Bognár Tamás vezeti a Kisvárda-Diósgyőr mérkőzést.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1979 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Berke  Balázs vezeti a Paks-Debrecen mérkőzést.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1979 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Szombaton lezárul a második kör is az OTP Bank Liga 2019–2020-as idényében. A harmadik helyezett Mezőkövesdhez látogat a listavezető Ferencváros. A MOL Fehérvár és a ZTE megkezdi a következő hetek egymás elleni meccssorozatát.

KISVÁRDA MASTER GOOD–DIÓSGYŐRI VTK
(Kisvárda, 17.00)
A kilencedik helyen álló kisvárdai gárda a legutóbbi hazai mérkőzésén az idény gólokban eddigi leggazdagabb mérkőzést játszva 5-3-ra verte a Kaposvárt. Ugyanakkor ez az egyetlen eddigi tavaszi győzelme. A Diósgyőr, amely öt ponttal megelőzi riválisát, s a hatodik helyen áll, 2020-ban eddig csak egyszer kapott ki. Vendégként a legutóbbi négy bajnokiján tíz pontot gyűjtött. A Diósgyőr két hete egyik korábbi edzője (Vitelki Zoltán) csapata ellen játszott, s a mostani ellenfelet is egy korábbi DVTK-tréner, Bódog Tamás irányítja.

BUDAPEST HONVÉD–PUSKÁS AKADÉMIA
(Új Hidegkuti Stadion, 17.00)
A két klub szinte mindig szoros mérkőzést vív egymással, 2017 augusztusa óta egyszer sem volt kétgólos különbségű végeredmény. Most két ponttal a felcsúti gárda áll jobban, ugyanakkor a kispestiek mérlege jobb az egymás elleni eredmények összevetésében. Mindkét gárda megnyerte a legutóbbi két találkozóját az OTP Bank Ligában, s mindkettő – a PAFC könnyebben, a Honvéd csak hosszabbításban – bejutott a Merkantil Bank Ligában szereplő ellenfelével szemben a Magyar Kupa negyeddöntőjébe. A Honvéd az MTK-pályán a legutóbbi három hazai bajnokijából csak az utolsót nyerte meg. A Puskás FC idegenben augusztus 17. óta veretlen.

KAPOSVÁRI RÁKÓCZI–ÚJPEST FC
(Kaposvár, 17.00)
A legszerényebb megfogalmazással azt állíthatjuk, egyik csapat sincsen jó formában. A Kaposvár – az egy pontot hozó tavaszi rajt után – a legutóbbi négy bajnokiját elveszítette, az Újpest pedig a legutóbbi négy bajnoki mérkőzésén összesen egy pontot gyűjtött. Mindkét csapat kiesett a bajnokságban dobogós helyen álló riválisával szemben a Magyar Kupából. A Rákóczi pályaválasztóként a legutóbbi két bajnokiján szerzett gól, s egyben pont nélkül maradt. A lila-fehérek tavasszal eddig hat tétmeccsen három gólt szereztek, igaz, mindegyiket vendégként.

MOL FEHÉRVÁR FC–ZALAEGERSZEGI TE FC
(Székesfehérvár, 17.00)
A szombati találkozón kívül még további háromszor találkozik majd egymással a két csapat, március első felében kétszer is megmérkőznek a Magyar Kupa elődöntőjébe jutásért. A MOL Fehérvár a hét közben az Újpest ellen a hajrában megnyert kupamérkőzésen javított valamelyest hazai mérlegén, az OTP Bank Ligában legutóbb megverte ugyan a Mezőkövesdet, de előtte négy mérkőzésen összesen egy pontot szerzett. A ZTE Márton Gábor irányításával eddig egy idegenbeli mérkőzést vívott, azon kikapott az NB III-as Lipóti SK-tól a Magyar Kupában. A bajnokságban vendégként a legutóbbi négy mérkőzéséből hármat elveszített, de Fejér megyében (Felcsúton) nyerni tudott.

PAKSI FC–DEBRECENI VSC
(Paks, 17.00)
A Paks a Magyar Kupában kettős győzelemmel jutott tovább a harmadik osztályban szereplő Pécsi MSC-vel szemben, de a bajnokságban gyengélkedik az utóbbi hetekben. A sereghajtó Kaposváron kívül egyedüliként elveszítette a legutóbbi két bajnoki találkozóját. Pályaválasztóként is rontott, a Mezőkövesd (ősz végi) és a Zalaegerszeg (tavaszi) legyőzése után kikapott a Puskás Akadémiától. A Debreceni VSC korábban nem tündökölt idegenben, de 2020-ban még veretlen, a Pancho Arénában döntetlent játszott, Diósgyőrben nyerni tudott. Pakson ellenben 2013 májusa óta csak kétszer, 2016-ban és 2018-ban tudott nyerni.

MEZŐKÖVESD ZSÓRY FC–FERENCVÁROSI TORNA CLUB
(Mezőkövesd, 19.30)
A forduló rangadóján a harmadik helyezett fogadja a listavezetőt – a vesztett pontokat tekintve meglehetősen nagy, tizennégy pontos hátrányban. Ráadásul a kövesdiek élvonalbeli történetük során csak egyszer, 2016-ban tudtak nyerni a zöld-fehérek ellen. Azóta mind a két csapat alaposan kicserélődött. Kuttor Attila legénysége otthon a legutóbbi nyolc bajnoki mérkőzéséből csak hármat nyert meg, igaz, csupán a Diósgyőrtől kapott ki. A listavezető tavasszal eddig csupán a Bp. Honvéd ellen nem nyert, vendégként augusztus 25. óta – a kispestiek elleni, október 0-0-t leszámítva – minden mérkőzését megnyerte.

Erdős József vezeti a kiesés ellen küzdő Újpest mérkőzését.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1979 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Hatodik NB. I-es mérkőzését vezeti szombaton Pillók Ádám Székesfehérváron.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1979 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Karakó Ferenc vezeti a két "Puskás"-hoz kötödő csapat mérkőzését.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1979 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Az MLSZ JB. közzétette a szombati élvonalbeli mérkőzések küldését.

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzata szerint a professzionális csapatoknál január 15-től február 14-ig tartott a téli igazolási és átigazolási időszak, amelynek befejeztével csak szerződéssel nem rendelkező, szabadon átigazolható labdarúgó válthat klubot. Lássuk, milyen változások történtek a télen a csapatok keretében a fontosabb statisztikákon keresztül!

0 – Az elsők között bejelentett téli szerzemények között volt Zalaegerszeg nigériai légiósa, a 18 éves Meshack Izuchukwu Ubochioma, aki úgy távozott kölcsönbe a ZTE-tulajdonos Végh Gábor érdekeltségi körébe tartozó szlovén másodosztályú NK Nafta Lendavához, hogy NB I-es meccsre nem is nevezték. Ha Szlovéniában tavasszal bizonyítani tud, nyártól megkaphatja a lehetőséget a magyar első osztályban, persze ahhoz az is kell, hogy a ZTE FC az élvonalban tudjon maradni.   

2 – A legkevesebb új játékost, kettőt a DVSC szerződtette a télen. Az ukrán Jurij Habovda az NB II-es  Haladástól érkezett, a szerb Luka Milunovics pedig Malajziából.

3 – Három hazai, illetve magyar állampolgárságú labdarúgó szerződött végleg (nem kölcsönbe) külföldi bajnokságba. Az átigazolási időszak elején a Honvédtól távozott Vadócz Krisztián az uruguayi sztárcsapathoz, a Penarolhoz szerződött, míg a marosvásárhelyi születésű Kovács Lóránt – aki a Haladásban is játszott – Újpestről hazatért Erdélybe, a román Liga 1-ben szereplő Sepsi OSK-ban folytatja a pályafutását. (A magyar származású, de szlovák állampolgárságú Karol Mészáros is távozott Újpestről, ő a cseh élvonalba igazolt.) 

4 – Négy légióst szerződtetett a Kisvárda Master Good, amely a legtöbb külföldi labdarúgót igazolta át a télen, ha a kölcsönjátékosokat nem vesszük figyelembe. A brazil Fernando Viana, valamint a román Iasmin Latovlevici mellett két szerb futballista, Nemanja Obradovics és Szlobodan Szimovics is a várdaiakhoz került. Bár a kieső helyen szerénykedő ZTE-hez öt légiós is érkezett, de közülük a fent említett nigériai támadó egyelőre távozott is, míg a két horvát, Matija Katanec és Stjepan Ostrek, valamint a ciprusi Fanosz Katelarisz kölcsönbe érkezett. Utóbbi az NB I történetének első ciprusi labdarúgója.

7 – Hét játékos tért vissza a télen hazánkba, az NB I-be: a brazil Somália (Ferencváros) 2015 augusztusa, a horvát Dinko Trebotic (Kaposvár) 2016 áprilisa után futballozik újra az NB I-ben. Hidi Patrik (Bp. Honvéd) 2018 decembere, Ugrai Roland (Bp. Honvéd) 2018 júliusa, Vécsei Bálint (Ferencváros) 2015 augusztusa, Guzmics Richárd (Mezőkövesd) 2014 májusa, Nikolics Nemanja (Mol Fehérvár) 2015 májusa, míg Novothny Soma (Újpest) tavaly március után játszik ismét a magyar élvonalban.

18 – Tizennyolc futballista szerződött (nem kölcsönbe került) az élvonalból a másodosztályba. A góllövőlistát az őszi szezon végén vezető Feczesin Róbert (Vasas) mellett többek között Devecseri Szilárd (Haladás), Fejes András (ETO FC Győr), Hudák Martin (Szeged-Csanád), Kiss Máté (ETO FC Győr), Priskin Tamás (ETO FC Győr), Prosser Dániel (MTK), Remili Mohamed (BFC Siófok), valamint Simon Ádám (ETO FC Győr) is osztályt váltott. Az NB II-ből csak öten igazoltak az NB I-be: Farkas Aurél (Csákvárról Kaposvár), Jurij Habvoda (Haladás – DVSC),  Szakály Dénes (Siófok – Paks), Szélpál Norbert (Békéscsaba – Paks), Szánthó Regő (ETO FC Győr – FTC), de utóbbi már kooperáció keretében már kölcsönbe is került Soroksárra. Három játékos pedig az NB III-ból került az NB I-be: Jelena Richárd (Kozármisleny – Kisvárda),  Laky László (PAFC II – Kaposvár), Tomori Zoltán (Bp. Honvéd II – Újpest).

27 – A téli átigazolási időszakban huszonhét légióssal bővült az élvonalbeli klubok kerete, ami relatív magas szám, de a teljes igazsághoz tartozik, hogy 23 külföldi labdarúgó viszont elhagyta az országot. Az elmúlt években megszokott nemzetek – bosnyákok, brazilok, horvátok, románok, szerbek, szlovákok vagy ukránok – mellett megismerhetünk néhány más országból érkező légióst is, olyat is, aki Magyarországon kevéssé figyelt bajnokságból érkezett. A Midtjyllandtól sem gyakran érkezik légiós hazánkba, de a Costa Rica-i Mayron George a Bp. Honvédnál most megmutathatja, mit tanult a dán élvonalban. Bolíviából sem éppen gyakori szerződtetni labdarúgót, a Diósgyőr mégis onnan választott, de a két ország bajnokságának összehasonlítására csak a kolumbiai José Ricardo Cortés képes. Csapattársa, az albán Hysen Memolla Finnországból költözött a melegebb régióba, miként az Újpestnél a guineai Moussa Corso Traoré, aki Svédországból érkezett kölcsönbe. Fordított utat járt be a Ferencvárosnál korábban megismert Somália, akinek Szaúd-Arábia után a februári hűvös időjárás a szibériai hideggel lehet egyenértékű. S bár a közelmúltban a szerb és ukrán légiósok közül sokat megismertünk, ketten egészen távoli országból érkeztek: Luka Milunovics (Debrecen) a malajziai Melaka United, míg Danilo Rjabenko (Mezőkövesd) a tádzsik DF Pomir mezét cserélte le.

51 – Összesen ötvenegy új játékost szerződtettek a klubok. Ebből 37 játékost végleg, 14-et kölcsönbe igazoltak át (ebbe a kölcsönből visszatérők nincsenek benne). 48 futballista pedig végleg távozott az NB I-es csapatoktól.

Forrás: mlsz.hu

Átfogó emelmzést tett közzé az index.hu a TAO pénzekről.

Mire a taopénzek ellenőrzésének feladata átkerült a Magyar Labdarúgó Szövetséghez, már 50 milliárd forint áramlott a magyar futballba. A szövetségnek külön raktárat kellett bérelnie, olyan mennyiségű iratot vettek át. Átalakították az ellenőrzés menetét, de még mindig nehéz megmondani, mennyire hatékony a módszerük. Az biztos, hogy 32 egyesületet jelentettek eddig fel, és egy esetben már vádemelés is történt.

• Az NB III.-as Ózdi Kohász 250 millió forint taotámogatást kapott pályafelújításra. A pénz eltűnt, a tervezett beruházásból semmi nem lett. Idővel elmaradoztak a fizetések, a játékosok és az edzők sorra hagyták el a csapatot. Ez odáig vezetett, hogy ősszel 29-0-ra kikapott az ifikkel kiálló Ózd a Tállyától. Az MLSZ később kizárta a bajnokságból a Kohászt, a támogatás miatt feljelentést tett a NAV-nál költségvetési csalás gyanúja miatt.

• A Szigetvári ZMSE esetéről a G7 írt. A megyei elsőosztályú bajnokságban szereplő egyesület 2011 és 2016 között 62 millió forintot taózott össze, de az öltöző felújítása csak papíron történt meg, ahogy a taotámogatásból vett digitális eredményjelző sem volt meg. A klub csődbe ment, 2017 elején meg is szűnt.

• Az NB III.-as Nyírbátor 2011 és 2018 között 360 milliót gyűjtött össze tao formájában. Az egyesület nem tudott elszámolni a pályaépítésre kapott 200 millió forint taopénzzel, emiatt a működési költségeire sem tudott lehívni támogatást, így gyakorlatilag csődbe ment, a játékosokat szélnek eresztették.

Milliárdokat költöttek el ellenőrzés nélkül

A taotámogatások ellenőrzése azután pörgött fel, hogy 2014-ben átkerült a sportági szövetségekhez a feladat. Előtte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyik háttérintézménye, a Nemzeti Sport Intézet (NSI) végezte az ellenőrzéseket, erősen visszafogott hatékonysággal: az előző két évre vonatkozó elszámolásokat úgy vette a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), hogy azok nagyobbik részét még senki sem nézte át, mondta Dürr Balázs, az MLSZ taoellenőrzésekért felelős vezetője.

MINDÖSSZE A TÁMOGATÁSOK 15 SZÁZALÉKÁNÁL VIZSGÁLTA A FELHASZNÁLÁS SZABÁLYOSSÁGÁT AZ NSI, MIKÖZBEN ADDIGRA TÖBB MINT 50 MILLIÁRD FORINT ÁRAMLOTT A FUTBALLBA A TAÓZÁSNAK KÖSZÖNHETŐEN.

A szövetségnek külön raktárhelyiséget kellett bérelnie, akkora mennyiségű iratot vett át az NSI-től. Közben beérkeztek az aktuális támogatási év elszámolásai is, vagyis az MLSZ ellenőreinek párhuzamosan három év dokumentációján kellett átrágniuk magukat, ami több mint 3000 elszámolást (számlákat, igazolásokat) jelentett.

Emiatt fordulhatott elő, hogy egyes klubok még azután is évekig vígan taózhattak, hogy korábban nem tudtak elszámolni a lehívott támogatásokkal: az előbb említett Nyírbátor a 2011–2012-es szezonban pályázott, de csak 2018-ban lett büntetve.

Itt érdemes tisztázni, hogy az MLSZ kizárólag a 300 milliónál kisebb összegű taoprogramokat ellenőrizheti. Az ennél nagyobb összegű támogatások szabályos felhasználását már az Emmi vizsgálja. Így például azt is, hogy a taózás nagy nyertese, a felcsúti Puskás Akadémia hogyan költi el ezeket a pénzeket. A másik különbség, hogy az Emminek és a Pénzügyminisztériumnak beleszólása van a 300 millió feletti támogatások odaítélésébe, az MLSZ-nek figyelembe kell vennie a minisztériumok véleményét.

A 300 milliónál kisebb taoprogramokból van több, ezek teszik ki a programok 98 százalékát. Összegszerűen azonban a maradék 2 százalék adja a támogatások 33 százalékát, ami 2011 és 2019 között 73 milliárd forintot jelentett.

Nem tudni, mennyi taopénzt szereztek vissza

Dürr Balázs szerint mostanra sikerült feldolgozniuk azt a lemaradást, amivel átvették az NSI-től az elszámolásokat: 2014 óta a taotámogatások 75 százalékát ellenőrizték, korábban ez 15 százalék volt. Tehát még mindig van 25 százaléknyi taopénz, amiről nem tudni, szabályosan lett-e elköltve, de hogy már csak ennyi, az is hatalmas javulás a 2014 előtti állapotokhoz képest.

Sosem lesz 100 százalékos a rendszer, mivel utólag történik az ellenőrzés, de belátható időn belül el fogunk jutni odáig, hogy csak az előző év anyagait kelljen átnéznünk.

2014 és 2019 között majdnem 8 ezer elszámolást és 60 milliárd forint taotámogatást ellenőrzött a szövetség.

JELEN ÁLLÁS SZERINT EBBŐL 3,13 MILLIÁRD FORINTOT KELL VISSZAFIZETNIÜK AZ EGYESÜLETEKNEK: 2,1 MILLIÁRDOT SZABÁLYTALAN FELHASZNÁLÁS MIATT, 973 MILLIÓT PEDIG ELSZÁMOLÁS HIÁNYA MIATT.

További 1,7 milliárd visszafizetés keletkezett a fel nem használt taotámogatásokból. Ez 5 százalékos szabálytalansági arányt jelent, más támogatástípusoknál is hasonlóan alakul ez a szám, mondta Dürr. Érdekesség, hogy az ellenőrzött elszámolások 30 százalékánál történt valamekkora – minimum ezer forintos – visszafizetés.

Összehasonlításnak: 2018 elején 1,68 milliárdot követelt vissza az MLSZ visszaélésre hivatkozva, míg a fel nem használt támogatások összege 690 millió volt. Azaz egy év alatt 500 millióval nőtt a szabálytalanul elköltött támogatások összege, amiből sejthető, hogy bőven vannak még problémás ügyek. Visszafizetés esetén egyébként a támogatás 150 százalékkal megnövelt összegét és annak büntetőkamatait kéri vissza az MLSZ.

Nehéz megmondani, mennyire hatékony az MLSZ ellenőrzése. A visszafizetések az Emmi számlájára érkeznek, 2011 óta eddig 3,15 milliárd forint folyt be ezen a címen. Arról nincs információja az MLSZ-nek, hogy ebből a 3,15 milliárdból mennyi az, amit a szövetség ellenőrzése révén fizettek vissza az egyesületek. 

Ha azt nézzük, hogy a kezdetek óta több mint 275 millárdot kapott a futball, az 5 százalékos szabálytalansági aránnyal számolva körülbelül 13 milliárdnak kéne lennie a minisztérium számláján. A számokból látszik, hogy közel sincs ennyi, ami azért jelzi, mennyire van következménye a taomilliárdok átláthatatlan elköltésének. 

Átalakították az ellenőrzés menetét

Az ellenőrzések felzárkóztatásához az MLSZ-nek fel kellett gyorsítania az eljárás menetét. Dürr korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél dolgozott, uniós támogatásokkal foglalkozott, volt tapasztalata, hogyan lehet javítani a folyamaton. Bevezették, hogy a sportegyesületek kizárólag elektronikus úton adhatnak be elszámolást. Az erre szolgáló felületet a szövetség fejlesztette ki, azóta más sportszövetségek is átvették a rendszert. Kezdetben volt némi ellenállás az egyesületek részéről, főleg ott idegenkedtek, ahol már egy számla beszkennelése is gondot okozott. 

Az elektronikusan benyújtott dokumentumokból felépült egy jól kereshető adatbázis, ami nagyban megkönnyítette a szabálytalanságok kiszűrését. Össze tudják vetni az előző években beadott számlákat, így például nem fordulhat elő, hogy ugyanazt a számlát két egyesület is beadja az elszámolásában. További gyorsulást eredményezett a kockázatelemzés bevezetése, aminek köszönhetően nem kell minden egyesületet ugyanolyan mélységben átvizsgálniuk. Ironikus módon ezeket a fejlesztéseket taopénzből valósította meg a szövetség.

Az ellenőrzés egyrészt a beérkezett dokumentumok (számlák, igazolások) alapján történik, másrészt végeznek célzott vagy szúrópróbaszerű helyszíni ellenőrzéseket is. Amelyik egyesületnek előélete van, esetleg már a benyújtott dokumentumok alapján gyanús, az nagy eséllyel számíthat helyszíni ellenőrzésre. Van egy felülete az MLSZ-nek, ahol bárki – szurkoló, ellenszurkoló, szülő – bejelentést tehet, ha visszaélést gyanít. Ezek nem mindig megalapozottak, de volt már rá példa, hogy így bukkantak szabálytalanságra.

Előbb-utóbb kibukik az ügyeskedés

A leggyakoribb szabálytalanság, amikor egy egyesület nem tud elszámolni a támogatással. Általában ott van a legnagyobb gond, ahol a pénz és a beruházás sincs meg. A tízmillió forintot meghaladó, építési engedélyt igénylő beruházásokra (egy új öltöző építése tipikusan ilyen) ezért is vonatkoznak szigorúbb szabályok: ilyen esetben csak utófinanszírozással kaphatja meg a klub a támogatást. Ez nem törvényi előírás, nem az MLSZ saját szabálya, tette hozzá Dürr. Az is szabálytalan, ha alacsonyabb színvonalon valósul meg a beruházás, például újként akarják elszámolni a használtan vett fűnyíró traktort.

Szintén gyakori, hogy nem arra a célra költik a pénzt az egyesületek, ami a sportprogramjukban szerepel, vagy olyan költségeket akarnak elszámolni, amit nem lehet. Sokszor a hanyag számvitel és a tájékozatlanság áll az ilyen típusú szabálytalanságok mögött, és nem a rosszhiszeműség. 

Az a tapasztalat, hogy ezek a visszaélések előbb-utóbb úgyis kiderülnek, például a kisebb egyesületeknél gyorsan híre megy az ügyeskedésnek, mondta Dürr Balázs. Azt is elmondta, hogy derülnek ki a szabálytalanságok. Tipikus példa: az egyesület taotámogatásból megveszi a sportfelszerelést, majd a szülőktől is beszedi rá a pénzt. Kettős finanszírozásnak számít, ami szabálytalan. Hogy ilyesmi ne történhessen, az egyesületeknek nyilatkoztatniuk kell a szülőket és a nagykorú játékosokat, hogy nem szedtek be tőlük pénzt.

Az elektronikus rendszernek köszönhetően sokszor már a dokumentációból látszik az ügyeskedés, még helyszíni ellenőrzésre sincs szükség. Egy esetben így derült ki, hogy a csapatbusz sofőrje papíron egyszerre két helyen volt.

UGYANEZ VOLT A HELYZET, AMIKOR BÜFÉSNEK, PÁLYAMUNKÁSNAK JELENTETTEK BE PROFI JÁTÉKOST, AZ ADATBÁZISBÓL LÁTTÁK AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGET.

Az ehhez hasonló szabálytalanságok elkerülése miatt került be később az MLSZ taoszabályzatába, hogy az egyéb munkakörben alkalmazott profi futballisták után nem számolható el támogatás. Az is feltűnő, ha az elszámolási határidőhöz közeledve megszaporodnak a taós kiadások az egyesületnél: akkor megy edzőtáborba a csapat vagy hirtelen felvesznek három új edzőt. Ilyenkor vélhetően fiktív kiadásokkal próbálják lefedni a megmaradt támogatást. Erre vezette be az MLSZ, hogy az egyesületeknek előre be kell jelenteniük, mikor mennek edzőtáborba, különben nem kapnak rá támogatást. Volt, amikor egy helyszíni ellenőrzés alkalmával bukott ki, hogy csak papíron tartották meg a taopénzből finanszírozott edzőtábort.

Húsz támogatóhoz 100 feneket kellett fényesre nyalnom

Megírták, hogy elfogyhat a taopénz, másnap már pályázni sem lehetett. A december végi pályázati határidő lejárta előtt több sportág éves taokerete elfogyott. Sokan azt sem értik, hogyan történhetett ez.

A futballcsapat 29-0-s veresége már jelezte a bajt Ózdon. Tavaly még bajnoki címet ünnepelt, mostanra a megszűnés szélére került az csapat. Mi történt? És mi lett a 250 milliós tao-támogatással?

Az Ózdi Kohász és a Nagykőrösi Kinizsi esetében gyaníthatóan az történt, hogy az ilyen-olyan célokra lehívott taopénzekből (pályaépítés, pályavilágítás kiépítése) fizették a profi futballistákat. Mindkét ügynek feljelentés lett a vége, az Ózd esetében akkor lépett az MLSZ, amikor felszólításra sem tudták bizonyítani, hogy a fel nem használt támogatás megvan az egyesület számláján.

Csak vélelmezni tudjuk, hogy az ehhez hasonló esetekben a profikra költik a taotámogatást. De nyoma akkor is van, mert az a pénz valahonnan hiányozni fog, és az az ellenőrzés során úgyis kibukik

– mondta Dürr. 

Bíróságig jutott az elcsalt taopénz ügye

A MLSZ saját hatáskörben szankcionálhatja a szabálytalanságokat: a támogatás visszakövetelésén felül feljelentést tehet a NAV-nál, kizárhatja az egyesületet a taózásból. Ez sem volt mindig így, korábban az Emmi zárta le az MLSZ ellenőrzéseit. Amíg ez nem történt meg, addig a szövetség nem tehetett lépéseket a szabálytalankodókkal szemben. Sok ügy emiatt húzódott el, 2019-ben 2078 elszámolás várt lezárásra az Emminél. 2019 elején ez változott, és a 300 milliónál kisebb sportprogramok esetében már nem kell az MLSZ-nek a minisztériumra várnia. Behatárolja viszont a szövetség mozgásterét, hogy csak az amatőr egyesületek esetében van így.

AZ ELMÚLT ÖT ÉVBEN 32 EGYESÜLETET JELENTETT FEL AZ MLSZ KÖLTSÉGVETÉSI CSALÁS GYANÚJA MIATT, 31 ÜGYBEN FOLYIK MÉG A NYOMOZÁS, EGY ESETBEN TÖRTÉNT VÁDEMELÉS.

Mind az elmúlt két évben született, ami jól mutatja, mekkora lemaradásban volt az ellenőrzés. A 2020–2021-es támogatási évtől bekerül az MLSZ támogatási szabályzatába, hogy az adott egyesület addig nem taózhat, amíg olyan személy tölt be vezető tisztséget, aki korábban szerepet játszott egy másik sportszervezet bedöntésében. Ezzel a személyi felelősséget akarják erősíteni, eddig minden esetben az egyesület mint jogi személy ellen indítottak eljárást.

Ellopta az egyesület taopénzét

 A Nyíregyházi Járási Ügyészség 2018 őszén vádat emelt a Gergelyiugornyai Tiszamenti SE elnöke ellen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt. A vádirat szerint a vádlott 2013 és 2015 között összesen 14,9 millió forint taotámogatást igényelt az egyesület számára, a pénzt azonban maga költötte el, az elszámoláshoz fiktív számlákat adott be. Az ügyészség 2-8 évig terjedő szabadságvesztést, közügyektől eltiltást és pénzbüntetést javasolt büntetésként. Az ügyet még tárgyalják, elsőfokú ítélet még nem született.

A taózásból való kizárás az MLSZ másik eszköze a szabálytalankodók szankcionálására. Egy évre automatikusan kizárják az egyesületet, ha a szabálytalanul felhasznált támogatás meghaladja az egymillió forintot és több mint a teljes támogatási összeg 50 százaléka. Két évre, ha ez az arány több mint 70 százalék. Hároméves kizárás jár akkor, ha az egyesület visszaesőnek számít, és többszöri felszólítás után sem számol el a támogatással, vagy nem pótolja a hiányzó dokumentumokat. 

2014 óta 99 egyesületet zárt ki a taózásból az MLSZ: 39-et egy évre, 30-at két évre és 20-at három évre. Volt tíz egyesület, melyeket többször zártak ki, összesen 4-4 évre. (A lista elérhető az MLSZ oldalán.)  2017 és 2018 között volt egy nagy ugrás a kizárások számában: 2018-ban tízszer annyi egyesületet – ötvenet – szankcionált, mint az előző évben. Ennek egyik oka az volt, hogy korábban a szabálytalanul elköltött támogatás visszafizetésétől járt a kizárás, később ez úgy változott, hogy a visszafizetés elmulasztásától. A másik pedig az, hogy a minisztérium lassan zárta le az ellenőrzéseket. 

A kizárt egyesületek között szereplő Nyírbátor 359 millióval, az Egri Futball Kft. 127 millióval, a Rákóczi SE 74 millióval nem tudott elszámolni, csak hogy a nagyobb összegeket említsük. Arra nézve nem kaptunk adatokat az MLSZ-től, hogy a kizárt egyesületek összesen mennyi taotámogatást használtak fel szabálytalanul.

A minisztériumot is megkérdeztük, hogy 2011 óta hány darab elszámolást ellenőriztek, hány esetben találtak szabálytalanságot, hány esetben tettek feljelentést visszaélés miatt. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak megkeresésünkre.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)

Munkatársaitól téves információkat kap és ezért nem egyszer kerül kellemetlen helyzetbe Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség irányítója.

Nehéz dolga van Csányi Sándornak a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) élén. A sikeres üzletember az MLSZ irányítójaként rendszeresen magyarázkodásra kényszerül és nevét kell adnia a tanácstalansághoz, koncepció nélküliséghez.

Berke Balázs vezeti a forduló rangadóját.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1979 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Bogár Gergő vezeti a Puskás Akadémia hazai mérkőzését, amely 20. mérkőzése lesz a fiatal játékvezetőnek.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában 1979 óta szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod