Az NB. I. tavaszi nyitó mérkőzést, a PMFC-MTK találkozót Solymosi Péter vezeti, míg top játékvezetők közül Vad István a Kecskemét-DVSC, Bognár Tamás az Újpest-Paks, Fábián Mihály a Kaposvár-Győr, Andó-Szabó Sándor pedig a Honvéd-Videoton mérkőzést vezeti. A részletes küldések már a szövetség weboldalán elérhetőek.

Jelzés értékű lehet az MLSZ közleménye Puhl Sándorral aggályos televíziós szereplése miatt. Novemberben Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke aggályosnak tartotta, hogy Puhl Sándor a Játékvezetői Bizottság alelnökeként a televízióban bírálja a játékvezetőket.

A botrányos bíráskodás miatt vitát generáló Pápa-Videoton mérkőzést követő "Harmadik félidő" című gólösszefoglaló műsorban elhangzott Puhl Sándor kifakadásról pedig azt mondta, aggályosnak tartja, hogy a Játékvezetői Bizottság alelnöke a Sport Televízióban mondja el hétről-hétre a véleményét a játékvezetők ténykedéséről. Ezért a soron következő elnökségi ülésen mindenképpen téma lesz az MLSZ tisztségviselők szakkommentátori munkájának átbeszélése, felülvizsgálata.

- Olyat nem lehet csinálni, hogy valaki az MLSZ-ben tisztségviselői szerepet is ellát, és mellette a médiában üzen, hogy a másodosztályba küldi azokat, akik nem jól teljesítenek. Az más lenne, ha a televízióban úgy mondaná el a véleményét, hogy előtte a bizottság egy részével konzultál, és megvitatják az elsőre nehezen megítélhető szituációkat - nyilatkozott Csányi Sándor.

Sokkal inkább azt tartom aggályosnak, hogy Puhl Sándor a játékvezetői bizottság alelnökeként tévéadásban, tehát a széles nyilvánosság előtt hétről hétre pellengérre állítja a kollégáit. Normális esetben a játékvezetői bizottság vezetőinek az értékelése belső ügy. De még ennél is nagyobb gond, hogy Puhl Sándor egy szituációt az egyik héten így, a másik héten pedig úgy ítél meg. A bírók nem tudják, mihez tartsák magukat, és teljesen összezavarodnak. Elárulom, Puhl Sándor televíziós szerepléséről nem egyedül gondolkodom ekképpen" - nyilatkozta Szima Gábor

Talán most is Berzi Sándor MLSZ alelnök, elnökségi tag, nemzetközi igazgató, MLSZ JB. elnök állhat a háttérben mint az elmúlt időszak néhány érdekes döntése mögött?

A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke megvizsgálta Puhl Sándor televíziós szerepvállalását az őt ért kritikák kapcsán.

A szakember esetében, aki korábban világbajnoki- (1994) és Bajnokok Ligája-döntőt (1997) is vezetett kiemelkedően sikeres pályafutása során, és akit négyszer választottak meg a világ legjobb játékvezetőjének érthető, és indokolt, ha szaktudását nem csak a labdarúgó-szövetség fórumain, hanem a nagy nyilvánosság előtt, a tévé képernyőin is kamatoztatja. Szabályelemzései, meglátásai és kritikái is a labdarúgás pontosabb megértését, és ez által a hazai futball egészének érdekeit szolgálják.

Puhl Sándor évek óta vesz részt szakértőként a Magyar Labdarúgó Szövetség egyik televíziós partnerének, a Sport Televíziónak népszerű műsoraiban. Ezzel nem összeférhetetlen, hogy az MLSZ társadalmi bizottságának, a Játékvezetői Bizottságnak alelnöki posztját is betölti. Amíg munkáját a fönt említett szellemben végzi, és a két tevékenységnek nincs negatív hatása egymásra, addig a szövetség vezetése nem gördít akadályt televíziós tevékenysége elé, sőt, támogatja azt.

Az országos játékvezetői és asszisztensi keret tagjai kellőképpen ráhangolódtak a tavaszi szezonra. Az elit játékvezetői és asszisztensi keret tagjai januárban töltöttek el egy hasznos hetet Antalyában, az NB II-es kerethez tartozók pedig az MLSZ bázisán, Telkiben vettek részt kétnapos kurzuson. Puhl Sándor és Hanacsek Attila MLSZ JB-alelnökök tájékoztatóját követően a játékvezetők elméleti teszten adtak számot felkészültségükről. Miután egyénenként értékelték az őszi teljesítményüket, következtek a szakmai előadások.

Puhl Sándor a játékosok testi épségének védelméről, Hanacsek Attila a büntetőterület felügyeletéről és a szabadrúgások menedzseléséről, szólt, majd dr. Hegyi Péter koordinálásával angol nyelvi felmérő szerepelt a programban.

A második napon Juhos Attila a szimulálásról alkotott véleményét osztotta meg a hallgatósággal, Tóth Vencel a nyilvánvaló gólhelyzetek témakörét járta körül, Székely Ferenc a játékvezetők és az asszisztensek együttműködéséről, a büntetőterület közös felügyeletéről osztotta meg gondolatait, Arany Tamás a kezezések helyes elbírálására hívta fel a hallgatóság figyelmét, Sáfár Sándor pedig a fizikai felkészülés rövid és hosszútávú adaptációiról beszélt, illetőleg táplálkozási tanácsokkal szolgált.

Akik nem voltak jelen a Magyar Labdarúgó Játékvezetők bálján, azok számára ezen a rendezvényen adták át az elismeréseket, a tárgyjutalmakat. A törökországi és a telki tábor tapasztalatai alapján elmondható, hogy az országos játékvezetői és asszisztensi keret tagjai sikeresen felkészültek a tavaszi szezonra.

A Csongrád Megyei Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottsága 1995-ben alapította meg a Kasza Ferenc Kupát, amely során a megyei játékvezetők évente egy közös kispályás labdarúgó bajnokságban vesznek részt. Így volt ez idén is, ahol Makón rendezték meg 18. alkalommal ezt a rendezvényt.

A tornán résztvevő csapatok komolyan vették a mérkőzéseket, ugyanakkor vigyáztak is egymásra, hogy sérülés ne forduljon elő. A favoritként érkező szentesi csoport csapata kissé nehézkesen vette az erre a tornára összeálló makói és szegedi játékvezetők (képen szereplő) közös csapata elleni mérkőzést, így majdnem meglepetés született a találkozón. A hódmezővásárhelyi csoport csapata egyenletes teljesítményt nyújtva csak a szentesi játékvezetőktől kapott ki. A jó erőkből álló szegedi csapatnak ezúttal nem jött ki a lépés, így csak a dobogó 3. helyére tudtak felkapaszkodni, míg a közönségsikert arató vegyes csapat végzett a 4. helyen.

Eredmények:

Szeged-Hódmezővásárhely 0:1

Szentes-Szeged-Makó vegyes 1:0

Hódmezővásárhely-Szentes 1:4

Szeged-Szeged-Makó vegyes 2:0

Szeged-Szentes 0:3

Hódmezővásárhely-Szeged-Makó vegyes 6:3

Helyezések:

1. Szentesi csoport (Kócsó Tibor, Szeles Ádám, Bartucz Tamás, Bozóki Rajmund, Tihanyi Gábor, Abonyi Bence, Deák Gábor, Dobai János, Mihály André, Bába Dávid)

2. Hódmezővásárhelyi csoport (Bán Imre, Hideg Bence, Boros Máté, Barna Zoltán, Barta Norbert, Takács János, Gáleg Ferenc, Gáleg Norbert, Kovács Attila) Csapatvezető: Mihály Jenő, Kérdő Bálint

3. Szegedi csoport (Garamvölgyi Gergő, Soós István, Szűcs Dénes, Bánáthy János, Csamangó Tamás, Hegyesi Gábor, Borbás Bottyán) Csapatvezető: Fülöp I. Zoltán

4. Szeged-Makó vegyes csapat (Fejes István, Kasza László, Farkas Katalin, Stetakovic Mario, Gargya Balázs, Somodi Gábor, Bujdosó Attila, Cseh Géza, Savanya István, Madácsi Soma, Gergely József)

A torna végén serfőző Zsolt JB elnök adta át a szentesi csoportnak a kupát, amelyet - mivel egymást követően - 3. alkalommal nyertek meg, így véglegesen a szentesi csoport birtokába került.

A mérkőzéseket Madácsi János, Szekeres Károly és Sipos Ferenc sporttársak vezették közmegelégedettségre.

Kedden délelőtt a Nyíregyházi Városi Stadionban gyülekeztek a sportvezetők a Nyírsuli szervezésében tartott újraélesztési oktatásra - játékvezetők részvételével.

Tóvizi Tamás mentőtiszt lépésenként magyarázta el, és életszerű helyzetekre szabva mutatta meg mit hogyan tanácsos tenni, egymunkabaleset, egy sportbaleset után, de az sem kizárt, hogy egy edzőmeccs nézői között esik össze valaki, és neki kell a mentők érkezéséig szakszerű ellátást adni.

Az oktatás után Szatke Zoltán elmondta: korábban is több esetben vettem már részt ilyen oktatásban, és volt, amit a mostani gyakorlat segített pontosítani, ráadásul a tudomány is fejlődik, mindig egy korszerűbb tudást kapunk. Ez megnyugtató, és reméljük nem lesz rá szükség, hogy a gyakorlatban kelljen alkalmazni, de ha mégis, akkor legalább a most szerzett tudás ad egy kis önbizalmat arra, hogy merjünk beavatkozni.

Az eszméletlen személyt megrázzuk, megkérdezzük a nevét, ha magához tér, kérdésekkel tisztázzuk, mennyire tud magáról. Hívjunkmentőt, az ájultat stabil oldalfekvésben rögzítjük, és mellette maradunk.

Ha nincs válasz, akkor hajtjuk a fejét, és 10-12 másodpercig figyeljük a légzést. Ha nem mozog a mellkas, akkor hátra billentett fej mellett, szilárd kemény talajra fektetve egyenes karral, vállból támasztva, a mellkas közepét nyomjuk le legalább 4-5 cm mélységig, egymást után 32-szer. A ritmus ne legyen túl gyors. Ezután vagy az állat zárjuk fel, és az orrba fújunk levegőt, vagy az orrot fogjuk be, és a szájba fújunk levegőt kétszer, hosszan, hogy a mellkas megemelkedjen. Ezt lehetőleg addig ismételjük, amíg köhögéssel, nem jelzi a test, hogy magához tért a sérült, vagy megérkeznek a mentők és átveszik a feladatot. Természetesen itt is mentőt hívunk, vagy valakivel hívatunk az esethez, pontosan elmondva, hova kell jönniük, hány sérültről van szó.

Sok helyen van fél automata defibrillátor. Ez a nagyon ügyes szerkezet segít az újraélesztésben. Kibontva a berendezést, kivesszük atappancsokat, egyiket a jobb mellkasra helyezzük, a másikat bal oldalt a mellkasra. Csatlakoztatjuk a vezetékeket a géphez, és bekapcsolás után a szerkezet analizálja a test jeleit. Ha utasítást ad  - magyar nyelven szól hozzánk - akkor megnyomjuk a sokkoló gombot, vagy hátrébb állunk, mert a gép önmaga ad sokkot.

Ami fontos, a gép, a szív határozatlan fibrilláló összehúzódásait egy nagy lökéssel indítja el, ám ha nincs a szívben elektromos aktivitás, akkor nincs mihez indító impulzust adni. Ekkor a gép utasít a további mellkas kompresszióra. Amennyiben pacemakere van az ájult személynek, akkor is van elektromos impulzus, amikor a szív már nem biztos, hogy reagál. Ezért is fontos, hogy az újraélesztésen dolgozót ne zavarja senki bekiabálással, filmekből látott téves tanácsokkal.

Sokan még mindig nem értik, hogy szervezi át az MLSZ a nyártól a bajnokságokat. A bajnokság átszervezésével azonban bővülhet az országos kerettagok létszáma is. Hány játékvezető kell egy adott hétvégén?

A 2013/2014-es bajnokság 1.fordulójához szükséges játékvezetők száma:

A fenti összefoglaló táblázatból látszik, hogy egy hétvégén (péntek-vasárnap) 144 játékvezetőt, asszisztenst, alapvonali játékvezetőt valamint tartalék játékvezetőt kell küldeni az MLSZ-nek.

Jelenlegi keretszámok:

NB. I-es jv: 18 fő

NB. II-es jv: 19 fő

NB-s assz: 44 fő

Női játékvezető: 5 fő

Női asszisztens: 6 fő

Optimális keretszámok 10%-os leiratkozási és sérülési arány figyelembevételével:

NB. I-es jv: 18 fő

NB. II-es jv: 25 fő

NB-s assz: 60 fő

Női játékvezető: 5 fő

Női asszisztens: 6 fő

Megyei NB. III-as játékvezető: 22 fő

Megyei NB. III-as asszisztens: 40 fő

Az optimális küldési elosztást 5 fiktív fordulóval elemeztük úgy, hogy az adott játékvezető az 5 fordulóban egyszer sem találkozott ugyanazzal a csapattal és a mérkőzésterhelésük egyenletes volt.

A fenteik alapján látszik, hogy az MLSZ JB-nek az NB. II-es és asszisztensi keretet kell bővíteni valamint nem szükséges minden megyéből annyi játékvezető amennyit felterjesztettek.

A számolásnál figyelembe vettük, hogy alapvonali játékvezetőként kizárólag asszisztensek, míg NB. I-es tartalékként kizárólag játékvezetők voltak küldve.

Sokan még mindig nem értik, hogy szervezi át az MLSZ a nyártól a bajnokságokat. A bajnokság átszervezésével azonban bővülhet az országos kerettagok létszáma is. Hogyan módosul a bajnokság?

AZ ÁTSZERVEZÉSEK TÖRTÉNETE - EDDIG 25-SZÖR MÓDOSULT AZ NB II

A magyar labdarúgás második vonalával (hívjuk azt NB II-nek, NB I B-nek, avagy akár NB I-nek, hisz ilyen is volt) kapcsolatban egy dolog változatlan: az átszervezési láz. Az élvonalbeli változtatásokkal együtt (vagy azoktól függetlenül) volt már sokfajta lebonyolítás: a leggyakoribb a regionális alapon szervezett kétcsoportos és az egycsoportos, de volt már a másodosztályban három és négy regionális csoport is a második világháború óta.

A világégés alatti és utáni erősen regionális felosztás ? legkevesebb négy csoport ? természetesen az utazási, háborús és anyagi nehézségekkel egyaránt magyarázható, a szövetség igyekezett minimalizálni a csapatok terheit. A professzionális korszakban 12?14 csapatos, egycsoportos volt a másodosztály. Ami azt illeti, valószínűleg ebben az időszakban felelt meg leginkább az első és a második liga beosztása a magyar futball ?eltartó képességének?: 12 vagy 14 csapatos profi élvonal mellett általában 14 csapatos profi másodosztály. A profi éra előtt szervezetileg nehezen leírható a második liga, már ha beszélhetünk ilyenről: 1926-ig ugyebár a budapesti csapatok versenyeztek az élvonalban, alatta pedig sok-sok regionális osztályban küzdöttek a gárdák.

Érdekes, hogy a II. világháború előtti profi korszak beosztását (legfeljebb 28 csapat az első- és másodosztályban) azóta sem hozták vissza: az 1945 után felduzzadt mezőny szinte mindig igen magasan (36 csapat vagy több) tartotta az első két liga összlétszámát.

Ha megnézzük a hasonló területű - 100 ezer négyzetkilométer alatti és 75 ezer négyzetkilométer feletti - országok első és másodosztályú bajnokságait, a következő számokat kapjuk.

Magyarországon jelenleg 48 első és második ligás csapat van (16, 16+16), ez változik meg a nyári átszervezéssel. Portugáliában 38 (16 és 22 az első és a második vonal létszáma) csapat verseng, Szerbiában 34 (16, 18), Ausztriában 20 (10, 10 ? a létszámot 2010-ben csökkentették tizenkettőről a másodosztályban, és ekkor rakták ki az élvonalbeli klubok második csapatait is a második ligából), Csehországban pedig 32 (16, 16).

Mutatja az NB II jelenleg túlfújt létszámát, hogy az összes európai második vonalbeli bajnokság közül Magyarországé a legnagyobb létszámú ? az elvileg szintén kétszer tizenhatos román másodosztály a visszalépések miatt alaposan ?megritkult?, nem csoda, hogy a helyi szövetség a 2013?14-es szezont kétszer tizennégy, a 2014?15-ös idényt pedig kétszer tizenkét csapatra írta ki.

Végezetül egy sokatmondó adat: Oroszország messze a legnagyobb területű, és igen nagy futballhagyományú országaként meglehetősen jól elvan a maga általában harmincnégy csapatos (16 csapatos első, 18-as másodosztály) szervezeti felosztásával?

ÁTSZERVEZÉSEK A MÁSODOSZTÁLYBAN, 1946?2013
2013 nyarától: egycsoportos, 16 csapatos másodosztály
2005 nyara?2013 nyara (2008?2009-től NB I-es csapatok második csapatai is a mezőnyben): két tizenhat csapatos csoport.
2004?2005: egycsoportos, 14 csapatos NB I B
2003?2004: egycsoportos, 20 csapatos NB I B
2002?2003: egycsoportos, 20 csapatos NB I B
2001?2002: kétcsoportos, 12-12 csapatos NB I B, alapszakasz, majd alsó- és felsőházi rájátszás
2000?2001: átmeneti szezon az NB I-hez hasonlóan az NB I B-ben is: négycsoportos kvalifikációs bajnokság után két, egyaránt tizenkét csapatos csoport a másodosztályban.
1997?2000: egycsoportos, húszcsapatos NB I B (majd NB I ? ekkor a PNB az első osztály)
1988?1997: kétcsoportos, 16-16 csapatos NB II
1982?1987: egycsoportos, 20 csapatos NB II
1981?1982: háromcsoportos (Keleti, Közép, Nyugati) 16?16?16 csapatos NB II
1978?1981: háromcsoportos (Keleti, Közép, Nyugati), 20?20?20 csapatos NB II (alatta már megyei bajnokságok)
1974?1978: egycsoportos, 20 csapatos NB II
1970?1973: egycsoportos, 18 csapatos NB I B
1970 tavasz: átmeneti szezon, kétcsoportos, 9-9 csapatos félidény
1967?1969: egycsoportos, 18 csapatos NB I B
1963?1966: egycsoportos, 16 csapatos NB I B
1958?1963: kétcsoportos, 16-16 csapatos NB II
1957?1958: háromcsoportos (Déli, Keleti, Nyugati), 19-19-19 csapatos NB II
1957 tavasz: átmeneti szezon, a megyei bajnokok tornája keretében négy hatos csoportban játszanak
1955?1956: kétcsoportos, 16-16 csapatos NB II
1953?1954: négycsoportos (Déli, Keleti, Közép, Nyugat), 16?16?16?16 csapatos NB II
1952: négycsoportos, 18?18?18?18 csapatos NB II
1951: négycsoportos, 14?14?14?14 csapatos NB II
1948?1950 ősz: négycsoportos, 16?16?16?16 csapatos NB II
1946?1948: négycsoportos, 14?14?14?14 csapatos NB II

Bajnoki rendszer 2013/2014-től:

NB. I. - 16 csapatos PROFI

NB. II. - 16 csapatos PROFI

NB. III. - 48 csapatos (3 csoportos)

Következő cikkünkben a szükséges játékvezetői számokról írunk.

Kassai Viktor vezeti a Plzen-Napoli Európa Liga mérkőzést csütörtökön 21:05 perctől. Segítői: asszisztensek: Erős Gábor, Ring György, alapvonali játékvezetők: Bognár Tamás, Fábián Mihály, tartalék játékvezető: Kispál Róbert.

Nem panaszkodhat az MLSZ ex-JB elnöke, Vágner László, hiszen a Milan-Barcelona mérkőzésen lesz ellenőr. Vágner utoljára novemberben működött közre nemzetközi felnőtt mérkőzésen, akkor az Newcastle - Marítimo mérkőzésen volt ellenőr.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság a nyíregyházi Filo Csarnok műfüvén rendezte meg tradicionális tornáját, ahol ezúttal öten indultak el. A 20 csapatos gyulai Sípmesterek Fesztiválján második helyezett gárdára épült a XIII. Szövetség Kupán résztvevő játékvezetői válogatott. Ezúttal mélyről kapaszkodtak fel, hiszen vesztes állásból nyertek az edzők ellen, majd rajt-cél győzelmet arattak.
Próbáltuk megfejteni, hogy mik lehetnek a száz százalékos mérleg, a nagyszerű szereplés titkai:

1. Elemér, azaz Vitkai. (nem csak a rím miatt)
2. Takács Attila, akinél leomlott a gát, és akadálytalanul ontotta a gólokat, gólkirályi címéért folyadék ideiglenes tárolására szolgáló díszes serleg járt.
3. Szlomoniczki István - alkalmi csapatvezetőként volt mersze becserélni magát, kihagyni a kihagyhatatlant, ugyanakkor szépen belakta, végig zakatolta a játékteret.
4. Oláh Gusztáv - noha Szlomoniczki sporttárshoz hasonlóan a 4x24 perc során megfosztotta magát attól a felemelő élménytől, hogy saját góljának örüljön, alázatos játékával sokat tett a sikerért, élvezte annak minden kortyát.
5. Kosztyu János - övé volt az első találat, aztán látványosan behúzta a féket e téren, egyébként viszont fékezhetetlenül sokat gürizett, határtalan lelkesedésével minden ellenfelet kíméletlenül megvámoltatott.
6. dr. Kulcsár Judit - a torna egyetlen női résztvevője, amiért labdát kapott ajándékba az eredményhirdetéskor. Szédületes antréval nyitott: első labdaérintésként nemes egyszerűséggel fejbe lőtték labdával. Aztán magához tért, megrázta magát, és szépségdíjas góllal ragadtatta tapsra a látványra kiéhezett közönséget.
7. Szilágyi Norbert, Benkő Róbert, Pethő Péter - a médiamunkások elleni gólfesztiválból ők is kivették a részüket, hozzájárultak a fesztiváli hangulathoz.
8. Kiss L. és Kiss L. mindketten ott voltak a gyulai tornán, ám más szerepben. Ezúttal a csapatot erősítették lélekben és testben egyaránt. Porc és keresztszalag nélkül is egészséges önbizalommal léptek pályára.
9. L. Tóth Lajos - pályára lépésével lehetőséget biztosított Vitkai Elemérnek a mezőnyjátékához, aki két góllal hálálta meg a nem mindennapi bizalmat.
10. Dr. Jekő József - JB-elnökként biztos támaszt nyújtott a nehéz pillanatokban, szemmel láthatóan élvezte a torna minden felejthetetlen percét, a ?karalábé pálinkát? viszont feledné.
11. Takács János és Karakó Ferenc igazoltan voltak távol (az MLSZ JB telki edzőtáborában töltötték a hétvégét), hiányuk plusz erőt szabadított fel a csapat tagjaiban, akik bearanyozták a XIII. Szövetség Kupát. Noha még másfél hónap telt el az évből, de a januári, gyulai emlékezetes szereplés után itt az újabb dicsőség. Le a kalappal!

Eredmények kronológiai sorrendben:
Igazgatóság-Edzők 1-3
Média-Szpari szurkolók 1-4
Edzők-Játékvezetők 1-2
Média-Igazgatóság 1-1
Szpari szurkolók-Játékvezetők 0-3
Edzők-Média 7-0
Igazgatóság-Játékvezetők 2-4
Szpari szurkolók-Edzők 6-4
Játékvezetők-Média 7-0
Igazgatóság-Szpari szurkolók 3-1

Végeredmény:
1. Játékvezetők 12
2. Szpari szurkolók 6
3. Edzők 6
4. Igazgatóság 4
5. Média 1

Érdekes elnökségi határozatot lehet találni a MLSZ Csongrád megyei Igazgatóságának weboldalán. Ilyet sem lehetett még eddig neten találni:

Az MLSZ Csongrád Megyei Társadalmi Elnöksége 5/2013 (2013-01-30) számú határozata: az MLSZ Csongrád Megyei társadalmi elnöksége és Megyei igazgatója együttesen javasolja a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségének, hogy következő ülésén eddigi munkájának elismerése mellett mentse fel JB bizottsági tagságából Dr. Serfőző Zsoltot, Samu Lászlót és Szekeres Károlyt.

Az MLSZ Csongrád Megyei Társadalmi Elnöksége 6/2013 (2013-01-30) számú határozata: az MLSZ Csongrád Megyei társadalmi elnöksége és Megyei igazgatója együttesen javasolja a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségének, hogy a Csongrád Megyei JB elnökének nevezze ki Dr. Hegyi Pétert és a Játékvezetői Bizottság tagjainak nevezze ki Rischák Károlyt, Kispál Róbertet, Kalmár Lászlót, ifj. Kormányos Gábort és Lovas Lászlót.