FIFA él-játékvezetőnk június 16-a óta tartózkodik a Németországban zajló női világbajnokság helyszínén.

Gaál Gyöngyi az elméleti és fizikai teszt sikeres teljesítése után - ezt az akadályt a meghívottak közül nem mindenki tudta teljesíteni - június 29-én szerdán, tartalék játékvezetői feladatot látott el az USA - Észak-Korea mérkőzésen.

Vasárnap 14 órakor sor kerül a várt bemutatkozására is: Gaál Gyöngyi az Ausztrália - Egyenlítői Guinea mérkőzést vezeti, melyen az olasz Cristina Cini, valamint az angol Natalie Walker asszisztálnak, a tartalék játékvezető a német Bibiana Steinhaus lesz.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság közleménye szerint

"a 2011. június  30-i végzésében a bűnszervezetben, üzletszerűen, folytatólagosan  elkövetett különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más  bűncselekmények miatt a K. Zoltán és társai ellen a Központi Nyomozó  Főügyészségen indult büntetőügyben a szökés elrejtőzés veszélyére és a  bizonyítási eljárás megnehezítésérnek veszélyére tekintettel elrendelte  L. Kolos, Cs. János, S. Krisztián és M. Tamás László gyanúsítottak  előzetes letartóztatását. A döntés értelmében az előzetes letartóztatás  az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott  határozatáig, legfeljebb azonban 2011. július 30. napjáig tart. A végzés  nem jogerős.

A bíróság végzése szerint figyelemmel a gyanúsításban szereplő bűncselekmények jellegére, a bűnszervezetre, a cselekmények körülményeire és kiemelkedő tárgyi súlyára, megalapozottan lehet
tartani attól, hogy a gyanúsítottak szabadlábon hagyásuk esetén megszöknének, elrejtőznének a hatóság elől, így az eljárási cselekményeken való jelenlétük csak a legszigorúbb kényszerintézkedéssel biztosítható. Továbbá, számos nyomozati cselekményt kell még elvégezni, így az eljárás jelen szakaszában attól is megalapozottan lehet tartani, hogy a gyanúsítottak szabadlábon hagyásuk esetén meghiúsítanák vagy megnehezítenék a bizonyítási eljárás eredményességét.

A bíróság a fentiekre tekintettek rendelte el a gyanúsítottak előzetes
letartóztatását.

A Magyar Labdarúgó Szövetség részéről Borbély Zoltán, a jogi- és sajtóiroda vezetője üdvözölte, hogy a bundabotrány magyarországi vonatkozásában hét embert őrizetbe vettek a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) és a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai.

"Örülünk a megtisztulási folyamat megkezdésének, amelyhez az MLSZ a maga részéről annyival járult hozzá, hogy 2009-ben többek között a feljelentése nyomán indult a nyomozás" - mondta csütörtökön Borbély Zoltán.

A jogi- és sajtóiroda vezetője hozzátette, a nyomozati szakaszban az MLSZ, mint sportági szakszövetség nem tudja kommentálni a fejleményeket, illetve nem tehet további lépéseket, de ahogy eddig is, úgy ezután is minden segítséget megad a nyomozó hatóságoknak. Megjegyezte, a jogerős ítéletek megszületése után kerülhet olyan helyzetbe az MLSZ, hogy például fegyelmi eljárást indítson.

A keddi akció során hét gyanúsítottat fogtak el, közülük hárman jelenlegi vagy volt labdarúgók, míg négyen jelenleg is aktív játékvezetők. A futballisták közül H. Gábor, K. Zoltán - aki a szervezet magyarországi vezetője volt - és L. Mátyás, a játékvezetők esetében L. Kolos, S. Krisztián, Cs. János és M. Tamás került őrizetbe. Őket több mérkőzés befolyásolásával gyanúsítják. A keddi akcióban különböző valutákban, elsősorban euróban mintegy százmillió forintnak megfelelő értékben készpénzt is lefoglaltak.

A négy érintett futballbíró csak a hazai NB III.-ig vitte,   szerepvállalásuk ezért is lett gyanús. A szövetségben senkinek  sem  szúrt szemet, hogy nemzetközi meccsekre mennek – kétszer egymás után   is, tavaly ősszel és idén februárban -, és az egyik vidéki   kollégájuktól headsetet kérnek: nekik nem járt volna (itthon nincs is  bolti forgalomban), mert nem tagjai a  hazai élvonalbeli keretnek. (Az  MLSZ egy francia cégtől rendeli ezeket a számozott készülékeket.)

Csák János nemcsak bíró volt, hanem a Budapesti Labdarúgó Szövetség korábbi fizetett alkalmazottja, a játékvezetői bizottság irodavezetője. Pár hete arról írtunk, hogy Selmeczi gyerektornán vezetett meccseket, és ebben semmi kivetnivalót nem látott ifj. Mezey György, a torna szervezője.

Lengyel Kolos, Selmeczi Krisztián, Csák János és Mocsári Tamás futballbírót hat mérkőzés befolyásolásával gyanúsítják, négynél sikerrel jártak. A hat meccs közül kettő dél-amerikai csapatot érint, három finn és egy magyar mérkőzés szerepel még a listán. Utóbbiról részletesebb információkat a hatóságok nem kívánnak adni, arra hivatkozva, hogy további gyanúsítások is elképzelhetőek az ügyben.

Február 9-én Lengyel, Selmeczi és Csák engedély nélkül vezette az észt-bolgár felkészülési mérkőzést, ügyükben a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) indított vizsgálatot. A 2-2-re végződött meccs mind a négy gólja büntetőből esett.

Fazekas Géza, az ügyészség szóvivője elmondta: Kenesei közvetlen kapcsolatban volt ezzel a távol-keleti szindikátussal, amely a szervezetet működtette. A szervezet már létezett, amikor a férfi 2010-ben kapcsolatba került velük, ezt "egyfajta egymásra találásnak" nevezte a szóvivő, aki szerint a folyamat pontos képként megrajzolható, de nyomozási érdekekre hivatkozva részleteket eddig nem árultak el.

A fogadások felgöngyölítésénél olyan eseteket is találtak, amikor a fogadó fél nem a meccs végkimenetelét tette meg, hanem például azt, hogy az utolsó öt percben születik gól. Erre konkrét példaként említette a 2010. december 18-án játszott Argentína-Bolívia U20-as barátságos mérkőzést, amelyen a tét ugyanez volt, és amelyre Kenesei és Lázár fogadott, a mérkőzést pedig magyar bírók - Lengyel, Selmeczi és Mocsári - vezették: a találkozót Argentína nyerte 1-0-ra, a gól a 103. percben esett büntetőből.

 Konkrét neveket illeti: az említett K. Zoltán mellett  H.  Gábor és L. Mátyás, valamint L. Kolos, S. Krisztián, M. Tamás, és Cs.  János nevét sorolta fel az ügyészség az őrizetbe vettek közül.

Összesen hét személyt vettek őrizetbe kedden a nemzetközi bundabotrány magyarországi nyomozása kapcsán - többek között ez is kiderült a Központi Nyomozó Főügyészség szerdai sajtótájékoztatóján. Az őrizetbe vettek között 3 egykori és jelenlegi játékos, illetve négy játékvezető is van, utóbbiak között aktívan bíráskodó sporit is lefüleltek a hatóságok, amelyek még 2009-ben, az MLSZ feljelentése nyomán kezdtek nyomozásba.

Mint az elhangzott, 2009-ben kezdődött meg a magyarországi, fogadási csalás gyanújába keveredett események felgöngyölítése, melynek első jelentős eredményeként a keddi napon hét letartóztatásra került sor, összesen 12 helyszínen volt akció - jelentették be egy jelenleg is zajló szerdai sajtótájékoztatón a Központi Nyomozó Főügyészség és a Nemzeti Nyomozó Iroda illetékesei.

A távol-keleti kötődésű, és onnan működtetett bűnszervezet által irányított események Magyarországon gyanúba keveredett szereplői között 3 jelenlegi és egykori labdarúgó, valamint négy játékvezető is van. A pénzmozgások jelentőségét mi sem mutatja jobban, minthogy közel 100 millió forint készpénz is lefoglalásra került a tárgyi bizonyítékok és adathordozók mellett.

Az elmondottak alapján K. Zoltán - aki a kapcsolattartó volt a távol-keletiekkel, és a legbelső nemzetközi "döntéshozó testület" tagja - 2010-ben csatlakozott ehhez a hálózathoz, a legjelentősebb magyar vezetője volt az itteni eseményeknek, melyek során nem elsősorban az érintett - összesen hat - mérkőzés végeredménye kapcsán történtek machinációk, hanem például azon fogadási lehetőségek esetében, hogy az utolsó 5 percben lesz-e gól, lesz-e 11-es a meccsen, stb. Ezek eredményeként forintra átszámolva akár 100 millió forintot is nyerhettek csak egyetlen meccsnél az elkövetők, ekkora mértékű volt a "biznisz". Az ügyészség hat szóban forgó meccsről tud, a befektetett összeg összesen 40 és 80 ezer euró között lehetett, minden esetben 100%-os haszonkulccsal dolgoztak - amennyiben valamiért nem jött létre a tervezett manipuláció, akkor ekkora összeget buktak egy meccsen.

A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a hazai csoport mérkőzéseket manipulált dél-amerikai tornákon, a finn első ligában és egy magyar mérkőzésen is. Utóbbin nem ismert a párosítás, azért, mert ott legalább még egy gyanúsított van, akit őrizetbe vehetnek.

Noha soha nem futballozott, mégis a világ egyik leghíresebb játékvezetője volt Zsolt István, aki június 28-án lenne 90 éves. Ő magát nem kis iróniával a vonalazás, a gyep, a sarokzászló meg a kapufa mellett szintén a játék tartozékának tekintette. Volt "rendes" állása is: 40 esztendeig a Nemzeti Színház főügyelője, s Dávid Sándor újságíró szerint korának legelegánsabb, makulátlan úriembere volt.

A játékvezetői vizsgát 16 évesen, főgimnáziumi igazgatói és belügyminiszteri engedéllyel tette le, s ötvenévesen vonult vissza. Az alig 65 kilós sportember kiválóan beszélt angolul, ez tette lehetővé nemzetközi karrierjét. Ennek kezdetéről így beszélt: "Engem a londoni olimpia előtt tolmácsnak küldtek ki két olyan csodálatos magyar játékvezetővel, akiknek, hogy a táskáját vigyem, arra sem voltam méltó... És annak ellenére, hogy a legkisebb inkorrektséget is elkövettem volna velük szemben, az olimpián már én szerepeltem, és nem ők! Sir Stanley Rous (az angol labdarúgó-szövetség nagyhatalmú vezetője - a szerk.) ugyanis kijelentette: számára elsősorban az a fontos, hogy beszélni tudjon a kiválasztott játékvezetőkkel, a többi csak ráadás."

Így lett - noha soha nem volt igazolt játékos - a világ egyik leghíresebb bírója, az első "nagy" magyar játékvezető. 1951-ben már FIFA-bíró volt, pályafutása során három világbajnokságon és négy olimpián dirigált, több mint 200 magyar bajnoki és 50 nemzetközi válogatott mérkőzést vezetett. 1954-ben, Svájcban, mindössze 33 évesen fújta először a sípot a magyarok számára fájó emlékű világbajnokságon, majd 1958-ban, Svédországban és 1966-ban, Angliában is ott volt, utóbbin ő vezette a nyitómérkőzést az angol és az uruguayi válogatott között, nagy álmának beteljesülése, a vb-döntő vezetése azonban nem valósult meg. Négy olimpián is bíráskodott, 1952-ben a helsinki, 1960-ban a római, 1964-ben a tokiói és 1968-ban a mexikói játékokon. 1965-ben a KEK, a következő évben az UEFA Kupa elődjének számító Vásárvárosok Kupájának döntőjét vezette.

A mindig korrekt játékvezetőt 1965-ben az UNESCO által alapított Fair Play-díjjal tüntették ki. Az aktív bíráskodástól 1971-ben, a Bp. Honvéd-Újpesti Dózsa mérkőzéssel búcsúzott. Visszavonulása után 1974-től az MLSZ elnökségének tagja, 1974 és 1979 között az MLSZ Játékvezető Bizottságának elnöke volt.

Élményeit sikeres könyvekben örökítette meg: A pálya közepén, A labda másik oldala, Fészekrakás Észak-Amerikában, Az ott lent Amerika, A szöuli különgép.

A játékvezetés mellett 1945-től a Nemzeti Színház ügyelője, majd főügyelője volt, mély barátság fűzte Kálmán György Kossuth-díjas színművészhez. Puritánul élt, minden energiáját a játékvezetésre fordította.

Zsolt István 1991. május 7-én hunyt el.

Részletek: http://hu.wikipedia.org/wiki/Zsolt_Istv%C3%A1n

Kassai Viktor vezette az idei Bajnokok Ligája-döntőt, közmegelégedésre. Most újabb rangos felkérést kapott: augusztus 10-én ő fújja a sípot a német–brazil barátságos meccsen is. HEGYI IVÁN írása a híres magyar futballbírókról.

A mindenkori magyar játékvezetésnek jó néhány ragyogó figurája van, ha nem is annyi, mint a futballnak. Az utóbbi évtizedekben persze inkább csak bíróink akadnak, nem úgy, mint például 1971-ben, amikor Zsolt István, valamint Vadas György és Wottava Tibor Albertnek, Benének, Farkasnak, Fazekasnak fújt, majd az év végén egyszerre vonult vissza. Abban az esztendőben Emsberger Gyula a Nacional Montevideo–Panathinaikosz Világkupa-döntőn volt partjelző – csak azért lengetett, mert a korabeli szokás szerint csupán az utolsó pillanatokban sorsolták ki, ki lesz a főbíró a három kiküldött közül, és a szerencse a skót McKenzie-nek kedvezett –, s olykor kikacsintott a görög csapat edzőjére, Puskás Ferencre... (Félreértés ne essék: a közreműködésben nem létezett barátság, a trófeát az uruguayi együttes hódította el.)
Jelzem, annak idején nem igazán figyeltünk a játékvezetői sikerekre, mert a válogatott ’71 őszén öt mérkőzést nyert sorozatban, tizenkét gólt szerzett, és csak egyet kapott. Előzőleg pedig 0-0-t ért el a brazilok ellen a riói Maracanában...

A síposokkal nagyjából annyit foglalkoztunk, hogy a kettős rangadókon valaki elkurjantotta magát: „Alsó...” Mire több tízezer ember folytatta a Népstadionban: „...felső, király, ász, / hülye bíró, mit csinálsz?” Pedig Zsolt a Nemzeti Színház főügyelője volt, az elvtársi időkben is urazta mindenki – tegezni senki nem merte –, s noha nemhogy alkoholt nem ivott, de kávét sem fogyasztott, rendszeresen a Gellért Szálló presszójában ült megbonthatatlan asztaltársaságával, amely Kálmán György színművészből és Kutas István sportvezetőből állt.


Vadas György más „kávéházban” dolgozott: a meccseken kívül a belvárosi Pipacs bárt vezette. Oda járt az összes nagy futballista, Mészölytől Göröcsig. Ez azonban nem gátolta meg Vadast abban, hogy egy FTC–Vasas-rangadón, amelyen a felháborodott angyalföldi játékosok körülvették, ekképpen küldje le a pályáról törzsvendégét, Mészöly Kálmánt: „Hármas, menjen le!” Az amúgy is heves vérmérsékletű „Szőke Szikla” majd szétrobbant a dühtől, pláne, hogy a kiállítást klubtársa helyett kellett elszenvednie, mert a tumultusban Ihász Kálmán – egy másik kuncsaft – rúgta bokán Vadast...

Őt egyébként „Gyuri bácsizták”, de nem Milánóban. A BEK elődöntőjét 1966-ban a Real Madrid és az az Internazionale játszotta, amelynek menedzsere Solti Dezső volt.

(A „királyi” klubnál meg korábban Östreicher Emil számított a legendás elnök, Santiago Bernabeu jobbkezének. Mára mintha ettől is beláthatatlan távolságba kerültünk volna...) Az első meccset a Real Madrid nyerte 1-0-ra, a visszavágó előtt pedig Solti gondoskodott róla, hogy Vadas György, a második mérkőzés játékvezetője aranyórát találjon szállodai szobájának éjjeliszekrényén. A bíró eltette az ajándékot, a találkozót azonban korrekt módon dirigálta, s a San Siróban elért 1-1-gyel a Real Madrid jutott tovább. Az olaszok őrjöngtek, és egyéb következménye is lett a dolognak, Vadas nacionáléjában ugyanis ez áll: első nemzetközi mérkőzése – 1965, utolsó nemzetközi mérkőzése – 1966. Az Inter nagy hatalmú vezetői kijárták, hogy többé ne hívják külföldre...

A világszínvonalú magyar bírói kar tagjaival akadtak egyéb zűrök is. Hertzka Pál például Zeze Prociopiót és Machadót, illetve Rihát is kiállította az 1938-as vb brazil–csehszlovák negyeddöntőjében, amelyen Leonidas és Peracio, valamint Nejedly sérülés miatt szintén elhagyta a pályát, Plánička, a híres cseh kapus pedig törött kézzel védett. Képzelhetik azt a bordeaux-i ütközetet... Amely nem nagyon különbözött egy másik franciaországi csatától, a hatvan évvel később lezajlott nantes-itól.


Ezen a vb-meccsen Vágner László kiállította a kameruni Rigobert Songot és Laurent, ráadásul nem adta meg Omam-Biyik fejes gólját, mondván: mielőtt a csatár a chilei hálóba juttatta a labdát, afrikai társa, Mboma lökött. A kameruniak egyszerűen „fajgyűlölőnek” nevezték a dirigenst – de még véletlenül se áztassuk el honfitársainkat, hiszen a meghívás a világbajnokságra egyet jelentett azzal, hogy a földkerekség legkiválóbb játékvezetői közé tartoztak.

Ahogyan a két „P” is. Az egyikük Palotai. Ez az ember futballozott és vezetett is olimpián, sőt labdarúgóként ötkarikás bajnokká emelkedett. Bíróként még magasabbra jutott: három világbajnokságon, egy Eb-n, továbbá két BEK- és egy-egy KEK-, valamint UEFA-kupa-döntőn sípolt; még összeszámolni is nehéz... Futballistaként jobbfedezetet játszott, játékvezetőként aranyfedezetet jelentett. Az 1978-as világbajnokságon az argentin–brazil középdöntőt is rábízták: e meccs elsőrangú levezetése hasonló bravúr volt, mint az, hogy a Győri ETO játékosaként 1965-ben BEK-elődöntőt vívott. (A legjobb négy mezőnye így festett: Benfica, Internazionale, Liverpool, Győr.)

A másik „P”: Puhl. Ő vitte a legtöbbre, hiszen 1994-ben világbajnoki döntőt dirigált. Egyúttal az egri Domus Áruház igazgatója volt, és kollégái kifeszíthettek volna egy transzparenst a munkahely falára: „Vezeti Puhl.” BL- és UEFA-kupa-döntőt is irányított, két Eb-n foglalkoztatták. A másodikon az elődöntők egyikén, az angol–német rangadón is ő vezényelt, de számomra az első Európa-bajnoksága az emlékezetesebb. Az angol–francia mérkőzés után interjút kértem tőle, ám azt válaszolta: amíg Svédországban, a torna színhelyén tartózkodik, az UEFA szigorú szabályai szerint nem nyilatkozhat. Majd visszahívott, mondván, van egy ötlete. „Ha beleírja a cikkbe, hogy a Dániába tartó kompon beszélgettünk, akkor készséggel állok rendelkezésére.” Így készült ugyanaz az írás a vízen és a szárazföldön...

Kassai egyelőre olimpiai és BL-döntőnél tart: jó úton van a játékvezetői Grand Slam felé. A Barcelona–Manchester United- találkozóról azt mondta: „Muszáj volt higgadtnak lennem, hiszen osztályfőnökként kellett viselkednem.” Azért az nem semmi, ha valaki Xavi, Messi, Rooney osztályfőnöke egyszerre...

De a bírói pályán nincs mit irigyelni, az ugyanis korántsem csupán Bajnokok Ligája-döntőkből áll.

A megye egyben, ahol a későbbi legnagyobbak is kezdik, mindig két mérkőzésre megy a játékvezetői hármas: ketten (egy bíró, egy asszisztens megoszlásban) az ifik találkozóján működnek közre, aztán csatlakoznak a harmadikhoz, a felnőttmeccs irányítójához. A főbíró bruttó 8500 forintot kap, veszélyességi pótlék nélkül, noha az is megilletné, mert az alacsony osztályban nyolc-tíz nyugdíjas rendező van, aki leginkább azért vállalja a közreműködést, mert így nem kell fizetnie a jegyért... E mérkőzéseken legalább úgy meg kell fontolni minden ítéletet, mint a világszerte közvetített csúcstalálkozókon, mivel az öregek szolid felügyelete mellett a síp gazdája a legkevésbé sem érezheti magát biztonságban. S ahogyan arra sincs garancia, hogy időnként nem verik el az embert, úgy azt se tudni: lesz-e valaha előléptetés. Az NB I. távol van, úgyhogy a „mezei” játékvezetőt leginkább az élteti, hogy állítólag a bíráskodásba is ugyanúgy bele lehet szeretni, mint a futballba.

Aki eléri az első osztályt, az meccsenként már bruttó 66 ezerért vezet, de a legjobb, ha szabadúszó (vagy nincs főnöke, ahogyan Egerben nem volt Puhl direktornak), mert heti négy-öt edzés a kötelező penzum, és a többség heti kétszer vidékről is Budapestre utazik, hogy közösen tréningezzen Stamler Péter dirigálásával. (Stamler a „kis Palotai”: a Vasas-kettőben, majd a Ganz-MÁVAG-ban és Kiskunlacházán futballozott, aztán bírónak állt.) A fizikai teszteknek és az állandó értékeléseknek meg kell felelni: ha valaki hibázik, legalább két hétig nem küldik sehova (igaz, az anyjába se...), és olyan embernek, aki erre teszi fel az életét, nagyon tud hiányozni kétszer 66 ezer forint. Helytállni pedig nem könnyű, mert előfordult, hogy harmincnyolc NB I-es és NB II-es játékvezetőnek levetítettek egy jelenetet azzal, hogy tizenegyes volt-e vagy sem. Van, aki úgy emlékszik, 20:18 volt az igenek és a nemek aránya, s van, akinek a 19:19 rémlik...

Kassaira ömlött a fény a Wembley-ben. De első felnőttmeccse legföljebb annyiban hasonlít a Barcelona–Manchester Unitedhez, hogy a párosítása is jól hangzik: Komárom megyében 1993-ban az Ászár játszott a Császárral...

Czakó Dénes maradt a baranyai játékvezetők főnöke. Míg az elnöksége további két fővel bővült.

MLSZ Baranya megyei Igazgatóság Játékvezetői Bizottság elnöksége:

• Czakó Dénes  elnök
• Ábrahám Attila  talent/mentor felelős
• Bata László  ellenőrzési felelős
• Czett Szabolcs  adminisztrációs felelős
• Kovács Nándor  oktatási felelős
• Nagy István  küldési felelős
• Poszt József  mohácsi körzet képviselője
• Tóth István szigetvári körzet képviselője

Honlapunk információi szerint - melyet megerősített Benkő Tamás megyei igazgató is - az elnöki posztért Székely Ferenc mellett Varga András is pályázott. A hat fős elnökségtől Varga kettő, míg Székely négy támogató voksot kapott, és mivel a megyei igazgató is utóbbinak szavazott bizalmat, az MLSZ meghozott döntése teljes összhangban áll a megyei vezetés által megtett javaslattal.

A pmlszjb.hu tudomása szerint az új elnök munkáját Farkas Balázs, Oláh Gábor, Hadnagy Levente és Gaál Bence fogják segíteni, a küldő pedig továbbra is Baráth Zoltán irodavezető marad. A frissen kinevezett elnöknek és csapatának nem sok ideje lesz pihenni, mivel első komoly rutinfeladatuk a június 22-24-i megyei továbbképzés és edzőtábor lebonyolítása lesz, ahol minden bizonnyal vázolni fogják jövőbeni elképzeléseiket és terveiket a játékvezetők felé.

AZ UEFA határozata alapján a nemzeti szövetségek Játékvezető Bizottságának vezetőjét az elnökség tagjai közül kell kiválasztani, ehhez alkalmazkodva Berzi Sándor, az MLSZ alelnöke és nemzetközi igazgatója lett a bizottság elnöke, míg az alelnöki posztra Vágner László és Puhl Sándor került - írja az mlsz.hu.

Június 30-ával az országban mindenhol lejár a játékvezetői bizottságok mandátuma.

A megyei bizottsági elnököket a megyei igazgatók és a megyei társadalmi elnökségek véleményezési jogával a Magyar Labdarúgó Szövetség nevezi ki. Pest megyében sem lesz ez másként, az elnöki pozícióért azonban a bizottságot már 12 éve vezető Ádám Mihály nem száll újra ringbe, így őt mindenképpen új elnök fogja váltani. A két pályázó információink szerint Székely Ferenc UEFA instruktor, volt FIFA asszisztens, illetve Varga András az utóbbi évtizedben az oktatásért, jelenleg az ellenőrzésért felelős elnökségi tag. A leköszönő Ádám Mihály készséggel állt a pmlszjb.hu rendelkezésére, hogy elmondja döntésének hátterét, illetve – szavait idézve – „megnyugtassa a megyei játékvezetőket”, hiszen távozásával az élet nem áll meg.

„Az utolsó elnöki értekezlet alkalmával az MLSZ részéről a megyei elnökök ígéretet kaptak arra, hogy megfelelő segítséget fognak kapni a zökkenőmentes átállásra” – kezdte Ádám Mihály, majd kitért arra, hogy a váltás miért most időszerű. „A játékvezetés területén a munka nem áll meg a bajnokság befejezésével, hiszen a szakmai feladatok folyamatosak. Továbbképzések, edzőtáboroztatás, felmérések, keretkialakítások és millió teendő adódik, amely miatt kérésünk az volt, hogy a váltásokat legkésőbb június közepe-végére le tudjuk bonyolítani. Erre ígéretet kaptunk és ennek el is jött az ideje.”

A hivatalos menetrend ismeretében a megyei igazgatóság részéről természetesen megkeresték Ádám Mihályt is, aki azonban úgy döntött, hogy a jövőben már nem kívánja ellátni az elnöki teendőket, így teret enged a többi pályázónak. Döntésének okaként elmondta, hogy elsődlegesen azért döntött a visszavonulás mellett, mert az utóbbi időben elnöki teendői már elsődlegesen nem csak a szakmára koncentrálódtak. „Az igazat megvallva egészségileg erőnlétileg nincs problémám, de a tény az, hogy hatvanhat évesen az élet rendje, hogy bármi előfordulhat az emberrel. Már tavaly sem akartam elvállalni a pozíciót, mert ha akármi történik, ami miatt esetleg egy magam korabeli vezető kidől a sorból, az nagyobb bajt okoz a munkában. Tavaly azonban úgy éreztem, hogy nem volt olyan állapotban még a JB vezetése, hogy zökkenőmentesen le lehessen bonyolítani egy vezetőváltást, most azonban úgy látom, hogy ez elől elhárult minden akadály.”

Az utóbbi csaknem két évtizedben – melyből hat éven keresztül alelnökként, tizenkét éven keresztül pedig elnökként vezette a bizottságot –, megítélése szerint rengeteg időt és energiát áldozott a játékvezetésre, amely időszak nem volt mentes konfliktusoktól sem. „Mára már nem viselem olyan könnyen a hiábavalóságot, az összetűzéseket, a sikertelenséget. Régebben ezeket bosszantó apróságokként éltem meg, ma azonban már talán túlságosan sokat is jelentenek számomra.”

Ezek a kellemetlen tényezők Ádám Mihály szemében évek óta változatlanok, és megítélése szerint nem csak Pest megyei szinten állandósult problémák. „Sajnos több olyan egyesület van megyei szinten is, ahol véleményem szerint nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy ott bajnoki mérkőzéseket rendezzenek. Nincs a játékvezetői öltözőben mosdási lehetőség, nem védik meg a játékvezetőket?! A szövetség nem tud, vagy nem akar odahatni, hogy egyáltalán rendezők legyenek a mérkőzéseken. Még megyei első osztályban is visszatérő probléma ez, a játékvezetőink gyakran életveszélynek vannak kitéve… Ezeken már nem tudok könnyen túllépni, és lehet, hogy csak én érzem magam ettől rosszul, de nem akarok túlpörögni.”

A bosszantó apróságok azonban nem csak megyei szinten, hanem az országos szövetség tevékenységében is sorakoznak a volt megyei elnök szemében. „Tavaly, amikor az új MLSZ-elnökség felállt, és megtudták, hogy a játékvezetők díjazása tekintetében Magyarország az utolsó előtt az európai rangsorban, a frissen kinevezett elnök tűrhetetlennek nevezte a helyzetet, és csodálkozott azon, hogy a játékvezetőink ennek ellenére ilyen eredményeket érnek el. Akkor azt ígérték, hogy a játékvezetői díjakat egy év alatt a duplájára emelik. Ehhez képest mindössze öt százalékot emelnek, és azt is csak az NB I-ben és az NB II-ben. Ez óriási pofon volt számomra.” (Az MLSZ kommunikációjában korábban tévesen jelent meg ez az információ. Ezzel szemben a tény az, hogy a 2011/12-es bajnoki évre minden osztályban a jelzett mértékben emelik a játékvezetői díjakat, nem csupán az országos keretekben – a szerző) „Emellett folyamatos támadások érik a megyei vezetőket, hogy a nagy számú vizsgáztatásokat követően a játékvezetőket nem tartjuk meg. Így nem is fogjuk, hiszen ha nem becsüljük meg az alacsonyabb osztályban működőket, akkor megtartani sem fogjuk őket. Az országos keretben – merem állítani – 50-60% biztosan ingyen is vállalná a működést, csak esélye legyen a legfelsőbb szinten szerepelni. Viszont ha a megyében nem becsüljük meg és nem tudjuk megvédeni szövetségi szinten a játékvezetőket, akkor egy idő után nem lesz miről beszélni.”

Ádám Mihály azonban a megyei elnökök összetartását is hiányolja. „Sajnos régebben az önálló megyei vezetők sem segítették a játékvezetők megbecsülését, hiszen a húsz elnök közül tizennégy-tizenöt – folyamatosan a csapatok érdekeire hivatkozva – a játékvezetői díjak emelése és a játékvezetők helyzetének jobbítása ellen emelt hangot. Hát ezek a vezetők ennyire ismerik a megyei labdarúgást. Magam is tudok több olyan egyesületet, ahol folyamatosan fizetik a játékosokat, esetenként több tízezer forinttal meccsenként. És ezeknek az egyesületeknek okoz a legtöbb problémát a játékvezetők díjazása, amely egyébként meg az egyetlen nyilvános adat ebben a tekintetben, hiszen bárki tudhatja, hogy egy játékvezető mennyit keres egy meccsen, míg a játékosról, edzőről ez nem mondható el. Ha egy csapatnak gondot okoz egy szezonban plusz 100-150 ezer forint a hazai meccsek játékvezetői díjaira, de havonta 100 ezer nem okoz gondot, amit kifizet négy játékosnak, az meglehetősen visszás. Akkor mondjuk ki: változtassunk a szabályokon, ne kelljen játékvezető, vagy mérkőzésenként legen elég egy játékvezető. Aztán vagy agyonütik szerencsétlent, vagy nem. Márpedig ez semmiképpen sem megoldás… Ezért harcolunk folyamatosan, hogy minden meccsen legalább három játékvezető legyen.”

A jövő tekintetében a szakember bizakodó, úgy érzi, nem szakad el a megyétől és a játékvezetéstől. „Akik ismernek, tudják, hogy vállalom a véleményem, és meg is mondom, ha úgy érzem, hogy segít. Az országos keretben is az egyik legidősebb ellenőrként megbecsült tagnak érzem magam a közösségben. Ha utánam olyan elnök jön, aki számít a munkámra, önzetlenül fogom segíteni. Tudom magamról, hogy a játékvezetésben szereztem annyi tapasztalatot, hogy bármilyen feladattal is bíznak meg, azt eredményesen és szorgalmasan lássam el. Küldő mondjuk már nem lennék, mert az egy állandó, szinte huszonnégy órás feladat, de az ellenőrzés, utánpótlás, vagy oktatás területén biztosan jól érezném magam. Ha viszont a másik véglet adódik, és az új elnök nem lát szívesen, minden szívfájdalom nélkül felállok, és teret engedek a munkájának. Legfeljebb a saját szórakozásomra járok majd a meccsekre és több időt töltök a kedvenc ’sportommal’, a szaunázással. Ha ez bekövetkezne, biztosan nem esne jól, de nem hiszem, hogy nehezemre esne túltenni magam rajta…”

Gaál Gyöngyi is tagja annak az 51 fős játékvezetői küldöttségnek, amely a vasárnap kezdődő női labdarúgó-világbajnokságon bíráskodik majd.A nemzetközi szövetség (FIFA) hivatalos honlapján szereplő listából kiderül, Európa összesen 9 vezetőbírót delegál a vb-re, köztük a 36. születésnapját jövő szerdán ünneplő magyart. 

Azt ugyanakkor még nem lehet tudni, hogy Gaál pontosan melyik mérkőzéseken fújja majd a sípot.

Gaál Gyöngyi a 2007-es kínai női vb-n a bronzmeccset vezette, ezen kívül két-két alkalommal vett részt felnőtt Eb-n és U20-as vb-n, valamint UEFA Kupa-döntőt vezetett, és a női Bajnokok Ligája indulása óta mindkétszer ő dirigálta az egyik elődöntőt.