A 2017/2018-as NB. I-es, NB. II-es, NB. III-as felnőtt bajnokikon a játékvezetők 5402 sárgalapot osztottak ki, míg 311 játékost állítottak ki.

A pontszámítás alapján ( kiosztott sárgalap + 2 * kiállítás  / mérkőzés számmal ) Horváth Patrik lett a legszigorúbb játékvezető.  A fiatal kolléga 15 mérkőzésen 79 sárgalapot mutatott fel és 12 játékost állított ki.

Őt Kassai Viktor, Bognár Tamás és Farkas Ádám követi a rangsorban.

Íme az országos kerettagok listája:

A női játékvezető kollégákra isén is inkább az alapvonali szerep hárult!

NB. I-es alapvonali közreműködés:

23 mérkőzés: Urbán Eszter

21 mérkőzés: Gaál Gyöngyi

20 mérkőzés: Kulcsár Katalin

NB. II-es játékvezetés férfi felnőtt mérkőzésen:

1 mérkőzés: Gaál Gyöngyi, Kulcsár Katalin, Urbán Eszter

NB. III-as játékvezetés férfi felnőtt mérkőzésen:

 14 mérkőzés: Kulcsár Katalin

11 mérkőzés: Gaál Gyöngyi, Sipos Katalin

8 mérkőzés: Urbán Eszter

4 mérkőzés: Molnár Réka

3 mérkőzés: Somogyi Sára

2 mérkőzés: Kiss Anikó Tünde

20 korábbi PMFC-s játékos volt nevezve a 2017/2018-as OTP Liga mérkőzéseire.

Legtöbbet játszó játékos:

• 2970 perc: Eke Uzoma
• 2880 perc: Dibusz Dénes
• 2700 perc: Hegedű Lajos

Frőhlich Roland 2 alkalommal volt csak a kispadra nevezve, ő nem léthetett pályára.

Holczer Ádám 30 mérkőzésen ült a Ferencváros kispadján és mindössze 90 percet játszott.

Három korábbi játékosunk is betalált 4 alkalommal az ellenfél kapujába: Pauljevic Branko, Rácz Ferenc, Cseri Tamás.

Legtöbb sárgalapot - 8 darab - James Manjrekar kapta. Őt és Tamás Lászlót is 1-1 alkalommal állította ki a játékvezető.

Az ellenőrvadász programunknak köszönhetően és annak, hogy az országos kerettagok beküldték az ellnőrök nevét össze tudtuk állítani az NB. I-es ellenőri listát.

Az asszisztensi ellenőrök és a két szuper ellenőrök küldése még hiányos, így most csak a játékvezetői ellenőrök küldési statisztikáját tudjuk megmutatni.

Újabb rangos nemzetközi feladatot kapott az elsőszámú magyar játékvezető.

Kassai Viktor vezeti a június 10-i Ausztria-Brazília felkészülési mérkőzést – jelentette a hungarianfootball.com.

A magyar játékvezető – aki már az NB I zárófordulóját is kihagyja, helyette a Belgium-Portugália felkészülési rangadót vezeti szombaton – munkáját Lémon Oszkár és Varga Zsolt (asszisztensek), valamint Andó-Szabó Sándor (negyedik bíró) segíti majd Bécsben.

A braziloknak ez lesz az utolsó edzőmeccsük a világbajnokság előtt, ahol Svájccal, Costa Ricával és Szerbiával találkoznak majd a csoportkörben.

Mindig érdekes kimutatás az, hogy a játékvezetők hány lapot osztottak ki. Íme a 2017/2018-as OTP Liga kimutatása:

Játékvezetőként:

Vad István esetén a félbeszakított mérkőzés kimutatása nem szerepel.

Csapatonkénti lapok:

Albert István idén 31 alkalommal asszisztált az élvonalban.

A 2017/2018-as NB. I-es szezon végén el lehet kezdeni számolgatni, hogy melyik játékvezető miben a legjobb vagy minben vezeti a rangsort.

Íme a játékvezetők rangsora a levezett mérkőzések tekintetében:

Rossz ítéletek ellenére, ha az első számú vezető mégis azt mondja a játékvezetőknek, hogy jó döntést hoztak. Kérdem én, miből fognak a kollégák tanulni? Ha ezt tényleg így gondolják, akkor óriási probléma van a magyar játékvezetés irányításában.

Mit vár a videobírótól az oroszországi világbajnokságon?

A labdarúgás kedvelői mindig izgatottan várják az ilyen nagy tornákat, reménykednek abban, hogy jó focit fognak látni. Ez alól én sem vagyok kivétel. Különleges világbajnokság lesz, hiszen a videobíró most fog először komolyan vizsgázni. Sokan feszültek is miatta, mert bár az idei szezonban a top bajnokságokban – a Serie A-ban és a Bundesligában – már tesztelték, a tapasztalat nem teljesen pozitív. Kérdés, hogy a rendszer mennyire kiforrott. A FIFA olyan játékvezetőknek ad teret, akik a saját országukban már használták ezt a technikát. Olaszországból hárman, Németországból ketten, Portugáliából egy kolléga lesznek benne a VAR-csapatban. 

A videobíró kapcsán két tábor van: az egyik az mondja, azért nincs rá szükség, mert kiöli a játékból a katarzist és a szenvedélyt; a másik viszont úgy gondolja, hogy legyen minden tiszta, még ha ezt néha meg is sínyli a folyamatos játék. Ön melyik nézetet osztja?

Azért nehéz kérdés ez, mert szakértőként aktívan részt vettem a Serie A idei szezonjában, és látható volt, hogy a gólszerzés felhőtlen örömét sokszor eltompította ez a rendszer. Nemegyszer előfordult, hogy gólt rúgott az egyik csapat, szaladgáltak a pályán, ment a gólöröm, majd három perc múlva a játékvezető szólt, hogy nem érvényes a gól. Az ellenkezője is sokszor megtörtént, amikor a bírók nem adtak meg egy gólt elsőre, majd hosszas tanakodás után mégiscsak megítélték. Nem egyszer előfordult, hogy valaki gólt szerzett az olasz bajnokságban, de nem mert felszabadultan örülni, hanem inkább kivárt kicsit.

Fontos megemlíteni, hogy összességében nagyon sok rossz döntés született. Ezekben az esetekben videóról nézünk vissza egy kontrollanyagot, és még így sem sikerült mindig jól dönteni. Innentől kezdve nehéz megjósolni, hogyan fog működni a rendszer. Ha az idei szezon hibáiból indulunk ki, akkor jogos az emberek félelme. Ami a másik oldalt illeti, meg fogjuk szokni ezt az új rendszert. Innen már nincs visszalépés, mert annyira gyors a játék, hogy muszáj alkalmazni a videobírót.

Sokat fogják használni a videobírót a világbajnokságon, vagy inkább arra törekszenek majd az illetékesek, hogy csak a legvégső esetben nyúljanak hozzá?

Érdekes, mert a tesztek során is meg lehetett figyelni egy bizonyos tendenciát. Amikor elkezdődött az olasz bajnokság idei szezonja, minden apró jelenetet megállítottak, elemeztek, és ebből nagyon sok vita volt. Később már tényleg csak a legfontosabb esetekkel foglalkoztak. A rendszer még nincs teljesen kiforrva, és nem találták még meg benne az egyensúlyt. Korábban arról volt szó, hogy a leshelyzeteket nem is fogják figyelni, de muszáj volt, hiszen rengeteg olyan gól születik, ahol a csatár a leshatárról lép ki ziccerben. Ezért is van, hogy a partjelző nem jelzi azonnal a lesállást. Inkább elengedik a támadást, és ha gól születik, akkor utána visszanézik, hogy szabályos volt-e. Sokféle technikával próbálkoztak már, én is kíváncsi vagyok a végeredményre.

Nem lehetne show-elemet csinálni a videobíróból?

Akkor lehetne, ha a mérkőzés közben a stadionban lévőknek visszajátszanák a felvételeket. Azonban kérdéses, hogy ez mit váltana ki. Ez korábban felmerült Olaszországban is, mert amikor VAR-szünet volt, és a bíró visszanézte a felvételt, akkor a televízióban sem adtak semmit. Eltelt három-négy perc, nem adtak semmilyen képanyagot, majd amikor megszületett a döntés, visszajátszották a felvételt. Volt olyan terv, hogy a stadionokban is levetítik, de nemegyszer láthattuk, hogy a játékvezető a videofelvétel alapján is rossz döntést hozott. Ha ezt bemutatnák, az okozhatna problémákat a helyszínen.

A videobíró kapcsán a legtöbben csak a rossz döntésekre emlékeznek, de azért ne felejtsük el, hogy sokkal több helyes ítélet születik.

Ez világos, hiszen ha a tévéből nem tudjuk megállapítani a lest, akkor honnan fogjuk. A kérdés az, hogy mi a jó. Mert ha tíz esetből a videobíró alapján hármat elhibáznak, az szerintem sok. Az ember azt gondolja, hogy videóval tízből legalább kilencszer jó ítéletet kell hozni, de ennyiszer nem sikerült. Legutóbb a Német Kupa-döntőben is óriási botrány volt, amikor a Bayern München játékosát a 93. percben megrúgták a tizenhatoson belül, a játékvezető mégsem ítélt tizenegyest, pedig visszanézte az esetet.

Ha a videobíró tökéletes hatékonysággal működne, akkor a szurkolóknak már nem lenne miért szidniuk a játékvezetőket. Ez nem ölné meg a szurkolás romantikáját?

Ettől nem tartok, ugyanis a videó mögött is emberek ülnek, így mindig benne lesz a hibalehetőség. Amikor bevezették a gólvonal-technológiát, azt azonnal elfogadták az emberek, mert az egy gép. Sokszor úgy tűnt, a labda áthaladt a gólvonalon, de nem csipogott a bíró órája, nem jelzett gólt, és az emberek sem vitatkoztak az ítélettel, mert jobban hisznek a gépnek, mint az embernek.

A videobíró után essék szó a hús-vér játékvezetőkről is. 1938 után először rendeznek úgy világbajnokságot, hogy nem lesz angol bíró a tornán.

Túl nagy jelentőséget ennek nem kell tulajdonítani. A FIFA komolyan számított a 2016-os Európa-bajnokság döntőjét dirigáló Mark Clattenburgre, ő azonban Szaúd-Arábiába igazolt, és a játékvezetői testületet főnöke lett. A FIFA vb-keretében helyette Martin Atkinson kapott szerepet, azonban 2017 őszén megsérült, így nem tudta foglalkoztatni a nemzetközi játékvezető bizottság, ami következtében lemaradt a vb-részvételről. Érdekes a játékvezetők helyzete is, ugyanis a világbajnokság előtt húsz európai bíró volt benne a bő keretben, de végül csak tíz utazhat. Miközben Ázsiából, Afrikából, Dél-Amerikából és a CONCACAF-zónából hét játékvezetőt jelöltek, és abból hat részt fog venni a világbajnokságon. Kicsit furcsa, hogy máshonnan a hetes kvótából hatan mehetnek, míg Európából húszból csak tízen. A játékvezetők kijelölése színtisztán területi alapon működik.

Kassai Viktor mellőzése is ennek tudható be?

Ha focista vagyok, akkor teljesen mindegy, hogy emberileg milyen típust képviselek. Ha minden meccsen rúgok két gólt, engem fog játszatni az edző. A játékvezetésnél fontos, hogy mennyire vagyunk erősek a sportdiplomáciában, márpedig Magyarország ebben nem a legerősebb. Volt neki a tavalyi Real Madrid-Bayern München mérkőzése, ami nem sikerült túl jól. Ennek komoly visszhangja volt, és sejteni lehetett, hogy nem utazhat majd a vb-re, mert ezt követően a BL-ben a kiemelt mérkőzéseken is kevesebbet foglalkoztatták. Sokat segíthetett volna, ha megfelelően menedzselik, de ez nem történt meg, amikor hullámvölgybe került.

A játékvezetők hogyan készülnek a világbajnokságra?

Van egy játékvezetői program – amiben Kassai Viktor is benne volt – amit két évvel ezelőtt kezdtek el. Ebben vannak összetartások, kapnak instrukciókat, szabályértelmezéseket. Van egy szabálykönyv, ami pontosan leírja a dolgokat, de az a gyakorlatban nem mindig fekete vagy fehér. Nem mindegy, hogyan értelmezzük a kezezést vagy a túlzott erőbevetést. Fontos, hogy tudjuk, mi a különbség az ígéretes támadás megállítása és a nyilvánvaló gólhelyzet megakadályozása között. Ezekben a témakörökben mindig vannak instrukciók, mert ahogy a világ labdarúgása fejlődik, úgy a játékvezetésben is követni kell az új trendeket. Ráadásul a videobíró bevezetésével a szabályokat is kicsit ahhoz kell igazítani. Áprilisban történt, hogy a Mainz-Freiburg meccsen a játékvezető az öltözőfolyosóról hívta vissza a játékosokat az első félidő lefújása után, ugyanis a videobíró-asszisztens kiszúrt egy kezezést a tizenhatoson belül, így a hazaiak az első félidő lefújását követően tizenegyest rúghattak. Azonban az a szabály, ha a játékvezető elhagyta a játékteret, akkor már nem mehet vissza. Sosem gondolta senki, hogy ilyen szituációk megtörténhetnek, de a videobíró miatt ezeket a dolgokat újra kell értékelni.

Vannak játékosok, akik szeretnek színészkedni, és akadnak, akik alattomosak. A játékosokból szoktak külön készülni?
Készülünk, hiszen a top bírók is ugyanúgy szeretik a focit, mint bárki más. Nagyon sok meccset nézünk, persze sokszor nem tudunk kibújni a bőrünkből, így játékvezetői szemmel is figyeljük a történéseket. Általában le szoktuk vonni a konzekvenciákat. Tudjuk például, hogy Sergio Ramos hogyan szokott viselkedni, és azt is, mire kell figyelni vele kapcsolatban.

Érdekes, hogy pont Sergio Ramost hozta fel, hiszen láthattunk egy Bajnokok Ligája-döntőt, ahol megszületett minden idők egyik legnagyobb fináléban szerzett gólja, mellette pedig két soha nem látott potyagól. A lefújás után az emberek nagy része mégsem ezekkel foglalkozott, hanem azzal, hogy Sergio Ramos sérülést okozott Mohamed Szalahnak.

Sokaknak komoly előítéletei vannak vele kapcsolatban, biztos vagyok benne, hogy ez is közrejátszik a dologban. Ha nem Sergio Ramos húzta volna le Szalaht, akkor szerintem ezt nem kezelték volna ennyire ellenségesen az emberek. Az interneten a hozzászólók nagy része azt írta, hogy alattomos volt, sérülést akart okozni, és úgy vitte földre, mint a cselgáncsban. Ha ez mással történt volna, akkor senki nem beszélt volna arról, hogy szándékosan akart sérülést okozni. A mérkőzéseken sokszor ennél komolyabb szabálytalanságokat látunk, a játékos mégis feláll, és nem történik semmi baja. Természetesen a madridi játékos szabálytalan volt, azonban a sérülés egy peches szerencsétlen esés következtében történt.

Ha már elkanyarodtunk a világbajnokságról, akkor megkérdezem: mi a véleménye a Ferencváros esetéről? Orosz Pál, a klub vezérigazgatója nemrég úgy nyilatkozott, hogy a Fradi az elmúlt hetekben nyolc pontot bukott el a játékvezetői tévedések miatt.

Ha egy teljes szezont nézünk, akkor gyakran előfordul, hogy a játékvezetők tévednek egy csapat javára vagy éppen a kárára. A Ferencváros esete azért speciális, mert a bajnokság utolsó periódusában nagyon sokat hibáztak a Fradi kárára, ezek az esetek sorozatban követték egymást. Úgy gondolom, ezek véletlen hibák, de egyértelműen pechesen jött ki belőle a Ferencváros, ugyanis ezeken a meccseken nem sziporkázott. Mindegyik meccsen nüanszokon múlt a Fradi győzelme. Debrecenben Tőzsér Dániel egyértelműen elsodorta Böde Dániel lábát. Hiába mondják, hogy nem volt szándékos, attól még a megindított mozdulatsorral szabálytalankodott. A Videoton elleni meccs 10. percében Pátkai Máté nyilvánvaló gólhelyzetben szabálytalankodott Josip Paintsillel, amiért tizenegyest kellett volna ítélni, Pátkait pedig ki kellett volna állítani. Ezt követően a Fradi nyolcvan percen keresztül emberelőnyben játszhatott volna, és ha úgy vesszük, hogy a tizenegyest is berúgja, akkor egész más a történet.

Akkor ráadásul a Ferencváros egy pont előnnyel vezette a tabellát, ami akár négy pontra is növekedhetett volna. Majd jött a Honvéd elleni mérkőzés, ahol Lanzafame eltolta a labdát Dibusz Dénes mellett, de utána nem is labda irányába futott, hanem csak az volt a célja, hogy beleakassza a lábát a Fradi kapusába, és büntetőt harcoljon ki. Ezek a hibák pont olyan periódusokban jöttek, amikor a Ferencváros döntetlenre állt, vagy éppen vezetett. Súlyos játékvezetői tévedések voltak, de úgy tudom, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottságának szakmai vezetője, Puhl Sándor szerint ezek jó döntések voltak. A legkomolyabb probléma, a rossz ítéletek ellenére, ha az első számú vezető mégis azt mondja a játékvezetőknek, hogy jó döntést hoztak. Kérdem én, miből fognak a kollégák tanulni? Ha ezt tényleg így gondolják, akkor óriási probléma van a magyar játékvezetés irányításában.

Visszakanyarodva a világbajnokságra: ön szerint főszerepet játszik majd a videobíró?

Biztos vagyok benne, hogy így lesz, mivel ez most újdonság. Sokszor elmondják, hogy nehéz a játékvezetők dolga. Szerintem a videobíró sokat könnyít rajta. Egy bíró mindig azon aggódik, hogy mikor érkeznek el azok a kulcsszituációk a mérkőzéseken, amikor jól kell döntenie. Korábban ez sokszor lutri volt, most azonban, ha lesz egy-két ilyen eset, akkor segítségül hívhatja a technikát. Abban biztos vagyok, hogy a kirívóan nagy játékvezetői hibák elkerülésében sokat fog segíteni az új technika.

Szabó Zsolt utolsó NB. I-es mérkőzését Újpesten vezeti.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1981 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Farkas Ádám vezeti a Haladás-Mezőkövesd NB. I-es bajnoki mérkőzést.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1981 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Erdős József vezeti a Puskás Akadémia - Paks összecsapást.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1981 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod