Antal Péter vezeti a DVTK - ZTE találkozót.

Mindenki keresi a játékvezetők pénzét.

Megdöbbentő tartalmú levél érkezett szerkesztőségünkhöz, amelyet közzé is teszünk.

Az ügyben természetesen megkerestük az MLSZ Hajdú-Bihar vármegyei Igazgatóságát.

Az Igazgatónak címzett levelünkben három kérdést tettünk fel:

• A rendkívüli gyors elnökváltásnak van-e köze ahhoz, hogy a játékvezetők kasszájából a korábbi elnök pénzt vett ki személyes használatra?
• Az igazgatóság vagy az MLSZ tett-e bármiféle intézkedést a korábbi elnökkel szemben?
• A házikasszából "kivett" pénzt az elnök az elnökváltáskor visszafizette-e?

Amennyiben érkezik a feltett kérdésekre válasz, úgy azt közzétesszük.

Dr. Csonka Bence vezeti az Újpest - ETO FC Győr találkozót.

Lejárt a négy éve megválasztott játékvezető-testület elnökségének mandátuma.

A bírók ezért március 27-én, szombaton délelőtt 11 órakor elnökválasztó közgyűlést tartottak a Fővárosi Vízművek Váci úti kultúrtermében.

Az NB I-es és az NB II-es bírók, az ellenőrök és a megyei bizottságok elnökei, mintegy 130-an megszavazták a napirendi pontokat, majd Nagy Miklós megtartotta elnöki beszámolóját.

Először általánosságban beszélt az eltelt 4 évről, majdsorra vette a bizottságok, illetve az elnökség munkáját,szólt a gazdasági kérdésekről és magáról a szakmáról is. Többek között örömmel állapította meg, hogy az 1992— 93-as bajnokság őszi mérkőzésein mutatott játékvezetői teljesítményekkel elégedettek lehetnek, mert javult a színvonal.

„Ez a javulás több kedvezőtényező összevetéséből adódott. Kezdődött a tavalyi Anglia—Franciaország Európa-bajnokimérkőzésen mutatott jó játékvezetői teljesítménnyel, ahol köztudottan magyar négyes működött. Ez a mérkőzés nemcsak Puhl Sándor (nyugodtan mondhatom) rendkívüli karrierjét indította el, hanem amagyar játékvezetői kar jobb külföldi és hazai megbecsülését, elismerését is kiváltotta. Tavaly szinte minden rangosvilág- vagy európai eseményen (beleértve az olimpiát is) volt magyar játékvezető.

A legújabb hírek szerint, június 2-án, szintén magyar bírók — Puhl Sándorral az élen— bíráskodnak a Norvégia—Anglia VB-selejtezőn. A tortára a habot (ha élhetek ilyen hasonlattal) az Argentína—Dánia mérkőzésre szóló megbízatás tette fel, ahol a kapott információk szerint bíróink (Puhl vezérletével) szintén kifogástalanul működtek...

De,hadd mondjak egy egészen újhírt, április 21-én Puhl vezeti az AC Milán-Eindhoven BEK-mérkőzést. Sőt, áprilisban a törökországi ifjúsági Európabajnokságon Vágner László képviseli színeinket. Mindezazt jelenti, hogy négy év alatt 107 különböző nemzetközi mérkőzésen bíráskodtak magyar játékvezetők.”

Az elnök befejezésül nem kis elégedettséggel nyugtázta, hogy a testület anyagi hátteremegalapozott. Az elmúlt évben például a bevétel 27.6 millió forint volt. Miután megköszönte a jelenlevőknek az elmúlt négy év munkáját, átadta a szót Aczél Tibornak,a számvizsgáló bizottság elnökének, aki aláhúzta, hogy az elnökség a törvényeknek megfelelően folytatta gazdálkodását.

A hozzászólásoknál először Müncz György, az ellenőrzőbizottság vezetője kifogásolta, hogy a jelölőbizottságból kiszivárogtatták, kik kaptak jelölést az elnöki székre. Közülük Huták Antala televízió Reggel műsorában már „kortesbeszédet” is tartott. Huták erre azt válaszolta,hogy nem tartja magát önjelöltnek, de ha már megkeresték, akkor nem zárkózott el a nyilatkozat elől, s elmondta, hamegválasztanák, hogyan reformálná meg a játékvezetői testület munkáját.

Dr. Szilágyi György többekközött arról beszélt, hogy nem tartja helyesnek egy-egy hiba után a játékvezetők pihentetését. Hiszen a helyzeteket kihagyó játékosokat sem szokták büntetni. Azt is megemlítette, hogy túl szerény volt a JT elnökének beszámolója, mert a játékvezetők sokat köszönhetnek az elnökségnek.

Dr. Laczkó Mihály,az MLSZ elnöke dicsérte a testület eddigi munkáját, és kérte, hogy maradjanak meg továbbra is korrektnek,és segítsék egymást, mert ez sokat jelent amagyar labdarúgás számára.

Mint ahogy ilyenkor szokás, Nagy Miklós elnök a válaszok után az elnökség nevében lemondott. 

A jelölőbizottság vezetője, dr. Neubert Lajos felolvasta, hogy a jelölőlistára Huták Antal, Jaczina Róbert, Kaposi Sándor, Nagy Miklós és Palotai Károly neve került.

Miután Jaczina, Kaposi és Palotai visszalépett, így Huták Antal és Nagy Miklós maradt versenyben. A két elnökjelölt öt-öt perces kortesbeszédet tarthatott.

Ezt követően a jelenlevők megválasztották a júniusbansorra kerülő MLSZ-közgyűlésre Puhl Sándort, Hartmann Lajost, Ring Jánost, Divinyi Bélát és Nagy Bélát küldöttnek.

Következett a szavazás, majd a szavazatok számlálása. Végül az első körben felszállt a fehér füst. Drigán György, a szavazatszámláló bizottság vezetője közölte, hogy a két elnökjelölt közül Huták Antal 45, Nagy Miklós 82 szavazatot kapott,í gy a volt elnök újabb négy évre megkapta a bizalmat.

A számvizsgáló bizottság vezetőjévé Aczél Tibort, kétt agjává Szekeres Ferencet és Hévízi Ottót választották. Nagy Miklós meghatottan köszönte meg a tagságnak a bizalmat, majd így nyilatkozott:

— Nehéz napok állnakmögöttem, mert sok mindenmendemondát hallottam. Dejólesik, hogy újra bizalmatszavaztak nekem. Egy tény: figyelmeztetés számomra, hogy 45-en ellenem voksoltak. Ez azt jelenti, hogy még többet kell tennem a testületért. Ígérem, hogy ezt meg is teszem.

Házasodna a gazda: szekszárdi focibíró is harcba szállt Vivien kegyeiért - írja a teol.hu.

Egy szekszárdi fiatalemberért, Lengyel Sándorért is szoríthatnak a televíziónézők az RTL Klub népszerű párkeresőjében. Elkezdődött a Házasodna a gazda.

Egy tordasi gazdasszony, Vivien szívét próbálja meghódítani egy szekszárdi fiatalember. A 42 éves Lengyel Sándort sokan a focipályákról ismerik, hiszen aktív labdarúgó játékvezető. Néhány éve azért írt róla a Teol.hu, mert csatát nyert a gyilkos kórral szemben. A mindig vidám, jókedélyű sportember most nagy fába vágta a fejszéjét, a Házasodna a gazda párkeresős reality-ben száll harcba a szőke Vivien kegyeiért. 

Sanya – ahogy a barátok többsége szólítja – alaposan kitett magáért a hétfő esti, első adásban. Vivien kisfiának egy focilabdát, a gazdasszonynak egy szívlakatot vitt, amelynek a kulcsát magánál tartotta, de nem feledkezett meg a lovakról sem, egy zacskó sárgarépa is lapult az ajándékok között. Úgy tűnik, megvan a szimpátia a gazdasszony és a focibíró között, de azt, hogy meddig jutnak az ismerkedésben, csak a későbbi adásokban fog kiderülni. 

Így írt róla az RTL Klub a hivatalos, internetes oldalán. 

Sanyának négy férfival kell megküzdenie – hogy sikerül-e neki, azt önök is figyelemmel követhetik minden hétköznap 21.30 órától az RTL Klub Házasodna a gazda című műsorban. 

Az elmúlt időszakban sok játékvezető Wikipédia oldalát törölték.

Szerkesztőségünk felülvizsgálta a játékvezetők egyéni wikipédia oldainak linkjeit, így mi is töröltük a hibás elérhetőséget.

Nagy volt a feszültség vármegyénk focibírói között, amely a csapatokat is nagyon foglalkoztatta. 

A hajdú-bihari játékvezetők elnöke, Horváth Róbert ugyan a hírek szerint már az előző szezon végén lemondott, de az MLSZ Játékvezetői Bizottságának elnöke, Hanacsek Attila mégsem fogadta ezt el. Eddig tartott a nagy csetepaté, a legfrissebb hírek szerint végül az a megállapodás született, miszerint a korábbi NB I.-es játékvezető, Veizer Roland vette át Horváth Róbert helyét.

A hajdú-bihari focidrukkerek 2024/2025-ös szezonban sem unatkozhatnak, hiszen a DVSC (NB I., és NB III.) és a DEAC (NB III.) meccsein kívül a vármegyei bajnokságokban is hétről hétre izgalmas összecsapásokat rendeznek. A „mennyei megyei” élvonalában már négy fordulót, míg az alsóbb osztályokban két játéknapot rendeztek. Eddig csak egy mérkőzésen történt rendkívüli eset, a Hajdúdorog–Józsa összecsapás a 70. percben egy súlyosnak tűnő sérülés miatt félbeszakadt – azóta kiderítettük, hogy a mentővel elvitt játékos hogy van, majd a csapat tagjai a sérült társuknak is üzentek. Az előző hétvégén 26 meccset rendeztek, minden találkozón volt egy játékvezető és két asszisztens – ahogyan az MLSZ adatbankja szerint most szombaton és vasárnap is lesz.

Azonban a hajdú-bihari csapatok háza tájékán egyre inkább téma, hogy vajon mi történik vármegyénkben a bíróknál? Ugyanis az a hír járja, hogy a társaságon belül nem túl rózsás a helyzet, többen is feszültek a kialakult helyzet miatt.

2022-ben Sápi Csabát Horváth Róbert váltotta az elnöki székben

Ahogyan arról a focibiro.hu írt, a Hajdú-Bihar vármegyei játékvezetők hitvesztettként vették tudomásul, hogy az MLSZ Hajdú-Bihar megyei Igazgatósága a 2021/2022-es szezonban négy fordulóval a bajnokságok vége előtt, azonnali hatállyal visszavonta Sápi Csaba Imre játékvezetői bizottság elnök megbízatását.  

Sápi Csaba Imre, korábbi FIFA-játékvezető és 2004-ben az év játékvezetője 2014. január 1. óta látta el a játékvezetői bizottságunk elnöki feladatait, amely idő alatt folyamatosan kiállt a játékvezetők érdekei mellett. Egyik legutolsó fellépésével – az Esztár–Konyár vármegye II.-es meccs már az első félidőben félbeszakadt, amely vitás esetet szült – is egy játékvezető kollégájának döntését védte, amelyet követően az MLSZ Hajdú-Bihar megyei Társadalmi Elnöksége visszavonta megbízatását.  

A hajdú-bihari bírók aztán egységesen tiltakoztak Sápi Csaba Imre visszaléptetése ellen. Szolidaritásukat kifejezve, a 2022. május 7-8-ai amatőr vármegyei meccsek 15 perc késéssel kezdődtek el.

Sápi Csaba után a napjainkban is NB I.-es asszisztens Horváth Róbert lett az MLSZ Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság Játékvezetői Bizottságának elnöke.

Egy éve is botrány volt a hajdú-bihari bíróknál

Mint arról a focibiro.hu is beszámolt, az egyik tapasztalt játékvezetőről, Tatár Imréről készült egy meccsfelvétel, amelyen a Hajdúszoboszló csapata vitatta a kiállítás tényét. Emiatt a Horváth Róbert elnök egy hétvégére eltiltotta volna a működéstől, azonban emiatt ő bejelentette a 24 éves pályafutása végét és visszavonulását, sőt, kilépett az elnökségből is.

Aztán a játékvezetői összejövetelen a JB-elnök a társasággal elemeztette a csapattól kapott videót, amely valóban több sebből vérzett, a félperces jeleneten sok játékvezetői hiba volt látható. Ennek ellenére az alelnök Tatár Imre a maga igazát hajtotta, néhány játékvezetőtársával együtt.

A spori visszavonulásával a hajdú-bihari elnökségben egy, a vármegyénkben működő szakember maradt, a küldő/ellenőr, Török Zoltán – mindenki más országos, akikkel sokat nem is találkoznak a játékvezetők és úgy hoznak döntést róluk, hogy több játékvezetőt csak névről ismernek, arcról már nem.

Nagy a feszültség a hajdú-bihari játékvezetőknél

Egy több mint 100 fős közösséget nem egyszerű kézben tartani, természetesen már korábban is voltak a társaságon belül csetepaték, viták. Azonban talán az utóbbi hónapokban csúcsosodott ki a konfliktus:

Horváth Róbert elnök szerint ez nem fér bele, éppen ezért eltiltotta az ellenőr Török Zoltánt – aki egyébként a bírók küldője is.

A vármegyei csapatok körében az a hír járja, hogy az említett eset után a hajdú-bihari játékvezetők körében hatalmas belviszály alakult ki, ami után még Horváth Róbert is lemondott státuszáról – a Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottságának elnöke, Hanacsek Attila ezt mégsem fogadta el – azóta hónapok óta, a játékvezetők edzőtábora után sem volt változás.

Vajon lesz változás a hajdú-bihari bíróknál?

Ahogyan a goal.com is írta, több tapasztalt, Hajdú-Bihar vármegyében még a csapatok körében is elismert spori bojkottálja a szezon kezdete óta a meccseket. Bár jelenleg úgy tűnik, hogy nincsen nagy játékvezetői hiány, hiszen a rendszeresen induló tanfolyamoknak köszönhetően egyre több az utánpótlás – akik nyilván a szabályok szerint próbálnak eljárni, és igyekeznek a lehető legjobb döntést meghozni a játéktéren, azonban az „öreg motorosok” segítsége mégis sokat jelentene.

Szeptember elején azonban Hanacsek Attila – aki jelenleg a magyar játékvezetők „mindenható ura” – dönthetett afelől, hogy Horváth Róbert helyett immáron Veizer Roland lett a Hajdú-Bihar Vármegye Játékvezetői Bizottságának az elnöke.

A lejátszott 46 NB-s férfi mérkőzésen a játékvezetők 198 sárga lapot és 10 piroslapot osztottak ki.

A vasi játékvezető 100. alkalommal fújta a sípot az NB. II-ben.

A szentgotthárdi fiatalember 2008-ban vizsgázott le, 2011-től már NB. III-as kerettag volt, míg az első NB. II-es mérkőzését 2016-ban vezette. Azóta még 99. alkalommal fújta a sípot.

Ákosnak új feladatkörben is helyt kell állnia, hiszen 2024. október 1-től a szentgotthárdi önkormányzat képviselője is lesz.

További sok sikert kívánunk.

A két zöld-fehér csapat mérkőzését Rúsz Márton vezeti.

A szomszédvári csapatok mérkőzését Kárpály Mihály vezeti.

Jószívű, jó indulatú, jólelkű, szerény, szorgalmas, igazságos – néhány jelző, amelyeket a hajdani tatabányai, világhírű sípmesterről, sportvezetőről hallhattunk azoktól, akik közel álltak hozzá. Emsberger Gyula száz évvel ezelőtt, 1924. szeptember 22-én született.

Emsberger Gyula Tatabánya egyik elődtelepülésén, Felsőgallán született. 1947-ben vizsgázott, az üzemi bajnokságból indult, FIFA-bíró vált belőle. Ausztrália kivételével minden földrészen fújta a sípot, eljutott az 1970-es mexikói világbajnokságra is. A magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban utoljára az MTK–Honvéd összecsapást dirigálta 1974-ben, és még ebben az évben a FIFA a Málta–NSZK Eb-selejtezőn köszönt el tőle. 1997. május 4-én, stílszerűen Felsőgallán vezette utolsó mérkőzését.

A focitól nem tudott elszakadni, 1975-től 1979-ig az élvonalbeli Tatabányai Bányásznál technikai vezetőként dolgozott. Sokáig a megyei játékvezetői testület elnökeként is tevékenykedett, 1994-ben tiszteletbeli elnöki címet kapott. 1997-ig országos ellenőri feladatokat látott el. Tisztességét soha nem kérdőjelezték meg, korának tisztelt és elismert bírója volt, Tatabánya önkormányzata 2000-ben Ezüst Turul Díjat adományozott neki. Emellett több elismerést kapott, például a Magyar Sportért Kitüntető Címet, illetve kiemelkedő társadalmi munkájának elismeréseként Aranysíp-díjat vehetett át. 2012-ben alapították meg vármegyénkben az Emsberger Gyula-díjat, amelyet minden évben a legjobb teljesítményt nyújtó 25 év alatti játékvezető érdemel ki.

– Édesapám kemény ember volt, ezt nem lehet tagadni. De igazságos. Rengeteget köszönhetek neki. Nem csak a sport szeretetét, hanem azt is, hogy már a ’60-as években kérte, hogy tanuljak nyelveket. Akkor ez még nem volt „divatos” idehaza, de a világot járva látta a nyelvtudással járó előnyöket – tudtuk meg Tamástól, aki dolgozott tolmácsként is, és 1991 és 1993 között a magyar labdarúgó-válogatott technikai vezetőjeként. Benne nem vetődött fel, hogy játékvezető legyen. 

- A focival sikerült „megfertőznie”, a bíráskodással nem – folytatta Tamás. – Kisgyerekként mindig vitt magával a mérkőzésekre, hallottam azt is, amikor szidták. Nekem ez nem hiányzott. Édesapám imádta a játékvezetést, megdolgozott azért, amit elért. Hetente egyszer együtt edzett legnevesebb kollégáival, Zsolt Istvánnál, Vadas Györggyel és Gere Gyulával Budapesten a BKV-pályán, sokat beszélgettek egymással, megosztották a tapasztalataikat. Abban az időszakban így tudtak felkészülni, nem volt internet, videó sem nagyon, újságcikkből is kevesebb. Mindent megtett azért, hogy sikeres legyen, noha előfordult, hogy elpártolt mellőle a szerencse. Gondolok itt arra, hogy 1971-ben az Interkontinentális Kupa döntőjére a FIFA az olasz Aurelio Angonesét és a skót Alastair McKenzie-t, illetve édesapámat delegálta, és az akkori gyakorlat szerint a helyszínen, másfél órával a meccs előtt sorsolással döntötték el, ki lesz a játékvezető, ki az egyes, ki a kettes számú partjelző. Ő lett a kettes... – elevenítette fel emlékeit Emsberger Tamás.

P. Nagy Lászó, a Tatabánya kétszeres ezüst- és kétszeres bronzérmes labdarúgója Emsberger Gyulának köszönheti, hogy leigazolta a Bányász. 
– A Rakamaz játékosa voltam, és a ’70-es évek derekán, amikor Gyula bácsi technikai vezetőként dolgozott a Bányásznál, megkeresett, hogy látott korábban játszani, örülne, ha a Tatabánya játékosa lennék. Szimpatikus volt, hamar meg is egyeztünk, szinte kezdeményeznem sem kellett, már sorolta is, hol fogunk lakni, gyermekem hová járhat óvodába, úgy előkészítette nekem a terepet, hogy tényleg csak a focira kellett összpontosítanom. Rengeteget köszönhetek neki! – avatott be a Tatabányára igazolásának körülményeibe a volt kiváló középpályás, edző. 

Forrás: Nagy Miklós: Rendkívül értékes, szerethető, szimpatikus ember volt Emsberger Gyula / Fotó: Mirkó István / Forrás: Nemzeti Sport

Nagy Miklós, a Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezetői Testületének korábbi elnöke nemcsak jó munkakapcsolatot alakított Emsberger Gyulával, barátjának is tekintette.

– Rendkívül értékes, szerethető, szimpatikus ember volt Gyula. Pályafutása is példaértékűnek tekinthető, és az a munka is, amelyet már sportvezetőként láthattunk tőle. Folyamatosan kereste a tehetséget, egyengette az útjukat. Ha azt látta, hogy valaki többre viheti, azonnal jelezte felénk, nem engedte el a kezét, jó tanácsokkal látta el, minden segítséget megadott neki ahhoz, hogy felkerüljön az országos keretbe. Szívesen jött mindig az országos keret edzőtáboraiba, részt vett a bálokon, más rendezvényeinken is – osztotta meg emlékeit velünk a volt FIFA-játékvezető.

Abraham Klein, az 1982-es, Olaszország–NSZK (3-1) világbajnoki döntő egyik partjelzője, számos legendás válogatott mérkőzés játékvezetője, az Izraelben élő hajdani kiváló sípmester először az 1970-es mexikói vb-n találkozott Emsberger Gyulával. Ezt követően is tartották a kapcsolatot és többször találkoztak egymással.

– Ó, a Gyula! Nagyon jó fiú volt! – lelkesedett, amikor megtudta, hogy kiről szeretném faggatni. – Örültem amikor megismertem, nagyon jó volt, hogy magyarul beszélgethettem valakivel Mexikóban. (Zárójelben jegyzem meg, Temesvárról származom, románul 75 éve nem beszéltem. De a magyart Nagy Miklós kollégám és barátom jóvoltából naponta „karbantartom”.

Gyula a tornán partjelzőként kapott szerepet, egyszer sírt is, hogy nem fújhatja a sípot  – mesélte a márciusban 90. születésnapját ünneplő kiválóság. – Próbáltam azzal vigasztalni, hogy idáig eljutni is hatalmas teljesítmény, rengeteg kiváló bírónak ez sem adatik meg. Nagy Miklós meghívására többször részt vettem a magyar játékvezetők edzőtáborában, és abban az időben mindig ott volt Gyula is. Kérte többször, figyeljem majd a tatabányai Kassai Viktor pályafutását is. Úgy történt, örülök, hogy ő is öregbítette a magyar labdarúgó-játékvezetők hírnevét – tette hozzá Abraham Klein. 

Erős Gábor és Kassai Viktor is sokat köszönhet Emsberger Gyulának
Fotó: Korponai Tamás / Forrás:  Nemzeti Sport

Emsberger Gyula Kassai Viktoréknak is segített

– Emlékszem, 1990-ben, amikor a pályafutásom kezdtem, az egyik ifjúsági mérkőzésre látogatott el Gyula bácsi – mondta Kassai Viktor, aki 2008-ban olimpiai, három évvel később pedig Bajnokok Ligája döntőn is fújhatta a sípot. – Az Árpád Hotelben ültünk le beszélgetni. Nagyon kritikus volt, felhívta a figyelmem a hibáimra. Elmondta, annak tud csak segíteni, akiben látja, hogy jobb lehet, magasabb szintre is eljuthat, és ő maga is szeretné, hogy magasabb szintre léphessen. Később aztán ajánlott az országos keretbe is, sikerült megragadnom a lehetőséget. Arra is emlékszem, hogy első élvonalbeli mérkőzésemen, 1999-ben, a Zalaegerszeg–BVSC összecsapáson a lelátón szurkolt értem. De nem én voltam az egyetlen, akinek segített vármegyénkben, Erős Gábor és Horváth Sándor is sokat köszönhet neki. 

– Példaképként tekintek Gyula bácsira, számomra is kijelölte azt az utat, amit sokan szerettek volna elérni. Ha nem egyengeti az én pályafutásomat is, akkor nem valószínű, hogy Kassai Viktor munkáját segíthettem volna a Bajnokok Ligája-döntőben, illetve a pekingi olimpia fináléjában. Sok jó tanácsot kaptunk tőle és fogadtuk meg, szerintem büszkén tekint le ránk is odaföntről... – mondta Erős Gábor

(A videón az 1970-ben, Sevillában rendezett Spanyolország–Észak-Írország (3-0) Európa-bajnoki selejtező jelenetei láthatók. A találkozón Emsberger Gyula fújta a sípot.)