A nemzetközi játékvezetés leépítése mellett, az ellenőrök lenullázása még látványosabb.

Néhány éve még az ellenőri keretünk is meghatározó volt küldölfön. Emlékezzünk vissza Piller Sándor vagy Vágner László küléseire. Piller hirtelen visszavonult, míg Vágnert nyugdíjazták. A fiatalabbak közül Ábrahám Attilának volt kiemelkedő küldése, őt is körön kívül tették.

Vágnert rehabilitálni kellett, hiszen elveszett volna egy kerettagság. Míg a "yes és no" szavakat ismerő, angol tanfolyamra járó Szarka Zoltán is be kellett tenni az üres helyre.

Íme az ellenőrök küldese:

A Fradi vezetője kitért évvégi értékelésében a játékvezetésre is.

A magyar labdarúgásnak van egy kevéssé fejlődő része, ez pedig a bírók. Nagy türelemmel kell beszélni róluk, mert mégiscsak ők a sporttársaink, és ezt a szó szoros értelmében gondolom. Elmúlt viszont az az időszak, hogy Palotai Károlyokról, Puhl Sándorokról vagy Kassai Viktorokról beszélhessünk. Ma Magyarországon nincs nemzetközileg jegyzett bíró.

- Az egész nagyon rossz irányba indult el, mert a magyar labdarúgás fejlődéséért mi mindent megteszünk, de van egy gyenge láncszem. Valamilyen konzultációval ki kell segíteni őket a gödörből. A Fehérvár-ZTE bajnokin Fiola kapott egy piros lapot úgy, hogy nem ért hozzá az ellenfélhez. A VAR-vizsgálat alatt a kommentátor is mondta, hogy nem ért hozzá, mégis helyben hagyták az ítéletet, amire az Magyar Labdarúgó-szövetség nem mondott semmit. A játék tisztasága és az erkölcs azt diktálja, hogy ha hibáztunk, azt be kell ismerni. Az a kérdés, hogy ez kinek a felelőssége, ki viszi a testületet, milyen munkát végez, elszámoltatják-e. Az is zavar, hogy nem lehet beszélni a bírókról, ha kritizálsz, eltiltást kapsz. Értem, hogy az edzőknek a mérkőzés hevében nem lehet, de az elemző műsorokban lehetne. Egy másik dolog, hogy 12 kamerával közvetítik a bajnokikat, mert a VAR-kocsi csak 12 kamera befogadására alkalmas. Európában nincs olyan bajnokság, amit 20 kamera alatt közvetítenek, és ha egy unalmas közvetítés van, azt fogják mondani, hogy a magyar foci nem fejlődött semmit. A közvetítésekben sok előrelépés volna - fogalmazott Kubatov, hangsúlyozva, hogy nem azért vélekedik így, mert a Ferencváros a második helyen telel.

Zsolt István neve talán már keveseknek ismerős, Palotai Károlyé már többeknek, Puhl Sándor és Vágner László már a fiatalabbak számára is megvan, Kassai Viktorról pedig egész biztosan mindenki tudja, kicsoda. Ők az elmúlt mintegy hetven év leghíresebb játékvezetői, nemcsak itthon, hanem szerte a nagyvilágban, de legalábbis Európában. Valamennyien fújták a sípot világbajnokságon, rangos nemzetközi kupamérkőzéseken, és ráadásul a nevek említésének a sorrendjében csaknem folyamatosan szinten tartották a magyar játékvezetés tekintélyét.

Kassai Viktor négy éve vonult vissza, ami nem túl nagy idő, ám azóta még csak halványan sem körvonalazódik, hogy bárki is képes lenne folytatni a sort. Az akkor is látszott, hogy nincs mögötte senki, akit láthatnánk a Bajnokok Ligájában vagy tavasszal bármelyik európai sorozatban, Európa-bajnokságra vagy világbajnokságra még csak nem is gondolhattunk, de azt azért aligha sejtettük, ami mára bekövetkezett. Ott tartunk, hogy ősszel a teljes magyar FIFA-keret egyetlenegy meccset sem kapott még az Európa-ligában sem, a Konferencialiga csoportmérkőzései közül pedig mindössze ötre küldött magyar bírót az UEFA.

Zsolt István a visszavonulása után a tekintélyével segíthette Palotai Károly felemelkedését; utóbbi a FIFA játékvezető-bizottságának tagjaként menedzselhette Puhl Sándort a ’94-es világbajnokság döntőjéig, valamint Vágner Lászlót Európa élvonaláig; a két utóbbi kiválóság támogatása nélkül pedig Kassai Viktor jóval kisebb eséllyel jutott volna el oda, ahova végül eljutott. Logikus lenne, hogy az ő hírnevével komoly lökést kaphatnának a mai fiatalok, ám ő azóta megfordult az orosz, majd a bolgár JT élén, jelenleg pedig az osztrák profi játékvezetők vezetője. Akik a magyar bírókat irányítják, lényegében nulla lobbierővel rendelkeznek nemzetközi szinten, és így óriási luxus ki tudja, milyen kicsinyes személyes okokból lemondani az utolsó elismert magyar bíró tapasztalatairól, munkájáról és befolyásáról. A jelenlegi helyzet legalábbis ezt mutatja

Bognár Tamás az ősz legjobb bírója: sípszó Fehérvártól Szaúd-Arábiáig

A Nemzeti Sport osztályzatai alapján Bognár Tamás az ősz legjobb játékvezetője az NB I-ben. A 45 éves sportemberrel a teljesítményéről, saját értékrendjéről, no meg a szaúdi ligáról is beszélgettünk.

– Lapunk osztályzatai alapján ön lett az OTP Bank Liga őszi szezonjának legjobb játékvezetője, ennek ismeretében furcsa lehet az első kérdés: milyen Neymar szaúdi bemutatkozásán vezetni?
– Kimerítő – mondta lapunknak Bognár Tamás profi futball-játékvezető, a FIFA-keret tagja. – Döbbenetesen meleg volt, nagyon magas páratartalommal. Szakmailag is több nehéz játékhelyzet adódott, de társaimmal – Buzás Balázs és Kóbor Péter a két asszisztensem – meg tudtuk oldani a ránk bízott feladatot. Megesik, hogy a Közel-Keletről érkezik ilyen jellegű felkérés, ez a magyar labdarúgás, a magyar játékvezetés elismerése is.

– Tapasztalt játékvezetőként mit lehet tanulni azokból a meccsekből?
– A világsztárok beáramlása miatt emelkedett a bajnokság színvonala, irama, és bár az ismert arcok is képesek hevesen reagálni, alapvetően fegyelmezettek a pályán. A helyi labdarúgók inkább felnagyítanának minden kontaktot, sok a színészkedés, talán ez a kihívás az ottani mérkőzéseken. Sokkal többet kell fegyelmezni a játékosokat, mint az NB I-ben, futni ugyanannyit kell, mint itthon, ugyanakkor a mérések alapján idehaza ma már több sprintre van szükség.

– Ha már „hazaértünk”… Más volt önnek ez az ősz, mint a korábbiak?
– Ugyanúgy készültem a bajnokságra, mint a többire, sokat edzettem, mentálisan is felkészültem.

– A szakmai visszajelzések egybecsengnek lapunk osztályzataival?
– Mondhatom, hogy igen, pozitív reakciókat kaptam a vezetőktől, ellenőröktől, ugyanakkor tizenhét évvel a bemutatkozásom, a 2006-os Kaposvár–Pápa bajnoki, valamint kétszázötven levezetett élvonalbeli találkozó után mondhatom, a helyén tudom ezt kezelni. Legyen az játékvezető, játékos vagy edző, megesik, hogy nem sikerül egy meccs, ám akkor sem gondolom alkalmatlannak magam, ha pedig mindenki – és magam szerint is – jól vezetek, nem képzelem, hogy minden rendben, és én vagyok a legjobb. Reálisan értékelem magam.

– Az elemzés során mivel volt elégedett?
– Ha két-két sárga lappal kiállítasz két játékost, mint én a Fehérvár–Diósgyőrön, mind a négy lapnak hibátlannak kell lennie, mert ha egy is kérdéses, belenyúlsz a mérkőzés alakulásába, és ebben az esetben a VAR sem tud megmenteni. Emellett a mérkőzés légköre is megváltozik. A játékosok érezhetik, valami nem kerek, de leginkább a kispadról jönnek a kritikák, mert ott követik a közvetítést, így azonnal látják a visszajátszásokat – a DVTK kispadjáról jöttek is. Ezek a reakciók, amelyek sokszor erősen túlzók, hatással lehetnek a játékosokra, a mérkőzésre. A konkrét eseteket visszanézve a fehérvári meccsen mindegyik fontos ítélet rendben volt.

– Apropó, kispad: mintha egyre gyakrabban kellene az ott ülőket fegyelmezni.
– Ez teljesen érthető, nekem ezzel nincs bajom. Viszonylag kevés csapat van az NB I-ben, sokan menekülnek a kiesés elől, szoros a verseny, persze hogy ideges mindenki. Ezen nem szabad megsértődni, de nyilván van egy határ, amelyet nem szabad átlépni.

– Mit csinál a játékvezető, ha nem edz, elemez vagy éppen Szaúd-Arábiába utazik?
– Amióta hivatásos játékvezetők lettünk, szinte úgy élünk, mint a profi sportolók. Amikor tart a bajnokság, kevesebb a szabadidő, ha nincs mérkőzés, akkor is lehet velünk találkozni alacsonyabb osztályú meccsen, amelyen fiatal, tehetséges játékvezetőknek igyekszünk gyakorlati tanácsokat adni. Én ilyenkor a lányom mérkőzéseit részesítem előnyben, aki a női NB I-ben és a férfi megyei első osztályban vezet. A téli szünetben persze több időt tudunk a családunkkal tölteni. A pihenés mellett nem tudok a sporttól elszakadni, szívesen nézek a futball mellett kosárlabdát, vagy éppen besegítek egy-egy edzésen a tapolcai U14-es lány kosárlabdacsapat tréningjeibe, a kisebbik lányom ott pattogtatja a labdát.

Két hete beszámoltunk arról, hogy félbeszakadt a  Pécsvárad-Lovászhetény Kft. – Villány mérkőzés, mivel a mérkőzésen közreműködő asszisztenst atrocitás érte.

A vármegyei versenybizottság megtárgyalta az ügyet és 0-0-s eredménnyel írta jóvá a mérkőzés végeredményét és mindkét csapattól levont 1-1 pontot is.

A fegyelmi bizottság is eljárás alá vonta két sportszervezetet, de az eljárás eredménye még nem lett közzétéve.

Azonban itt még nem áll meg az ügy, hiszen kiderült, hogy a mérkőzés ellenőre közvetlenül a félbeszakítás után felhívta a vendégcsapat vezetőjét és elnézést kért a játékvezetők működéséért.

Ez olyan súlyos etikai vétség, ami miatt vélhetően – ha a szabályok szerint jár el a megyei igazgató – fegyelmi eljárást kell lefolytatni az ellenőr ellen is.

Európai kupasorozatok: történelmi mélyponton a magyar játékvezetés

Lezárult az európai kupasorozatok csoportköre, és bizony a magyar játékvezetést nézve igencsak lehangoló az összkép: bíróink összesen öt mérkőzést kaptak, és mindet az Európa Konferencia Ligában.

Amikor 2019 végén Kassai Viktor bejelentette a visszavonulását, felkészülhettünk arra, hogy néhány évig nem látunk magyar játékvezetőt a Bajnokok Ligájában.

Ez így is történt, és ezzel együtt járt az is, hogy mind az Európa Ligában, mind a Konferencia Ligában a tavaszi folytatásban már nem voltak érdekeltek a játékvezetőink. Négy évvel Kassai visszavonulása után eljutottunk oda, hogy már az Európa Ligában sem kellenek a magyar bírók.

A Kassai Viktor által hagyott űrt azóta sem sikerült betölteni

Fotó: Getty Images

Először is nézzük számokban a Kassai-éra utáni helyzetet: az előző három idényben csak Bognár Tamás vezetett az Európa Ligában, mindannyiszor két csoportmeccs jutott neki. A 2021-ben életre hívott Európa Konferencia Liga első szezonjában Vad II István 2, Bogár Gergő és Farkas Ádám 1-1 meccset kapott. Az előző idényben a három játékvezető lemásolta ugyanezt a produkciót, annyi kiegészítéssel, hogy Bognár is kapott egy EKL-meccset.

Berke Balázs bemutatkozhatott az EKL csoportkörében

Fotó: Getty Images

Idén nyáron az UEFA egyet változtatott a magyar játékvezetők keretbesorolásán, Berke Balázst tette fel Bognár Tamás mellé a topkeret mögött található kalapba, míg Vad II Istvánt hátrébb sorolta Bogár Gergő, Farkas Ádám és Karakó Ferenc mellé. Ez alapján Bognár mellett Berke is papíron vezethetett volna az Európa Ligában, de az UEFA-tól nem kapott bizalmat: a magyar játékvezetők öt EKL-meccsel hozták le az őszi csoportkört: Bogár és Berke kétszer, Bognár pedig egyszer működött közre. 

A magyar játékvezetés negyedszázada élt át hasonló válságot: akkor gyakorlatilag másfél éves periódus alatt vonult vissza a három „nagyágyú”, vagyis Puhl Sándor, Vágner László és Piller Sándor, gyakorlatilag évekre betölthetetlen űrt hagyva maga mögött. 2007-ig kellett várni, hogy Vágner 1998-as utolsó BL-meccse után ismét eljusson egy magyar játékvezető a legfontosabb európai kupasorozatba, és Kassai Viktor élt a lehetőséggel, 2011-ben döntőt is vezethetett.

A jelen tehát nem fényes. Bognár Tamás elmúlt 45 éves, vélhetően már nem bíz rá komoly feladatokat az UEFA, de ugyanez igaz a 44 éves Vad II Istvánra, aki villámrajtot vett a nemzetközi porondon, hamar eljutott a BL-ig, de a 2012-es Eb-n alapvonali játékvezetőként elkövetett hibája gyakorlatilag a teljes pályafutására rányomta a bélyegét, illetve negyven éves kora felett sokszor bajlódott sérüléssel. Berke Balázs is közelít a negyvenhez, nála talán kicsit későn jött az UEFA bizalma. Korát tekintve Bogár Gergő az a 2023-as FIFA-keretből, aki komolyabb feladatokat kaphat az európai szövetségtől.

És a jövő? Az MLSZ mindenesetre lépett: a 2016 óta FIFA-kerettag Karakó Ferencet és a sokszor sérüléssel bajlódó, a magyar bajnokságban két hónapja meccset sem vezető Farkas Ádámot kivette a FIFA-keretből, kicserélve őket két fiatallal, Káprály Mihállyal és Csonka Bencével. Hogy valamelyikük képes lesz-e Kassai Viktor nyomdokaiba lépni, az tényleg a jövő zenéje.

Berke Balázs sorozatban negyedszer végzett az élen.

(a voksolók sorrendjét az NB I-es tabella alapján határoztuk meg)

Haraszti Zsolt (a Paksi FC ügyvezetője)

Berke Balázs

Kubatov Gábor (a Ferencvárosi TC elnöke)

Berke Balázs

Balogh Attila (a Fehérvár FC ügyvezetője)

Andó-Szabó Sándor

Komjáti András (a Puskás Akadémia tulajdonosi tanácsadója)

Berke Balázs

Makray Balázs, a DVSC cégvezetője

Farkas Ádám

Zakor Sándor, az MTK Budapest tulajdonosa

Berke Balázs

dr. Bajúsz Endre, a DVTK sportigazgatója

Vad II István

dr. Filus Andor, a Kecskeméti TE ügyvezetője

Karakó Ferenc

Berta Csaba, az Újpest FC ügyvezetője

Berke Balázs

Tállai András, a Mezőkövesd Zsóry FC elnöke

Rúsz Márton

Sallói István, a ZTE FC sportigazgatója

Vad II István

Révész Attila, a Kisvárda Master Good sportigazgatója

Berke Balázs

Korábban már megírtuk: Káprály és Dr. Csonka nemzetközi játékvezető lett.

Férfi kerettagok:

Berke Balázs, Bognár Tamás - első

Bogár Gergő, dr. Csonka Bence, Káprály Mihály, Vad István - második

Női kerettagok:

Kulcsár Katalin - elit

Molnár Réka, Sipos Katalin, Urbán Eszter - első

A 17. Sípmester Fesztíválnak Veszprém lesz a házigazdája.

Veszprémben két helyszínen kerülnek megrendezésre a mérkőzések 2024. január 6-án és 7-én.

A részletes sorsolás a Sípmester Fesztívál menüpontban már elérhető.

Bognár Tamás négy játékost is kiállított idén.

Játékvezetőnkénti kimutatás:

Szert Balázs 15 alkalommal asszisztált az élvonalban.

Szőts Gergely 24 alkalommal ült a VAR buszban!