Év vége közeledtével a csakfoci.hu immáron hetedik alkalommal jelentkezik rendhagyó, exkluzív szavazásával. 

Ki a 2021-es év legjobb hazai játékvezetője?

(a voksolók sorrendjét az NB I-es tabella alapján határoztuk meg)

Kubatov Gábor (a Ferencvárosi TC elnöke)
Berke Balázs

Révész Attila (a Kisvárda Master Good sportigazgatója)
Bognár Tamás

Tóth Balázs (a Puskás Akadémia FC klubigazgatója)
Bognár Tamás

Garancsi István (a MOL Fehérvár FC tulajdonosa)
Berke Balázs

Végh Gábor (a ZTE FC tulajdonosa)
Vad II István

Tállai András (a Mezőkövesd Zsóry FC elnöke)
Berke Balázs

Haraszti Zsolt (a Paksi FC ügyvezetője)
Solymosi Péter

Kun Gábor (a Budapest Honvéd FC ügyvezetője)
Berke Balázs

Tőzsér Dániel (a DVSC sportigazgatója)
Bogár Gergő

Berta Csaba (az Újpest FC ügyvezetője)
Pintér Csaba

Zakor Sándor (az MTK Budapest tulajdonosa)
Berke Balázs

Horváth Ernő (a Gyirmót FC tulajdonos-ügyvezetője)
Solymosi Péter

Lezárult az NB I őszi szezonja, az első olyan, amelyben a játékvezetők munkáját a videobírós asszisztens, azaz a VAR segítette. Az MLSZ, megszakítva a bíráskodással kapcsolatos évtizedes hallgatását, nyilvánossá tette az első 17 forduló megállapításait. A statisztikák azt sugallják, az előző bajnoki évadhoz képest jelentős százalékkal csökkent a mérkőzést befolyásoló hibák száma.

Számtalan vita, emlékezetes nyilatkozat alapját szolgáltatta a futball modernizációjának zászlóshajója, a videóbíró-rendszer. Az innováció a 2021/2022-es szezonban Magyarországra, közelebbről az OTP Bank Ligába is elért, s a bajnokságból eltelt 17 forduló alatt rengeteg meccset befolyásolt. Egy újabb vita generálása helyett ezúttal a matekra koncentrálunk, s kizárólag számadatok segítségével vizsgáljuk a VAR hatását a labdarúgó NB I-re.

„Nehéz olyan meccset értékelni, amit egy kiskocsiban játszottak” – utalt a szezon innovációjára a Honvéd vezetőedzője, Horváth Ferenc a Puskás Akadémia ellen 3–1-re elveszített bajnokit követően. Kétségtelen, a videóbíró-rendszertől a közvélemény azt várta, lényegében megszünteti a kétes szituációkat, vitákat a futballban, de ezt a funkciót a Horváth által emlegetett kocsiban ülők emberi szubjektivitása (mindenki másképp dolgozza fel, amit lát), illetve a VAR tevékenységkörének szűk mivolta okán ezt nem hivatott betölteni. Az viszont elvitathatatlan – és az alábbi példák is tanúsítják –, hogy a videóbíró így is több esetben tud valódi igazságot szolgáltatni, s mérkőzések végeredményére a létező legobjektívebb módon hatást gyakorolni.

VAR-ököl és VAR-szigor

A videóbíró hivatalosan három mérkőzést befolyásoló döntésben segíthet a játékvezetőnek: gólok, piros lapok és hibás azonosítás esetén. Lesszituációknál, illetve abban az esetben, ha azt vizsgálják, hogy egy szabálytalanság a tizenhatoson kívül vagy belül történik-e, a VAR közvetlen javaslatot tesz, a játékvezető nem vizsgálja felül az adott esetet.

Ennek megfelelően a tizenegyesek és piros lapok összevetésével lehet reális képet kapni arról, mennyire változott meg a magyar bajnokság a videóbíró-rendszerrel, ennek összehasonlításához előző idényt vettük alapul.

 

Ami a tizenegyeseket illeti, az első 17 fordulóban összesen 50 büntetőt végezhettek el a csapatok, ez stílszerűen tizeneggyel több, mint tavaly ilyenkor (39). A játékvezetők 33 esetben mutattak azonnal a mészre, így összesen 17 olyan tizenegyest végeztek el, amelyet a VAR-rendszer bevezetése nélkül nem tettek volna meg – ezekből tizennégy gól született, csak Haraszti Zsolt, Ryan Mmaee és Varga Barnabás lába remegett meg a videózást követően. Vagyis az idei tizenegyesek több mint harmada egy szezonnal korábban nem ért volna büntetőt!

A videóbíró segítségével megítélt tizenegyesek az OTP Bank Liga 2021/2022-es szezonjában:

1. forduló, Paks–Mezőkövesd: Haraszti Zsolt – kihagyta (kapufa)
1. forduló, Honvéd–DVSC: Dzsudzsák Balázs – belőtte
2. forduló, Mezőkövesd–Zalaegerszeg: Cseri Tamás – belőtte
3. forduló, Ferencváros – Mezőkövesd: Myrto Uzuni – belőtte
8. forduló, DVSC–Fehérvár: Kenan Kodro – belőtte
8. forduló, Paks–Ferencváros: Ryan Mmaee – belőtte
9. forduló, Ferencváros–Zalaegerszeg: Ryan Mmaee – kihagyta (védés)
11. forduló, Puskás Akadémia–Honvéd: Jakub Plsek – belőtte
12. forduló, DVSC–Honvéd: Nenad Lukics – belőtte
12. forduló, Puskás Akadémia–Újpest: Giorgi Beridze – belőtte
13. forduló, Zalaegerszeg–Mezőkövesd: Koszta Márk – belőtte
13. forduló, Újpest–DVSC: Dzsudzsák Balázs – belőtte
14. forduló, Fehérvár–Gyirmót: Varga Barnabás – belőtte
14. forduló, Fehérvár–Gyirmót: Kenan Kodro – belőtte
15. forduló, Paks–Honvéd: Ádám Martin – belőtte
15. forduló, Paks–Honvéd: Nenad Lukics – belőtte
17. forduló, Gyirmót–DVSC: Varga Barnabás – kihagyta (kapufa)

 

 

 

Szintén érdekes kérdés lehetne, hogy a tizenegyeseket megelőző várakozás (hiszen a direktben befújt eseteket is általában ellenőrzik a videókocsikban) vajon a rúgókat vagy a kapusokat segíti, zavarja inkább, de ebben jelentős különbség nem mutatkozik: a támadók idén 82 százalékban értékesítik a megítélt büntetőket, tavaly 17 forduló után ez az érték 85 százalék volt.

Jóval több tizenegyes és piros lap van az NB I-ben a VAR bevezetésével (forrás: m4sport.hu)

A piros lapok száma még látványosabbat ugrott az előző évadhoz képest, hiszen az első félév 101 mérkőzésén (a Puskás Akadémia–Ferencváros találkozót január végére halasztották) 37-szer állítottak ki futballistát az OTP Bank Ligában, ez 13-mal több, mint egy évvel korábban az első 101 összecsapáson (akkor a Diósgyőr nem ment bele az Újpest halasztási kérelmébe, így a pontokat játék nélkül kapta meg a miskolci csapat, ezért akkor is 101 meccset játszottak az első 17 fordulóban).

A piros lapokat tekintve pedig egy az egyben a videóbíró jelenti a különbséget, hiszen 13 olyan eset volt, amelyben a játékvezető csak sárga lapot – vagy azt sem – adott volna a futballistának, ám a VAR-szobában ülők javaslatára szigorúbbra változtatta ítéletét, azaz a videóbíró-rendszer nélkül pontosan ugyanannyi kiállítás lenne ebben az idényben, mint eggyel korábban.

A videóbíró segítségével megítélt piros lapok az OTP Bank Liga 2021/2022-es szezonjában:

1. forduló, Honvéd–DVSC: Lukas Klemenz – kezezés, második sárga lap
1. forduló, Gyirmót–MTK: Tiago Ferreira – durvaság
2. forduló, DVSC–Újpest: Abdoulaye Diaby – durvaság
2. forduló, Kisvárda–Gyirmót: Ötvös Bence – durvaság
4. forduló, Fehérvár–Kisvárda: Stopira – durvaság
5. forduló, Kisvárda–Mezőkövesd: Hei Viktor – durvaság
7. forduló, Fehérvár–Puskás Akadémia: Yoel Van Nieff – durvaság
10. forduló, Újpest–Fehérvár: Branko Pauljevics – durvaság
10. forduló, Honvéd–Mezőkövesd: Pillár Róbert – lerántás utolsó emberként
11. forduló, Puskás Akadémia–Honvéd: Nagy Dominik – durvaság
12. forduló, Kisvárda–Ferencváros: Matheus Leoni – durvaság
13. forduló, Zalaegerszeg–Mezőkövesd: Matija Katanec – kezezés, második sárga lap
14. forduló, Fehérvár–Gyirmót: Visar Musliu – könyöklés, második sárga lap

Ezek az esetek nagyrészt elkésett belépők, szándékos szabálytalanságok voltak, az mindenképp megfigyelhető, hogy a videóbíróval szigorúbb lett az NB I. Már csak azért is, mert amíg 13 példát találtunk az egyik oldalon, addig ennek ellenkezője – azaz egy piros lapos ítélet enyhítése a VAR javaslatára – egyszer sem történt meg az első félszezonban.

Másfél perccel hosszabb meccsek

A videóbíró bevezetésével végleg elfelejthetik a hölgyek, hogy a férjük hétvégi szórakozása (jelen esetben a meccsrejárás) csak 90 percet – plusz negyedórás félidőt – vesz igénybe. A közbeiktatott videószünetek ugyanis tagadhatatlanul darabosabbá teszik a futballmeccseket, amelyek a félidők végi ráadásban alaposan megmutatkoznak: az OTP Bank Liga első 17 fordulójában idén összesen 617 percet túlóráztak a futballisták a 90-en felül, ez több mint 170 perccel több hosszabbítást jelent a tavalyi adatoknál.

(Az adatok számlálásánál a tényleges játékidőt vettük alapul, nem az előrejelzett hosszabbítást.)

A hosszabbításokkal alaposan bepótolják a játékvezetők a meccs közbeni videószüneteket (forrás: m4sport.hu)

Ráadásul ez a látványos különbség úgy alakult ki, hogy a tavalyi nyitófordulóban lejátszott Paks–Újpest bajnoki közepén öntevékennyé vált a pálya locsolórendszere, a játék hosszú percekig állt, így végül 106 perc után fújta le a meccset Farkas Ádám játékvezető, amellyel az elmúlt évek messze leghosszabb NB I-es találkozója lett.

Az idei átlagos hosszabbítás így meccsenként 6,1 perc, amely több mint másfél minutummal több a 2020/2021-es 4,36 perces átlagnál. Az egyenletesen hosszú félidőkből kiemelkedik a második fordulóban lejátszott Mezőkövesd–Zalaegerszeg első játékrésze, amikor egy befújt, majd VAR által visszavont tizenegyes, egy annulált lesgól, Waltner Róbert kiállítása majd egy újabb videózós, ezúttal viszont már ténylegesen megítélt büntetőt követően 55 percnél harsant a hármas sípszó. Az utolsó fordulóban pedig érdemes felidézni Ádám Martin négy és fél perces gólörömét.

Ha sok meccs döcögősebb is a videózások miatt, az látszik, hogy a játékvezetők becsülettel rápakolják a hosszabbítást a félidőkre, így ezen találkozók alapvetően lírai forgatókönyve a VAR-nak köszönhetően epikussá válik.

101 mérkőzést rendeztek meg az élvonalban, amin a játékvezetők 507 sárgalpot mutattak fel és 37 játékost állítottak ki.

Rangsoroltuk a játékvezetőket a kiosztott lapok alapján:

Érdekességek:

• Bogár Gergő két alkalommal állította ki az Újpest játékosát Abdouley Diabyt (2 és 7 fordulóban) a játékos mindkét mérkőzésen 14 percet volt pályán.
• A 3., 16., és a 17. fordulóban a játékvezetők nem állítottak ki játékost.
• Legtöbb sárgalapot a Kisvárda játékosainak mutatták fel (50 db), míg a legtöbb kiállítás a Honvéd, Kisvárda és az Újpest csapatában volt (5-5-5).
• Gyirmóti játékost nem állítottak ki a játékvezetők 

RÉSZLETES ELEMZÉS

Két FIFA játékvezetőnk vezette a legtöbb NB. I-es mérkőzést a 2021/22-es szazonban.

Bognár Tamás vezeti a 2021-es év utolsó élvonalbeli mérkőzését

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A bajnokság statisztikák mindig a mérkőzés osztályára vonatkoznak
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Erdős József vezeti a Gyirmót - Debrecen találkozót.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A bajnokság statisztikák mindig a mérkőzés osztályára vonatkoznak
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Berke Balázs vezeti vasárnap a Kisvárda - Puskás Akadémia találkozót.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A bajnokság statisztikák mindig a mérkőzés osztályára vonatkoznak
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Karakó vezeti a MOL Fehérvár - Mezőkövesd találkozót.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A bajnokság statisztikák mindig a mérkőzés osztályára vonatkoznak
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Solymosi Péter vezeti az MTK - Paks mérkőzést, amely a rekorder búcsúmeccse lesz.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A bajnokság statisztikák mindig a mérkőzés osztályára vonatkoznak
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Sokan tippelnek arra, hogy most vezeti-e utolsó mérkőzését Iványi Zoltán?

Iványi az idei szezonban nem vezetett élvonalbeli mérkőzést - fizikai teszt hiányában, míg az elmúlt években is szokszor hagyott ki fordulókat hasonló okok miatt. A küldéshez értők szerint vélhetően búcsúzik az aktív játékvezetéstől, hiszen túl gyanús, hogy az utolsó fordulóban kap mérkőzést, méghozzá békési társakkal.  

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A bajnokság statisztikák mindig a mérkőzés osztályára vonatkoznak
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Ugyan a 16. fordulóban egy piros lapot sem osztottak ki a játékvezetők, a mostani – a videobíró-rendszer bevezetése óta első – idényben már harminchét kiállítás történt, ami csak nyolccal kevesebb, mint a legutóbbi évad teljes termése.

Váratlan meglepetést tartogatott az NB I legutóbbi játékhete, hiszen egyetlenegy labdarúgót sem állítottak ki a 16. forduló mérkőzésein. Hasonlóra mindössze egyszer volt példa a most zajló idényben, még a 3. fordulóban, azon kívül viszont minden egyes játékhét tartogatott legalább egy – de inkább több – piros lapot, ami persze jó néhány mérkőzés alakulását is befolyásolta. A videobíró-rendszer idei bevezetése óta alaposan megnőtt a kiállítások száma a magyar élvonalban, ami egyszerűen magyarázható lenne a VAR jelenlétével, csakhogy más bajnokságokban nem lehet ekkora mértékű változást tapasztalni, sőt.

Az NB I aktuális idényében tizenhat forduló után összesen 37 alkalommal mutattak fel piros lapot a labdarúgóknak a játékvezetők, míg tavaly ilyenkor ugyanez a szám mindössze 24 volt, akkor viszont éppen a 16. játékhéten küldtek le piros lappal a legtöbb játékost, szám szerint négyet. Az előző idényben összesen 45 kiállítás történt 33 forduló alatt, ami csak nyolccal több mint az eddigi termés idén – úgy, hogy még az évad felét sem értük el. A videobíró-rendszer bevezetése óta átlagosan a magyar bajnokik mintegy 40 százalékában felvillan egy piros lap, az előző két teljes évadot tekintve ez a szám alig haladta meg a húsz százalékot.

Az európai elitbajnokságokban ezzel szemben más a helyzet. A német és az olasz élvonalban a 2017–2018-as idény kezdetétől alkalmazták először a VAR-t, s mindkét esetben csökkent a kiállítások száma – előbbinél tizenhárommal, utóbbinál öttel. A topligák közül növekedés egyedül a La Ligában volt, ott a 71-ről 78-ra ugrott a számláló az első „VAR-os” (2018–2019-es) évadban. Ami az angol élvonalat illeti, ott csak a 2019–2020-as idényben alkalmazták először a videobírót, kiállításokból pedig kettővel kevesebb lett, mint korábban. Korántsem biztos tehát, hogy az ugrásszerű növekedés oka csak a VAR.

Éppen ezért megvizsgáltuk mind a harminchét eddig felmutatott piros lapot, és azt, mennyit tett hozzá ezekhez a VAR. Nos, a 16 forduló alatt eddig összesen 9 olyan eset volt, amikor a játékvezető a sípjába fújt, azután pedig csak sárga lapot adott (vagy még azt sem), majd miután a videobíró-rendszer működésbe lépett, a játékvezető pedig a pálya mellett elhelyezett monitoron visszanézte az esetet, piros lappal büntette a szabálytalanságot elkövető labdarúgót. Egy VAR segítségével megítélt tizenegyes esetén azonban olyan is előfordult, hogy a játékvezető először nem ítélt semmit, majd miután a videózás során megbizonyosodott a büntető szükségességéről, a piros lapot is elővette a zsebéből. Ha ezt a kilenc, VAR-közbenjárással megítélt kiállítást kivennénk a listából, máris közelebb járnánk az előző idénybeli, december végi számokhoz – néggyel kapnánk többet.

Emellett persze voltak olyan esetek is (igaz, elenyésző számban), amikor a játékvezető azonnal kiállította a vétkes játékost, ugyanakkor a videobíró-rendszer is vizsgálódni kezdett, a VAR-kocsiból szóltak a bírónak, ő pedig azután is kitartott a piros lap mellett, hogy visszanézte a kétes szituációt. A többi kiállítást elemezve kijelenthető, a második sárga lapos, VAR nélkül megítélt esetekből van a legtöbb, de az utolsó emberként elkövetett, azonnali piros lapot érő vétségek száma is épphogy nem haladja meg a tízet.

 csapatokat tekintve az Újpest, a Kisvárda és Honvéd kapta a legtöbb piros lapot az idényben, egyformán ötöt. Érdekesség, hogy az újpestiek találkozóin volt eddig összességében a legtöbb kiállítás, kilenc – tehát nemcsak a lilákat büntették a játékvezetők, az ellenfeleiknek is felmutatták a piros lapot, mégpedig négyszer. A 37 kiállítás 35 különböző játékost sújtott; csupán két olyan labdarúgó van, akinek egynél többször kellett idő előtt elhagynia a pályát. A főszereplő ebben a tekintetben is az Újpest, hiszen mindkét játékos lila-fehérben futballozik: Abdoulaye Diaby és Branko Pauljevics. Mindketten egy-egy alkalommal voltak részesei olyan kiállításnak, amikor először csak sárga lappal figyelmeztették őket, a videózás után azonban a játékvezető változtatott a döntésén, és leküldte őket a pályáról.

A fordulókat vizsgálva különösen a második játékhéten volt sűrű a „lapjárás”, összesen nyolc kiállítás történt, dupla annyi, mint a sorban utána következő 13. fordulóban, valamint kétszer több mint az előző idény ilyen tekintetben legtermékenyebb, 16. fordulójában.

A második körben ráadásul volt egy olyan mérkőzés is, amelyen négyszer mutatták fel a piros lapot (háromszor játékosnak).

Az augusztus 7-én játszott Mezőkövesd–Zalaegerszeg összecsapást úgy nyerték meg a hazaiak 3–2-re, hogy a 83. percben szerezték a győztes gólt, de nem csak emiatt maradt emlékezetes az a meccs. Az 56. percben a vendégek vezetőedzőjét, Waltner Róbertet küldte el piros lappal a kispadtól Pillók Ádám játékvezető, majd a 80. és a 88. perc között a két csapatból összesen három játékost állított ki. Érdekesség, hogy mindhárom esetben a második sárga lapját begyűjtő labdarúgóról volt szó, a VAR-ra egyik esetben sem volt szükség – csak az első félidőben, egy gól érvénytelenítésekor.

A megnövekedett kiállításszámok kapcsán lapunk megkereste a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) játékvezetői bizottságát is. Konkrétan nem szerettek volna kitérni a kérdéseinkre, viszont közölték, hogy december végén, az őszi szezont lezáró 17. fordulót követően hivatalos sajtótájékoztatót tartanak, amelyen a fő téma a jelenlegi idényben bevezetett videobíró-rendszer alkalmazása lesz.

Mindent összevetve: a játékoskiállítások megugró számában jól láthatóan nagy szerepet játszik a VAR, de ezzel együtt az igazságos ítéletek megszületésében is. Az MLSZ statisztikái szerint a videobíró-rendszer jelenléte már most 70–80 százalékban növelte a jó ítéletek számát, igazságosabbá téve a játékot a magyar élvonalban. Bár más európai bajnokságokban a VAR bevezetése nem járt a kiállításszámok növekedésével, könnyen lehet, hogy az idény végére hazánkban is kiegyenesedik a görbe.