Nem sikerült túl fényesen Gaál Gyöngyi bemutatkozása a németországi nőfoci-világbajnokságon, miután a magyar játékvezető ritkán látható hibát követett el az Ausztrália - Egyenlítői-Guinea (3-2) csoporttalálkozón: nem adott meg egy büntetőt, miután az egyik mezőnyjátékos két kézzel megfogta a labdát a tizenhatoson belül.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség szabályai szerint a játékvezetők sem a saját, sem kollégáik teljesítményét nem véleményezhetik, a lefújás után azonban Karen Espelund, a FIFA norvég ellenőre megértést kért Gaál Gyöngyi számára. "Beszéltünk a játékvezetővel, aki nagyon sajnálja, hogy elnézte a kezezést" - mondta. Tom Sermanni, az tizenegyestől megfosztott ausztrálok kapitánya is engedékenyen nyilatkozott: "Előfordul az ilyesmi a futballban. Sok meccs volt a vb-n, amelyeken a bírók nem vettek észre hasonló eseteket. A játékvezetők nem mindig nyújtanak százszázalékos teljesítményt."

Nem csak a büntető lett volna jó megoldás

A torna játékvezetői bizottsága egyelőre nem döntött a nagy port kavaró esetről, de várhatóan több mérkőzést nem kap Gaál Gyöngyi ezen a vb-n. "Különleges esetről van szó, nem is emlékszem hasonló szituációra, ha lett volna is, akkor bizonyára büntető lett volna a vége" - mondta az [origo]-nak a játékvezetéstől már visszavonult Bede Ferenc. "Súlyos hiba volt, ami a pályafutását is befolyásolhatja. Nem tudom, mi játszódott le Gyöngyiben, miért nem ítélt semmit, ugyanis nem egy villanásról, hanem pillanatok sorozatáról van szó: a játékos megfogta a labdát, a bíró felé fordult vele, tett két lépést, majd földhöz vágta a labdát. Ezt érzékelnie kellett a játékvezetőnek."

Bede szerint egy bátrabb partjelző megmenthette volna a kellemetlenségektől Gaált, ha kezébe veszi az irányítást (a magyar bíró két segítője az olasz Cristian Cini és az angol Natalie Aspinall volt). "Az asszisztensre ugyanakkor nem lehet ráfogni az esetet, mert az a terület, ahol a kezezés történt, a játékvezető felügyelete alá tartozik. Egy határozottabb partjelző viszont rászólhatott volna a bíró fülére, hiszen megvolt hozzá a kommunikációs eszközük."

A labdát megragadó játékos azzal magyarázta különös tettét, hogy félrevezette egy nézőtéri sípszó. "Bruna azt mondta nekünk, hogy sípszót hallott, ezért fogta meg a labdát" - nyilatkozta a Kickernek a találkozón duplázó Anonam, Egyenlítő-Guinea válogatottjának támadója, míg a szövetségi kapitánya, Marcello Frigerio sejtelmesen fogalmazott: "Láttam valamit, amit mindenki látott."

Bede Ferenc szerint Gaál Gyöngyi akkor is választhatott volna a megoldások közül, ha érzékeli, hogy a közönség zavarta meg a játékost. "Nem csak a büntető lett volna az egyetlen jó döntés. Ha a játékvezető meg van győződve arról, hogy a labdát megfogó mezőnyjátékost egy nézőtérről érkező sípszó zavarta meg, akkor a labdaejtés is megoldás lehetett volna. Ekkor nem kell lapot kiosztani a vétkes játékosnak. Azonban sajnos semmilyen ítélet nem született."

Felháborító! - mondta a Sport Televízió kamerája előtt Détári Lajos a múlt szombati, Ferencváros-Békéscsaba (2:2) Magyar Kupa mérkőzés után (amelyen a vendég lila-fehérek idegenben szerzett több góllal jutottak tovább), utalva arra, hogy szerinte Miguel Álvaro García a Ferencváros kárára többször tévedve vezette a mérkőzést.

A történet nem állt meg e bírálatnál, amellett, hogy szakértők, újságírók és bloggerek is elmondták a véleményüket, az FTC nyílt levélben fordult az MLSZ elnökéhez, a játékvezető bizottság válaszolt a levélre - a chilei bíró nevét pedig az is megismerte, aki addig nem is hallott arról, hogy a magyar bajnokságban több mint másfél éve rendszeresen közreműködik egy dél-amerikai játékvezető. A történtek után néhány nappal, szerettük volna megszólaltatni Garcíát, hogy meséljen játékvezetői felfogásáról, a dél-amerikai és az európai mérkőzésvezetés különbözőségeiről, ő azonban nem kívánt nyilatkozni. Ezért szigorúan a tényekre hagyatkozva mutatjuk be eddigi magyarországi ténykedését.

ÉLES DÉTÁRI-BÍRÁLAT GARCÍA TÉNYKEDÉSÉRŐL

Becsületesen dolgoztunk egész héten, mint mindig - kezdte a Ferencváros-Békéscsaba mérkőzés utáni értékelését a Sport Televíziónak Détári Lajos, a Ferencváros szakmai igazgatója. - Mi tükörbe tudunk nézni, remélem, mindenki meg tudja ezt tenni. Nem tudom, mások hogy látják ezt a mérkőzést, de ez valami pankráció volt. Ezért nem biztos, hogy Chiléből ide kell hozni ilyen játékvezetőket. Körülbelül hat kiállításnak kellett volna lenni. Ez most már a tizedik mérkőzésünk volt az Üllői úton, amelyen szétrúgtak minket, és a játékvezető nem tesz ellene semmit. Felháborító!"

Ez volt Détári Lajos első bírálata Miguel Álvaro Garcíáról, majd később lapunk munkatársának többek között ezt mondta: - Hibáztunk, de a játékvezető működése kritikán aluli volt. Az Üllői úton sajnos ez a sokadik mérkőzésünk, amikor azt csinálnak ellenünk, amit akarnak. Kérdem én: Chilében vannak a legjobb játékvezetők? A klubunk egy évben tízmillió forintot fizet a játékvezetők ténykedéséért, de felháborítónak tartom a mai produkciót is. Úgy gondolom, a Ferencváros Békéscsaba elleni kiélezett kupameccse megérdemelte volna a legjobb magyar bírót.

A FRADI-CSABA MECCS A JÁTÉKVEZETŐRE FÓKUSZÁLVA

Nagy visszhangot váltott ki García ténykedése, és a Fradinál nem érték be ennyivel, Orosz Pál, a Ferencváros Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója nyílt levélben fordult Csányi Sándor MLSZ-elnökhöz, ebben a sportvezető többek között arról ír, hogy olyan események sorozata történt García játékvezető alkalmatlansága miatt, amelyek alapvetően befolyásolták az eredmény alakulását", továbbá a játékvezetőről megjegyzi: - arra törekedett, hogy epizódszereplőből főszereplővé lépjen elő. Az ilyen szellemiségű játékvezetés véleményem szerint nem megengedhető egyetlen futballpályán sem.

A szövetség részéről szerdán a játékvezetői bizottság válaszolt a levélre, az ügy egyelőre itt tart, hogy további fejlemények várhatóak-e, azt még nem tudni. Az viszont biztos, hogy ezek után az is megtanulta Miguel Álvaro García nevét, aki eddig azt sem tudta, hogy egy chilei bíró vezet hétről hétre meccset a magyar labdarúgó-bajnokságban.

Hogy került ide..

Erre kérdésre a Nemzeti Sport november 30-i számában már megkaptuk a választ, kollégánk ugyanis néhány nappal az ominózus Fradi?Békéscsaba kupameccs előtt beszélgetett a chilei játékvezetővel ? akkor még nem is sejtette, hogy pár nappal később milyen vihart kavar García ténykedése.

A chilei születésű, gyermekkorát Madridban töltő Miguel Álvaro García Chilében már FIFA-játékvezető volt, ám londoni útja során szerelmes lett egy magyar lányba, és Budapestre költözött, majd jelentkezett a labdarúgó-szövetségnél, hogy itt szeretné folytatni játékvezetői karrierjét. Az MLSZ tehát nem ?importálta" a chilei bírót, ő jött ide Magyarországra, és kapott lehetőséget a szövetségtől, hogy magyar bajnokikat vezessen.

HÚSZ HÓNAPPAL EZELŐTT DEBÜTÁLT MAGYARORSZÁGON

Miguel Álvaro García 2010. március 20-án vezetett először mérkőzést hazánkban, a Dunakanyar-Vác?Bőcs NB II-es találkozón debütált, és tapsot is kapott, igaz, nem a publikumtól? A meccs 78. percében ugyanis a váciak csatára, Rob Kornél megtapsolta őt az egyik ítélete után ? ekkor mutatta fel magyarországi pályafutásának első piros lapját a chilei bíró. Lapunk tudósítója egyébként 9-es osztályzattal honorálta a teljesítményét, az 1?1-re végződött meccsen az említett piros lap mellett négy sárga lapot is kiosztott: hármat a hazai, egyet a bőcsi játékosoknak.

Egy héttel később már ?beleszagolhatott" a magyar élvonal légkörébe is, hiszen március 27-én ő volt a Kaposvári Rákóczi?Paksi FC (1?1) mérkőzés negyedik játékvezetője. Ezen a találkozón a jelenkor legjobb magyar bírója, a mérkőzést vezető Kassai Viktor teljesítményét figyelhette közvetlenül az oldalvonal mellől, majd másnap Kispesten, a Bozsik Stadionban a Bp. Honvéd és a Videoton második csapatának NB II-es bajnokiját vezette.

Nem kellett sokat várnia az élvonalbeli debütálásra: 2010. április 3-án, Kecskeméten a KTE?Lombard Pápa mérkőzésen bemutatkozott a magyar NB I-ben. A 2?2-es döntetlent hozó találkozón öt sárga lapot osztott ki, a mérkőzésről tudósító kollégáink 7-es osztályzatot adtak neki, és az alábbi szöveggel támasztották alá az érdemjegy jogosságát: ?Miguel Álvaro García élete első NB I-es meccsén engedte a kemény játékot, így folyamatos futballt láthatott a közönség. A 66. percben azonban nagyot hibázott, amikor a kitörő Vöröst felöklelő Tóth Gábornak nem mutatta fel a második sárga lapot."

Kollégáink tehát egy kiállítást kértek számon tőle, a két vezetőedző ? kecskeméti oldalról Csertői Aurél, pápai részről Véber György ? viszont nyilatkozatában nem említette meg a bíró ténykedését. Ismerve a két szakember habitusát, ha nagyon elégedetlenek lettek volna a ?sporival", akkor nem hagyják szó nélkül a teljesítményét? (Csak érdekesség, hogy ugyanebben a fordulóban a ZTE?Videoton találkozó után mindkét vezetőedző, azaz Csank János és Mezey György is keményen bírálta Kassai Viktor játékvezetőt, aki 4-es osztályzatot kapott lapunktól.)

García a 2009?2010-es bajnokság tavaszi szezonjában négy mérkőzést vezetett az NB I-ben és ötöt a másodosztályban. Május 15-én, a Békéscsaba?Makó NB II-es mérkőzésen az utolsó tíz percben három játékost (a hazaiaktól Balázs Józsefet, a vendégektől Rakonczai Zoltánt és Tóth Imrét) állított ki, ennek ellenére egyik csapat edzője sem panaszkodott rá.

Az NB I-es meccseken viszonylag jó kritikákat kapott, a május 5-i Lombard Pápa-ZTE FC (1:2) találkozón lapunk tudósítója kiemelte, hogy Miguel Álvaro Garcia "remek felfogásban, sokat futva, jól helyezkedve hozta meg döntéseit", míg a május 20-i MTK-Kecskeméti TE (0?1) találkozón kollégánk szerint jól döntött, amikor Lázok János tizenhatoson belüli eséséért nem ítélt büntetőt, bár Garami József, az MTK szakmai igazgatója újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy szerinte ?akadt olyan döntő játékhelyzet, amikor a játékvezető rossz döntést hozott".

CSERTŐI AURÉL NEM ZÁRTA A SZÍVÉBE A CHILEIT

García a következő, 2010/2011-es szezonban 11 mérkőzést vezetett az élvonalban és 12-t a másodosztályban. Az NB I-ben a második fordulóban megkapta a Haladás-ZTE nyugat-magyarországi rangadót, amelyen a kiosztott négy sárga lap mellett kiállította Leon Panikvart, a vendégek játékosát. Csank János, a ZTE vezetőedzője a meccs után így fogalmazott: -Noha a bírónak volt egy-két hibája - szerintem Panikvar kiállítása nem volt jogos -, a lefújást követően gratuláltam neki, mert engedte a folyamatos játékot.?

Eddig tulajdonképpen nem volt különösebb gond a chilei bíróval, ám eljött 2010. augusztus 20., és a Lombard Pápa-Haladás találkozón Garcia a saját bőrén tapasztalhatta, milyen az, ha kicsúszik a bíró kezéből a találkozó.

Volt itt minden: jogtalannak tűnő büntető(k) a Pápa javára, vélt vagy valós (?) szabálytalanság a második hazai gól előtt, három - egyébként jogos - kiállítás a szombathelyiektől, ebből egy azért, mert Molnár Balázs kikapta a piros lapot a bíró kezéből.

A Pápa végül 5:1-re legyőzte a nyolc főre fogyatkozott Haladást, amelynek edzője, Csertői Aurél a játékvezető ténykedése miatt nem vett részt a meccs utáni sajtótájékoztatón, sőt a Nemzeti Sportnak sem volt hajlandó nyilatkozni.

Ráadásul botrányos jelenetek játszódtak le a lefújás után az öltözőfolyosón, Szűcs Lajos, a hazaiak kapusa a Haladás Szurkolói Körének elnökével került konfliktusba, amely kis híján tettlegességig fajult. A szombathelyiek minden bajok okozójának a chilei játékvezetőt tartották?

A meccs után García hat hétig nem vezetett az NB I-ben, csak a másodosztályban, majd a következő kilenc NB I-es mérkőzésén egyetlen játékost sem állított ki, és nagyobb, a találkozó kimenetelét befolyásoló hibát alig-alig vétett. Az MTK-Győr (0:0) meccsen a hazaiak részére meg nem adott büntetőt, a Ferencváros-Vasas (0:1) találkozón a vendégektől egy kiállítást kért számon rajta az NS tudósítója, a legnagyobb hibájaként az Újpest-Paks összecsapás 67. percében - kezezésért - meg nem ítélt tizenegyes róható fel neki.

A 2010?2011-es szezonban a 11 bajnoki mérkőzésén 59-szer mutatta fel a sárga lapot, ez meccsenként 5.36-os átlagnak felel meg, ezzel listavezető volt az élvonalban vezető bírók között ? vagyis elmondhatjuk, hogy az átlagosnál jóval sűrűbben nyúlt a sárga lapos figyelmeztetés eszközéhez. Magyarországi egyéni rekordját 2011. április 26-án állította fel, a Lombard Pápa-Győri ETO (2?1) mérkőzésen tíz sárga lapot mutatott fel.

Az idén kevésbé szigorúbb, hét első osztályú bajnokiján 28 sárga lapot adott (ez 4.00-s átlag), de már három játékost kiállított: a 2. fordulóban, a Ferencváros-DVTK (1:1) mérkőzésen a diósgyőri Gallardót és Pál Szabolcsot, míg a 4. fordulóban, a KTE-DVSC találkozón a debreceni Adamo Coulibalyt küldte le a pályáról.

Kisebbfajta csoda, hogy az Eger-Bp. Honvéd II NB II-es meccset lehozta sárga lapok nélkül, a Magyar Kupában viszont már nem volt ilyen engedékeny: a negyedik körben, a Szigetszentmiklós-Újpest összecsapáson nyolc sárgát osztott ki, valamint kiállította a lila-fehérektől Rubus Tamást, míg a múlt hét végén, a Ferencváros-Békéscsaba meccsen hat sárga és két piros lapot mutatott fel, utóbbit Jova Leventének, a Fradi kapusának, valamint a békéscsabai Jimmy Jones Tchanának.

KÉTSZER ESETT KI VELE A KUPÁBÓL A FERENCVÁROS

A Ferencváros NB I-es csapatának eddig négy mérkőzését vezette. Először 2011. március 1-jén, az FTC-Siófok Magyar Kupa-visszavágón dirigált, s bár a Fradi 2:1-re megnyerte ezt a meccset, kiesett a kupából, hiszen az első találkozón 3:1-re a Siófok győzött. García nyolc sárga lapot osztott ki, egyik csapat szakvezetője sem bírálta tevékenységét.

Április 15-én a Ferencváros-Vasas NB I-es bajnokit vezette, ezen Maróti Béla öngóljával a vendégek győztek 1-0-ra. Tudósítónk 7-esre értékelte a hat sárga lapot kiosztó García teljesítményét, és azt írta:

Állítottak már ki játékost olyan ütésért, amilyennel Kovács Gábor megkínálta Hector Moralest az 50. percben. Ezenkívül kisebb hibái voltak.

Ezen az őszön a 2. fordulóban, a Ferencváros-Diósgyőr mérkőzést vezette (1:1), négyszer figyelmeztetett sárga lappal, és a vendégektől két játékost állított ki: Gallardót és Pál Szabolcsot.

A negyedik Fradi-meccse pedig a múlt szombati Ferencváros-Békéscsaba MK-találkozó volt, amelyen - ahogy már említettük - a hat sárga lap mellett mindkét csapatból kiállított egy-egy játékost. A 2:2-es végeredmény a Békéscsaba továbbjutását jelentette - a Ferencváros másodszor esett ki a kupából úgy, hogy a párharc visszavágóján García volt a bíró.

A VII. Országos Sípmester Fesztivál keretében az ország tizennyolc másik, valamint a fővárosi igazgatóság játékvezetői csapata mellett a Pest megyei is megméretteti magát a hétvégén Győrben.

A "mieink" heti egy tréninggel három hete készülnek a színvonalas tornára, mégpedig Németh Antal Pest megyei szakmai igazgató irányításával.

A Pest megyei játékvezetői válogatott szerdán tartotta az utolsó edzését a Budaörsi Sportcsarnokban, s ezt követően került sor a keretszűkítésre is, amely alapján a következő "sporik" utaznak szombaton reggel Győrbe: Futó Tamás és Solymosi András (kapusok); Debreczeni Krisztián, Fenyvesi Szabolcs, Hajdu Gusztáv, Márton Zsolt, Moldván István, Németh Ádám, Németh Keve, Németi Csaba, Oláh Gábor, Szalai Zoltán (mezőnyjátékosok).

A gárda szakmai munkáját Hadnagy Levente, az MLSZ PMI Játékvezetői Bizottságának tagja is segíti.

A kétnapos torna fővédnöke Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Győr megyei jogú város polgármestere, olimpiai bajnok (1988, Szöul) tornász.

A Pest megyei játékvezetői válogatott az A-csoportba kapott besorolást Békés, Hajdú-Bihar, Somogy és Vas megye együtteseivel egyetemben. A keret egy része pénteken kora délután, amolyan főpróba gyanánt pályára lép Mogyoródon az igazgatóság vegyes - a hivatal, a társadalmi elnökség és a bizottságok tagjaiból álló - csapata ellen.

Orosz Pál, az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója nyílt levélben fordult Csányi Sándorhoz, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökéhez, amelyben sérelmezte a 2011. december 3-án megrendezett Ferencváros-Békéscsaba Magyar Kupa-mérkőzésen közreműködő Alvaro Garcia játékvezető tevékenységét.

A levél megjelenését megelőzően Détári Lajos szakmai igazgató szintén a sajtó nyilvánossága előtt észrevételezte a játékvezető működését, és értetlenségét fejezte ki, hogy miért "hozunk Chiléből" játékvezetőt, továbbá megjegyezte, hogy a mérkőzés indokolta volna az ország legjobb játékvezetőjének kijelölését.
A fentiekkel kapcsolatban az MLSZ Játékvezetői Bizottságának álláspontja a következő:

MLSZ.hu:

Az MLSZ Játékvezetői Bizottság válasza a Ferencváros nyílt levelére.

Orosz Pál úr, az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója nyílt levélben fordult Csányi Sándorhoz, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökéhez, amelyben sérelmezte a 2011. december 3-án megrendezett Ferencváros ? Békéscsaba Magyar Kupa-mérkőzésen közreműködő AlvaroGarcia játékvezető tevékenységét.

A levél megjelenését megelőzően Détári Lajos szakmai igazgató szintén a sajtó nyilvánossága előtt észrevételezte a játékvezető működését, és értetlenségét fejezte ki, hogy miért ?hozunk Chiléből? játékvezetőt, továbbá megjegyezte, hogy a mérkőzés indokolta volna az ország legjobb játékvezetőjének kijelölését.

A fentiekkel kapcsolatban az MLSZ Játékvezetői Bizottságának álláspontja a következő:

Meggyőződésünk, hogy vélt, vagy akár valós problémák megtárgyalására a nyílt levél nem megfelelő forma.

Tájékoztatjuk a panaszt tevőket, hogy a játékvezetőt nem ?importáltuk? Chiléből, hanem az egykor hazájában FIFA-játékvezetőként működő bíró, évek óta Magyarországon él, magyar feleségével, és közreműködik NB I-es és NB II-es mérkőzéseken. Játékvezetői ténykedésének megítélése ugyancsak nem nyílt levélbe illő, hanem szigorúan szakmai feladat.

A játékvezető mérkőzésre való kijelölése mindig alapos mérlegelés eredménye, jelen esetben egy idegenbeli döntetlen után, a Ferencváros otthonában játszandó mérkőzés, a másodosztályban szereplő Békéscsaba ellen, nem indokolja az ország jelenleg legmagasabban jegyzett játékvezetőjének küldését, különösen akkor nem, ha ugyanezen fordulóban két első osztályú élcsapat, a Győr és a Diósgyőr játszik Magyar Kupa visszavágó mérkőzést.

Csányi Sándor elnök úrral egyeztetve, az MLSZ Játékvezetői Bizottsága úgy döntött, hogy a jelzett problémák játékvezetői szakmai kérdéseket feszegetnek, amelyek megválaszolása nem elnöki feladat. Az Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottsága ugyanakkor, egy közösen egyeztetett időpontban, szívesen látja a Ferencváros képviselőit az adott szituáció közös szakmai elemzésére. Fontosnak tartjuk egyúttal hangsúlyozni, hogy a játékvezető, illetve a játékvezető tevékenységének megítélése messze túlmutat bármely klub vezetőjének hatáskörén.

Szükséges továbbá megjegyezni, hogy a sportszerűtlen magatartásokat, megnyilvánulásokat és az azokkal kapcsolatos körülményeket a Fegyelmi Bizottság megvizsgálja, és amennyiben szükséges szankcionálni is fogja.

MLSZ Játékvezetői Bizottság

Előzmény:

Tisztelt Elnök Úr!
Kedves Sándor!

Az FTC Labdarúgó Zrt.-t képviselve engedje meg nekem, hogy megosszam Önnel álláspontunkat az FTC?Békéscsaba Magyar Kupa-mérkőzés játékvezetésével kapcsolatban.

Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy kiesésünk a kupasorozatból a mi hibánk, hiszen a Ferencváros nem engedheti meg magának, hogy a játékvezető képességeit jelölje meg kudarca okaként, hanem a pályán olyan eredményt kell elérnie, amely biztosítja a továbbjutást a körülményektől függetlenül. Ez kétségtelen tény, és a fiaskó okait házon belül kell keressük.

A fent leírtak mellett ugyanakkor úgy vélem, hogy az említett mérkőzésen olyan események sorozata történt García játékvezető alkalmatlansága miatt, amelyek alapvetően befolyásolták az eredmény alakulását. Megtorlatlanul maradt a Martin Klein elleni, súlyos lábfeji sérülést okozó szabálytalanság, melynek szándékosságához nem férhet kétség, hiszen az azt okozó békéscsabai játékos egy ismert közösségi oldalon elismerte annak szándékosságát, sőt hencegett vele, amit nem szeretnék itt kommentálni.

García játékvezető az esetet követően képességei alapján a Békéscsaba részére ítélt szabadrúgást. Itt szeretném megjegyezni, hogy klubunk mindent el fog követni annak érdekében, hogy a Martin Klein sérülését okozó békéscsabai játékos a maximálisan kiróható büntetést kapja szándékos sérülés okozásáért, és biztos vagyok benne, hogy az eset kivizsgálásában az MLSZ teljes mértékben partner lesz, hiszen a magyar labdarúgás érdeke, hogy az ilyen mentalitású játékosok eltűnjenek a palettáról.

Visszatérve García játékvezetőre, úgy gondolom, hogy arra törekedett, hogy epizódszereplőből főszereplővé lépjen elő. Az ilyen szellemiségű játékvezetés véleményem szerint nem megengedhető egyetlen futballpályán sem. Amennyiben a Ferencváros bármilyen módon hozzá tud járulni ahhoz, hogy a jövőben egyetlen magyar pályán se fordulhasson elő hasonló bíráskodás, úgy számíthatnak feltétlen segítségünkre.

Köszönöm, hogy soraimat elolvasta Elnök Úr.

Üdvözlettel:

Orosz Pál
Vezérigazgató
FTC Labdarúgó Zrt.

Az NB. II-ben Urbán Eszter osztogatta a legjobban a sárgákat. Ő átlagban 4 napod adott, igaz csak egy mérkőzést vezetett. Kulcsár Katalin által vezetett mérkőzésen egy játékost ki is állított. Íme a többi lapkirály!

A részletes statisztikák elérhetőek a Adatbankunk / Statisztikák címszó alatt.

A tavalyi bemutatkozást követően idén is feladathoz jutott a labdarúgó Bajnokok Ligájában Vad István: a magyar játékvezető a keddi, Viktoria Plzen-AC Milan összecsapáson fújja majd a sípot.

A hazai szövetség honlapjának vasárnapi híre szerint a csehországi mérkőzésen Ring György és Kispál Róbert asszisztensként, Bognár Tamás tartalék játékvezetőként, Fábián Mihály és Andó-Szabó Sándor pedig a kapuvonalon segíti majd Vad munkáját.

Bár az első két hely már eldőlt ebben a csoportban, a mérkőzés nem lesz tét nélküli, hiszen a hazaiak még harcolnak az Európa Liga-részvételt érő harmadik pozícióért.

Berzi Sándor az MLSZ alelnöke, az MLSZ JB elnöke 95. születésnapja alkalmából a PMFC-MTK Magyar Kupa mérkőzés előtt köszöntötte Páldi Edét.

mlsz.hu írta az eseményről:

Páldi Ede a magyar játékvezetés doyenje, december 9-én tölti be 95. életévét, ennek alkalmából köszöntötték szombaton, a Pécsi MFC Magyar Kupa-mérkőzése előtt. Az MLSZ ajándékát, egy kristályvázát, Berzi Sándor JB-elnök adta át a hazai játékvezetők korelnökének.

Páldi Ede a sporttal, és azon belül a labdarúgással, először a grundokon, majd ezt követően igazolt játékosként 1932-ben, 16 évesen a PVSK-nál került közvetlen kapcsolatba. Dél-Dunántúl bajnoka is volt a csapattal, sajnos egy korán bekövetkezett makacs sérülés idő előtt véget vetett játékos-pályafutásának. Mivel a labdarúgástól nem akart elszakadni, 1939-ben játékvezetői vizsgát tett, ezzel egy életre elkötelezte magát a szakma mellett, amelyet aktív ténykedése során végig nagy alázattal szolgált.

1941- ben vezette első mérkőzését a megyei bajnokságban, 1943-ban pedig már az országos keret tagjaként NB II-es megbízásokat kapott. A háború befejezése után, 1946-ban, az ország első vidéki játékvezetőjeként került a nemzeti bajnokság legmagasabb osztályába, ahol első feladata a Diósgyőr?Haladás mérkőzés levezetése volt. Kimagasló teljesítményének köszönhette, hogy 1950-ben FIFA-keret tagságra jelölték, előmeneteléhez fontos tényező volt, hogy a német nyelvet anyanyelvi szinten beszélte. Pályafutásának a játékvezetői korhatár váratlan megváltoztatása (50 évről 45 évre) vetett véget, 1962-ben. Negyvenhat évesen, 198 NB I-es és 40 nemzetközi mérkőzéssel a háta mögött, valamint egy FIFA-megbízással a zsebében ért véget aktív játékvezetői pályafutása. Még ebben az évben NB I-es ellenőr lett, és hamarosan az országos elnökség tagjává választották, valamint az országos utánpótlás vezetésével bízták meg. Huszonöt éven keresztül nagy odaadással látta el ezt a feladatát, és elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar játékvezetés felemelkedésében.

Tíz éven keresztül a FIFA ellenőreként dolgozott, elősegítette többek között Palotai Károly, Puhl Sándor nemzetközi fejlődését is. 1991-ben, 75 évesen fejezte be ellenőri tevékenységét, és köszönt el az országos kerettől, de ma is szívesen követi a játékvezetéssel kapcsolatos eseményeket. Aktív játékvezetői tevékenységétől 1996-ban, a Baranya megyei JB leköszönő elnökeként búcsúzott. Megyéje örökös tiszteletbeli elnökének választotta, 1985-ben pedig megkapta a Sport Érdemérem arany fokozatát. 2007-ben, Pécs Város Napján átvehette Pécs város kitüntetését, melyet a játékvezetői pályafutásáért és az utánpótlás-nevelési munkájáért kapott meg. Pályafutása során ötször érdemelte ki az Aranysípot.

Játékvezetéssel kapcsolatos elhivatottsága, életvitele, az emberekhez való viszonya, minden játékvezető számára példaértékű lehet. A mai napig számos ereklyét és kitűntetést őriz, és tart hatalmas becsben az erre a célra kialakított otthoni vitrinjében.

Páldi Edéről írtuk korábban:

A labdarúgással a PVSK-nál jegyezte el magát. Fiatal játékos korában egy sérülés miatt hosszabb időre pihenőre szorult és, hogy addig se szakadjon el a labdarúgástól elméleti képzésbe kezdett. 1939-ben letette a játékvezetői vizsgát. Játékosként még egy ideig próbálkozott, de egy újabb sérülés pontot tett játékos pályafutása végére. 1941-ben kezdett el rendszeresen bíráskodni és a játékvezetés olyan jól sikerült, hogy két év munka után már NB II-es mérkőzéseket vezetett. A háborús körülmények között is kitartott egészen 1944-ig, amikor egy Sopronban játszott mérkőzés mely délelőtt 10 órától, több megszakítással /légiriadók miatt/ délután fél négyig tartott, és nem tudott hazautazni, arra kényszerítette, hogy időszakosan leiratkozzon.

A háború végén 1945-ben kezdett el újra bíráskodni és 1946-ban, harminc évesen, a legfiatalabb NB I-es játékvezetőként a Diósgyőr - Haladás /1:2/ mérkőzést vezette közmegelégedésre. Ezt követően még 198 NB I-es mérkőzést, 27 nemzetközi kupatalálkozót és 13 nemzetközi A válogatott mérkőzést vezetett, s számtalan más mérkőzésen működött közre. Páldi Ede volt Magyarországon az első vidéki FIFA játékvezető. Az országos játékvezetéstől való visszavonultatása még ma is fájó emlék. Olyan hirtelen csökkentették a korhatárt 50-ről 45 évre, hogy a már két mérkőzésre kiértesített küldését is visszavonták.

Gyógyír volt, hogy az UEFA búcsúmérkőzéssel egy jótékonysági Rapid - Ausztria találkozó mérkőzés vezetésével köszönte meg nemzetközi működését.
A búcsú nem volt végleges a labdarúgástól, mert a játékvezető testület Országos Elnökségének még 25 évig a tagja volt és ugyanennyi ideig vezette a JT Utánpótlás bizottságát.

Elősegítette többek között Palotai Károly, Pádár László, Lauber Károly, Hámori László, Puhl Sándor nemzetközi játékvezetői fejlődését.

Hazai, UEFA és FIFA játékvezetői ellenőrként 12 évig működött. Huszonöt évig volt a téli és nyári országos edzőtáborozás táborparancsnoka, e minőségben hozzátartozott a Budapest - Vidék válogatott mérkőzések nem mindig villongás nélküli levezetése.

Működése során számos szép élménnyel lett gazdagabb, sok nemzetközi játékvezetővel és sportvezetővel kötött barátságot, melynek bizonyítéka, hogy nem múlik el hét úgy, hogy postaládájában valamely nemzetközi mérkőzéséről ne jelenjen meg üdvözlő kártya.

Kedves élménye volt még aktív működése idejéből, hogy egy Moszkvában vezetett mérkőzés után - a SZU-ban mindig vasárnap este, a mérkőzés után adták át a tiszteletdíjat - csak úgy tudtak némi ajándékot vásárolni, hogy Latisev nemzetközi játékvezető - közbenjárására hétfőn hajnalban kinyitották a GUM árházat a három magyar játékvezető részére. Aki vásárolt a GUM áruházban , az tudja értékelni e gesztus nagyságát.

Sportvezetői tevékenységét a családja és munkahelye - MÁV Igazgatóság - mindvégig támogatták, még akkor is ha ez működése idején akár napi 50 - 60 nap sport elfoglaltsággal járt is.
Több munkahelyi és sport kitüntetésben részesült, és ezek közül legbüszkébb a Sport Érdemérem arany fokozat kitüntetésére, melyet rajta kívül játékvezető még nem kapott.

A nyolcaddöntőben búcsúzó FTC szakmai igazgatója szerint García Miquel működése kritikán aluli volt ..

Détári Lajos (a Ferencváros szakmai igazgatója):

Hibáztunk, de a játékvezető működése kritikán aluli volt. Az Üllői úton sajnos ez a sokadik mérkőzésünk, amikor azt csinálnak ellenünk, amit akarnak. Kérdem én: Chilében vannak a legjobb játékvezetők? A klubunk egy évben tízmillió forintot fizet a játékvezetők ténykedéséért, de felháborítónak tartom a mai produkciót is. Úgy gondolom, a Ferencváros Békéscsaba elleni kiélezett kupameccse megérdemelte volna a legjobb magyar bírót.

Örömmel értesítem Játékvezető Sporttársaimat, hogy most kaptam az MLSZ-től a hírt, hogy sportfinanszírozási törvény - TAO pénzei elérhetőek.

Ránk nézve az alábbi gyakorlati teendőket jelenti:

1. 2011. december 03-04-i mérkőzések elszámolásai a november havival egyetemben december 07-ig fel kell küldenem Budapestre, tehát Sporttársakat, hogy az elszámolásokat legkésőbb december 06-ig szíveskedjenek megtenni.

2. Ígéretet kaptam Budapestről, hogy soron kívül ügyintézik az elszámolásokat, de így is az utalások a játékvezetők részére kivételesen nem 05-én, hanem egy heti csúszással december 12-én történnek meg.

Természetesen a tavaszi idényben jól bevált tematikánk szerint minden hónap 05-ig utaljuk át a játékvezetői díjakat.

Baráti üdvözlettel: Nógrádi Tibor

igazgató

NB1.hu szavazása alapján Kassai Viktor lett a legjobb játékvezető 2011-ben.

Amint az ismert, honlapunk minden évben átadja a Magyar Aranylabdát, ám az általunk megkérdezett 33 újságíró nemcsak a legjobb magyar játékosra, hanem többek között az idei év legjobb játékvezetőjére is szavazhat. Ebben a kategóriában Kassai Viktor fölényesen - 30 szavazattal - végzett az élen.
Kassaival ebből az alkalommal beszélgettünk...

- Mennyit számít egy játékvezetőnek, hogy az újságírók őt választották az esztendő legjobbjának?
- Bevallom őszintén, hogy az újságírók megítélése kevésbé fontos számomra, ők ugyanis más aspektusból néznek egy-egy mérkőzést. A játékvezetők számára a leglényegesebb a kollégák és a játékvezetői ellenőrök, azaz a szakma véleménye. Szintén kevésbé számít az is, hogy a szurkolók hogyan vélekednek rólunk.

- Ha már szurkolók: nemrég az Észtország-Írország találkozó után bőven kaptál a negatív hozzászólásokból. Megviselnek az ilyen esetek?
- Legyen szó egy megyei II. osztályú találkozóról vagy egy Eb-selejtezőről egy játékvezető számtalanszor tapasztalja, hogy a szurkolók elégedetlenek a munkájával, ebbe azonban az évek során beleedződünk. Aki a játékvezetést választja, az vállalja azt is, hogy kritizálják, és akit zavarnak az ilyen "hangok", az ne menjen el bírónak!

- Mi a következő kitűzött célod?
- Miután közeledik az Európa-bajnokság, így természetesen kollégáimmal a következő célunk, hogy 2012-ben képviselhessük majd a magyar labdarúgást az eseményen. Mivel Európában több mint 250 FIFA-játékvezető tevékenykedik, és a kontinensbajnokságon csak 12 kolléga vehet részt, ezért óriási a vetélkedés a helyekért, de bizakodva várjuk az UEFA december végi döntését.

- Egy Eb- vagy vébétalálkozón mennyire más érzés dirigálni, mint például egy NB I-es bajnokin?
- Ahogy egy szurkolónak vagy egy játékosnak sem mindegy, hogy milyen hangulatú mérkőzésen vesz részt, úgy egy játékvezetőnek sem az. Természetesen sokkal nagyobb élmény több tízezer ember előtt, klasszis játékosoknak mérkőzést vezetni, még akkor is, ha esetleg többen is szidnak minket. Másrészt azonban attól szép játék a futball, hogy alapvetően minden osztályban ugyanolyan. A szabályok az amatőrök és a profik esetében is egyformák, ugyanakkora a pálya, a labda, és még sorolhatnám.

- Nemrég nyilvánosságra hozták, hogy Vad II István is dirigálhat az egyik BL-mérkőzésen. Ezek a sikerek is azt mutatják, hogy a magyar játékvezetés folyamatosan fejlődik?
- Ez is bizonyítja, hogy van utánpótlás a magyar játékvezetésben! Hosszú évek folyamata, amíg egy játékvezető elérheti az NB I-et, aztán az európai kupamérkőzéseket. Jelenleg a Bajnokok Ligájában mindössze 40 kolléga vezethet mérkőzést, ebből is látszik, hogy milyen nagy szakmai megbecsültséget jelent bekerülni ebbe az elitbe. A magyar játékvezetés az elmúlt évszázadban mindig is komoly eredményekkel rendelkezett, és nagy büszkeség a mai aktív játékvezetőknek, hogy ez mostanság sincs másként.

- Ez köszönhető annak is, hogy a tavalyi BL-döntőt te vezethetted? Emiatt jobban odafigyelnek a magyarokra?
- Messzebbre mennék vissza a történelembe ebben a tekintetben. Már Zsolt István idejében is remek volt a megítélése a magyar játékvezetőknek, őt követte Palotai Károly, majd Puhl Sándor és Vágner László. Ők alapozták meg azt, hogy a mostani magyar játékvezetőkre nem legyintenek külföldön, hanem van tekintélyünk és megbecsülésünk szerte a világon. Azzal pedig, hogy az idei BL-döntőt mi vezethettük, minden bizonnyal sokat tudtunk segíteni a következő játékvezetői generációnak is, hogy továbbra is elismerő hangon szóljanak hazánk sípmestereiről.

- Mit mondanál azoknak a fiataloknak, akik a játékvezetésen "törik a fejüket"?
- Gyermekként számomra óriási élmény volt akár csak találkozni egy-egy NB I-es játékossal, és nekem is nagy álmom volt, hogy labdarúgó legyek. Azonban nagyon keveseknek adatik meg, hogy profi futballista váljon valakiből, és a játékvezetés kiváló alternatívát nyújtott, hogy mégis a pályán maradhassunk. Játékvezetőként aktív résztvevője lehetünk egy mérkőzésnek, és higgyék el nekem, sokkal jobb egy találkozót vezetni, mint szurkolóként csak nézni azt! Össze sem lehet hasonlítani a kettőt! Ha valaki a játékvezetésben tehetséges, szorgalmas és kitartó, akkor felejthetetlen élményeket élhet át a futballpályán. A Magyar Labdarúgó Szövetség szervezésében decemberben minden megyében indulnak a játékvezetői tanfolyamok. Aki tehát úgy érzi, hogy szívesen belekóstolna a játékvezetésbe, az bátran vágjon bele ebbe és próbálja ki magát!

Veszprémi játékvezető már javában készülnek a jövő heti forcitornára.

Négy Csoport Tornája

2011. 11. 26.

Veszprém, Stadion

A csoport:

1. Tapolca
2. Veszprém II.
3. Ajka

B csoport:

1. Pápa
2. Veszprém I.
3. Ellenőrök

Csoportmérkőzések:

Tapolca-Veszprém II. : 3-1

Pápa-Veszprém I. : 2-1

Ajka- Tapolca: 1-0

Ellenőrök- Pápa: 0-2

Veszprém II.- Ajka: 1-2

Veszprém I.- Ellenőrök: 3-1

Helyosztó mérkőzések:

Veszprém II.- Ellenőrök: 1-2

Tapolca- Veszprém I.: 1-3

Ajka- Pápa: 5-2

Helyezések:

1. Ajka
2. Pápa
3. Veszprém I.
4. Tapolca
5. Ellenőrök
6. Veszprém II.

Különdíjasok:

Legjobb kapus: Kozma Tamás (Ajka)

Legjobb mezőnyjátékos: Borsos Sándor (Ajka)

Gólkirály: Baranyai Tamás (Ajka)

Kőrös László volt FIFA-játékvezetőt Berzi Sándor MLSZ-alelnök, a JB elnöke a szerdai Videoton-Haladás Magyar Kupa-mérkőzésen búcsúztatta el.

Kőrös László 1960-ban tette le játékvezetői vizsgáját, majd 1967-ben lett az Országos Keret tagja, és 1987-ig 157 NB I-es és 82 nemzetközi mérkőzést vezetett. 1979-ben KEK-döntőben, 1981-ben BEK-döntőn működött Palotai Károllyal. 1973-től 1992-ig a Győr-Moson-Sopron megyei Játékvezető Bizottság elnöki tisztjét is ellátta.

1988-ban lett az országos ellenőri keret tagja, mostani visszavonulásáig 258 NB I-es mérkőzést ellenőrzött. Kőrös László játékvezetői pályafutása során összesen 1150 mérkőzésen működött közre.