Legfontosabb a SPRAY!

Jól vizsgázott a brazíliai labdarúgó-világbajnokság egyik legszembetűnőbb újdonsága, a játékvezetők által alkalmazott eltűnő spray.

Vizsgázik az új gólvonal-technológia a vb-n

Vad II István emlékezetes hibája is szerepet játszhatott abban, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség a számítógép segítségét kéri a

09. Szabály - Labda játékban vagy játékon kívül

A labda játékon kívül:A labda minden más esetben játékban van, akkor is, ha:- a keresztlécről, valamelyik kapufáról vagy a sarokzászlórúdról visszapattanva játékban marad; - a játéktéren tartózkodó játékvezetőről vagy asszisztensről lepattan.  

13. szabály - Szabadrúgások

A közvetlen szabadrúgás A labda a kapuba kerül ? Ha közvetlen szabadrúgásból a labda közvetlenül az ellenfél kapujába jut, a gól érvényes. ? Ha közvetlen szabadrúgásból a labda közvetlenül a rúgó játékos csapatának kapujába kerül, szögletrúgás következik az ellenfél javára. A közvetett szabadrúgás Jelzés A közvetett szabadrúgást a játékvezető karjának feje fölé emelésével jelzi. Karját addig tartja felemelve, amíg a szabadrúgást el nem végezték és a labda egy másik játékost nem érintett vagy játékon kívülre nem került. A labda a kapuba kerül Csak akkor ítélhető gól, ha a labda másik játékost érint, mielőtt a kapuba kerül. ? Ha közvetett szabadrúgásból a labda közvetlenül az ellenfél kapujába kerül, kirúgás következik. ? Ha közvetett szabadrúgásból a labda közvetlenül a rúgó játékos csapatának kapujába kerül, szögletrúgás következik az ellenfél javára. Végrehajtás Mind a közvetlen, mind a közvetett szabadrúgás elvégzésekor a labdának mozdulatlanul kell állnia. A szabadrúgást végző játékos addig nem érintheti ismét a labdát, amíg az egy másik játékost nem érintett. A szabadrúgás helye Szabadrúgás a büntetőterületen Közvetlen vagy közvetett szabadrúgás a védőcsapat javára: ? Az ellenfél minden játékosának legalább 9,15 méterre kell lennie a labdától. ? Az ellenfél minden játékosának a büntetőterületen kívül kell lenni, amíg a labda játékba nem kerül. ? A labda akkor van játékban, ha közvetlenül a büntetőterületen kívülre rúgták. ? A kapuelőtéren megítélt szabadrúgás a kapuelőtér bármely pontjáról elvégezhető. Közvetett szabadrúgás a támadócsapat javára: ? Az ellenfél minden játékosának legalább 9,15 méterre kell lennie a labdától, amíg az játékba nem kerül, kivéve, ha a kapuvonalukon a kapufák között helyezkednek el. ? A labda akkor kerül játékba, amikor elrúgták és elmozdult. ? A kapuelőtéren megítélt szabadrúgást a kapuelőteret határoló, a kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján kell elvégezni, amelyik a legközelebb esik a szabálysértés helyéhez. Szabadrúgás a büntetőterületen kívül ? Az ellenfél minden játékosának legalább 9,15 méterre kell lennie a labdától, amíg az játékba nem kerül. ? A labda akkor kerül játékba, amikor elrúgták és elmozdult. ? A szabadrúgást arról a helyről végzik el, ahol a szabálysértés történt, vagy arról a helyről, ahol a labda volt, amikor a szabálysértést elkövették (a szabálysértésnek megfelelően). Szabálysértések és büntetések Ha szabadrúgás elvégzésénél az ellenfél az előírt távolságnál közelebb van a labdához: ? a szabadrúgást meg kell ismételni. Ha a védőcsapat szabadrúgást végez a büntetőterületén, és a labda nem kerül közvetlenül játékba: ? a szabadrúgást meg kell ismételni. Mezőnyjátékos által végzett szabadrúgás Ha a labda játékba kerül, és a szabadrúgást végző játékos (nem kézzel) ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye) Ha a labda játékba kerül, és a szabadrúgást végző játékos szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye) ? büntetőrúgás jár, ha a szabálysértés a szabadrúgást végző játékos büntetőterületén történt. Kapus által végzett szabadrúgás Ha a labda játékba kerül, és a kapus (nem kézzel) ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). Ha a labda játékba kerül, és a kapus szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára, ha a szabálysértés a kapus büntetőterületén kívül történt a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). ? közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára, ha a szabálysértés a kapus büntetőterületén belül történt a szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). Végrehajtás A labda akkor kerül játékba, ha elrúgták, és elmozdul. A szabadrúgás úgy is elvégezhető, hogy a labdát egy lábbal vagy két lábbal egyszerre felemelik. A szabadrúgás elvégzése közben az ellenfél megtévesztésére irányuló cselezés a labdarúgás részeként megengedett. Azonban, ha a játékvezető véleménye szerint a cselezés egy sportszerűtlen magatartásnak tekinthető, akkor a játékost figyelmeztetni kell. Ha egy játékos a szabadrúgás elvégzése folyamán nem gondatlanul, nem felelőtlenül, és nem is túlzott mértékű erőbevetéssel, de szándékosan nekirúgja a labdát az ellenfelének, hogy másodszor is megjátszhassa a labdát, akkor a játékvezetőnek tovább kell engednie a játékot. A közvetett szabadrúgás elvégzését meg kell ismételni, ha a játékvezető nem emeli fel a karját, hogy jelezze, hogy a rúgás közvetett, és a labdát közvetlenül a kapuba rúgják. A játékvezető hibája az eredeti közvetett szabadrúgást nem érvényteleníti. Távolság Ha egy játékos úgy határoz, hogy gyorsan végzi el a szabadrúgást, és a labdához 9,15 m-nél közelebb lévő ellenfél közbeavatkozik, akkor a játékvezetőnek tovább kell engednie a játékot. Ha egy játékos úgy határoz, hogy gyorsan végzi el a szabadrúgást, és a labda közelében lévő ellenfél szándékosan akadályozza a szabadrúgás elvégzésében, akkor a játékvezetőnek figyelmeztetnie kell a játékost a játék újraindításánakkésleltetéséért. Ha a védőcsapat szabadrúgást végez el a saját büntetőterületén, és az ellenfél egy vagy több játékosa a büntetőterületen belül marad, mert a védő úgy határozott, hogy gyorsan végzi el a szabadrúgást, és az ellenfélnek nem volt ideje elhagyni a büntetőterületet, akkor a játékvezetőnek tovább kell engednie a játékot.  

14. szabály - Büntetőrúgás

Büntetőrúgásból közvetlenül gól érhető el. Büntetőrúgás végrehajtására a félidők vagy a hosszabbítások bármelyik félidejének vége után is időt kell adni. A labda és a játékosok helyzete A labdát: ? a büntetőpontra kell helyezni. A büntetőrúgást végrehajtó játékost: ? egyértelműen azonosítani kell. A védőcsapat kapusának: ? a kapuvonalon a kapufák közt, a rúgó játékossal szemben kell maradnia a rúgás elvégzéséig A többi játékosnak: ? a játéktéren ? a büntetőterületen kívül ? a büntetőpont mögött ? a labdától legalább 9,15 méter távolságra kell elhelyezkedni. Végrehajtás ? Miután minden játékos a szabály által előírt helyen tartózkodik, a játékvezető jelt ad a büntetőrúgás végrehajtására ? A büntetőrúgást végző játékosnak a labdát előre kell rúgnia. ? Nem játszhatja meg ismét a labdát, amíg az egy másik játékost nem érintett. ? A labda akkor van játékban, amikor elrúgták és előre elmozdult. A rendes játékidőben, az első vagy a második félidő végén meghosszabbított időben rúgott vagy megismételt büntető esetén gólt kell ítélni, ha a labda, mielőtt áthaladt volna a kapufák között és a keresztléc alatt: ? érinti a kapufát (kapufákat), a keresztlécet vagy a kapust. A játékvezető dönti el, mikor tekintendő a büntetőrúgás végrehajtottnak. Szabálysértések és büntetések Amikor a játékvezető jelt ad egy büntetőrúgás végrehajtására és mielőtt a labda játékba kerül: Ha a büntetőrúgást végző játékos sérti meg a játékszabályokat: ? A játékvezető engedi a rúgás elvégzését. ? Ha a labda kapuba jut, a rúgást meg kell ismételni. ? Ha a labda nem jut a kapuba, a játékvezető állítsa meg a játékot, és a mérkőzés a védő csapat javára megítélt közvetett szabadrúgással indul újra arról a helyről, ahol a szabálysértés történt. Ha a kapus sérti meg a játékszabályokat: ? A játékvezető engedi a rúgás elvégzését. ? Ha a labda kapuba jut, gólt kell ítélni. ? Ha nem jut a kapuba, a rúgást meg kell ismételni. Ha a rúgást végző játékos csapattársa sérti meg a játékszabályokat: ? A játékvezető engedi a rúgás elvégzését. ? Ha a labda kapuba jut, a rúgást meg kell ismételni. ? Ha a labda nem jut a kapuba, a játékvezető állítsa meg a játékot, és a mérkőzés a védő csapat javára megítélt közvetett szabadrúgással indul újra arról a helyről, ahol a szabálysértés történt. Ha a kapus csapattársa sérti meg a játékszabályokat: ? A játékvezető engedi a rúgás elvégzését. ? Ha a labda kapuba jut, gólt kell ítélni. ? Ha nem jut a kapuba, a rúgást meg kell ismételni. Ha mindkét csapat játékosa sérti meg a játékszabályokat: ? A rúgást meg kell ismételni. A büntető elvégzése után: A rúgó játékos (nem kézzel) újra érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). A rúgó játékos szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). Az előrehaladó labdát külső személy érinti: ? A rúgást meg kell ismételni. A labda a keresztlécről, a kapufáról vagy a kapusról a játéktérre pattan, és ekkor érinti külső személy: ? a játékvezető megállítja a játékot ? a játék labdaejtéssel folytatódik arról a helyről, ahol az érintés történt. Kivéve akkor, ha a kapuelőtéren belül érintette a külső személyt, mert ebben az esetben a játékvezető a kapuelőteret határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Végrehajtás A büntetőrúgásnál a nekifutás alatt az ellenfél megtévesztésére irányuló cselezés a labdarúgás részeként megengedett. Azonban, a rúgás közbeni a cselezés, ha már a nekifutást befejezte, az már a 14. szabály megsértésének, és sportszerűtlen magatartási cselekedetnek tekintendő, amiért a játékost figyelmeztetni kell. Felkészülés a büntetőrúgásra A büntetőrúgás elvégzése előtt a következő követelményeket kell a játékvezetőnek ellenőriznie: ? azonosították a rúgó játékost ? a labdát megfelelően a büntetőpontra helyezték ? a kapus a kapuvonalon a kapufák között arccal a rúgó játékos felé van ? a rúgó játékos és a kapus csapattársai: ? a büntetőterületen kívül vannak ? a büntetőterület ívén kívül vannak ? a labda mögött vannak.

16. szabály - Kirúgás

15. szabály - A bedobás

Bedobás ítélendő annak a csapatnak a javára, amelyiknek az ellenfele utoljára érintette a labdát, amikor a labda akár a földön akár a levegőben teljes terjedelmével keresztezte az oldalvonalat. Bedobásból közvetlenül nem érhető el gól. Végrehajtás A labda elengedésének pillanatában a dobó játékosnak: ? arccal a játéktér felé kell fordulnia ? mindkét lábának egy részével érintenie kell vagy az oldalvonalat, vagy a játéktéren kívül a talajt ? két kezével tartja a labdát ? a labdát hátulról, a feje felett hozza előre ? a labdát azon a ponton juttatja be, ahol az elhagyta a játékteret. Minden ellenfél játékosnak a dobás helyétől legalább 2 méterre kell állnia. A labda játékban van, amikor bekerül a játéktérre. A labda bejutása után a dobó játékosnak nem szabad a labdát ismét érintenie, mielőtt az más játékost érintett volna. Szabálysértések és büntetések A mezőnyjátékos végzi el a bedobást: Ha a labda játékba kerül, és a bedobó játékos (nem kézzel) ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). Ha a labda játékba kerül és a dobó játékos szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). ? büntetőrúgás jár, ha a szabálysértés a dobást végző játékos büntetőterületén történt. A kapus végzi el a bedobást: Amikor a labda játékba kerül, és a kapus (nem kézzel) ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). Amikor a labda játékba kerül és a kapus szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? ha a szabálysértés a kapus büntetőterületén kívül történt, akkor közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). ? ha a szabálysértés a kapus büntetőterületén történt, akkor közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). Ha az ellenfél sportszerűtlenül zavarja vagy akadályozza a dobó játékost: ? sportszerűtlen magatartás miatt figyelmeztetés jár neki. E szabály más megsértése esetén: ? a bedobást az ellenfél végzi el.

17. szabály - Szöglet

Szögletrúgást akkor kell ítélni, amikor a labda utoljára védőjátékost érintett, majd teljes terjedelmével, akár a földön akár a levegőben áthalad a kapuvonalon, de nem esik gól a 10. szabály értelmében. Szögletrúgásból közvetlenül gól érhető el az ellenféllel szemben. Végrehajtás ? A labdát abba a sarokívbe kell helyezni, amelyik közelebb van ahhoz a ponthoz, ahol a labda keresztezte a kapuvonalat. ? A sarokzászlórudat nem szabad elmozdítani. ? Az ellenfél játékosainak a sarokívtől 9,15 méter távolságban kell maradniuk, amíg a labda játékba nem kerül. ? A rúgást a támadócsapat egyik játékosának kell elvégezni. ? A labda akkor kerül játékba, amikor elrúgták és elmozdult. ? A szögletrúgást végző játékosnak nem szabad ismét megjátszania a labdát, amíg az egy másik játékost nem érintett. Szabálysértések és büntetések   A szögletrúgást mezőnyjátékos végzi el: Ha a labda játékba kerül, és a rúgást végző játékos (nem kézzel) ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). Ha a labda játékba kerül, és a rúgást végző játékos szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). ? büntetőrúgás jár, ha a szabálysértés a rúgást végző játékos büntetőterületén történt. A szögletrúgást a kapus végzi el: Ha a labda játékba kerül, és a kapus (nem kézzel) ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). Ha a labda játékba kerül, és a kapus szándékosan kézzel érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna: ? ha a szabálysértés a kapus büntetőterületén kívül történt, akkor közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). ? ha a szabálysértés a kapus büntetőterületén történt, akkor közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). E szabály más megsértése esetén: ? a szögletrúgást meg kell ismételni. Végrehajtások - Szabálysértések Emlékeztetjük a játékvezetőket, hogy az ellenfél játékosainak legalább 9,15 m-re kell maradniuk a sarokívtől, amíg a labda játékba kerül (a játéktéren kívül használható egy nem kötelező jel). A játékvezetőnek a szögletrúgás elvégzése előtt fel kell szólítania az ezen a távolságon belül lévő játékosokat, ha szükséges, és figyelmeztetnie azt a játékost, aki azután nem vonul vissza a megfelelő távolságra. Ha a rúgó játékos másodszor érinti a labdát, mielőtt más játékos érintette volna, akkor közvetett szabadrúgást kell ítélni arról a helyről, ahol a második érintés történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). Ha egy játékos a szögletrúgás szabályos elvégzése folyamán nem gondatlanul, nem felelőtlenül, és nem is túlzott mértékű erőbevetéssel, de szándékosan nekirúgja a labdát az ellenfelének, hogy ismét megjátszhassa a labdát, akkor a játékvezetőnek tovább kell engednie a játékot. A labdát a sarokíven belül kell elhelyezni, és akkor kerül játékba, amikor elrúgták, ezért a labdának nem kell elhagynia a sarokívet, hogy játékba kerüljön.

12. Szabály - Szabálytalanságok és sportszerűtlen viselkedés

Közvetlen szabadrúgás Közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára, ha egy játékos elköveti a következő hét szabálytalanság valamelyikét, a játékvezető megítélése szerint gondatlanul, felelőtlenül vagy túlzott mértékű erőbevetéssel: ? az ellenfelet megrúgja vagy megkísérli megrúgni ? az ellenfelet elgáncsolja, vagy ezt megkísérli ? nekiugrik az ellenfélnek ? testtel támadja az ellenfelet ? az ellenfelet megüti vagy megkísérli megütni ? az ellenfelet ellöki. ? lábbal támadja az ellenfelet. Közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára akkor is, ha egy játékos elköveti a következő három szabálytalanság valamelyikét: ? az ellenfelet visszatartja ? az ellenfelet leköpi ? szándékosan kézzel érinti a labdát (kivéve a saját büntetőterületén belül tartózkodó kapust). A közvetlen szabadrúgást arról a helyről végzik el, ahol a szabálytalanság történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). Büntetőrúgás Büntetőrúgás az ítélet, ha a felsorolt tíz szabálytalanság valamelyikét egy játékos a saját büntetőterületén követi el, tekintet nélkül a labda helyzetére, feltéve, hogy a labda játékban van. Közvetett szabadrúgás Közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára akkor is, ha a kapus a saját büntetőterületén elköveti a következő négy szabálytalanság valamelyikét: ? hat másodpercnél tovább tartja kezében a labdát, mielőtt birtokából kiengedné ? a labda korábbi birtoklása után ismét kézzel érinti, mielőtt az más játékost érintett volna ? kézzel érinti a labdát, amit csapattársa szándékosan hozzárúgott ? kézzel érinti a labdát, ami közvetlenül csapattársa bedobásából jutott hozzá. Közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára, ha egy játékos a játékvezető véleménye szerint: ? veszélyesen játszik ? akadályozza az ellenfél mozgását ? gátolja a kapust abban, hogy a kezében tartott labdától megszabaduljon ? bármilyen más, a 12. szabályban előzőleg nem említett szabálytalanságot követ el, amelynél a játékot meg kell állítani figyelmeztetés vagy kiállítás céljából. A közvetett szabadrúgást arról a helyről végzik el, ahol a szabálytalanság történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). Fegyelmezési szankciók A sárga kártyát arra használják, hogy azt közöljék, hogy egy játékos, cserejátékos vagy lecserélt játékos figyelmeztetésben részesült.A piros kártyát arra használják, hogy azt közöljék, hogy egy játékost, cserejátékost vagy lecserélt játékost kiállítottak. Piros vagy sárga kártya csak játékosnak, cserejátékosnak vagy lecserélt játékosnak mutatható. A játékvezetőnek attól a pillanattól van joga fegyelmezési szankciók alkalmazására, amikor a játéktérre lép egészen addig, amíg elhagyja a játékteret a befejező sípszó után. Az a játékos, aki, akár a játéktéren akár azon kívül, figyelmeztetést vagy kiállítást maga után vonó szabálytalanságot követ el ellenféllel, csapattárssal, a játékvezetővel, az asszisztensek valamelyikével vagy más személlyel szemben, a szabálytalanság természetének megfelelően büntetendő. Figyelmeztetéssel járó szabálytalanságok Figyelmeztetés jár sárga kártya felmutatásával annak a játékosnak, aki elköveti a következő hét szabálytalanság valamelyikét: ? sportszerűtlen magatartás ? szavakkal vagy mozdulatokkal tiltakozik ? a játékszabályok következetes megsértése ? a játék újraindításának késleltetése ? az előírt távolság be nem tartása szabadrúgásnál, szögletrúgásnál vagy bedobásnál ? belépés vagy visszatérés a játéktérre a játékvezető engedélye nélkül ? a játéktér szándékos elhagyása a játékvezető engedélye nélkül Egy cserejátékos vagy egy lecserélt játékosnak is figyelmeztetés jár a sárga kártya felmutatásával, ha elköveti a következő három szabálytalanság valamelyikét: ? sportszerűtlen magatartás ? szavakkal vagy mozdulatokkal tiltakozik ? a játék újraindításának késleltetése Kiállítással járó szabálytalanságok Kiállítandó az a játékos, cserejátékos vagy lecserélt játékos, aki elköveti a következő hét szabálytalanság valamelyikét: ? súlyos szabálytalanság ? erőszakos cselekedet ? az ellenfél vagy bármely más személy leköpése ? az ellenfél meggátolása gól elérésében szándékos labdakezezéssel vagy nyilvánvaló gólhelyzet megsemmisítése (ez nem vonatkozik a saját büntetőterületén lévő kapusra) ? a kapura törő ellenfél meggátolása gól elérésében szabadrúgást vagy büntetőrúgást maga után vonó szabálytalansággal vagy nyilvánvaló gólhelyzet megsemmisítése ? goromba, durva vagy sértő kifejezések illetve mozdulatok használata ? ugyanazon a mérkőzésen egy második figyelmeztetés megkapása. A játékosnak, a cserejátékosnak vagy a lecserélt játékosnak, ha kiállították, el kell hagynia a játéktér környékét és a technikai zónát. A szabálytalanság alapfeltételei A következő feltételeknek kell teljesülnie a szabálytalansághoz: ? egy játékos követi el ? a játéktéren történik ? akkor történik, amikor a labda játékban van. Ha a játékvezető egy olyan szabálytalanság miatt állítja meg a játékot, amely a játéktéren kívül történik (amikor a labda játékban van), a játékot labdaejtéssel kell újraindítani arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a kapuelőtéren belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a kapuelőteret határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontján ejti a labdát, amelyik a legközelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Gondatlanság, felelőtlenség, túlzott mértékű erőbevetés A ?gondatlan? azt jelenti, hogy egy játékos az ellenfele megtámadásakor a figyelem és a megfontolás hiányát mutatja, vagy cselekedetében nincs óvatosság. ? Ha egy szabálytalanságot gondatlannak ítélnek meg, akkor további fegyelmezés nem szükséges. A ?felelőtlen? azt jelenti, hogy egy játékos teljesen figyelmen kívül hagyja ellenfelére nézve cselekedetének veszélyességét vagy annak következményeit. ? Ha egy játékos felelőtlenül játszik, akkor figyelmeztetni kell. Az ?túlzott mértékű erőbevetés? azt jelenti, hogy egy játékos messze túllépi a szükséges erőbevetést és az ellenfelének sérülésveszélyt okoz. ? Ha egy játékos túlzott mértékű erőbevetést alkalmaz, akkor ki kell állítani. Az ellenfél támadása testtel Az ellenfél támadása testtel egy harc a területért a kar és a könyök használata nélkül, amikor a labda megjátszható közelségben van. Az ellenfél támadása testtel szabálytalan, ha az ? gondatlan ? felelőtlen ? túlzott mértékű erőbevetéssel történik. Az ellenfél visszatartása Az ellenfél visszatartása azt a cselekményt fedi, amikor a keze, karja vagy a teste használatával valaki ellenfelét a mozgásában gátolja. Emlékeztetjük a játékvezetőket, hogy korán avatkozzanak közbe, és megfelelően kezeljék az ellenfél visszatartásának szabálytalanságát különösen a büntetőterületen belül a szögletrúgásoknál és a szabadrúgásoknál. Az ilyen helyzetek kezelése: ? a játékvezető szólítsa fel azt a játékost, aki visszatartja ellenfelét, mielőtt a labda játékba kerül ? figyelmeztesse azt a játékost, aki folytatja a visszatartást mielőtt a labda játékba kerül ? ítéljen közvetlen szabadrúgást vagy büntetőrúgást, és figyelmeztesse a játékost, ha ez akkor történik, amikor a labda játékban van. Ha egy védő a támadót a büntetőterületen kívül kezdi visszatartani, de a visszatartást a büntetőterületen belül is folytatja, akkor a játékvezetőnek büntetőrúgást kell ítélnie. Fegyelmezési szankciók ? Sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetni kell a játékost, amikor azért tartja vissza ellenfelét, hogy gátolja abban, hogy megszerezze a labdát, vagy előnyös helyzetbe kerüljön. ? Ki kell állítani azt a játékost, aki az ellenfele visszatartásával nyilvánvaló gólhelyzetet semmisít meg. ? Az ellenfél visszatartásának más eseteiben nincs további fegyelmezési akció. A játék újraindítása ? Közvetlen szabadrúgással arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye) vagy büntetőrúgással, ha a szabálytalanság a büntetőterületen belül történt. A labda kezezése A labda kezezése azt a szándékos cselekedetet jelzi, amikor egy játékos a kezével, vagy karjával kerül érintkezésbe a labdával. A játékvezető a következőket vegye figyelembe: ? a kéz mozog a labda felé (nem a labda a kéz felé) ? az ellenfél és a labda közötti távolság (váratlan labda) ? a kéz helyzete nem szükségszerűen jelenti, hogy ez egy szabálysértés ? a labda érintése egy kézben lévő tárggyal (ruházat, sípcsontvédő) szabálysértésnek számít ? a labda megdobása egy tárggyal (egy cipő, sípcsontvédő, stb.) szabálysértésnek számít. Fegyelmezési szankciók Vannak körülmények, amikor sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetés szükséges, amikor egy játékos szándékosan kezezi a labdát. Például, amikor egy játékos ? szándékosan és látványosan kezezi a labdát, hogy ellenfelét meggátolja, hogy a birtokába kerüljön a labda ? a labda szándékos kezezésével kísérel meg gólt elérni. Ki kell állítani azt a játékost, aki a labda szándékos kezezésével gólt vagy nyilvánvaló gólhelyzetet akadályoz meg. Ez a büntetés nem abból a cselekedetből fakad, hogy a játékos szándékosan kezezi a labdát, hanem abból az elfogadhatatlan és sportszerűtlen beavatkozásból, amely egy gól elérését akadályozza meg. A játék újraindítása ? Közvetlen szabadrúgással arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye) vagy büntetőrúgással. A saját büntetőterületén kívül a kapusra is ugyanazok a megszorítások vonatkoznak a labda kezezésével kapcsolatban, mint a többi játékosra. A saját büntetőterületén belül a kapus nem lehet vétkes közvetlen szabadrúgást igénylő kezezésben, vagy bármilyen más, a labda kezezésével kapcsolatos szabálytalanságban. Azonban vétkes lehet számos olyan szabálytalanságban, amely közvetett szabadrúgást von maga után. A kapusok szabálytalanságai Nem megengedett, hogy a kapusok a kezükben 6 másodpercnél tovább birtokolják a labdát. Úgy tekintjük, hogy a kapus birtokolja a labdát ? amíg a labda a kezei között vagy a keze és bármilyen felület (pl. talaj vagy a saját teste) között van ? amíg a labdát a kinyújtott, nyitott kezén tartja ? amíg pattogtatja talajra vagy feldobja a levegőbe. Nem támadhatja ellenfele a labdát kezével birtokló kapust. A következő esetekben nem megengedett, hogy a kapus a saját büntetőterületén belül a kezével érintse a labdát: ? ha miután kiengedte a birtokából, ismét kezezi a labdát mielőtt bármely más játékos érintette volna: ? Akkor tekintjük, hogy a kapus felügyeli a labdát, ha a kezének vagy karjának bármely részével érinti, kivéve, ha az véletlenül lepattan róla, például egy védése után. ? A labda birtoklásába az is beletartozik, amikor a kapus szándékosan hárítja azt. ? ha kézzel érinti a labdát, miután azt egy játékostársa szándékosan hozzárúgta ? ha kézzel érinti a labdát, miután azt közvetlenül az egyik játékostársa bedobása után kapta. A játék újraindítása ? Közvetett szabadrúgással arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). A kapusok elleni szabálytalanságok ? Szabálytalanság, ha egy játékos akadályozza a kapust, hogy megszabaduljon a kezében tartott labdától. ? Azt a játékost, aki megrúgja vagy megkísérli megrúgni a labdát, amikor a kapus éppen megszabadul attól, büntetni kell, mert veszélyesen játszik. ? Szabálytalanság a kapus mozgását korlátozni sportszerűtlen feltartóztatással, például a szögletrúgás elvégzésekor. Veszélyes játék A veszélyes játék egy olyan cselekvés, amikor egy játékos ugyan a labdát próbálja megjátszani, de közben valakire nézve sérülésveszélyes (beleértve magát a játékost is): Ezt az ellenfél közelében követik el, és meggátolják az ellenfelet a labda megjátszásában a sérüléstől való félelmük miatt. Az ollózás megengedett, ha a játékvezető véleménye szerint nem veszélyes az ellenfélre. A veszélyes játéknál nincs testi érintkezés a játékosok között. Ha van testi érintkezés, akkor a cselekvés egy közvetlen szabadrúgással vagy büntetőrúgással büntetendő szabálytalansággá válik. Ha van testi érintkezés, akkor alaposan fontolja meg a játékvezető azt, hogy nagy valószínűséggel elkövettek sportszerűtlenséget is. Fegyelmezési szankciók ? Ha egy játékos egy ?normális? ütközet során játszik veszélyesen, akkor a játékvezető ne alkalmazzon fegyelmezést. Ha a cselekményben benne van a sérülés nyilvánvaló kockázata, akkor a játékvezető figyelmeztesse a játékost. ? Ha a játékos a veszélyes játékával egy nyilvánvaló gólhelyzetet semmisít meg, akkor a játékvezető állítsa ki a játékost. A játék újraindítása ? Közvetett szabadrúgással arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye). ? Ha van érintkezés, akkor egy más szabálytalanságot követtek el, és közvetlen szabadrúgással vagy büntetőrúgással büntetendő. Az ellenfél mozgásának akadályozása Az ellenfél mozgásának akadályozása az ellenfél útjába kerülést jelenti, hogy ellenfelét gátolja, akadályozza, lelassítsa vagy irányváltoztatásra kényszerítse, amikor a labda egyikük megjátszható közelségében sincs. Minden játékosnak joga van helyezkedni a játéktéren, az ellenfél útjában lenni nem ugyanaz, mint az ellenfél útjába kerülni. A labda fedezése megengedett. Az a játékos, aki taktikai okból megy az ellenfele és a labda közé, egészen addig nem követ el szabálytalanságot, amíg a labdát megjátszható közelségen belül tartja, és a karjával vagy testével nem tartja távol ellenfelét. Ha a labda megjátszható közelségben van, akkor az ellenfele a játékost testtel sportszerűen támadhatja. A játék újraindításának késleltetése a kártya felmutatása miatt Ha a játékvezető elhatározta, hogy felmutat egy kártyát, akár figyelmeztetni vagy kiállítani egy játékost, a játéknak nem szabad újraindulni, amíg a szankcionálást el nem intézte.   Figyelmeztetés sportszerűtlen magatartásért Különböző körülmények esetén kell a játékost sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetni. Például, ha egy játékos ? a közvetlen szabadrúgást maga után vonó 7 szabálytalanság valamelyikét felelőtlenül követi el ? taktikai okból szabálysértést követ el, hogy egy ígéretes akciót megakadályozzon vagy szétdaraboljon ? taktikai okból visszatartja ellenfelét, hogy elhúzza őt a labdától, vagy megakadályozza abban, hogy a labdát megszerezze ? kezezi a labdát, hogy ezzel megakadályozza az ellenfelét, hogy a labdát birtokába vegye, vagy egy támadás kifejlődjék (kivéve a saját büntetőterületén lévő kapust) ? kezezi a labdát, hogy megpróbáljon gólt elérni (függetlenül attól, hogy sikerült-e a próbálkozása vagy nem) ? megpróbálja becsapni a játékvezetőt azzal, hogy sérülést színlel, vagy tetteti, hogy szabálytalankodtak ellene (szimulálás) ? a játék folyamán a játékvezető engedélye nélkül helyet cserél a kapussal ? cselekedete a játék iránti tisztelet hiányát mutatja ? megjátssza a labdát, miközben lesétál a játéktérről, miután engedélyezték neki a játéktér elhagyását ? szavakkal zavarja ellenfelét a játék folyamán vagy az újraindításakor ? nem engedélyezett jeleket helyez a játéktérre ? szándékosan becsapja a játékvezetőt úgy, hogy amikor a labda játékban van, fejjel, mellel, térddel stb. odajátszhatja kapusához a labdát azért, hogy kijátssza a szabályt. Függetlenül attól, hogy a kapus érinti-e kézzel a labdát vagy sem, mert a szabálytalanságot a mezőnyjátékos követi el, aki ki akarja játszani a 12. szabály betűjét és szellemét. A játék közvetett szabadrúgással indul újra. ? szándékosan becsapja a játékvezetőt úgy, hogy a szabály kijátszásával, a szabadrúgás végrehajtása során a kapusához játssza a labdát. A játékos figyelmeztetése után a szabadrúgást meg kell ismételni. A gól ünneplése Megengedhető, hogy a gólt elérő játékos kimutassa örömét, de az ünneplés nem lehet túlzott. A gól indokolt ünneplése megengedett, de nem támogatandó a megkoreografált gólöröm gyakorlata, amely túlzott időhúzást eredményez, és a játékvezetőket utasítást kapnak, hogy az ilyen esetekben avatkozzanak közbe. A játékost figyelmeztetni kell, ha ? a játékvezető véleménye szerint olyan gesztusokat tesz, amely provokatív, gúnyolódó vagy indulatokat szító ? az elválasztó korlátra (kerítésre) mászással ünnepli a gólt ? a fején keresztülhúzza a mezét, vagy a mezével elfedi a fejét ? a gól ünneplésekor maszkkal vagy más, hasonló tárggyal eltakarja a fejét vagy az arcát. A gólöröm közben a játéktér elhagyása önmagában még nem egy figyelmeztetendő szabálytalanság, de lényeges, hogy a játékosok térjenek vissza a játéktérre, amint ez lehetséges. A gólörömmel kapcsolatban a játékvezetőktől elvárjuk, hogy a megelőzés és a józanész gyakorlatát kövessék. Szavakkal vagy mozdulatokkal tiltakozás Figyelmeztetni kell azt a játékost, aki tiltakozik (szóban vagy másként) a játékvezető ítélete ellen. A csapatkapitánynak, noha felelős csapatának magatartásáért, a játékszabályok szerint nincsenek különleges jogai. A játék újraindításának késleltetése A játékvezetőknek figyelmeztetni kell azon játékosokat, akik késleltetik különböző eljárásokkal a játék újraindítását, mint például ? rossz helyről végzi el a szabadrúgást avval a céllal, hogy a játékvezető megismételtesse ? bedobáshoz készülődik, majd átengedi a dobást egy csapattársának ? amikor a játékvezető megállítja a játékot, elrúgja, vagy elviszi a labdát ? túl sokat késlekedik a szabadrúgás vagy bedobás elvégzésével ? amikor lecserélik, késlekedik a játéktér elhagyásával. ? összetűzést idéz elő úgy, hogy szándékosan megérinti a labdát, miután a játékvezető a játékot megállította. Következetes szabálysértés A játékvezetőknek mindenkor fel kell készülni azokra a játékosokra, akik következetesen megsértik a szabályokat. Különösen azt kell felismerniük, amikor a játékos különböző szabálytalanságokat követ el. Ilyenkor is figyelmeztetni kell, mert következetesen megsérti a szabályokat. Nincs megadva a szabálysértésekhez egy konkrét szám, amelyet a ?következetesség? vagy előfordulások számának mintájaként neveztek ki ? ez teljesen elbírálás kérdése, amellyel a játék hatékony irányítását kell elérni. Súlyos szabálytalanság Egy játékos súlyos szabálytalanságban vétkes, ha egy ellenfél ellen túlzott mértékű erőbevetést vagy kegyetlenséget alkalmaz a labdáért vívott küzdelemben, amikor a labda játékban van. Azt a lábbal támadást, amely veszélyezteti az ellenfél testi épségét, súlyos szabálytalanságként kell büntetni. Bármely játékos, aki a labdáért vívott küzdelemben támadja ellenfelét elölről, oldalról vagy hátulról, használja egyik vagy mindkét lábát túlzott mértékű erőbevetéssel és veszélyezteti ellenfelét, súlyos szabálytalanságban vétkes. A súlyos szabálytalanságok esetén ne alkalmazzanak előnyszabályt, hacsak nincs ezután egy nyilvánvaló gólszerzési lehetőség. A játékvezető akkor állítsa ki a súlyos szabálytalanságban vétkes játékost, amikor a labda legközelebb játékon kívülre. A súlyos szabálytalanságban vétkes játékost ki kell állítani, és a játékot közvetlen szabadrúgással kell újraindítani arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt (lásd 13. szabály ? A szabadrúgás helye) vagy büntetőrúgással (ha a szabálysértés az elkövető büntetőterületén belül történt). Erőszakos cselekedet Egy játékos erőszakos cselekedetben vétkes, amikor egy ellenfél ellen túlzott mértékű erőbevetést vagy kegyetlenséget alkalmaz nem a labdáért vívott küzdelemben. Akkor is erőszakos cselekedetben vétkes, amikor egy csapattársa vagy bármely más személy ellen túlzott mértékű erőbevetés vagy kegyetlenséget alkalmaz. Erőszakos cselekedet történhet akár a játéktéren, akár annak határain kívül, amikor a labda játékban vagy játékon kívül van. Az erőszakos cselekedet esetén ne alkalmazzanak előnyszabályt, hacsak nincs ezután egy nyilvánvaló gólszerzési lehetőség. A játékvezetőnek akkor kell kiállítania az erőszakos cselekedetben vétkes játékost, amikor a labda legközelebb játékon kívülre kerül. Emlékeztetjük a játékvezetőket, hogy az erőszakos cselekedet gyakran tömegjelenethez vezet, ezért aktív közbeavatkozással meg kell próbálni ezt megelőzni. Ki kell állítani azt a játékost, cserejátékost vagy lecserélt játékost, aki erőszakos cselekedetben vétkes. A játék újraindítása ? Ha a labda játékon kívül volt, akkor a játék az előző ítéletnek megfelelően indul újra. ? Ha a labda játékban volt, és a szabálytalanság a játéktéren kívül történt: ? ha a játékos már a játéktéren kívül volt, és ott követi el a szabálytalanságot, akkor a játék labdaejtéssel indul újra arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt. Kivéve akkor, ha a kapuelőtéren belül állították meg a játékot, mert ebben az esetben a játékvezető a kapuelőteret határoló, kapuvonallal párhuzamos vonalnak azon a pontjá