Május 13-án Rotherhamban rendezték meg az U.17-es döntő torna negyeddöntő mérkőzését, ahol Kóbor Péter asszisztált.

ITALY - SWEDEN
Referee: Dennis Higler (NED)
Assistant Referee 1: Dan Petur Pauli Højgaard (FRO)
Assistant Referee 2: Péter Kóbor (HUN)
Fourth Official: Horațiu Mircea Feșnic (ROU)
UEFA Referee Observer: Marc Batta (FRA)
UEFA Delegate: Rudolf Zavrl (SVN)

Játék(el)vezetők - Nagy Zsolt publicisztikája, amelyet az NSO.hu közölt.

Első futballal kapcsolatos élményeim közé tartozik, amikor egy mérkőzés végén az egész lelátó ezt kiabálta az éppen öltözőbe vonuló bírói hármasnak. Gyerekként nemigen érdekelt, mi váltotta ki a rigmust, jogos vagy túlzó volt-e a felháborodás, szimplán mosolyogtam rajta. Felnőttként máshogy látom a helyzetet, és nem csak amiatt, mert a „három hülyéből” mára sok helyütt öt vagy még több lett.

Rájöttem, hogy a játékvezetői szakma az egyik legnehezebb a világon. A pálya minden szegletében ott lenni, mindent látni, a másodperc törtrésze alatt döntést hozni – meglehetősen emberpróbáló feladat. A jó bíró határozott, képes rendet tartani a pályán, kiválóan együttműködik a segítőivel. Nem fújja szét a mérkőzést, hagyja a férfias küzdelmet, de idejében közbelép, ha kell, és akár egy nézéssel képes megfékezni az indulatokat. Az ilyen játékvezetőt a csapatok minden tagja – a játékosoktól kezdve a szertárosig – tiszteli. Tudják, hogy egyetlen célja a mérkőzés levezetése, nem akar feltűnősködni, nem akarja, hogy másnap vele legyen tele az újság. Dicséretet nem vár, felesleges is lenne, de ha a lefújást követően sem a játékosok, sem a klubvezetők, sem a szurkolók nem akarják megverni, akkor tudhatja, aznap jó teljesítményt nyújtott.

Sajnos manapság egyre kevesebb az ilyen bíró, és a futball többi résztvevője sem sokkal járul hozzá, hogy egyre több legyen. A játékosok például úgy dobálják magukat, mintha legfőbb céljuk nem is a gólszerzés, hanem a jogtalan előnyhöz jutás lenne. És sikerrel járnak. Néha olyannyira, hogy a játékvezetők már azokban az esetekben sem mernek sípolni, amelyek teljesen egyértelműek. A szemük látja, de az agyukban automatikusan bekapcsol a vészcsengő: „Mi van, ha megint át akarnak verni? Én aztán be nem fújom! Persze, hogy a kollégák újból rajtam röhögjenek egy álló hétig!”

A büntetőből így lesz meg nem adott büntető, a szabálytalanságból előnyszabály, a piros lapból sárga lap vagy éppen fordítva. A legutóbbi el Clásico tökéletes példa erre. A Barcelona második gólja előtt Luis Suárez szabálytalanul vette el labdát Raphaël Varane-tól, a játékvezető sípja néma maradt, Lionel Messi az akció végén kegyetlenül kilőtte a jobb alsó sarkot, vezetéshez juttatva a katalánokat. Alejandro José Hernández Hernández sporttárs óriási hibát követett el, amikor továbbengedte a támadást, ez egyértelmű.

De említhetném a Bajnokok Ligája elődöntőjének visszavágóit is, amelyek után a Roma és a Bayern München képviselői is több súlyos, mérkőzést befolyásoló tévedést kértek számon a játékvezetői stábokon. A legtöbb esetben igazuk volt, nem vitás, és ha valóban megkapják, ami járt volna, talán a Real Madrid–Liverpool döntő helyett a Bayern München–AS Roma összecsapást rendeznének május 26-án Kijevben.

Ki hibáztatható azért, hogy ez nem így történt? Biztos egyedül a játékvezetőkön kell elverni a port? Megnézi valaha valaki, hányszor próbáltak meg addig a percig az érintett elitklubok játékosai, akiket fiatal futballisták százezrei tekintenek példaképüknek, túljárni a spori eszén? Hányszor terültek el fájdalmas arccal a földön súlyos sérülést szimulálva? Hányszor ütöttek, rúgtak oda alattomosan az ellenfélnek, amikor azt hitték, senki sem látja?

Ezeket a kérdéseket nemcsak nemzetközi, hanem hazai szinten is fel lehet tenni, és vegyük figyelembe, hogy a magyar pályákon nem Cristiano Ronaldo és társai futkosnak hétről hétre, nem feltétlenül kell egy versenyló tüdőkapacitásával rendelkeznie a bírói stábnak ahhoz, hogy bírja a játékosok által diktált tempót. Mégis, az NB I 29. fordulójának hat mérkőzése között több olyan is volt, amelyen lapunk a játékvezető teljesítményét a lehetséges tízes helyett mindössze ötösre vagy annál is kevesebbre értékelte. Elmaradt piros lap, tizenegyes, kézből kicsúszott mérkőzés… Látható, hogy ezek a futball színvonalától függetlenül előforduló, általános hibák mindenhol. Ki lehet ezt valahogyan küszöbölni?

Sokan a videobíróban látják a megoldást, és bevallom, részben egyet is értek velük. Hasonló, utólag visszanéző technikát már évek óta használnak számos más sportágban – többek között jégkorongban, teniszben, amerikai fociban, rövid pályás gyorskorcsolyában –, hogy minél igazságosabban dönthessék el a mérkőzések, futamok kimenetelét. A szarvashibákat hatékonyan lehet kiszűrni vele, de önmagában ez még nem elég a megnyugváshoz.

Ahhoz a sportágat körülvevő közeg változására lenne szükség, beleértve a játékosokat is. A futballisták ugyanis hajlamosak az edzettség és a technikai képzettség hiányát ügyeskedéssel helyettesíteni, és  minél nagyobb az erőhiány, az ügyetlenség, annál több a sumákolás. Nem lepődnék meg, ha a látványos esés, földön fetrengés, reklamálás kombinációt, vagy a lesállás önkéntes beintését (figyeljék meg, a védők milyen szorgalmasan próbálják meg kisegíteni minden mérkőzésen az asszistenseket) a mai fiatalok szinte korábban sajátítanák el, mint a labdakezelést. A szabálytalanság tényére való felhíváson, a sokszor teljesen indokolatlan artikulálatlan ordításon sem lepődik már meg senki. Mindez azért szomorú, mert ezek a „speciális technikák” olyan távol állnak a futball valódi eszméjétől, mint tőlem a csincsillatenyésztés (abban sem vagyok biztos, hogy meg tudnék különböztetni egy csincsillát egy degutól vagy egy mezei pocoktól), és semmilyen más célt nem szolgálnak, mint a játékvezetők befolyásolását.

A függöny mögé nézve észrevehetjük a bírói hibák hátterében megbúvó sokkal komplexebb, szinte megoldhatatlan problémakört, a törekvést a játékvezetők átverésére, ami mára menthetetlenül a játék részévé vált. Százból kilencvenhét labdarúgó, ha a tizenhatoson belül hozzáér az ellenfél védője, önkéntelenül összeesik, a maradék három pedig a saját edzőjétől kap alapos fejmosást, amiért talpon mert maradni, és a biztosnak vélt tizenegyes helyett inkább gólra próbálta váltani a kecsegtető helyzetet.

Amit régen csibészségként jellemeztek, és amire a külső szemlélők időnként elismerően csettintettek, mára annyira általánossá vált, hogy fel sem tűnik. A jelenség ellen ráadásul nemcsak Magyarországon, nemzetközi szinten sem sikerül semmit sem tenni. Az illetékes szervezetek ugyan rendre kiadják a különböző világversenyek közeledtével a játékvezetőknek, mire figyeljenek oda, például sárga lappal toroljanak meg minden tizenhatoson belüli szimulálást, de ez teljesen fölösleges. A játékvezetőket stresszeli, hiszen kapnak a nyakukba egy új szabályt, amit élesben, a világ egyik legjobban várt sporteseményén velük tesztelnek, és ami miatt elkerülhetetlenül rajtuk csattan az ostor. A játékosok szemében pedig az egész nem több, mint egy  figyelmeztetés arra, hogy finomítani kell a műesés technikai kivitelezésén, sokkal precízebben, élethűbben kell előadni, másként nem eszi meg a bíró sporttárs. A szabályozás célja, a játék tisztaságának biztosítása csak elméletben létezik, gyakorlatban már régóta senkit sem érdekel.

Mindent figyelembe véve talán nem is olyan nehéz belátni, hogy a játék (el)vezetését hiba lenne egyedül a bírókon számon kérni. A futballt körülvevő közeg, a sportág minden egyes szereplője közrejátszik valamilyen szinten a rossz döntésekben, még akkor is, ha a sors hosszú távon igazságot szolgáltat. Aki ma rúg egy szabálytalan gólt, kap egy jogtalan tizenegyest, kiállíttatja az ellenfél játékosát, valamikor úgyis elszenvedi ugyanazt.

Hülye vagyok, ha azt gondolom, hogy a sors keze helyett jobb lenne mégiscsak mindent a labdarúgók valós futballtudására bízni?

Andó-Szabó Sándor vezeti a fővárosi rangadó szombaton este.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1981 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Szőts Gergely vezeti a Mezőkövesd-Balmazújváros bajnoki mérkőzést.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1981 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Farkas Ádám vezeti a Debrecen-Diósgyőr rangadót.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1981 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Kassai Viktor a szezonban már 6. Videoton mérkőzését vezeti Felcsúton.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1981 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Iványi Zoltán vezeti a Paks-Honvéd bajnoki mérkőzést.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1981 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Karakó Ferenc vezeti az Újpest-Puskás Akadémia bajnoki mérkőzést.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1981 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Az MLSZ közzétette a szombait élvonalbeli mérkőzések játékvezetői küldését.

Sem az MLSZ, sem az MLSZ JB. nem szokott kommunikálni semmit a játékvezetői küldéssek kapcsolatban.

Most viszont az alábbiakat tette közzé az MLSZ:

“Változás: a Balmazújváros–Újpest Magyar Kupa-elődöntőt sérülés miatt Erdős József vezeti majd, Solymosi Péter pedig alapvonali játékvezetőként került be a bírói stábba” – közölte az MLSZ hivatalos Twitter-oldala.

Eredetileg az egyik legmagasabban jegyzett magyar bíró, Vad II István vezette volna a balmazújvárosi visszavágót (2-1-es újpesti vezetésről indulnak a felek), de sérülése miatt végül nem ő, hanem Erdős József fújja majd a sípot szerdán. Az alapvonali játékvezetővé avanzsált Solymosi Péter a két csapat szombati bajnokiján még vezető bíróként közreműködött - írja a csakfoci.hu.

Vad II kétszer vezetett eddig az Újpestnek (DVTK – 1-1, Mezőkövesd – 2-3) és négyszer a Balmazújvárosnak (Vasas – 2-1, Honvéd – 0-3, DVTK – 2-1 és Puskás Akadémia – 1-3) a bajnoki idényben.

A csakfoci.hu kielemezte az élvonalbeli mérkőzéseken kiosztott lapokat, amelyekkel kapcsolatban Bede Ferenc is levonta a tanulságokat.

A 42 éves játékvezető hatalmas mérföldkövet lépett át a mögöttünk hagyott fordulóban. Kassai Viktor idén száznál is többször figyelmeztette a szabálytalankodó játékosokat az NB I-ben, mellette csak két kollégája tartja vele a lépést.

Nem múlik el olyan forduló az NB I-ben, amikor ne történne kétes játékvezetői döntés, ami befolyásolhatja a mérkőzések esetleges kimenetelét. Természetesen az is a futball velejárója, hogy a játékosok kisebb-nagyobb mértékben szabálytalankodnak a meccs hevében, és ezt a játékvezetők az adott helyzetnek megfelelően sárga vagy piros lappal büntetik. A meghozott döntésekkel néha a pályán tartózkodó labdarúgók, valamint a nézőtéren helyet foglaló szurkolók sem értenek egyet, és ezáltal a bírók két tűz közé kerülnek.

Az MLSZ az idei kiírásában összesen tizennégy játékvezetőt foglalkoztat az élvonalban, akik rendkívül bőkezűen bántak a lapokkal: 833 sárga, illetve 34 piros lap került kiosztásra.

– Ha a találkozó színvonala gyengébb, mint egy nemzetközi mérkőzésé, akkor az önmagában azt is jelenti, hogy több szabálytalanság van a pályán. Sok esetben láthatjuk, hogy a külföldi mérkőzéseken jóval kevesebb a játékmegszakítás, szabálytalanság, mint a magyar bajnokikon – mondta a csakfoci.hu-nak a korábbi FIFA bíró, Bede Ferenc. – Itthon többet szabálytalankodnak, és sokszor felelőtlenül teszik, ami a labdarúgók képességeinek hiányában keresendő, akik a hiányosságukat szabálytalansággal próbálják kompenzálni.

 

Sajnos, a magyar bajnokságban a nemzetközi topbajnokságokhoz viszonyítva gyengébb képességű futballisták játszanak, ezért van több szabálytalanság és így jobban előtérbe kerül a fegyelmezés eszköze.

A fentebb említett adatokból kiindulva megvizsgáltuk azt is, hogy az NB I-ben, melyik spori a legtermékenyebb a sárga lapok felmutatásában.

Hazánk elsőszámú, és nemzetközileg is elismert sípmestere, Kassai Viktor idén 17 tétmérkőzésen 103 sárga cédulát mutatott fel, így a hétvégén túllépte a 100-as határt. A játékvezető átlagosan hatot oszt ki a szabálytalankodóknak. A dobogó második fokán Bognár Tamás áll, aki 18 összecsapáson működött közre a jelenleg is futó szezonban, átlagosan meccsenként 5 és “fél” lapot oszt ki. A harmadik helyezett Iványi Zoltán 19 találkozón dirigálhatott az első osztályban, ő is közel van a meccsenkénti ötös átlaghoz (átlagban 4.79 sárga meccsenként).

– Általában, akik nemzetközi mérkőzéseket is vezetnek, azok az UEFA-tól olyan instrukciókat kapnak, amelyek szigorúbbak, mint az MLSZ Játékvezető Bizottságának elvárásai. Ezeket próbálják betartani a magyar meccseken és ennek következtében több esetben használják a figyelmeztetéseket.

 

A nemzetközi elvárásokat alkalmazzák idehaza, és ezért kerül elő jóval több esetben a sárga lap, mint külföldön.

Megfigyelhető, hogy aki magyar bajnokságban éljátékvezetőként tevékenykedik, és nem nemzetközi bíró, az jóval kevesebb sárgát oszt ki, mert inkább az MLSZ Játékvezetői Bizottságának szabályértelmezését alkalmazza, ami nem minden esetben egyezik meg a nemzetközi gyakorlattal – tette hozzá Bede.

LENKÓ PATRIK

Bognár Tamás vezeti a forduló rangadóját, ami a bajnoki címről is dönthet.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1981 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod