No, nem Szabó Magda „Régimódi történet” című regénye elevenedik meg Emődön, mert azt a hatvan feletti mostani JB. vezetőink nem is értenék (kivéve Berzi Sándort) meg bizonyára.

Ki is az a Szabó Magda kérdeznék ugye? Nem olvasnak azok semmilyen irodalmat, se szépet, se csúnyát, sem Vecsésen, sem Pesten, sem Pécsett (régiesen, mivel ez egy régimódi történet), sem Miskolcon!

Az emődi régimódi történet jóval profánabb, bocsánat egyszerűbb ennél.

A történet lényege az, hogy az előző évi miskolci megyei játékvezetői terem labdarúgó tornát követően Miskolcról Füzesabony felé a régi 3-as főúton mentünk, több kocsival hazafelé. Nem Heves megyeik vagyunk, csak ott mentünk fel az autópályára, ne sározzuk be az egri kollégákat sem. Emődre érve az első kocsi közülünk megállt az első kocsmánál, a többi kocsi is követte az elsőt. Ez idáig rendben is van, egy tornát, vagy egy meccset követően a vezér fröccs ivására egy ilyen hely a legalkalmasabb, gondoltuk mi.

A kocsmában négy helyi 60-as 80-as férfi ült, úgy képzeljük ezt el, mint a „Mi kis falunk” című filmben a kocsmai jeleneteket. Mi idegenek fiatalosan, nagy hanggal kértük ki az italainkat és párbeszéd alakult ki a helyiek és közöttünk.

Hová valósiak? Oda ……..... mondtuk (itt nem írom le, hogy hová, mert már Gyöngyike keresné is azonnal, hogy kik voltak ott a tavalyi a miskolci megyék közötti teremtornán onnan).

Mit keresnek errefelé?
- Mondtuk, hogy játékvezetők vagyunk és teremtornán voltunk Miskolcon.

Játékvezetők? Hát a mi falunkból (most már város) is van egy híres bíró, biztosan ismerik azt a Puhl Sanyit.
- Igen, ismerjük, persze…….

Egymásra néztünk, nem biztos, hogy a legjobb helyen álltunk meg – gondoltuk mindannyian akkor. Józsi Bá, mert így hívták a többiek az öreget, nem volt egy szófukar ember, tovább kérdezősködött tőlünk. Mi nem igazán akartunk mondani semmit, mivel jót nem tudtunk, rosszat meg nem illik más falujában (bocs. városában) ilyet tenni – mert nem olyan családokból származunk mi, hanem olyan családból, mint Bendegúz. Józsi Bá előtt nagyfröccs és beszédes kedvében volt az öreg, kérges kezét emelgetve még nyomatékot is adott a történeteknek.

- Tudják, ez a Sanyi gyerek itt nőt fel a Patak utcában, nagyon rossz gyerek volt akkoriban, egyszer ki is esett az iskola ablakából az emeletről, nem tudom mi -lett vele, ezek szerint nem sántult meg, mert a pályán tudott futni, azt láttuk itt a kocsmába is a tv-ben.

- Arról beszélhetnénk, mármit a Sanyi futásáról – szólalt meg a közöttünk lévő legöregebb kolléga, akit le is intettünk, hogy ez nem tartozik most ide.

- Az, hogy a fizikai teszteket a tatai táborokban egyedül, hajnalba csinálta meg mindig a Puhl, mert azokat soha sem tudta volna megfutni mások előtt! No gyerekek ez tartozik csak igazán ide, főleg két pálesz meg két sör után! Hogyan mer ez így követelni tőletek!

- Az apja nagyon rendes ember volt – mondta Józsi Bá -, igyekvő, becsületes, szerették a faluban, tán a dalárdának is tagja volt a pincesoron? Úgy tudom, hogy ez a Sanyi gyerek végül elkerült vagy Miskolcra, vagy Füzesabonyba tanoncnak, úgy a hatvanas évek derekán.

- Tudják, telt-múlt az idő, sokáig nem láttuk itt a faluban (városban), csak a tv-ben, itt a kocsmában is – mutatott a falon lévő tv-re. Jó tíz éve lehetett tán – ugye Lajos - hogy a polgármester meg a tanácstagok úgy döntöttek, hogy legyen a falu (város) díszpolgára ez a Puhl Sanyi, ami rendjén is van, mert nem tudok, nem ismerek én híresebbet tőle, aki Emődről elkerült valaha is.
Volt nagy helye-huja a foci pályán akkor – még tán malacot is sütöttek neki, meg ünnepi testületi ülés is volt, meg minden, ugye Lajos, te is ott voltál!

- Ott persze – mondta Lajos -, én is akartam látni, ünnepelni, meg enni, inni!

- No, ez a Sanyi gyerek – folytatta Józsi Bá - ott nagyon elérzékenyült az ünnepség végén, szépeket mondott a falura (városra), milyen nagy itt a fejlődés, meg ilyeneket. A legvégén felajánlott a falu (város) sportjára, Lajos mennyit is? Tán 1.500.000,- Ft-ot? Mindenki tapsolt és örült, hogy csak rendes gyerek ez a Sanyi fiú, amit kapott Madridban, meg Párizsban abból ad a földijeinek is.

Mondtuk Józsi Bának, hogy hát tényleg rendes gyerek ez a Sanyi fiú, de most már mennünk kell mert még messze van a messze! Milyen messze, ezt Gyöngyike szeretné legjobban tudni.... ugye? Már kifelé mentünk a kocsmából, amikor utánunk szólt Lajos.

- Azért egyet elfelejtettél Józsi Bá elmondani a vendégeknek a történetből, ami így lesz azért majd kerek. Azt, hogy a tanácselnök (polgármester) az ígért pénzt talán öt, vagy hat részletben, csak nagy kin-keservesen, sok-sok telefonálást követően tudta csak beszedni Puhltól, körülbelül két év alatt…. Talán a legvégén már nem is forintban adta azt meg, amivel tartozott még a falunak (városnak) - ezt beszélték akkoriban a focipályán meg itt a kocsmában is!

Bizonyára akkoriban rossz volt a lapjárása Puhlnak a casinókban és erre már nem futotta neki.

Aki ezt nem hiszi - az járjon utána, és hát hol? Hát Emődön!

Hat hétre Telkibe költöznek a játékvezetők.

Az MLSZ Játékvezetői Bizottságának elnöksége arról döntött, hogy a profi játékvezetők hat hétre az MLSZ edzőközpontjába, Telkibe költöznek.

Az MLSZ elővigyázatosságból költöztetheti be a játékvezetőket, nehogy érintkezzenek bárkivel is. 

Több országos kerettagot is megkerestünk a telki programmal kapcsolatban, de az ő részükről sok kérdés merült fel:

• Vajon egyszemélyes szobákban laknak-e a játékvezetők?
• Közösségi tereket mennyire lehet igénybe venni?
• Az utazások során használhatnak-e közös autót?
• A mérkőzés levezetése után ha visszatérnek Telkibe milyen orvosi ellenőrzésen kell részvenni, hiszen a mérkőzés helyszínén vagy útközben összeszedhetnek vírusfertőzést?
• A táborban részt vesznek-e az idős (65 feletti) ellenőrök és a gyenge imunrendszerrel küzdő JB vezetők?
• Mi történik abban az esetben, ha koronavírus gyanús játékvezető lesz Telkiben, hogy fogja megoldani a karantén alatt a mérkőzések levezetését az MLSZ?
• A mérkőzések helyszínén az játékvezetők milyen védelemben részesülnek (kell-e érintkezni technikai személyzettel)?
• A hat hetes Telki tartozkodás alatt milyen napidíj illeti meg a játékvezetőket?

 Arról nincs információnk, hogy az asszisztenseket, alapvonali játékvezetőket, tartalék bírókat vagy éppen az ellenőröket, szuper ellenőröket vagy alapvonali ellenőröket, szövetségi ellenőröket, biztonsági ellenőröket is beköltöztetik-e a Hotelbe.

Az ügyben megkerestük az MLSZ sajtóosztályát több kérdéssel kapcsolatban. Amennyiben válasz érkezik tőlük, úgy frissítjük cikkünket.

 Az MLSZ sajtóosztályának a válasza:

A játékvezetők tájékoztatására rendelkezésre állnak a hivatalos csatornák.  Amennyiben egy játékvezető a megfelelő helyen és módon kíván tájékozódni, úgy természetesen megkapja az őt megillető tájékoztatást. Az állítólagosan a játékvezetőktől származó kérdésekre természetesen megvannak a világos, egyértelmű válaszok, melyekről a játékvezetők hiteles és érdemi tájékoztatást kaptak és kapnak a jövőben is.

Tájékoztatjuk, hogy a járványhelyzetre való tekintettel az MLSZ  az egészségvédelem, edzések tartása, mérkőzések szervezése, valamint az utazások és szállodai tartózkodás vonatkozásában is alapos eljárási rendet dolgozott ki a sportág valamennyi szereplője, így a játékvezetők számára is. A járványügyi vészhelyzetben rendezett mérkőzéssel összefüggő egészségügyi szabályokról minden érintett részletes tájékoztatást kapott – így a játékvezetők is.

A szövetség teljes mértékben betartja a kormányzati és járványügyi szervek által előírtakat, és erre hívja fel a játékvezetőket is. Ebben az időszakban a játékvezetők is az MLSZ Orvosi bizottsága által előírt protokoll szerint járnak el.

Frissítés:

Megerősített hírek szerint a játékvezetői csapat Telki helyett Vecsésre költözött be.

Korábbi csúcstartó Bede Ferenc megszólal az esetleges csereszám változásról.

„Lehet, hogy a vírushelyzetet kihasználva teszik be ezt a szabályváltoztatást, és ha a járvány kifut, akkor el fogják dönteni, hogy végérvényesen itt marad” – mondta a Reggeli Start vírusvideójában Bede Ferenc annak kapcsán, hogy a FIFA a koronavírus-járvány miatt meccsenként ötre növelné a cserélhető játékosok számát. A korábbi játékvezető generációs kérdésnek is tartja az új szabályokhoz való hozzáállást.

„Én azt gondolnám, hogy ennek az érdekes bajnokság befejezésére találnák ki ezt a szabályt, de ezek szerint a döntéshozók nemcsak ebben gondolkoznak” – fejtegette véleményét Bede Ferenc, hogy miért 2021 végéig lenne érvényben az új szabály, amelyről a szabályalkotó testület (IFAB) sürgősségi eljárás keretében fog dönteni.

A Zalaegerszeg vezetőedzője, Márton Gábor „hülyeségnek” nevezte a felvetést egy korábbi Reggeli Start vírusvideóban, Bede Ferenc reagált a korábbi válogatott labdarúgó véleményére is: „Én csak játékvezető voltam, neki vannak tapasztalatai, hiszen amikor egy válogatott edzőmérkőzésen már a tizedik csere volt a végén, az mindenkinek nehezére esett. Gondolom, hogy ebből a gyakorlati tapasztalatból indult ki.”

A DIGI Sporton szakértő korábbi FIFA-bíró generációs kérdést is lát az új szabályok elfogadásában, szerinte „hogyha egy fiatalabb korosztályt megkérdeznénk, ők ezt máshogy látják. Sokkal tágabbak a terek, régen konzervatívabban ragaszkodtak a labdarúgás szabályaihoz - azok már felülíródtak. Annyira megbonyolították a szabályokat, hogy mindenki beleképzelhet mindent, és ezért nehéz.”

Bede Ferenc zárásként elmondta, hogy hiába fokozódik a játék tempója, nem hisz abban, hogy csökkentsék a pályán lévő játékosok számát, és a játéktér növelését sem tartja elképzelhetőnek, de mint mondja: „ez a kijelentés könnyű vállalás részemről, viszont annyira érdekes dolgok is születhetnek, hogy semmin sem szabad csodálkozni.”

A 48 éves sípmester a sportnapilapnak nyilatkozott az aktuális érzéseiről.

Dr. Jekő József, a szabolcs-szatmár-beregi labdarúgó játékvezetők elnöke már 42 van a pályán.

Hogy kezdődött?

A Piros Lap megyei kiadvány egyik 2003. évi számában elárulta: „Már gyermekkoromban jártam keresztapámmal - aki 33 évig bíráskodott Szolnokon – a szolnoki játékvezetők edzésére, ahol egy nagyon baráti társaság volt. Így 1978-ban úgy döntöttem, hogy leteszem a játékvezetői vizsgát. Egy évig működtem a Szolnok megyei LSZ JB-nél, majd Szegedre kerültem egyetemre, ahol Kasza Feri bácsi volt a JB-elnök. Feleségemmel is Szegeden ismerkedtem meg. Az egyetem után költöztünk Tiszavasváriba (ott élünk most is), és azonnal megkerestem Gál Zoli bácsit, és a segítségével sikerült csatlakozni a szabolcsi játékvezetők táborához. 1984-ben vezethettem az első megyei első osztályú mérkőzésemet (Nyírkarász-Tyukod). 1996-ban kerültem az NB III-as keretbe, illetve néhány éven keresztül a kispályás NB I-ben is működhettem. 2000 őszétől egyéves kihagyásra kényszerültem, mert megkaptam egy belga ösztöndíjat, az antwerpeni egyetemen lehettem vendégkutató.

A 25 év alatt rengeteg sztori gyűlt össze. Egyet felidézek. Egy esti, teremben megrendezett kispályás mérkőzésre mentünk Hajdúböszörménybe a kocsimmal, amikor Böszörmény előtt nem sokkal elromlott a világításkapcsoló. Sajnos, nem tudtuk megcsinálni, sőt, az addigi helyzetjelző sem működött már visszafelé. Haza kellett vinni viszont egy kollégát Nyíregyházára, aztán onnan irány Tiszavasvári. Szerencsére volt egy szivargyújtóról működő lámpám, amit bekapcsoltunk, és Szlomoniczki Pista kitartotta az ablakon egészen hazáig. Néha még meg is lóbálta a lámpát, csodálkoztak is a szembe jövők, de végül szerencsésen hazaértünk” – megjelent a Piros Lap időszaki kiadványban.

Dr. Jekő József jelenleg a szabolcs-szatmár-beregi megyei labdarúgó játékvezetői bizottság elnöke, NB III-as ellenőr, főiskolai tanár, vegyész, a Magyar Kémikusok Egyesületének tagja.

Bájos, mosolygós és határozott. Ő Hegyi Eszter, a legmagasabban jegyzett Csongrád megyei női játékvezető.

Azt gondolom, ehhez a – napjainkat érintő rendkívüli – helyzethez mindenki másképpen alkalmazkodik. Mesélj egy kicsit, hogyan éled meg ezeket a napokat, heteket a koronavírus „árnyékában”!

Amikor bejelentették a veszélyhelyzetet, a felsőoktatási intézményeket zárták be először, és köteleztek minket távoktatásra. Az első hét előrehozott tavaszi szünet volt a szegedi egyetemen, így nekünk, hallgatóknak nem sok feladatunk volt, jelenleg online óráink vannak, kapunk feladatokat, beadandókat, így saját magunknak kell beosztani az időnket. Ami fontos, hogy kell egy időrend, hogy ne folyjon el a nap.

Mondhatjuk, hogy ennyire céltudatos vagy az életed minden területén?

Muszáj annak lenni, mert a célokat csak akkor tudod elérni, ha konkrét terved van, vagy legalábbis sokkal könnyebb elérni, ha van egy stratégiád.

A mindennapjaidban, az iskolai dolgaidon kívül, hogy éled meg a jelenlegi helyzetet, a kialakult korlátozásokkal?

Én nem korlátozásként fogom fel, ez egy lehetőség, hogy minél többet tudjak itthon tanulni és a családommal lenni, amint elfogadnám azt, hogy ez egy korlátozás, sokkal nehezebb lenne, mert bezártnak érezném magam. Én eddig minden nap kimentem a szabad levegőre, futottam, edzettem, így jól érzem magam. Nyilván a társasági élet, a napi ritmus hiányzik, de kicsit olyan ez, mintha nyári szünet lenne.

Látom, felhívtad több fórumon is a figyelmet civil megmozdulásokra, mely a vírus terjedésének megelőzésében és az egészség megőrzésében segít. Aktív társadalmi életet élsz?

Igyekszem a lehető legtöbbet kihozni a kínálkozó lehetőségekből, az egyetemnek köszönhetően tagja lettem, és jelenleg is a program szekció vezetője vagyok a Pro Jure – Egyesület a Szegedi Joghallgatókért független diákszervezetnek. Feladatom különböző megmozdulások, programok szervezése, mint például, börtönlátogatás, vagy előadók meghívása olyan jogi témákban – melyek nem feltétlen kerülnek elő az iskolapadban. Emellett több mint egy éve atletizálok, és lassan hat éve játékvezetőként tevékenykedek, mindezek mellett igyekszem az aktuális programokra, problémákra felhívni a környezetem figyelmét és az ezzel kapcsolatos rendezvényeken meg is jelenni.

Már többször előkerült az egyetem és a jog. Hol tartasz jelenleg a jogi tanulmányaidban? Mesélj egy kicsit, milyen az egyetemi élet?

Most tartok a harmadik évben, igyekeztem a tanulmányok mellett egyetemi versenyeken és a Tudományos Diákkör munkáiban részt venni, hogy minél több tudásanyagot elsajátíthassak.

A legelején nehéz volt felvenni a ritmust, kevés konkrét, hatályos joggal foglalkozó tantárgy volt. Mindezek ellenére, nagyon fontos év ez, úgymond alapozó év, segít megérteni a jognak a logikáját, de akkor azért felmerültek bennem kérdések, hogy én biztos ezt szerettem volna-e, de aztán beindult a második év, és rájöttem, hogy a lehető legjobb döntést hoztam.

Igazából én kicsi korom óta tudtam, hogy valami joggal kapcsolatos dolgot szeretnék csinálni, melyet nagymamám már körülbelül öt éves koromban megtapasztalhatott. Történt ugyanis, hogy valami rosszat csináltam, leszidott, erre nekem az volt a reakcióm, hogy ne merje megtenni, mert nekem jogaim vannak. Mindezt minden előzmény nélkül, úgy, hogy a családban nincs jogász, hát kikerekedtek a szemei, de szerencsére aztán jót nevetett rajta.

A család. Úgy tudom sok időt töltesz édesapáddal, mennyire fontos, milyen szerepet tölt be a család az életedben?

A család mindig is fontos részét töltötte be az életemnek. Édesapukám és édesanyukám is rendkívüli példát mutat nekünk, hogyan legyünk jobbak és jobbak, és hogy bizony lehet sok dolgot egyszerre magas szinten művelni. Édesanyukám is amellett, hogy felnevelt ötünket, öt diplomát szerzett, Szegeden tanít történelmet, irodalmat, mellette könyvtáros és tánctanár. Családi hagyomány a néptánc is, hiszen apáék is ezen keresztül ismerkedtek meg, az összes testvéremmel táncoltunk. Korban közel állunk egymáshoz, de tanulmányainkban elég széles a paletta, van közgazdász, gyógypedagógus, kisebbik húgom orvosnak készül, öcsénk pedig még általános iskolás.

Honnan jött az ötlet, hogy játékvezető legyél? Mi volt a motivációd?

Már lassan hat éve vagyok játékvezető. Az egész úgy indult, hogy itthon kezdtem focizni, majd Angliában – mikor kiköltöztünk apa kutatásai miatt – folytattam a focit. Ott a női labdarúgás jóval erősebb volt, már nyolcévesen női csapatban tudtam játszani, ami bizonyára pozitív megerősítés és élmény volt. Miután visszatértünk, akkor is folytattam a labdarúgást, de tizenhat évesen beláttam, hogy a futball karrieremből maximum hobbi lesz. Édesapám ekkor már több, mint húsz éve aktív szereplője volt a futball- és játékvezető-társadalomnak, így az ő tanácsára és az én ambícióimnak köszönhetően, úgy döntöttem, ha már nem tudok focistaként kiteljesedni, befejezem a karrierem; teljesítettem a játékvezető tanfolyamot, sikeres vizsgát tettem, és azóta tevékenykedem és nagyon szeretem!

Ennyi minden: egyetem, egyesület, család, atlétika, játékvezetés, hogyan összeegyeztethető a magánéleteddel?

Az ember arra tud időt szánni, amire akar, kifogásokat mindig tud kreálni, de apától megtanultam, hogy azzal még, hogy megtaláltuk a tökéletes kifogást, nem lettünk előrébb azzal, amit épp csinálunk, vagy csinálnunk kellene. Szóval kifogások helyett, inkább igyekszem mindenre időt szakítani. Nyilván vannak jobb napok és vannak nehezebb napok, de amíg az ember szívesen csinálja, addig nem tűnik megterhelőnek.  A jobb napokért pedig mindig megéri! A magánéletet is be lehet sűríteni, természetesen erre a másik oldalon is kell egy nyitott, elfogadó és türelmes félnek lennie.

Szereted, ha a családod, párod elkísérnek a mérkőzéseidre, ha látnak játékvezetés közben?

Nem is feltétlen a párom, de a családban van két nagyon lelkes támogatóm, édesapám és az idősebb húgom, ők minden fontosabb debütálásomon kint voltak, néha ki szoktak járni más mérkőzéseimre is. Jól esik tudni, hogy ott vannak, és érezni, hogy szeretnek és támogatnak. Annak mindig különösen örülök, ha apa kijön a meccsemre.

Említetted, hogy édesapád játékvezető volt. Az ő tapasztalatával komoly segítségedre lehet, milyen szinten támogatja ez a játékvezetői karriered?

A segítség akkor tud érkezni, ha Te már letettél valamit az asztalra, ez szerintem nagyon sok élethelyzetben jelenik meg, így derül ki a leghamarabb, hogy ott van-e a helyed vagy sem. Apa abban segít, hogy akármi is van, támogat, átlendít nehezebb időszakokon, olykor plusz motivációt ad, de mindenekelőtt rengeteg gyakorlati tanáccsal lát el, ha ő kijön egy meccsemre, abból én rengeteget tudok tanulni. Amennyiben készült felvétel a mérkőzésemről, azt együtt megnézzük és kielemezzük, tanácsokat ad az egész játékvezetésre vonatkozóan, de a mindennapi edzésterveim összeállításától kezdve a megfelelő étrendig, mindenben tud segíteni és számíthatok rá az élet minden területén. Nem köntörfalaz, őszintén, egyenesen megmondja, amit lát, és mindig a legjobbat akarja nekem.

Van bárki más, akinek sokat köszönhetsz az eddigi karriered során?

Én itt nem szeretnék név szerint említeni senkit, mert hosszú lenne a névsor és senkit se szeretnék kifelejteni. Országos szinten is vannak, akik támogatnak engem, a megyében is úgy érzem, megkaptam a szükséges támogatást és bizalmat az előre haladásomhoz.

Fenn tudod hagyni a pályán, a mérkőzésen történteket?

A játékvezetői karrierem elején nagyon nehéz volt, főleg a gyerek meccseken a szülők viselkedésének a kezelése, azt elfogadni, hogy nem tudsz rajta változtatni. Ott tanultam meg ezt kizárni. Ha egy mérkőzésre igazán koncentrálsz, odafigyelsz, akkor a külső dolgokkal nem tudsz foglalkozni, ha a szurkolókat meg is hallod, gyorsan el is kell felejteni, menni kell tovább. Egyszerűen nem szabad hagyni, hogy a külső vélemények befolyásolják a pályán lévő működésedet.

Meghatározó pillanatok, akár pozitív, akár negatív élmények a pályáról?

Ezt az élményt sose fogom elfelejteni, egy felnőtt férfi mérkőzést vezettem, és a mérkőzés végén az egyik játékos felvett a pályáról egy szál virágot, odalépett hozzám, odaadta a virágot és azt mondta: virágot a virágnak! Annyira meglepett, de nagyon jól esett!

Nyilván a legnagyobb elismerés, mikor odajönnek a végén mindkét csapatból a játékosok és megköszönik, hogy jó volt a mérkőzésvezetés, ezek a visszajelzések azért kellenek. Az országos mérkőzések különösen pozitív élmények, jó hangulatúak. Nyilván kapunk negatív megjegyzéseket is, melyeknek olykor alapja is van, de emberek vagyunk, hibázunk, nyilván abból is tanulunk, le kell vonni a következtetéseket, de tovább kell lépni, és legközelebb még jobban figyelni és még jobbnak lenni. Nincs bennem ezért negatív élmény, helyén tudtam kezelni ezeket a tapasztalatokat, történéseket is.

Miben más egy férfi és egy női mérkőzést vezetni? Hogyan tudsz a férfi mezőnyben női játékvezetőként érvényesülni?

Minden mérkőzés más, ez igaz mind a férfi, mind a női mérkőzésekre. Én minden mérkőzésre ugyanúgy készülök. Ami különbség lehet férfi-női mérkőzés között, hogy a női mérkőzések fizikálisan lassabbak, a férfiak általában technikásabbak, jobban kialakult a technikai vagy akár a taktikai tudás. Amit viszont nagyon jó látni, hogy minél magasabb osztályú női meccsre mész, annál jobban közelít a férfi mérkőzések színvonalához.

Női meccsen nem egyedülálló, hogy te, mint nő ott vagy, férfi meccsen nagyon ritka, hogy mint nő, ne egyedül legyél, így a legelején olyan vagy, mint egy kívülálló, de aztán a mérkőzés előrehaladtával ez megváltozik, és minden csak a futballról szól. Nyilván amikor már többször találkozott egy csapat velem, már nincsenek előítéletek, vagy ha vannak, azok már nem a nememből fakadnak.

Mérkőzés előtti rituálé, van valamilyen babonád?

Van rituálém, de ezt nem fogom elmondani, mert akkor elveszítené a varázsát. A legfontosabb, hogy kipihenten és időben érkezzek a mérkőzésre, étkezésre kell odafigyelni – ne egyen nehezet az ember. Mérkőzés előtti napon már azon legyen a fókusz, hogy másnap meccs, de már egész héten úgy kell készülni, mind testileg, mind lelkileg, hogy hétvégén meccs lesz.

Van valamilyen taktikád, terved, amivel készülsz a mérkőzésre?

Minél magasabb szinten vagy, annál fontosabb, hogy legyen egy fix időterved, hogy mit, mikor csinálsz, onnantól kezdve, hogy a pályára érsz. Mikor egyeztetsz az ellenőrrel? A mérkőzés előtti eligazítást mikor tartod meg? A csapatok is igénylik, hogy tudják mikor igazoltatsz, mikor tudnak kimenni melegíteni, mikor indulunk el a játékoskijáróból?

Meg szoktam nézni a csapatok legutóbbi eredményeit, tabellán lévő helyezésüket, ebből ugyan lehet előre következtetni, de nem ez határozza meg a mérkőzést. A játékvezető a taktikáját a mérkőzés hangulatához és jellegéhez kell, hogy felépítse, a mérkőzés menetét kell kézben tartania, ez rugalmasságot, tudatosságot és jó alkalmazkodókészséget igényel.

Ami fontos még, hogy a mérkőzés nem azzal ér véget, hogy lefújtad azt, fontos, hogy átbeszéljük a kollégákkal a mérkőzést, hogy kapjunk egy visszacsatolást, hisz teljesen máshogy éljük meg a történteket belülről, mint kívülről. Én minden meccsen megkérdezem a kollégáimat, hogy mit gondolnak a mérkőzésről.

Ha már szóba került, mi a véleményed a játékvezetői ellenőrzésekről?

Jók az ellenőrök, jót akarnak, próbálják a játékvezető felé közvetíteni azt, amit az adott mérkőzésen nem tudott tökéletesen teljesíteni. Minden ellenőrzésben van igazság, valami tanulságot mindig le tudsz vonni belőle. Nem szabad teljes mértékben elzárkózni egy ellenőrzéstől, mert nyilván az ellenőr ért hozzá, van szakmai múltja és egyben külső szemlélő is. Látja azt kívülről, amit mi belülről teljesen máshogy élünk meg, ahogy a kollégáktól a mérkőzés után, úgy az ellenőröktől is nagyon fontos ez a fajta külső, szakmai visszacsatolás. A jó ellenőrzésből és a rossz ellenőrzésből is le kell vonni a tanulságot, és tovább kell menni, nem szabad rajta fennakadni. Minden mérkőzés egy új lehetőség a bizonyításra.

Egy jótanács, ha valaki mélyponton érzi magát, nem találja a helyét, vegyen elő egy jó ellenőri jelentést és olvassa el, adni fog neki egy kis lendületet, önbizalmat.

Példakép az életedben, esetleg kedvenc játékvezető?

Édesapámat már említettem, természetesen ő. Nők vannak nemzetközi és magyar szinten is példaképek, kedvencek. Stéphanie Frappart, francia játékvezető, aki vezette a 2019-es UEFA Szuperkupa döntőt (Liverpool – Chelsea rendes játékidő 1:1, hosszabbítás után 2:2, büntetőkkel: 5:4 – a szerk.) és bebizonyította, hogy nők is tudnak ilyen magas szintű mérkőzéseket jól levezetni, ami egy óriási lépés a női játékvezetésnek. Bibiana Steinhaus Németországban a Bundesligában vezet mérkőzéseket, ő volt az első nő, aki a német élvonalban mérkőzést vezetett (2017. szeptember 10. Hertha BSC – SV Werder Bremen 1:1 – a szerk.), ő is az egyik úttörője a nemzetközi női játékvezetésnek.

Hazánkból is említhetnék néhány példaképet, a 2019-es franciaországi női labdarugó-világbajnokságon működő Kulcsár Katalint és Török Katicát, akik nemzetközi szinten is megállják a helyüket. 

Mit tanácsolsz az újonc kollégáknak, mit mondanál nekik útravalóul?

Soha ne adják fel, találják meg a játékvezetés szépségeit, legyenek kitartóak, és merjenek kérdezni, mert a válaszokból sokat tanulhatnak. Egy, kettő vagy több rossz meccs nem jelenti azt, hogy nem lehet valakiből jó játékvezető, az azt jelenti, hogy lehet még mit tanulni. A legjobbaknak is vannak gyengébb mérkőzései, rosszabb napjai. Mindannyian emberek vagyunk!

A lányoknak, nőknek pedig üzenem, hogy ne féljenek kipróbálni magukat, van helye a női játékvezetésnek!

Köszönöm szépen az időt, az energiát, amit ennek az interjúnak szenteltél! További nagyon sok sikert kívánok a játékvezetői karrieredben és az életed minden területén!

A Bundesligában az újrakezdést követően új szabályok vonatkoznak majd a játékvezetőkre.

A mostani szezon hátralévő részében saját tartományukban is tevékenykedhetnek az utazás minimalizálása érdekében.

Tilos lesz igénybe venniük szállást, a mérkőzés napján autóval kell menniük otthonukból a meccs helyszínére, előző nap pedig alapos kivizsgáláson esnek át.

Minden bíró önkéntes alapon fog dolgozni, vagyis nem kényszeríthetőek arra, hogy mérkőzést vezessenek, de az éves alapfizetését mindenki hiánytalanul megkapja.

Játékvezető-ellenőr egyik stadionban sem lesz, ezt a feladatot a televíziós közvetítés segítségével látják el.

(MTI)

Nagy Miklós, a Vízművek örökös elnöke Franz Beckenbauernek is vezetett nemzetközi kupameccset.

„December hatodikán születtem, 1938-ban. Apám rafinált volt, mert születésnapot, névnapot és a Mikulást is elintézett egy ajándékkal. Gyerekként Újpesten futballoztam, a csapattársaim, Bendes Tibi, Pataki László és még jó néhányan az NB I-ig vitték. Miután nagyon sovány gyerek voltam, az edzőm, Balogh Sanyi bácsi 1955-ben kölcsönadott a Vízműveknek, hogy ott erősödjek. A Vízművek a BLASZ I-ben játszott, ami a mai harmadosztálynak felelt meg. Csak egy fél évet töltöttem a Vízművektől távol, amikor bevonultam. 1958 őszén lejártam edzésre a Honvéd kettőhöz, Machos Feri és Faragó Lajos is ott játszott, mert valamiért büntetésben voltak. Sajnos nem maradtam Pesten, mert be kellett vonulnom Ercsire, és onnan jöttem vissza a Vízművekhez.”

„Baromi nagy szerencsém volt, hogy a zászlós parancsnoknak vízproblémája volt Pesten. Valahogy megtudta, hogy én a Vízműveknél vagyok, szólt, én meg elintéztem. Ezután mindig hazaengedett futballozni…”

Bírólegendákkal (jobbról): Palotai Károly és Abraham Klein

„Jobbösszekötőként Kocsis Sanyi és a Göröcs Titi volt a példaképem, a válogatottságról álmodoztam, de 1965-ben egy térdsérülés miatt abba kellett hagynom a játékot. Később játékvezetői vizsgát tettem. 1979-ben vezettem először az NB I-ben a Salgótarján– PVSK meccsen. Hatalmas megtiszteltetés volt, hogy 1985-ben én fújtam a sípot az U16-os világbajnokság nyitó mérkőzésén Pekingben, nyolcvanezer ember előtt. Büszke vagyok a telt házas kettős rangadókra és arra, hogy 1981-ben Beckenbauernek is vezethettem egy Hamburg–Bordeaux UEFA-kupa-mérkőzésen. Játékvezető-ellenőrként a 2002-es Roma–Real Madrid BL-meccs örök emlék és természetesen az is, hogy az én JB-elnökségem alatt vezethetett magyar játékvezető világbajnoki döntőt.”

„Egyetlenegy balhés meccsem volt, a Fradi–Honvéd a Népstadionban 1982-ben. Détári szabálytalankodott, lefújtam az esetet. Varga nagyon csúnyát mondott, őt kiállítottam. A közönség meg volt arról győződve, hogy eltévesztettem, és tévedésből nem állítottam ki Détárit. Másnap az újságok is azt írták, pedig senki sem hallotta, hogy milyet szólt be nekem Varga. Óriási balhé volt, még az államtitkár is bejött. »Ilyen embernek adok kitüntetést?! – kérdezte.« Megmondtam neki, hogy ne haragudjon, de menjen le a pályáról… Csak az volt a probléma, hogy hétfőn mentem Angliába Palotai Karcsival és Németh Lajossal, az angol–német meccsre. Na, mondom, akkor engem innen levesznek… De Szepesi hívott, hogy nincs gond, mehetek a Wembleybe.”

„Miután befejeztem a futballpályafutásomat a Vízműveknél, vezetőségi tag lettem, és 1968-ban sportköri elnöknek választottak. Mindennap itt vagyok a Váci úton reggel fél héttől, intézem a teke-, a labdarúgó-, a tenisz-, az evezés-, a természetjáró- és a tömegsportszakosztály életét. Rendszeres háziversenyeket szervezünk. Tudniillik a Vízműveknél az ezerkétszáz sportolóból ötszáz sportköri tag, amire nagyon büszke vagyok.”

„Sok barátom van, napi kapcsolatban vagyok Hanacsek Attilával, Kiss Bélával, Lauber Gyulával. Minden kedden négyórás kártyaparti van nálunk: egyforintos alapon ultizunk, naponta tíz-húsz forint mindig gazdát cserél.”

Lengyel, magyar – két jó elnök: Michal Listkiewicz és Bozóky Imre

„JT-elnökként kötelezővé tettem, hogy az UEFA-kerettag játékvezetők legalább egy nyelvet megtanuljanak, és abból vizsgázzanak. Én németből nyelvvizsgáztam. Hogy mikor? 1992-ben, ötvennégy évesen. Mondok mást! Hatvanöt éves koromban kiadtak egy kormányrendeletet, hogy nem lehet sportköri elnök, akinek nincs sportmenedzser-végzettsége. Gyorsan döntöttem: elvégeztem az iskolát. Tavaly újraválasztottak négy évre!”

(Megjelent a FourFourTwo magazin 2014. áprilisi lapszámában)

A következő szezontól az NB I-ben is használni fogják a videóbírót. Kassai Viktor visszavonulásával nemcsak egy topbírót veszítettünk el, de a sportdiplomáciánk is gyengült - írja a csakfoci.hu.

Elképzelhető, hogy 6-8 évig nem lesz magyar játékvezető az elit kategóriában, de az „új Kassai” már 1995-ben megszületett. A magyar profi játékvezetői keret egyre öregebb, a fiatalok számára kevésbé vonzó a pálya. Nonszensz, hogy a magyar sporik a kutyájukról igen, de a munkájukról nem kommunikálhatnak. Szabó Zsolt, korábbi FIFA-játékvezetőnk nyilatkozott a hazai játékvezetés legaktuálisabb kérdéseiről.

Szabó Zsolt 2018-ban fejezte be a működést. Azóta a háttérbe vonult, de a játékvezetéstől nem szakadt el, legutóbb Máltán tartott előadást a helyi bíróknak és ellenőröknek, tehát szakmai kérdésekben továbbra is naprakész.

Vannak, akik szerint elkerülhetetlen, hogy még ebben az évben itthon is bevezessék a VAR-t, de akadnak ellenzői is. Mikor debütálhat az NB I-ben az új technika?
– Az új bajnoki szezonban már az NB I-ben is használni fogják a videóbírós rendszert, ezt Csányi Sándor elnök úr már bejelentette. Az MLSZ elnöksége még 2019-ben ennek érdekében létrehozott egy bíráló bizottságot, amely majd értékeli a beérkezett ajánlatokat és kiválasztja a győztest, aki biztosíthatja a technikai hátterét a videóbírós rendszernek. Ugyanakkor nagyon fontos lenne, hogy a játékvezetők minél előbb megkapják a megfelelő elméleti képzést, majd folyamatosan tesztmérkőzéseken kellene gyakorolniuk.

AKI PEDIG ELLENZI, AZ SZINTE A MAGYAR LABDARÚGÁS ELLENSÉGE. ENNEK BEVEZETÉSÉVEL MARADHAT VERSENYKÉPES LABDARÚGÁSUNK ÉS A JÁTÉKVEZETÉSÜNK.

A VAR bevezetése mennyiben változtathatja meg a játékvezetők munkáját az NB I-ben?
– Ez óriási segítség a játékvezetők számára, hiszen minden bíró rémálma, hogy történik valami a pályán, de nem látja. Alapvonali játékvezetőkre nem lesz szükség, de a játékvezetők feladata nem fog változni az új rendszer bevezetésével, hiszen továbbra is arra kell törekedniük, hogy minél kevesebb hibával vezessék le a mérkőzéseket. Ha egy sporit a 90 perc során négyszer is megment a videóbíró, akkor ott nyilvánvalóan képességbeli problémák vannak. Ami fontos változás lehet, hogy nem lesz szükség négy játékvezetői ellenőrre az NB I-es mérkőzéseken, hiszen akár egy ellenőr is el tudja majd látni a feladatát.

Minden NB I-es mérkőzésen lesz videóbíró, vagy csak a kiemelt találkozókon?

A VAR mellett a másik slágertéma Kassai Viktor visszavonulása. Mennyire fogy hiányozni Kassai a magyar játékvezetésnek?
– Két szempontból kell megvizsgálni a történéseket. Kassai Viktor visszavonulásával Magyarország elit játékvezető nélkül maradt, amivel gyengült a sportdiplomáciánk a játékvezetői platformon. Mivel nincs “kvótánk” az elit keretben, ezért előfordulhat, hogy 6-8 évig nem lesz ilyen magasan jegyzett bírónk. Kassai az orosz játékvezetők szakmai főnöke lett, így mostantól azért kell lobbiznia, hogy az orosz játékvezetők az elitbe kerüljenek.

Mindez azt jelenti, hogy elveszítettünk egy topbírót és egy remek nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező vezetőt is.

Nem lett volna értelme itthon tartani Kassait?
– Nyilvánvalóan az lett volna az ideális helyzet, ha itthon kap fontos tisztséget. Szomorú, hogy a tapasztalatát, kapcsolatrendszerét nem a magyar játékvezetés érdekében fogja hasznosítani. Ezen azonban most már felesleges keseregni. Megértem, hogy nem utasította vissza az orosz szövetség ajánlatát. Nagy problémának látom, hogy az elmúlt tíz évben visszavonult bíróink közül senki nem tagja a játékvezetői bizottságnak. Pedig Vámos Tibornak vagy éppen Erős Gábornak biztos, hogy helye lenne benne, hiszen világbajnoki és olimpiai tapasztalatuk is van, de mondhatnám Fábián Mihályt is, aki Ausztráliában a profi játékvezetők felkészítéséért felel. Lehetne még sorolni a neveket, kik nem kaptak lehetőséget tapasztalatuk átadására, amit leginkább a fiatalok tudnának hasznosítani.

Egyre idősebb a profi játékvezetői keret. Van megfelelő utánpótlás?
– 40 év felett van az átlagéletkor az élvonalban, ami nagyon magas. Vannak tehetséges fiatalok, akiket fel lehetne építeni, de sokkal bátrabban kellene hozzájuk nyúlni. Az nem jó, hogy az NB II-ben van 34-35 játékvezető, ami azt jelenti, hogy 3-4 hetente kap meccset egy-egy kolléga. Így nem lehet felkészülni az NB I-re. Ennél is nagyobb problémának látom, hogy míg országosan mintegy 35 százalékkal túl van töltve a férfi keret és sok olyan kolléga van, akinek nem jut meccs, addig megyei szinten hatalmas visszaesés tapasztalható a létszámot illetően. Amíg hat éve volt 3900 játékvezetőnk, most alig van 3000, ugyanakkor a csapatok száma pedig folyamatosan nő. Az messze van az ideálistól, hogy a megyei bíróknak egy-egy bajnoki forduló alatt akár három-négy meccset is le kell vezetniük. Sajnos a fiatalok hamar elveszítik a motivációjukat, hiszen nincs fluktuáció, alig lehet előre jutni a ranglétrán, már nem vonzó számukra a játékvezetői pálya.

Mivel lehetne megnyerni a fiatalokat?
– Leginkább a megfelelő kommunikációval. Érthetetlen, hogy 2020-ban a magyar játékvezetésnek nincs egy Facebook és Instagram oldala, ahol be lehetne mutatni a bírók mindennapjait a fiatal generációnak.

Akiket meg akarunk nyerni a játékvezetői tanfolyamokra, azoknak a mindennapjaikhoz tartozik a közösségi média. A szurkolókhoz is közelebb lehetne kerülni azáltal, ha látnák, hogy a játékvezetők milyen komoly munkát végeznek, hiszen ahogy a játékosok, úgy ők is naponta edzenek, a szezon előtt edzőtáborba vonulnak. Meggyőződésem, hogy jelenleg a szurkolók jelentős része csak annyit lát a bírók életéből, hogy hétvégenként levezetnek 90 percet, amiért sok pénz kapnak, de a háttérről semmit nem tudnak, ami nyilván nem az ő hibájuk.

Kit tart a legtehetségesebb fiatalnak, aki akár Kassai Viktor méltó utódja is lehet?
– Magyarországnak 20 évente van topbírója. Palotai Karcsi bácsi 1935-ben született, Vágner László és Puhl Sándor 1955-ben, Kassai Viktor 1975-ben. Viccesen azt is mondhatnám, hogy a következő “sztárbírónk” 1995-ben megszületett. A mostani fiatalok közül Csonka Bence viheti a legtöbbre, aki amellett, hogy tehetséges, megfelel az UEFA elvárásainak, vagyis megjelenésben és fizikai felkészültségben is rendben van. Furcsán hangzik, de ma már az is fontos, hogy egy játékvezető jól mutasson a képernyőn, atlétikus legyen a mozgása. Az NB II-ben, NB III-ban, valamint a megyékben is vannak tehetségek, akikkel többet kellene foglalkozni, motiválni őket. Én abszolút fiatal-párti vagyok, és a jövőre is gondolni kellene, hiszen öt év múlva is lesz Fradi-Újpest, és akkor már aligha lehet 50-52 éves bíróra bízni a derbit…

Ma lenne 76 éves, a korábbi élvonalbeli játékvezető, Urbán Árpád.

Urbán 1977-1984 között volt élvonalbeli játékvezető, összesen 85 mérkőzéset vezetett.

A Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezető Bizottsága 1984-ben terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek. Palotai Károly mellett partjelző lehetett olyan találkozókon, mint a százezer néző előtt játszott AS Roma–Porto, Benfica–AS Roma, illetve Eindhoven–Rangers.

Életrajza:

1942-ben született a Nógrád megyei Ipolyvecén. 1960-ban érettségizett a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban. Egy évig a helyi járási tanácson volt egészségőr, majd tanító lett több városkörnyéki általános iskolában is. 1965 és 1970 között a balassagyarmati II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanára volt, mialatt 1967-ben az Egri Tanárképző Főiskola levelező tagozatán testnevelés-biológia szakos általános iskolai tanári oklevelet szerzett. 1970-től Balassagyarmaton a Dózsa György Általános Iskola tanára, majd igazgatóhelyettese, 1990 és 1994 között pedig az igazgatója lett. 1995-ben kiegészítő diplomát szerzett a BME közoktatás vezetői szakán. 1998-tól ismét tanár, az őrhalmi - 2005. április 11-étől József Attila nevét viselő - Körzeti Általános Iskola igazgatója volt.

Iskolai pályafutása mellett 1964 és 1985 között labdarúgó-játékvezető is volt, FIFA-kerettag is lett.1964-ben lépett be az MSZMP-be. Az MSZP-nek a kezdetektől, 1989 októberétől volt tagja, 1993-ban a párt Nógrád megyei koordinációs tanácsának tagja, majd az Országos Választmánya tagja lett. Az 1994. évi országgyűlési választásokon Balassagyarmaton (Nógrád 4. vk.) egyéni mandátumot szerzett. Az 1998-as választásokon nem jutott be a parlamentbe, de a helyhatósági választásokon a helyi képviselő testület tagja lett Balassagyarmaton. A 2002-es országgyűlési választásokon pártja Nógrád megyei területi listájáról szerzett ismét mandátumot. Május közepétől az ifjúsági és sportbizottság, júniustól az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságban volt tag. Ezeken kívül a Cserháti Vadásztársaság elnöke volt, valamint tagja volt a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány felügyelő bizottságának, illetve a Nógrád Megyei Labdarúgó Szövetség elnökségének is.

2005. november 26-án Balassagyarmat és Érsekvadkert között egy vaddisznóhajtáson vett részt, amikor 73 éves bátyja tévedésből szívtájékon lőtte. Sérüléseibe még aznap a balassagyarmati kórházban belehalt.