolásait titkosították.

Megbukott az alelnök úr szakmailag is, hiszen évek óta nincs minőségi oktatás, ellenőrzési rendszer, sőt a profikkal sem foglalkozik. A megyékről ne is beszéljünk, mert Vecsésről azok túl messze vannak.

Most a nagyokos, mindentudó és érinthetetlen nagyvezír kitalálta, hogy videó bíró kell nekünk és be tudja ültetni a monitor elé a saját talpnyalóit. Lassan több haver lesz a meccsen, mint ahányan érdemben hozzátennének a szakmához.

Nem elég, hogy szakmailag megbukott Sándorunk, de sajnos erkölcsileg is.

Visszahozta azt a gőgöt, arroganciát ami ellen küzdött évekig. Hozzá sem lehet szólni, mert aki megszólítja az aláírta a halálos ítéletét.

Csak egy szűk mag élvezi még mindig a bizalmat, mert ők kiszolgálnak mindenkit, bólogatnak a hétvégi küldés reményében. Közben meg rohad az egész Mosonmagyaróvártól Vecsésig.

Megy a háttérben a nyomozás, hogy ki mit ír, ki kivel mit beszél. Lassan már a telefonokat és e-mail forgalmat is le akarja hallgattatni Sanyi.

Kedves Csányi Úr! Lehet, hogy meg kellene hallgatni pár játékvezetőt a problémákról, mert már lejtő végén vagyunk. Nehogy ne legyen kiút a puhli fertőből…

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) megvizsgálja a videobíró bevezetésének lehetőségét.

Az MLSZ honlapjának csütörtöki beszámolója szerint az elnökség úgy döntött: "megvizsgálja, milyen szabályozás és feltételrendszer mellett valósítható meg a jövőben az úgynevezett videobíró-rendszer bevezetése a magyar labdarúgásban." Mint a weboldal megemlíti, ennek érdekében a szervezet megvizsgálja a nemzetközi példákat, és az európai szövetség erre vonatkozó irányelveit, célkitűzéseit is.
A videobíró bevezetése azt követően kapott újra nagy hangsúlyt az elmúlt napokban Európa-szerte, hogy a keddi Real Madrid-Bayern München Bajnokok Ligája-negyeddöntő visszavágón a Kassai Viktor vezette magyar bírói csapat több, a találkozót döntően befolyásoló, vitatható ítéletet hozott.
Az MLSZ elnöksége csütörtöki ülésén emellett határozott arról, hogy folytatja a kedvezményes pályaépítési programot, illetve forrásokat biztosít országszerte az amatőr futballra használt focipályák világításának megépítésére. (MTI)