Az UEFA a napokban tizenegyedik alkalommal tette közzé közel változatlan struktúrában az európai elit labdarúgás összesített számadatait, az úgynevezett Benchmark Riportot. Az UEFA által elkészített rendkívül alapos, értékes és hasznos szakmai anyagnak a hazai sajtóban történt megidézése, felhasználása sajnálatos módon a legtöbb helyen jelentős tévedéseket, csúsztatásokat tartalmaz. 

Az ilyen tévedések jelentőségét jól érzékelteti például a játékosok fizetése. Az UEFA-ra hivatkozva a hazai sajtó tévesen, utánajárás és ellenőrzés nélkül érthetetlenül eltúlzott bérekkel irritálta a közvéleményt. A szenzációként tálalt sokmilliós bérekhez képest az UEFA által vizsgált 2018/19-es évadban az NBI-es csapatoknál a ténylegesen játékosoknak fizetett átlagos alapbér havi bruttó 1,63 m forint volt.

A szövetség ezért azt javasolja, hogy akik valóban szeretnének megismerkedni az európai futball alakulásával, adataival, összehasonlító trendjeivel és gazdasági hátterével, azok az eredeti UEFA-anyagot tekintsék át (az elérhetőséget a cikk végén találják.)

Akiket pedig az UEFA jelentés alapján vagy attól is függetlenül a magyar futball gazdasági háttere érdekel, azoknak egyrészt felhívjuk a figyelmét, hogy az UEFA a klubokat működtető gazdasági társaságok nyilvános beszámolói alapján állítja össze saját tanulmányát, és ezen beszámolók illetve adatok a hazai újságírók, sportszakemberek és érdeklődők számára is elérhetőek; másrészt az MLSZ apparátusa szívesen rendelkezésre áll konzultációra az újságírók és önjelölt sportközgazdászok számára is, hogy elkerüljék téves adatok, következtetések közlését.

Az eredeti jelentés itt érhető el több nyelven:

Angol – https://www.uefa.com/insideuefa/protecting-the-game/club-licensing/news/newsid=2637880.html

Olasz – https://it.uefa.com/insideuefa/protecting-the-game/club-licensing/news/newsid=2637960.html

Spanyol – https://es.uefa.com/insideuefa/protecting-the-game/club-licensing/news/newsid=2637960.html

Orosz – https://ru.uefa.com/insideuefa/protecting-the-game/club-licensing/news/newsid=2637960.html

Portugál – https://pt.uefa.com/insideuefa/protecting-the-game/club-licensing/news/newsid=2637960.html

A teljes riport szövege (angolul) itt letölthető: https://bit.ly/36YlMvv

A török FIFA-bíró, Cüneyt Cakir a VAR-ról, Kassai Viktorról és az Európa-bajnoki reményeiről is beszélt, amikor kollégánk az edzőtáborban faggatta a terveiről - írja az nso.hu.

„Dzsünejt Csákir” – hallhattuk a bemutatkozást a Calista Hotelben.

A magyar csapatok közül több is Antalyában és Belekben edzőtáborozott, így találkoztunk a 43 éves FIFA-játékvezetővel (a török élvonalban bíráskodók is a török Riviérán készültek a tavaszi feladatokra), aki készséggel válaszolt lapunk kérdéseire – először arra, hogyan is ejti ki ő a nevét.

Cakirt a magyar szurkolók is ismerhetik: 2010 óta vezet a Bajnokok Ligája csoportkörében, két világbajnokságon és két Európa-bajnokságon vezetett már meccseket.

Az első „igazi” kérdés pedig arra vonatkozott, értesült-e a magyar játékvezető Kassai Viktorral kapcsolatos legfrissebb hírekről, a visszavonulásáról, az oroszországi kinevezéséről.

T"ermészetesen! – mondta Cüneyt Cakir. – Viktor tíz éve nemcsak a kollégám, hanem mondhatom, a barátom is. Rengeteg tornán, felkészülésen, továbbképzésen vettünk részt együtt, sokat beszélgettünk, sok közös emlékünk van. Az egyik legjobb játékvezetőről beszélünk, aki szorgalmával, a szakmánk iránti alázatával mindenkinek példát mutatott, személyisége a játékvezetésre is rendkívül jelentős és pozitív hatással volt. Testközelből láthattam, milyen tisztelet övezi őt a pályán és azon kívül egyaránt. Soha nem felejtem el neki, milyen nyitott, barátságos és segítőkész volt velem, amikor megismerkedtünk. Bármilyen kérdéssel fordulhattam hozzá, mindig megosztotta a tapasztalatait, de nemcsak velem, hanem az utánunk következő generáció tagjaival is, többek között ezért is tisztelik a szakmánkban. Nagyon sok sikert kívánok neki az új munkájához, biztos vagyok benne, hogy az elkövetkezendőkben is közeli barátok maradunk.”

Szakmai kérdés is elhangzott: a nemzetközi futballban egyre elterjedtebb a VAR-rendszer, a BL-ben is használják. Melyek a tapasztalatok, és Cakir mit javasol a magyar kollégáknak, ha az NB I-ben is bevezetik?

„Szerintem ez kitűnő eszköz nemcsak a játékvezetést, hanem az egész labdarúgást tekintve – mondta a futballbíró. – A legfontosabb, hogy az egyértelmű és nyilvánvaló tévedéseket kizárja, ebben segíti a munkánkat, illetve nemcsak bennünket, bírókat, hanem a labdarúgókat is védi. Tudom, hogy a szisztéma új, idő kell, hogy mindannyian megszokjuk, de ahogy egyre nagyobb rutinnal használják majd ezt az eszközt, egyre jobban megismerik a csapatok és a szurkolók is a működését, úgy csökken majd a kritika a VAR-ral szemben. A fiataloknak is azt tanácsolom, nézzenek minél több mérkőzést, adaptálni kell a rendszert, úgy megérthetjük, mi miért történik, hogyan lehet a gyakorlatban a legjobban használni.”

Az esztendő legfontosabb futballeseménye – a BL tavaszi mérkőzései mellett – a 2020-as Európa-bajnokság: alighanem ez motiválja a játékvezetőket is.

„Ez nem is kérdés – helyeselt a török sportember. – Nekünk is megvannak a céljaink, két éve a nyári Eb van a fókuszban. Lépésről lépésre haladunk, ezért edzünk, erre készülünk, a nemzetközi mérkőzéseken mutatott kiegyensúlyozott teljesítménnyel lehet a keretbe kerülni – ez a célunk. Különleges torna lesz, hiszen sok ország ad otthont a rendezvénynek. Hatalmas megtiszteltetés lenne harmadszor is mérkőzést vezetni Európa-bajnokságon.”

S ha már a helyszínek…

Az előző Európa-bajnokság döntőjének visszavágóját, a Portugália–Franciaország találkozót Budapesten rendezik. Ki tudja, akár Cüneyt Cakir is lehet a játékvezető…

„Büszke lennék rá – mondta erre. – Hallottam, hogy Budapest gyönyörű stadionnal gazdagodott, nagyon szívesen megnézném.”

A környező országokkal összehasoníltva egyelőre gyerekcipőben gazdálkodnak a magyar profi csapatok, amelyek profitot még nem tudnak teremteni a játékospolitikájukkal - többek között ez is kiderül a FIFA éves jelentéséből.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elkészítette és közzétette a 2018/2019-es idényre vonatkozó általános riportját, jelentését a profi labdarúgás vonatkozásában, az adatokat mind a 211 FIFA-tagországtól begyűjtve.

Érdekes adat, de például a legutóbbi vb-ezüstérmes és bronzérmesnél, azaz Horvátországban és Belgiumban is kevesebb profi focista van, mint nálunk (826, illetve 798), igaz, jelentős számú horvát és belga játékos futballozik légiósként más országokban is. Ugyancsak szembetűnő, hogy például Szlovákiában csak 300 profi focista van.

A legtöbb profi játékossal és klubbal bíró országok:

Hazai játékosok vs. légiósok

A hazai és külföldi játékosok megoszlásában a hazai futball nagyjából átlagosat produkál európai, illetve világviszonylatban. A FIFA-tagországok 81 százalékában 75 százalék vagy afölötti a hazai futballisták aránya és nálunk is kevés híján így van:

Ha ezt összehasonlítjuk a környező országok számaival, azért találhatunk meglepően nagy különbségeket is. A horvátoknál például csak 60 százalék az otthoni játékosok aránya a jelentés szerint, a szerbeknél vagy az ukránoknál viszont 89-11(!) a számpár. A szlovénoknál 65-35, a szlovákoknál 57-43, a cseheknél 78-22, a románoknál 80-20, a lengyeleknél pedig 64-36 az arány.

Profik profit nélkül

A modern labdarúgás egyik legfontosabb szegmensében, a piaci aktivitásban és haszonszerzésben viszont meglehetősen gyerekcipőben jár még a magyar foci – ez is kiderül a FIFA éves riportjából.

A hazai klubok a 2018/2019-es idényben összesen 104 labdarúgót szerződtettek és 74 távozót regisztráltak. Ez összmennyiségben sem egy magas szám, de különösen árulkodó, hogy ebből mekkora összegek szerepeltek a bevételek és a kiadások oldalán.

Ezt természetesen értelmetlen összehasonlítani a dúsgazdag európai topligák adataival, de még a kontinens középmezőnyével is, így megint csak a szomszédos vagy környékbeli tagállamok számait vettük górcső alá.

A horvát labdarúgás és bajnokság közismerten kiválóan manőverezik a futballpiacon, és ez kiderül a FIFA riportjából is: déli szomszédunk profi klubjai 9,9 millióért szerződtettek labdarúgókat a vizsgált időszakban, eközben a bevételi oldalon viszont egy 94,9 milliós eurós(!) végösszeg áll.

Ügyesen gazdálkodtak összességében az ukránok (45,1 vs. 94,3 millió euró), a lengyelek (11 vs. 29,3 millió euró), a szlovákok (5,1 vs. 23,9 millió euró), a románok (11,3 vs. 18,6 millió euró), de a szlovénok is (1,5 vs. 12,6 millió euró), miközben a csehek nullszaldósan zárták az érintett évet (22,9 vs. 22,9 millió euró), míg a szerbek hozzánk hasonlóan veszteséggel, igaz, egy egészen más “súlycsoportot” képviselve (49,7 vs. 47,1 millió euró).

A FIFA-jelentés Magyarországra vonatkozó fejezete:

Év vége közeledtével a csakfoci.hu már ötödik alkalommal jelentkezik rendhagyó, exkluzív szavazásával. Honlapunk a 12 NB I-es klubtulajdonos, illetve vezető szavazata alapján választotta meg 2019 legjeit öt kategóriában. Elsőként jöjjön az Év Játékvezetője!

5. Ki a 2019-as év hazai játékvezetője?

(a voksolók sorrendjét az NB I-es tabella alapján határoztuk meg)

Kubatov Gábor (a Ferencváros elnöke)
Vad II István

Garancsi István (a MOL Fehérvár FC tulajdonosa)
Kassai Viktor

Tállai András (a Mezőkövesd elnöke)
Pintér Csaba

Komjáti András (a Puskás Akadémia klubigazgatója)
Solymosi Péter

Roderick Duchatelet (az Újpest tulajdonosa)
Bognár Tamás

Kun Gábor (a Bp. Honvéd ügyvezetője)
Solymosi Péter

Révész Attila (a Kisvárda sportigazgatója)
Iványi Zoltán

Szima Gábor (a DVSC elnöke)
Erdős József

Leisztinger Tamás (a DVTK tulajdonosa)
Solymosi Péter

Haraszti Zsolt (a Paksi FC ügyvezetője)
Erdős József

Végh Gábor (a ZTE FC tulajdonosa)
Kassai Viktor

Illés János (a Kaposvár ügyvezetője)
Kassai Viktor

A 47 esztendős Solymosi Péter lett az őszi idény legjobb bírója, aki büszke rá, hogy egyetlen felmérést sem kellett megismételnie - írja a Nemzeti Sport.

Minden kétséget kizáróan Solymosi Péter az egyik legfelkészültebb játékvezető az élvonalban bíráskodók között. Nem véletlen, hiszen 2002 óta tagja az NB I-es keretnek. A Nemzeti Sport osztályzatai alapján – már nem először – meggyőző előnnyel végzett az őszi rangsor élén.

„Fontosnak tartom a szaklap és a szakma visszajelzését is – mondta megkeresésünkre a 47 esztendős játékvezető. – De így van ez az élet más területén is, hiszen kell az elvégzett munka utáni visszajelzés, és nem titok, nekem fontos, hogy egy-egy mérkőzés után milyen osztályzatot kapok a szaklaptól.”

Solymosi Péter szerint helyezése összefügghet a rutinnal, amelyet a hosszú évek során megszerzett, de számít a fizikai, valamint a szellemi felkészültség szintje is – és persze nem elhanyagolható tényező a szerencse sem.

„Sohasem jelentett gondot a fizikai tesztek teljesítése – magyarázta lapunknak az őszi első. – De így vagyok az elméleti teszttel is. Büszke vagyok rá, hogy egyetlen felmérést sem kellett megismételnem. A nyáron megváltozott játékszabályok elsajátítása és alkalmazása sem jelentett gondot – és így vannak ezzel játékvezetőtársaim is. Csupán az jelent némi problémát, hogy egy-egy ítéletünket nem értenek még a szurkolók, hiszen nem mindenki lehet tisztában az új szabályokkal, éppen ezért hibáztatni sem szabad őket.”

A korhatárhoz kötött működés már megszűnt a játékvezetők körében, így a Játékvezető Bizottság illetékesei döntik el, hány éves korig foglalkoztatnak egy bírót.

„Az év végén lejár a szerződésem – jegyezte meg Solymosi Péter. – Egyezség még nincs, de jó érzéssel, bizakodással tölt el, hogy megkezdődtek a tárgyalások a folytatásról. A jelek szerint a tavasszal is kaphatok még osztályzatot a Nemzeti Sport újságíróitól, valamint a játékvezető-ellenőröktől is.”

Az élvonalbeli labdarúgók mellett a lapunk tudósítói által adott osztályzatok alapján a Magyar Labdarúgó-szövetség professzionális játékvezetőinek teljesítménye is értékelhető. A rangsorban valamennyi játékvezetőt feltüntettük, de csak azon bírók osztályzatai számítottak, akik a 2019–2020-as idény 16 őszi fordulójában legalább hat mérkőzésen vezettek. Pontazonosság esetén a több bajnoki rangsorol.

12 egykori PMFC játékos lépett pályára az NB.  I. őszi mérkőzésein. Legtöbbet Hegedűs Lajos volt a pályán

A lejátszott NB. I-es mérkőzéseken arányában a legtöbb lapot Iványi Zoltán mutatta fel.

Farkas Ádám hármas sípszavával lefújta az NB. I-es bajnokság őszi fordulóját, amelyeken 14 játékvezető vezetett mérkőzéseket. Íme a rangsor:

Farkas Ádám zárja az idei NB. I-es szezont.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1979 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

A  Solymosi Péter vezeti a Honvéd-Újpest találkozót.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1979 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Pintér Csaba vezeti a Paks-Mezőkövesd mérkőzést.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1979 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Bognár Tamás vezeti a Kaposvár-Debrecen mérkőzést.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1979 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod