Nyílt levelet kaptunk az ellenőri nappal kapcsolatban.

Kedves Ellenőr sporttársak, kedves barátaim!

Elnézést kell kérnem azért, amikor pár éve azt írtam, hogy id. Tóth Vencel előadásánál nincs mélyebben senki! Sajnos van, a korábbi NB. I-es játékvezető Szarka Zoltán alul múlt mindent, mindenkit, amit. akit eddig láttunk a magyar játékvezetésben.

Szerencsére most nem a húsz éves susogós válogatott szabadidő ruhájában jelent meg, most legalább kicsit adott magára. Nyilván rászólhattak, hogy Zolikám ha már odatették a nemzetközi keretbe legalább öltözz fel. (Azért a stylelist még elszörnyülködne így is..)

Térjünk vissza!

Múlt héten több kollégám is részt vett már az ellenőri értekezleten. Nem akartam elhinni nekik azt, hogy Szarka még prezencióval sem készült, pár papírról vakkantott dolgokat. Megfoghatatlan és értelmezhetetlen mondatok voltak. Összefüggés a betűk és a szavak között nem voltak.

Azt hittem, hogy most vasárnap jobb lesz! Naivan azt gondoltam, hogy rászóltak Zolira, hogy na ezt ne így. Nem lett igazam. Még rosszabb volt.

Szakmaiatlan, összefüggéstelen nyökögés és vergődés volt.

Elgondolkodik az ember, hogy vajon az ilyen előadó mit keres NB. I-es ellenőri keretben vagy akár nemzetközi mérkőzésen. A szókincse, választékossága és a kifejezésmódja olyan, mint a 10 éves unokámnak. Bár lehet Bencus azért értelmesebben előadta volna….

Szégyellje magát az MLSZ, az MLSZ JB.  Csányistól, Hanacsekestül….

Ennyit érdemlünk?

Ennyire néznek minket hülyének vagy egyszerűen csak lenéznek minket.

Sajnálom, hogy ismét a hanacseki rendszer áldozatai voltunk. Lehet itt statisztikák mutatni vagy éljenezni, de lássuk be, szemünkbe hazudnak éjjel, nappal, hogy mi van a magyar játékvezetésben…

Sajnálom, hogy ide jutottunk, ide juttatott Hanacsek Attila minket.

Meddig tűrik még el a hanacseki ámokfutást?

Hosszas gondolatébresztőt tett közzé a DVSC a szombati mérkőzéssel kapcsolatban.

Szerintük lehet csak véletlen, hogy az UEFA Elite, Category 1 és VAR játékvezetők kurzusára nem hivatalos egyetlen magyar férfi játékvezető, miközben Albániából, vagy éppen Azerbajdzsánból is érkeznek.

Mint ismert, az ETO 2-2-es döntetlent játszott a DVSC-vel a szombati játéknap második mérkőzésén hazai pályán. A Debrecen a 65. percig 2-0-ra vezetett, amikor Vitális büntetőből szépített, majd a 95. percben ismét büntetőből egyenlített. A mérkőzést követő sajtótájékoztatón Borbély elmondta, hogy semmi különös nem történt, míg Navarro a csapatát védte.

Vasárnap a DVSC a Facebook-oldalán egy gondolatébresztőt tett közzé, melyben hosszasan leírták gondolataikat akár a tegnapi mérkőzés kapcsán, akár az elmúlt időszak eseményeiről. Elmondásuk szerint más befolyásoló tényezők is ellenük dolgoznak. A Loki kiemelte, hogy Rúsz Mártonnak ez volt a 12. mérkőzése, melyet nekik fújt a 44-ből, és ebből csak egyet tudott megnyerni a DVSC. Végül arról is szót ejtettek, hogy a jövő héten Cipruson rendezendő UEFA Elite, Category 1 és VAR játékvezetők kurzusára magyar férfi játékvezető nem hivatalos, ellenben van férfi játékvezető Albániából, Bosznia-Hercegovinából, Azerbajdzsánból, Finnországból, Litvániából, Ukrajnából.

A DVSC gondolatébresztője változtatás nélkül:

Kezdhettük volna a cikkünket azzal, hogy beérett a Hanacseki munka.

Azonban a szomorú valóság megint az, hogy a környezetünkben minden ország megelőzött megint minket.

Az UEFA közzétette a nemzetközi keretmódosításokat és láss csodát, most sincs magyar!

Hanacsek helyett a játékvezetőket kezeli szakember

Korábban beszámoltunk arról, hogy Hanacsek Attila szakemberek segítségét kérte, hogy a profi játékvezetők teljesítménye jobb legyen és jobban tudják feldolgozni az őket ért kritikákat és az esetleges gyenge teljesítményt.

Csütörtökön ismét három órán keresztül foglalkozott pszichológus a profikkal, bár azt nem lehet tudni, hogy a "Sporti" oldal értékelése miatt kell-e szakembert alkalmazni, hiszen botrányosan gyengére sikerült minden játékvezető teljesítménye az elmúlt időszakban.

Arról sem szólnak a hírek, hogy Hanacsek is jár-e a szakemberhez, hiszen neki is nagy szüksége lenne, nemcsak a személyiség zavara miatt, hanem amiatt is, hogy a hatalmi arroganciáját és az egyéb problémáját is kezelje szakember.

Olyan címet adtak, ami megtéveszt mindenkit

Tovább dübörög a hanacseki propagadna, hiszen főcímben számolt be az mljt.hu, hogy Rúsz Márton BL. mérkőzést vezet.

Aki a cikkre kattint itt viszont a következőket látja:

Biztos nem a jó teljesítményt díjazták

Viccesen fogalmaznánk, akkor biztosan nem a jó teljesítményért és a sikeres nemzetközi küldésekért kaptak saját használatra céges autót a profi játékvezetők. A céges autó mellé havi 200.000 forint tankoló kártyás is jár, amit korlátlanul használhatnak fel.

Ez volt a jó hír számukra, de az a rosszabb, hogy Hanacsek Attila újra elrendelte, hogy minden mérkőzés előtt szállodában aludni, mégha az adott pályától 10 percre lakik a játékvezető, vagy csak fél órás utazás lenne neki.

Ebből is látszik, hogy az MLSZ JB-nek annyi pénze van ismét, hogy nem a szakmaiság fejlesztésére, hanem olyanokra szórja a pénzt, ami felesleges és a játékvezetői társadalmat is megosztja.....

Szomorú döntést hozott az MLSZ elnöksége

Az ELN-71/2025 (06.05.) számú elnökségi határozatával 2025.07.01-2030.06.30. közötti időszakra az alábbi személyeket nevezte ki az MLSZ JB. elnökségébe:

Hanacsek Attila (elnök)

Juhász László (társelnök)

Gaál Gyöngyi Krisztina

Iványi Zoltán (új tag)

Juhos Attila

Solymosi Péter

Szarka Zoltán

Hát megtörténik? El sem hiszed, mit közöltek a magyar játékvezetőkről

Több korábbi DVSC-meccs is forrt az indulatoktól a közelmúltban. Az MLSZ azonban világosan megfogalmazta, mit várnak el a játékvezetőktől.

A Debreceni VSC szurkolói aligha elégedettek mostanában a játékvezetéssel. A közelmúltban több olyan esetet is élesen bíráltak a drukkerek, amelyek akár a meccs végkimenetelére is hatással lehettek. Többen emlékezhetnek, az Újpest elleni idegenbeli bajnokin Rúsz Márton tevékenységét kritizálták a hajdúságiak. A szurkolók egy nagyobb része azt kérte számon a remek játékvezetőtől, miért nem állította ki a lilák csatárát, Brodicot. A drukkerek másik fele pedig Duarte talpalását látta azonnali pirosnak. Valljuk be, mindkettőben van igazság. A múlt héten is akadt vitatható jelenet, Bognár Tamás ugyanis a Nyíregyháza-DVSC rangadót dirigálta. A cívisvárosi szimpatizánsok azóta sem térnek napirendre, miért kapott a Szpari tizenegyest. Valóban érdekes, hogy elsőre nem fújt a klasszis sípmester, majd a VAR szoba tanácsára megnézte, majd meg is adta a büntetőt a szabolcsiaknak, akik ezzel a találattal nyertek. A szurkolók nagy része azóta is – jogosan (?) – háborog, de a tényen már ők sem tudnak változtatni. Az MLSZ friss közleményéből azonban sok minden kiderül. 

MLSZ: Itt a jövő terve! 

– A Magyar Labdarúgó Szövetség május 9-én tartja az éves rendes közgyűlését, amelyen a szervezet 2025–2030 közötti stratégiájáról is szavaznak majd. A tervezetet előzetesen közzétette az MLSZ, cikkünkben ennek mutatjuk be a legfontosabb pontjait. Az MLSZ új, 2025–2030 közötti stratégiájában számos fontos, az NB I-es és NB II-es klubokat, a szurkolókat, vagy éppen az utánpótlásközpontokat érintő tervet találunk – olvasható az M4 Sport közleményében. 

Hanacsek Attila nagy kedvence megvédte magát is nyilvánosan

Andó-Szabó Sándor tagadja, hogy ő írta a kommentet.

Az NB I előző fordulójában a Nyíregyháza-DVSC rangadó végeredménye 1-0 lett. A Szpariban a három pontot érő gólt Eppel Márton lőtte egy olyan 11-esből, amely elég nagy vitát generált.

A LokiSection nevű műsor legutóbbi adásában is kiemelt téma volt Bognár Tamás döntése. A Youtube-on megtalálható műsor kommentszekciójában Andó-Szabó Sándor így reagált a kritikákra:

„Tisztelt Sporttársak! A mérkőzésen nem történt játékvezetői hiba, ezt garantálni tudom. Ne vádolják ilyen aljas módon kollégáimat, köszönöm!” – írta a bíró, aki 310 NB I-es mérkőzésen fújta a sípot, majd 2024 decemberében befejezte a játékvezetői karrierjét.

Andó-Szabó kommentje alatt komoly vita alakult ki. Például akad olyan vélemény, amely azt emeli ki, hogy VAR-asszisztensként Andó-Szabó Sándor is főszereplője volt ennek az ítéletnek.

FRISSÍTÉS - nb1.hu:

Cikkünk megjelenése után pár órával Andó-Szabó Sándor azt jelezte, hogy a videó alatti kommentet nem ő írta.

Több megkeresés érkezett weboldalunkhoz, hogy vajon mit szív az MLSZ JB. elnöke..

Fél ország nevet Hanacsek Attila szavain.

Látjuk, hogy évről évre egyre mélyebben van a magyar játékvezetés, de a hanacseki arc és statisztikák mindent elbírnak.

Csakfoci.hu írta:

A játékvezetőknek fizikálisan és mentálisan is topon kell lenniük, hiszen többet futnak, mint a játékosok és 22 másodpercenként döntést hoznak a mérkőzéseken. Hanacsek Attila szerint hiába próbálják sokan azt sugallni, hogy rossz irányba halad a hazai játékvezetés, a számok nem ezt mutatják. Az MLSZ JB elnöke szerint ugyanis az utolsó nem VAR-os idényhez képest 80 százalékkal csökkent a rossz ítéletek száma. A hazai bíróvezér szűk körben tartott tájékoztatást az általa felügyelt szakterületek eredményeiről és kihívásairól.

– Az elmúlt évtizedben szinte folyamatosan csökkent a játékvezetők száma itthon, most úgy tűnik, a negatív trendet sikerült megállítani és soha ilyen sokan nem választották ezt a hivatást, mint tavaly – mondta Hanacsek Attila. Mindez azt is jelenti, hogy országosan 3105 aktív játékvezetővel rendelkezünk és most már csak mindössze öt olyan vármegyét találunk, ahol hiány van a bírókból. Az MLSZ JB elnökétől megtudtuk, hogy 2024-ben 1062-en jelentkeztek a játékvezetői tanfolyamokra, míg Budapesten 120 volt ez a szám. Hanacsek szerint mindkettő rekordnak számít, utoljára 1994-ben volt ennyire népszerű ez a pálya, ami nem véletlen, hiszen Puhl Sándor akkor vezette az amerikai világbajnokságon a Brazília-Olaszország döntőtExtra futóteljesítményre van szükség, de mentálisan is topon kell lenni

Hanacsek elmondta: nagyon komoly munkára, elhivatottságra és alázatra van ahhoz szükség, hogy valaki eljusson a profik közé. Kellő kitartással azonban 8-10 év alatt oda lehet érni a legmagasabb szintre. Ugyanakkor kemény fizikai követelményeknek is meg kell felelni, hiszen egy játékvezető mérkőzésenként 8-12 kilométert fut, az NB I-ben ez a szám inkább a felső határhoz közelít. Mindez azt jelenti, hogy egy bíró a legtöbbet futó játékosok futóteljesítményét meghaladó munkabírással rendelkezik. Emellett mentálisan is topon kell lenni, hiszen átlagosan 245 döntést hoznak 90 perc alatt, ami azt jelenti, hogy 22 másodpercenként valamilyen ítélet születik. Az asszisztensek futómennyisége 4-7 kilométer mérkőzésenként és mintegy 45 leshelyzetben vagy lesgyanús szituációban kell állást foglalniuk.

Van következménye a rossz bírói ítéleteknek

A JB elnöke szerint hiába próbálják sokan azt sugallni, hogy rossz irányba halad a hazai játékvezetés, a számok nem ezt mutatják. – Az utolsó nem VAR-os idényhez képest 80 százalékkal csökkent a rossz ítéletek száma, az idei szezonban eddig mindössze három súlyos hibát követtek el a játékvezetők az OTP Bank Ligában, ami rekordalacsony szám, persze még csak a bajnokság felén vagyunk túl – mondta Hanacsek. A hibáknak pedig van következménye, még ha erről a közvéleményt nem is tájékoztatják. A rosszul teljesítő játékvezetőket akár több fordulón keresztül is pihentethetik, ami nem csak erkölcsi, hanem komoly anyagi veszteséget is jelent számukra.

A pontosság és a gyorsaság is fontos

Hanacsek szerint ősszel a döntési pontosság 99,1 százalékos volt, ami soha nem volt ilyen magas. De nem csak az fontos, hogy jó ítéletek szülessenek, hanem az is, hogy minél rövidebb idő alatt. Az idei szezonban ezen a területen is történt előrelépés, hiszen a VAR-vizsgálatok átlagban 29, 5 másodpercet vesznek igénybe és csak tíz olyan összetett vizsgálat akadt, amikor három percnél tovább állt a játék. Az őszi 101 élvonalbeli mérkőzésen összesen 1604 VAR-ellenőrzés volt.

Nem sértődnek meg

A Csakfoci felvetésére Hanacsek Attila beszélt arról is, hogy milyen a viszonyuk azokkal a klubvezetőkkel, akik nyilvánosan bírálják a játékvezetést.

– Nem sértődünk meg a kritikákon, főleg, ha azok jogosak. A Kisvárda vezetője például két esetben is hangot adott nemtetszésének és mindkétszer igaza volt. Egy ízben úgy kaptak gólt, hogy előtte az alapvonalon túlról adta be a labdát az ellenfél, a második esetben pedig nem ítéltek meg a javukra egy jogos 11-est. Hanacsek ugyanakkor kiemelte, hogy a személyeskedő megjegyzéseket a jövőben sem fogják szó nélkül hagyni. A JB-elnök egy ETO-Puskás Akadémia női bajnoki mérkőzést hozott fel példának, amely után a 11-est befújó játékvezetőt „alkalmatlannak” nevezte egy korábbi FIFA-bíró.

A vasárnapi Nyíregyháza - Ferencváros mérkőzés játékvezetőjével kapcsolatban jött kritika:

"A mai bíróküldés biztosítja, hogy a játékvezető ne lehessen elfogulatlan. Az ungvári születésű Káprály Mihály Nyíregyházán nőtt fel, a megyében kezdett meccset is vezetni, a családja pedig tovább is Nyíregyházán él. A Hanacsek – Berzi kettős ezzel a döntéssel nehéz helyzetbe hozta Káprályt, aki – akár pozitívan, akár negatívan áll a Spartacushoz – nem lehet semleges, vagy elfogultan vezet, vagy túlkompenzál a másik irányba." - írja a ulloi129.hu.

Amit érdemes tudni az ügyről:

• Káprály Mihály Ungváron született
• Felnőtt koráig Nyíregyházán élt
• Játékvezetői vizsgáját Nyregyházán tette le, ahol évekig működött
• Édesapja a nyíregyházi egyetem professzora és a mai napig Nyíregyházán él

Lehet, hogy a szabályzatok alapján Káprály vezethetné a mérkőzést, de nem csak a szabályokat kell betartani, hanem azt az erkölcsi szintet is, amelyet az elmúlt időszakban a játékvezetők többször túlléptek.

Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani...

A magyar futball már 5 éve keresi hiába Kassai Viktor utódját

2019. december 11-én vezetett legutóbb magyar játékvezető mérkőzést a férfi labdarúgó Bajnokok Ligájában. Kassai Viktor 2019 végén visszavonult, azóta pedig a BL-ben egyáltalán, az Európa-ligában és a Konferencia-ligában pedig az egyenes kieséses szakaszban nem fújt sípot magyar bíró, ahogy Európa-bajnokságon és világbajnokságon sem dirigált senki a hazánkból. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) listáján évek óta négy női és hat férfi játékvezető képviseli Magyarországot, de ők elvétve kapnak meccset Európában. Cserébe a jóval szerényebb focimúlttal és -jelennel rendelkező Azerbajdzsán, Bulgária, Georgia, Izrael és Litvánia például rendszeresen delegál játékvezetőt a rangos találkozókra a férfi mezőnyben.

A harmincas és a negyvenes években Iváncsics Mihály és Hertzka Pál, az ötvenes és a hatvanas években Zsolt István és Dorogi Andor, a hetvenes években Emsberger Gyula és Palotai Károly, a nyolcvanas években Németh Lajos, a kilencvenes években pedig Puhl Sándor, Piller Sándor és Vágner László. A labdarúgás felvirágzása után folyamatosan voltak jelen magyar játékvezetők is a sportágban, az előző évezredben az 1930-as, az 1950-es és az 1990-es világbajnokságot leszámítva mindig volt magyar érdekeltség a foci-vb-ken. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől aztán 2000-ben az előbb felsorolt nevek közül utolsóként Puhl Sándor is visszavonult, a 21. században pedig eddig egyedül Kassai Viktor jutott el hozzájuk hasonló szintre férfi focibíróként.

A 2000-es évek elején Szabó Zsolt és Bede Ferenc vezetgetett nemzetközi mérkőzéseket, ám ahogy a FIFA-bíróként sosem tevékenykedő, később NB I-es rekorderré vált Solymosi Péter, úgy a világhírnévig ők sem jutottak el. Kassai Viktor azonban már igen. A tatabányai születésű sípmester 2007-ben mutatkozott be a Bajnokok Ligájában (1998 óta első magyar játékvezetőként), 2008-ban pedig máris olimpiai döntőt vezethetett. A 2010-es világbajnokságon négy meccset kapott – köztük a spanyol-német elődöntőt –, egy évvel később pedig pályafutása csúcspontjaként ő dirigálta a Barcelona-Manchester United BL-döntőt, és 

Kassai Viktor karrierjének legnagyobb tévedése nagyban hozzájárult a gólvonal-technológia bevezetéséhez, mivel a 2012-es Európa-bajnokság ukrán-angol-csoportmeccsén nem adta meg a hazaiak találatát (Vad II István volt az alapvonali játékvezető), noha a labda túljutott a gólvonalon. Kassai a hiba ellenére 2013-ban a BL-ben, 2016-ban pedig az Európa-ligában vezetett elődöntőt, utóbbi évben bíráskodhatott a kontinensviadalon is. Első játékvezetőként vette igénybe a videobíró segítségét – a 2016-os klubvilágbajnokságon –, a 2014-es és a 2018-as vb-n viszont nem vezetett mérkőzést. 2019 végén vonult vissza, miután december 11-én az Atlético Madrid–Lokomotiv Moszkva (2-0) BL-csoportmérkőzésen az utolsó nemzetközi szerepét is teljesítette – azóta pedig nem volt magyar játékvezető a Bajnokok Ligájában.

Egy kis kitérő - amikor a Kisvárda sportigazgatója megszólal a magyar bírókról

Mielőtt elmerülnénk a részletekben, tegyünk egy kis kitérőt. 

Nem volt olyan régen, hogy ne emlékezzünk rá: a jelenleg NB II-es Kisvárda edzője, sportiazgatója, Révész Attila mondott néhány érdekes mondatot a magyar focibírókról. 

Még ha nem is feltétlenül magazinok címlapjára kívánkozó megjelenésű játékvezetőket foglalkoztatnak az élvonalban, de az ő kisugárzásuk, kommunikációjuk, személyiségük sokkal barátságosabb, és azért ezt az érzést már a magunkévá tettük. Többször, így Szegeden és Kazincbarcikán is nehezen tolerálták a játékosok a bírók stílusát, nem győztem őket nyugtatni. A kiválasztást mindenképpen hatékonyabbá kell tenni annak, aki a játékvezetői testületen belül ezért felel" – mondta Révész, aki szerint míg a magyar futball felfele ível, addig a játékvezetés ellentétes utat jár be. Hozzátette, már nincsenek olyan húzónevek, mint amilyen Puhl Sándor és Kassai Viktor volt, akikre felnéztek a játékosok és többen akartak bírók lenni.

Kassai Viktor visszavonulása óta magyar játékvezető nem vezetett egyenes kieséses meccset 

Ahogy említettük, a BL-ben immáron öt éve nem fordult meg magyar focibíró, a sorozat egyenes kieséses szakaszát illetően pedig legutóbb 2017. április 18-án, a Real Madrid Bayern München elleni 4-2-es sikerével zárult negyeddöntő-visszavágón volt Magyarországból érkezett játékvezető. Ami a többi európai kupasorozatot illeti, a Konferencia-liga 2021-ben indult történetében még sosem vezetett meccset tavasszal magyar játékvezető, ahogyan 2019. február 21-e (a legjobb 32 között rendezett visszavágón Betis-Rennes 1-3) óta az Európa-liga egyenes kieséses szakaszában sem dirigált a hazánkat képviselő bíró. (Természetesen mindkét említett esetben, a 2017. áprilisi BL-elődöntőn és a 2019. februári El-meccsen egyaránt Kassai Viktor fújta a sípot.) UEFA- és FIFA-eseményen, felnőtt mérkőzésen azóta sem történt hasonló.

Kassai visszavonulása óta a magyar sportsajtó a nagykárolyi Kovács Istvánról tud beszámolni, mint világhírű játékvezető, de a 40 éves focibíró Romániát képviseli. Magyarországnak sem kell szerénykednie a FIFA-játékvezetők száma szempontjából, hiszen 2024-ben a korábbi évekhez hasonlóan négy női (Kulcsár Katalin, Molnár Réka, Sipos Katalin és Urbán Eszter) és hat férfi (Berke Balázs, Bognár Tamás, Bogár Gergő, dr. Csonka Bence, Káprály Mihály és Vad II István) is a listán szerepel. Közülük a 2016-ban női Bajnokok Ligája-döntőt vezető és tavaly minden idők ötödik legjobb női játékvezetőjének választott Kulcsár Katalin a női mezőnyben, Berke Balázs és Bognár Tamás pedig a férfi mezőnyben tartozik a legfelső kategóriába, vagyis ők vezethetnek a BL-ben és az El-ben.

Berke az idei év elején Vad II-vel cserélt helyet, utóbbi játékvezető a második számú kategóriába lett áthelyezve. Tavaly még Farkas Ádám és Karakó Ferenc is a keret tagja volt, helyükre érkezett a 34 éves Káprály Mihály és a 32 éves dr. Csonka Bence, akik egyelőre Konferencia-liga-selejtezőkig és felkészülési válogatottmérkőzésekig jutottak. Ez a változtatás azok után valósult meg, hogy az idei év elején visszavonult Farkas Ádám a 2021-22-es és a 2022-23-as szezonban is egy-egy csoportmeccset kapott a Konferencia-ligában, míg a 45 éves Vad II István ebben a két idényben két-két mérkőzést vezetett – az előző (és a mostani) kiírásban már egyikük sem jutott szerephez, ahogy Karakó Ferenc sem.

Jelenleg Berke Balázs, Bognár Tamás és Bogár Gergő képviseli Magyarországot Európa-szerte focibíróként

A férfi versenyszériákat figyelembe véve tehát Csonka, Káprály és Vad II ténykedésére egyelőre nem számított az UEFA (és a FIFA) az idei kupasorozatokban, a másik három magyar focibíró viszont már bemutatkozott ebben a szezonban is. A felnőtt mérkőzéseket, klubcsapatoknál azon belül is a főtáblás küzdelmeket tekintve lássuk, a három játékvezető közül kire milyen nemzetközi feladatok vártak az elmúlt időszakban.

• A korábban Svájcban és Egyiptomban is egy-egy bajnokin bíráskodó Berke Balázs két szezonnal ezelőtt nem vezetett európai főtáblás meccset, míg tavaly két Európa-bajnoki selejtezőn és két Kl-csoportmeccsen fújta a sípot. A 40 éves játékvezető idén eddig egy felkészülési válogatottmérkőzést (Lengyelország-Törökország 2-1), egy Nemzetek Ligája-meccset (Azerbajdzsán-Svédország 1-3) és két Európa-liga-főtáblás mérkőzést (Athletic Bilbao-AZ Alkmaar 2-0 és Nice-Twente 2-2) vezetett. Csütörtökön pedig az övé a Fiorentina és a LASK Konferencia-liga-találkozója.
• A már 2009 óta FIFA-bíróként tevékenykedő Bognár Tamás a 2022-23-as idényben egy Eb-selejtező mellett két Európa-liga- és egy Konferencia-liga-csoportmeccsen volt játékvezető. Tavaly többször Szaúd-Arábiában számítottak rá, de egy felkészülési válogatottmérkőzésen (Fehéroroszország-Izrael 0-4) és egy Kl-csoportmérkőzésen (Bruges-Lugano 2-0) is dirigált. A mostani idényben az övé volt az Ausztria-Norvégia (5-1) NL-, a Plzen-Ludogorec (0-0) El- és a Gent-Omonia (1-0) Kl-találkozó, csütörtökön pedig Belgrádban vezeti a Maccabi Tel-Aviv RFS elleni összecsapását.
• A még mindig csupán 33 éves Bogár Gergő 2021 decemberében vezetett először főtáblás európai kupameccset, majd egy évre rá is kapott egy csoportmérkőzést a Konferencia-ligában. 2023-ban két Eb-selejtezőn fújta a sípot, és tavaly ősszel már két Kl-csoportmeccsen (Fenerbahce-Nordsjaelland 3-1 és Slovan Bratislava-Lille 1-1) is közreműködött. A mostani idényben pedig eddig a Rapid Wien-Shamrock Rovers (1-1) Konferencia-liga-főtáblás összecsapást vezette.

Látszik tehát, hogy – a megújult alapszakaszokból hat forduló elteltével – az Európa-liga-főtáblán négy, a Konferencia-liga-főtáblán pedig három mérkőzésen fújta a sípot magyar játékvezető. Miután negyven év felett elvétve szoktak kapni komolyabb feladatokat játékvezetők az UEFA-tól és a FIFA-tól, reálisan hármuk közül Bogár Gergő az, aki előtt akár még állhat fényes jövő, de előtte még azt is meg kell várnia, hogy az elitkategóriába sorolják be. A helyzet pedig éppen ugyanez Káprály Mihállyal és Csonka Bencével kapcsolatban is – azaz várhatóan idő kell ahhoz, hogy ismét láthassunk egy egyenes kieséses szakaszban lejátszott mérkőzésen magyar játékvezetőt. Az pedig jelenleg álomnak tűnik, hogy 2010 után már a 2026-os világbajnokságon legyen ismét a hazánkból érkezett sípmester.

Gyengébb fociválogatott ≠ nincsen elit játékvezető

A Bajnokok Ligája-alapszakasz első hat fordulójában lejátszott 108 mérkőzésen 25 különböző ország játékvezetői dirigáltak. Ezek a nemzetek a bolgár, a spanyol, a norvég, a török, a litván, a szlovén, a holland, a bosnyák, a svéd, a német, az olasz, az angol, a francia, a szlovák, a skót, a svájci, a belga, a portugál, a román, a montenegrói, az azeri, a georgiai, az izraeli, az ukrán és a lengyel. Ezen 25 országból nem feltétlenül a legnagyobb focinemzetek adják a legjobb játékvezetőket, hiszen a világbajnoki döntőt a lengyel Szymon Marciniak, az idei Bajnokok Ligája-döntőt a szlovén Slavko Vincic, az idei Európa-liga-finálét pedig a román színeket képviselő Kovács István vezette.

Az igazán különleges viszont az, hogy van nyolc olyan ország játékvezetője is az említett huszonöt között, amelynek a fociválogatottja nemhogy az idei Európa-bajnokságra nem jutott ki, de a többségük évek-évtizedek óta a kontinens leggyengébbjei közé tartozik. Mégis: Bulgária, Norvégia, Litvánia, Bosznia-Hercegovina, Svédország, Montenegró, Izrael, és (a Ferencváros-Malmö El-mérkőzést is vezető Aliyar Aghayev jóvoltából) Azerbajdzsán is képviseli magát játékvezetővel az európai elitben. Magyarország pedig arra a sorsra jut, mint Albánia, Ausztria, Csehország, Dánia, Horvátország és Szerbia: a németországi Eb-n ott volt a válogatott, de a játékvezetői idén nem tartoznak a földrész legjobbjai közé. Ugyanakkor a 2023-24-es BL-kiírásban közülük albán, dán és szerb játékvezető is vezetett meccset. Cseh bíró BL-szerepléséig pedig 2020 decemberéig kell visszamenni. Ez azt jelenti, hogy 

Remélhetőleg ez a tendencia a közeljövőben megváltozik. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Játékvezetői Bizottsága (JVB) mindenesetre a „Legyél Te is játékvezető”-kampánnyal tett egy lépést afelé, hogy a jövőben még több magyar focibírót lehessen látni világszerte. 

Az MLSZ JVB elnökét, Hanacsek Attilát kerestük a témában, hogy megkérdezzük, miként látja a magyar játékvezetés helyzetét az elmúlt évek és Európa viszonylatában, valamint milyen esélyei lehetnek Bogár Gergőnek és társainak, hogy eljussanak az elitbe. Hanacsek azonban az MLSZ-hez irányított minket, a szövetség pedig azóta nem válaszolt a levelünkre. Amennyiben végül mégis megtörténik, arról beszámolunk.