2011. március 12- én szombaton, Nagykanizsán került sor az alapfokú labdarúgó játékvezetői tanfolyam zárására. A szóbeli vizsga Dubraviczky Attila vizsgabiztos jelenlétében zajlott. Gyarmati Tibor által vezetett képzés hallgatói előzőleg írásbeli vizsgát tettek. A vizsgabizottság döntése értelmében a harminc jelölt sikeres vizsgát tett.
A vizsgán részt vett Józsi György az MLSZ Zala Megyei Igazgatója, aki köszöntötte az új játékvezetőket. Kérte, hogy lelkiismeretes munkájukkal segítség labdarúgásunk fejlődést.

A vizsgázók a helyszínen átvehették előzőleg megrendelt felszerelésüket. Majdnem mindegyikük működésre jelentkezett, így ők a jövő héten bemutatkozhatnak a megyénk mérkőzésein.

A szombati Fradi-Vidi rangadót Kassai Viktorra bízták, ami nem keltett senkiben meglepetést, hiszen a 35 éves tatabányai játékvezető jelenleg az elsőszámú magyar bíró. Vezetett már olimpiai döntőt, világbajnoki elődöntőt, így a magyar futball egyik legfontosabb diplomatája jelenleg. A játékvezetők általában nem a média hősei, hiszen ritkán szerepelnek, nem túl gyakori, hogy hosszabb interjút adnak, Kassai Viktor ellenben most megtette. Népszerű rovatunk, a "Tilos passzolni!" vendége ezen a héten ő, akit kérdeztünk arról, próbálták-e már megvesztegetni, mit szólt ahhoz, amikor leiratkozott róla egy-egy hazai csapat, tényleg rosszabbak-e az NB I-es bírók, mint a hazai bajnokság, de szóba kerül az is, akarták-e már megverni a pályán, rákérdeztünk a kedvenc csapatára, és arra is, alacsonyabb osztályban szerinte "anyáznák-e" őt.

1. félidő

1. Előfordult valaha, hogy bármilyen módon megpróbálták megvesztegetni? Mit tett?
– Szerencsére nem. Utoljára a 80-as évek elején volt olyan eset, hogy játékvezetők idehaza megvesztegetési ügybe keveredtek, azóta az NB I-es játékvezetői kar kívül esett minden híresztelésen. Az elmúlt években Európa számos országából hallottunk hasonló ügyekről, de itthon ezek szerencsére elmaradtak. Labdarúgás sajnálatos velejárója a játékvezetői tévedés is, hiszen előfordul, hogy egyes szituációkban a másodperc törtrésze alatt rosszul ítélünk meg dolgokat.

2. Amikor akadt olyan NB I-es csapat, amelyik kérte, ne küldjék a meccsére, megkérdezte-e az adott vezetőket, hogy mi a bajuk?
– Nem minket minősített eddig sem, ha volt olyan csapat, aki nem kért belőlünk. Ha a Bajnokok Ligája-címvédő Internek három hónapon belül kétszer sem akadt velünk semmi gondja, és tudtommal más BL-ben szereplő csapat sem volt, amely azt kérte volna, ne küldjenek minket hozzájuk. A múltban valóban előfordult idehaza olyan eljárás, hogy a csapatok jelezték a Játékvezetői Bizottság felé, hogy kiről szeretnének „leiratkozni”, de mostanra ez megváltozott, ilyenre már nincs lehetőségük a kluboknak. Soha senkit nem kérdeztem meg egyébként erről a kérdésről, mert ha volt is ilyen, az hozzánk direktben nem jutott el. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy egy faliújságra kifüggesztik, hogy ki hova nem mehet meccsre, ez az egyesületek és a JB-vezetés belügye volt.

3. Ártott-e a hazai karrierjének, megítélésének a ZTE-Videoton találkozón megtörtént eset, ami után Mezey György is kritizálta 2010 tavaszán, de Puhl Sándor is azt mondta, azon a meccsen nem volt topon, jobb teljesítményt várt Öntől?
– Nem gondolom, hogy ártott volna az eset a megítélésemnek, vagy nagyjából annyira, mint esetleg annak a játékosnak, aki kihagy egy büntetőt. Ha utána jól teljesít, elfelejtik, ellenben ha 10-ből 8-szor ront, akkor megkérdőjelezik a tudását. Ez érvényes játékosra és játékvezetőre egyaránt. Érzésem szerint nekem utána sikerült bizonyítanom az NB I-nél magasabb szinten is, ezért nem gondolom, hogy döntően befolyásolt volna valamit is az említett eset.

4. Hol tiszteli Önt jobban a közeg (szurkolói, vezetői): idehaza vagy külföldön?
– Ez változó, hiszen másfajta tiszteletet vívtunk ki itt és ott. Külföldön alapból sokkal jobban tisztelik a bírókat a vezetők és a szurkolók is, úgy tekintenek ránk, mint ennek a sportágnak fontos résztvevőire. Nem mi vagyunk a főszereplők, de ettől még természetes mindenkinek, hogy tisztelnek minket. Itthon alapból inkább negatív a játékvezetők megítélése. Ettől függetlenül az NB I-ben lehúzott bő egy évtizedet és az elmúlt évek nemzetközi eredményeit itthon is elismerik.

5. Mi van magasabb színvonalon Ön szerint: az NB I-es mérkőzések vagy a játékvezetők hazai teljesítménye?
– Ezt nagyon nehéz összevetni. Persze, gyakran hallom én is, hogy azt mondják, miért nem vezetünk úgy, mint külföldön?! A játékvezető viszont csak alkalmazkodik a játékhoz, ő nem tudja meg nem történtté tenni a dolgokat, a szabálytalanságokat sem ő követi el, hanem a játékosok. Hallunk olyan kritikákat, hogy idehaza gyakran szétfújjuk a meccseket, de amíg külföldön BL-csúcsmérkőzéseket lehoznak a sztárcsapatok 15-20 "faulttal", addig előfordult, hogy egy hazai Ligakupa mérkőzésen több mint 50 szabálytalanság volt. Mindenesetre én semmiképpen sem tartom gyengébbnek a hazai élvonalban tevékenykedő bírók teljesítményét az NB I-es színvonaltól.

6. Az a hír járja a játékosok körében, hogy a nagyobb nemzetközi sikerei után teljesen más lett a stílusa, lekezelőbbnek tűnt. Lehet ebben valami?
– Ezt a vádat is sokszor megkapom, hogy lekezelő, nagyképű vagyok. A magabiztosságot, a határozottságot valaki olykor láthatja nagyképűségnek, akad, aki félreérti ezt. Úgy gondolom, nemcsak én, hanem az összes magyar NB I-es játékvezető tiszteli a labdarúgásban tevékenykedőket, sajnos fordítva ez nem mindig így van. Legendák persze vannak, olyan játékvezetőkről, akik beszólogattak játékosoknak, azonban hasonlót a mai élvonalbeli keretből senkiről sem tudok feltételezni.

(fotó: vidi.hu)

7. Az Önt ismerők szerint azzal magyarázza a kinti és itthoni teljesítménye közti különbséget, hogy a magyar játékosok viselkedése, hozzáállása sokkal rosszabb, mint a kinti társaiké, így a játékvezető dolga is nehezebb. Így van?
– Nem a játékosok hozzáállását mondanám rossznak. Teljesen más egy olyan közegben vezetni, ahol a szereplőkkel régóta ismerjük egymást, közös nyelvet beszélünk, sok minden felgyülemlett bennünk az elmúlt évek alatt. Van olyan játékos, aki még 1999-ben, az én első NB I-es meccsemen is játszott, és most is találkozok vele a gyepen. Rengeteg pozitív és negatív dolog történt az évek során, ezért is más a viszony a hazai labdarúgókkal. Sajnos nagyban nehezíti a hazai kollégák dolgát, hogy a játékosok sokkal több felesleges szabálytalanságot követnek el, mint a külföldiek, ezért többet kell sípolni, kevésbé élvezhető egy találkozó, a drukkereknek pedig az jön le, hogy a játékvezetők már megint szerepelni akarnak, holott nem mi befolyásoljuk azt, hogy a játékosok tudnak-e szabályosan szerelni.

8. Mennyit keres egy élvonalbeli játékvezető?
– Egy dolgot érdemes leszögezni: a magyar futballszereplők közül kizárólag a játékvezetők azok, akiknek a díjazásuk most is nyilvános, csak a szövetség honlapját kell ehhez megnyitni. Az érem másik oldala pedig az, hogy idehaza milyen alacsonyan vannak a játékvezetők bérei. Alulfinanszírozott ez a terület, ebben a szakmában mindenki amatőr, még az NB I-ben tevékenykedő kollégák is munkahelyükről esnek be egy-egy hétközi mérkőzésre. Európai viszonylatban San Marinóval és Albániával szinte holtversenyben az utolsó ötben vagyunk ezen a téren, ahhoz képest, hogy az elért eredményeket tekintve messze nem ezen a szinten kezelik a magyar játékvezetést, hiszen kis túlzással szakmailag az első ötben van a helyünk az elmúlt évek eredményei alapján.

9. Egyszer azt írták a The Timesban hogy a Premier Leauge-be kellenének külföldi bírók, és példaként Kassai Viktort említették. Lát-e rá esélyt, hogy valaha az angol élvonalban Leagueben vezessen?
– Szerintem nem. Az én pályafutásom alatt ennek nincs realitása. A játékosok terén természetes, hogy rengeteg a légiós, de a játékvezetőknél még más a helyzet, ez a játék amúgy sem rólunk szól. Viccesen mondhatnám, hogy ez rossz hír azoknak, akik nem kedvelnek, mert egy jó ideig még biztosan az NB I-ben vezetek majd.

10. Az IFFHS szerint 2010 ötödik legjobb bírója lett. A másik négy miben jobb Önnél ( Webb, Irmatov, Busacca, de Bleeckere)?
– Semmivel sem jobb a másik négy, mint ahogy az utánam következő tizenöt sem rosszabb. Ezt a dolgot ugyanis nem lehet mérni, mint ahogy Rooney, Messi vagy C. Ronaldo megítélésében is a pillanatnyi forma és a szimpátia dönt. Ami ennél sokkal fontosabb, hogy társaimmal együtt benne vagyunk az elitben, nevezhetjük ezt az európai TOP10-nek, amelyben már nincsenek nagy különbségek, ellenben ennek a 10-nek a tagjait küldik a nemzetközi csúcsmérkőzésekre.

2. félidő

1. Melyik a kedvenc csapata?
– A Tatabányai Bányász, lévén azon nőttem fel. A Kiprich, Plotár, Vincze trió miatt érdemes volt meccsekre járni, gyermekkorom meghatározó élménye volt. Akkoriban szinte mindig teltház előtt játszhattak a csapatok, ezért fájó most azt nézni, sokszor ma már milyen kevesen vannak nemcsak a tatabányai, hanem szinte az összes magyar stadionban.

2. Vágner László nélkül ugyanitt tartana?
– Mindenképpen szükséges az, hogy legyenek olyan vezetők és volt kollégák, akik végig segítenek egy játékvezetőt a karrierje során. Azt azért fontos leszögezni, hogy csak sportdiplomáciával semmit sem lehet elérni, hiszen a segítség kizárólag a játéktér vonaláig tart, a pályán már csak magamra és az asszisztenseimre számíthatok. Puhl Sándor volt az első, aki felismerte bennem a tehetséget, és JB-elnökként 2000-ben elkezdte egyengetni a pályafutásomat mindössze másfél éves NB I-es kerettagság után. Így bizonyíthattam nemzetközi ifi tornákon, hazai rangadókon, majd 2003-tól FIFA kerettagként már válogatott meccseken, bár akkoriban inkább még Azerbajdzsánba és Örményországba vitt az utunk. 2006-tól került Vágner László a JB élére, ő is mindent megtett annak érdekében, hogy sikerrel vegyem az akadályokat. Úgy vélem, az elmúlt időszak sikereiben nagy része volt mind Puhl Sándornak, mind Vágner Lászlónak.

(fotó: honvedfc.hu)

3. Ha lemenne BLASZ IV-be vezetni, hányadik percben küldenék el először az anyjába?
– Rögtön az elsőben... A múlt eredményeiből nem lehet sehol megélni ezen a pályán, s biztos vagyok benne, hogy az első fordítva megítélt taccsnál megkapnánk a magunkét. A szurkolók mindig szívesen szidják a játékvezetőket, persze, olykor az ellenfél egyes játékosainak is kijut a "jóból", hiszen valakit mindig szidni kell, ez egy normális fociszurkolói reakció. A bíró természetesen mindig kéznél van, s az is biztos, hogy bennünket soha nem fognak szeretni, és az újságírók sem fognak úgy odajönni hozzánk egy mérkőzést követően, hogy "Spori, de jól vezetett ma, mondana erről valamit?!"

4. Amikor kezdő játékvezető volt még, előfordult, hogy meg akarták kergetni? Érte valamikor durva inzultus?
– Hát, sajnos megyei szinten gyakran előfordul, hogy az ember nem érzi magát biztonságban, ilyen szempontból minél alacsonyabb szinte vezet valaki, annál nehezebb a bíráskodás. A testi épségem soha nem volt veszélyben, olyan azonban előfordult, hogy az öltöző jó messze volt a pályától, a köztes terület pedig kiválóan alkalmas volt arra, hogy a szurkolók nemtetszésüknek adjanak hangot az öltözőbe vonulás közben. Ilyen esetben egy százméteres séta olykor több száz méteresnek tűnik…

5. Mennyi idő alatt futja a 100-at? Ha megkergetnék, ki járna jobban?
– Attól függ, ki kergetne meg. Habár a játékvezetők nem tekinthetők élsportolónak, de a hétköznapi emberekhez képest nagyon jó kondícióban vagyunk, nekik talán nem lenne esélyük arra, hogy utolérjenek, de egy 100 méteres síkfutóval szemben meg nekem nem lenne.

6. Ha oktatna játékvezetőket, mi lenne a legelső dolog, amire megtanítaná őket?
– Jelen időben is beszélhetünk erről, ugyanis már most is oktatjuk a játékvezetőket, ez a szakma saját magát képzi, Komárom-Esztergom megyében például én vagyok a játékvezetői instruktor. Az évek során az ember gyakran hall vicces sztorikat hasznos tanácsokról: például hogy a játékvezetői öltöző kulcsát sosem szabad kívülről benne hagyni a zárban, vagy a parkolóba mindig úgy kell beállni, hogy ne kelljen tolatni, és egyben menekülőre lehessen fogni, de természetesen én ennél komolyabb tanácsokat szoktam adni a fiataloknak. A legfontosabb, hogy figyelmeztessem őket arra, készüljenek fel, hogy lesznek rosszabb periódusok a pályafutásuk során, azonban a sikertelen időszakokat meg kell tanulniuk átvészelni.

7. Mi szeretne lenni, ha visszavonul? Mennyire lenne például jó sportdiplomatának? Vállalna-e valaha labdarúgó szakkommentátori feladatokat? Ért a focihoz ennyire?
– Jelenleg nincsenek ilyen ambícióim, minden gondolatom a bíráskodás körül jár, de élet útjai kifürkészhetetlen. Egyébként úgy érzem, valamilyen szinten már most sportdiplomaták vagyunk, minden mérkőzésünkön a magyar focit képviseljük. A pályafutásunk elején például még nem ismernek név szerint külföldön, csak a nemzetiségünket tudják, és ha rákérdeznek arra, hogy ki lesz a bíró, olyankor rendre csak annyit tudnak rólunk: magyarok. Így egyáltalán nem mindegy, milyen vélemény alakul ki rólunk és ezáltal a magyar játékvezetésről és a magyar labdarúgásról sem.

8. Mit érzett, amikor megtudta, kollégája, Erős Gábor rákban szenved?
– Igazság szerint elég régóta sérüléssel bajlódott, de ilyen súlyos problémára nem gondoltam. Amikor ez kiderült, akkor nagyon meglepődtünk, és a pillanatnyi sokk elgondolkodtatja azért az embert, sok mindent lepörget maga előtt. Ilyen esetekben jövünk rá, hogy vannak az életben sokkal fontosabb dolgok, mint hogy melyik osztályban vezetünk meccseket vagy hogy jogosan fújtunk-e büntetőt. Ezt az érzést leszámítva gyorsan átfordult az egész történet bizakodásba, hiszen Gábor műtétje után csak pozitív hírek jöttek felőle, így mindannyian joggal bíztunk nemcsak a felépülésében, hanem a visszatérésében is. És így is lett, hiszen szeptember végén még együtt vezettünk BL-meccset Valenciában, decemberben már újra edzhetett, míg most februárban ismét az oldalvonal mellett segíthette a munkámat.

9. Mi ér többet, az olimpiai döntő, vagy a világbajnokság elődöntője?
– Ha elérhetem mindkettőt, akkor miért választanék? De szakmailag azért a foci VB magasabb szinten jegyzett torna, lévén ott felnőtt válogatottak meccsén kell közreműködni, míg az olimpián inkább fiatalok szerepelnek.

10. Mi a véleménye egy olyan bíróról, aki egyszer látványosan örült egy gólnak, miután jól alkalmazta az előnyszabályt?
– Korábban volt egy ilyen eset, amikor a játékvezető megrázta kicsit az öklét egy remekül sikerült előnyszabály után, s pechjére pont rajta maradt a kamera, és ma már az internet és a videó megosztó oldalak korában semmi nem maradhat titokban. Ez egy emberi gesztus volt ez a részéről. Persze nyilván kissé félreérthető, ha egy bíró érzelmeket nyilvánít ki egy gólt követően. Hasonló esetekben a legjobb, ha a játékvezető teljes mértékben tudja kontrollálni a mozdulatait és az érzelmeit. S ez érvényes a labdarúgókra és a sportág összes képviselőjére is. Mindenkinek tisztában kellene lennie vele, hogy a játékvezetők nem azért futnak ki a pályára, hogy főszerepet játszanak a mérkőzéseken, hiszen mi szeretnénk a leginkább a háttérben maradni.

Mokány Lajos

Újabb fejlemények láttak napvilágot a februárban lejátszott Bulgária-Észtország (2-2) barátságos meccsel kapcsolatban, melyet magyar bírói hármas vezetett. A Stern című német lap értesülései szerint a mérkőzés szervezője szingapúri személy volt, aki finnországi fogadási csalás miatt őrizetbe vett honfitársával állt kapcsolatban. A hírek szerint a magyar bírók által dirigált meccsre 5 millió eurós tétet tettek fel.

Mint ismert, a február 9-i meccsen 2-2-es döntetlent játszott az észt és a bolgár válogatott, a találkozót a Lengyel Kolos, Selmeczi Krisztián, Csák János magyar játékvezetői hármas dirigálta, és mind a négy gólt tizenegyesből született.

Az eset természetesen nagy port kavart, most pedig újabb részletek láttak napvilágot a német Stern magazin jóvoltából. A lap azt írja, a bolgár-észt, és a szintén gyanúba keveredett lett-bolíviai meccs szervezője egy szingapúri személy, Anthony Santia Raj volt, aki a korábban Finnországban fogadási csalás miatt őrizetbe vett honfitársával, Wilson Raj Perumallal hozható kapcsolatba.

A német lap szerint Santia Raj kötötte le a meccseket, és ő fizette a fellépti díjakat is. A Stern magazin értesülései szerint a két meccs kapcsán óriási összegek forogtak kockán, hiszen csak a magyar bírótrió által dirigált meccsre ötmillió eurós tétet tettek fel, és ennek a többszörösét akasztották le.

Fotó: sporaleti.net

2011. március 5-én, szombaton 9 órakor a Pécsi Lauber Dezső Sportcsarnok különtermében került sor az alapfokú tanfolyam zárására, a szóbeli vizsgára.

Arany Tamás vizsgabiztos felügyelete mellett zajlott le a vizsga, melynek során először mindenki az írásbelin vétett hibáját korrigálhatta, majd a három kihúzott tétellel kapcsolatos ismereteiket mondhatták el a játékvezető jelöltek. A vizsgabizottság döntése értelmében valamennyi jelölt sikeres vizsgát tett.

A friss játékvezetők többsége azonnal működésre jelentkezett, így akár már a jövő héten bemutatkozhatnak a megyei mérkőzéseken.

Az újonnan vizsgázottaknak gratulálunk, a régi játékvezetőket pedig kérjük, támogassák új kollégáink beilleszkedését, munkáját!

Talán nem sokan emlékeznek rá, de az egykori FIFA-asszisztens az NB I-ben még játékvezetőként mutatkozott be, de a legnagyobb sikereit már Puhl Sándor állandó segítőjeként aratta. A legemlékezetesebb mérkőzésének az 1997-es BL-döntőt tartja; MLSZ-vezetőként fordított lett a szereposztás: dr.Bozóky Imre hat és fél évig elnökként, Puhl Sándor pedig alelnökként szolgálta a magyar labdarúgást. 2006-os távozását követően nem sok interjú készült vele ? honlapunkkal kivételt tett - írja az mljt.hu

- A Grosics Gyula életét bemutató film bemutatóján találkoztunk. Hogyan tetszett a ?Keresztlécen? című alkotás?

- Nagyon örülök annak, hogy a filmbemutató résztvevője lehettem. A Grosics Gyuláról készült film nem csupán az ő életét mutatja be, hanem pontos képet ad arról a történelmi időszakról, amit szeretnénk minél gyorsabban elfeledni. Azok, akik megnézik a Gyula bácsi életéről szóló alkotást, pontos képet kapnak arról, hogy hogyan lehetett és hogyan tudták egy sikeres ember életét pokollá tenni. A dokumentumfilm arról a keresztről szól, amit Gyula bácsinak cipelni kellett.

- Több egykori MLSZ-elnök is (Szepesi György, Laczkó Mihály) is jelen volt a vetítésen. Milyen volt az egykori kollégákkal találkozni?

- Természetesen öröm volt találkozni korábbi elnök kollégákkal és mindenkivel, aki jelenlétével megtisztelte ezt a nagyszerű vetítést. Sajnos csak egy-egy ilyen jeles eseményen van lehetőség arra, hogy találkozzunk egymással és kicseréljük gondolatainkat.

- Hogyan emlékszik vissza arra az időszakra, amikor ön volt az MLSZ elnöke? Mit tart a legjelentősebb sikerének, mit csinálna ma már valamit másként?

? Ma már sok időmet nem veszi el, hogy azt a hat és félévet értékeljem, amikor az MLSZ elnöke voltam. Azt gondolom, jó döntés volt a Bozsik-program megszervezése, az UEFA-rendszerű edzőképzés elindítása, a székházépítés, az UEFA-kongresszus Budapesten történő megrendezésének előkészítése. Ezeket én értékelem pozitív történéseknek, nem biztos, hogy mások is osztják véleményemet. Visszatekintve: a megbízatásom alatt biztos, hogy nem volt jó dolog, hogy megpróbáltam normális, emberséges és európai légkört kialakítani az MLSZ-ben. Ezt sokan nem értették, illetve másképp értékelték, mint ami a szándék volt.

- Puhl Sándorral nem csak a pályán, az MLSZ-ben is együtt dolgozott. Hogyan kezdődött a barátságuk?

? Puhl Sándorral a játékvezetők családjában ismerkedtem meg és tettem szert a barátságára, amely hála Istennek változatlan. Az MLSZ-ben is jó volt vele együtt dolgozni, mert mindig őszinte, tiszta szándékú és egyenes véleménye volt, és soha nem kellett attól tartani, hogy mást mond a szemembe, mint a hátam mögött.

- Hogyan lett ön az egyik állandó segítője?

? Puhl Sándor volt, aki lehetőséget adott arra, hogy a csapatában működhessek együtt a nemzetközi és a hazai mérkőzéseken. Valószínű, hogy erre a feladatra emberileg és szakmailag is alkalmasnak tartott. Nagyon szép időszak volt, amikor együtt vehettünk részt komoly nemzetközi mérkőzéseken. Számomra megtisztelő, hogy a közös munkálkodásunk alatt kétszer választották a világ legjobb játékvezetőjének.

- Az egyik legnagyobb siker az 1997-es BL-döntő, a Dortmund-Juventus mérkőzés volt. 14 év távlatából hogyan emlékszik vissza erre a meccsre?

? Az 1997-es Dortmund-Juventus BL-döntő értelemszerűen a játékvezetői ténykedésem csúcspontja volt. A mérkőzést, illetve a találkozó körülményeit, eseményeit nem lehet elfelejteni, örökké nagyon szép emlék marad.

- Mit szól a jelenlegi sikerekhez? Esetleg mit tanácsolna Kassai Viktoréknak?

Nagyon örülök Kassai Viktorék sikerének. Viktor az a játékvezető, aki méltóképpen viszi tovább azokat a hagyományokat, melyeket korábban Zsolt István, Palotai Károly és Puhl Sándor a működésével megalapozott. Ha a bíráskodást tisztességgel, alázattal végzi, még nagyon sok öröme és sikere lehet benne. Ehhez az is kell, hogy azoknak a véleményére adjon, akik a javát szolgálják.

? Hogyan látja: Csányi Sándorék szerepvállalásának mikor lesznek az első látható, kedvező jelei?

- A magyar labdarúgás számára pozitívum, hogy Csányi Sándorék szerepet vállaltak a sportág irányításában. A futballban az eredmények kitartó és hosszú munka után érnek be, nem egyik napról a másikra. Örömet okozó sikereket el lehet érni, azonban a tartós eredményességnek csak az előbbiek lehetnek a feltételei.

- Mi a véleménye az MLJT szerepéről, jövőjéről?

? Az MLJT az a társadalmi szervezet, amelynek ténylegesen a játékvezetőket kellene szolgálni. Ezt a szervezetet támogatni kellene, nem pedig támadni. Nagyon jó lenne az, ha a JT tagja lenne minden magyar játékvezető, aki működik a különböző szintű mérkőzéseken. Az lenne az igazi feladata, hogy a kezdő játékvezetőket segítse szakmai anyagokkal, kiadványokkal, nyelvtanulási támogatásokkal és azokat az idősebb játékvezetőket, akik az életüknek legnagyobb részét a játéktereken töltötték, segítségükre lenne akkor, amikor erre betegségük, koruk, körülményeik miatt rászorulnak.

Az új megyei igazgató az eddig jól működő játékvezetői küldési rendszert is megreformálta. Nem lenne ezzel gond, ha nem visszafejlődésről lenne szó!

Igazgatói utasításra a küldéseket a mai naptól nem teszik közzé az interneten. A kérdésre nem kaptunk választ, hogy akkor honnan tudják a játékvezetők és ellenőrök, hogy hova is kell menniük illetve az egyéb (kispályás, félpályás, torna) mérkőzések küldését honnan lehet megtudni.

Előrelépés helyett visszalépés lett sajnos..

Erős Gábornak, Kassai Viktor állandó asszisztensének a futball-vb után néhány héttel daganatot találtak a szervezetében. A 39 éves esztergomi vállalkozó legyőzte a veserákot, és az Inter–Bayern München BL-nyolcaddöntőn visszatért a pályára. (Tegnap a Vasas–Videoton meccsen működött közre.)

– Hogyan derült ki, hogy daganatos beteg?

– Hozzávetőleg két hét telt el az után, hogy hazaérkeztünk a világbajnokságról, amikor egy edzésen fájdalmat éreztem a hasam tájékán. Azonnal orvoshoz mentem, izomhúzódástól tartottam. Az ultrahang valamiféle elváltozást mutatott, a CT cisztát jelzett. Néhány hónapos pihenőre számítottam. A biztonság kedvéért MR-vizsgálatra is elmentem. Amikor megtudtam az eredményt, összetörtem.

– Mire gondolt, amikor közölték a hírt?

– Iszonyúan nehéz volt. Mindig ott járt a fejemben a kérdés, hogy miért éppen én. Heti négyet edzek, nem iszom, nem dohányzom.

– A hírek térdsérülésről szóltak. Miért nem beszélt a betegségről?

– A családommal értékeltük a helyzetet, és úgy döntöttünk, nem beszélünk a daganatról. A média fokozottan figyelt ránk a világbajnokság után, nem szerettem volna, ha arról szólnak a hírek, hogy Kassai asszisztense rákos. Csak a hozzátartozók, valamint a közvetlen kollégáim – Kassai Viktor és Vámos Tibor – tudtak a betegségről.

– Mi következett a diagnózis után?

– Műtét. Dr. Buzogány István és dr. Bagheri Fariborz hétórás operációval távolította el a daganatot. A laporoszkópia nevű eljárással végezték a beavatkozást, így nem kellett harminccentis vágást ejteni a hasfalamon. Ennek köszönhetően a rehabilitációs időszak is sokkal rövidebb volt. És persze segített a családom, a párom, Viktória, a barátok, továbbá Lance Armstrong Bicikli életre-halálra című könyve. A rákból fölépült amerikai bringás azt írta, hogy a daganatos betegség az élet Tour de France-a. Ha lefordítom a saját szakmámra: ez volt életem meccse.

– Akadt pillanat, amikor megfordult a fejében, hogy esetleg veszít?

– Mindenkinek eszébe jut, hogy alulmaradhat. Hamar felfogtam, hogy itt két lehetőség van, azaz vagy sikerül, vagy nem. Nincs középút.

– Hogyan dolgozta fel, hogy a kór éppen élete csúcspontján, néhány héttel a világbajnokság után támadta meg?

– A mennyből a pokolba kerültem – barátaim egyike így foglalta össze a helyzetet. Amikor a műtét után fölébredtem, fölemeltem a paplant, és egy emberi roncsot láttam. Megannyi vezeték lógott ki a testemből, két és fél hónappal korábban pedig még a vb elődöntőjén működtem közre. Nem tudtam felfogni. A nővérek utóbb megemlítették, hogy sok daganatos beteggel találkoztak már, ám olyannal alig, aki úgy össze volt törve lelkileg, mint én.

– Ez volt a mélypont?

– Igen. Amikor magamhoz tértem a kórteremben, akkor csak egy sípoló hangot hallottam, amely a szívműködést jelezte. Értelmezhetetlen volt a helyzet.

– Akkor még kételkedett abban, hogy meggyógyul?

– Érdekes időszak volt. Olvasgattam az interneten a történeteket. Csodák és tragédiák sorát ismertem meg. Csakhogy nem tudtam elhelyezni magam a sakktáblán, nem tudtam, melyik csoporthoz tartozom majd.

– Mikor kezdte elhinni, hogy legyőzheti a rákot?

– Amikor Vágner László, a Játékvezetői Bizottság elnöke közölte velem: utazom a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjére. Sokat jelentett, hogy a vezetőség mindvégig kitartott mellettem, és bízott bennem.

– Érzett valami különlegeset, amikor kisétált a csapatokkal a San Siro hetvenötezer nézője elé?

– Semmit. Akkor csak a feladatra koncentráltam.

– És a találkozó után?

– Amikor beértem az öltözőbe, akkor átfutott az agyamon, hogy megcsináltam. És nagyokat nyeltem, amikor a kollégák átadtak egy ajándékot.

– Ma már kijelenthető, hogy meggyógyult?

–Az csak tíz évmúlvamondható el. Addig rendszeres kontrollokon veszek részt.

– Mit érzett, amikor még a kórházi ágyból nézte a Kassai Viktor vezette, Erős Gábor nélkül fölálló „csapatot” a televízióban?

– Korábban, ha egy hiba miatt nem mehettem a fiúkkal, akkor keserűséget vagy fájdalmat éreztem. A betegség időszakában nem tá

Hagyományaikhoz híven, vidám, zenés estével hangoltak az induló szezonra a játékvezetők február 26-án este, Gödöllőn, az egyetemi Alma Mater étteremben.

A jó hangulatú rendezvényt személyesen megtisztelték a társmegyék képviselői, Kelemen Attila (Heves), Komjáti István (Nógrád), Szabadi Miklós (Szolnok), Vígh Tibor (Szolnok), valamint Kormányos Gábor és Pál Sándor is. Szintén személyesen jelentek meg a megye játékvezetésben fontos szerepet játszó díjak alapítói, így a Horváth Ákos-díj kapcsán Horváth Gábor és neje, valamint a Bölcs Bagoly-díj alapítója Szendrő Dénes. Nem mulasztotta el tiszteletét tenni a játékvezetőkkel köztudottan jó kapcsolatot ápoló Benkő Tamás, az MLSZ Pest megyei igazgatója sem.

Az eseményt szokás szerint elhunyt kollégáikra történő megemlékezéssel és tiszteletadással kezdték a megjelentek, majd a kiemelkedő teljesítményt nyújtó, illetve jubiláló játékvezetők számára kerültek átadásra az elismerések. Idén rekord mennyiségben, huszonkét díjat adtak át, alkalmanként pedig vastaps kísérte a díjazottakat. A díjátadót követően Benkő Tamás hivatalosan is megnyitotta a bált, és kezdetét vette a vacsora, majd a zenés-táncos szórakozás, melyet csak az éjféli tombola szakított meg.

A tombolaajándékok tekintetében is kiemelkedett a bál, hiszen a felajánlásoknak köszönhetően több tucat értékes nyeremény várta Fortuna akaratát. A díjak között műszaki berendezések, több tízezer forint értékű éttermi utalványok, szolgáltatások, sőt még telefonos jóslás is megtalálható volt a szokásos ajándékcsomagok és focirelikviák mellett. A fődíj egy ötvenezer forint értékű bútorutalvány volt, a legbizarrabb nyeremény pedig egy igazi, élő kismalac. Ez utóbbi sorsolásánál a BL-meccseket megszégyenítő izgalomban teltek a másodpercek, mivel a tombolázók egyik fele szerette volna megnyerni, míg sok városlakó kolléga rettegett a lehetőségtől, hogy az állatkát ezentúl lakótelepi garzonjában társbérlőként nevelgesse tovább. Végül a malacka jó helyre került, hiszen a szerencse folytán a zenét egész este szolgáltató Puhl Band tagja viheti majd haza.

Az este díjazottjai:

Megérett a ráncfelvarrásra a Magyar Labdarúgó Szövetség hivatalos weboldala. A látogatók egy teljesen új szerkezetű és megjelenésében is egyedülálló oldallal találhatják magukat szemben. Igaz a weboldal még nagyon béta verzióban fut, mert számos hiba van rajta (tabellák, mérkőzés, keretek stb). A weboldal nincs kapcsolatban az mlsz.info nevű weboldallal, így a hiteles adatok továbbra is az mlsz.info-n jelennek meg.

 A továbbképzésen a megjelent játékvezetők és ellenőrök iránymutatást kaptak a tavaszi fordulókra előirányzott szabályalkalmazási elvárásokra, illetve a szövetségi adminisztráció területén végbement változásokból adódó követelményekhez is.

A képzési nap elején Ádám Mihály JB elnök köszöntötte az egybegyűlteket, majd Fekete Miklósnak , a PMLSZ társadalmi elnökének negyvenöt éves játékvezetői és ellenőri munkájának elismeréseként emlékkupát nyújtott át. Az ünnepélyes pillanatokat követően a játékvezetők és ellenőrök írásban adtak számot felkészültségükről.

Ezt követően Benkő Tamás, az MLSZ Pest megyei igazgatója ismertette a megyei szövetségek integrációja során történt változásokat, és az ezzel járó adminisztratív feladatokat. Majd Székely Ferenc, országos instruktor kapott szót, aki szemléletes előadást tartott az UEFA és FIFA által kiadott szabályismereti anyagok felhasználásával. Az egykori FIFA asszisztens a játékvezetői összműködés és a büntetőterület felügyeletének témakörében tartott prezentációjában kiemelte a szabálytalanságok megítélésének, kezelésének és büntetésének különleges eseteit, valamint az azokkal kapcsolatos eljárási módokat és szabályokat.

Varga András a PMLSZ JB elnökségi tagja az ellenőrzések ismertetése során elmondta, hogy az ellenőri keret az elmúlt szezonban bővült, és a megye által biztosított kereteknek köszönhetően az ellenőrzések száma is emelkedett a korábbiakhoz képest. "Hétvégenként átlagosan tizenkét találkozóra küldtünk ellenőröket, így a teljes megyei keret mintegy nyolcvan százalékát sikerült legalább egyszer ellenőriznünk" - említette a konkrétumokat. Majd kiemelt néhány ellenőrzést, melyek kirívóak voltak és azokat részletesen elemezte a játékvezetők számára.

A szakmai nap végén, míg az ellenőrök külön vonulva kaptak eligazítást a szezonra, a játékvezetők kötetlen beszélgetés formájában vitatták meg az aktuális problémákat, majd Ádám Mihály zárszavát követően befejezték a továbbképzési napot.

Vágner László levelet írt a nemzetközi mérkőzésekkel kapcsolatban.

Játékvezető Bizottság Elnökök részére

Tisztelt Elnök Úr! 

Információnk szerint az elmúlt évek során külföldön több nemzetközi mérkőzésen működtek közre magyar játékvezetők, mely kérelmek nem az MLSZ-n keresztül futottak át, illetve nem az MLSZ (JB) engedélyezte.

Ennek kivizsgálása céljából kérem 2011. március 3-ig írásbeli tájékoztatásotokat a 2009-2011. évi adatokról az alábbiak szerint:

1.Ahol együttműködési megállapodás van, ott a megállapodás egy példányát kérem megküldeni.

2.Ahol nem ez alapján történt az engedélyezés, küldés, ott kérem felsorolni:

• A mérkőzések idejét, helyét, mérkőző csapatokat, kiküldött játékvezetőket, asszisztenseket, ezek minősítését
• A kiküldés alapját szolgáló dokumentumokat (meghívást)
• Az engedélyező személy(ek) nevét, funkcióját
• Történt-e beszámoltatás a mérkőzések után, ha igen, ezt ki végezte.
• Amennyiben indokoltnak érzed, kérnénk egy nyilatkozatot azon személy(ek)től, akik engedélyezték a kiutazást, az engedélyezés módjáról, jogalapjáról

Aki egyáltalán nem érintett a fenti kérdésben, kérem, hogy egy mondatban ezt is írja le.

A fenti adatokat az MLSZ JB email címére megküldeni szíveskedjetek.

Vágner László

MLSZ JB elnö

Kedden Csák János, Lengyel Kolos és Selmeczi Krisztián játékvezetői tevékenysége kapcsán hozott határozatot az MLSZ fegyelmi bizottsága. Az FB a tárgyalást elhalasztotta, az új határnap 2011. március 22., 13 óra.

Az FB kezdeményezi, hogy az MLSZ elnöksége a Fegyelmi Szabályzat 6. § (4) bekezdése alapján vegye fel a kapcsolatot FIFA-val annak tisztázása érdekében, hogy a 2011. február 9-én megtartott Bulgária-Észtország barátságos válogatott mérkőzés hivatalos nemzetek közti mérkőzésnek minősül-e, és amennyiben igen, akkor indítványozza, hogy a fegyelmi eljárást a FIFA utalja az MLSZ hatáskörébe.

A Fegyelmi Szabályzat említett passzusa a következőképp szól:

A hivatalos nemzetek közötti mérkőzésen, vagy a FIFA, az UEFA - illetve külföldi labdarúgó szövetség, sportszervezet - által szervezett bajnokságban, kupákban, tornákon résztvevő sportszervezet, labdarúgó, sportszakember által elkövetett cselekmény elbírálására az MLSZ Elnöksége akkor kezdeményezi a fegyelmi eljárást, ha fegyelmi vétség alapos gyanúja áll fenn, és a FIFA, az UEFA - illetve a külföldi Labdarúgó Szövetség, sportszervezet - nem folytatott le fegyelmi eljárást, azt az MLSZ hatáskörébe utalta, vagy annak lefolytatására az MLSZ-t kérte fel.

A szoros határidő miatt a bizonyítás felvételével, vagyis a meghallgatásokkal nem késlekedhettek a bizottság tagjai. Az FB mai döntését közel öt órás meghallgatás előzte meg, ezt követően született meg a testület hatáskörét tisztázni kívánó döntés.