Puhl Sándor vélhetően fizetett azért, hogy ilyen interjú megjelenhessen, hiszen a tények nem ezt bizonyítják.

Miért nem ismert az MLSZ játékvezetői bizottságának véleménye a bírói hibákról? Milyen következménnyel vagy szankcióval jár egy-egy, akár mérkőzést eldöntő baki? Miért riad el sok fiatal bíró itthon a játékvezetői pályafutástól? Mit jelent a felfogásbeli, illetve korszakváltás Magyarországon? Exkluzív interjú Puhl Sándorral és Hanacsek Attilával, a hazai játékvezetés csúcsvezetőivel.

Alábbi riportunkból válaszokat kapunk az alábbi kérdésekre:

Miért nem nyilatkoznak a bírók és a szövetség konkrét esetekről? Van-e esély arra, hogy más legyen a hazai gyakorlat?

Tiltanak-e el bírókat a nagy tévedések után, és ha igen, ez miért nem nyilvános?

Jó vagy rossz irányba tart a hazai játékvezetés minősége?

Miért változtattak a játékvezetők felfogásán az idei szezonra?

“Nem biztos, hogy van még egy olyan szegmense a magyar futballnak, ahol ekkora a belső ellenőrzés és számonkérés”

Amikor eldöntöttük, hogy nekifutunk ennek a beszélgetésnek, abban maradtunk, hogy lehetőleg ne arról szóljon az egész, hogy sok konkrét esetet tárgyalunk ki visszamenőleg. Mi az oka annak, hogy egy-egy nagy visszhangot kiváltó bírói ítéletnél nem tudhatjuk meg a szövetség, illetve a játékvezetői bizottság véleményét?

Puhl Sándor: – Tudjuk, hogy van egy űr ezzel kapcsolatosan a sajtóban, de a mi álláspontunk az, hogy a futball nem a játékvezetésről szól, nem akarjuk előre tolni a bírókat, mint egy tankot. Ha koncként odadobunk egy játékvezetőt és az esetét, hogy rajta csámcsogjanak, kiszolgáltatjuk őt, nekünk pedig felelősségünk van feléjük.

Hanacsek Attila: – Megnyugvást jelentene a közvéleménynek, ha tudnák, nem biztos, hogy van még egy olyan szegmense a magyar futballnak, ahol akkora a belső ellenőrzés és számonkérés, mint a játékvezetőknél? Aligha. Pedig a játékvezetőket az MLSZ játékvezetői bizottsága kőkeményen ellenőrzi, és mindenkit részletesen osztályoz.

“A tavalyi szezonban összesen 40 nagy hiba volt…ez volt a legjobb évünk”

Amikor ez a téma szóba kerül, Hanacsek betekintést enged a szövetség belső ellenőrző rendszerébe. Rengeteg szám, osztályzat, piros és zöld mezők szerepelnek a nevek mellett.

Hanacsek: – Három gombnyomás után látjuk, ki hány lest intett be, hány sárgát, hány pirosat osztott ki, hány 11-est ítélt, és ebből mennyi volt helyes vagy helytelen. A szezon összes, vagyis 198 bajnoki meccsén van legalább egy ellenőr, de olykor asszisztens-ellenőrt is küldünk, hogy még nagyobb legyen a kontroll. Az ellenőrök mindent leírnak, a játékvezetői bizottság pedig minden esetet ellenőriz utólag, videóról. Minden lépésüket mérjük, a bírók fordulóról fordulóra osztályozva vannak. Ha a hiba hasonló is, azért komoly különbségek mutatkoznak az esetek között is. Nem mindegy, hogy valaki 5-0-nál ítél meg egy téves büntetőt vagy 0-0-nál tévesen nem. Nem mindegy, hogy második sárgás piros marad el, vagy a meccs elején egy azonnali kiállítás. Az osztályzataikat és azok átlagát látjuk évekre visszamenőleg. Itt, a nevek mellett zölddel látható, hány jó kulcsdöntése volt egy játékvezetőnek, a pirosak a rosszat jelentik.

Hogy van-e következmény? Ha valaki súlyos tévedést – gólhibát, téves büntetőt, piros lapos hibát – követ el, vagyis súlyos szakmai hibát vét, a következő fordulóban aligha kap meccset.

Puhl: – De lehet, ha olyan a hiba, akkor az azt követőben sem, meg lehet, hogy harmadszor is pihen… Kifelé ezeket nem kommunikáljuk, de nem az van, hogy nem veszünk róla tudomást, ha valaki hibázik. Itt van, láthatod, saját magunk elől nem titkoljuk el, hogy a tavalyi szezonban összesen 40 nagy hiba volt, tavasszal és ősszel is 20-20. 2013-tól van ez a belső ellenőrző rendszer, és a tavalyi év volt ilyen szempontból a legjobb évünk. 37%-kal kevesebb nagy hiba történt, mint előtte, de nyilván, ha valaki úgy érzi, a csapatát egy játékvezető megkárosította, akkor nem érdekli őt a statisztika.

Hanacsek: – Egy fontos dolog: nagyon gyakori, hogy a közvélekedéssel homlokegyenest ellentétes egy vitás esetnél az ellenőri és a Játékvezetői Bizottság véleménye is. Minden egyes vitás esetet alaposan visszanézünk, és aztán értékeljük a játékvezető döntését. Nagyon sok olyan esetünk van, amikor teljesen más a mi szakmai ítéletünk, mint az aktuális közvélekedésé.

Kuttor kifakadásáról: “Mindkettő helyes játékvezetői ítélet volt”nnél a pontnál merül fel a részünkről a tavalyi szezon talán legnagyobb visszhangot kiváltó meccse, az utolsó előtti fordulóban megrendezett Mezőkövesd-DVSC (0-1) találkozó. Ott a hazaiak egy meg nem adott gólt reklamáltak, illetve az ellenfél szerintük lesgóllal nyert – ez volt az a mérkőzés, ami után Kuttor Attila kifakadt, majd Tóth László is nyíltan a játékvezetői döntéseket kritizálva megszólalt. Olyannyira nagy volt annak a meccsnek a visszhangja, hogy az akkori dolgokat érdemes tisztába tenni.

Hanacsek: – Akkor ugye az volt az “külvilág” ítélete, hogy a DVSC lesgóllal nyert, a Mezőkövesdtől pedig elvettek egy szabályos gólt kapustámadásra hivatkozva. Százszor visszanéztük, és mindkettő helyes játékvezetői ítélet volt. Az állítólagos lesgól ugyanis nem volt les, a meg nem adott gólnál pedig egyértelműen szabálytalankodtak a kapussal szemben (a fejelni felugró játékos a levegőben eltolta a kapus kezét, aki ezért nem tudott hárítani).

Ezen a meccsen egy nagy hiba volt, és az pont a DVSC kárára történt, hiszen egy debreceni találatot érvénytelenítettek les miatt, tévesen. Nálunk ez a hiba került oda a játékvezető neve mellé.

Ezen a ponton vetjük fel, hogy a közvélemény viszont nem ismerhette meg a bizottság álláspontját, majd az egészből csak annyit érzékelt, hogy a támadások kereszttüzébe került játékvezetőt nem eltiltják, hanem ellenkezőleg, “büntetésként” alapvonali asszisztensként az utolsó fordulóban is meccset bíztak rá – ez pedig azt az érzetet kelti, nincs következménye egy hibának.

Hanacsek: – Mi a játékvezető mellett álltunk, nem volt szabad, hogy a népharag befolyásoljon minket, mert tudtuk, hogy ami kritika rázúdult, az jogtalan volt. Hibát követett el, de pont nem az volt a hibája, mint amiről mindenki beszélt.

Adódik a kérdés: ha büntetnek, akkor az hogyan néz ki? Mikor jegelnek valakit, és erről miért nem tudunk semmit? Nem lenne-e megnyugtató, ha ezek nyilvánosak lennének?

Puhl: – Ha valaki az ellenőrtől 7,9 alatti osztályzatot kap, nem fog vezetni a következő fordulóban – már ha erre lehetőségünk van. Volt olyan, hogy két egymás utáni bajnoki fordulóban csak ugyanazokat a játékvezetőket tudtuk bevetni különböző okok miatt. Koronavírusos időszak van. Akadt, hogy elment hét közben piros országba három bírói négyesünk nemzetközi kupameccsre, és elfogytak a játékvezetők. Kényszerpályára kerültünk, mert miután visszajöttek, nem volt esélyük produkálni 48 órán belül a két negatív tesztet, így őket kellett pihentetni, és akit az előző fordulóban kritizáltak, újra vezethetett. Erre mi történt? A következő héten ő kapta a legmagasabb osztályzatot. Lehet, néha azzal teszel jót, ha nem eltiltod az össztűz alá került játékvezetőt, hanem bizalmat szavazol neki. A hibákat természetesen ettől még pontosan a tudtára hozzuk, figyelmeztetjük is őt, hogy figyeljen jobban, de mi tudjuk, hogy egy játékvezető se azon töri a fejét, hogyan kellene legközelebb elrontani a meccset.

“Az a gyűlölet, ami ezt az egészet sokszor körülveszi, nem könnyíti meg a dolgunkat”Megemlítjük, hogy az említett Mezőkövesd-DVSC után a hazaiak sportigazgatója úgy fogalmazott, úgy tűnik, a játékvezetők következmények nélkül tévedhetnek. Őt idézzük: “Ha egy edző sorozatban hibázik, elküldik, a játékos az NB II-ben vagy az NB III-ban találja magát – úgy tűnik, van egy szakma, amelyben többször lehet tévedni, pedig emberi sorsokról van szó.”

Hanacsek: – Van egy óriási különbség. Egy csatárról, ha kihagyja a 100%-os ziccert, nem feltételezik, hogy szándékosan tett ilyet, de egy bíróról a hibája után meg elég gyakran. Ez nem olyan, mint a játékospiac. Itt nincs még egy keret, ahonnan tudunk igazolni, és egy bíró sem tud egy másik helyre elszerződni, nekünk ezekkel az emberekkel és ezzel a létszámmal kell együtt dolgoznunk, és kötelességünk őket védeni. Nagyon kicsi a merítés, mert a közeg miatt egyre több játékvezető veszíti el a kedvét időközben. Van, aki elkezdi a pályafutását, és mondjuk már az NB III-as szinten tapasztalt gyűlölet miatt feladja.

Puhl: – Idén a koronavírusos helyzet például 200 játékvezetőt vett el tőlünk országos szinten, ennyien szüneteltetik vagy hagyták abba a karrierjüket, sokan a családjuk miatt döntenek így, lehet, köztük voltak a jövő nagy magyar bírói. A bírók is a futball szereplői, de amíg egy profi labdarúgó 20-35 éves kora között tud egzisztenciát teremteni, egy játékvezetőnél nem ez a helyzet. A maximum, amit elérhet, hogy egy normális egzisztenciáig eljut, már ha eljut egyáltalán erre a szintre, de még mindig nem tudja, hogy 45 éves kora után, miután befejezte, mihez is fog kezdeni. Vegyük a fiatal Bogár Gergő esetét, már az idei szezonból. ZTE-Fehérvár, 3-3, remek meccs. Megítélt egy büntetőt, amiről azt mondták, nem volt az, de mi láttuk, hogy az volt. Mégis komoly szitokáradatot kapott. Ritka az ilyen gyors felemelkedés, mint az övé, 4-5 év alatt lett NB III-as szintről FIFA-bíró, most kezd odaérni a nemzetközi szintre. Szerencsére ő már túl van azon a ponton, hogy egy ilyen össztűz kettétörje a karrierjét. De sok tehetséges bírónk van, akik még nem tartanak itt, és ha közülük bárki belefut egy ilyen meccsbe, majd utána tévesen ráömlik valami, akkor ott vége a dalnak.

Korszakváltás előtt állunk, hiszen a korhatár elérése miatt 5-6 neves játékvezetőnket le kell cserélni a következő időszakban. Közben építgetjük a fiataljainkat, de százszor, ezerszer átrágjuk, odaengedjünk-e már valakit a kereszttűzbe.

Az a gyűlölet, ami ezt az egészet sokszor körülveszi, nem könnyíti meg a dolgunkat, mert nem akarjuk, hogy idő előtt megégessék magukat az embereink.

Puhl ezen a ponton elkezd beszélni a sajtó szerepéről is.

– Amit a sajtó leír, annak utóélete van. Mi nem azt kérjük, hogy a rossz ítéletről írják azt, hogy jó volt. A jogos kritikát elfogadjuk. De nem esett volna rosszul, ha a DVSC-Paks 94. percben történt játékvezetői döntésnek komolyabb visszhangja lett volna, ott az egész bajnokság utolsó utáni másodpercpercében kellett meghoznia a játékvezetői csapatnak egy rendkívül nehéz döntést, eldönteni, hogy bent volt-e labda vagy sem, hiszen “csak” a kiesés dőlt el ezen. A kiesés sorsát eldöntő – helyes – bírói ítélet egy sort nem érdemelt sehol. Ott az alapvonali asszisztens kiválóan ítélte meg, hogy nem volt bent a labda. Képzeljük el az ellenkezőjét…

Ha egy ilyen eset rosszul sül el, ne higgye senki, hogy nálunk az ilyesminek nincs következménye. Biztos vagyok abban, hogy egyből ugrott volna a jövő évi kerettagság, pedig egy sokat megélt FIFA-bíróról van szó, aki az életét feltette erre a pályára. Ezt csak azért mondom el ilyen nyíltan, mert szeretném, ha egy kicsit mindenki átérezné a játékvezetők helyzetét. Egy hibán emberi sorsok múlhatnak.

Nincs a mezőnynek még egy olyan szereplője, aki ennyire nem hibázhat.

Talán még a kapus sorsa hasonló, mert neki egy hibáján elmehet a meccs, igaz, ha ő legalább megfog három ziccert utána, azzal jóváteheti a hibáját. Ha a bíró utána 50-szer jól dönt, akkor annak nem lesz hírértéke.

Már Csányinak is tetszett – “Ez a felfogás lesz majd a jellemző a mérkőzéseken”

Arra a kérdésre, hogy szerintük javul vagy romlik a hazai játékvezetés színvonala, Puhl a következőket mondja:

– Azt hiszem, dr. Csányi Sándor elnök úr véleményét mindenki elfogadja. Már csak azért is, mert ő őszintén és reálisan szokott kritizálni és dícsérni is, a játékvezetők viselkedéséről például korábban többször is fogalmazott meg erős kritikákat, amiket nagyon komolyan is vettünk. Amikor a közelmúltban újraválasztották őt MLSZ-elnöknek, tartott egy összegzést az elmúlt évekről. Kritikákat is megfogalmazott, sok területen volt hiányérzete, három dolgot viszont kiemelt, ahol érzése szerint előrébb léptünk. Ebbe a háromba be tudott férni a játékvezetés, ő egész pontosan úgy fogalmazott, hogy a játékvezetés színvonalával elégedett, mert eléri az európai színvonalat. Ugyanakkor persze mi is tudjuk, hogy van még hova fejlődnünk.

Amikor a jelenről és a jövőről esik szó, Puhl figyelmeztet egy változásra: az idei szezonban mindenki számítson arra, hogy más felfogásban vezetik majd a játékvezetők a meccseket a hazai bajnokságban.

– Fontos, hogy a közeg, a játékosok és a vezetők fogadják el, hogy a bírók engedik majd a keményebb játékot, ez már az első fordulókban is így volt. Érződött is, hogy ez még szokatlan, már a nyitófordulóban, a ZTE-Fehérvár mérkőzés után is érték kritikák a játékvezetőt, pedig abban a szellemben bíráskodott, ahogyan mi kértük tőle és társaitól a szezon előtt.

A játékvezetés azzal tudja segíteni a magyar csapatok alkalmazkodását a nemzetközi futballhoz, hogy engedi a testi kontaktust, mert az európai kupameccseken ennek hiánya visszaüthet. Célunk az, hogy ez az üzenet átmenjen, hogy ez a felfogás lesz majd a jellemző a mérkőzéseken.

Ez persze magában hordozza azt is eleinte, hogy 4-5 fault helyes megítélése “elmegy” a meccseken, hiszen lehetetlen mindig eltalálni, mi az, ami még pont szabályos és mi az, ami már egy picit átlépi a határt, de a meccs élvezhetőségének jót tesz az, hogy nem lesz annyira tördelt a játék. Az ilyen újítások bevezetésének jót tenne, ha szezon előtt az edzőket, csapatkapitányokat és mondjuk a sportigazgatókat le tudnánk ültetni, és nekik részletesen felvázolni, miért van erre szükség, de nem egyszerű ezt összehozni, pedig meggyőződésem, hogy közös érdekünk az, hogy ezen a területen is szorosabban együttműködjünk.

Andó-Szabó Sándor az idei szezonban először vezet mérkőzést az élvonalban.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1970 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A bajnokság statisztikák mindig a mérkőzés osztályára vonatkoznak
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Félbeszakadt a hétvégi bajnoki Károlyházán, mert az egyik lecserélt hazai játékos leöntötte sörrel a játékvezetőt.

Vasárnap délután hazai pályán fogadta a Károlyháza a Máriakálnok csapatát a Győr-Moson Sopron megyei II. osztály 4. fordulójának mérkőzésén. A találkozó 4-0-s vendég vezetésnél félbeszakadt, mert az egyik, már lecserélt hazai játékos leöntötte sörrel a játékvezetőt, majd beugrott a játéktérre.

– Szeretném azzal kezdeni, rendkívül sajnálom, ami történt, s nem szeretném, ha a játékosunk minősíthetetlen viselkedéséért az egyesületünket hibáztatnák – kezdte Fehér Gábor, a Károlyháza elnöke a Kisalföldnek – A viszonylag egyoldalú első félidőben háromgólos hátrányba kerültünk, s a játékvezető szövegelésért, teljesen jogosan, kiállította az egyik játékosunkat. A szünet után tíz emberrel is megpróbáltunk egyenlíteni, akadtak is lehetőségeink, de ezek kimaradtak. Aztán a nyolcvanadik perc környékén egy támadás közben beleütött a labdába az egyik támadónk, majd meglökte az őt szerelni igyekvő védőt. Utóbbi törlesztett, s megrúgta, amiért, ismét teljesen jogosan, mindkét játékost kiállította a játékvezető.

Ezután következett az ominózus “locsolás”.

– A kiállításokra reagálva a már lecserélt egyik játékosunk az oldalvonal mellől szidni kezdte a játékvezetőket, amit az asszisztens jelzett a bírónak.

Sőt, ezután a korláton átugorva be is futott a pályára, de a gyorsan közbeavatkozó polgárőrök megállították.

A futballista ezután sem nyugodott meg. Miután a játékvezetők félbeszakították a mérkőzést, s miközben az öltözőbe indultak, az épület előtt a játékos megvárta őket és az egyik asszisztenst vállal meglökte.

– Még egyszer szeretném hangsúlyozni, nagyon sajnáljuk, hogy ilyesmi a mi pályánkon megtörténhetett. Március óta vagyok a klub elnöke, szeretném ilyen negatív események nélkül irányítani a klubot – tette hozzá befejezésül Fehér Gábor.

Hétszeres BL-győztes csapat meccsét vezetik a Heves megyeiek..

A gyöngyösi FIFA-játékvezető, Farkas Ádám tevékenykedhet majd sípmesterként a Shamrock Rovers–AC Milan mérkőzésen. A dublini Tallaght Stadionban szeptember 17-én, csütörtökön 20 órától kiírt összecsapásra az Európa-liga második selejtezőkörében kerül sor. Játékvezető asszisztensként az egri Szert Balázs és a Vigh-Tarsolyi Gergő, negyedik bíróként pedig Karakó Ferenc lát el a feladatokat az ír-olasz találkozón.

UEFA mérkőzés adatlapja elérhető itt.

Több játékvezető jelezte, hogy ismét elaludt az MLSZ JB. irodavezetője.

Szeptember 7-ig nem sikerült berögzíteni a havi üzemanyagárakat, így nem tudnak a játékvezetők díjakat elszámolni.

Vajon ki és meddig tűri még Gaál Gyöngyi hozzáállását és munkáját? Mennyit kell még hibáznia?

Egy biztos, a magán szférában az ilyen munkaerőt próbaidő alatt kirúgnák.

Zárójelben:

A NAV a szeptemberre vonatkozó üzemanyagárat 2020. augusztus 10-én közzétette.

A 2. fordulóból elhalasztott mérkőzést Bogár Gergő vezeti.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1970 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A bajnokság statisztikák mindig a mérkőzés osztályára vonatkoznak
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Évek óta próbáljuk megtudni, hogy vajon mit tesz a magyar játékvezetésért a Magyar Labdarúgó Játékvezetők Testülete.

Próbáltunk írásban tavaly is megtudni Tóth Venceltől ezt, de sok sikerrel nem jártunk.

Pár hónappal ezelőtt beharangozták, hogy új weboldal indul és hogy naprakész információk lesznek a játékvezetőkről.

Ez az új oldal annyira jól sikerült, hogy néhány „gyászhír”-en kívül semmi tartalom nincs rajta, még ott tart az oldal 2018-as Kassai Viktoros meccsek számítanak hírnek.

Arról ne is beszéljünk, hogy mennyire pontos az oldal:

Az MLJT jelenlegi vezetői – Hanacsek Attila elnök, Juhos Attila elnökhelyettes, Ábrahám Attila, Georgiou Grigorisz, dr. Hegyi Péter, Kiss Béla, dr. Kovács Péter, Nyekita Dezső és Sápi Csaba elnökségi tagok ……

A letölthető menüpontokban sem érhető el semmi.

Ezért megéri az MLJT-nek veri a mellét, hogy ők értetek vannak..

Két játékost is kiszórt első élvonalbeli meccsén a pécsi bíró.

Őszintén bevallhatom: féltettük. Bár azt egyáltalán nem lehet róla mondani, hogy zöldfülű játékvezető lenne, de vidékiként levezetni egy igazi pesti derbit, azért az nem semmi. A jóslat be is vált: Zierkelbach Péter kemény meccset kapott, amit újoncként két kiállítással és négy sárga lappal hozott le.

Odahaza, a Zierkelbach családban persze óriási volt a várakozás, miután megtudták, hogy a családfő ilyen rangos feladatot kapott. A nagyobbik lány, Zia már jóval korábban odaült a tévékészülék elé, várva apukája debütálását az élvonalban.

Zierkelbach focistaként megfordult a PMFC-ben, Pellérden és Gyódon is. Tavaly az ő sípszavára indult az idény az NB II-ben, ahol a Gyirmót-Haladás meccset vezette.

– A NB I-es játékvezetői küldés nagyon kellemes meglepetés volt számomra, nagy dolognak tartom, hogy bemutatkozhattam a legmagasabb osztályban. El is felejtettem életem leg­emlékezetesebb mérkőzését, ami egykoron a Hosszúhetény–Kétújfalu megyei II. osztályú bajnoki volt. A végén még a nézők is berohantak a pályára, szóval volt ott minden.
– Sokat tett azért, hogy eljusson idáig, eljött az idő arra, hogy bemutatkozhasson, sokáig volt „tűzközelben” – mondta Zierkelbachról Czakó Dénes, az MLSZ Baranya Megyei Igazgatósága Játékvezetői Bizottságának elnöke. – Remélem, hogy további feladatokat kap majd e minőségében az élvonalban. Örülök, hogy Baranyának újabb NB I-es játékvezetője van. Bízom benne, hogy hosszú távon számítanak majd rá.

Túl az ezrediken
Zirkelbach Péter 2005-ben tett labdarúgó-játékvezetői vizsgát. Azóta temérdek meccsen működött közre, nem számolta, hogy pontosan mennyin, de elmondása szerint ezren felül van ezek száma. Ötvenhatszor volt az NB I.-ben alapvonali játékvezető, de most fújt először az élvonalban. Nős, 12 éve van együtt a feleségével. Két kislányuk van, Zia és húga, Lea. Felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkezik, ám soha sem dolgozott még ebben az ágazatban. És vélhetően nem is fog, mivel jelenleg, másfél éve egy pécsi hotel recepciósa.

Jelenállás szerint "pozitív" a korona vírus megjelenése a magyar játékvezetésben.

Megtudtuk, hogy országos szinten az amatőr játékvezetést nem "jegyzik", mert senkit nem érdekel a megyei vezetőkön és néhány megyei igazgatón kívül. 

Amikor támogatásról történik megfogalmazás vagy egészségügyi vizsgálatról, akkor a játékvezetésünk alapjait képező megyei játékvezetőket lerázzák, mint kutya a bolhát.

Vajon Nekik nem jár korona vírus teszt ingyen, mint a profiknak nevezett játékvezetőknek és külföldön ellenőrző ellenőröknek??? 

Nem ér a nyugalom ennyi pénzt, azoknak akik játékvezetésből élnek, igaz nem a játékvezetőkért. 

Vegyük szépen sorba, akkor mennyi az annyi??? 

Amatőr "csoportba" arra hivatkozva, hogy kevesebb pénz folyik játékvezetésünkbe, minden juttatást, telefon használatot és tisztelet díjat elvettek vagy elvetettek a Megyei Jb vezetőktől és dolgozóktól.

Lassan visszatérünk takarékossági szempontok alapján a tekerős telefonhoz, vagy saját költségen szolgálják a Budapesti vezetést, akik két kézzel szórják a pénzt, mondva csinált edzőtáborokra, partikra.  

Természetesen mindenkinek az anyagi javadalmak maradtak, csak a megyéknél dolgozó embereket "sápolták" meg.

Tényleg 30-50.000 Ft ennyire kisegíti a hiánnyal küzdő játékvezetési pénztárcát??

Korona vírus miatt mérkőzések kifizetése elmaradt, akkor mennyi csörög a büdzsébe??

Vajon a Megyei Játékvezetés miért nem kaphat támogatást létszámok után a Magyar Labdarúgó Szövetségtől???

Miért olvasszák bele az Országos Játékvezetés költségvetésébe az Amatőr játékvezetést??

Nem olvasszák, tudva levő nincs támogatás az amatőröknek, csak kötelező könyv vásárlás, kötelező Talent napok, kötelező edzőtáborok, kötelező jópofa vágás, olyan emberekhez akik Puhl Sándorék tudta nélkül POSTÁS-KIRÁLY szerepben tetszelegnek.

Országos Játékvezetői Bizottságban miért nem képviseli az Amatőr játékvezetést senki? 

Persze elfelejtettem,amatőr játékvezetés nem létezik..... 

Fogynak a sípmesterek és ellenőrök -  azért mert belefáradtak az értelmetlen válaszok meghallgatásába.

Felmosták ismét a padlót a megyei "szakemberekkel", akik évek óta mondják a megoldásokat, de az OLIMPOSZRA nem jut el.

Mennyi jut évi közel egy milliárdból a megyei játékvezetésre.

A válasz egyszerű: semmi.   

Sajnos csak a "KIRÁLY" látja, hogy van ruhája, viszont a nép tudja,hogy meztelen. Évek óta nincs megbecsülés, nincs támogatás és nincs emberség. 

Köszönjük a semmit és köszönjük a diszkriminatív vírus virtust....    

A határzár utáni időpontra kaptak játékvezetőink küldéseket, de bízunk benne, hogy nekik nem saját költségükből kell fedezni a covid tesztet, mint a megyei kollégáknak!

Azt már régóta tudjuk, hogy az öltözékünk befolyásolja mások rólunk alkotott  véleményét.

A játékvezetők és ellenőrök többsége ezt a mondást ismeri és az országos küldések esetén megfelelő öltözőkben is jelennek meg. Élvonalbeli küldés esetén illendő tiszta, ápolt külsővel megjelenni, hisz oda mégis csak az elit jár.

A játékvezetők, asszisztenseknél és az ellenőröknél a bőrcipő, egyszínű sötét zokni, sötét szövegnadrág, ing, nyakkendő és zakó az elfogadott.

Az elmúlt időszakban azonban észrevehető, hogy néhány ellenőr szakadt, koszos, igénytelen ruhákban jelenik meg az élvonalban ellenőrizni. Nem volt ez korábban így, azonban amióta pár „kiskirály” vagy „villany őstermelő” asszisztensi ellenőr, bevett szokássá vált az igénytelenség. Máshol ez a sheriff öltözéke, de az OTP Ligában igényesebbnek kell lenni és meg kell tisztelni a csapatokat, kollégákat.

Lehet, érdemes lenne a vecsési továbbképzésen is foglalkozni ezzel!

Íme egy kutatás eredménye:

A kutatások és a mindennapos tapasztalataink is alátámasztják, hogy öltözékünk jelentősen befolyásolja hogyan észlelnek bennünket mások, mint ahogy azt is milyen tulajdonságokat tulajdonítanak nekünk ez alapján. A formális öltözék viselőjét magabiztosabbnak, sikeresebbnek és kompetensebbnek ítélik mások. De fordítsuk meg a kérdést: milyen hatással van ránk az a ruha, amit viselünk? 

A Columbia Egyetem kutatói is erre a kérdésre keresték a választ, egész pontosan arra, hogy a formális öltözék, illetve annak hiánya milyen hatással lehet a viselőjére. Úgy találták, hogy a formális ruházat növeli a viselője hatalom érzetét. Emellett hatással volt a kísérletben résztvevők gondolkodására is – erősödött az absztrakt gondolkodásra való hajlam – és a beszédmódjuk is megváltozott. Mint ahogy a testtartásban és a viselkedésben is jól megfigyelhető különbségeket tapasztaltak. 

Ahogy az eddigiekből kiderült a formális öltözék hatással van a magunkról alkotott képünkre is. Még akkor is, ha ez a hatás átmeneti. De vajon mi történik, ha nem öltönyről vagy kiskosztümről van szó, hanem informálisabb ruhadarabról, például egy szuperhős emblémás pólóról? Ennek a kérdésnek akart Karen Pine professzor utána járni, amikor arra kérte diákjait, hogy Superman emblémás pólót viseljenek egy kísérlet keretében.

Pine professzor először arra kérte a hallgatókat, hogy Superman emblémás pólótviseljenek, majd hasonló, de logó nélküli trikót kaptak, végül pedig a saját, megszokott ruhájukat viselték. Pine azt tapasztalta, hogy Superman logós pólóban kedvesebbnek és jobbnak értékelték magukat a diákok. Amikor pedig arra kérte őket, hogy becsüljék meg mekkora súlyt képesek megemelni, a Superman pólót viselők szisztematikusan nagyobb értéket mondtak, mint amikor hasonló pólót viseltek de Superman logója nélkül vagy saját ruhájukban voltak.

Tehát ruházatunk pozitív hatással van az éppen aktuális énképünkre is, de vajon negatív irányban is befolyásolhat bennünket az öltözékünk? Pine professzor azt állítja, hogy az összefüggés fordítottja is igaz, például felerősítheti a rossz hangulatot. Pine vizsgálatai során úgy találta, hogy a nők stresszhelyzetben hajlamosabbak farmert vagy informálisabb öltözéket viselni, ami nem segíti a negatív ér

A lejátszott NB-s mérkőzésen a játékvezetők 212 sárgalapot mutattak fel és 23 játékost állítottak ki. Több mérkőzésen 3 kiállítás is volt.