Az első forduló bírói Kijelölték a labdarúgó NB I első tavaszi fordulójának játékvezetőit, méghozzá az új módszerrel, melynek lényege:

a jelölést Szlávik András, a JB elnöke véleményezés után az MLSZ főtitkára, dr. Páncsics Miklós elé terjesztette, aki szinten aláírásával hagyta jóvá a listát.

A nyolc találkozó bírói:

ZTE—Vasas: Maczkó, DVTK—Rába ETO: Pádár, MTK- VM—Csepel: Szávó, Haladás—Ferencváros: Palotai, Bp. Honvéd—Nyíregyháza: Urbán, U. Dózsa —PMSC: Hartmann, Videoton—Békéscsaba: Nagy B., Tatabánya— DMVSC: Huták.

Szlávik András, a JB elnöke leszögezte: „Csak fokozatosan kívánjuk a fiatalabb, tapasztalatlan kollégákat a mély vízbe dobni. Nagyon ügyelünk arra, hogy a második vonal várhatóan rázós találkozóit is rutinos bíráink vezessék. Egyébként ismételten felhívtuk játékvezetőink figyelmét arra, hogy a jövőben ténykedésük középpontjában a durvaság kiküszöbölése, a lehető legsportszerűbb légkör kialakítása álljon!”

Elterjedtek olyan hírek és a sajtóban is nyilvánosságra került, hogy Petri Sándor, az MLSZ játékvezető bizottságának elnöke lemondott tisztségéről.
Ezzel , kapcsolatban dr. Páncsics Miklós, az MLSZ főtitkára az alábbiak közlésére kérte fel az MTI-t:

— Az MLSZ nem kapott hivatalos értesítést Petri Sándor lemondásáról. Amennyiben az ezzel kapcsolatos hivatalos bejelentés megérkezik, az MLSZ elnökségének következő ülése foglalkozik az üggyel, s dönt arról, hogy
elfogadja a lemondást vagy sem, tekintve, hogy a megbízatást is az MLSZ elnöksége adta.

A TAVASZI BAJNOKI NYITÁNY előtt az MLSZ játékvezető bizottsága, a követelményrendszer alapján történt rangsorolás szerint, kijelölte az NB I-es játékvezetőié húszas keretét:

1. Palotai Károly, 2. Nagy Miklós, 3. Jaczina Róbert, 4. Szávó János, 5. Mohácsi Lajos, 6. Urbán Árpád, 7. Divinyi Béla, 8. Maczkó József. 9. Győri László, 10. Hartman Lajos. 11. Nagy Béla, 12. Tompa István. 13. Pálvölgyi János, 14. Kitti Sándor, 15. Pádár László, 16. Huták Antal, 17. Németh Lajos, 13. Bártfai Róbert, 19. Tátrai László, 20. Büki László.

Az országos JB elkészítette az NB I-es labdarúgó-játékvezetők őszi rangsorát, amely az első 17 forduló alapján így alakul:

1. Palotai Károly, 2. Nagy Miklós, 3. Jaczina Róbert, 4. Szávó János, 5. Mohácsi Lajos, 6. Urban Árpád, 7. Divinyi Béla. 8. Maczkó József, 9. Győri László. 10. Hartmann Lajos, 11. Nagy Béla, 12. Tompa István, 13. Pálvölgyi János, 14. Kuti Sándor, 15. Pádár László, 16. Huták Antal, 17. Németh Lajos, 18. Tátrai László, 19. Bártfai Róbert, 20. Büki László.

Az NB Il-es keret első három helyezettje: Kovács László, Palik Egon, Nagy Zoltán.

Szarvas, Aranysas kemping, valamivel 9 óra után. A nap kérlelhetetlenül tűz, enyhe trópusi szellő simogatja a bejárat melletti oszlopokon a hatalmas FIFA - , UEFA- , valamint a szovjet , az angol, az NSZK-beli, az NDK-beli, és a magyar zászlót.

Idén Szarvas adott otthont a Budapesti Labdarúgó Szövetség — immáron hagyományos — játékvezető továbbképzőedző táborának.

A hatnapos rendezvény legfontosabb mozzanatait és jelentőségét Kürti Imre, a BLSZ JB elnöke foglalta össze — dióhéjban.

— Köztudomású, hogy az országos játékvezetői keret utánpótlásának egyik fő csatornája, a BLSZ bírói állománya. Ezért tartjuk  elngedhetetlennek, hogy legalább évente egyszer felfrissítsük játékvezetőink elméleti  ismereteit, felmérjük fizikai felkészültségüket. Csaknem kilencven játékvezetőt teszteltünk, az országos keret követelményei alapján, örömmel számolhatok be arról, hogy a résztvevők túlnyomó többsége javított tavalyi teszteredményein és az ellenőrző dolgozatok is megfeleltek a szigorú k ivánalmaknak.

Sikeres, tartalmas előadást tartott Sándor János, az MLSZ JB elnökhelyettese és Góliás Róbért, szövetségünk főtitkára. Közönségsikert aratott élménybeszámolójával Kuti Sándor FIFA játékvezetőnk, akit a budapesti állományból léptettek elő az országos keretbe, alig néhány esztendeje.

— Újításképpen képmagnóról levetítettünk két BLSZ-mérkőzést és együtt elemeztük a találkozók játékvezető-szakmai tapasztalatait. Délutánonként pedig dúltak a táborozó játékvezetők kispályás bajnokságának csatái.

Az MLSZ játékvezető bizottsága egyhetes edzőtáborozást szervezett Vonyarcvashegyen.  Összesen 92 bíró vett részt az alapozó jellegű továbbképzésen. A tapasztalatokról, a jövő terveiről beszélgettünk a jól sikerült közös munka után Petri Sándorral, az országos JB elnökével.

A labdarúgó Játékvezető Bizottság elnöksége értékelte a negyedik országos játékvezetői nap tapasztalatait, valamint a játékvezetők őszi idényben nyújtott teljesítményét.

Állásfoglalásuk a következő:

1. Az országos játékvezetői nap eredményei igazolják, hogy az országos és az utánpótláskeretben levő játékvezetők többsége ma már érti és magáévá tette a követelményrendszert. Ennek tulajdonítható, hogy mind a fizikai, mind az elméleti tesztek átlaga jó. Az átlagok egyenletesen növekvő te n denciát mutatnak. Jól sikerültek az elméleti tesztek is. A részt vevő játékvezetők 40 százaléka százszázalékos eredményt ért el. Mindössze három játékvezető nem tudta teljesíteni a szintet.
2. Az őszi fordulók, valamint a fizikai és az elméleti tesztek alapján az országos keretben az elnökség az alábbi változtatásokat határozta el: az NB I-es keretbe sorolja: Divinyi Bélát, visszaminősíti az NB I-ből az NB II-be: Lauber Gyulát. Feltételhez köti, utolsó figyelmeztetéssel 1980. december 15-ig Bártfai Róbert játékvezető működését (a fizikai tesztek sorozatos nem teljesítése miatt). Az NB ll-es keretbe került az utánpótláskeretből: Dömény László (Bács megye), Csáki Béla (Hajdú-Bihiar m.), Köböl Sándor (Csongrád m.), Mezei Ottó (Heves m.) és Bogyó Imre (Békés m.). Kimaradt az országos keretből Dorozsmai József, Dorozsmai Lajos és Tar József

A szerdai labdarúgó kupamérkőzéseken magyar játékvezetők is tevékenykednek.

A Partizán Tirana—FF Malmö (0-1) KEK- mérkőzést Kuti vezeti az albán fővárosban. Segítői Lauber és Soós.

A Vorwärts Frankfurt— Ballymena (1-2) UEFA-mérkő- zésen Kőrös a vezető bíró, a partjelzők Mohácsi és Pálvölgyi.

A Lervszlki Szpartak—Dinamo Kijev (1-1) UEFA-találkozón Pádár fújja a sípot, Szávó és Tompa segítsége mellett.

Szolnok megye labdarúgó játékvezetői a napokban Szolnokon a Bástya étteremben tartották évadnyitó értekezletüket. Ez alkalommal adták át a megye legjobb utánpótlás játékvezetője számára alapított „Dr. Magyar Béla vándorserleget”. Elmúlt évi teljesítménye alapján a díszes kivitelű díjat Boros József jászberényi játékvezető érdemelte. A további sorrend: 2. Inges János (Jászberény), 3. Mák Lajos (Szolnok).

Az MLSZ Játékvezető Bizottsága kijelölte a játékvezetők országos keretét.

A megyéből Szávó János az NB I-be. Balázs János és dr. Botka János az NB II-es keretbe, míg Tombor József az utánpótlás keretbe kapott besorolást.

Az országos mérkőzések: ellenőri keretébe Almási János, Hamar Antal. Horváth Lajos. Bállá Gyula, Hoffer András és Honti Antal került.

A szombati Békéscsabai Előre Spartacus—Tatabányai Bányász labdarúgó bajnoki mérkőzésen búcsúzik sikeres játékvezetői pályafutásától Csernefalvy László, a találkozó vezető bírója és Egervári Ferenc partjelző.

Az ötvenéves Csernefalvy pontosan 50. NB I-es mérkőzésén fújja utoljára a sípot, míg Egervári Ferenc, aki több mint harminc éve tagja a JB-nek, s ez idő alatt számos hazai bajnoki és nemzetközi meccsen lengetett, szintén búcsúzik a zöld gyeptől.

A két sportember továbbra is tagja marad a játékvezetők nagy családjának: Csernefalvy László a JB szervezési bizottságában és ellenőrként, míg Egervári Ferenc az MLSZ ügyviteli bizottságában és játékvezető-ellenőrként tevékenykedik majd.

Beszélgetés Petri Sándorral, a JB elnökével..

A magyar labdarúgás vezetésében jelentős változások történtek. Ezek közé tartozik az is, hogy a Játékvezető Bizottság elnöke az a Petri Sándor lett, aki negyedszázadon át fújta a sípot, élvonalbeli FIFA-bíró volt, s egy ideig az MLSZ főtitkáraként is tevékenykedett. Olyan ember tehát, akinek a bíráskodásban és a vezetésben egyaránt nagy tapasztalata, s éppen ezért tekintélye is van. Az általa vezetett bizottság túl van a tervkészítés időszakán már a valóraváltáson fáradozik. Petri Sándort arra kértük: beszéljen a JB elképzeléseiről, azokról a változtatásokról, amelyek máris folyamatban vannak.

Miért szűnik meg a titkos küldés?

Az utóbbi években a JB a titkos játékvezetőküldés gyakorlatát követte. Ez azt jelentette, hogy a csapatok és a szurkolók sem szerezhettek előzetesen tudomást arról, kik bíráskodnak a mérkőzéseken. Most ezen változtatnak. Miért és hogyan?

— Az a véleményem, hogy a bírók etikáját, becsületét nem formalitásokkal kell megvédeni. Erre semmi szükség! Különben is, aki nagyon akarta, az megtudhatta, hogy ki vezeti a mérkőzést. A titkos küldés épp olyan fölösleges megkötöttség, mint amilyen az az intézkedés volt, hogy a játékvezetők felfrissülésük érdekében nem mehettek el a Rudas-, vagy más fürdőbe azért, mert ott találkozhatnak, érintkezhetnek élvonalbeli játékosokkal, s ez alkalmat adhat elvtelen barátkozá- sokra. Ügy gondolom, hogy aki ezt akarja, azt megteheti a Rudas-fürdő nélkül is. Mi nyilvánosságra hozzuk a játékvezetőküldést, s két hétre előre elkészítjük. Ezt a gyakorlatot kikísérletezzük, s ha kedvezőek lesznek tapasztalataink, hosz- szabb időszakra is kiterjesztjük ezt a küldési rendszert.

Az MLSZ elnökségének javaslatára a JB úgy határozott, hogy a következő bajnokságban bevezeti a sárga és a piros lapok használatát. Ettől a gyakorlattól a régebbi vezetés mereven elzárkózott. Miért foglaltak állást a színes lapok mellett, s miért nem alkalmazzák már tavasszal?

— Miért ne lenne jó nekünk is az, ami másoknak, hiszen egész Európában felmutatják a bírók a sárga és a piros lapot. Ezt mi is a fegyelmezés jó technikai eszközének tartjuk. Igaz, hogy ettől nem lesz jobb a játékvezetés, de feltétlenül segít a rend, a fegyelem megteremtésében. Egy sárga lap nyilvánosság előtti felmutatása jobban hat a játékosokra, mint egy szóbeli figyelmeztetés, nem beszélve arról, hogy bizonyos mértékig a közönséget is megnyugtatja a tény: a bíró látja és megtorolja a szabálysértést. Meggyőződésem, hogy a nemzetközi gyakorlat követésével használunk a játékosoknak is, akik ily módon megszokják a színes lapokat, tudják, mivel jár, s felmutatásuk alkalmával másként reagálnak majd rá, mint ahogyan tette azt Törőcsik és Nyilasi a Mundialon. Tavasszal, sajnos, már nem tudjuk bevezetni, csak az 1979/80-as bajnokságban, meri kevés az idő ahhoz, hogy ezt országos viszonylatban, kellő felvilágosítás után keresztülvigyük, s a jelenlegi bajnokság versenykiírását menet közben nem akartuk módosítani.

Elméleti vizsga az ellenőrök számára

Felfrissftik az ellenőri gárdát, módszertani változtatásokat vezetnek be, s úgy hírlik, elméleti vizsgák is lesznek. Igaz ez?

— De még mennyire! Teszt formájában felmérjük az ellenőrök felkészültségét, s a vizsga- eredmények alapján minősítjük őket. Az NB I-es mérkőzések játékvezetőinek ellenőrzésével csak a legjobbakat bízzuk meg. Újításnak számít, hogy a jövőben az utánpótlás legtehetségesebb tagjainak fejlődését az országos minősítésű ellenőrök kísérik majd figyelemmel. Módosítunk az ellenőri nyomtatványokon is, a felesleges, formális kérdéseket, rovatokat elhagyjuk. Az ellenőri jelentéseket rendszeresen értékeljük, s ennek megtörténte Után az eredményről, két-három hetes összesítés formájában, értesítjük az illető játékvezetőt is. Így mindenki tudja majd, hol tart, miként ítéljük meg a teljesítményét. Azt is elmondhatom, hogy jelentős formahanyatlás esetén nem riadunk vissza az időleges pihentetéstől, vagy súlyosabb esetben a visszaminősítéstől sem!

A part dobásról, a testtel való játékról, az időhúzásról

A magyar pályákon kialakult egy olyan sajátos ítélkezési mód, amely néhány vonatkozásban eltér a nemzetközi szokásoktól, mégpedig azért, hogy valamilyen formában segítse labdarúgásunk fejlődését. Ha a labda az oldalvonal mentén elhagyta a játékteret, s a bedobást huzavona, késlekedés előzte meg, a bírók az ellenfélnek adták a partdobás jogát. A férfias, kemény, testtel való küzdelem kialakulása érdekében pedig nem fújták le a szabálytalanságok egy részét. Ha a kapus megfogta a labdát, s nem dobta vagy rúgta ki nyomban, labdatartásnak minősítették olyan esetben is, amikor a külföldi bírók nem avatkoztak közbe. A JB-nek ilyen vonatkozásban ml az álláspontja?

— A lehető leggyorsabban vissza kell térni a nemzetközi gyakorlathoz. Az elbírálási mód mindenütt csak egyforma lehet, eltorzulások nem engedhetők meg még akkor sem, ha a rendelkezéseket jó szándék szülte.

— A partdobást csak az végezheti el, akit a bedobás joga illet, az ellenfél birtokába csak úgy kerülhet a labda, ha a bedobást szabálytalanul végzik el. Ha a játékos késlekedik, láthatóan húzza az időt, sürgetni kelL majd figyelmeztetni, vagy beszámítani azt, az időt, amelyet elfecsérel. Minden más ellentétes a szabály tételes előírásaival.
— Ha valaki, akkor én igazán híve vagyok a kemény, férfias játéknak, s nekem is az a véleményem, hogy szinte végletekig engedni kell a testi erő kihasználását, mert ez a labda birtoklásának, megjátszásának egyik fontos eszköze. De a játékosokat megtanítani arra. hogy miként használják ki testi erejüket, nem játékvezetői, hanem edzői feladat. 

Nekünk a pályán azt kell eldönteni, hogy a küzdőfelek szabályos eszközökkel harcolnak-e a labdáért és ha nem, akkor sípolni kell! Nincs, nem lehet olyan szempont, amely arra késztesse a bírót, hogy elnézze a nyilvánvaló szabálytalanságot. Az a tapasztalat, hogy éppen a különféle fellökések, taszítások megengedése vezet a .súlyosabb, kirívóbb durvaságokhoz, mert a játékosok hajlamosak arra, hogy jogos vagy vélt sérelmeiket ily módon torolják meg. A lábbal való szabálysértések olyan szembetűnő jelenségek, amelyeket rendszerint, vagy legalábbis az esetek többségében szándékosság szül. Ezért szigorú megtorlás jár. Ezt írja elő a szabály könyv, s az ide vonatkozó rendelkezéseket a magyar pályákon is érvényesítjük. Mindez nem mond ellent annak, hogy a kemény, férfias játékot, a leghevesebb harcot, lökést is engedni kell. Az a tervünk, hogy. tanácskozunk az edzőkkel, megvitatjuk, miként lehetne fejleszteni a testi erő kihasználásának módozatait. Mi ehhez minden segítséget megadunk, például szabálymagyarázat formájában is, de a gyakoroltatás, az elsajátíttatás edzői feladat.

— Arra a kérdésre, amely a kapusjátékkal kapcsolatos esetet illeti, azt felelhetem, hogy az elbírálási módban nagy szerepe van az egyéniségnek. El kell tudni bírálni, hogy a kapus labdatartása kimeríti-e az időhúzás kritériumát. Ha a kapus egy védés után egy ideig kézben tartja a labdát, s körülnézve keresi, hogy kinek rúgja vagy dobja ki, nem helyes automatikusan a sípba fújni. Várni kell, mint ahogyan a Mundialon a játékvezetők egyetlen esetben sem torolták meg, amikor az argentin Fillol, vagy más ezt tette. Ha ez már átcsap szándékos időhúzásba, akkor közvetett szabadrúgást kell ítélni.

— Hangsúlyozom: a nemzetközi gyakorlatot akarjuk követni már tavasszal is! Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy lesznek nehézségeink, hiszen néhány dologban más gyakorlatot kell követni, s ez új beidegzést igényel. Ez nehézséget jelent majd a bíróknak, de a játékosoknak is. A káoszt, a nagyobb zavarokat mindenképpen el akarjuk kerülni. Meggyőződésem, hogy a fokozatosság elvének betartásával elérjük cé- lunkatl EíbVeteSményrendszer

A JB elnöksége már kidolgozott egy szakmai követelményrendszer-tervezetet. Ismertetné?

— Negyedévenként tesztvizsgák lesznek, mégpedig elméletiek és fizikaiak. A cél: ellenőrizni a bírák felkészültségét. Kidolgozunk egy pontértéktáblázatot, s eszerint értékeljük a feleleteket, miként a fizikai próbatétel időeredményeit is. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a játékvezetők továbbra is a lehető legjobb fizikai állapotban lépjenek pályára. Aki nem éri el az igényelt szintet, az vagy nem léphet felsőbb keretbe, vagy lejjebb kerül. Nem követelmény, de ajánlás, hogy a FIFA és UEFA minősítésű bírák sajátítsanak el egy idegen nyelvet.

És aki eleget tess a követelményeknek, s egyéb kifogás sem merül fel ellene, hány éves koráig bíráskodhat?

— Akár ötven év felett is? Nem az a döntő, hogy ki hány éves, hanem az: mire képest Magyar pályákon mindenki addig bíráskodjék, ameddig teljes mértékben eleget tud tenni a kívánalmaknak. Más kérdés, hogy bizonyos előírások ránk nézve is kötelezőek. Az például, hogy a nemzetközi mérkőzéseken való foglalkoztatás korhatára az ötvenedik év!

A JB-nek most új összetételű elnöksége van. Kik alkotják ezt, s a különféle albizottságokban helyet kapnak-e olyanok, akik a régi testületben is tevékenykedtek?

— A kérdés második részére felelek először. Természetesen igényeljük jó néhány olyan régi társadalmi munkás tevékenységét, aki önzetlenül, szívvel akar nekünk segíteni. Csupán a képességeket tesszük mérlegre, s aki eleget tud tenni az igényeknek, azt szeretettel várjuk. Dr. Szilágyi György és Kaposvári József például tagja az új elnökségnek, Fehérvári József, Páldi Ede és Kasza Ferenc pedig albizottságvezető. Az elnökségben elnökhelyettes dr. Szilágyi György, a szervezési bizottság vezetője Szlávik András, a küldőbizottságé Kaposvári József, a jogi bizottságé pedig dr. Neuber Alajos. A JB elnökének szavaiból kiderül, hogy a játékvezetés gyakorlatában jelentős változások lesznek. Kíváncsian várjuk a további fejleményeket, azt, hogy az elképzelésekből mi valósul meg a magyar pályákon, s emelkedik-e majd játékvezetésünk színvonala.