Szarka Zoltán a Nemzeti Sporttól értesült arról, hogy - megelőzve az összes FIFA-játékvezetőt - az ő átlaga lett a legjobb a tudósítók osztályzatai alapján.

Kovács Attila MLSZ-elnök a felfüggesztése előtt heves harcot vívott a játékvezetőkkel. Az általa vezetett elnökség megszüntette a bírók viszonylagos függetlenségét, közvetlen irányítása alá rendelve őket, s ad hoc bizottságot hozott létre a játékvezetők ügyeinek intézésére. Ezzel ellehetetlenült a több száz tagú, független szervezetként bejegyzett Játékvezetői Testületet, hiszen megvonták a jogait. A JT tagsága és vezetősége mindvégig ellenezte az MLSZ döntéseit, ám a játékvezetői ad hoc bizottság intézkedései számítottak mérvadónak. Kovács Attila felfüggesztése után aztán az MLSZ élére kirendelt felügyelőbiztos, Bodor András egyik első lépése az volt, hogy visszaállította a JT legitimitását, és megszüntette az ad hoc JB-t.

Amint azonban az várható volt, Kovács Attila visszahelyezése után ismét elkezdődött a harc a bírótársadalom és az MLSZ elnöke között. Az elnök a visszahelyezése utáni első elnökségi ülésen máris fontpsnak tartotta megvitatni pz ügyet, s az ülés után be is jelentette: a nyártól ismét bizottsági formában kellene működtetni a játékvezetést, hiszen ezt a FIFA egyik körlevele is megköveteli.
Nos, ezt az állítást Nagy Miklós, az MLSZ JT elnöke határozottan cáfolja.

A JT vezetése természetesen ismeri a FIFA 490-es számú körlevelét, amelyet még kilenc- venháromban adtak ki, és a februári, a Kovács Attila által idézett levelet is. Ezért a márciusi közgyűlésünk előtt fel is hívtuk a FIFA illetékes bizottágát azzal a kérdéssel: van-e bármiféle kifogásuk az MLSZ JT működésével kapcsolatban? A nemzetközi szövetségtől azt a választ kaptuk, hogy nincs velünk semmi gond, az idézett felszólítás főként az afrikai országoknak szólt, ahol a játékvezetés nem önállóan, hanem a szövetség, vagy a liga közvetlen irányításával működik. A FIFA azt egyértelműen tiltja, hogy a játékvezető-küldésbe beleszóljon a szövetség, noha az ad hoc JB működése idején nálunk ez történt.

Nagy Miklós elmondta: a játékvezetőknek bizonyos értelemben valóban a szövetséghez kell tartozniuk, hiszen a nemzeti szövetségen keresztül tartják a kapcsolatot az UEFA-val és a FIFA-val. Ezeknek a feltételeknek az MLSZ JT eddig is eleget tett, és eleget tesz a jövőben is. A JT jelenleg is az MLSZ tagja, a hazai és a nemzetközi játékvezetői kereteket, a bírói költségtérítések összegét is az MLSZ elnöksége hagyja jóvá, a JT-nek küldöttei vannak az MLSZ közgyűlésén, tehát adottak a FIFA által megkövetelt szervezeti keretek. Nagy Miklós emlékeztetett rá, hogy a magyar futballbírásko- dás a legnagyobb sikereit éppen az elmúlt tíz esztendőben érte el, amikor testületi formában működött, és megemlítette azt is, hogy 1917-től 1950-ig önálló szervezetként tevékenykedett a Magyar Bírók Testületé, így Magyarországon hagyománya van a függetlenségnek. A JT elnöke ezért nem érti, hogy Kovács Attila miért ragaszkodik a - Nagy Miklós szerint egyébként alapszabály-ellenesen létrehozott - ad hoc bizottság újbóli felállításához, amellyel tavaly ősszel is megosztották a játékvezetőket, és alaposan rontották a nemzetközi megítélését is. Tavaly a korábbihoz mérten ötven százalékkal csökkent a nemzetközi küldések száma, s hat év óta először fordult elő, hogy nem hívtak meg magyar bírót az európai éljátékvezetők táborába.

- A márciusi közgyűlésünkön bebizonyosodott, hogy a játékvezetők és ellenőrök testületi formában kívánnak ezután is dolgozni, hiszen több, mint kilencven százalékuk így szavazott - fogalmazott Nagy Miklós. - A FIFA-körlevélben leírtaknak is megfelel a jelenlegi helyzet, tehát a magyar játék- vezetés jövője kizárólag az MLSZ-közgyűlés küldötteinek a döntésétől függ.

Válasz Nagy Miklósnak

Az utóbbi hónapokban, hetekben mind inkább fókuszba kerültek a játékvezetők, illetve a munkájukat koordináló szervezetek működése. Kiderült, hogy észrevehető ellentét feszül a bírótársadalmon belül. Ennek legújabb bizonyítékaként kedden jelentkezett szerkesztőségünkben Szabó Béla, a Budapesti Labdarúgó-szövetség Játékvezetői Bizottságának elnöke, aki korábban az MLSZ Játékvezetői ad hoc bizottságának tagjaként tevékenykedett. Szabó Béla néhány észrevételt tett a lapunk keddi számában megjelent „Sípszó után” című cikkhez. Az egykori játékvezető nehezményezi a cikkben megszólaló Nagy Miklós néhány kijelentését (az MLSZ JT elnöke a hétvégi Haladás-Újpest mérkőzésen működő és igen sokat hibázó Cserna László játékvezető vel kapcsolatban mondta el véleményét), mondván: a JT elnöke kijelentette, hogy az elhibázott bíróküldés többek között arra vezethető vissza, hogy az ősszel, amikor nem a JT, hanem a JB készítette a küldéseket, összekeveredtek a nyilvántartások, és rendetlenség uralkodott a játékvezetésben. Szabó Béla szerint az őszi bíróküldés elkészítésekor még Nagy Miklós vezette a bizottságot, ezért neki pontos információja volt a küldésről, így erre nem hivatkozhatna most. Szabó Béla szerint a tavaszi fordulókban a Játékvezető Testület a játékvezetők némelyikét rendre olyan mérkőzésekre küldi, amelyeken kellemetlen szituációba kerülhetnek, s ezzel a JT vezetői a „hozzá nem értésüket árulták el magukról” a tavaszi küldés során.

A játékvezetők munkáját értékelő JT-ellenőrök jelentése szupertitkos iratnak számít.

Az MLSZ Játékvezetői Testületének vezetői tehát kivételt tettek akkor, amikor a Nemzeti Sport kérésére közölték a Debrecen-Tatabánya Magyar Kupadöntőről készített játékvezetőellenőri jelentésben rögzített tényeket. A testület vezetőjétől, Nagy Miklóstól megtudtuk: a kupadöntő játékvezető-ellenőre Egervári Ferenc, a JT elnökségi tagja, a küldőbizottság vezetője volt, aki a nemzetközi pontozási rendszer alapján elkészített jelentésében Puhl Sándor értékelésénél összesen húsz tizedet, azaz 2 pontot vont le a maximálisan adható 10-ből. A jelentés külön kitér a mérkőzés után leginkább vitatott három esetre.

A tatabányai vezetők által számon kért első szituációban a jelentés szerint Süveges Zoltánt kellett volna elmarasztalni önveszélyes játékért, tehát helyesen járt el a bíró, amikor nem ítélt büntetőt. A harmadik góllal kapcsolatban nem foglal állást a jelentés, elfogadja a bírói ítéletet. A 92. perc eseményeiről a jelentés így fogalmaz:
„...a tatabányai játékos a büntetőterületen belül elrúgta a labdát, ekkor ellenfele - derékmagasságban - beleugrott.

Ez a szabálytalanság annak következménye volt, hogy a tatabányai 19-es számú játékos (Kiprich József) jól láthatóan, kézzel rálökte játékostársára (Süveges Zoltánra) a védőt (Bagoly Gábort). Ezért a büntetőrúgás megítélésének indokoltsága nem vetődhetett fel. A játékvezetőnek itt szabadrúgást kellett volna ítélnie a Debrecen javára.”

Az ellenőr tehát egyetlen vitatott szituációban sem ad igazat Tóth Bálintnak, a Tatabánya vezetőedzőjének, hibaként rója fel viszont Puhl Sándornak, hogy a mezőnyben több lökést nem helyesen ítélt meg (például a Tatabánya gólja előtt). Ugyancsak hibázott, amikor nem vette észre, hogy csaknem egy percig két labda volt a játéktéren, és nem lett volna szabad megengednie, hogy Szalma József vérző sebbel a pályán maradjon.

A videófelvételt a JT ellenőrző bizottsága is végignézte, és a tagok véleménye megegyezett az ellenőri jelentésben leírtakkal.

Puhl Sándort tehát nem büntetik meg, a hétvégén a BVSC- Gázszer PNB-s találkozót vezetheti.

forrás: nemzeti sport - 1999.05.10

Rájár a rúd Hanacsek Attila FIFA-játékvezetőre.

Az MTK- Ferencváros mérkőzés után, amelyet egyébként az ellenőr szerint 9-esre vezetett, felkapta a nevét a sajtó, sok helyütt emlegették, de egyszer sem az örökrangadón nyújtott teljesítménye miatt. Hanem azért, mert a találkozót a helyszínen megtekintő dr. Torgyán József fölművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter éles kritikával illette a mosonmagyaróvári bíró ténykedését. A miniszteri nyilatkozat olyan nagy vihart kavart, hogy még a parlament plenáris ülésén is szóba került Hanacsek Attila neve.

Az örökrangadót követően Hanacsek NB Il-es találkozót vezetett, és sokan máris azt gondolták: ez már a miniszteri bírálat következménye. Valójában a bíróküldés már hetekkel korábban elkészült, tehát mindehhez semmi köze dr. Torgyán Józsefnek. Ahogyan valószínűleg ahhoz a meglepetéshez sem, amely szerdán érte Hanacsek Attilát.

A bíró másnap délben utazott volna Fehéroroszországba, kollégáival, Mező Bélával, Gyarmati Tiborral és Bede Ferenccel, s már be is csomagoltak, amikor megcsörrent Hanacsek telefonja. Az UEFA JB titkára hívta, és közölte vele, hogy pénteken elmarad a Fehéroroszország-Svájc olimpiai selejtező - ezt vezette volna Hanacsek -, ezért ne utazzanak Minszkbe. Az indok: a pálya használhatatlan.

Hanacseket tehát kevesebb mint huszonnégy órával a tervezett indulás előtt értesítették, de a bíró fegyelmezetten tudomásul vette a változást, és készül a következő élvonalbeli feladatára, a Kispest-Diósgyőr mérkőzésre. A JT-nek is okozott némi kellemetlenséget a változás, csak nehézségek árán, az utolsó pillanatban tudta visszaváltani a csaknem egymillió forintba kerülő repülőjegyeket. A szokásoknak megfelelően, egyébként biztosan Hanacseket jelölik majd legközelebb is a pénteken elmaradt találkozóra.

Tartani lehetett attól, hogy Vágner László visszavonulása és Puhl Sándor sérülése miatt tavasszal már nemigen jut nemzetközi mérkőzés a magyar játékvezetőknek. Bár az európai kupaküzdelmek hajrájában aligha vezetnek meccset bíróink, az UEFA-tól azért rangos feladatot kaptak. Juhos Attila Európa-bajnoki selejtezőn fújhat és ellenőrként Nagy Miklós is Eb-selejtzőre utazik. íme a magyar bírók tavaszi nemzetközi mérkőzései, az UEFA és az MLSZ JT bíróküldésével:

Március 26. Fehéroroszország-Svájc, U21-es Eb-selejtező. Vezeti: Hanacsek Attila (Mező Béla, Gyarmati Tibor, Bede Ferenc)

Március 27. Csehország-Litvánia, Eb-selejtező. Vezeti: Juhos Attila (Ring János, Vámos Tibor, Ábrahám Attila)

Május 12. Bosznia-Hercegovina-Portugália, U18-as Ebselejtező. Vezeti: Szabó Zsolt (Hrabovszky András, Nyilas Csaba)

Március 31. San Marino-Spanyolország, Eb-selejtező. ÚEFA- és játékvezető-ellenőr: Nagy Miklós.

Ülésezett az MLSZ Játékvezetői Testületének elnöksége. A tanácskozáson részt vett az elnökség valamennyi tagja, így Huták Antal és Kőrös László is, akik vezetői voltak a múlt héten megszüntetett játékvezetői ad hoc bizottságnak is.
Az ülés elején Nagy Miklós elnök ismertette a tagokkal Bodor Andrásnak, az MLSZ felügyelőbiztosának azt a levelét, amelyben beszámolt a JT jogainak visszaállításáról. Ezután az elnökség döntött arról, hogy a JT rendkívüli közgyűlése március 5-én lesz. Abban az esetben, ha a folyamatban lévő ügyészségi vizsgálat hibákat talál az alapszabályban, a JT megváltoztatja az okiratot, s új elnökségi tagokat is választhat.

Ugyancsak március 5-én lesz az országos játékvezetői keret tagjai számára kiírt, korábban elhalasztott fizikai felmérés. Az elnökség megváltoztatta az egyes játékvezetői kereteket is. A partjelzői (asszisztensi) keretet ismét összevonták, így nincs külön profikeret a határbíróknál. Az általános rendezőelv az volt, hogy az elmúlt fél év csatározásai a játékvezetők táborában senkit ne hozzanak hátrányos helyzetbe. Ezért az ad hoc JB által magasabb osztályba sorolt bírók esetében elfogadták a megszüntetett testület döntését, ám akit a bizottság kizárt a professzionális játékvezetői keretből, azt a JT elnöksége visszahelyezte oda.

Azaz: Kiss Béla, Makai János és Megyebíró János élvonalbeli bíró maradhat. Az ellenőri keretbe is visszakerültek azok, akiket az előző vezetőség mellőzött, ugyanakkor még nem lehet a játékvezető-ellenőri keret tagja, aki a tavalyi év végén fejezte be a bíráskodást. A korábbi és továbbra is érvényben lévő szabály értelmében előbb legalább fél évig alacsonyabb osztályban kell ellenőriznie a játékvezetőket a visszavonuló bíróknak. Ez tehát azt jelenti, hogy egyelőre nem lehet országos ellenőr például dr. Bozóky Imre illetve Vágner László sem. Az ellenőrök között nem szerepel ezentúl Szabó Béla, aki lemondott a kerettagságról. Új tag viszont többek között Márton Sándor, aki fél évvel ezelőtt hagyta abba a játékvezetést.

Nagy feltűnést keltett a Sportkórházban a világhírű játékvezető, Puhl Sándor felbukkanása - a betegek között. Amikor kiderült, hogy a bíró néhány napra a kórház lakója lesz, minden beteg azt szerette volna, hogy Puhllal egy kórteremben gyógyulhasson. Igazságos megoldás született: az egri játékvezető külön szobát kapott, arra azonban természetesen szívesen vállalkozott, hogy közös fénykép készüljön róla a kórház dolgozóival.

Kedden délelőtt dr. Lejkó Dezső sebész főorvos belső porcműtétet hajtott végre Puhl Sándor bal térdén. Annak ellenére, hogy szokványos eljárásról van szó, és a megoperált játékvezető néhány hét múlva futhat majd, szerdán még nagy fájdalmakkal küszködött. Persze részben azért, mert nem volt hajlandó bevenni a fájdalomcsillapító gyógyszereket (Puhl egyébként 1993-ban már átesett hasonló műtéten, akkor a jobb térde volt porcos). A négyszer a világ legjobbjának választott játékvezető telefonja egyébként szerdán szinte percenként csöngött a a kórházban, sokan érdeklődtek az állapotáról.

Elmondta: a fájdalmak ellenére jobban van, és bármennyire is kellemetlen, már el is kellett kezdenie mozgatni a lábát a tökéletes gyógyulás érdekében. Délben kellemes - Puhl számára is váratlan - meglepetésként a kórházba érkezett Fejér Miklós, a Régi Sipos étterem közismerten futballbarát vezetője és meleg halászlét, sült halat, lekváros süteményt tálalt fel a világhírű játékvezetőnek. Puhl természetesen mindeközben igyekszik naprakész maradni a magyar futballban zajló, zűrös eseményekkel kapcsoplatban, a kórházban televíziót néz, rádiót hallgat, újságot olvas - a Nemzeti Sportban többek között a saját operációjáról szóló beszámolót is tanulmányozhatta.

Az MLSZ-ben történt változásokról természetesen van véleménye, ám a legjobban az foglalkoztatja, milyen fejlemények várhatóak a játékvezetés irányításában. Puhl azt szeretné, ha minél előbb újra a korábban kilenc évig bevált Játékvezetői Testület vehetné kézbe a bírók ügyeit; ez természetesen szóba került, amikor Nagy Miklós, a JT elnöke szerdán délelőtt meglátogatta a kiváló bírót. Információink szerint Bodor András, az MLSZ elnökének és elnökségének jogait gyakorló felügyelőbiztos napokon belül megszűnteti a - a vizsgálati jelentés szerinti - alapszabály-ellenes állapotot, így ismét a JT gyakorolhatja a játékvezetés irányításával kapcsolatos jogokat (s bár ezzel kapcsolatban ellentmondóak a hírek, az sem elképzelhetetlen, hogy a vasárnapra tervezett fizikai felmérést is a testületnek kell már vezényelnie). Ha a JT visszakapja a jogait, akkor - Nagy Miklós elnök szerint - alighanem megrendezik majd az ilyenkor szokásos bíróbált is. A mulatságon reményei szerint Puhl akár már táncolhat is.

A bírótársadalom nagy érdeklődéssel várja a február negyedikén kihirdetett radikális sportminiszteri rendeletnek a bírókat érintő következményeit, hiszen részben a játékvezetők kérésére kezdődött az Ifjúsági és Sportminisztérium vizsgálata az MLSZ-ben. Információink szerint legfeljebb napok vannak hátra a felmentett MLSZ-elnökség által létrehozott ad hoc JB megszüntetéséig, ám - mivel hivatalosan ezt eddig nem erősítették meg - egyelőre az alighanem a feloszlatásra ítélt bizottság is készül a vasárnapra meghirdetett fizikai felmérés lebonyolítására. Ugyanakkor az is valószínűsíthető, hogy a tesztet az irányításba addig visszatérő JT vezényli majd. Mindeközben a bíróknál egy feljelentés nyomán vizsgálatot kezd az ügyészség; Puhl Sándor az operációja után a Sportkórházban lábadozik; a Dél-Afrikában vendégszereplő partjelző, Székely Ferenc pedig hazatért Magyarországra. 

Hazaérkezett Fokvárosból Székely Ferenc, a profi partjelzői keret tagja. A fiatal partjelző Dél-Afrikában, a Meridián-kupán vett részt, ezen az utánpótlástomán európai és afrikai országok
válogatottjai indulnak. 
Idén második alkalommal rendezte meg az Afrikai Labdarúgó Szövetség és az UEFA a tornát.
Fokvárosban nyolc ország válogatottja volt jelen, Európát Olaszország, Portugália, Spanyolország és Írország, Afrikát pedig Ghana, Nigéria, Egyiptom és Dél-Afrika képviselte. Á döntőben
Spanyolország 2-1-re győzött Ghana ellen és ezzel megnyerte a kupát. A 3. helyért Portugália játszott Egyiptom ellen, a találkozó 0-0-lal ért véget, tizenegyesekkel a portugálok nyertek.
A bronzmérkőzésen Székely Ferenc volt az egyik partjelző.

- Nagyszerű meccseket játszottak a csapatok - mondta a magyar FIFA-keret tagja. - Valamennyi mérkőzést Fokvárosban játszották - telt ház előtt. Remek válogatottakat láthattunk, tehetséges fiatalokat, akik a negyvenfokos hőségben is kitűnően futballoztak. Én öt találkozón kaptam feladatot, a Portugália-Ghana, a Portugália-Olaszország, a Portugália-Nigéria és a Portugália-Spanyolország meccsen, valamint a bronzmérkőzésen.

A kupaküzdelmekre számos futballdiplomata érkezett. A torna idején Fokvárosban ülésezett az UEFA vezérkara, Gerhard Aigner főtitkár vezetésével, jelen volt Per Omdal, az európai labdarúgó-szövetség ifjúsági bizottságának elnöke, Joseph Misfud, az UEFA játékvezetői bizottságának elnöke, és a nyolc résztvevő ország képviselői. A szervezők alaposan kitettek magukért, zökkenőmentesen vezényelték le a tornát. Legközelebb 2001-ben lesz újabb megméretés az olaszországi Bariban.
Fiatal partjelzőnk sikere után újabb bírónk képviseli a magyar játékvezetőket, hiszen Hajdó Attila február 22-én a spanyolországi Granadába repül, ahol a teremlabdarúgó Európa-bajnokság
döntőjén vezet meccseket.

A játékvezetők felkészültségére immár nem lehet panasz. A legjobb magyar bírák a tatai edzőtáborban készültek a február végén, március elején induló professzionális-, Illetve nemzeti bajnokság tavaszi szezonjára. 
A zárónapon az edzőtábor vendége volt Kovács Attila, az MLSZ elnöke, aki tájékoztatta a játékvezetőket a következő időszak legfontosabb tennivalóiról.
Az MLSZ első emberének volt miről beszámolnia, hiszen köztudott: a szövetség a játékvezetői díjak kifizetésének technikai problémáit nem oldotta meg megfelelően...

Kovács Attila Tatán ígéretet tett a gond orvoslására, mint ahogy arról is szólt, hogy a Játékvezetői Bizottság munkafeltételeinek javításáról is gondoskodnak, továbbá megoldják a játékvezetők szerelésgondjait is. Az MLSZ elnöke határozottan kijelentette: ha az MLSZ február 15-ei közgyűlésén a küldöttek a voksaikkal megerősítik azt, hogy az ad hoc bizottság, mint a labdarúgószövetség egyik bizottsága irányítsa a magyar játékvezetés életét, további vitákra nem nyílhat mód. Kovács Attila átadta a hét FIFA-játékvezetönek, s a nyolc partjelzőnek, valamint a három kispályás FIFA-játékvezetőnek a világszervezet jelvényeit. Az MLSZ elnöke után Huták Antal, a játékvezetői  ad hoc bizottság elnöke értékelte a négynapos szakmai munkát, majd válaszolt a Nemzeti Sport kérdéseire.

Tatán csütörtökön elkezdődött a magyar bírói kar négynapos továbbképző táborozása.

A meghívott 96 bíró és partjelző közül hárman hiányoztak. Puhl Sándor, aki műtét előtt áll, az NB-s keret tagja, a derékbántalmakkal küszködő László György, valamint Székely Ferenc, aki Fokvárosban, a Meridián-kupán partjelzőként működik közre. (A fiatal játékvezető telefonon arról számolt be lapunknak, hogy a 34 fokos hőségben 2950 métert teljesített, majd megemlítette, hogy a Ghána-Portugália csoportmérkőzésen ő lesz az egyik partbíró).

A tatai nyitónapon ülést tartott az ad hoc bizottság, s a testület jóváhagyta az éves ülésrendjét, az oktatási bizottság terveit, s a tagok megvitatták az ellenőrök kiválasztására vonatkozó elképzeléseket. Az első összejövetelen Huták Antal, a bizottság elnöke röviden értékelte az őszi szezont, Kőrös László pedig az ellenőrzési munka eredményeit foglalta össze. Elkészült az élvonalbeli bírók szakmai rangsora is.

Az ősz játékvezetője Puhl Sándor, a második Vágner László, a harmadik Pillér Sándor, negyedik Bede Ferenc lett.

Az ad hoc bizottság vezetője örömmel nyilatkozott arról, hogy a legjobb teljesítményeket FIFA-bíróink érték el (amúgy közzétették a sereghajtók névsorát, amely szerint 21. Hajdó Attila, 22. Makai János, 23. Kiss Béla, 24. Megyebíró János lett...). Tatán jelenleg a profi játékvezetői kar 20 tagja, a partjelzői keret 19, továbbá az országos NB-s keret 40, valamint a partbírói keret 14 tagja van jelen.

A legjobb magyar játékvezetők láthattak még csütörtökön oktatófilmet, bemutató edzést, majd uszodáztak. szaunáztak. Pénteken a programban reggeli kocogás, majd számos szakmai előadás, videóoktatófilm szerepel.

A péntek déli edzést a magyar válogatott szövetségi kapitánya Bicskei Bertalan, valamint segítői Weimper István és Ruzics Miklós, illetve Stamler Péter vezeti

Zala megye első FIFA játékvezetője aki  felemelte hangját, amelyet igazság érzete vezérelt, akkori rendszer ellen.

Tények tükrében bár ne tette volna,hiszen  Ő általa képviselt filozófia fényesen bizonyítja,hogy nyelvismeret és alaptalan rendszer kiválasztás alapján milyen messzire ellehetett jutni. Megmondó stílus mögött, luftballonként, pukkadt ki nevezett játékvezető "karrierje", melyet "saját" társai eszközöltek ellene, hiszen ellenőrként már nem számoltak "tudásával" országos szinten.....

Érdekes kérdés: Puhl Sándor barát lenne, ahogy nyilatkozta,nyilatkozza,akkor miért feledkezett el a hűséges katonájáról??

Miközben a Játékvezető Testület továbbra sem nyugszik bele abba, hogy az MLSZ elnöksége megfosztotta korábbi funkcióitól, a játékvezetők körlevelet kaptak a szövetség elnökének aláírásával.

Kovács Attila ebben idézi az OTSH vizsgálati anyagának néhány passzusát, s végül azt a következtetést vonja le: „Mindezekből kitűnik, hogy jogosan működik az ad hoc bizottság. ” Mint ismeretes: az MLSZ elnöksége ad hocbizottságot hozott létre a JT korábbi feladatainak ellátására, ám a szövetség azóta megtartott közgyűlése nem szentesítette a változtatásokat. így már nem csak az ad hoc JB megalakításával, hanem több újabb lépéssel szemben van törvényességi kifogása a JT vezetőinek.

Szerdai számunkban beszámoltunk arról, hogy az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz is eljutottak a Játékvezető Testület aggályai, s a kormány vizsgálatot kezdeményez az ügyben. További fejlemény, hogy a JT a bírósághoz fordul, mert az MLSZ-től hónapok óta hiába várja azt a mintegy 14 millió forintot, amelyet az UEFA a magyar szövetségen keresztül küldött a testületnek.

Ez a pénz a JT-nek azokat a korábbi kiadásait fedezné, amelyeket a magyar FIFA-játékvezetők utaztatása és az ezekkel kapcsolatban felmerülő költségek emésztettek fel, s.amelyeket az európai szövetség rendre megtérít a testületnek. Az UEFA azonban mindig a nemzeti szövetségekkel áll kapcsolatban, így ez a pénz - 89 607 svájci frank - is az MLSZ-hez érkezett meg 1998. augusztus 11-én, ám ezt követően azonban a JT hiába várta, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően megkapja a költségtérítést.

A JT vezetői azóta szóban és írásban egyaránt többször kérték a szövetséget, hogy egyenlítse ki tartozását - tudtuk meg Nagy Miklóstól, a JT elnökétől -, ám erre nem ke- " rült sor, ezért most a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz fordultak jogorvoslatért. Nagy Miklós kérdésünkre elmondta azt is:4 felháborítónak tartja az MLSZ-elnök körlevelét, amely szerinte hemzseg a csúsztatásoktól és a valótlanságoktól. Egyébként is szokatlan, hogy a szövetség elnöke levelezzen a bírókkal - fogalmazott Nagy Miklós -, ilyenkor ez a JT elnökének feladata lenne. „

A levél egyetlen pozitívuma, hogy alá van írva” - mondta Nagy Miklós az emlékezetes tavaly novemberi, a JT megszűnését célzó máig tisztázatlan névtelen aláírásgyűjtési akcióra utalva. Nagy Miklós a körlevélben leírtakra reagálva kifejtette, hogy Kovács Attila az OTSH-vizsgálatnak éppen a legfontosabb passzusait nem idézte. Ilyen az a megállapítás, amely szerint:

„Nagyon fontos kérdés, hogy egy ilyen hatáskör-elvonási helyzetben a vonatkozó szövetségi szabályzatok az új helyzetnek megfelelően módosításra kerültek-e!” Ez - Nagy Miklós szerint - azért lényeges, mert ezeket a szabályokat nem módosították, holott azóta már közgyűlést is tartott a szövetség, s az alapszabályban továbbra is testület és nem bizottság szerepel. Ezenkívül Nagy Miklós felhívta a figyelmet az OTSH vizsgálati anyagának arra a megjegyzésére is, hogy „...az MLSZ szerveinek bárminemű határozatai a JT létezésére, alapszabályára és egyéb szabályzataira nem vonatkozhatnak, mert ezek módosítására és megváltoztatására csak a JT közgyűlése és elnöksége jogosult. ”

Azaz: az MLSZ nem szólhat bele a JT munkájába és nem indíthat például vizsgálatot sem a testület működésével kapcsolatban, hiszen önálló jogi személyről van szó. Nagy Miklós egyébként minderről korábban levélben tájékoztatta Kovács Attilát, ám nem kapott választ a megkeresésre, s nem sikerült tárgyalnia az MLSZ elnökével.

A JT elnöke furcsának tartja, hogy Kovács Attila „felfelé” - az ISM irányába - tárgyalókész, ám „lefelé” nem hajlandó beszélni a problémákról. Elmondható: jottányit sem közeledett az MLSZ és a JT álláspontja, s az ad hoc JB legújabb, személyi kérdéseket is érintő döntései még inkább rontották a kapcsolatot. Erre figyelt fel az Ifjúsági és Sportminisztérium is, amely híreink szerint máris elkezdte az információgyűjtést az ügyben, s amely testület talán már heteken belül kimondja a döntő szót az MLSZ-t is súlyosan érintő kérdésben.

forrás: nemzeti sport 1999. január 8