Több mint 125 éves a játékvezetésre is használt síp, erőteljes hangja egy parafa golyónak köszönhető. Ma népszerűbb a golyó nélküli változat, a piacot két márka uralja. A zónának az olimpiai döntőt vezető Kassai Viktor is elmondta, mit fúj.

Sípot mindenki fogott már a kezében, valószínűleg bele is fújt már egybe. Ezek a pici hangkeltő eszközök sokszor ártatlan és vicces játékszernek tűnnek, pedig sokak kezében, pontosabban szájában, életbe vágóan fontos szerepük van, gondoljunk csak a játékvezetőkre, rendőrökre, úszómesterekre, vízi mentőkre, nekik nem mindegy, mit használnak.

Azt hihetnénk, hogy már az ókorban is használtak sípokat, ám a nem zenélésre használatos eszközt 125 évvel ezelőtt találták fel Angliában. A Birminghamben élő Joseph Hudsonnak a brit rendőrök, a bobbyk munkája adta az ötletet, meglehetősen nehézkesnek találta ugyanis, ahogy csörgőkkel, kereplőkkel próbálnak kommunikálni. A hegedűn játszó Hudsonnak 1883-ban jutott eszébe, hogy könnyebb dolguk lenne egy síppal, viszont a meglévőknek túl gyenge volt a hangerejük. Egyszer aztán leesett a földre a hegedűje, Hudsonnak pedig leesett: egy apró golyót kell a sípba tenni, és máris olyan erőteljes és éles hangot ad ki, hogy arra mindenki felfigyel.

Hudson első megrendelője a Scotland Yard volt, a sípot Thunderernek nevezte el. Céget alapított, és Acme néven elkezdte forgalmazni a sípjait. A szó görögül magas pontot jelent, utalva arra, hogy nagyon sok decibellel tud szólni. Az első sípokat rézből készítették, manapság inkább a műanyagok népszerűk. Az Acme rengeteg különféle sípot készít: nemcsak a rendőröknek és a játékvezetőknek szánt modelljei vannak, hanem madár- és kutyahívói is, valamint biztonsági sípokat is gyárt. Napjainkban több mint ötmillió sípot ad el évente.

A klasszikus típus ma is létezik, ám lényegi átalakuláson ment keresztül: eltűnt belőle a parafa golyócska, éppen az, amivel Hudson forradalmasította a sípkészítést. Ráadásul ezt nem is az ő nevéhez fűződik, hanem az óceán túlpartján élő kanadai Ron Foxcroftéhoz. Több mint száz évet kellett várni az újításra. Az 1947-ben született Foxcroft 17 éves koráig focizott, ám egy sérülés miatt abba kellett hagynia, ezért felcsapott kosárlabdabírónak.

A sípjával sokszor nem volt megelégedve, túl halknak találta. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor az 1976-os montreali olimpia kosárlabdadöntőjét vezette. Egy jugoszláv játékos könyökölt, Foxcroft észrevette a szabálytalanságot, de mégsem állította ki, mert hiába fújta, a síp egyszerűen elnémult. Valószínűleg beragadt a parafa golyó. Ekkor határozta el, hogy kifejleszt egy üzembiztos sípot (a golyós síp esőben sem működik, és a nyál is ronthat a hangerősségén).

A kísérletezés csaknem tíz évig tartott, végül 1987-ben megszületett a Foxcroft neve és akkori életkora után elnevezett Fox 40, az első golyó nélkül síp. Azóta ezt a típust használják az NHL-ben, az NBA-ben, ez szólt a szöuli olimpián és az 1990-es foci-világbajnokságon, ezt fújja rengeteg rendőr, matróz és életmentő, ezt a sípot ajánlják hangjelzésre a parti őrségeknek világszerte, és még a NATO-katonák is fújják. A világ 140 országában mintegy negyvenezer Fox 40 sípot adnak el naponta. A piacot gyakorlatilag az Acme és a Fox 40 uralja, erre a két márkára esküsznek a legtöbben. Nem is kerülnek sokba, pár ezer forintért már megkaphatjuk a legjobb darabokat is.

?A síp a bíró legfontosabb kommunikációs eszköze, ezért törekszünk arra, hogy minél jobbat használjunk? ? mondta a zónának Kassai Viktor FIFA-játékvezető, aki legutóbb például az olimpiai döntőt vezette. Kassai Viktor tíz-tizenöt éve a műanyag Fox 40-et használja, nem is nagyon emlékszik azokra az időkre, amikor még golyós sípot fújt. A magyar bíró két összefűzött síppal lép a pályára, és nincsenek ráerősítve a kezére.

?Korábban csak egy volt a kezemben, és egy kulcstartó volt rajta, hogy legyen a sípnak fogása? ? avat be a részletekbe Kassai Viktor, akinél igen sokáig, akár hat-nyolc évig kitart egy-egy síp. Úgy még sohasem járt, hogy a mérkőzés közben ment volna tönkre a sípja. Kassai Viktor szerint a magyar játékvezetők túlnyomó többsége az övéhez hasonló Fox 40-nel vezeti a meccseket.

Arra sem itthon, sem a nemzetközi mérkőzéseken nincs előírás, milyen sípot használhatnak a játékvezetők, mire odáig jut valaki, hogy rangos meccseket dirigáljon, a sípja sem egy ?nyakba akasztott úttörősíp lesz?. Persze variációk azért léteznek, bírója válogatja, melyik sípot és hogyan használja a pályán. Valaki ráerősíti a kezére, mások egyszerűen a kezükben fogják, Kassai Viktor szerint az olasz játékvezetők között igen elterjedt, hogy csupán két ujjukkal fognak egyetlen sípot.

A síp színére sincs előírás, választék pedig van bőven. Néhány játékvezető, többek között a német Markus Merk, a mezszínéhez passzoló sípot vesz a szájába: néha feketét, máskor sárgát. Az olasz Roberto Rosetti leginkább kék síppal szereti dirigálni a meccseket, ám az még különlegesebbé teszi a sípját, hogy egy kereszt lóg rajta.



Forrás: http://zona.hu/article/1545/milyen-sipot-fujnak-a-legjobb-jatekvezetok.html

A továbbiakban megvizsgáljuk közelebbről mit is kell elvégeznie egy játékvezetőnek, illetőleg a játékvezetői hármasnak (első osztályú, illetve nemzetközi mérkőzések esetén négyesnek) még a kezdő sípszó előtt. Gyakorló játékvezetőként helyenként személyes tapasztalataimmal is találkozhatnak.

A játékvezető feladatai a mérkőzés előtt

A játékvezetőknek a mérkőzés előtt legalább egy órával (ez az NB I-ben másfél óra) kell a helyszínen megjelenniük. Miután birtokba vették az öltözőt, első dolguk, hogy ellenőrizzék, hogy a játéktér alkalmas-e a mérkőzés megrendezésére. Szemügyre veszik a pálya vonalazását, a kapuhálók állapotát, a talaj minőségét. Miután meggyőződtek róla, hogy minden a legnagyobb rendben, a pálya alkalmatlansága miatt nem fog elmaradni a mérkőzés, visszatérnek az öltözőbe, hogy fogadják a résztvevő csapatok képviselőit. Ők behozzák a mérkőzés jegyzőkönyvét, illetve a csapatok tagsági igazolásait. Ezeken az igazolványokon a játékvezető a következőket ellenőrzi: a játékos játékengedélyének meglétét, sportorvosi engedélyének érvényességét, majd a későbbiekben a játékos személyazonosságát is az igazoltatáskor. Ezt követően a játékvezető konzultál a mérkőzés főrendezőjével a biztonsági teendőkről. Ha mindez rendben lezajlott kezdődhet a mérkőzés.

A játékvezető feladatai a mérkőzés lefújása után

A játékvezető mérkőzés közbeni teendőiről nem értekeznék, hiszen ezt körülbelül mindenki ismeri, aki már látott futballmérkőzést. A játékvezető a mérkőzés során érvényt szerez a játékszabályoknak. Érdekesebb lehet, mi történik az öltözőben a mérkőzés végén. Miután a hármas rendben levonult a pályáról, és éppenséggel senki sem akarja rájuk gyújtani az öltözőhelyiséget, a játékvezető kitölti a mérkőzés jegyzőkönyvének rá vonatkozó részét. Feltünteti a mérkőzés félidei-, és végeredményét, a góllövőket, az esetleges cserék időpontját, a sérült játékosok nevét, a játékvezetői hármas, az ellenőr és a főrendező nevét. Végül lejegyzi a mérkőzésen történt különleges eseményeket (pl. kiállítás, rendbontás). Miután minden említésre méltó bekerült a jegyzőkönyvbe, a játékvezető aláírásával látja el azt, mindkét csapat rendelkezésre bocsájt egy-egy másolatot, illetve az eredeti példányt az illetékes labdarúgó szövetség részére eljuttatja. Ezzel zárulnak a játékvezető adminisztratív feladatai.

Mindezeket a mérkőzés ellenőrével való konzultáció követi, melyen már csak a három (vagy négy) játékvezető, és az ellenőr vannak jelen. Itt van lehetősége a találkozót kívülről ?Árgus-szemekkel? figyelő személynek elmondania a meccs során előforduló hibákat, javítandó elemeket. A játékvezetőket az ellenőr 1-10-ig osztályozza, az érdemjegy az ellenőri jelentésből derül ki. Miután jó utat kívántak az ellenőrnek a játékvezetők vesznek egy kellemes zuhanyt (ezt gyakran az adott nap fénypontjaként értékeljük), majd felöltözésüket követően elindulnak hazafelé.

Egy jó szokás

A játékvezetők körében az évtizedek folyamán, mintegy a közösségi szellemet erősítendő, elterjedt egy remek hagyomány. A szokás szerint a mérkőzésen vezetőbíróként közreműködő játékvezető jó, ha vastag pénztárcával rendelkezik, hiszen hazafelé, ha megállnak egy útszéli vendéglőben, akkor ő fizet. Ez persze nem kötelessége, nem róható meg érte, pusztán egy szép gesztus, mellyel megköszöni segítői közreműködését az adott találkozón. Ez a meghívás általában valamilyen italt, esetlegesen még ételt is foglalhat magában. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy ez a fogyasztás sosem megy át féktelen dorbézolásba, mint azt néhányan gondolják.

Alulfizetettek a magyar bírók

Végezetül néhány szót a játékvezetők díjazásáról. Mit gondolnak mennyit kap egy mérkőzésért egy magyar első osztályú sípmester? Nos, elárulom 60 000 magyar királyi forintot. Ezt a többség sokallhatja, mondván hatvanezer ezért? Ámde, ha azt is hozzáteszem, hogy a Bundesligában 3600 euró (kb.860 000 Ft) a játékvezető honoráriuma egy mérkőzésért, mindjárt nem tűnik olyan soknak a magyar bírók fizetése. Sőt, kapaszkodjanak meg az Európa-bajnokságon bíráskodó sportemberek mérkőzésenként 10 000 eurót (hozzávetőleg 2,5 millió forint) kasszíroznak.

Mindezek tükrében mindenki maga eldöntheti, szívesen lenne-e játékvezető. Az elismerés és a pénzügyi vonatkozás miatt biztosan, de azt, hogy hétvégéről hétvégére korlátlanul szidhassák az összes felmenőjét, nehezen viselné a többség. Kitartás, elhivatottság, rátermettség szükséges. No meg, az elmaradhatatlan szerencse-faktor ?

Sporttársi tisztelettel: Hajdu Balázs NB III-as Fejér megyei játékvezető

Az International. Board 2007. március 8-án Skóciában tartotta éves rendes ülését. Ott a Labdarúgás Játékszabályait módosította és kiadott különböző utasításokat és útbaigazításokat, amelyeket itt közlünk.

Általános átdolgozás: Noha ebben az évben csak a 2. szabály alább leírt változása az egyetlen lényegi módosítás a játékszabályokban, emellett áttekintették és átdolgozták általában szövegezését és szerkezetét, hogy egységesítsék és átszervezzék tartalmát a következetesség, egyszerősítés és tisztázás céljából. Ennek a folyamatnak a részeként a 2007/2008-as kiadásból az International Board néhány döntvényét vagy belefoglalták abba a szabályba, amelyhez korábban mellékelve volt, vagy a korábban őKiegészítő utasítások és útmutatások a játékvezetők részéreő néven ismert részbe tették. A Labdarúgás játékszabályainak 2008/2009-es kiadásában ez a rész a őA játékszabályok értelmezése és útmutató a játékvezetők részéreő nevet kapta. Azért változtatták meg, hogy ezzel hangsúlyozni kívánják, hogy ennek a résznek a tartalmával magát a játékszabályokat szándékozzák kiegészíteni és az alkalmazásuk valóban kötelező. Emellett bizonyos elveket, amelyeket a játékban mindvégig értelemszerően feltételeztek, de félreérthetetlenül nem szerepeltették a játékszabályokban, hozzátették az új kiadáshoz a teljesség kedvéért. Például, most a 4. szabály már egyértelmően megállapítja, hogy őA két csapatnak olyan színeket kell viselnie, amelyek megkülönböztetik őket egymástól és még a játékvezetőtől és a játékvezető asszisztensektől is.

1. Szabály - A játéktér 2008. május 20-án az International Board rendkívüli ülésén úgy határoztak, hogy a március 8- án tartott éves rendes ülésükön hozott határozatukat, hogy a nemzeti A csapatok mérkőzésein a játéktér méretét egységesítsék, nem hajtják végre, amíg az International Board át nem tekinti ezt a következő évi, 123. éves rendes ülésükön Észak-Írországban.

2. Szabály - A labda 1. döntvény A 2. szabályban meghatározott követelményeken kívül a FIFA és a kontinentális szövetségek mérkőzésein csak olyan labdák használhatók, amelyeken fel van tüntetve az alábbi megnevezések egyike: A hivatalos "FIFA APPROVED" ("a FIFA által jóváhagyott") jelzés A hivatalos " FIFA INSPECTED " ("a FIFA által ellenőrzött") jelzés őInternational Matchball Standardő ("Nemzetközi mérkőzéslabda szabvány") jelzés. Ez a jelzés mutatja, hogy a labda szükséges ellenőrzése megtörtént, és hogy a labda, a 2. szabály minimum-előírásain felül, megfelel a fenti kategóriáknak. Az egyes kategóriákhoz tartozó követelményeket az International Board hagyja jóvá. Az ellenőrzést végző intézeteket a FIFA hagyja jóvá. A nemzeti szövetségek a bajnokságok (tornák) kiírásaiban előírhatják a fenti jelzéső labdák használatát a jelzés mutatja, hogy a labda szükséges ellenőrzése megtörtént, és hogy a labda, a 2. szabály minimum-előírásain felül, megfelel a fenti kategóriáknak. Az egyes kategóriákhoz tartozó követelményeket az International Board hagyja jóvá. Az ellenőrzést végző intézeteket a FIFA hagyja jóvá. A nemzeti szövetségek a bajnokságok (tornák) kiírásaiban előírhatják a fenti jelzéső labdák használatát.
Az International. Board utasításai és útbaigazításai Eljárás sérült játékosokkal kapcsolatban Tekintettel arra, hogy a különböző tornákon eltérő gyakorlatot alkalmaznak - amikor egy játékos sérülése után a labda az egyik csapat birtokában játékban marad, és ez zőrzavart okozhat - ezért az International Board meg kívánja erősíteni, hogy az 5. szabály szerint a játék megállítása a játékvezető joga, ha véleménye szerint egy játékos súlyosan megsérült, de engedheti a játék folytatását, ha úgy ítéli meg, hogy a játékosnak csak enyhe sérülése van. Továbbá az International Board összefogásra szólítja fel a labdarúgás családját a szimulálás leleplezésére, és hogy munkálkodjanak ennek a nem kívánatos jelenségnek kiirtásán azért, hogy segítsék a játékvezetőket a súlyos sérülések felismerésében. Általánosabban arra, hogy megvédjék a fair-play alapelvét, és megőrizzék a játék tisztességét.
Monitorok a pálya környékén A helyszíni közvetítések miatt megnövekedett a monitorok jelenléte a játéktér határvonalai körül. Az International Board kihangsúlyozza, hogy a technikai zónában tartózkodóknak nem lehet hozzáférésük ezekhez, és tilos olyan helyzetben lenniük, hogy rálássanak a pálya környéki monitorokra.
Kapuvonal technológia Az International Board eldöntötte, hogy későbbi bejelentésig jegelik a kapuvonal technológiai kísérleteket.

További játékvezető asszisztensek Az International Board engedélyezte a FIFA-nak, hogy kísérletezhessen egy közelgő tornán két további játékvezető asszisztenssel.

A labdarúgás játékszabályai 2008/2009-es kiadása egy előszóval kezdődik.
Előszó: Az utóbbi 12 évben, a játékszabályok utolsó nagyobb átdolgozása óta, az International Board jelentős számú pótlást és módosítást készített magukhoz a szabályokhoz. Különböző kísérő kiadványokat és oktatási anyagokat készített, és osztotta szét azokat a labdarúgást irányító testületek által, hogy támogassák a játékvezetők munkáját, és tisztázzák a fogalmakat a labdarúgó közösség egésze számára. Noha az ez évi kiadás csak egyetlen lényegi módosítást tartalmaz a játékszabályokban 2007/2008-as kiadáshoz képest, emellett áttekintették és átdolgozták általában szövegezését és szerkezetét, hogy egységesítsék és átszervezzék tartalmát a következetesség, egyszerősítés és tisztázás céljából. A jelentős változtatások között ebben a vonatkozásban az előző évi kiadásból az International Board néhány döntvényét vagy belefoglalták abba a szabályba, amelyhez korábban mellékelve volt, vagy a most átnevezett, őA játékszabályok értelmezése és útmutató a játékvezetők részéreő részben jelentek meg. Ezzel az új címmel az International Board hangsúlyozni kívánja, hogy ennek a résznek a tartalmával magát a játékszabályokat szándékozzák kiegészíteni és az alkalmazásuk valóban kötelező. Emellett bizonyos elveket, amelyeket a játékban mindvégig értelemszerően feltételeztek, de félreérthetetlenül nem szerepeltették a játékszabályokban, hozzátették az új kiadáshoz a teljesség kedvéért. Végül az International Board emlékezteti a nemzeti és kontinentális szövetségeket, hogy a FIFA szabályzata értelmében az a feladatuk, hogy minden szintő bajnokságban biztosítsák a Játékszabályok szigorú és következetes végrehajtását.

Referee Convention keretében (egységes ellenőrzés) a PMFC-Honvéd mérkőzésen Vad István - Ring György és ifj. Tóth Vencel működését ellenőrizte az NB. III. Dráva-csoportjának összes játékvezető ellenőre. A játékvezető hármas olyan teljesítményt produkált, hogy az ellenőröknek nem lesz könnyű dolguk értékelni azt. Szerencsére azonban a SportTV közvetítette a mérkőzést, így a döntő szituációkat vissza lehet nézni.

Az ellenőröknek rövid határidőn belül írásos jelentést kell tenniük a mérkőzésről, amelyet az egykori kiváló játékvezető, Ábrahám Attila fog értékelni.

Előzetes intézkedések: Pénzfeldobás során amelyik csapat a sorsoláson nyer, eldönti, hogy az első félidőben melyik kapura támadjon. A másik csapat végzi el a mérkőzés kezdőrúgását. A sorsoláson győztes csapat végzi el a második félidő kezdőrúgását. A mérkőzés második félidejére a csapatok térfelet cserélnek, és a másik kapura támadnak.

A kezdőrúgás: A kezdőrúgás a játék kezdetének vagy újraindításának egy módja: - a mérkőzés elején; - gól után; - a mérkőzés második félidejének elején; - esetleges hosszabbítás (kupamérkőzéseken) mindkét felének elején; Kezdőrúgásból közvetlen gól érhető el.

Végrehajtás: - minden játékos a saját térfelén tartózkodik; - a kezdőrúgást végző csapat ellenfelének játékosai legalább 9,15 m-re vannak a labdától, amíg az játékban nem kerül; - a labda mozdulatlanul áll a kezdőponton; - a játékvezető jelt ad; - a labda akkor kerül játékba, ha elrúgták és előre mozdul el; - a rúgó játékos nem érintheti másodszor a labdát, amíg egy másik játékos azt nem érintette. Ha az egyik csapat gólt ér el, a kezdőrúgás az ellenfelet illeti meg. Szabálysértések - Büntetések: Ha a kezdőrúgást végző játékos a játékban lévő labdát másodszor érinti, mielőtt azt egy másik játékos érintette: közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (Kivéve, ha a nyolcas szabály "Speciális körülmények" fejezete másként nem rendelkezik.). A kezdőrúgás végrehajtása során bármely más szabálysértés esetén a kezdőrúgást meg kell ismételni. Labdaejtés: A labdaejtés a játék újraindításának egy módszere, ha a labda még játékban van, és a játékvezető időlegesen meg kívánja állítani a játékot a Játékszabályok más helyén nem említett okból

Végrehajtás: A játékvezető leejti a labdát azon a helyen, ahol az megszakításkor volt (Kivéve, ha a nyolcas szabály "Speciális körülmények" fejezete másként nem rendelkezik.) A játék akkor indul újra, amikor a labda a földet éri. (játékvezetői műhiba után is lehet alkalmazni)

Szabálysértések - Büntetések: A labdaejtést meg kell ismételni, ha:

• egy játékos érinti a labdát, mielőtt az földet ért;
• földre esés után a labda elhagyja a játékteret anélkül, hogy bármely játékos érintette volna

Ha a labda a kapuba kerül:

• ha labdaejtés után a labdát közvetlenül az ellenfél kapujába rúgják, kirúgást kell ítélni
• ha labdaejtés után a labdát közvetlenül a saját kapujukba rúgják, szögletrúgást kell ítélni az ellenfél javára.

Speciális körülmények: A védőcsapat javára a saját kapuelőtérben megítélt szabadrúgás a kapuelőtér bármely pontjáról elvégezhető. A támadócsapat javára az ellenfél kapuelőterében megítélt közvetett szabadrúgást a kapuelőteret határoló, a kapuvonallal párhuzamos vonalak azon a pontján végzik el, amely legközelebb esik a szabálytalansághoz. Ha a labdaejtésre a játék olyan megszakítása után kerül sor, amikor a labda a kapuelőtérben volt, akkor a labdaejtésre a kapuelőteret határoló, a kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján kerül sor, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda megszakítása pillanatában volt.

Kötelességei A mérkőzésre két játékvezető asszisztenst kell kijelölni, akiknek kötelessége - a játékvezetői döntések elsődlegességének sérelme nélkül - hogy jelezzék:

• ? amikor a labda teljes terjedelmével elhagyta a játékteret
• ? melyik csapat jogosult szögletrúgásra, kirúgásra vagy bedobásra
• ? amikor egy játékos leshelyzete miatt büntethető
• ? a játékoscsere szándékát
• ? az olyan sportszerűtlenséget vagy más incidenst, amit a játékvezető nem láthatott
• ? ha szabálytalanság történt, és a játékvezető asszisztens jobban láthatja a játékvezetőnél (beleértve a büntetőterületen elkövetett szabálytalanságokat)
• ? büntetőrúgás esetén, hogy a kapus előrelépett-e a rúgás előtt és hogy a labda áthaladt-e a vonalon.

Segítség A játékvezető asszisztenseknek segíteniük kell a játékvezetőt, hogy a mérkőzést a játékszabályoknak megfelelően vezesse. Beléphetnek a játéktérre, hogy segítsék a 9,15 méteres távolság betartását. Illetéktelen beavatkozás vagy helytelen magatartás esetén a játékvezető mentse föl asszisztensét a feladatai alól és adjon jelentést az illetékes szervnek.

Kötelezettségei és felelősségi köre A játékvezető asszisztens segíti a játékvezetőt abban, hogy a játékszabályoknak megfelelően vezessék a mérkőzést. Minden más témában is támogatják a játékvezetőt, beleértve a mérkőzés irányítását a játékvezető kérése és útbaigazítása alapján. A szokások szerint ez olyan kérdéseket foglal magában, mint

• ? a játéktér, a használt labdák és a játékosok felszerelésének vizsgálata
• ? annak eldöntése, hogy a felszerelési problémákat megoldották-e vagy a vérzést elállították-e
• ? a játékoscsere folyamatának felügyelete
• ? a gólok és a sportszerűtlenségek időpontjának rögzítése.

Helyezkedés és csapatmunka 1. Kezdőrúgás A játékvezető asszisztens az utolsó előtti védővel legyen egyvonalban. 2. A mérkőzés alatti általános helyezkedés A játékvezető asszisztens legyen egyvonalban az utolsó előtti védővel vagy a labdával, ha az közelebb van a kapuvonalhoz az utolsó előtti védőnél. A játékvezető asszisztens legyen mindig arccal a játéktér felé. 3. Kirúgás 1. A játékvezető asszisztensnek ellenőriznie kell, hogy a labda a kapuelőtéren belül van-e.

• ? Ha a labdát nem a megfelelő helyre tették, akkor a játékvezető asszisztensnek nem szabad elmozdulnia a helyzetéből, létesítsen látáskapcsolatot a játékvezetővel, és emelje fel a zászlóját.

2. Ha már a labdát a kapuelőtéren belül megfelelően elhelyezték, akkor a játékvezető asszisztens menjen a büntetőterület határához, hogy ellenőrizze, hogy a labda elhagyja-e a büntetőterületet (játékba kerül), és a támadók kívül vannak-e.

• ? Ha az utolsó előtti védő végzi a kirúgást, akkor a játékvezető asszisztensnek közvetlenül a büntetőterület határához kell mennie.

3. Végül a játékvezető asszisztensnek fel kell vennie a leshatárt, amely elsődleges minden esetben. 4. A kapus megszabadul a labdától A játékvezető asszisztensnek egyvonalban kell lennie a büntetőterület határával, és ellenőrizze, hogy a kapus nem érinti-e kézzel a labdát a büntetőterületen kívül. Ha már a kapus megszabadult a labdától, a játékvezető asszisztensnek úgy kell helyezkednie, hogy a leshatárt ellenőrizze, amely elsődleges minden esetben. 5. Büntetőrúgás A játékvezető asszisztensnek a büntetőterület és a kapuvonal metszéspontjához kell helyezkednie. Ha a kapus látványosan elmozdul a kapuvonalról a labda elrúgása előtt, és nem esett gól, a játékvezető asszisztensnek fel kell emelnie a zászlóját. 6. Büntető pontról végzett rúgások Az egyik játékvezető asszisztensnek a kapuelőtér és a kapuvonal metszéspontjához kell helyezkednie. A fő feladata, hogy ellenőrizze, hogy a labda áthaladt-e a vonalon.

• ? Ha egyértelmű, hogy a labda áthaladt a kapuvonalon, akkor a játékvezető asszisztensnek látáskapcsolatot kell létesítenie a játékvezetővel, anélkül, hogy egyéb jelzést adna.
• ? Ha gólt értek el, de nem egyértelmű, hogy a labda áthaladt a vonalon, akkor a játékvezető asszisztens először fel kell emelnie a zászlóját, hogy felhívja a játékvezető figyelmét, és utána igazolja a gólt.

A másik játékvezető asszisztensnek a középkörben kell helyezkednie, hogy felügyelje mindkét csapat megmaradó játékosait. 7. ?Gól ? nem gól? helyzet Ha gólt értek el, és nem vitatható a döntés, akkor a játékvezetőnek és a játékvezető asszisztensnek látáskapcsolatot kell létesíteniük, majd a játékvezető asszisztensnek futni kell gyorsan 25 ? 30 métert az oldalvonal mentén a felezővonal felé a zászlója felemelése nélkül. Ha gólt értek el, de úgy látszik, hogy a labda még játékban van, akkor a játékvezető asszisztens először fel kell emelnie a zászlóját, hogy felhívja a játékvezető figyelmét, majd folytassa a gól szokásos jelzésével, azaz fusson gyorsan a 25 ? 30 métert az oldalvonal mentén a felezővonal felé. Abban az esetben, amikor a labda teljes terjedelmével nem jut át a kapuvonalon, és a játék folytatódik, ami szabályos, mert nem értek el gólt, akkor a játékvezetőnek látáskapcsolatot kell létesítenie a játékvezető asszisztenssel, aki ha szükséges, adjon egy diszkrét jelzést a kezével. 8. Szögletrúgás Szögletrúgásnál a játékvezető asszisztens helye a szögletzászló mögött a kapuvonallal egyvonalban van. Ebben a helyzetben nem szabad zavarnia a szögletrúgást végző játékost. Ellenőriznie kell, hogy a labda a sarokíven belül megfelelő helyen van-e. 9. Szabadrúgás Szabadrúgásnál a játékvezető asszisztens helyének az utolsó előtti védőjátékossal egyvonalban kell lennie, hogy a leshatárt felügyelje, amely elsődleges minden esetben. Azonban készen kell állnia arra, hogy kövesse a labdát az oldalvonal mentén a szögletzászló felé mozogva, ha a lövés közvetlenül a kapura megy. Intések Általános szabályként elmondható, hogy a játékvezető asszisztensnek nem szabad a kezével látványosan jeleznie. Azonban néhány esetben egy diszkrét kézjelzés értékes támogatást nyújthat a játékvezetőnek. A kézjelzésnek egyértelműnek kell lennie. A jelentését a mérkőzés előtti megbeszélésen kell megvitatni és arról megegyezni. Futó technika Általános szabályként elmondható, hogy futás közben a játékvezető asszisztens legyen arccal a pálya felé. Az oldalazást rövid távolságokra használják, ez különösen a les megítélésénél fontos, és jobb rálátást nyújt. A ?beep? jelzés Emlékeztetjük a játékvezetőket, hogy a ?beep? jelző rendszer egy kiegészítő jelzés, és csak akkor alkalmazzák, amikor azért szükséges, hogy felhívják a játékvezető figyelmét. A következő helyzetekben hasznos a ?beep? jelzés:

• ? les
• ? szabálytalanság (a játékvezető látókörén kívül)
• ? bedobás, szögletrúgás, kirúgás (szoros döntéseknél)
• ? gól esetén (szoros döntéseknél).

Zászló technika és csapatmunka A játékvezető asszisztens zászlójának a játékvezető számára mindig láthatónak és kibontottnak kell lenni, még futás közben is. Jelzés közben a játékvezető asszisztensnek abba kell hagynia a futást, arccal legyen a játéktér felé, létesítsen látáskapcsolatot a játékvezetővel, és átgondolt (nem elhamarkodott vagy túlzott) mozgással emelje fel a zászlóját. A zászló a kar meghosszabbítása legyen. A játékvezető asszisztensnek azzal a kezével kell felemelnie a zászlót, amelyiket az ezt követő jelzésnél fog használni. Ha a körülmények változnak, és a következő jelzésnél a másik kezét kell használnia, akkor a játékvezető asszisztens a másik kezébe a dereka alatt tegye át a zászlóját. Amikor a játékvezető asszisztens azt jelzi, hogy a labda játékon kívülre került, addig tartsa a jelzését, amíg a játékvezető észre nem veszi azt. Amikor a játékvezető asszisztens egy erőszakos cselekedetet jelez, és nem veszik észre azonnal:

• ? ha a játékot megállították a fegyelmezési akció miatt, akkor az újraindítás a szabályoknak megfelelően (szabadrúgás, büntetőrúgás, stb.) történjen
• ? ha a játék már újraindult, akkor már csak a fegyelmezési akció hajtható végre, de a szabálytalanságot szabadrúgással vagy büntetőrúgással nem büntethető.

Bedobás Amikor a labda a játékvezető asszisztens helyzetéhez közel keresztezi az oldalvonalat, akkor közvetlen jelzést kell alkalmaznia, jelezve a bedobás irányát. Amikor a labda a játékvezető asszisztens helyzetétől távol keresztezi az oldalvonalat, és a bedobás-döntés nyilvánvaló, akkor is közvetlen jelzést kell alkalmaznia, jelezve a bedobás irányát. Amikor a labda a játékvezető asszisztens helyzetétől távol keresztezi az oldalvonalat, de tűnhet úgy, hogy a labda még játékban van, vagy a játékvezető asszisztensnek bármilyen kétsége van, akkor a játékvezető asszisztensnek fel kell emelnie a zászlóját, hogy a játékvezetőt tájékoztassa, hogy a labda játékon kívülre került, létesítsen látáskapcsolatot a játékvezetővel, és kövesse a játékvezető jelzését. Szögletrúgás / Kirúgás Amikor a labda a játékvezető asszisztens helyzetéhez közel keresztezi a kapuvonalat, akkor közvetlen jelzést kell alkalmaznia a jobb kezével (a jobb látás miatt), jelezve, a kirúgást vagy a szögletrúgást. Amikor a labda a játékvezető asszisztens helyzetéhez közel keresztezi a kapuvonalat, de tűnhet úgy, hogy a labda még játékban van, akkor a játékvezető asszisztensnek fel kell emelnie a zászlóját, hogy a játékvezetőt tájékoztassa, hogy a labda játékon kívülre került, azután jelezze a kirúgást vagy a szögletrúgást. Amikor a labda a játékvezető asszisztens helyzetétől távol keresztezi a kapuvonalat, akkor a játékvezető asszisztensnek fel kell emelnie a zászlóját, hogy a játékvezetőt tájékoztassa, hogy a labda játékon kívülre került, létesítsen látáskapcsolatot a játékvezetővel, és kövesse a játékvezető döntését. A játékvezető asszisztens akkor alkalmazhat közvetlen jelzést, ha a döntés nyilvánvaló. Les Az első, amit a játékvezető asszisztens tesz a les eldöntése után, hogy felemeli a zászlóját. Ez után arra használja a zászlóját, hogy jelezze azt a területét a pályának, ahol a szabálytalanság történt. Ha a játékvezető nem látja meg azonnal a zászlót, akkor a játékvezető asszisztensnek addig kell jeleznie, amíg észre nem veszik, vagy a labda nem kerül egyértelműen a védő csapat birtokába. A zászlót jobb kézzel kell felemelni, hogy az asszisztens ne akadályozza a látását. Játékoscsere A játékoscsere folyamán először a negyedik játékvezetőnek tájékoztatnia kell a játékvezető asszisztenst. Ezután a mérkőzés következő megállításánál a játékvezető asszisztensnek jeleznie kell a játékvezetőnek. Nem szükséges a játékvezető asszisztensnek a felezővonalhoz mennie, mivel a negyedik játékvezető hajtja végre a játékoscsere eljárást. Ha nincs negyedik játékvezető, akkor a játékvezető asszisztensnek kell segédkeznie a játékoscsere eljárásnál. Ebben az esetben a játékvezetőnek meg kell várnia, amíg visszaér a játékvezető asszisztens a helyére, mielőtt újraindítja a játékot. Szabálytalanságok A játékvezető asszisztensnek fel kell emelnie a zászlóját, ha a közvetlen közelében vagy a játékvezető látókörén kívül szabálytalanságot vagy sportszerűtlenséget követtek el. Minden más esetben várnia kell, és felajánlania véleményét, ha szükséges. Ha ez történik, akkor a játékvezető asszisztensnek tájékoztatnia kell a játékvezetőt, mit látott, mit hallott, és mely játékosokat érinti. A szabálytalanság jelzése előtt a játékvezető asszisztensnek el kell döntenie, hogy

• ? a szabálytalanság a játékvezető látókörén kívül történt-e, vagy a játékvezetőt gátolták a látásban
• ? a játékvezető alkalmazott volna-e előnyszabályt, ha látta volna a szabálytalanságot.

Amikor egy szabálytalanságot vagy sportszerűtlenséget követnek el, a játékvezető asszisztensnek

• ? ugyanazzal a kezével kell felemelnie a zászlót, amelyiket a további jelzésre fogja használni, mert ez tisztán jelzi a játékvezetőnek, hogy ki szabálytalankodott
• ? látáskapcsolatot kell létesítenie a játékvezetővel
• ? lengetnie kell enyhén a zászlóját hátra és előre (kerülve a túlzott vagy agresszív mozgatást)
• ? alkalmaznia kell az elektronikus ?beep? jelzést, ha szükséges.

A játékvezető asszisztensnek alkalmaznia kell a ?várj és nézz technikát?, hogy engedje a játékot folytatódni, és ne emelje fel a zászlóját, ha annak a csapatnak, amely ellen a szabálytalanságot elkövették, haszna van az előnyszabályból. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy a játékvezető asszisztens létesítsen látáskapcsolatot a játékvezetővel. Szabálytalanságok a büntetőterületen kívül Amikor a büntetőterületen kívül (a büntetőterület határának közelében) követnek el szabálytalanságot, a játékvezető asszisztens létesítsen látáskapcsolatot a játékvezetővel, hogy lássa, hogy hol helyezkedik, és mit csinál a játékvezető. A játékvezető asszisztensnek a büntetőterület vonalába kell állnia, és fel kell emelnie a zászlóját, ha szükséges. Ellentámadás esetén a játékvezető asszisztensnek információt kell tudni adni, hogy követtek-e el szabálytalanságot, vagy nem, és ha szabálytalanság volt, akkor a büntetőterületen belül vagy kívül történt, ez mindig elsődleges, és milyen fegyelmezést kell végrehajtani. Szabálytalanságok a büntetőterületen belül Amikor a büntetőterületen belül, a játékvezető látókörén kívül követnek el szabálytalanságot, különösen a játékvezető asszisztens helyzetéhez közel, akkor először a játékvezető asszisztensnek látáskapcsolatot kell létesítenie a játékvezetővel, hogy lássa, hogy hol helyezkedik, és mit csinál a játékvezető. Ha a játékvezető nem tesz semmit, akkor a játékvezető asszisztensnek fel kell emelnie a zászlóját, és alkalmaznia kell az elektronikus ?beep? jelzést, majd látványosan menni az oldalvonal mentén a szögletzászló felé. Tömegjelenet Tömegjelenet esetén a közelebbi játékvezető asszisztens beléphet a játéktérre, hogy segédkezzen a játékvezetőnek. A másik játékvezető asszisztens is figyeljen, és rögzítse az eset részleteit. Tanácskozás A fegyelmezési kérdésekben, néhány esetben elég lehet a látáskapcsolat és egy alapvető diszkrét kézjelzés a játékvezető asszisztenstől a játékvezető felé. Az olyan esetekben, amikor szükséges a közvetlen tanácskozás, a játékvezető asszisztens 2-3 méterre előreléphet a játéktérre, ha szükséges. A játékvezető és a játékvezető asszisztens beszélgetésük közben mindketten forduljanak a pálya felé, és kerüljék el, hogy mások hallhassák. Megkövetelt távolság Amikor szabadrúgást ítélnek nagyon közel az oldalvonalhoz, a játékvezető asszisztens helyzetéhez közel, a játékvezető asszisztens beléphet a játéktérre, hogy biztosítsa, hogy a sorfal a labdától 9,15 m-re legyen. A távolságot a labda helyéről állítsa. Ebben az esetben a játékvezetőnek meg kell várnia, amíg visszaér a játékvezető asszisztens a helyére, mielőtt újraindítja a játékot.

Félidők: A mérkőzés két egyenlő 45 perces félidőből áll, hacsak a játékvezető és a két csapat kölcsönösen másként nem egyezik meg. Bármely megegyezésnek, amely a játékidőt megváltoztatja (például mindkét félidőt az elégtelen világítás miatt lerövidítik 40 percre), a játék megkezdése előtt kell megtörténnie, és alkalmazkodnia kell a versenyszabályokhoz.

Öt napon keresztül edzőtáborozott az NB III-as keret Vecsésen.

Jóformán még ki sem hűlt a Puskás Ferenc Stadion rekortánpályája az NB I-es és NB II-es játékvezetők és asszisztensek fizikai felmérője után, következett az NB III-asok tesztje. A futást követően a vecsési Hotel Airport várta a 29 játékvezetőt és 57 asszisztenst, akikhez később 31 ellenőr csatlakozott.

A Hanacsek Attila JB alelnök által tartott megnyitót követően szellemi tesztet töltötték ki a résztvevők, majd elkezdődött az előadássorozat. Németh Ádám FIFA-játékvezető az illegális kéz és karhasználat felismeréséről, következetes büntetéséről osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. A szintén profi bíró Erdős József a szabálytalanságok színlelését vette górcső alá.

A harmadik napon Gaál Gyöngyi praktikus tanácsokkal szolgált: a játékvezetők adminisztrációs kötelmeiről, a jegyzőkönyv kitöltéséről beszélt. A Bayer Leverkusen–Paris Saint Germain Bajnokok Ligája-mérkőzést nagyszerűen levezető Kassai Viktor az erőszakos cselekedetek és súlyos szabálytalanságok észleléséről, büntetéséről értekezett. Délután az ominózus BL-találkozó alapvonali játékvezetői álltak a pulpitushoz. Bognár Tamás a játékkövetésről, a helyezkedésről, a pozíció helyes megválasztásáról, míg Fábián Mihály a nyilvánvaló gólhelyzetekről szólt.

Nem pusztán a mérkőzés szituációk kerültek terítékre, Sáfár Sándor fitnesz tréner az edzéselméletről és az étkezési tanácsokról adott praktikus információkat. Solymosi Péter NB I-es játékvezető előadása A prevenció és a pro-aktivitás szerepe a játékvezető fegyelmező tevékenységében címet viselte. A szintén első osztályú dirigens Farkas Ádám a játék folyamatosságának biztosításáról, az előnyszabály átgondolt alkalmazásáról részletezte meglátásait. A világbajnokságot, olimpiai finálét és BL-döntőt is megjárt Erős Gábor FIFA-asszisztens az aktív és passzív leshelyzetek helyes elbírálását elemezte.

A zárónapon a Maribor–Sevilla Európa Liga-mérkőzésről érkező Vad II István a büntetőterület hatékony felügyeletéről vázolta elképzeléseit. A szintén FIFA-játékvezető Andó-Szabó Sándor a kezezések helyes elbírálását analizálta. Az elméleti teszt kiértékelését követően Puhl Sándor JB alelnök zárszavával fejeződött be az edzőtábor, s így az NB III-as keret tagjai is kellő felkészítést kaptak a hamarosan kezdődő tavaszi szezonra.

A világon egyedülálló módon labdarúgó-játékvezetői képzést indít a tavaszi félévben a Debreceni Egyetem.

A szabadon választható tantárgy bevezetéséről hétfőn tartottak sajtótájékoztatót, amelyen Puhl Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) játékvezetői bizottságának alelnöke arról beszélt, hogy az új szak mérföldkő a játékvezetők magyarországi képzésének történetében. Szerinte minél magasabban kvalifikált egy bíró, annál színvonalasabb az általa vezetett mérkőzés, hiszen annál hatékonyabb a konfliktuskezelés.

Puhl reményét fejezte ki, hogy a többi magyar felsőoktatási intézmény is követi majd a Debreceni Egyetem példáját, és együtt sok jól képzett játékvezetőt adnak a magyar labdarúgásnak.

Az MLSZ és az egyetem sportirodájának közreműködésével indított féléves tantárgyért két kreditpont jár. A képzés 80 százaléka elméleti, 20 százaléka pedig gyakorlati feladatokból áll, és egy fizikális tesztet is teljesíteniük kell a hallgatóknak. Sikeres záróvizsga után a diákok egyetemi és megyei bajnoki mérkőzéseket is vezethetnek. A tervek szerint a képzés a jövőben is folytatódik minden tanév tavaszi szemeszterében.

Bács Zoltán, az egyetem gazdasági főigazgatója elmondta, hogy a cél a sportág oktatási és tudományos hátterének minél alaposabb megismerése, illetve a tudás továbbadása. Ezt az intézményben folyó aktív sportélet és a Debreceni Labdarúgó Akadémiával való együttműködés indokolja, illetve erősíti a törekvést, hogy most épül az új Nagyerdei Stadion. (MTI)

Pécsett pénteken tartották a játékvezetői tanfolyam nyitó előadását, amelyre 35 fiatal jelentkezett és közülük 32-en részt is vettek.A legnevesebb részvevő a Kozármisleny NB. II-es kapusa, Helesfay Donát. A tanfolyamra négy hölgy is jelentkezett, akik aktív labdarúgók. A hölgyek közül kettőnek édesapja jelenleg is aktív játékvezető. Megállapítható, hogy sikeres volt az internetes toborzás, amelyet az országos toborzással együtt megyénkből szerveztek.

Péntektől vasárnapig újabb összevonáson vettek részt az MLSZ JB akadémiai rendszerében lévő játékvezetők és asszisztensek.

A vecsési Airport Hotel adott otthont a három napos tartalmas összetartásnak, amelyen tizenketten vettek részt. Jelenleg mindannyian tagjai az NB III-as keretnek. A nyitónapon előadás hangzott el a figyelem és a koncentráció szerepéről, illetve értékelték az elmúlt bajnoki fordulók tapasztalatait. Az elméleti tesztet követően közös tévézésen megtekintették a Hollandia-Magyarország világbajnoki selejtezőt ? játékvezetői és asszisztensi szemmel. Szombaton a játékvezetéshez szükséges képességek, a konfliktuskezelés és a honi profi bíráskodásról szóló tájékoztató szerepelt a délelőtti programban, majd délután a vecsési futballpályán úgynevezett practical session, azaz gyakorlati képzés következett.

A zárónapon mérkőzés- és szituációelemzésekkel haladtak előre, szó volt az edzéselméletről és a Polar-adatok értékeléséről, végezetül pedig az összevonás konklúziójával zárták a minden szempontból hatékony tábort.
Az összevonáson résztvevők névsora

Játékvezetők:
Budapest: Bereczki Miklós
Győr-Moson-Sopron: Hofbauer Péter
Nógrád: Dolnegó Bálint
Vas: Szvorda Melinda, dr. Kovács Gergely
Zala: Molnár Attila

Asszisztensek:
Hajdú-Bihar: Tőkés Róbert
Budapest: Vad Anita

Keresztéves akadémisták

Játékvezetők:
Baranya: Zierkelbach Péter
Budapest: Farkas Mátyás
Fejér: Jakab Géza
Vas: Papp Ákos

A harmadik magyar játékvezetői hármas is nagyszerű eredménnyel zárta az UEFA CORE-programját, ahol a tehetségek bizonyíthatják rátermettségüket, felkészültségüket, tudásukat.

Az első alkalommal a Farkas Ádám, Berettyán Péter, Horváth Róbert trió képviselte hazánkat, aztán Németh Ádám, Bozó Zoltán és Kormányos Gábor következett, a napokban pedig Radványi Ádám, Szalai Dániel és Horváth Zoltán vehette át a megérdemelt diplomáját Nyonban.

Horváth Zoltán az őszi szezonban debütált asszisztensként a honi élvonalban. Élményekkel gazdagon tért haza a svájci Consolidation Course programjáról:

  osszú öt hónap áll mögöttünk. Az első kurzus óta eltelt időt maximálisan ki kellett használni, hogy a tőlünk telhető legjobbat tudjuk nyújtani - vont mérleget. - A heti 3-5 edzés egy része kifejezetten a Yo-Yo tesztre készített fel. Az edzésekről a jelentést és a Polar-adatokat rendszeresen egy honlapra kellett feltölteni. A meccsekről és az egyéb fejlődésekről havi jelentést kellett küldeni a mentorunknak, aki mindig nagyon hasznos tanácsokkal látott el. A nyelvgyakorláshoz praktikus volt az UEFA által biztosított internetes szoftver. A mostani kurzuson szinte minden napra jutott legalább egy felmérés és számos edzés. A franciaországi meccsünk elemzése után a mentoraink azt mondták, hogy jól látható a fejlődésünk.

A diplomához négy fő pontot (fitnesz, angol, szakmai teljesítmény, attitűd) és ezen felül az első kurzuson személyre szabottan meghatározott három, leginkább javítandó területet vizsgáltak.

 Összességében az elmúlt közel fél évben nagyon sok újdonságot tanulhattam, amit érezhetően tudok hasznosítani a mérkőzések előtt, közben és után, valamint az edzéseken, és az élet egyéb területein. Felemelő érzés volt, hogy Európa minden tájáról voltak kollégák, akikkel az angolon kívül még egy nyelv volt, amin nagyon jól megértettük egymást: a futball nyelve - jegyezte meg végezetül Horváth Zoltán, az NB I-es asszisztensi keret immár friss CORE-diplomával rendelkező tagja.

Radványi Ádám játékvezetővel és Szalai Dániel asszisztenssel együtt hatalmas megtiszteltetésnek érzik, hogy részt vehettek a programban, és ízelítőt kaphattak: milyen a játékvezetés nemzetközi környezetben.