Év végén érdemes visszatekinteni, hogy mely cikkeket olvasták a legtöbben a focibiro.hu oldalon.

524 cikket tettünk közzé, amely közül ezeket olvastátok a legtöbben:

1. Elhunyt Varga Sándor
2. Nb. I történelmi újítással indul a szezon
3. Profiknál drasztikus áremelés lett, amatőröknél nem sok
4. Isten veled Laczkó Georgina
5. Országos ellenőröknek lehet kommunikálni
6. Mi lesz veled MLSZ JB.?
7. Erdős lett az ősz legkevésbé rossz játékvezetője
8. Kiverte a biztosítékot a díjemelés
9. Két nemzetközi küldés jövő hétre
10. Elhunyt Puhl Sándor

Mitagadás, az 1962-ben hozott korhatár-rendelet, melynek alapján negyvenöt éven felüli bíró nem vezethet élvonalbeli mérkőzést — tüskét hagyott Hernádi Vilmosban.
— Akkor kellett sípomat szögre akasztanom, — mondotta — amikor a legjobban ment, s úgy éreztem, hogy még néhány évig megmaradhattam volna az országos játékvezetők élvonalában.

Hernádi Vilmos azonban továbbra sem tudott elszakadni kedvenc sportjától. Féléves lelkitusa után ismét visszatalált a játékvezetők családjába, ahol eleinte a JT ellenőri bizottságában működött. Nagy szakmai tapasztalatával segítette a fiatal játékvezetők előrehaladását, fejlődését. Ma pedig az Országos JT küldő bizottságának vezetőjeként végzi hétről hétre nehéz, hálátlan és főleg felelősségteljes munkáját.

A cikk teljes egészében letölthető.

Csaknem húszéves karriert zárt le a napokban Solymosi Péter, aki lapunk osztályzatai alapján őszi rangelső lett és 331 élvonalbeli bajnokijával csúcstartónak számít.

Stílusosan fejezte be játékvezetői pályafutását Solymosi Péter, a Nemzeti Sport tudósítóinak osztályzatai alapján ugyanis a 49 esztendős játékvezető nyújtotta a legjobb teljesítményt az őszi szezonban. Rutinjához kétség sem fér, elvégre utolsó bajnokija, a december 18-án rendezett MTK Budapest–Paksi FC mérkőzés (1–4) volt a 331. élvonalbeli összecsapása, amellyel a legtöbbet foglalkoztatott játékvezető, mivel a már korábban visszavonult Kassai Viktor 323, míg Szabó Zsolt 321 mérkőzéssel fejezte be pályáját. Érdekesség, hogy élvonalbeli működésének kezdete szintén a kék-fehérekhez kapcsolódik, mivel 2002 áprilisában egy MTK–Sopron (1–0) bajnokin bíráskodott először.

Korából adódóan vagy sem, az ősszel csupán hét NB I-es mérkőzésen vezette a játékvezetői csapatot, míg a rangsorra felkerült kollégái közül öten is inkább tíz, tizenegy vagy tizenkét bajnokin működhettek. Legrosszabb osztályzata az ősszel a 7-es volt (lapunk a mezőnyjátékosokhoz hasonlóan 1-től 10-ig osztályozza az NB I-es és NB II-es bírók produkcióját, de amíg a futballistáknál az 5-ös 6-os osztályzat közepesnek számít, addig a játékvezetőknél ez a kalkulus gyenge, s több hibát jelez), amelyet még a hetedik fordulóban kapott a Mol Fehérvár–Puskás Akadémia bajnokin (0–0), amelyen túlságosan is a nyáron bevezetett VAR-technológia jelzésére hagyatkozott. A holland Yoëll van Nieff közvetlenül a játékvezető közelében szabálytalankodott Nikolics Nemanjával szemben, de a játék nem állt meg, ám néhány perccel később, a visszajátszás alkalmával látni lehetett, hogy a légiós akár el is törhette volna ellenfele bokáját. Nevezhetjük ezt Solymosi Péter legrosszabb őszi mérkőzésének, a további hat összecsapásán ugyanis kizárólag jobb osztályzatot kapott tudósítóinktól.

Egyaránt 8-ast érdemelt a Ferencváros–MTK Budapest (0–0), a Kisvárda Master Good–Mol Fehérvár (2–1) és a már említett MTK Budapest–Paks (1–4) összecsapásokon. Talán szintén az idősödő játékvezetők ismérve, hogy próbálják kevesebb sárga lappal levezetni a mérkőzéseket, s inkább verbálisan meggyőzni a játékosokat a sportszerűbb futballra. E három bajnokin is inkább a megérdemeltnél kevesebb sárga lap kiosztása róható fel a bírónak.

Ugyanakkor ha muszáj volt, nem habozott a kiállításoknál. Így tett a hatodik fordulóban az Újpest–ZTE FC (2–2) mérkőzés 68. percében, amikor a hazaiak labdarúgója, Branko Pauljevics kitette a karját az érkező Gergényi Bence arca elé. Solymosi Péter ütésnek minősítette az esetet, s az MLSZ fegyelmi bizottsága hárommérkőzéses eltiltással büntette a szerb légióst. Az Újpest fellebbezett a határozat ellen, hiszen már a piros lappal sem értett egyet, de a fellebbviteli bizottság helyben hagyta a fegyelmi bizottság döntését, s összességében kijelenthető, Solymosi Péter jól döntött. Az újpestiek morgolódtak ugyan, de néhány héttel később, a Mezőkövesd–Újpest mérkőzés (2–2) hosszabbításában egy szót sem szólhattak a játékvezető döntésére. Tudósítóink között is vita alakult ki, jogosan adott-e tizenegyest a vendégeknek, ám a bíró az eset közelében helyezkedett, elfogadtuk döntését, az újpesti Junior Tallo azonban nem élt a lehetőséggel, büntetőjét Tordai Árpád kivédte. Könnyebb feladat volt számára a Puskás Akadémia–ZTE FC (1–1) mérkőzés, amelyen szinte hiba nélkül bíráskodott, s az előző két összecsapáshoz hasonlóan 9-es osztályzatot kapott.

Solymosi Péter tehát befejezte aktív pályafutását, de a labdarúgástól nem szakad el, a jövőben a VAR-szobából segíti a játékvezetők munkáját. Tapasztalata sokat segíthet az utódoknak, elvégre az MLSZ által alapított Hertzka Pál-díjat, vagyis az Év Játékvezetője címet háromszor (2006, 2007, 2015) is megkapta, a 2016–2017-es idényt követően a Rangadó Díjátadó Gálán is az év legjobb játékvezetőjének választották, míg mostani elismerése mellett a Nemzeti Sport osztályzatai alapján a 2019–2020-as idényben is ő volt a legjobb.

Solymosi Péter mellett Iványi Zoltán is az őszi szezont követően fejezte be karrierjét, igaz ebben a fél évben csupán az utolsó fordulóban rendezett Ferencváros–Bp. Honvéd (1–0) összecsapáson dirigált. 2006 júliusa és 2021 decembere között 260 élvonalbeli mérkőzésen működött közre, de évekkel korábban a futsalban is elismerést vívott ki teljesítményével. Az Év futsal játékvezetőjének választották 2007-ben, holott előtte kilenc éven keresztül Török Károlyt illette e cím, míg labdarúgásban 2010-ben és 2018-ban részesült hasonló elismerésben.

A korábbi játékvezető szerint a bírók sosem felejtik el, ki hogyan viselkedett velük. Kassai azt is elmondta, a videobíróval már meccs közben sérül a sporik egója.

VAR-ról
– Megoszlik a felelősség, de ne felejtsük el, a pályán még mindig rendet kell tartani – nyilatkozta a korábbi játékvezető az Unibet Magyarország Szándékos kezezés című műsorában. – A VAR arra jó, hogy a nagy hibákat korrigálja, de a 90 perces kommunikációban, a játékosok fegyelmezésében, kontroll alatt tartásában a VAR nem tud segíteni. Abban, hogy a játékvezetőnek legyen tekintélye és hallgassanak rá, higgyenek neki a játékosok, abban a videóbíró nem tud segíteni. Ha bedobnánk egy 0 km-es fiatal bírót egy BL-meccsre, hiába van mögötte VAR, esélytelen lenne levezetnie a meccset, mert nincs meg a tekintélye. Én is szkeptikus voltam az elején, de látható, hogy nem veszíti el a tekintélyét egy bíró, ha a VAR segítségével hoz meg egy döntést. Az egónak nem tesz jót egy hiba sem. Amíg nem volt VAR, a meccs után megnéztük a felvételt és akkor láttuk, ha hibáztunk. Ami változott, hogy most a meccs közben kapják meg a sporik, ha hibáztak, de az nem változott, hogy az egó sérül, hiszen nem vagy tökéletes. Azért jó, hogy meccs közben tudod meg a hibát, mert ki tudod javítani.

A játékvezetők viselkedéséről
– A focipálya hangulata teljesen más, ott sokkal több a zrika, sokkal több a beszólás, ami lehet kicsit vicces, vagy lehet határon túlmenő, esetleg sértések. A nézőknek mindenfélét lehet kiabálni, de a játéktéren is néha el tudja magát engedni egy játékos vagy egy edző. A játékvezetőnek ezt tudnia kell kezelni, a legnagyobb sértéseket nem szabad elengedni a fülünk mellett. Ami megkülönbözteti a játékvezetőt az összes többi szereplőtől, hogy nekünk mindig toleránsnak kell lenni, meg kell lennie az önfegyelemnek és nem mondhatunk olyanokat, mint az edzők és a játékosok, mert akkor rögtön megsértődnének. Nem szabad visszavágnunk, de az biztos, hogy senki nem felejti el, ki hogyan viselkedett vele. Ez olyan, mint a hétköznapi élet, ha mondjuk valaki mindig megjegyzéseket tesz rád, valószínűleg nem ő lesz a legszimpatikusabb ember az életedben. Ilyenkor nem szabad hagynia magát a játékvezetőnek, de a kulturáltság határain belül kell maradnia. Az sem jó, ha a játékvezető lenyeli a békát, de az sem jó, ha ugyanúgy válaszol, valahol a kettő között kell eltalálni.

Volt-e kívülről érkező puhatolózás, manipulációs szándék a karrierjében?
– Szerencsére Magyarországon nem jellemző, hogy a bírókat bevonják különböző kétes dolgokba. Szerintem nagyon szerencsések vagyunk, hogy más országokhoz képest Magyarországnak viszonylag tiszta futballkultúrája van. Külföldön pedig amilyen szinten én vezettem, ott egyáltalán nem jellemző, hogy bárki is valamilyen előnyt szeretne bármiért, az a világ elmúlt. Szerencsére engem nem környékezett meg senki, ha az embernek van egy olyan imidzse, hogy tudják róla, ez felesleges lenne, akkor meg sem próbálják. Azon a szinten, ahol én vezettem, ott ez szóba sem kerülhetett.

A Nagykanizsáról indult Berke Balázs egy megye II.-es Zalaszentgrót–Police-Ola futballmeccsen állt először zászlóval az oldalvonal mellé, ma pedig már a hivatásos játékvezetői keret tagja. Vele beszélgettünk a futballbíró életéről – benne többek közt a VAR-ról is, melyről igen sok szó esik manapság a stadionok környékén.

– Viszonylag gyorsan, 21 évesen bedobtak a mély vízbe, egy megye kettes Zalaszentgrót–Police Ola meccsen voltam először partjelző – elevenítette fel a kezdeteket Berke Balázs, aki ma már a Magyar Labdarúgó Szövetség kilencfős hivatásos kerete mellett az országból hatodmagával a nemzetközi (FIFA) keretben is benne van. 

Berke Balázs elmondta: édesapja is játékvezető volt, NB III.-as meccseket vezetett. Ő maga pedig futballozott, és ahogy fogalmazott: szeretett játszani – és dumálni is… 

– Éreztem, hogy nagyon jó futballista nem leszek, de a labdarúgást szerettem, nem akartam kiszakadni ebből a miliőből, így lettem játékvezető – árulta el. – Az ember persze nem úgy indul el, hogy majd NB I.-es és FIFA-játékvezető lesz, ám menet közben ráéreztem az ízére. Átjöttem erre az oldalra, hiszen problémás – amolyan reklamálós – játékos voltam. Talán ezért is tudom jobban kezelni ezeket a helyzeteket. 

– És milyen a pályán lenni manapság, amikor mondjuk közbeszól a VAR? – szakítottuk meg a közbevetéssel, ahogy idehaza, az ősszel bevezetett videós játékvezetői asszisztens is teszi ezt az NB I.-ben a játékkal... 

– Ez valóban nagy változás a mi életünkben is, de szakmai segítségről van szó, ami nagy hasznunkra van. Korrigálhatók a hibák és sokkal igazságosabb eredmény születik, hiszen van, amikor a játékvezető is téved. A technikai segítség újdonság, nyilván szokni kell, de minél több tapasztalatot szerzünk, annál gördülékenyebb lesz.

 
– Gondolja, hogy tavaszra akár a többperces vizsgálódások is már a múlté lesznek? 

– Biztos vagyok benne, hogy lerövidül majd ez az idő. Tudom, hogy a drukkerek összevetik a nemzetközi gyakorlattal a mostani őszt, de azért azoknak, akik „odakint” ülnek, már nagyobb tapasztalatuk van a kérdésben. Sok munka van bennük, de folyamatosan gyakorlunk mi is. 

– Gondolom, sok volt kollé­ga is feltette már ezt a kérdést… Tartja velük a kapcsolatot? 

– Természetesen igen. Követem a Zala megyei meccsek eredményeit, mindig beugrik egy-egy csapattal kapcsolatban valami élmény. És valóban van, hogy olykor felhívnak Zalából – hiszen már a fővárosban élek –, hogy mi a véleményem egy-egy szituációról. Szívesen segítek, akár fiatal kollégáknak is, és azt is el tudom nekik mondani, hogy hasonló helyzetben én mit tettem. 

– Januárban ismét indul képzés Zalában. Kiknek érdemes elkezdeni a játékvezetést? 

– Nagyon egyszerű: aki szereti a futballt. Ők mindenképpen vágjanak bele a játékvezetésbe, s ma akár már tizennégy évesen is megtehetik ezt. Nagyon sok szép élményt tud adni ez az oldal is, amiben lehetnek hullámvölgyek is, de sokkal több a pozitívum. A saját példámat tudom mondani: vezettem már bajnoki címről, vagy kiesésről döntő meccseken, illetve rangadókat is nagyon sok néző előtt. Kitartással, sok munkával és persze felelősséggel jár a feladat, és ne legyünk álszentek: bizonyos szint felett az anyagi sem utolsó szempont. Ám nem adják olcsón ezt sem. Készülni kell a meccsekre, nem is keveset, akkor is, ha az ember a megyeiben fúj. Hiszen a nevedet adod hozzá. 

Év vége közeledtével a csakfoci.hu immáron hetedik alkalommal jelentkezik rendhagyó, exkluzív szavazásával. 

Ki a 2021-es év legjobb hazai játékvezetője?

(a voksolók sorrendjét az NB I-es tabella alapján határoztuk meg)

Kubatov Gábor (a Ferencvárosi TC elnöke)
Berke Balázs

Révész Attila (a Kisvárda Master Good sportigazgatója)
Bognár Tamás

Tóth Balázs (a Puskás Akadémia FC klubigazgatója)
Bognár Tamás

Garancsi István (a MOL Fehérvár FC tulajdonosa)
Berke Balázs

Végh Gábor (a ZTE FC tulajdonosa)
Vad II István

Tállai András (a Mezőkövesd Zsóry FC elnöke)
Berke Balázs

Haraszti Zsolt (a Paksi FC ügyvezetője)
Solymosi Péter

Kun Gábor (a Budapest Honvéd FC ügyvezetője)
Berke Balázs

Tőzsér Dániel (a DVSC sportigazgatója)
Bogár Gergő

Berta Csaba (az Újpest FC ügyvezetője)
Pintér Csaba

Zakor Sándor (az MTK Budapest tulajdonosa)
Berke Balázs

Horváth Ernő (a Gyirmót FC tulajdonos-ügyvezetője)
Solymosi Péter

Lezárult az NB I őszi szezonja, az első olyan, amelyben a játékvezetők munkáját a videobírós asszisztens, azaz a VAR segítette. Az MLSZ, megszakítva a bíráskodással kapcsolatos évtizedes hallgatását, nyilvánossá tette az első 17 forduló megállapításait. A statisztikák azt sugallják, az előző bajnoki évadhoz képest jelentős százalékkal csökkent a mérkőzést befolyásoló hibák száma.

A népszerű „Vilike" elhagyta a földi futballpályákat.Az 1946-os születésű futballistát, Bencsik Vilmost december 20-án érte a halál. Játékosként, majd játékvezetőként is szinte mindenki szerette őt.

Olyan személyiség volt, akire még egy-egy téves ítélete után sem lehetett haragudni.

Aktív korában játszott a Pécsi Bányászban, a Komlói Bányászban, a Pécsi MSC-ben, majd Mohácson is megfordult. Gyors szélsőként jól adott be, de a gólokkal sem maradt adós sehol.

Talán nincsen olyan pálya a megyében, ahol játékvezetői ellenőrként fel nem bukkant volna, az elmúlt évtizedekben. Az élete egyik legfontosabb eleme volt a labdarúgás. Kópés mosolya hiányozni fog sokaknak, akik ismerték, kedvelték.

Remegő lábbal vártuk Hanacsek Attila JB. elnököt, hogy végre megszóljon.

Furcsa volt látni és hallani, hogy nem mint MLSZ JB. elnök mutatták be, hanem mint az MLSZ képviselője. Attila! Itt nem követeljük meg a megszólítást?

Jött a szokásos semmi és a Hanacseki statisztika, amiről évek óta beszélünk. Mennek a kamu és megfoghatatlan számok és százalékok. Vajon honnan tudjuk, hogy 2000 var vizsgálat volt? Lehet folytatni a százalékokat, hiszen ezzel van hülyítve mindenki..

Többet kellett volna kihozni  az interjúból, de láttuk, hogy ez nagyon kevés.

A lényegről kellett volna beszélni, hogy egyre mélyebben van a magyar játékvezetés.

Arról is kellett volna beszélni, hogy nem volt idén NB. I-es összetartás, így a kollégák nehez tudják meg, hogy milyen a teljesítményük.

Validálni, detektálni, referee.. szép szavak Attila, ezzel lehet eladni magadat, de tényleg ez kell nekünk?

aaaa.aaaa.aaa betük szépek, de a kifejezésre nem tökéletesek.

86 százalék! Na ezt megtanultuk, de reméljük, hogy a csapatok és a játékosok is így gondolják.

Jót mosolygunk azon a kamun is, hogy a VAR buszban nem kell futni, de tényleg.. Iványi ezt megmutatta..

2019-től emelkedett az újoncok száma, de a 2020-as koronavírus megtörte ezt az emelkedést.. Attila!! Attila!! egy évben emelkedett, az nem tendencia.. Ne égesd már magad.

Jézusom! Két VB selejtező?? Ez már menő küldés, de hol vannak a BL és EL meccsek? 

Két igaz mondat volt az egészben, az utolsó, amit Sándorról mondott...

Kamuzott egyébként Attila, mert 2007 óta előírás az, hogy továbbképésre kell menni az NB. I-es csapatoknak.. ez régebben klublicenc előírás is volt. 

Attila, fel kell nőni az elödődhöz, kérlek gyakorold szakemberrel ezt, mert ez qva gyenge volt.. 

Az m4 adása teljes egészében visszanézhető itt.

A korábbi FIFA-kerettag játékvezető elmondta, a VAR egyértelműen javított a játékvezetői döntések pontosságán. “Az elmúlt bajnokság hasonló időszakához viszonyítottan 76.5 százalékkal csökkentek a játékvezetői hibák, tavaly ilyenkor (16 forduló után) 29 komolyabb hibát regisztráltak, melyek között 7 olyan hiba volt, ami a súlyos kategóriába (gól, büntető, kiállítás) tartozik” – mondta Hanacsek.

Elárulta, az idei szezonban mindössze 4 jelentős hiba volt, ami azt jelenti, 86 százalékkal csökkent a súlyos hibák aránya. Az eddig lejátszott 101 meccsen 2000 VAR-vizsgálat volt, melyek után 48 esetben ténylegesen is közbeavatkoztak. Érdekesség, hogy 24 alkalommal a hazai és ugyanennyiszer a vendégcsapat részére történt beavatkozás.

“A protokoll szigorúan köti a videóbírókat mikor avatkozhat közbe. Vitatott esetek számát nem csökkenti a rendszer, ugyanannyi lesz ebben a bajnokságban is, mint volt a tavalyiban, de a hibák számát jelentősen csökkenti. A futball sem tökéletes, a VAR sem az. De ha valamiben közel 90 százalékban kevesebb hiba következik, arra nem lehet azt mondani, hogy rossz. És ezzel átlagban csak 1.6 perccel nőtt a mérkőzések időtartama” – mondta Hanacsek az m4 adásában.

Facebook kommentek:

Lassú, körülményes, szánalmas

Számtalan vita, emlékezetes nyilatkozat alapját szolgáltatta a futball modernizációjának zászlóshajója, a videóbíró-rendszer. Az innováció a 2021/2022-es szezonban Magyarországra, közelebbről az OTP Bank Ligába is elért, s a bajnokságból eltelt 17 forduló alatt rengeteg meccset befolyásolt. Egy újabb vita generálása helyett ezúttal a matekra koncentrálunk, s kizárólag számadatok segítségével vizsgáljuk a VAR hatását a labdarúgó NB I-re.

„Nehéz olyan meccset értékelni, amit egy kiskocsiban játszottak” – utalt a szezon innovációjára a Honvéd vezetőedzője, Horváth Ferenc a Puskás Akadémia ellen 3–1-re elveszített bajnokit követően. Kétségtelen, a videóbíró-rendszertől a közvélemény azt várta, lényegében megszünteti a kétes szituációkat, vitákat a futballban, de ezt a funkciót a Horváth által emlegetett kocsiban ülők emberi szubjektivitása (mindenki másképp dolgozza fel, amit lát), illetve a VAR tevékenységkörének szűk mivolta okán ezt nem hivatott betölteni. Az viszont elvitathatatlan – és az alábbi példák is tanúsítják –, hogy a videóbíró így is több esetben tud valódi igazságot szolgáltatni, s mérkőzések végeredményére a létező legobjektívebb módon hatást gyakorolni.

VAR-ököl és VAR-szigor

A videóbíró hivatalosan három mérkőzést befolyásoló döntésben segíthet a játékvezetőnek: gólok, piros lapok és hibás azonosítás esetén. Lesszituációknál, illetve abban az esetben, ha azt vizsgálják, hogy egy szabálytalanság a tizenhatoson kívül vagy belül történik-e, a VAR közvetlen javaslatot tesz, a játékvezető nem vizsgálja felül az adott esetet.

Ennek megfelelően a tizenegyesek és piros lapok összevetésével lehet reális képet kapni arról, mennyire változott meg a magyar bajnokság a videóbíró-rendszerrel, ennek összehasonlításához előző idényt vettük alapul.

 

Ami a tizenegyeseket illeti, az első 17 fordulóban összesen 50 büntetőt végezhettek el a csapatok, ez stílszerűen tizeneggyel több, mint tavaly ilyenkor (39). A játékvezetők 33 esetben mutattak azonnal a mészre, így összesen 17 olyan tizenegyest végeztek el, amelyet a VAR-rendszer bevezetése nélkül nem tettek volna meg – ezekből tizennégy gól született, csak Haraszti Zsolt, Ryan Mmaee és Varga Barnabás lába remegett meg a videózást követően. Vagyis az idei tizenegyesek több mint harmada egy szezonnal korábban nem ért volna büntetőt!

A videóbíró segítségével megítélt tizenegyesek az OTP Bank Liga 2021/2022-es szezonjában:

1. forduló, Paks–Mezőkövesd: Haraszti Zsolt – kihagyta (kapufa)
1. forduló, Honvéd–DVSC: Dzsudzsák Balázs – belőtte
2. forduló, Mezőkövesd–Zalaegerszeg: Cseri Tamás – belőtte
3. forduló, Ferencváros – Mezőkövesd: Myrto Uzuni – belőtte
8. forduló, DVSC–Fehérvár: Kenan Kodro – belőtte
8. forduló, Paks–Ferencváros: Ryan Mmaee – belőtte
9. forduló, Ferencváros–Zalaegerszeg: Ryan Mmaee – kihagyta (védés)
11. forduló, Puskás Akadémia–Honvéd: Jakub Plsek – belőtte
12. forduló, DVSC–Honvéd: Nenad Lukics – belőtte
12. forduló, Puskás Akadémia–Újpest: Giorgi Beridze – belőtte
13. forduló, Zalaegerszeg–Mezőkövesd: Koszta Márk – belőtte
13. forduló, Újpest–DVSC: Dzsudzsák Balázs – belőtte
14. forduló, Fehérvár–Gyirmót: Varga Barnabás – belőtte
14. forduló, Fehérvár–Gyirmót: Kenan Kodro – belőtte
15. forduló, Paks–Honvéd: Ádám Martin – belőtte
15. forduló, Paks–Honvéd: Nenad Lukics – belőtte
17. forduló, Gyirmót–DVSC: Varga Barnabás – kihagyta (kapufa)

 

 

 

Szintén érdekes kérdés lehetne, hogy a tizenegyeseket megelőző várakozás (hiszen a direktben befújt eseteket is általában ellenőrzik a videókocsikban) vajon a rúgókat vagy a kapusokat segíti, zavarja inkább, de ebben jelentős különbség nem mutatkozik: a támadók idén 82 százalékban értékesítik a megítélt büntetőket, tavaly 17 forduló után ez az érték 85 százalék volt.

Jóval több tizenegyes és piros lap van az NB I-ben a VAR bevezetésével (forrás: m4sport.hu)

A piros lapok száma még látványosabbat ugrott az előző évadhoz képest, hiszen az első félév 101 mérkőzésén (a Puskás Akadémia–Ferencváros találkozót január végére halasztották) 37-szer állítottak ki futballistát az OTP Bank Ligában, ez 13-mal több, mint egy évvel korábban az első 101 összecsapáson (akkor a Diósgyőr nem ment bele az Újpest halasztási kérelmébe, így a pontokat játék nélkül kapta meg a miskolci csapat, ezért akkor is 101 meccset játszottak az első 17 fordulóban).

A piros lapokat tekintve pedig egy az egyben a videóbíró jelenti a különbséget, hiszen 13 olyan eset volt, amelyben a játékvezető csak sárga lapot – vagy azt sem – adott volna a futballistának, ám a VAR-szobában ülők javaslatára szigorúbbra változtatta ítéletét, azaz a videóbíró-rendszer nélkül pontosan ugyanannyi kiállítás lenne ebben az idényben, mint eggyel korábban.

A videóbíró segítségével megítélt piros lapok az OTP Bank Liga 2021/2022-es szezonjában:

1. forduló, Honvéd–DVSC: Lukas Klemenz – kezezés, második sárga lap
1. forduló, Gyirmót–MTK: Tiago Ferreira – durvaság
2. forduló, DVSC–Újpest: Abdoulaye Diaby – durvaság
2. forduló, Kisvárda–Gyirmót: Ötvös Bence – durvaság
4. forduló, Fehérvár–Kisvárda: Stopira – durvaság
5. forduló, Kisvárda–Mezőkövesd: Hei Viktor – durvaság
7. forduló, Fehérvár–Puskás Akadémia: Yoel Van Nieff – durvaság
10. forduló, Újpest–Fehérvár: Branko Pauljevics – durvaság
10. forduló, Honvéd–Mezőkövesd: Pillár Róbert – lerántás utolsó emberként
11. forduló, Puskás Akadémia–Honvéd: Nagy Dominik – durvaság
12. forduló, Kisvárda–Ferencváros: Matheus Leoni – durvaság
13. forduló, Zalaegerszeg–Mezőkövesd: Matija Katanec – kezezés, második sárga lap
14. forduló, Fehérvár–Gyirmót: Visar Musliu – könyöklés, második sárga lap

Ezek az esetek nagyrészt elkésett belépők, szándékos szabálytalanságok voltak, az mindenképp megfigyelhető, hogy a videóbíróval szigorúbb lett az NB I. Már csak azért is, mert amíg 13 példát találtunk az egyik oldalon, addig ennek ellenkezője – azaz egy piros lapos ítélet enyhítése a VAR javaslatára – egyszer sem történt meg az első félszezonban.

Másfél perccel hosszabb meccsek

A videóbíró bevezetésével végleg elfelejthetik a hölgyek, hogy a férjük hétvégi szórakozása (jelen esetben a meccsrejárás) csak 90 percet – plusz negyedórás félidőt – vesz igénybe. A közbeiktatott videószünetek ugyanis tagadhatatlanul darabosabbá teszik a futballmeccseket, amelyek a félidők végi ráadásban alaposan megmutatkoznak: az OTP Bank Liga első 17 fordulójában idén összesen 617 percet túlóráztak a futballisták a 90-en felül, ez több mint 170 perccel több hosszabbítást jelent a tavalyi adatoknál.

(Az adatok számlálásánál a tényleges játékidőt vettük alapul, nem az előrejelzett hosszabbítást.)

A hosszabbításokkal alaposan bepótolják a játékvezetők a meccs közbeni videószüneteket (forrás: m4sport.hu)

Ráadásul ez a látványos különbség úgy alakult ki, hogy a tavalyi nyitófordulóban lejátszott Paks–Újpest bajnoki közepén öntevékennyé vált a pálya locsolórendszere, a játék hosszú percekig állt, így végül 106 perc után fújta le a meccset Farkas Ádám játékvezető, amellyel az elmúlt évek messze leghosszabb NB I-es találkozója lett.

Az idei átlagos hosszabbítás így meccsenként 6,1 perc, amely több mint másfél minutummal több a 2020/2021-es 4,36 perces átlagnál. Az egyenletesen hosszú félidőkből kiemelkedik a második fordulóban lejátszott Mezőkövesd–Zalaegerszeg első játékrésze, amikor egy befújt, majd VAR által visszavont tizenegyes, egy annulált lesgól, Waltner Róbert kiállítása majd egy újabb videózós, ezúttal viszont már ténylegesen megítélt büntetőt követően 55 percnél harsant a hármas sípszó. Az utolsó fordulóban pedig érdemes felidézni Ádám Martin négy és fél perces gólörömét.

Ha sok meccs döcögősebb is a videózások miatt, az látszik, hogy a játékvezetők becsülettel rápakolják a hosszabbítást a félidőkre, így ezen találkozók alapvetően lírai forgatókönyve a VAR-nak köszönhetően epikussá válik.

Az NB I-es játékvezetők csapata is fellép a hevesi jótékonysági tornán.

A 10. Focival a gyógyulásért elnevezésű jótékonysági teremlabdarúgó-tornán 15 sípmester erősíti az élvonalbeli játékvezetők csapatát.

Ahogy minden további résztvevő gárda, úgy az NB I-es labdarúgó-játékvezetők együttese is 100 forintos adománnyal érkezik a december 28-án rendezendő hevesi eseményre. A Bognár Tamás irányította bírók a a délelőtti csoportba kaptak besorolást.  

Az NB I-es játékvezetők kerete:

Kapusok: Solymosi Péter, Berényi Tamás
Mezőnyjátékosok: Bognár Tamás, Vad István, Farkas Ádám, Karakó Ferenc, Iványi Zoltán, Erdős József, Andó-Szabó Sándor, Káprály Mihály, Antal Péter, Zierkelbach Péter, Hanyecz Bence, Szőts Gergely, Rúsz Márton

101 mérkőzést rendeztek meg az élvonalban, amin a játékvezetők 507 sárgalpot mutattak fel és 37 játékost állítottak ki.

Rangsoroltuk a játékvezetőket a kiosztott lapok alapján:

Érdekességek:

• Bogár Gergő két alkalommal állította ki az Újpest játékosát Abdouley Diabyt (2 és 7 fordulóban) a játékos mindkét mérkőzésen 14 percet volt pályán.
• A 3., 16., és a 17. fordulóban a játékvezetők nem állítottak ki játékost.
• Legtöbb sárgalapot a Kisvárda játékosainak mutatták fel (50 db), míg a legtöbb kiállítás a Honvéd, Kisvárda és az Újpest csapatában volt (5-5-5).
• Gyirmóti játékost nem állítottak ki a játékvezetők 

RÉSZLETES ELEMZÉS