NB I: Iványi nagyon komoly büntetést kapott a súlyos hibájáért - itt vannak a részletek

Csakfoci.hu is úgy tudja, hogy kőkemény büntetést kapott Iványi Zoltán, aki az előző szezon utolsó fordulójában a Puskás Akadémia - Honvéd mérkőzésen videóbíróként hatalmasat hibázott egy 11-es szituációnál.

Információink szerint az MLSZ egyelőre nem tart igényt Iványi Zoltán szolgálataira, aki a játékvezetéstől való visszavonulását követően videóbíróként dolgozott az NB I-ben és egyébként számos mérkőzésen hiba nélkül látta el feladatát.

Az üggyel kapcsolatos szakmai háttérbeszélgetésen elhangzott: "Súlyos következményei voltak a hibás döntésének: ez pénzügyi következményt is jelentett és nem véletlen, hogy nem kapott mérkőzést az akkori VAR a most induló bajnokság rajtjánál."

Mint ismert, az előző bajnoki szezon utolsó fordulójában a Puskás Akadémia - Honvéd mérkőzés 83. percben egy erősen vitatott szituáció után a kispestiek nem kaptak 11-est Szolnoki Roland tizenhatoson belüli kezezéséért.

Azóta Hanacsek Attila, az MLSZ játékvezetői bizottságának elnöke is beismerte, hogy téves ítélet született. Iványi Zoltán videóbíróként nem vizsgálta meg kellő alapossággal a szituációt, ezért Vad II István játékvezető nem tudott megfelelő döntést hozni a pályán. Az eset azért is kavart komoly viharokat, mert végül a Puskás megnyerte a mérkőzést, a Honvéd pedig ezzel kiesett az élvonalból.

Hanacsek Attila elismerte Vad hibáját, következménye is volt 1 forduló pihenés, igaz akkor a VAR buszban tevékenykedett.

Április elsejei interjút közöltek, kicsit megkésve

Hanacsek Attila, a Magyar Labdarúgó Szövetség játékvezető bizottságának elnöke szerint emelkedik a magyar játékvezetés színvonala, egyúttal a videobírónak (VAR) köszönhetően jelentősen csökkent a súlyos hibák száma az OTP Bank Ligában.

"Az ellenőri jelentések azt mutatják, hogy egyértelműen és vitathatatlanul fejlődik a magyar játékvezetés színvonala. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy három bíró kapott Európa-bajnoki selejtezőmérkőzést" - mondta az M1 aktuális csatornának adott interjúban Hanacsek, aki megemlítette azt is, hogy mind a hat nemzetközi minősítésű bíró feladatot kapott az európai kupasorozatok selejtezőiben.

A sportvezető arról számolt be, hogy az élvonal előző idényében mindössze 17 olyan súlyos hiba történt, amely "a mérkőzés eredményére közvetlen hatással bírhat", ezt szerinte a VAR nélkül nem tudták volna elérni. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, "ez olyan alacsony szám, ami soha nem fordult elő".

Hanacsek kifejtette, hogy a VAR nélkül még hatvan ilyen hiba volt, azaz a technológia bevezetésével hetvenszázalékos csökkenést sikerült elérni, ami nagyon figyelemre méltó eredmény. Hozzátette, nemcsak a hibák száma, hanem a VAR alkalmazásának második évében a beavatkozások száma is harminc százalékkal csökkent, azaz javultak a pályán hozott döntések is. Ugyancsak javulásról számolt be a hosszú ellenőrzéseknél, amelyek száma 43 százalékkal csökkent az első VAR-os idényhez képest.

A korábbi nemzetközi bíró hangsúlyozta, a fejlődés ellenére most sem teljesen elégedett.

Érdekes levelet kapott Hanacsek Attila a VAR-ról!

Attila! (Most nincs kedvem elnök urazni) Meg hát ki tudja, hogy meddig hívathatod így magad!?

Most akkor hogy is vagyunk a statisztikával? Mert tudod jól, hogy senkit nem érdekelnek a számokba rejtett hazugságaid. Gondolod, Kispesten azzal foglalkoznak, hogy a döntési pontosság hány százalékkal nőtt (a te csalásaidnak köszönhetően)? Dehogy Attila! Az csak neked fontos, hogy megmutasd Csányi úrnak, mit is sikerült „fejlődnöd”. Pedig hétről hétre láttuk a lebőgésed.

Hogy történhet meg, hogy 0-0 állásnál jogos büntetőtől fosztották meg a Honvédot az embereid? Igen, az embereid! Akikkel naponta beszélsz, beszámoltatod őket, infókat vársz tőlük, mint egy modern kori ÁVO rendszer. Most meg ők hoztak kellemetlen helyzetbe.

Iványi VAR Zoltán urat minek kellett mások fölé helyezni?! Egy túlértékelt ember, aki nem is végzi olyan jól a munkáját, mint ahogy azt te gondolod és ahogy azt magáról hiszi.

Attila, most bajban vagy! Felelőst kell keresned. Te magad úgysem vállalod. Így a hozzád közel álló emberekből kell választani, a spiclik közül valakit fel kell áldoznod…
A szezon egyik legfontosabb meccsén komoly hibákat követtek el a beszélgetőpartnereid. Most akkor, hogy fogod ezt kikozmetikázni?

Attila, várjuk a reakcióidat!

Az alábbi levelet változtatás nélkül közüljük.

Kedves Attila (Elnök Úr)!

Értem én, hogy vannak olyan játékvezetők, akik nincsenek a JB vezetés seggnyaló körében. Persze, hiszen nem vagyunk egyformák. De azt hogyan engedheti meg magának egy elnök, hogy olyan játékvezetőket küld VAR-nak, akik a pályán is kudarcot kudarcra halmoznak, megszégyenítve a teljes magyar játékvezetést?! Olyan játékvezetők ülnek néha a VAR buszban, akik meg sem tankolhatnák azt, ráadásul még a téli gumik cseréjét sem bíznám rájuk. Olyan játékvezető dirigál mérkőzéseket, olyan játékvezető ül a buszban, aki tartalék játékvezetőként is a füléhez nyúl egy-egy „komolyabb” szituáció következtében. De ezek szerint a vezetés szereti lejáratni magát.

Nem baj, hiszen a játékvezetők többsége bármit megtehet a pályán és a buszban egyaránt, még a feje tetejére is állíthatnák azt, amikor benne ülnek, úgyis dupla küldésre számíthatnak hétről hétre.

Miért van az, nagyra becsült elnök úr, hogy azon játékvezetők, akik gyengébb teljesítményt nyújtanak, hétről hétre duplán vannak küldve, akik szakmailag megérdemelnék, azok pedig összetehetik a két kezüket, ha egyáltalán küldve vannak?

Látjuk, hogy irgalmas szamaritánusként történik a küldés, anyagiakkal kompenzálva, a szakmát teljesen háttérbe szorítva. Nem csoda, hogy a játékvezetés színvonala hétről hétre csökken.

Szégyen, hogy olyan játékvezetők vannak preferálva, akik mérkőzései nem mentesek a visszhangoktól.
Szégyen, hogy a magyar játékvezetésben a szakmaiság mára már teljesen kihalt, hogy a küldéseket az határozza meg, hogy kinek meddig ér a nyelve.

Attila! Bocsánat, ELNÖK ÚR! Még hány mérkőzést kell tönkretennie egy-egy játékvezetőnek, hogy annak komolyabb következménye legyen?

De mit is várjunk egy olyan vezetőtől, aki játékvezetőként is gyenge, jellemtelen ember volt, aki fegyelmezni sem tudott és a mai generáció – a külföldi szakmához hasonlóan – azt sem tudja, ki is az a Hanacsek Attila.

Mélyen Tisztelt Elnök Úr!
Már csak egy kérdésem maradt.
Egyes játékvezetők hogyan lehetnek még mindig a profi keret tagjai? Vagy úgy esetleg nem lenne, akik az információkat szállítanák számodra?

Változtatás nélkül közöljük az alábbi levelet:

Attila! Bocsánat, Elnök Úr!

Csányi Sándor Elnök Úr a múlt hét folyamán azt mondta, hogy a játékvezetésben és a VAR használatában történt előrelépés. Értem. Na de mi alapján mondta ő ezt? A hamis és elferdített statisztika alapján, amit te hétről hétre megmásítasz és a saját szájad íze szerint alakítasz?!

Attila! (Elnök Úr)
Azokat az eseteket, amelyeket a szőnyeg alá söpörtél és folyamatosan söpörsz, azokat a statisztikai táblád melyik cellájába illeszted? Azt gondolod, hogy mindenki hülye? Azt gondolod, hogy mindenkit hülyének nézhetsz? Az emberek, a közeg nagy része tudja, hogy a hamis számaiddal akarod bizonyítani a „jó” szakmai munkát. De a játékvezetőid nagy része bizonyítja a pályán, hogy ez a gyakorlatban nem úgy megy, ahogy az a statisztikáidban meg van jelenítve.
Attila! Mondj már valamit ezekre az általad elsumákolt esetekre, hátha Csányi urat is érdekli ez.

Nagyon sok eset van, amely felett „véletlenül” elsikkadt a figyelmed, hiszen azok a statisztikai táblában a pozitív cellába kerültek, jó döntésként szerepeltetve, pedig egyértelműen rosszak.

Köszönjük Attila az eddigi „őszinte” „szakmai” munkádat!

Az nso.hu interjút közölt Solymosi Pétrrel, aki ellentmond az NB. I-es küldési rendszernek.

– A VAR-buszban ülni a játékvezetői karrier folytatása vagy valami egészen más?
– Mivel éppen a játékvezetői pályám vége felé közeledtem, jó lehetőségnek tűnt nekem is, hogy a labdarúgás közelében maradjak – mondta lapunknak Solymosi Péter, korábbi élvonalbeli játékvezető, rekorder, aki 331 mérkőzést vezetett az NB I-ben (323 meccsel Kassai Viktor, 321 találkozóval Szabó Zsolt követi). – Úgy gondolom, ezen a területen is tudok segíteni.

– Pontosan mi a feladat?
– A szisztéma nem régi, de egyre több benne a tapasztalatunk nekünk is. Szigorúak az előírások, gyakoriak a továbbképzések, az elemzések, és menet közben arra jöttem rá, nem játékvezetőként kell a monitorokat figyelnem! Arra kell koncentrálnom, hogy ha szükség van rá, hatékony támasza legyek a pályán közreműködő kollégának. A mérkőzést ő vezeti, nem szabad stresszelnem, feleslegesen terhelnem – a bírói munkát segítenem kell, nem felülbírálnom.

– Nem is fontos, hogy rutinos játékvezető volt?
– De, előny, mert talán gyorsabban tudok dönteni egy-egy szituációról: honnan kell nézni, merről érdemes lassítani, a szabályok melyik pontja ad választ az esetleges kérdésre. Ám nem bíróként, hanem asszisztensként kell értelmeznem a szerepem.

– Azért könnyebb így dönteni, mint a pályán futva, zihálva.
– Könnyebb, de nem sokkal. Más a helyzet, nem könnyebb vagy nehezebb. A nyomás nem lett kisebb, mert ha hét monitor képét nézve sem találod el a helyes ítéletet, akkor az nagyobb hiba, mint a gyepen téveszteni. Itt is gyorsan kell dönteni, minden rezdülésre figyelni, azonnal elemezni, lassítani és határozni: van-e egyértelmű cáfolat a pályán hozott ítéletre. Nem tagadom, volt olyan mérkőzés, amelyen annyira kellett figyelnem, hogy izzadságtól nedves tenyérrel jöttem ki a buszból, fáradtan, kimerülten – pedig egy métert sem futottam. Emiatt hasznos, hogy ha valaki a VAR-stáb tagja, másnap ne vezessen, mert mentálisan is el lehet fáradni.

– A ferencvárosiak az Újpest ellen kétezertízben elszenvedett hat-nullás vereség miatt nehezteltek önre, főképp az első félidőben Marek Heinznek felmutatott piros lap miatt. Az ötvenéves Solymosi Péter ma kihívná a monitorhoz akkori önmagát?
– Bizony, könnyen lehet, de a szabályok értelmezése is változott több mint egy évtized alatt. Akkor a szándékosság sokkal erősebb szempont volt, amiatt mutattam fel a piros lapot. Ma enyhítené a dolgot, hogy a ferencvárosi, bár nyújtott lábbal, sérülésokozás veszélyét vállalva ment ellenfele felé, nem találta el, és igen, emiatt visszanézve az esetet, előfordulhat, hogy csak sárga lappal figyelmeztetném a játékost.

Solymosi szerint ne vezessen az másnap, aki a VAR buszban ül!

Sokszor kritzálták, kritizáltuk a küldéseket szakmai szempontból, de lássuk be igaza van Solymosinak. Ő elmondta már többször, hogy nagyon sokat kivesz a videóbírókból és asszisztensekből a VAR busz, így nem biztos, hogy szerencsés, hogy másnap meccset vezetnek. A meccs után általában autóba ülnek a kollégák és még több száz kilómétert levezetnek a másnapi meccs miatt.

 Jó példa erre Berke Balázs, aki októberben pénteken Kecskeméten VAR volt, míg másnap a Vasas - Mol Fehérvár mérkőzést vezette. 

A sort lehetne folytatni Karakó Ferenccel is, aki egyik nap Mezőkövesden VAR, másnap meg Debrecenben játékvezető vagy Fradi pályán VAR, másnap meg Újpesten játékvezető.

Ezekből a példákból is látszik, hogy a szakmaiságtól messze van a hanacseki bizottság. Legalább a körön belüli Solymosira hallgathatnának, bár információk szerint Péter is kikerült a belső körből tavaly óta. 

Solymosit is félretették

Az újságírók közül hánynak tűnt fel az MLSZ JB. szemfényvesztése? Az a Solymosi volt a VAR bemutatón, aki tavaly szemptember óta nem ülhetett a VAR buszban. Megerősített információk szerint Hanacsek Attila megorrolt rá is, mert szakmailag mert vitatkozni....

Az MLSZ JB. vezetői újságírókat engedtek be a VAR buszba.

Ezért nem volt magyar játékvezető a foci-vb-n: "Lehet, hogy furcsa és idegen a VAR, de nem rossz"

A magyar bírói testület vezetője, Hanacsek Attila azt is elárulta, miért nem kerül még bevezetésre itthon a vb legnagyobb technikai újítása, hogy mennyivel csökkent a súlyos játékvezetői hibák száma az NB I-ben, és hogy lesznek-e itthon is 110 perces meccsek.

"Nagyon bízom abban, hogy nem lesz rendszer a 100, vagy 110 perces mérkőzés"

Hanacsek Attila, korábbi FIFA-bíró, a játékvezetői bizottság elnöke volt a Sportrádió "Hazafutás" c. műsorának vendége, ahol többek között a katari vb-n tapasztalt, olykor extrém idejű hosszabbítások is szóba kerültek.

- Az aktív játékidő növelése nem újkeletű dolog, nem most tűzte a FIFA a zászlajára. Már a 90-es évek elején is szó volt arról, hogy növelni kell. Olyan 46-48 perc volt nagyjából akkor az aktív, tiszta játékidő, ezen kellett változtatni. Ebből a nagyjából 48 percből 8 percet birtokolták a kapusok a labdát, tehát a 22 játékosra jutott 40 perc, azaz egy-egy játékosra nagyon durván olyan két perc aktív játékidő. Már az 1994-es világbajnokság előtt is felhívták külön a játékvezetők figyelmét a hozzáadott időre, ami egyébként a labdarúgás játékszabályaiban benne volt addig is, és ez az aktív játékidő fölment olyan 55 percre. Ezt az 55 percet próbálják tovább növelni. Nem véletlen szerintem, hogy maga a játékidő az kétszer 45 perces, ugyanúgy, ahogy az iskolai órák is, az emberi figyelemmel van kapcsolatban ez az egyszerű tény.

Nagyon bízom abban, hogy nem lesz rendszer a 100, vagy 110 perces mérkőzés. De egyelőre még nem kaptunk semmiféle erre vonatkozó iránymutatást.

Az persze korábban is élt, hogy minden elvesztegetett időt, azt, ami nem a játék természetes része, azt hozzá kellett adni pluszban a félidőkhöz, be kellett számítani a mérkőzés idejébe. A katari világbajnokság előtt volt egy olyan útmutató is a játékvezetők számára, hogy a gólöröm miatt elvesztegetett időt is adják hozzá a bírók. A vb-n, egy sajnálatos sérülés miatt is extrém dolog volt, hogy közel harminc percet játszottak pluszban, ami nem biztos, hogy helyes irány. Nyilván nagyon fontos az, hogy nem szabad átesni a ló túlsó oldalára.

"Az NB I-ben nem kell extra dolgokra számítani"

Hanacseket megkérdezték arról is, hogy akkor tavasztól nálunk is ilyen hosszú hosszabbításokra kell-e majd számítani?

- Ha ilyen útmutatás lett volna, akkor már megkaptuk volna.

Tehát a játékidőt és a játékszabályokat tekintve, tavasszal a bajnokságban szerintem nem kell ilyen extra dolgokra számítani.

Nyilván arra igen, hogy bármilyen más ok miatt, hogyha elvesztegetik az időt, akkor ahogy eddig ezután is hozzá lesz adva pluszban. Egyébként egy érdekes dolgot hadd mondjak, ha már a játékidőnél tartunk, és egy picit kapcsolódik a videóbíró-rendszerhez is. Ugye sokan féltek, amikor a tavalyi bajnokságban elindult Magyarországon is a VAR. Tartottak attól, hogy majd extra hosszabbítások lesznek és nagyon meg fog növekedni a mérkőzések időtartama. Ehhez képest 1,6 perccel nőtt a meccsek átlagos ideje a nem VAR-os időszakhoz képest. És emellett a súlyos hibák száma 80 százalékkal csökkent - mondta a játékvezetői testület első embere, aki sikeresnek tartja a videóbíró-rendszer bevezetését itthon.

OTP Bank Liga: Több mint 80 százalékkal kevesebb a súlyos hiba

- Már több mint 250 mérkőzésnek a tapasztalata a hátunk mögött van. Az esetek döntő többségében, hogy ha a videóbíró kihívja a játékvezetőt, annak többnyire nagyon komoly és egyértelmű, nyilvánvaló oka van. Valami olyan tényt, körülményt, eseményt hagyott esetleg figyelmen kívül a pályán lévő hivatalos személyek egyike, ami indokolja azt, hogy azt az eredeti döntését esetleg felül kell vizsgálni, vagy meg kell változtatni. De vannak ellentétes példák is. Nálunk talán három olyan eset volt, amelyeknél a játékvezető fönntartotta a korábban meghozott döntését, de jellemzően, olyan 97-98 százalékban azért oka van, hogy ha a videóbíró egy felülvizsgálati folyamat eredményeként, 12 vagy 32 darab kamerát nézve javasolja a felülvizsgálatot a pályán működő játékvezető számára. Őszintén szólva egy kicsit szkeptikus voltam magával a videóbíró-rendszerrel kapcsolatosan a kezdetek kezdetén, nagyon féltettem a játékot attól, hogy az érzelmeknek az áramlását akadályozza majd. De aztán magam is szembesültem a tényekkel.

Hogy ha az NB I őszi szezonját nézzük, a tavalyi, illetve a tavalyelőtti bajnokság hasonló időszakához képest, több mint 80%-kal csökkent a súlyos játékvezetői, illetve asszisztensi hibák száma. Tehát lehet mondani azt, hogy furcsa a rendszer, hogy idegen a játéktól, de azt nem, hogy rossz lenne.

Hála ezért a Magyar Labdarúgó Szövetségnek és azoknak az élvonalbeli kluboknak, akik ennek a kezdeményezésnek az élére álltak, hogy Magyarországon szinte az elsők között került bevezetésre a videóbíró-rendszer.

A vb legnagyobb újítása félautomata, de itthon még nem lesz

Hanacsek arról is beszélt, melyik vb-újítás bírt a legnagyobb tanulsággal.

- Az őszi idény vége után az élvonalban működő játékvezetőknek tartottunk egy frissítő kurzust, hogy ne essenek ki a gyakorlatból, és ennek a frissítő kurzusnak az egyik napirendi pontja volt a világbajnokságnak a tapasztalatai. Az első és fontos tanulsága volt a világbajnokságnak számunkra, hogy Katarban vizsgázott a félautomata lesrendszer. Ez a technológia minden olyan szituációban, minden olyan helyzetben, ahol leshelyzet állhat fent, képet küld a VAR-szobába, és ezeknek a helyzeteknek a kiértékelését továbbra is emberek végzik - ezért félautomata, mert a képet a rendszer állítja elő, de annak az értékelését továbbra is emberek végzik, és a végső döntés természetesen a játékvezetőé. A labdába van egy beépített érzékelő, ami a rúgás pillanatát hivatott segíteni, és külön 12 kamera volt telepítve a világbajnokság minden stadionjában. Ezért is volt nagyon érdekes, hogy ha nincs ez az új rendszer ott a nyitómérkőzésen, akkor biztos vagyok benne, hogy igazából senki nem észlelte volna azt a leshelyzetet. Ez a félautomata rendszer nagyban fölgyorsítja a döntéshozatali folyamatot. a FIFA-nak ez is volt a célja vele. Azt nem tudom, hogy - mindenféle bírálat és véleménynyilvánítás nélkül - mennyire szolgálja a játék érdekét, hogy itt ilyen 1,2 centiméteres helyzetek döntsenek. Nekem azért vannak még fenntartásaim.

Pakson vagy épp Kisvárdán ezzel a rendszerrel viszont még tavasszal biztosan nem találkoznak majd a csapatok és a szurkolók.

- Mi egy másik rendszert használunk, mint amit a világbajnokságon. Nyilván ez egy nagyon drága dolog. Maga a videobíró-rendszer is egyébként egy horribilis összegbe kerül a Magyar Labdarúgó Szövetség számára. Csak egy érdekes adat: 570 embernek a munkájára volt szükség ahhoz, hogy ez a videóbíró-rendszer meg tudjon valósulni kilenc hónap alatt Magyarországon.

Ez a vb-n látott félautomata rendszer, a közeljövőben, hogy a tavaszi szezonban biztos, hogy nem lesz nálunk, de nyilván ez a jövő.

Ami miatt bennünket támadtak korábban - hozzáteszem, nagyon sok esetben jogosan - az az volt, hogy ilyen leshelyzeteknél viszonylag hosszú idő telt el, mire megszületett egy döntés. Saját egyéni felmérés, hogy 2 perc 30 másodperc, vagy 2 perc 45 másodperc az az idő, amit még a publikum tud tolerálni. Az is sok, eddigre fordul meg a hangulat, és kezdik el mondjuk "méltatni" a szövetséget...Nagyon sokat dolgoztunk, hogy ez minél jobban rövidüljön, és a tavalyi bajnokság hasonló időszakához képest ebben is tudtunk előrelépni.  

Vasárnap délután véget ért a magyar játékvezetők felkészítése a videóbíró-rendszer használatára, július végén, az OTP Bank Liga rajtján elkezdődhet a VAR magyarországi alkalmazása.

A MLSZ közel két évvel ezelőtt, 2019 augusztusában kezdte el a VAR-projekt megvalósítását. Az elmúlt időszakban az NB I-ben szereplő csapatok stadionjait technikailag alkalmassá tették a VAR fogadására, és mostanra a VAR-rendszer használatára kiválasztott játékvezetők felkészítése is befejeződött. A mostani és az előző teszthétvégén a rendszer élesben is jól vizsgázott, az I. VAR-kupa mérkőzésein a játékvezetők már a videóbíró-rendszer használatával vezették le a mérkőzéseket. Az előző két hétvége 34 mérkőzését követően a FIFA szakemberei is elismerésüket fejezték ki az elvégzett munka és a játékvezetők felkészültsége kapcsán.

Szombaton ellátogatott a főpróba helyszínére, az Ikarus-pályára, Roberto Rosetti, egykori kiváló bíró, az UEFA Játékvezető Bizottságának elnöke is, aki szintén örömmel nyugtázta, hogy minden készen áll a VAR-projekt magyarországi rajtjára.

A VAR-buszokban hárman ülnek majd, a videóbíró, a videóbíró-asszisztens, valamint a visszajátszás-kezelő operátor. Videóbírónak összesen 16, videóbíró-asszisztensnek 15 főt képeztek ki, míg a visszajátszásokért felelő operátorokból 14-en állnak rendelkezésre júliustól. A VAR-rendszer bevezetésével párhuzamosan az alapvonali játékvezetők alkalmazása megszűnik az NB I-ben.

– Az elmúlt két hétvégén nagyszerűen vizsgázott a videóbíró-rendszer, valamint a VAR-rendszer használatára felkészített játékvezetői csapat is – mondta az mlsz.hu-nak Hanacsek Attila, az MLSZ Játékvezető Bizottság alelnöke. – A tavaly október óta megtartott összesen hatvannégy képzési nap lezárultával minden készen áll a VAR hazai bevezetésére, ezt bizonyította az a harmincnégy mérkőzés is, amelyet a mostani főpróbán VAR használatával vezettek le a kollégák. Bízom benne, hogy a rendszer jól fogja szolgálni a játékvezetőket az OTP Bank Liga mérkőzésein. A rendszer bevezetését a koronavírus-járvány hátráltatta ugyan, de a játékvezetők és a Magyar Labdarúgó Szövetség jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a következő idény rajtján már VAR-segítség mellett rendezhessék meg az élvonalbeli bajnoki mérkőzéseket.

A játékvezetők képzése kilenc, egymásra épülő szakaszból állt, az elméleti képzéstől indulva a gyakorlati működtetéssel bezárólag. Az online tesztek sikeres teljesítésével az MLSZ az összes FIFA által megkövetelt feltételnek megfelel, így minden készen áll arra, hogy július végén élesben is elinduljon a VAR-rendszer működése.

A csakfoci.hu információja szerint jelenleg is zajlik a játékvezetők képzése hazánkban, továbbá az NB I-es stadionok többségében is folyamatban van a VAR technikai előkészítése.

Mint ismert, a Magyar Labdarúgó Szövetség tavaly év eleji tervei arról szóltak, hogy akár már a mostani idényben is lehetett volna videóbíró az NB I-es meccseken, ám a világjárvány keresztülhúzta a szövetség számításait.
A csakfoci.hu úgy tudja, hogy a háttérben jelenleg is nagy erőkkel zajlik a játékvezetők képzése a rendszerrel kapcsolatban, az élvonalbeli stadionokban pedig szintén kezdetét vették a technikai előkészületek, EZÉRT INFORMÁCIÓNK SZERINT AZ NB I KÖVETKEZŐ KIÍRÁSÁTÓL MÁR NAGY ESÉLLYEL ALKALMAZNI FOGJÁK A VAR-T.

A csakfoci.hu megkeresésére az alábbi választ adta a témával kapcsolatban a Magyar Labdarúgó Szövetség:

A videóbíró-rendszer alkalmazását kilenc egymásra épülő lépéséből álló szigorú és folyamatosan ellenőrzött nemzetközi képzési protokoll írja elő. A járványhelyzet miatt többször átírt forgatókönyv szerint ennek első négy szintje valósult meg áprilisig hazánkban. Eközben lezajlott az érintett létesítmények felmérése, a stadionok készen állnak a rendszer működését biztosító VAR-kocsik fogadására.

– A koronavírus-járvány az élet minden területén példátlan nehézséget okoz, így a honi VAR-képzés forgatókönyvét is jelentősen befolyásolja – mondta el Hanacsek Attila, az MLSZ játékvezető bizottságának alelnöke a csakfoci.hu-nak. – A kiválasztott játékvezetőink 11 napon keresztül „videóbíró” (VAR), illetve „videóbíró-asszisztens” (AVAR) szerepben gyakorolták be a VAR-protokoll helyes alkalmazását, az éles helyzethez hasonló körülmények között. A VAR által használt kameraképeket és a műszaki berendezéseket kezelő operátorokat is mi adjuk: játékvezetőink e területen is egyre nagyobb jártasságra tesznek szert.

A nehézségek ellenére az MLSZ a következő napokban is folytatja a szakemberek képzését, és a tervek szerint az OTP Bank Liga 2021-2022-es idényében működik majd a videóbíró-rendszer.

Most tényleg az a legfontosabb, hogy videóbíró legyen az Nb. I-ben?

Azt már tudjuk, hogy évek óta megvezeti a Puhl-Berzi duó az MLSZ elnökségét a játékvezetéssel kapcsolatosan. Átverték korábban az alapvonali játékvezetőket, valamint azt, hogy asszisztens ellenőrök és szuper ellenőrök legyenek az élvonalban.

Elérték azt is, hogy senki nem tudja, hogy Puhl Sándor és Hanacsek Attila szuper ellenőrként pontosan mennyit keres havonta, hiszen az ő és haverjaik ellenőri küldését és elszámolásait titkosították.

Megbukott az alelnök úr szakmailag is, hiszen évek óta nincs minőségi oktatás, ellenőrzési rendszer, sőt a profikkal sem foglalkozik. A megyékről ne is beszéljünk, mert Vecsésről azok túl messze vannak.

Most a nagyokos, mindentudó és érinthetetlen nagyvezír kitalálta, hogy videó bíró kell nekünk és be tudja ültetni a monitor elé a saját talpnyalóit. Lassan több haver lesz a meccsen, mint ahányan érdemben hozzátennének a szakmához.

Nem elég, hogy szakmailag megbukott Sándorunk, de sajnos erkölcsileg is.

Visszahozta azt a gőgöt, arroganciát ami ellen küzdött évekig. Hozzá sem lehet szólni, mert aki megszólítja az aláírta a halálos ítéletét.

Csak egy szűk mag élvezi még mindig a bizalmat, mert ők kiszolgálnak mindenkit, bólogatnak a hétvégi küldés reményében. Közben meg rohad az egész Mosonmagyaróvártól Vecsésig.

Megy a háttérben a nyomozás, hogy ki mit ír, ki kivel mit beszél. Lassan már a telefonokat és e-mail forgalmat is le akarja hallgattatni Sanyi.

Kedves Csányi Úr! Lehet, hogy meg kellene hallgatni pár játékvezetőt a problémákról, mert már lejtő végén vagyunk. Nehogy ne legyen kiút a puhli fertőből…