Kassai Viktor tartott (videos) előadást az ausztrál Viktória állambeli játékvezetőknek.

A workshop Fábián Mihály közreműködésével jöhetett létre, aki korábban több nemzetközi mérkőzésen volt segítője a 2011-ben a világ legjobb játékvezetőjének választott Kassai Viktornak. A cikkből kiderül, hogy a közös szituációelemzést nagyon hasznosnak találták az ausztrál kollégák.

Angol nyelvű cikk:

Last month, Football Victoria held a workshop via video conference for the NPL/NPLW referee community, with a very special guest.

Viktor Kassai, current Head of Refereeing in Russia, has a list of achievements that would inspire any match official. Kassai has worked extensively in the UEFA Champions League, Europa League and Euro 2016, including multiple finals matches.

Kassai has also notched up an Olympic Games Final in 2008 and FIFA World Cup Semi-Final in 2010 – and holds the enviable accolade of “Best Referee in the World 2011”, awarded by IFFHS.

FVs connection with Kassai comes through FV Referee Development Manager and fellow Hungarian Michael Fabian, who officiated many UEFA Champions League matches as an additional assistant referee on the goal line with Viktor, including the Final in 2011. 

The workshop, facilitated by Football Victoria Head of Referees, Luke Brennan, provided a platform for Kassai to share his fascinating football story with members of FVs referee community. 

In addition to hearing from Kassai, participants were given the opportunity to analyse educational clips together , receiving valuable insights from Kassais opinion of each incident. 

Referee Astro Sakalis was thrilled to take part.

“To have someone of Viktor Kassais calibre interacting and answering our questions was a great experience. The insight I personally gained in regards to scenario analysis and behind the scenes preparation was invaluable. His mantra that it takes strength to recognise mistakes reiterates the important mental aspect of refereeing.”

Referee Caitlin Williams took a lot of valuable information away from the session. 

“We were very fortunate to be able to draw from Viktors extensive experience. In particular, what resonated with me was the importance of approaching games with a positive mindset. He emphasised that preparing well during the week can help to reduce pressure on game days.”

Football Victoria were pleased to be able to provide this educational session to our community and look forward to being able to provide our community with more opportunities to learn from leaders across the world game.

https://www.footballvictoria.com.au/news/viktor-kassai-joins-nplnplw-referee-workshop?fbclid=IwAR2cnQFpE6acmhOWj94fav4di56r2zvXf-NPh4nUa5BoDnKpdsQehm0rzTg

Mennyi idő alatt lehetne pozitívabbá változtatni az emberek véleményét?

Ezzel kapcsolatban nem vagyok optimista, mert ismerem az emberek mentalitását. A játékvezetőket mindig negatív hangulat veszi körül. Például, ha 10 %-os hibaszázalékkal dolgozunk, mint például az elmúlt szezonban, az emberek nem fogják azt mondani, hogy ez fejlődés. Azt fogják mondani: még mindig ott az a 10 % hiba. Számomra úgy tűnik, hogy az újságírók, klubok és szurkolók sosem lesznek elégedettek a bírókkal. Éppen ezért a Játékvezetői Bizottságnak nehéz a munkája, nem egyszerű megváltoztatni az emberek mentalitását."

Nyilatkozta a sportbox.ru oldalon Kassai Viktor, az Orosz Labdarúgó Szövetség játékvezetői testületének vezetője.

Kassai Viktor felperessel kapcsolatos, a Győri Ítélőtábla ítéletével foglalkozik a most megjelenő Sportjog című kiadvány.

Az ítéletet az anonomizált bírósági határozatok tárában el lehet olvasni:

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.047/2019/6/I. szám

A Győri Ítélőtábla a Bajáky és Társa Ügyvédi Iroda  által képviselt felperesnek dr. Dányi Szilárd ügyvéd  által képviselt  alperes ellen személyiségi jog megsértése iránt indított perében a Győri Törvényszék 2019. január 16. napján kelt P.21.028/2017/34. számú ítélete ellen az alperes által 35. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyalás alapján - meghozta a következő

í t é l e t e t : 

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 63.500 (Hatvanháromezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget, továbbá az állam javára az illetékügyben eljáró adóhatóság külön felhívása alapján 32.000 (Harminckettőezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 1999 óta játékvezetőként dolgozik a labdarúgó NB I-ben, számos magyar és nemzetközi labdarúgó mérkőzést vezetett. A Magyar Labdarúgó Szövetség szerződés játékvezetője, illetve 2003 óta a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) nemzetközi játékvezetői keretének tagja.

2017. április 29. napján a felperes volt a játékvezetője a Diósgyőr-Vasas NB I-es bajnoki labdarúgó mérkőzésnek. A mérkőzés második félidejében a felperes szabálytalanság miatt kiállította az alperest, aki kiállítását követően elindult a felperes felé, agresszívan kérdőre vonta, szidalmazta őt. Az alperest csapattársai fogták le és vezették el a felperes közeléből.

 A kiállítás miatt az alperes ügyében a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Fegyelmi Bizottsága 2017. május 9. napján fegyelmi tárgyalást tartott. Az alperes a fegyelmi tárgyaláson a mérkőzésen történtekről - egyebek mellett - úgy nyilatkozott, hogy a mérkőzést vezető játékvezető (a felperes) az alperes színesbőrű csapattartása felé azt a kijelentést tette többször, hogy „Shut up negro, fasszopó geci vagy".

A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvéhez csatolták Patrick Mevoungou Mekoulou nyilatkozatát is, amely szerint a felperes a hivatkozott mérkőzésen legalább négy alkalommal, amikor szabálytalanságot fújt vele szemben azt mondta „Shut up negro!", majd az alperes kiállítása után ismét sértő mondatot mondott a személyére, amelyet nyelvi hiányosságai miatt nem tudott tökéletesen idézni.

A felperessel szemben a hivatkozott mérkőzés kapcsán fegyelmi eljárás nem indult. A Magyar Labdarúgó Szövetség a mérkőzéssel kapcsolatos információk és felvételek vizsgálata alapján arra a megállapításra jutott, hogy „rasszista kijelentés nem volt észlelhető", egyéb súlyosan sértő kijelentés elhangzása nem bizonyítható. A per alatt tett nyilatkozat szerint a jogerős ítélet ismeretében döntenek további lépésekről a sportfegyelmi eljárás szabályai alapján. (32.)

A Magyar Labdarúgó Szövetség az UEFA által alkalmazott protokoll szerint rögzíti az általa megrendezett mérkőzések játékvezetőinek kommunikációját. A játékvezetőnek a mérkőzés után a legrövidebb időn belül fel kell tölteni a hanganyagot az általuk megadott szerverre. (24.) A Magyar Labdarúgó Szövetség tájékoztatása szerint játékvezetői rangsort nem állítanak fel, de értékelik a játékvezetők teljesítményét és így jelölik ki a nemzetközi keretet.

 Felperes keresetében annak a megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnévhez való jogát azzal, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség Fegyelmi Bizottsága előtt 2017. május 9. napján azt a valótlan tényt állította, hogy a felperes a 2017. április 29. napján tartott DVTK Futball Club Kft-Vasas Futball Club Kft. bajnoki labdarúgó mérkőzésen P.M.M. játékosnak azt mondta, hogy „Shut up negro, faszszopó geci vagy", továbbá kérte az alperes  500.000,-Ft összegű sérelemdíjban marasztalását.

 Arra hivatkozott, hogy az alperes által az MLSZ Fegyelmi Bizottsága előtt tett kijelentéssel nem élt P.M.M.-val szemben. Ezt igazolandó csatolta a mérkőzésről készült televízió-felvételt. Utalt arra, hogy a mérkőzésen egy zárt láncú kommunikációs rendszer veszi fel a játékvezető és a partjelzők beszédét, ezt a mérkőzés után az MLSZ megadott tárhelyére kell feltöltenie, s az is igazolja, hogy a per tárgyát képező kijelentés nem hangzott el. Amikor a kijelentés állítólagosan elhangzott (azaz amikor a felperes faultot fújt P.M. ellen) a mérkőzésen készült képfelvételen látható, hogy a felperes 15 méter távolságra lehetett az érintett játékostól, így - ha a kérdéses kijelentés elhangzott volna- azt másnak is hallani kellett volna.

 ámutatott, hogy 1990 óta játékvezető, 1999 óta az NB I-ben vezet mérkőzéseket, többször kitüntették, mint az év legjobb játékvezetőjét. 2003. évtől a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) nemzetközi játékvezetői keretének tagja, a FIFA és az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) felkérésére rendszeresen vezet nemzetközi labdarúgó mérkőzéseket is. Több nemzetközi sportversenyen vett részt játékvezetőként, egyebek mellett a 2008-as Pekingi Olimpiai Játékok labdarúgó tornája döntőjének és a Bajnokok Ligája 2011. évi döntőjének a játékvezetője volt. 2011-ben az IFFHS a világ legjobb labdarúgó játékvezetőjének választotta meg. Jelenleg is a Magyar Labdarúgó Szövetség szerződéses játékvezetője.

 Az MLSZ 2017-es célkitűzése volt az, hogy nem tolerálják a játékvezetők nem megfelelő megnyilvánulásait a játékosok felé. A hivatalos eljárás során az MLSZ vezetői értesültek az állítólagos kijelentésről, s az rossz megítélését válthatta ki nem csak az MLSZ-nél, de az UEFÁ-nál és a FIFÁ-nál. Fegyelmi eljárás ugyan vele szemben emiatt nem indult, s az MLSZ (a munkáltatója) szankciót vele szemben nem alkalmazott (P.21.028/2017/30.), s azóta is vele áll szerződésben, s később sportszakemberként szeretne is még ott dolgozni, de a fegyelmi eljáráson elhangzottak egzisztenciájára is kihathattak volna.

 A jogsértést már az megalapozza, ha más személyre vonatkozóan közölt valótlan tényállítás objektíve alkalmas az érintett személy hátrányos társadalmi megítélésének kiváltására (BH2010.294.).  Bár a 25. legjobb európai játékvezető, de 2017 őszén az első helyről a 6. helyre került az MLSZ által készített nemzetközi minősítésű magyar játékvezetőket tartalmazó listán, a perbeli kijelentése e rangsorolásnál is hátrányos lehetett. (P.21.028/2017/13.) 

 Nem közszereplő, de közszereplőként se lenne köteles eltűrni az alperes kijelentését. Az alperesi valótlan kijelentés sportszakemberi elismertségét, jövőbeli egzisztenciáját, megélhetését veszélyeztette. A rasszista megnyilvánulásokat mind a magyar, mind a nemzetközi labdarúgásban szigorúan szankcionálják. A FIFA is a rasszizmus ellen kampányol évek óta, a szabályzatukat is sérti ez a kijelentés, emiatt fel is függeszthetik, szüneteltethetik a tevékenységét.

Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Arra hivatkozott, hogy a felperes- mint játékvezető - közszereplőnek minősül. (1/2012. számú BKMPJE jogegységi határozat) A pályán elhangzottakról közvetlen, tényszerű tudomása nem volt, a felperes által kifogásolt kijelentést a játékostársa félidőbeli elmondása alapján tette. P.M.M. írásos nyilatkozata az általa elmondottakat megerősíti.

A fegyelmi bizottság által készített jegyzőkönyv nem szó szerint rőgzíti az elhangzottakat. Megfelelő módon továbbította a játékostársától származó információt, olyan kijelentést a fegyelmi tárgyaláson nem tett, hogy saját észlelése lett volna a rasszista kijelentés, erről a kijelentésről nem nyilatkozott sehol máshol, így felróhatósága sem állapítható meg. A fegyelmi eljárás egyébként sem a jelen üggyel volt kapcsolatos, nem az alperes és a felperes konfliktusa hanem egy szabálytalanság volt a tárgya.

A 36/1994. (VI.24.) AB határozat értelmében csak akkor lenne felelősségre vonható, ha közlése valótlanságáról tudott volna, vagy azért nem tudott arról, mert hivatása vagy foglalkozása alapján rá irányadó szabályok szerint elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta. Ezzel szemben neki semmi oka nem volt arra, hogy kétségbe vonja a játékostársa által elmondottakat.

Zárt fegyelmi tárgyalás volt, a kijelentés nyilvánosságot nem a fegyelmi tárgyalásról készült jegyzőkönyv nyilvánosságra kerülésével, hanem a felperes keresete alapján kapott, azt pedig a felperes hozta nyilvánosságra, így sérelemdíjra nem tarthat igényt. Vitatta azt, hogy a felperest bármilyen hátrány érte volna a kijelentés kapcsán, a felperessel szembeni esetleges   kedvezőtlen értékítélet változást nem ő okozta.

A felperes az alperesi védekezés kapcsán arra hivatkozott, hogy az alperesi nyilatkozata személyes észlelést feltételező tényközlés volt, amit a saját védelmére kitalált valótlan - és érthetetlen - okként adott elő, a sérelmezett kijelentés a fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvében is idézőjelben szerepel. A fegyelmi eljárás során még egy szót sem szólt arról az alperes, hogy csak közvetett információi lennének arról, hogy ilyen kijelentés a mérkőzésen elhangzott. Jelen per megindításának ténye is - hónapokkal a kereset előterjesztése után - akkor került az országos nyilvánosság elé, mikor az alperes arról tudomást szerzett.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez való jogát azzal, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség 2017. május 9. napján tartott fegyelmi bizottsági tárgyalásán azt a valótlan tényállítást híresztelte, hogy a felperes színes bőrű csapattársának a 2017. április 29-i Diógyőr-Vasas bajnoki labdarúgó mérkőzésen azt mondta, hogy „ Shut up negro, fasszopó geci vagy."

Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 400.000 forintot, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 36.000 forint feljegyzett eljárási illetéket a Magyar Államnak az illetékes adóhatóság felhívására. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 150.000 forint + 40.500 forint Áfa ügyvédi perköltséget. Ezt meghaladóan megállapította, hogy a peres felek maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket.

Arra hivatkozott, hogy a per tárgyát képező kijelentés megtételének állítása - amennyiben nem hangzott el az a felperes részéről -, mind annak szóhasználata, mind rasszista jellege miatt általában is sértő arra nézve, akiről valótlanul állítják, hogy ezt mondta. Külön sértő jellege van a hasonló kijelentéseknek egy sporteseményen a játékos és a játékvezető közötti párbeszéd kapcsán. A perbeli helyzetben a felperes közszereplőnek minősült, személyiségi jogainak védelme a Ptk. 2:44. § alapján korlátozott, azonban a személyét érintő és sértő valótlan tényállítás, valótlan tény híresztelése tűrésére nem köteles, ha az nem közszereplői tevékenységének kritikájával, bírálatával kapcsolatos, hanem - valótlansága folytán - a lejáratására irányul.

Rámutatott, hogy a Pp. 3. § (3) bekezdése alapján a sérelmezett tényállítás valóságát - azt, hogy a felperes P.M.M. játékossal szemben a keresetben megjelölt kijelentéssel élt - fő szabály szerint annak kell bizonyítania, aki a kijelentést tette, azaz a perbeli esetben az alperesnek, az ő bizonyítása azonban sikertelen volt.

Beszerezte a MLSZ 2017. május 9. napján tartott fegyelmi tárgyalásának jegyzőkönyvét és P.M.M. 2017. április 30. napjára dátumozott írásos nyilatkozatát. (9), a 2017. április 29-i DVTK-Vasas mérkőzés játékvezetői kommunikációjáról készült felvételt (16.) és tanúként hallgatta meg P.M.M.-t. Az ekként rendelkezésre álló bizonyítékokat a Pp. 206. § (1) bekezdésében foglaltak szerint értékelve nem találta bizonyítottnak, hogy a kérdéses kijelentés elhangzott volna a mérkőzésen.

Kiemelte, hogy a rendelkezése álló adatok szerint a kijelentés esetleges elhangzásakor csak a felperes és P.M.M. volt jelen. A felvételeken e kijelentés még részleteiben sem hallható, a felvétel rossz minősége és annak a nem a kiemelt jelenetre fókuszáló jellege folytán az alperesi hivatkozást nem volt képes alátámasztani. Értékelte, hogy P.M.M. tanúvallomása is eltért nem csak az alperes által elmondottaktól, hanem a fegyelmi eljárás anyagához csatolt - ugyancsak a tanútól származó - írásbeli nyilatkozattól egyaránt, s a felperes és a tanú szembesítése sem vezetett eredményre. A tanú vallomása emiatt - az alperes nyilatkozatától teljesen független - bizonyítékként nem is volt értékelhető.

A fegyelmi tárgyaláson az alperes által tett nyilatkozatból nem állapítható meg, hogy a kérdéses kijelentést az alperes maga is hallotta, vagy arról csak közvetett módon értesült. Azon - más által nem cáfolt - alperesi előadásból indult ki, hogy az alperes a P.M.M.-tól hallottakat monda el a fegyelmi tárgyaláson, ezért magatartása a kijelentés valótlansága esetén nem valótlan tény állításának, hanem valótlan tény híresztelésének minősül.

Rámutatott, hogy az alperesi magatartás felróhatóságát kizáró körülményt nem észlelt. A sérelemdíj mértéke kapcsán a Ptk. 2:52. § (3) bekezdése szerinti szempontokat értékelte. Kifejtette, hogy a kijelentés miatt a felperest ért sérelem az átlagosnál amiatt nagyobb mértékű, mert a felperesnek tulajdonított kijelentés rasszista tartalmú, az általánosan elfogadott szóhasználattól is eltérő, s a közfelfogás szerint is sértő és megbélyegző a felperesre nézve. A kérdéses kijelentés egy sporteseményen hangzott el, ahol éppen a felperesnek kellene előljárnia magatartási példával.

A híresztelés a felperes munkáltatója előtti eljárásban történt. Emiatt nem volt megállapítható, hogy a kijelentésre nagy nyilvánosság előtt került volna sor, ugyanakkor értékelni kell azt is, hogy noha a fegyelmi tárgyalás nyilvánossága korlátozott, de az éppen a felperes szakmai megítélése szempontjából jelentős fórum, és az alperes is számíthatott arra, hogy az ott elhangzottak elterjednek, s rombolják a felperes megítélését. Rámutatott, hogy az eljárás során azt azonban nem lehetett megállapítani, hogy e kijelentés szakmai körökön túli nyilvánosságra kerülése, mely peres fél magatartására vezethető vissza.

Értékelte, hogy a felperes hazai és nemzetközi szinten ismert és elismert játékvezető, megítélésére a hasonló kijelentés káros hatású. A neki tulajdonított kijelentés a labdarúgó szervezetek által hirdetett törekvésekkel szemben állást jelenít meg. Az nem volt megállapítható, hogy a felperes játékvezetői rangsorban elfoglalt helyére a kijelentés híresztelése kihatással lett volna. A sport fegyelmi eljárással való fenyegetettséget pedig - miután az csak egy lehetőség - a felperest ért sérelmek között nem értékelte.

A fentiekre tekintettel - a jogsértés súlyára, annak a felperesre és környezetre gyakorolt hatásárára, s a nyilvánosság korlátozott terjedelmére figyelemmel - 400.000 forint sérelemdíjban marasztalta az alperest.

Az alperes B.T. edző, a felperes F.B. partjelző tanúkénti meghallgatására vonatkozó bizonyítási indítványát nem teljesítette, valamint mellőzte az alperes indítványa alapján az MLSZ további megkeresését. Rámutatott, hogy az alperesnek nem azt kellett bizonyítani, hogy P.M.M. másoknak is elmondta a kérdéses kijelentést, hanem azt, hogy a felperes szájából az elhangzott. A felperes pedig nemleges tényre vonatkozóan kívánta volna a tanút meghallgatni.

Az elsőfokú ítélet részben történő megváltoztatása és a sérelemdíj követelés teljes elutasítása iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést.

Arra hivatkozott, hogy helyesen jutott az elsőfokú bíróság arra a jogi következtetésre, hogy az alperes nem tényt állított, csupán híresztelt. A játékostársától származó információt azonban álláspontja szerint megfelelő módon továbbította.

A felróhatósága tekintetében az elsőfokú bíróság ítélete nem állapított meg semmit, holott a bírói gyakorlat értelmében is mentesül a felelősség alól a jogsértő a sérelemdíj vonatkozásában, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható (BH2018.13.).

Bizonyítást nyert, hogy a kérdéses mondat az abban közvetlenül érintett féltől (P.M.M.tól) származott, akinek nyilatkozata valóságában nem volt oka kételkedni. Értékelendő, hogy a kijelentést egy zárt sport fegyelmi tárgyaláson és nem tényállításként, hanem híresztelésként adta elő. Ezzel nem tett mást, csak elmondta azt az igazságot, hogy mit hallott P.M.M.-tól, ami a szövetségi szabályzat alapján kötelessége is volt. Az elsőfokú ítélet téves logikája alapján, ha ezen eljárás anológiájaként egy büntetőügyben a tanú nem mondaná el az eljáró hatóságnak a hasonló információját, akkor bűncselekményt követne el, míg ha elmondja - és kétséget kizáróan nem bizonyosodik be, hogy amit az állítólagos sértett mondott el neki az igaz -, akkor  személyiségi jogsértést követ el.

Másodsorban arra hivatkozott, hogy a sérelemdíj mérsékelendő. Ha az információ megosztása tekintetében nem járt volna el kellő körültekintéssel, felróhatósága akkor is minimális. A nyilvánosság felé soha semmilyen nyilatkozatot nem tett, az információ nyilvánosságra kerülésére az érdekkörén kívül eső okból került sor. A kijelentés egy zárt sportfegyelmi tárgyaláson hangzott el, melyért sem az MLSZ, sem a nemzetközi labdarúgó szövetségek részéről nem érte hátrány a felperest. A peradatok azt is igazolják, hogy az MLSZ a történteket nem az alperes és a felperes, hanem P.M.M. és a felperes, azaz a két érintett ügyeként kezelte, és a felperes ellen még sportfegyelmi eljárást sem kezdeményezett. A felperes megítélésére legfeljebb P.M.M. írásos nyilatkozata lehetett hatással, az alperes fegyelmi tárgyaláson tett nyilatkozata nem.

* * *

A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet alperest marasztaló - fellebbezett - rendelkezései helybenhagyását kérte.

Arra hivatkozott, hogy a fellebbezés indokolása a Pp. 253. § (3) bekezdésébe ütköző módon lényegében a személyiségi jogsértés jogalapját támadja, melyre lehetőség nincsen.

Az elsőfokú eljárásban előadottakhoz képest a jogsértő nyilatkozat magyarázataként egy újabb okot jelölt meg az alperes, mely szerint a csapattársától hallottak elmondása szövetségi szabályzati kötelezettsége volt, melynek elhallgatása esetén a hamis tanúzás bűncselekményét követte volna el. Ezzel szemben az alperes a vele szemben folyamatban lévő fegyelmi eljárásban nem törvényi kötelezettsége okán, hanem kizárólag önmaga védelmében (felelősségét csökkentendő) tett rá nézve valótlan és sértő nyilatkozatot. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyve nem tartalmaz utalást a híresztelésre, sőt többszöri jogsértő kijelentésre utal. Az utóbb közvetett információnak beállított kijelentés elhangzását pedig nem erősítette meg P.M.M. tanúvallomása sem.

Az alperes kizárólag saját fegyelmi felelősségének enyhítése okán találta ki a sérelmezett kijelentést, melynek igazolásába az alperes és volt klubja sikertelenül próbálta meg bevonni a magyarul nem is beszélő P.M.M. tanút.

A magyar sport világában hasonlóan drasztikus mondattal játékvezetőt még nem próbált meg játékos terhelni, keresete az alperes valótlan tényállítása okán jelenleg őt még mindig körbe lengő gyanút próbálja meg eloszlatni. Erre figyelemmel az általa kért sérelemdíj mértékében csak jelzés értékű volt, s csak az iránymutató ítélkezési gyakorlat hiánya miatt vette tudomásul az elsőfokú bíróság által megállapított sérelemdíj összegét.

* * *

Az alperes fellebbezésének kiegészítésében arra hivatkozott, hogy miután a jogalap, illetve a sérelemdíj tekintetében egy ítéletben döntött az elsőfokú bíróság, fellebbezése még indokolása tekintetében sem ütközik a Pp. 253. § (3) bekezdésébe. Az elsőfokú bíróság ugyan megállapította, hogy az általa híreszteltek valóságtartalmát igazolni a perben nem tudta, de az is értékelendő, hogy P.M.M. a jogsértőnek minősített nyilatkozattal majdnem szó szerint megegyező nyilatkozat elhangzását állította. A két nyilatkozat szó szerinti egyezésének hiánya önmagában sérelemdíj fizetési kötelezettséget nem alapoz meg. Az MLSZ fegyelmi bizottsága nem munkáltatója a felperesnek, hanem az MLSZ független testülete.

* * *

Az alperes fellebbezése nem alapos.

Mindenekelőtt arra mutat rá az ítélőtábla, hogy az elsőfokú ítélet jó hírnév megsértését megállapító rendelkezését, illetve a keresetet a sérelemdíj vonatkozásában részben elutasító rendelkezéseit a Pp. 253. § (3) bekezdése alapján - fellebbezés hiányában - nem bírálhatta felül.

A fellebbezéssel érintett körben az elsőfokú bíróság a tényállást a jogvita elbírálásához szükséges és egyben elégséges körben feltárta, azt helyesen állapította meg, érdemi döntése a sérelemdíj mértéke tekintetében helytálló, annak megváltoztatására az alperes fellebbezésében előadottak nem adnak alapot. Az ítélőtábla az alperesi fellebbezésben és a fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra tekintettel mutat rá az alábbiakra.

A perben az alperes tartozott igazolni a kijelentése valóságát, ennek hiányában a magatartása jogellenesség hiányát, ezek sikertelensége esetén a kimentését megalapozó - ennek hiányában - felróhatóságát csökkentő  körülményeket.

Az elsőfokú ítélet fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett rendelkezései folytán a másodfokú eljárásban a felek között már nem képezhette vita tárgyát az (Pp. 229. § (1), hogy a Magyar Labdarugó Szövetség Fegyelmi Bizottságának tárgyalásán az alperes által előadottak valótlan tény híresztelése folytán sértették meg a felperes Ptk. 2:45. § (2) bekezdése szerinti jó hírnevét. Erre tekintettel a másodfokú eljárásban már nem képezhette vizsgálat tárgyát a kijelentés valósága, illetve az egy eljárás során a védekezés körében kifejtett magatartás jogellenességének hiánya, kizárólag a kimentés sikere, illetve felróhatóság mértékét csökkentő tényezők.

Erre tekintettel nem volt értékelhető az a felperesi előadás, mely szerint az alperes csupán saját fegyelmi felelősségének enyhítése okán (azaz valótlan tényállításként) találta ki a fegyelmi bizottság tárgyalásán előadottakat, melynek igazolásába az alperes, illetve volt klubja megpróbálta bevonni P.M.M.-t is. Ennek értékelése ugyanis egyet jelentene azzal, hogy a bíróságnak azt kellene megállapítani, hogy az alperes nem is valótlan tény híresztelésével, hanem valótlan tény állításával sértette meg a felperes jó hírnevét, mely ellentétben állna az elsőfokú ítélet jogsértést megállapító jogerős rendelkezéseivel. Hasonló okból nem volt értékelhető a felperesi fellebbezésből az egy büntetőügyben a tanú által elmondottak kapcsán felállított analógia sem.

Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a jogsértést megállapító elsőfokú ítéleti rendelkezés jogereje folytán a másodfokú eljárásban már az sem vizsgálható, hogy az alperes által a fegyelmi bizottság tárgyalásán tett kijelentés egyes elemei tekintetében mennyiben minősül valótlan tény híresztelésének és mennyiben valótlan tényállításnak.

A sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól is lehetséges a kimentés a szerződésen kívüli kártérítés szabályai szerint (BH2018.141.). A sérelemdíj fizetési kötelezettség alóli mentesülés feltételeit a jogsértő személyére irányuló felelősségi rendszer alapján kell megítélni.

A fellebbezésben foglaltakkal szemben az elsőfokú ítélet egyértelműen - és helyesen - mutatott rá arra, hogy az alperes felróhatóságát kizáró körülményt nem volt megállapítható, s a Ptk. 2:52. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megjelölte az eset azon körülményeit is, melyre tekintettel a sérelemdíj mértékét mérlegeléssel meghatározta.

A kimentés sikerét kizárja az, hogy az alperes nyilatkozata kapcsán még érintőlegesen sem utalt a fegyelmi eljárás tárgyát képező magatartása okaként (azaz a védekezése egyik alapjaként) előadottak közvetett információ jellegére, illetve az is, hogy nyilatkozata (obszcén részleteiben) többlettartalmat hordozott a P.M.M. által írásban tett nyilatkozathoz képest. Emellett a felperesi kijelentés ismétlődése és tartalma vonatkozásában  is eltért P.M.M. perbeli tanúvallomásában foglaltaktól is. Ezen okokból az alperes által előadottakat az ítélőtábla az alperes felróhatóságát csökkentő körülményként sem tudta figyelembe venni.

Arra helyesen hivatkozott az alperes, hogy P.M.M. megkeresése alapján sem az alperes fegyelmi eljárásának időpontjában, sem később nem indult a felperes ellen sportfegyelmi eljárás, ez azonban nem jelenti azt, hogy az alperes által a fegyelmi eljárásában tett kijelentés - melynek jó hírnév megsértésére való alkalmassága a részjogerő miatt nem vitatható - nem okozhatott a felperes oldalán olyan mértékű hátrányt, mely az elsőfokú bíróság által alkalmazni rendelt sérelemdíj összegszerűségét megalapozza. Önmagában az, hogy bizonyított hátrány nem érte a felperest sem az MLSZ, sem a nemzetközi labdarúgó szövetségek részéről, nem jelenti azt, hogy szakmai megítélésére a per tárgyát képező jogsértő kijelentés nem hatott (hathatott) negatívan. Feltétlen értékelést kíván az, hogy miután a felperes a fegyelmi bizottság eljárása során nem számolt be arról, hogy a per tárgyát képező kijelentésről az információi csupán közvetettek, így azok szükségképpen a P.M.M. által az MLSZ felé írásban bejelentetteket megerősítő hatással bírtak.

A fentiekre  figyelemmel - a fegyelmi tárgyalás korlátozott nyilvánossága mellett is - helyesen értékelte az elsőfokú bíróság a Ptk. 2:52. § (3) bekezdése alapján a sérelemdíj mértékét meghatározó körülményként a kijelentés rasszista jellegét és elfogadhatatlan stílusát.

Tény, hogy a fegyelmi bizottság előtt elhangzottak nagyobb nyilvánosságot kizárólag a perindítást követően kaptak, ez azonban nem tekinthető a személyiségi jogai védelmében alappal fellépő felperes terhén értékelendő körülménynek, figyelemmel arra, hogy nem igazolt, hogy a sajtónyilvánosság a felperes magatartásának a következménye. Ugyanakkor attól nem lehet eltekinteni, hogy a későbbi sajtóvisszhang alapjául szolgáló jogsértő kijelentést az alperes tette, így ő a későbbi sajtóvisszhang eredője.

A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.

Az eredménytelenül fellebbező alperes a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján a másodfokú eljárással kapcsolatos költségeit maga viseli, egyúttal köteles megtéríteni a felperes másodfokú eljárási költségét. Utóbbit az ítélőtábla a felperest képviselő ügyvéd munkadíjában - a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (3) bekezdés a) pont, 3. § (5) bekezdés, 3. § (6) bekezdés és 4/A. §-a alapján - a kifejtett tevékenységgel arányban határozta meg meg.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az eredménytelenül fellebbező alperes viseli a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése és 15. § (1) és (3) bekezdése alapján.

Győr, 2019. június 27.

Dr. Lezsák József sk.           Dr. Mészáros Zsolt sk.      Dr. Szalay Róbert sk.

    a tanács elnöke                              előadó bíró                                           bíró

A sípot letette, ma már sportmenedzserként törekszik a legjobbra a Moszkvában dolgozó Kassai Viktor.

Da szvidanyija, Moszkva! – egy időre elköszönt az orosz fővárostól Kassai Viktor.

Január elején lett az orosz futballszövetség játékvezetői osztályának szakmai vezetője, ám a járvány minden bajnokságot félbeszakított – így a magyar sportvezető a napokban Budapestre érkezett. Az újrakezdés ideje bizonytalan, ezért az új munkakörben eltöltött jó két hónapról kérdeztük.

„Ez tényleg nagy ugrás volt a mély vízbe kollégámmal, Ring Györggyel – mondta lapunknak a korábbi FIFA-bíró. – Eddig is a játékvezetés volt az életem, de egészen más edzeni és a hétvégén levezetni az esedékes mérkőzést, mint amibe most belefogtunk. Igazi sportmenedzseri feladat egy ekkora szervezetet üzemeltetni megoldandó problémákkal: az elmúlt két hónapban Szocsiban VAR-továbbképzést tartottunk, volt edzőtábor az első osztályú keretnek Törökországban, a másodosztályúaknak Cipruson, továbbá – a korábbi helyi szokásokkal ellentétben – összevont edzőtábort szerveztünk a harmadosztály összes bírójának, aztán beindultak a profi bajnokságok. Összetett a mostani munkánk, óriási kihívás.”

Idegen ország, más (futball)kultúra, új impulzusok – kérdés, a kívülről érkező vezető hogyan lát munkához? Kassai Viktor szerint a legfontosabb az volt, hogy minél gyorsabban minél több információt szerezzenek a futballrendszer működésről, azon belül a játékvezetők felkészüléséről.

„Villámgyorsan át kellett látnunk, melyek azok a folyamatok, amelyek jól működnek, melyek azok, amelyeket át kell alakítanunk és meg is lehet változtatni, illetve melyek azok, amelyek az orosz futball sajátosságai. A szövetség felépítésével és működésével kapcsolatban már naprakészek vagyunk, valamint tisztáztuk, melyek a legfontosabb teendők a tavaszi szezonban, illetve melyek a közeljövő tervei és a hosszabb távú elképzelések.”

Az első három profi osztály játékvezetői az irányítása alá tartoznak: az első osztályban 24 (36 asszisztens), a másodikban 15 (39) a harmadikban 66 játékvezető (101) működik, és a magyar sportvezetőhöz tartozik a 29 tagú női keret is. A harmadik liga speciális, területi elven működik, fordulónként összesen több mint harminc mérkőzéssel, de például a Keleti csoportban mind-
össze hat csapat szerepel, többek között a Moszkvától több mint hatezer kilométerre fekvő Juzsno-Szahalinszk együttese, az FK Szahalin is.

„Harmincéves pályafutásom során rengeteg mérkőzést vezettem, jelentős nemzetközi tapasztalatom volt a játéktéren, de ahhoz, hogy jó sportvezető váljon belőlem, mindez nem elegendő – folytatta Kassai Viktor. – Hogy egy példát említsek: korábban a pulzusórám adatait figyelve edzettem, most pedig azon dolgozom, hogyan szerezzünk be háromszáz ilyen órát a kollégáknak. Kitől, mennyiért, mi az optimális megoldás a szövetségnek? Nagy segítség a munkámban, hogy az orosz futballszövetség reformokat akar megvalósítani a játékvezetésben, és ebben a folyamatban a szövetség vezetői támogatnak, számítanak a véleményemre. Az orosz játékvezetés minőségének javulását várják tőlem, valamint azt, hogy a felkészülés rendszere közelítsen az európai szisztémákhoz. Ezt a fejlődést egyedül lehetetlen megvalósítani, de olyan stáb segíti a munkámat Ring Györggyel az élen, amely sok terhet levesz a vállamról. Az edzőtábor első napján azt mondtam a játékvezetőknek: azért jöttem, hogy támogassam őket, kiállok mellettük, képviselem őket, cserébe elvárom, hogy mindent alárendeljenek a tanulásnak, a fejlődésnek.”

Ami érdekes: az orosz bajnokság alkalmazza a VAR-technológiát, amelyre a magyar futball is készül. A műszaki háttérhez nagyban hozzájárult, hogy 2018-ban Oroszország rendezte az első, videobírós világbajnokságot – melyek a tapasztalatok?

„Összetett a VAR-rendszerre képzés, a játékvezetők oktatása, értékelése – válaszolta Kassai Viktor. – A VAR-ral nem szüntethető meg minden hiba, de jócskán lecsökkenti a kritikus helyzetekben előforduló nyilvánvaló tévedéseket. Az őszi szezonban fordulónként csak két-három mérkőzésen használták a VAR-t, de érkezésünk után, a tavaszi szezon rajtjától minden mérkőzés így zajlik.”

És milyen a moszkvai élet?

Néhány héttel ezelőtt költözött Moszkvába, de nem sokáig élvezhette a főváros forgatagát – januárban reggeltől estig a szövetség irodáiban tárgyalt, szervezett, intézkedett, majd a török és a ciprusi edzőtábor után visszatért, akkor elindult a bajnokság, s mire megismerhette volna jobban a várost, most hazahozta az élet.

„Új munka, más feladat ismeretlen környezetben, de talán éppen ezért nagy motivációt érzek, hogy jól végezzem a munkámat – mondta. – Korosztályom tagjai közül egyre többen töltenek be meghatározó szerepet a világ játékvezetésében, ha szükség van rá, van kihez fordulnom. Fábián Mihály barátommal napi kapcsolatban vagyok, ő az ausztrál profi játékvezetők szakmai munkáját irányítja, míg nemrégiben az üzbég szövetség alelnökével, Ravshan Irmatovval egyeztettünk az esetleges együttműködésről, akivel a kétezertízes világbajnokság óta baráti a viszonyunk. Dél-Afrikában mi vezettük a torna két elődöntőjét. Két héttel ezelőtt Moszkvában járt az UEFA JB korábbi vezetője, Pierluigi Collina, aki az európai játékvezetés rendszerét építette újjá – volt mit tanulnom tőle, amikor az UEFA-nál dolgozott, most pályakezdő sportvezetőként szeretnék sok mindent hasznosítani a karrierem során tapasztaltakból.” 

Az orosz szövetség hivatalos  twitter oldala beszámolt arról, hogy Kassai Viktor Ashot Khachaturyants JB elnökkel és Pierluigi Collinával tárgyalt.

Kassai Viktor, az orosz játékvezető ibizottság új vezetőjeként magasabb fizetést szeretne elérni az orosz bírók számára. Hozzátette, szerinte nem egészséges, ha minden nap tartanák a kapcsolatot a média képviselőivel.

Január 9-én hivatalosan is megkezdte a munkáját az orosz játékvezetői bizottság új vezetőjeként Kassai Viktor, aki a napokban a törökországi Antalyában tartott sajtótájékoztatót. A 44 éves magyar exbíró a sajtóeseményen többek között beszélt arról, nagyobb fizetést akar kicsikarni az orosz játékvezetőknek, és hogyan szeretné tartani a kapcsolatot a médiával.

– Meg akarjuk mutatni, hogy készen állunk a videóbíró megvalósítására, ezért úgy döntöttünk, hogy ismét felhívjuk a figyelmet a VAR-projektre, ami nagyon fontos az Orosz Labdarúgó Szövetség számára. Leonid Kaloshin nagyon komoly előkészítő munkát végzett. Emlékeztetnék mindenkit, hogy a VAR-t a bajnokság 20. fordulójában fogják használni – kezdte Kassai arra a kérdésre válaszolva, mit jelent a pulóverén látható a “VAR figyel téged” felirat, majd rátért a bíró fizetésekre.

– Természetesen mindannyian szeretnénk több pénzt kapni. Ugyan véleményem szerint a bírók fizetés elegendő, de erről a témáról már a játékvezetői bizottsággal is beszélgettünk, megpróbálunk megfelelő megoldást találni arra, hogy a helyzet javuljon – jelentette ki, és elmondta a véleményét média képviselőivel való kapcsolattartásról.

– Nem zárjuk be a kapukat az újságírók előtt, de nem fogunk minden nap kommunikálni a médiával. Egy megfelelő rendszert szeretnénk kialakítani. Olykor nincs értelme annak, ha napi kapcsolatban vagyunk. Inkább szóljon ez a minőségről, ne pedig a mennyiségről – idézte Kassai szavait rfs.ru.

Kassai Viktor immáron az orosz játékvezetői bizottság új vezetőjeként egy hosszabb interjút adott, melyben beszélt arról, miért fogadta el az orosz szövetség ajánlatát, hogyan fogadta a döntését Kulcsár Katalin, miért tartott vele állandó segítője, Ring György - az orosz nyelvről, az orosz bírók helyzetéről, a videóbíróról (VAR) és azt is elmondta, milyen a viszonya a játékosokkal, (a szülőkkel) és a szurkolókkal.

Tavaly decemberben  visszavonult az elmúlt két évtized legsikeresebb magyar játékvezetője, Kassai Viktor. A rutinos bíró az elmúlt időszakban a sportvezetésben képezte magát, majd január elején  hivatalosan is bejelentették, ő lett az orosz játékvezetői bizottság új vezetője, Alekszandr Jegorov utódjaként – valamint a szintén visszavonuló Ring György – aki Kassai munkáját éveken át segítette asszisztensként a pálya széléről – az ellenőri testületben kapott helyett.

Kassai a kinevezése után egy hosszabb interjút adott sport-express.ru-nak, melyben beszélt arról, miért fogadta el az orosz szövetség ajánlatát, hogyan fogadta a döntését Kulcsár Katalin, miért tartott vele állandó segítője, Ring György – az orosz nyelvről, az orosz bírók helyzetéről, a videóbíróról (VAR) és azt is elmondta, milyen a viszonya a játékosokkal, (a szülőkkel) és a szurkolókkal.

“Hadd emlékezzenek rám úgy, mint egy jó játékvezetőre”

– Nagyon jó érzés hallani, hogy csak 44 éves vagyok. De mondhatjuk már, 44 éves vagyok, attól függ, hogy viszonyulunk ehhez a korhoz. A játékvezetők is olyan karriert futnak be, ami nem tart örökké. A játékosok a pályafutásukat 30-35 éves koruk után fejezik be, majd edzők, menedzserek és üzletemberek lesznek belőlük. Mindenkinek gondoskodnia kell egy új szakmáról, az új életvitelre való átállásra – kezdte Kassai Viktor a sport-express.ru-nak – A bírók számára tovább tart a karrier. Korábban 45 év volt a korhatár, amit aztán megszüntettek. Sokan 40 év felett már úgy érzik, a meccsek iramát nehezebben bírják, több erőfeszítést kell tenniük az edzések során. Személy szerint nagyon korán, 15 évesen kezdtem el a játékvezetést, vagyis majdnem 30 évvel ezelőtt. Sok mérkőzés, és megannyi elismerés. El kellett döntenem, hogyan folytatom a pályafutásomat. Tavaly az UEFA-sportmenedzser kurzusokra jártam. Ugyanabban a csoportba kerültem, mint Andrej Arshavin és Alekszej Szmertin. Az Orosz Labdarúgó-szövetség (RFU) ajánlata remek alkalomnak kínálkozik a sportmenedzseri képzésem szempontjából. Lehetséges, hogy további hat hónapig vagy egy évig még bíráskodhattam volna. De azt hiszem, eljött az ideje, hogy egy új fejezet kezdődjön a karrieremben.

Hadd emlékezzenek rám úgy, mint egy jó játékvezetőre, aki idő előtt abbahagyta a bíráskodást.

Magyarországon szerződést írtam alá a helyi szövetséggel, amit minden évben megújítottunk. De ez nem jelentett problémát, a szerződést nem sértette az, hogy befejeztem a karrieremet.

Az újságíró felvetette, hogy a pletykák szerint rossz kapcsolatot ápolt Magyarországon a korábbi kiváló játékvezetővel, a jelenleg a Játékvezetői Bizottságot vezető Puhl Sándorral.

– Mindenkivel kiváló volt a kapcsolatom. Kérem a következő kérdést… – zárta rövidre Kassai, aki elmondta, mennyi ideig mérlegelt az orosz szövetség ajánlatán – Nem emlékszem pontosan. Beletelt egy ideig, míg elfogadtam az orosz szövetség ajánlatát. Nagyszerű feladatok és lehetőségek kínálkoznak arra, hogy mire vagyok képes. Úgy tűnik, hogy itt elérhetek valami értelmes dolgot.

“Sok problémát megoldottam életem során”

– A válasz egyszerű. A játékvezetőknek asszisztenssel kell rendelkezni. Maximálisan megbízok benne. Több mint 10 évet töltöttünk együtt a futballpályán, és hasonló véleménnyel vagyunk a játékszabályokról. Nagyszerű érzés, hogy felmerült ez a lehetőség, hogy együtt fogunk dolgozni. De az edzők is ugyanezt teszik, amikor a klubokban vagy a szövetségekben dolgoznak – mondta Kassai, majd kitért arra, hogyan fogadta a felesége (Kulcsár Katalin – a szerk.) a döntését – Szomorú volt az első reakciója amiatt, hogy abbahagyom a játékvezetést, azt amit már három évtizede csinálok. De gyorsan megértette, milyen fontos számomra, hogy belekezdjek ebbe az új karrierbe. Természetesen Katalin is megértette, hogy nem volt könnyű döntés ez számomra, mert elhagyom a hazámat és Oroszországba költözök. De már sok problémát megoldottam életem során, ha ezt egyáltalán problémának lehet nevezni – jelentette ki, majd újságírói kérdésre a lakhatási lehetőségeiről és az orosz nyelvismeretéről is beszélt.

– Véleményem szerint nem olyan fontos, hogy hol fogunk lakni – szállodában vagy apartmanban. Nem fogok Magyarország és Oroszország között ingázni, itt fogok élni, nem fogok három napig repülni, majd vissza. Sokat kell dolgoznom, meccseken részt venni, kommunikálni a játékvezetőkkel, edzéseket tartani. Ha hotelben élnék, még a végén valaki azt gondolná, hogy rövidtávra tervezek, de nem így van. Moszkvában nézünk lakásokat számomra és György számára is. Szeretném megtapasztalni, hogyan élnek az orosz emberek, és megpróbálom megtanulni az orosz nyelvet is. Az iskolában hat évig tanultam oroszul (mondta oroszul Kassai, majd nevetett – a szerk.)

Kicsit értem az oroszt, amikor nem hadarnak, megértem. Ismerem a betűket, de azt nem, mit jelent, amit leírnak.

Természetesen 30 év után nehéz mindenre emlékezni, amire tanítottak. De mentségünkre szóljon, Györgynek is sikerült három tucat szót megtanulnia 10 nap alatt. Egyik orosz bíró sem tanított nekünk semmit. Györgynek a semmiből kellett elkezdeni, de nekem könnyebb volt, mert jól beszéltem oroszul az iskolában. Nem tudom garantálni, hogy a következő interjút oroszul adom. De határozottan tudok kommunikálni a játékvezetőkkel. Számomra a játékosokkal folytatott kommunikáció nagyon fontos. Ezért is megpróbáltam emlékezni a szavakra különböző nyelveken. Az iskolában oroszul és franciául tanultam.

Egy szerb labdarúgóval a pályán használtam az orosz szavakat, mint például “nem volt kezezés”, “nyugodtan”.

Kassai 323 NB I-es mérkőzés után búcsúzott a magyar játékvezetéstől – Fotó: www.mlsz.hu

“Minden országban negatív képet alkotnak a bírókról”

– Minden országban negatív képet alkotnak a bírókról. Két fő feladatom van. Az első a vezető bírók felkészítése és fejlesztése. Ez az elsődleges, ezért a játékvezetői bizottsággal és az orosz szövetséggel közösen reformot fogunk végrehajtani.

Azért vagyok itt, hogy felkészítsem a bírókat az európai metódusok és a tapasztalataim alapján.

A második feladatom fejleszteni az utánpótlást, tehetséges játékvezetőket keressek a régiókban, és minél több fiatalt meggyőzzek, hogy érdemes elkezdeni a játékvezetést. Természetesen, még a reformok segítségével és a játékvezetés fejlesztésével sem leszünk képesek teljes mértékben kiküszöbölni a hibákat. De a legfontosabbnak azt tartom, hogy a mérkőzéseken csökkenjen a hibák száma, ami nehéz lesz, de megvan rá a megfelelő módszerünk.

“Sírhatsz hosszú ideig, lehetsz depressziós, de…”

– Megismétlem, a VAR-tól nem lehet azt várni, hogy teljesen eltűnnek a játékvezetői hibák. A videóbíró célja a nyilvánvaló hibák kezelése. Ne felejtsük el, hogy a VAR-t 2016 decemberében, azaz kevesebb mint öt éve vezették be, az elején csupán nagyobb nemzetközi tornákon használták, szóval egyelőre nincs nagy tapasztalat vele kapcsolatban.

Kassait emlékezették arra, hogy nemzetközi pályafutása során három nagy hibája volt (a Real Madrid-Bayern München és a Manchester City-Sahtar Doneck BL-meccseken, valamint az Ukrajna-Anglia Eb-mecsen), és arról érdeklődtek, hogyan tudja egy játékvezető túltenni magát ezeken a komolyabb bakikon.

– Különböző karakterű emberek léteznek, így a relaxálásnak és a hibák feldolgozásának is többféle módja létezik. A játékvezetők számára a legnehezebb pillanatok, amikor a képernyőn visszanézve a szituációt felismerik, hogy hibát követtek el és a pályán ezt nem vették észre. Elrejtőzhetsz a nyilvánosság elől, de a dolgokat már úgy sem tudod megváltoztatni. Én ilyenkor megpróbálok együtt edzeni más kollégákkal és beszélgetni velük, hiszen az élet nem áll meg.

A nagyobb hibák után, amilyen gyorsan csak lehet újra fel kell építeni magunkat, a jóra kell gondolni és azokat kell erősítened magadban.

“Ez nem újdonság, megtörténik az ilyesmi”

Kassai elárulta, hogy a hibái után egyszer sem fordult elő vele, hogy a visszavonulásra gondoljon, mert neki a játékvezetés a szerelme, a szenvedélye és az élete volt. Az exbíró azt is elmondta, hogy profi pályafutása során nem volt közvetlen incidense egyetlen szurkolóval sem, senki sem próbálta például megütni őt, azonban az egyik mérkőzés után a szüleit telefonon keresztül inzultálta az egyik drukker. Kassai azt nem árulta el, miket mondott a szurkoló, de nagyobb probléma végül nem lett az ügyből. Az orosz újságíró megemlített egy moszkvai balhét, amikor is utánpótlásmeccsen tört ki verekedés, legfőképpen a szülők viselkedése miatt.

– Ez nem újdonság, megtörténik az ilyesmi. Előfordul olykor, hogy a klubok nem engedik be a szülőket az utánpótlásmeccsekre annak érdekében, hogy ne zavarják meg a fiatal játékosokat, és hogy ne követeljenek olyat tőlük, ami az edző kéréseivel ellentétes. Valószínűleg azért viselkedik így néhány apa, mert belőlük nem lehetett híres futballista és remélik, hogy a gyerekeik sikeresek lehetnek – mondta Kassai, majd arra is kitért, van-e kedvenc csapata

– Ezeket a kérdéseket szinte mindig megkapom az újságíróktól vagy a szurkolóktól… Amióta elkezdtem a játékvezetést, 15 éves korom óta pártatlan és semleges vagyok. Nem érdekelt, ki nyer, ki lövi a gólokat, mindig megpróbáltam a legtökéletesebben és a legmegfelelőbb szinten teljesíteni. Soha nem volt kedvenc csapatom.

“A játékvezetők nem szentimentális emberek”

Arra a kérdésre pedig, hogy szerette-e a technikásabb játékosokat, mint például Lionel Messit, így válaszolt: “Ez olyan, mintha azt kérdeznénk egy szülőtől, hogy a három gyermek közül kit szeret jobban.”

– Azt gondolom nem mindig voltam észrevehetetlen. Egy bírónak karakteresnek kell lennie, ugyanakkor emberinek is. Ám ha egy mérkőzés csendben folydogál, akkor miért demonstráljam a karakterességemet? Minden játékvezető szereti, ha egy mérkőzést le tud hozni sárga lap, kiállítás, tizenegyes és sok szabálytalanság nélkül. Levezetni egy meccset, megírni a jelentést, majd jó hangulatban hazautazni. Néha természetesen én is megmutattam a karakteremet, ha egy meccs megkövetelte.

Kassai elmondta, nagyjából 150 meze van otthon, ám ezeket nem szándékosan gyűjtögette a híres játékosoktól, kluboktól, hanem kapta.

– Három nagy zsákban vannak ezek a mezek a szekrényemben. Valamelyikre a nevem van ráírva, valamelyikre egy híres játékos neve, valamelyiken pedig csak egy szám van. Soha nem viseltem ezeket, még edzésekre sem vettem fel – folytatta Kassai, majd arról is kérdezték, hogy sírt-e az utolsó mérkőzése után. – Nem sírtam, de elérzékenyültem. Emlékszem, az utolsó meccsemen öt perccel a vége előtt az asszisztensem emlékeztetett, hogy ez az utolsó, de természetesen ezt követően sem veszítettünk a koncentrációnkból és nem hibáztunk a maradék időben.

A játékvezetők nem szentimentális emberek, persze az életben vannak olyan szituációk, amikor kimutatjuk az érzelmeinket.

A török FIFA-bíró, Cüneyt Cakir a VAR-ról, Kassai Viktorról és az Európa-bajnoki reményeiről is beszélt, amikor kollégánk az edzőtáborban faggatta a terveiről - írja az nso.hu.

„Dzsünejt Csákir” – hallhattuk a bemutatkozást a Calista Hotelben.

A magyar csapatok közül több is Antalyában és Belekben edzőtáborozott, így találkoztunk a 43 éves FIFA-játékvezetővel (a török élvonalban bíráskodók is a török Riviérán készültek a tavaszi feladatokra), aki készséggel válaszolt lapunk kérdéseire – először arra, hogyan is ejti ki ő a nevét.

Cakirt a magyar szurkolók is ismerhetik: 2010 óta vezet a Bajnokok Ligája csoportkörében, két világbajnokságon és két Európa-bajnokságon vezetett már meccseket.

Az első „igazi” kérdés pedig arra vonatkozott, értesült-e a magyar játékvezető Kassai Viktorral kapcsolatos legfrissebb hírekről, a visszavonulásáról, az oroszországi kinevezéséről.

T"ermészetesen! – mondta Cüneyt Cakir. – Viktor tíz éve nemcsak a kollégám, hanem mondhatom, a barátom is. Rengeteg tornán, felkészülésen, továbbképzésen vettünk részt együtt, sokat beszélgettünk, sok közös emlékünk van. Az egyik legjobb játékvezetőről beszélünk, aki szorgalmával, a szakmánk iránti alázatával mindenkinek példát mutatott, személyisége a játékvezetésre is rendkívül jelentős és pozitív hatással volt. Testközelből láthattam, milyen tisztelet övezi őt a pályán és azon kívül egyaránt. Soha nem felejtem el neki, milyen nyitott, barátságos és segítőkész volt velem, amikor megismerkedtünk. Bármilyen kérdéssel fordulhattam hozzá, mindig megosztotta a tapasztalatait, de nemcsak velem, hanem az utánunk következő generáció tagjaival is, többek között ezért is tisztelik a szakmánkban. Nagyon sok sikert kívánok neki az új munkájához, biztos vagyok benne, hogy az elkövetkezendőkben is közeli barátok maradunk.”

Szakmai kérdés is elhangzott: a nemzetközi futballban egyre elterjedtebb a VAR-rendszer, a BL-ben is használják. Melyek a tapasztalatok, és Cakir mit javasol a magyar kollégáknak, ha az NB I-ben is bevezetik?

„Szerintem ez kitűnő eszköz nemcsak a játékvezetést, hanem az egész labdarúgást tekintve – mondta a futballbíró. – A legfontosabb, hogy az egyértelmű és nyilvánvaló tévedéseket kizárja, ebben segíti a munkánkat, illetve nemcsak bennünket, bírókat, hanem a labdarúgókat is védi. Tudom, hogy a szisztéma új, idő kell, hogy mindannyian megszokjuk, de ahogy egyre nagyobb rutinnal használják majd ezt az eszközt, egyre jobban megismerik a csapatok és a szurkolók is a működését, úgy csökken majd a kritika a VAR-ral szemben. A fiataloknak is azt tanácsolom, nézzenek minél több mérkőzést, adaptálni kell a rendszert, úgy megérthetjük, mi miért történik, hogyan lehet a gyakorlatban a legjobban használni.”

Az esztendő legfontosabb futballeseménye – a BL tavaszi mérkőzései mellett – a 2020-as Európa-bajnokság: alighanem ez motiválja a játékvezetőket is.

„Ez nem is kérdés – helyeselt a török sportember. – Nekünk is megvannak a céljaink, két éve a nyári Eb van a fókuszban. Lépésről lépésre haladunk, ezért edzünk, erre készülünk, a nemzetközi mérkőzéseken mutatott kiegyensúlyozott teljesítménnyel lehet a keretbe kerülni – ez a célunk. Különleges torna lesz, hiszen sok ország ad otthont a rendezvénynek. Hatalmas megtiszteltetés lenne harmadszor is mérkőzést vezetni Európa-bajnokságon.”

S ha már a helyszínek…

Az előző Európa-bajnokság döntőjének visszavágóját, a Portugália–Franciaország találkozót Budapesten rendezik. Ki tudja, akár Cüneyt Cakir is lehet a játékvezető…

„Büszke lennék rá – mondta erre. – Hallottam, hogy Budapest gyönyörű stadionnal gazdagodott, nagyon szívesen megnézném.”

Megszólal Kassai Viktor a kinevezésével kapcsolatban.

– Néhány nappal ezelőtt még cáfolta, de végül csak igaznak bizonyult a sajtóhír, és elfogadta az orosz szövetség felkérését. Mi történt az elmúlt néhány nap leforgása alatt?
– Arról a Nemzeti Sportnak is beszéltem, régóta terveztem, hogy a pályafutásom befejezése után sportvezetőként próbálom kamatoztatni a tapasztalataimat. Több tényező miatt is egyre jobban érlelődött bennem a gondolat, hogy abbahagyom az aktív játékvezetést, de az orosz felkérés felgyorsította a folyamatot. Mondhatom, álmomban nem hittem volna, hogy sportvezetőként azonnal ilyen komoly feladatot kaphatok, hiszen egy igencsak tekintélyes ország futballszövetsége gondolt rám.

– Mégis, miért éppen önt választották az oroszok, és mit várnak öntől?
– A karrieremen kívül számíthatott az is, hogy az UEFA MIP-képzésében veszek részt: az elitsportvezetőket oktatja itt az európai szövetség. A kihívás nem egyszerű, Oroszországban az a cél, hogy minél több játékvezető kerüljön a kontinens legjobbjai közé, a szakmai tapasztalatomat átadjam az ország játékvezetői garnitúrájának, és a fiatalok is inspirációt kapjanak.

– Sportvezetőként nincs még rutinja: hogyan érzi magát most? 
– Érzem a felelősséget. Noha nehéz volt kimondani, hogy vége a játékvezetésnek, és mégis, könnyebb lezárni a pályafutásom így, hogy azonnal ilyen komoly felkérést kaptam olyan területen, amelyen elképzeltem a bíráskodás utáni életemet. Óriási lehetőség ez számomra, a magyar játékvezetést, a magyar labdarúgást is képviselem külföldön, az orosz játékvezetőket a szakmai irányításomra bízták, ez pedig hatalmas felelősséggel jár. Olyan, mintha egy magyar edzőt valamelyik komoly külföldi válogatott mellé hívták volna kapitánynak.

– Mi a pontos beosztása?
– A játékvezetők szakmai vezetője lettem, azaz nem a játékvezetői bizottságot, hanem a szakmai területet felügyelem, az első három osztály valamennyi játékvezetőjének a munkáját kell megszervezni, irányítani. Ebben számítok kollégámra, Ring Györgyre, aki a pályán is mindig a segítségemre volt, most pedig, a helyettesemként egyebek mellett az asszisztensek képzése is az ő szakterülete lesz. Hamarosan edzőtábor következik, testközelből megismerhetem az legjobb játékvezetőket, s elkezdjük a közös munkát. Jövő héten Szocsiban lesz VAR-képzés, azon is ott leszünk, úgyhogy rengeteg feladat vár ránk és a játékvezetőkre a bajnokság tavaszi folytatásáig.

forrás: nso.hu

A helyesnek bizonyultak információnk: Kassai Viktor lett a játékvezetők szakmai főnöke az Orosz Labdarúgó Szövetségben.

Az orosz állami TASZSZ hírügynökség az orosz szövetség sajtóosztályának közlésére hivatkozva csütörtök délután jelentette, hogy Kassai Viktor lett a korábban távozó Alekszandr Jegorov utódja az orosz játékvezetők szakmai főnökeként. Kassai régi harcostársa, asszisztense, a játékvezetéssel a közelmúltban ugyancsak felhagyó Ring György az ellenőri testületben kapott szerepet.

Az orosz sportlap, a Szport-Ekszpressz információja alapján Magyarországon elsőként a Nemzeti Sport számolt be Kassai várható kinevezéséről december végén, ám a bíráskodástól visszavonuló magyar játékvezető lapunknak kategorikusan cáfolta a hírt, sőt az orosz lap kérdésére azt is, hogy megkeresték az ajánlattal.

Kassai kinevezéséről csütörtök délután folyamán az orosz szövetség hivatalos honlapja is beszámolt, sőt szakmai életrajza rövid ismertetése után meg is szólaltatta a magyar sportembert:

„Szeretném megköszönni az orosz szövetség vezetőinek, hogy felkértek erre a felelősségteljes posztra – idézik Kassait. – Nemrégiben fejeztem be a bíráskodást, és ez a megbízatás rendkívül érdekes kihívásnak ígérkezik. Biztos vagyok abban, hogy közös munkánk eredményeképpen sikerül új alapokra helyeznünk az oroszországi bíráskodást. Februárban, az edzőtáborozás során találkozom az orosz játékvezetőkkel, és megkezdjük új stratégiánk kialakítását.”

„Kassai Viktor a világ egyik legismertebb és legtekintélyesebb játékvezetője. Biztos vagyok benne, hogy képes lesz átadni játékvezetőinknek a legújabb felkészülési módszereket, megismerteti őket a legfrissebb nemzetközi trendekkel” – kommentálta a kinevezést Alekszandr Gyjukov, az orosz szövetség elnöke.

„Kassai Viktor szerteágazó nemzetközi tapasztalatokkal bír, és nagy kedvet érez ahhoz, hogy a lehető legmodernebb játékvezetői közösséget építse fel Oroszországban. A feladatra profi és független szakembert találtunk, akinek számára ambiciózus kihívás a változások sikeres levezénylése” – tette hozzá Asot Hacsaturjan, az orosz szövetség játékvezetői bizottságának elnöke.

Hacsaturjan fel is sorolta, mi minden tartozik majd Karsai hatáskörébe: az orosz játékvezetők menedzselése; a szabályok egységes értelmezésének és alkalmazásának megvalósítása; a játékvezetés színvonal-emelkedésének előmozdítása; részvétel a bíróküldés folyamatában; a játékvezető-képzés egységes rendszerének megalkotása, kezdve a regionális központokkal.

Játékvezetés: „Kassai biztosan ott van az első háromban, aki közül választanak” .

Az oroszok szerint aligha véletlen egybeesés, hogy a magyar bíró váratlanul felhagyott a dirigálással, miközben a helyi labdarúgó szövetségben főnököt keresnek a játékvezetők élére - írja az nso.hu

A 44 esztendős exjátékvezető váratlanul jelentette be visszavonulását, nem sokkal az új esztendő beköszönte előtt adta hírül, nincs tovább, nem vezet több mérkőzést a nemzetközi és a hazai porondon. Kassai Viktor személyében kétségkívül az egyik legnevesebb jelenkori magyar bíró tette le a sípot, és jellemző, visszavonulását követően azonnal szárnyra kelt a hír, hogy az orosz játékvezetők főnöke lesz. Az eset nem lenne egyedülálló, más országban is előfordult, hogy korábbi külföldi játékvezetőt bíztak meg a feladattal, elég, ha az olasz Pierluigi Collinát említjük, aki Ukrajnában hasznosítja tapasztalatát. Az oroszországi megkeresést azonban Kassai Viktor kategorikusan cáfolta a Nemzeti Sportnak, ettől még helyi újságírók úgy tudják, ő a poszt első számú várományosa.

„Belső körökből tudom, hogy miután az Orosz Labdarúgó-szövetségben tudomást szereztek róla, hogy Kassai Viktor tervbe vette, befejezi a profi karrierjét, azonnal felvetődött a neve az itteni játékvezetők lehetséges főnökeként – mondta szerdán a Nemzeti Sport megkeresésére Alekszandr Bobrov, a Szport-Ekszpressz újságírója, aki elsőként írt a magyar játékvezető lehetőségéről. – Szinte biztos, hogy külföldi játékvezető veszi át az itteni irányítást, a magyar bíró biztosan ott van az első háromban, aki közül választanak. A döntés azonban nem születik meg egyik napról a másikra, Oroszországban január kilencedikéig ünnep van, senki sem dolgozik, mindenhol megállt az élet. Az Orosz Labdarúgó-szövetségben sem találni senkit. Egyébként pedig aligha a véletlen műve, hogy Kassai Viktor váratlanul döntött a visszavonulás mellett, minden bizonnyal megvolt rá az oka.”

No igen, 44 évesen aligha mondható nyugdíjas játékvezetőnek, egy jó idénye még mindenképpen lehetett volna a nemzetközi és a magyar mezőnyben is. Ő azonban úgy döntött, befejezi – elhatározása valószínűleg tényleg nem ok nélküli. Ha nem lenne perspektívája, ne tudná, merre szeretne továbbindulni, miképp képzeli el az életét, aligha zárta volna be ilyen hirtelen maga mögött az ajtót.

„Új kihívások elé nézek. Húsz évet töltöttem a magyar élvonalban, a nemzetközi mérkőzéseken pedig lényegében minden sikerült, amit célul tűztem ki. Három évtized hosszú idő. Úgy döntöttem, kezdődjön egy új korszaka az életemnek. Nem szeretnék eltávolodni a labdarúgástól, a sportvezetésben képeztem magam az elmúlt időszakban, és bízom benne, hogy sikeres lehetek ezen a területen is” – nyilatkozta Kassai Viktor a döntése után.

A rutinos játékvezető ennél többet az új esztendő első napján sem kívánt mondani, ami érthető. Ha valóban nem keresték az oroszoktól, miért dobálózna a szavakkal, ha pedig keresték, de megállapodás még nem született, az illem úgy kívánja, csak a szerződés aláírását követően beszéljen a (közel)jövőjéről.

Az oroszországi ünnepeket követően – január 9. után – felgyorsulhatnak az események. 

Külföldi lapinformáció szerint a vasárnap hivatalosan is visszavonuló Kassai az orosz játékvezetők első számú embere lehet.

Orosz sajtóhír szerint máris megvan, hol folytathatja karrierjét Kassai, a sport-express.ru ugyanis úgy tudja,

HOGY A KORÁBBI BÍRÓ AZ OROSZ JÁTÉKVEZETŐI BIZOTTSÁG VEZETŐJE LEHET.

A lap kiemeli, hogy korábban is egy külföldi szakembert neveztek ki erre a pozícióra az olasz Roberto Rosetti személyében, így nem lenne meglepetés, ha újra egy másik országból érkezne a vezető. A sport-express továbbá meg is kereste Kassait ezzel a kérdéssel, aki azonban leszögezte, hogy egyelőre nem történt megkeresés – a lap kiemeli, általában ez a válasz, amikor még nincs hivatalos bejelentés.

A portál Kassain kívül további ex-bírókat is felsorol a játékvezetők lehetséges vezetőjeként, így Pierluigi Collina, Howard Webb, Mark Clattenburg és Milorad Mazic is szóba kerül.