Magyarországon a játékvezetői karrier öt év után kezdődik.

A kezdő bíró serdülő- és ifjúsági meccseken „fúj” először, s jó esetben is csak évente egy osztállyal léphet feljebb. Ily módon bírói pályafutásának ötödik évében nyílik először lehetőség arra, hogy NB Il-es, vagy NB I- es mérkőzést vezessen. Ezért van az, hogy a kiöregedett labdarúgók közül kevesen térnek vissza bíróként a pályára. Kivételek persze akadnak, hisz Molnár László, Németh Lajos vagy Palotai Károly válogatott játékosokból lettek játékvezetők.

A bírókkal szemben támasztott követelmények egyébként ma már olyannyira magasak, hogy a kiöregedett játékosok közül talán nem is mindenki tudná teljesíteni. A bíró pályafutása - csakúgy, mint a játékosé - akkor ívelhet magasra, ha az illető korán kezdi. Puhl Sándor tizenöt éves korában tett játékvezetői vizsgát.

A Játékvezetői Testület elnökségi döntései az idén tovább szigorították a bírók előrejutásának feltételeit. Az utóbbi négy évben pedig az első és a másodosztály bírói keretében generációs váltás volt. Négy év alatt huszonnégy új bíró került be a keretbe. A magyar játékvezetők kivétel nélkül amatőrök. A FIFA azonban az 1998-as világ- bajnokságon már csak profi bírókat szeretne alkalmazni. Minderről Nagy Miklós, a Játékvezetői Testület elnöke beszélt munkatársunknak.

- A magyar bírók megítélése meglehetősen szélsőséges. Amerikában a döntő vezetését bízták egy magyar játékvezetőre. A harmad- osztályú meccsek közönsége azonban nem elégszik meg a bíró szidalmazásával. Esetenként az öltöző előtt megvárják, s megverik a játékvezetőt.
- Erre sajnos az alacsonyabb osztályban a mai napig akad példa. Az első és a másodosztályú meccseken a rendezői gárda feladatai közé tartozik a bíró védelme is. A Sopron-Békés- csaba mérkőzésen a játékvezető három, mellesleg jogos büntetőt ítélt. Ez a játékvezető a biztonság kedvéért a következő két- három évben nem vezet olyan meccset, ahol a Sopron játszik. Az utóbbi években a konfliktusok hatására jelentősen visszaesett a játékvezetői tanfolyamokra jelentkezők száma is. Igaz, a vb-döntő óta ismét sokan érdeklődtek, hogyan lehet játékvezetői tanfolyamra bejutni...
- Hogyan lehet?
- Minden megyei labdarúgószövetség mellett működik egy játékvezetői bizottság, ami évente önköltséges tanfolyamot indít.
- Miként alakul a frissen vizsgázott bírók további pályafutása?
- Először serdülő-, illetve ifjúsági meccseket vezetnek, majd a megyei bajnokság harmadosztályába
kerülhetnek (Budapesten a kerületi bajnokság mérkőzéseit vezethetik). A kiugróan jó játékvezetők a megyei (budapesti) bajnokság másod-, majd első osztályába kerülhetnek. Mivel évente csak egy osztállyal léphet feljebb, a legtehetségesebb játékvezető is ötéves rutinnal rendelkezik már, mire az NB III-ban meccset vezethet. Az NB III-as keretbe való bekerülésről már nem a megyei (budapesti) bizottságok döntenek, hanem az országos elnökség. Évente hatvanhárom bíró vizsgázik a felsőbb osztályba kerülésért. A vizsgára minden megye három jelöltet küld, a főváros pedig hatot. Elméleti vizsga és fizikai erőpróba alapján választjuk ki megyénként azt az egy játékvezetőt (Budapesten hármat), aki az „utánpótláskeret” tagja lesz, s üresedés esetén feljebb juthat.
- Milyen követelményeket támasztanak a bírókkal szemben?
- Az elméleti teszt most már olyan kérdéseket tartalmaz, amilyenekkel a bírók bármelyik mérkőzésen szembetalálhatják magukat. Régebben ezen a vizsgán a tanfolyamon tanult ismereteket kellett feleleveníteni - mi van akkor, ha egy madár elviszi a labdát stb. -, most bonyolult szituációkat kell megoldaniuk a bíróknak. A fizikai követelmények: ötvenméteres sprint, kétszáz méteres futás, illetve Cooper-teszt. A „megfelelő” eredmények: ötven méteren
7,5 másodperc, kétszáz méteren 32 másodperc, a tizenkét perces futás alatt pedig legalább 2800 métert kell megtenni. Aki a vizsgán nem felel meg, pótvizsgát tehet, aki sérült, gyógyulása után vizsgázhat. Aki a pótvizsgán sem felel meg, befejezi bírói pályafutását. Megjegyzem, az NB Il-es és az első osztályú bírók évente kétszer vizsgáznak. Nekik azonban kötelező a heti két edzés, s a tavaszi, illetve az őszi idény előtt a nemzetközi edzőtábor. Halkan jegyzem meg, a játékosok számára nincs ilyen kötelezően előírt teljesítményszint... A bíróknak jó kondícióban kell lenniük. Egy büntetőt ma már nem lehet a félpályáról megítélni. Komolyan mondom, egyik-másik mérkőzésen a bíró többet fut, mint a játékosok többsége.
- A bírót akkor akár sportolónak is tekinthetjük. Sőt, az első osztályú bírót élsportolónak...
- A bíró nem sportoló. Bizonyos értelemben több annál. Neki ugyanis nemcsak futnia kell, hanem koncetrálnia, mérlegelnie, s döntenie is. Éppen ezért határozott úgy a Játékvezetői Testület elnöksége, hogy a felsőbb osztályba kerülés előtt a sportkórházban terheléspróbán kell átesnie minden bírónak.
- Miből áll ez a próba?
- A jelölt futószalagon, oxigénmaszkban fut. A maszkon keresztül mérik, mennyi levegőt fogyaszt. A futószalag dőlésszögét változatlan sebesség mellett kétpercenként emelik. Közben a falon fények villannak, s a bírónak olyankor meg kell nyomnia a kezében tartott érzékelő gombját. Futás közben mérik a reakcióidejét. Amikor a bíró úgy érzi, elég volt, kikapcsolja a készüléket. Akkor vért vesznek az ujjúból és a füléből, s a két mintából megállapítják, mennyire „futotta ki” magát. Ez utóbbi eredmény az illető bíró akaraterejére enged következtetni.
- Mennyi pénzt kapnak a bírók?
- A bírók költségtérítést kapnak. Ez az első osztályban tizenkétezer forint. A másod- osztályban hatezer forint.
- Hogyan ítéli meg az első osztályú bírók teljesítményét?
- Jónak tartom.
- A sajtó szerint a Debrecen-Siófok összecsapáson a játékvezető a közönség nyomásának engedve jogtalanul megadott egy tizenegyest.
- Azt mondtam, összességében jónak tartom. Az ellenőrök 1-től 10-ig osztályozzák a bírók teljesítményét, s az első osztályú bírók átlaga 8 fölött van. Egyébként a múlt bajnokságban öt alkalommal adtak jogtalan büntetőt, s négy alkalommal nem adták meg a különben jogos tizenegyest az első osztály játékvezetői. Öt azon alkalmak száma is, amikor az ellenőr szerint a bírónak ki kellett volna állítani a szabálytalan játékost, ő azonban csak sárga lapot adott.
- Mit tartalmaz az ellenőr jelentése?
- A FIFA által használt ellenőri jegyzőkönyv kibővített változatát használjuk. Ezen osztályozza a bíró fizikai állapotát (mennyit fut), a bíró jellemét (befolyásolható-e vagy sem), s a döntéseit értékeli. Egy, a mérkőzés eredményét befolyásoló téves döntésért mindjárt levon négy-öt pontot. Az a játékvezető pedig, aki öt alatti osztályzatot kap, három-négy hétig nem vezet mérkőzést.
- Minden játékvezetőt ellenőriznek?
- Minden játékvezetőt minden mérkőzésen.
- S a minősítések alapján döntenek a magasabb osztályba kerülésről...
- Az ellenőri jelentéseket számítógépen összesítjük. Bármikor bármilyen adathoz hozzájuthatunk. A játékvezetők egyéni teljesítményét is természetesen számítógép segítségével követjük nyomon. A tehetséges, kiemelkedő bírók értelemszerűen a rangsor élére kerülnek. A kiválasztottakat pedig a Játékvezetői Testület menedzseli. Ha szükség lenne rá, holnap fel tudnám sorakoztatni azokat a fiatal, huszonéves bírókat, akik közül valaki 2002- ben a világbajnokságon bíráskodhat majd.