A pénteken induló NB I-es idény már abból a szempontból is különlegesnek ígérkezik, hogy mostantól kezdve a videobíró is segíti a játékvezetők munkáját.

Kezdődik az OTP Bank Liga 2021–2022-es idénye

Abból a szempontból mindenképpen történelmi bajnokság előtt állunk, hogy először alkalmazzák a magyar labdarúgásban a VAR-technológiát, azaz a videobíró intézményét. Noha lapunk többször is foglalkozott már a témával, érdemes körüljárni, mivel is jár ez, mert még mindig rengeteg a kérdőjel, az újnak számító információ.

Az MLSZ 2019-ben döntött arról, hogy az OTP Bank Ligában bevezetik a VAR-t (Video Assistant Referee), amelynek része lesz a VOL (Virtual Offside Line) is, ami a lestechnológiát jelenti, ugyanakkor a gólvonal-technológiát nálunk nem használják. Ennek egyszerű a magyarázata: a pénz. Az indoklás logikusnak tűnt, magas a költsége, hogy minden NB I-es stadionban lévő kaput bekamerázzanak – az összeg ahhoz képest magas, hogy hány olyan helyzet van egy idény alatt, amikor szabad szemmel nem lehet megállapítani, a gólvonal előtt vagy mögött van-e a labda. Ráadásul úgy, hogy a jelenetnek döntő befolyása van a mérkőzésre (a meccs elején, döntetlennél történik-e ilyesmi, vagy amikor három góllal vezet az egyik csapat – nem mindegy), nos, ennek a matematikai valószínűsége olyan csekély, hogy az erre fordított pénz aránytalanul sok lenne. Mindenki tud néhány ilyen helyzetet felidézni, de nem sokat, gyakran évekig nem történik ilyen eset – a lényeg, hogy a gólvonal-technológiát nem vezetik be.

Három rendszer közül lehetett választani

A labdarúgó-szövetség még 2020 elején adott tájékoztatást arról, hogy a futball technikai fejlődését szem előtt tartva a hazai pontvadászatban is beveti a VAR-t, de a tavaly márciusban kitört világméretű járvány ezt a tervet is keresztülhúzta, vagy legalábbis lelassította.
A szövetség illetékesei már másfél évvel ezelőtt arról számoltak be, hogy több lehetséges variációt megvizsgáltak, és hat üzemeltető ajánlata közül választottak. Ami a döntésnél fontos volt: a VAR-nak három különböző formája ismert.

A centralizált – ez azt jelenti, hogy egyetlen központi helyiségből követik az összes mérkőzést. Beszámoltunk róla, hogy az orosz bajnokságban például ez a szisztéma működik, ott a hatalmas távolságok indokolták ezt az eljárást. Az orosz szövetségben Kassai Viktor felügyeli a játékvezetők képzését, így ő jól ismeri ezt a megoldást. A VAR-bázis szélsőséges esetben akár tízezer kilométerre is lehet a mérkőzés helyszínétől, de a technika összeköti a szobában ülőt a mérkőzés játékvezetőjével.
A másik a decentralizált – ez azt jelenti, hogy minden stadionban kiépítik a szükséges feltételeket. Itt fontos kérdés a feljutás, kiesés kérdése: megéri-e jelentős összegért beruházni ott, ahol esetleg csak egy évig van első osztályú csapat?

A harmadik változat a mobileszközökbe épített technika – az MLSZ a költségeket megvizsgálva döntött emellett. A tizenkét csapatos bajnokságban fordulónként hat mérkőzést játszanak, jelenleg Zalaegerszeg és Kisvárda között van a legnagyobb földrajzi távolság, de három felszerelt busszal hat mérkőzést lehet követni, ha a kezdési időpontokat ehhez igazítják, nemcsak szombaton, hanem pénteken és vasárnap is lesznek élvonalbeli mérkőzések – érthetően logisztikai okokból.

Az MLSZ hosszas mérlegelés után az Evertz Microsystems ajánlatát fogadta el, ami azt jelenti, hogy a kanadai cég biztosítja a videobírós rendszert és az ahhoz szükséges technikai hátteret. Az Evertz közreműködik a belga bajnokságban és az amerikai majorsportágakban is. Az MLSZ még korábban arról tájékoztatott, hogy a döntést a klubokkal egyeztetve hozta meg.

„A mobilkocsis rendszert választottuk, nem a kamerák és egyéb eszközök állandó kihelyezését. A szolgáltató, amelytől igénybe vesszük az eszközöket, az Antenna Hungária kameráinak képét használja, ezek a televíziós közvetítések miatt amúgy is adva vannak. Nem horrorköltség, de ki kell fizetni, a csapatok nevezési díjába bele van kalkulálva, klubonként egy szezonra ez hozzávetőlegesen 17 millió forintot jelent. Az alapköltségeket, vagyis a játékvezetők felkészítését és oktatását az MLSZ állja” – mondta Vági Márton, az MLSZ főtitkára még 2020-ban.

A videobírós-buszok péntektől megszokott látványt jelentenek majd a magyar élvonal mérkőzésein (Fotó: Árvai Károly)

A rendszer működése

Fontos feladat volt a játékvezetők képzése, amihez a FIFA és az UEFA anyagokat biztosított. A VAR-buszban három személy ül: a videobíró (a VAR), az asszisztense (AVAR) – ők hivatásos magyar játékvezetők – és a technikát kezelő operátor. A VAR kapcsolatban van a játékvezetővel, ha ő kétes szituációban továbbengedi a játékot, amelyet a VAR visszanéz, az AVAR szerepét betöltő kolléga továbbra is az élő képet nézi, hátha akkor történik valami lényeges.

Az is kiderült: az MLSZ képzett, NB II-es játékvezetőket alkalmaz operátornak is, tehát nemcsak a technikai eszközöket kezelő személy ül ott, hanem olyan, aki ért a játékvezetéshez, tudja, melyik kamera felvételét kéri tőle a VAR, s a lassításban mit kell figyelni.

A játékvezetők először az iskolapadba ültek be, és hetekig, hónapokig elméleti oktatáson vettek részt. A tavasszal jött a következő lépcsőfok, szimulátor helyettesítette a buszt, és oktatóklipeket néztek a vizsgázók, mikor hogyan kell közbeavatkozni. Még tartott a 2020–2021-es idény, amikor a buszok megjelentek a stadionoknál, és a jelöltek onnan követték egy-egy mérkőzés történéseit. Ekkor még offline üzemmódban, vagyis ott voltak a meccsen, a buszban elhelyezett képernyőket figyelték, de nem voltak kapcsolatban a pályán működő játékvezetővel – ám egymás között már megbeszélték, mikor miért avatkoztak volna be, ha éles lenne a rendszer.

Tesztelés élesben

És aztán már élesben működött. Június végén, miközben az Európa-bajnokság mérkőzései zajlottak, a budapesti Ikarus Sporttelep két pályáján megállás nélkül játszották a találkozókat, és a játékvezetők hol meccseket vezettek, hol a pálya mellett álló teherautókban foglaltak helyet. Ez pedig már a technológia próbája volt: a buszban ülők tizenkét televíziós kamera felvételeit követhették a monitorokon, állandó kommunikációs kapcsolatban a pályán dolgozó játékvezetőkkel.

Az oktatás színvonalával információink szerint nagyon elégedett volt a FIFA által delegált projektvezető, a gyakorláson felbukkant a korábbi világhírű olasz játékvezető, Roberto Rosetti, az UEFA játékvezetői bizottságának vezetője is. Mint akkor megtudtuk, a bírók is várják az új rendszer bevezetését, azt remélik, hogy a szurkolók is elfogadják, a technikai segítség azért van, hogy a nyilvánvaló tévedésektől megóvja a játékvezetőt és kevesebb téves rossz döntés szülessen. Ekkor még kísérleteztek azzal, hogy melyik kamera pontosan milyen szögből, milyen magasságból pásztázza a futballpályát, hogy a monitorok előtt ülők a legjobb képet kapják a vitatott jelenetekről. A rendszer új, hibák a jövőben is előfordulhatnak, de nemzetközi tapasztalat, hogy a látványos, súlyos tévedések száma jelentősen visszaesett a VAR-nak köszönhetően.

A játékvezetők a bajnoki rajt előtt is edzőtáboroztak, a VAR-képzés főszerepet kapott ekkor is. Nem túlzás kijelenteni: a pénteken induló magyar bajnokság különlegesnek ígérkezik a videobíró bevezetése miatt.

A felelősség minden esetben a játékvezetőé (Fotó: Árvai Károly)

Zierkelbach Péter vezeti az újonc Gyirmót hazai mérkőzését.

Berke Balázs vezeti a 2021/2022-es NB. I-es bajnokság első mérkőzését Pakson.

Az MLSZ az új szezonban bevezeti a videóbírós rendszert, azonban a VAR, AVAR és a VAR Op küldéseket sem teszik közzé, mint ahogy az ellenőri küldéseket sem.

 A nemzetközi gyakorlat alapján az UEFA és a FIFA is közzéteszi e teljes küldést, azonban az MLSZ JB. valami oknál fogva nem publikálja azokat.

Az MLSZ elnöksége az utolsó pillanatban módosította a Versenyszabályzatot, mivel az a VAR, AVAR és a VAR Operátor küldéséről és az ő helyettesítésükről nem rendelkezett.

32. § (1) i) 

A feladatának elkezdésére vagy folytatására alkalmatlanná vált Videó Asszisztens Játékvezetőt (VAR), Kisegítő Videó Játékvezető Asszisztenst (AVAR) vagy Visszajátszási Operátort (RO) csak arra képzett személy helyettesítheti

1) amennyiben a VAR vagy az RO helyettesítésére nem találnak képzett személyt,* a mérkőzést VAR-ok alkalmazása nélkül kell lejátszani/folytatni

2) amennyiben az AVAR helyettesítésére nem találnak képzett személyt, a mérkőzést VAR-ok alkalmazása nélkül kell lejátszani/folytatni, kivéve ha, különleges körülmények esetén, mindkét csapat írásban megállapodik abban, hogy a mérkőzést csak VAR és visszajátszási operátorral fogják lejátszani / folytatni

*Ez nem vonatkozik azokra az esetekre amikor egynél több AVAR/visszajátszási operátor van jelen

Pénteken kezdetét veszi a 2021/22-es NB. I-es szezon, a mérkőzéseken ezentúl videóbírós rendszer is fog működni.

Hét elején elkészült az élvonalbeli mérkőzések küldése, amit az MLSZ még nem tett közzé, de a közreműkődő játékvezetők részére szerdán rendkívüli VAR továbbképzést tartottak.

Korábban hat hétvégén készültek titokban a játékvezetők Budapesten, de vélhetően nem volt tökéletes a képzés, hiszen akkor az utolsó napokban nem kellett volna újra gyakorlást tartani.

Azt nem lehet tudni jelenleg, hogy a VAR buszban dolgozó játékvezetők nevét közzéteszik-e a küldésben. Az MLSZ gyakorlata évek óta az, hogy titokláják a küldéseket, függetlenül attól, hogy az UEFA is közzéteszi még az ellenőrök nevét is.

Bízunk benne, hogy pénteken nagyobb baki nélkül fog indulni a VAR rendszer.

Több olvasó hívta fel figyelmünket arra, hogy az MLSZ által készített VAR videón, furcsa feje van a játékvezetőknek.

Ötletes a videó, de a kivitelezés nagyon vicces, olyan a játékvezetők feje, mintha a férfiak legnemesebb szerve lenne - nyilatkozta az egyik országos kerettag - Remélem nem fogják kiabálni a stadionokban, hogy olyan f.szfejek vagyunk, mint a VAR videón, amit le fognak játszani meccs előtt.  

2021. június 27-én véget ért a magyar játékvezetők felkészítése a videóbíró-rendszer használatára, július végén, az OTP Bank Liga rajtján elkezdődhet a VAR magyarországi alkalmazása.

A MLSZ közel két évvel ezelőtt, 2019 augusztusában kezdte el a VAR-projekt megvalósítását. Az elmúlt időszakban az NB I-ben szereplő csapatok stadionjait technikailag alkalmassá tették a VAR fogadására, a FIFA jóváhagyta a Magyarországon alkalmazandó VAR technológiát, és mostanra a VAR-rendszer használatára kiválasztott játékvezetők felkészítése is befejeződött. A június 12-13-i és a 26-27-i teszthétvégén a rendszer élesben is jól vizsgázott, az I. VAR-kupa mérkőzésein a játékvezetők már a videóbíró-rendszer használatával vezették le a mérkőzéseket. Az előző két hétvége 34 mérkőzését követően a FIFA szakemberei is elismerésüket fejezték ki az elvégzett munka és a játékvezetők felkészültsége kapcsán.

 VAR projekt szervezésében az MLSZ Budapesti Igazgatóság is részt vett, a gyakorlást 18 budapesti egyesület csapata segítette, akik közül 16-an a két teljes hétvégén lebonyolított tornán, a VAR Kupán vettek részt, míg ketten a Budatétény SE és az Újpesti Flotta egy oda-visszavágós párharcot vívott egymással.

A tornán a II. Ker. UFC, a MUN SE, a 43.sz. Építők SK, az Ikarus BSE, a Nimród SE, a XII. Ker. Svábhegy FC, a Testvériség SE, a Pénzügyőr SE, a Fővárosi Közterület SK, a Fővárosi Vízművek SK, a RAFC, az ASR Gázgyár, az Airnergy FC, az 1908 SZAC Budapest, a Hidegkúti SC, a Csep-Gól FC vett részt.

A VAR Kupát a 43.sz. Építők SK csapat nyerte, a második a Nimród SE lett, a harmadik helyen az Ikarus BSE, míg a negyediken a XII. Kerület Svábhegy FC zárt.

A Kupa díjátadó ünnepségén dr. Borbély Zoltán, az MLSZ Budapesti Igazgatóság Társadalmi Elnökségének alelnöke, Juhos Attila, az MLSZ Budapesti Igazgatóság Játékvezető Bizottságának elnöke, és Zelei János Főtitkári Irodavezető, a videóbíró projekt vezetője adta át.

Zelei János záróbeszédében megköszönte a budapesti csapatok segítő részvételét, hogy a nyár ezen részében is nagy létszámban rendelkezésre álltak és ezzel segítették a projekt sikerességét. Szintén köszönetet mondott az Igazgatóság dolgozóinak és a munkát segítő játékvezetőknek is.

Schön Szabolcs lesről lőtt góljánál nemcsak jól döntött a játékvezető, hanem az UEFA protokollja szerint is járt el.

És akkor Schön Szabolcs megindult. Lesről – kiáltotta világgá azonnal, akció közben Hajdú B. István, a mérkőzés komentátora a Magyarország–Portugália (0–3) Európa-bajnoki csoportmérkőzés második félidejében. De a partjelző nem jelzett, Schön Szabolcs pedig betört a 16-oson belülre, majd egy csel után lőtt – a portugál kapuba.

Gól!

Felrobbant a Puskás Aréna, de összetörtek a magyar szívek, amikor a partjelző felemelte a zászlaját. A televíziós ismétlésből kiderült, hogy a magyar támadó valóban lesről indult, de a gólt túl korán ünneplő magyar szurkolók között napokig téma volt: miért csak tíz másodperccel később jelzett a játékvezető segítője?

Az Európa-bajnokságon az UEFA alkalmazza a VAR-szisztémát, és ennek egyik fontos eleme éppen a leshelyzetek újraértelmezése – aminek sajnos a magyar csapat játékosai és szurkolói voltak a kárvallottjai. A labdarúgás 100 éves hagyományaival szakítva ugyanis ezt másképp kezelik a játékvezetők. Korábban ugyanis gyakran kiderült, hogy a partjelző intésére tévesen állítottak meg egy veszélyes akciót, de a hiba már csak a televíziós lassításokból derült ki. Ezért az UEFA illetékesei úgy döntöttek, kétséges esetekben a bírók engedjék végigmenni a támadást, mert kisebb kárt okoz utólag meghozni a jó döntést, mint túl korán a rosszat. Bármennyire is fájdalmasan érintett minket az ítélet, sajnos ebben van logika. Képzeljük el, hogy Schön Szabolcsot már a felezővonal környékén megállítják, majd kiderül, hogy mégsem volt lesállás – az akciót már nem lehet újraindítani pontosan attól a pillanattól, ahol megszakadt a játék. Ezért inkább utólag visszanézik a kérdéses szituációt, mert ha kiderül, hogy a gól szabályos, középkezdéssel folytatódhat a mérkőzés, ha pedig az bizonyosodik be, hogy lesen állt a támadó, az ellenfél jöhet szabadrúgással.

A VAR-szobában ülő kollégákkal egyeztetve mindig van mód a vitatott szituációk visszanézésére (Fotó: AFP)

Ez is a VAR-rendszer egyik újdonsága, amihez érdemes hozzászokni, de több olyan eset volt az Eb-n, amelyet talán még mindig nem értenek a szurkolók. Rögtön a nyitó mérkőzésen a török Zeki Celik kezére pattant a labda a 16-oson belül, de a holland Danny Makkelie továbbot intett. A szurkolók egymást kérdezgették, a bíró miért nem nézte vissza a szituációt. Nos, a profi játékvezetők körében már gyakran szóba került: természetesen minden vitatott helyzetet visszanéznek a VAR-szobában, de az érdekes lehet, miként zajlik a kommunikáció a játékvezető és a képernyők előtt ülő kollégái között. Az UEFA nem engedi a játékvezetőket nyilatkozni az egyes ítéletekről és a mérkőzésekről, így csak feltételezhetjük, mi zajlik ilyenkor a játékvezetők között.

1. Az első variáció, hogy a játékvezető az adott helyzetről nem mond semmit a szobában ülő kollégáknak, az utóbbiak, ha úgy gondolják, jelezhetik a bírónak, hogy visszanézésre érdemes a jelenet.

2. A játékvezető azt mondja, érzékelte, hogy történt valami, de nem látta pontosan, mi – vagyis egyértelműen kéri a VAR segítségét. Ez esetben a képernyők előtt ülők válaszolhatták azt, hogy megnézték többször az esetet, és nem minősítették szabálytalannak.

3. Előfordulhatott, hogy a játékvezető azt mondta, pontosan látta, hogy a játékos kezét érintette a labda, de természetes testtartásnak minősítette az esetet, ezért nem jár büntető. Miután a VAR nem dönt, csak javasol, ilyenkor megeshet, hogy a szobában ülők úgy vélik: ha láttad és így döntesz – ahogy gondolod!

A felelősség ugyanis minden esetben a játékvezetőé!

Schön Szabolcs portugálok ellen szerzett gólját les miatt nem adták meg (Fotó: AFP)

Tudni kell, a VAR-szisztéma lényege és működésének legfontosabb alapelve, hogy csak a nyilvánvaló tévedést zárhatja ki. Mit jelent ez? Az Európa-bajnokságon bizony megtörtént, hogy a játékvezető büntetőt ítélt, a felvételek alapján szinte biztosan jogtalanul. A játékosok közötti testi kontaktus ugyanis nem volt olyan mértékű, hogy beavatkozást igényelt volna, ám mert mégiscsak megtörtént, nem lehet azt mondani, hogy nyilvánvalóan semmi sem történt, csak azt, hogy vélhetően az eset nem volt szabálytalan, így viszont a VAR már nem avatkozhat közbe.

Ami fontos: a szobában ülők négy esetben jelezhetnek a mérkőzés játékvezetőjének. Ha gól születik, ha tizenegyesgyanús az eset, ha közvetlen piros lapot érő szabálytalanságot nem vett észre a játékvezető, vagy ha nem a vétkes játékosnak mutatta fel a sárga vagy a piros lapot (ez utóbbi meglehetősen ritka eset). Mindez azt jelenti, hogy a már említett magyar–portugál meccsen Rubén Diasnak hiába járt volna sárga lap Sallai Roland megütéséért, nem volt azonnali piros lapot érő szabálytalanság, ezért a VAR-szobában ülők nem avatkozhattak közbe – még akkor sem, ha a portugál játékosnak volt már egy sárga lapja, tehát ki kellett volna állítani az esetért.

Gyakori kérdés, megteheti-e a játékvezető, hogy nem néz vissza egy szituációt, ha a VAR-szobából javasolják neki. Nos, lapunk információi szerint az előírások szerint éppen megteheti, de ennek csekély a valószínűsége. Noha a pályán minden döntés a játékvezető felelőssége, a bírók úgy kezelik a rendszert, mint egy védőhálót. Tudják, hogy a képernyő előtt ülők az ő munkájukat segítik, miként azt is, hogy ők mozgás közben egyetlen szemszögből láthatják csak a vitatott helyzetet, míg a tévészobában több kamera felvételét is megvizsgálhatják a kollégái, és gyakori eset, hogy másik oldalról, másik kamera felvétele alapján teljesen át kell értékelni a történteket. Így ha azt javasolják, érdemes valamit megnézni, arra ritkán mondanak nemet.

Szintén fontos: ha a játékvezető kimegy és megnézi a televíziós felvételt, nem köteles megváltoztatni a pályán hozott ítéletét, a visszajátszás meg is erősítheti, hogy már elsőre jól látta az esetet.

A torna újdonsága, hogy egyszerre két VAR is működik – erre azért van szükség, hogy ha a játékvezető engedi tovább a játékot, az egyik videós asszisztens követi a mérkőzést, míg a másik vissza tudja nézni a vitatott jelenetet. Érdekesség, hogy egy külön képernyőn néhány másodperces csúszással adják az élő képet, ez is nagyon hasznos, mert ha bármi történik, erre a képernyőre még jobban összpontosítva, az adott helyzetre koncentrálva, a meglepetés erejét kizárva figyelhetnek a segítők, és eldönthetik, érdemes-e több lassításból is megnézni az adott szituációt.

A VAR tehát főszereplő az Eb-n, és ha nem is hibátlan a bíráskodás, eddig mintha sokkal kevésbé lenne központi téma a játékvezetői tévedés – számuk érezhetően csökkent ezzel a módszerrel.

Még ha Schön Szabolcs nem is így gondolja.

Vasárnap délután véget ért a magyar játékvezetők felkészítése a videóbíró-rendszer használatára, július végén, az OTP Bank Liga rajtján elkezdődhet a VAR magyarországi alkalmazása.

A MLSZ közel két évvel ezelőtt, 2019 augusztusában kezdte el a VAR-projekt megvalósítását. Az elmúlt időszakban az NB I-ben szereplő csapatok stadionjait technikailag alkalmassá tették a VAR fogadására, és mostanra a VAR-rendszer használatára kiválasztott játékvezetők felkészítése is befejeződött. A mostani és az előző teszthétvégén a rendszer élesben is jól vizsgázott, az I. VAR-kupa mérkőzésein a játékvezetők már a videóbíró-rendszer használatával vezették le a mérkőzéseket. Az előző két hétvége 34 mérkőzését követően a FIFA szakemberei is elismerésüket fejezték ki az elvégzett munka és a játékvezetők felkészültsége kapcsán.

Szombaton ellátogatott a főpróba helyszínére, az Ikarus-pályára, Roberto Rosetti, egykori kiváló bíró, az UEFA Játékvezető Bizottságának elnöke is, aki szintén örömmel nyugtázta, hogy minden készen áll a VAR-projekt magyarországi rajtjára.

A VAR-buszokban hárman ülnek majd, a videóbíró, a videóbíró-asszisztens, valamint a visszajátszás-kezelő operátor. Videóbírónak összesen 16, videóbíró-asszisztensnek 15 főt képeztek ki, míg a visszajátszásokért felelő operátorokból 14-en állnak rendelkezésre júliustól. A VAR-rendszer bevezetésével párhuzamosan az alapvonali játékvezetők alkalmazása megszűnik az NB I-ben.

– Az elmúlt két hétvégén nagyszerűen vizsgázott a videóbíró-rendszer, valamint a VAR-rendszer használatára felkészített játékvezetői csapat is – mondta az mlsz.hu-nak Hanacsek Attila, az MLSZ Játékvezető Bizottság alelnöke. – A tavaly október óta megtartott összesen hatvannégy képzési nap lezárultával minden készen áll a VAR hazai bevezetésére, ezt bizonyította az a harmincnégy mérkőzés is, amelyet a mostani főpróbán VAR használatával vezettek le a kollégák. Bízom benne, hogy a rendszer jól fogja szolgálni a játékvezetőket az OTP Bank Liga mérkőzésein. A rendszer bevezetését a koronavírus-járvány hátráltatta ugyan, de a játékvezetők és a Magyar Labdarúgó Szövetség jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a következő idény rajtján már VAR-segítség mellett rendezhessék meg az élvonalbeli bajnoki mérkőzéseket.

A játékvezetők képzése kilenc, egymásra épülő szakaszból állt, az elméleti képzéstől indulva a gyakorlati működtetéssel bezárólag. Az online tesztek sikeres teljesítésével az MLSZ az összes FIFA által megkövetelt feltételnek megfelel, így minden készen áll arra, hogy július végén élesben is elinduljon a VAR-rendszer működése.

Vasárnap délután véget ér a magyar játékvezetők képzése, ezzel a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) által előírt összes követelménynek megfelel a magyar szövetség (MLSZ), így július végén, az NB I következő idényének rajtján elkezdődhet a videobíró-rendszer (VAR) alkalmazása.

Zelei János, a videobíró-projekt vezetője szombaton, a mátyásföldi Ikarus-pályán elmondta, hogy az MLSZ 2019 augusztusában kezdte el a programot, és eredetileg már a 2020–2021-es idényben szerette volna alkalmazni a technológiát, a koronavírus-járvány miatt azonban a rendszer bevezetése egy évet csúszott.

Zelei kiemelte, a projekt négy fő elemből állt. Egyrészt az NB I-ben szereplő csapatok stadionjait technikailag alkalmassá kellett tenni a VAR fogadására, ki kellett választani a FIFA által akkreditált cégek közül azt, amely biztosítja a rendszer technikai hátterét, tovább kiképezni a játékvezetőket, illetve módosítani az MLSZ vonatkozó szabályzatait. 

A projektvezető tájékoztatása szerint az MLSZ az élvonal következő idényére indulási jogot szerzett sportszervezetek stadionjait infrastrukturális szempontból felülvizsgálta, és a szükséges fejlesztéseket májusig minden létesítményben elvégezte. Hozzátette, az MLSZ pályázatot írt ki, amelynek nyerteseként a kanadai Evertz Microsystrem Ltd. hazai leányvállalata, a Studiotech Hungary Kft. biztosítja a VAR technológiai hátterét. A cég rendszerét az április 25-én elvégzett technikai teszt alapján a FIFA jóváhagyta.

A játékvezetők képzéséről Zelei annyit mondott, hogy a tanfolyam kilenc, egymásra épülő szakaszból áll. Az elméleti képzést a szimulátorok előtti gyakorlás követte, majd a VAR-mikrobuszokban offline tesztekre került sor. Jelenleg az online képzés zajlik, amely várhatóan vasárnap sikeresen befejeződik.

Az offline tesztek elvégzésére az NB I tavaszi utolsó hat fordulójának mérkőzésein került sor. Ekkor még semmilyen kapcsolat nem volt a VAR-buszban ülő videobíró és a mérkőzés játékvezetője között. A képzés záró fázisában már online gyakorolják a játékvezetők a rendszer alkalmazását, amikor is a játékvezető és a videobíró élő kapcsolatban áll egymással. Az online tesztek sikeres teljesítésével az MLSZ már minden, a FIFA által megkövetelt feltételnek meg fog felelni, így július végén élesben is indulhat a VAR-rendszer működése.

Zelei az MTI kérdésére elmondta, hogy a VAR-buszokban hárman ülnek majd, a videobíró, a videobíró-asszisztens, valamint a visszajátszás-kezelő operátor. Videobírónak összesen 16, videobíró-asszisztensnek 15 főt képeztek ki. Kiemelte, a videobíró kizárólag abban az esetben javasolhat felülvizsgálatot a mérkőzés játékvezetőjének, ha a rendelkezésére álló kameraképek számára nyilvánvaló és egyértelmű hibát mutatnak. Ezt a játékvezetői kommunikációs rendszeren keresztül jelzi a bírónak, aki a felülvizsgálat során részére bemutatott képanyag alapján jóváhagyja, vagy megváltoztatja az eredeti döntését. A VAR-rendszer bevezetésével párhuzamosan az alapvonali játékvezetők alkalmazása megszűnik az NB I-ben.

Kiderült az is, hogy VAR-buszból jelenleg három van, így ezentúl egy nap legfeljebb három mérkőzést tudnak megrendezni a magyar élvonalban. Hozzáfűzte, a rendszer bevezetése a 120 esztendős MLSZ eddigi legnagyobb technikai jellegű projektje, és a szövetségben nagy várakozással tekintenek az alkalmazása elé.

Zelei János felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszer elindításával nem szűnnek meg teljesen az esetleg hibás játékvezetői döntések, ám a súlyos hibákat reményeik szerint ki lehet majd szűrni vele.

Teljesült kedd este Schön Szabolcs élete egyik legnagyobb vágya, mert pályára léphetett példaképe, a portugál Cristiano Ronaldo ellen. Sőt, attól sem sok választotta el, hogy ő legyen a meccs hőse, hiszen a 80. percben, még 0-0-s állásnál betalált a portugál kapu bal alsó sarkába, de lesről indult, így az akció végeztével visszafújtak mindent, és érvénytelenítették a gólt.

Végül a portugálok nem sokkal ezután egy szerencsés góllal vezetést szereztek, és 3-0-ra nyertek a Puskás Arénában.

„A három évvel ezelőtti világbajnokságon alkalmazták először a videóbírót, és azzal egy időben kezdték el alkalmazni azt az irányelvet, hogy az akciónak végig kell futnia. Ahol nincs VAR-technológia, ott azonnal jelezni kell. Helyesnek gondolom ezt az instrukciót, mert ha rögtön behúzza a lest az asszisztens – és ezt tévesen teszi, mert rosszul bírálja el a helyzetet –, akkor a játékvezető közbeavatkozik, és véget vet a támadásnak, ami esetleg egy szabályos gól érvénytelenítését jelentené.

Így viszont a partjelző a támadás végén jelzi, hogy mit gondolt a vitatott helyzetről, amelyet a VAR-szobában is ellenőriznek azonnal, ahogy ez megtörtént a mieink meccsén is. A mindenkori asszisztens tévedhet, és nem szerencsés dolog megakasztani egy gólhelyzetet. Meccset befolyásoló támadást is meg lehet így fogni, míg ha már vége van, akkor lehet a videóról rekonstruálni a történteket. A portugálok harmadik góljáról is azt gondoltam a helyszínen, hogy les volt, ám amikor kikockázták, kiderült, hogy nem, és abban az esetben is hagyták végigmenni a támadást – tehát konzekvensen alkalmazták az asszisztensek az utasítást” – mondta a Telexnek a korábbi FIFA-játékvezető, Szabó Zsolt.

Ha nyilvánvaló leshelyzet van, vagyis több méteres, akkor rögtön beavatkozhat a partjelző, nincs szükség a megerősítésre.

A francia-németen Karim Benzema gólját vették el a hajrában hasonló módon. Ott Kylian Mbappé lesen várta az indítást, és ugyan utána már szabályosan játszotta meg a Real csatárát, de nem lehetett megadni a találatot. A franciák már ünnepeltek, de végül maradt az 1-0.

Szabó hozzátette, ekkora közönség előtt természetesen idegesítő lehet egy visszavont gól, ami a hergelésre is alkalmas, de bízzunk benne, hogy a franciák ellen szombaton akár nekünk is kedvezhet majd egy ilyen ítélet.

Tavaly március óta nem is volt ilyen téttel bíró mérkőzés ilyen sok néző, (a hivatalos UEFA-közlés szerint) 55 ezer ember volt a Puskás Arénában, ezért sem láthattunk hasonló szurkolói állapotváltozást. Aki nem jó szögben ült, nem gondolhatta, hogy Schön lesről indult, csak azt, hogy a török játékvezető, Cüneyt Çakır visszavonta a jogosnak gondolt gólt. Aki jó szögben ült, nem tudott önfeledten örülni, csak abban bízhatott, hogy a játékvezető téved.

Visszás a szabályban, hogy ha Pepe szabálytalankodik Schönnel szemben a tizenhatos előtt, mondjuk meghúzza a mezét, vagy megrúgja a bokáját, akkor a szabálytalanság sem számítana, mert a leshelyzet volt előbb. (Ilyenkor csak imádkozni lehet, ne sérüljön meg a lesről induló játékos.) Ha viszont piros lapot érdemlő durvaságot követ el a védő a támadóval, akkor ki kell állítani attól függetlenül, hogy a szabálytalanságot leshelyzet előzte meg.

Az MLSZ-ben javában zajlik a VAR rendszer tesztelése a játékvezetők bevonásával.

Az Ikarus BSE weboldaláról letölthető a pályabeosztás, amiből látszik, hogy mikor tesztelik a VAR rendszert:

• 2021.05.16
• 2021.05.17
• 2021.05.22
• 2021.05.23
• 2021.05.29
• 2021.05.30
• 2021.06.05
• 2021.06.06
• 2021.06.12
• 2021.06.13
• 2021.06.26
• 2021.06.27

A tesztek két pályán zajlanak.

Információnk szerint az MLSZ JB. fantasztikus négyese - Ábrahám-Kaibás-Makai-Vavika - tartja a tesztelés legnagyobb részét.