Nem uszták meg Karakóék büntetés nélkül a súlyos játékezetői hibájukat.

Emlékezhetünk még arra, hogy két hete a Videoton - Mezőkövesd mérkőzés a játékvezetők nagyot hibáztak.

Azóta Karakó Ferenc, Varga Gábor, Szőts Gergely és Horváth Róbert nem is működött közre mérkőzésen.  Ők  most hétvégén sincsnek küldve.

Szalai Balázs és Gaál Gyöngyi azóta is rendszeresen küldve van.

Sokszor felmerül a kérdés, hogy mi a cél a megyei bizottságokban dolgozóknak és mi a célja az országos kerettagoknak, vezetőknek.

Nem lehet más cél, csak a magyar játékvezetés színvonalának emelése. Aki ez ellen tesz, az károkat okoz idehaza és külföldön egyaránt.

Azt, hogy a játékvezetés színvonalát milyen módon lehet mérni az már kérdéses.

A nemzetközi megítélést viszonylag egyszerűbb, hiszen meg kell nézni, hogy az adott évben hány nemzetközi küldés volt és ott milyen eredményt értek el a kollégák. Sajnos az elmúlt években a küldések száma drasztikusan visszaesett. A kollégák egyre kevesebb feladathoz jutnak. Az MLSZ még soha nem publikált statisztikai kimutatást arról, hogy FIFA kerettagok egy évben hány mérkőzésen voltak külföldön, mennyire változott a foglalkoztatás arány az elmúlt 10-15 évben.

A hazai színvonal mérése már nehezebb.

Az országos kerettagok esetén – sajnos – sokszor nem a pályán nyújtott teljesítmény az első, hanem inkább az „egyéb” kvalitást értékelik. A TV felvételeken visszajátszott hibákról senki nem beszél, inkább a homokba dugják a fejüket, hiszen akkor úgy tekintik, mintha meg sem történt volna az eset. Nincs egységes értékelési rendszer, az ellenőrzéseket nem, vagy csak nagyon körülményesen lehet megtekinteni, kiértékelni.

A megyei ellenőrzések sem egységesek. Van olyan megye, ahol még U.16-os meccsre is megy ellenőr, máshol meg csak heti 1-2 ellenőrzés van. Kedves az oktatási és a fejlesztési anyag a játékvezetőknek. A megyékben működő játékvezetők szinte semmi információhoz nem jutnak. Évek óta nem fejleszti az MLSZ a nyilvántartási rendszereit (sőt az IFÁ-val visszaléptünk tíz évet a játékvezetési téren). Nehéz helyzetben vannak a megyék is, hiszen felülről semmi segítséget nem kapnak. Sok megyében gondot okoz a létszám, a finanszírozás is.

Amíg az alapok nincsenek rendben nehéz szakmáról beszélni.

Időről-időre az MLSZ JB. elmondja, hogy aki nincs velük az ellenük van! Azonos mezben kellene rúgni a labdát, egy csapatban szerintük.

Láttuk a válogatottunk esetén is, hogy az egy mez az egy dolog. Eredményt nehéz úgy elérni, hogy a játékosok képességei nem megfelelőek és a szövetségi kapitány több száz milliót vitt el az elmúlt időszakban. Igen, Puhl Sándorék hétfőn is jó hasonlatot hoztak az egy csapat, egy mez példáján.

Fordítsuk le ezt a játékvezetés nyelvére:
Amíg a szövetségi kapitány és stábja csak a pénzért csinálja és rosszul állítja össze a kezdő csapatát és még rosszul is cserél, addig a csapata mindig veszteni fog. A pályára lévők felkészültségével a szakmai stáb nem foglalkozik, magukra vannak utalva. A játékosok (játékvezetők) szakmai kvalitásával, felkészültségi szintjével nem foglalkozik a szövetségi kapitány, mert az összeállítás sem ez alapján történik.

Egy évek óta vergődő csapatnál lehet, hogy az edzőt kell lecserélni, mert a nem lehet minden játékost (játékvezetőt) lecserélni. Amennyiben edzőt cserélünk, akkor vinnie kell magával az összes stábtagot is..

A felülről ráerőltetett egységes mez, meg már korábban megbukott, amikor kötelező volt a baráti GEMS márkát használni. Az idő bebizonyította akkor is, hogy az érdekeket elsőpri a szakmaiság és a profizmus.

Hajrá magyar foci, hájra magyar játékvezetés!

Jobb, átláthatóbb és tisztességesebb magyar játékvezetést!

Nem kell messze mennie Puhl Sándornak hétfőn, hiszen állandó lakhelyén a reptéri szállodában tart össznépi gyűlést hétfőn és kedden.

A nagyvezír számára nem ismert az a fogalom, hogy munkanap, hiszen ő az MLSZ pénzéből minden nap hétvégét tart: szuperellenőrködik, jelentéseket javítgat, focibiro.hu-t olvas, elemez, kioktat, telefonálgat, fenyeget...

A megyékben dolgozó társadalmi aktívák többsége azonban dolgozik, mert ők nem visznek haza hét számjegyű összeget. Így nekik ilyen felesleges értekezletre szabadságot kell kivenniük, sőt sokszor saját költségükön kell utazniuk az összeröffenésre.

Felfoghatatlan, hogy minek kell megint a küldőket, ellenőr küldőt, toborzás vezetőt felcsődíteni Sándor hotelébe. Miért nem lehet 2017-ben internet alapú értekezletet tartani? (A választ tudjuk, de bele sem merünk gondolni, hogy egy átláhátható szervezetben ilyenek lehetnek.)

Értelmes dolgokról is lehetne beszélni, de nem olyan emberekkel, akik csak bólogatnak mindenre és még mindig papír füzetben készítik a küldéseket, nem ismerik a PPT és a Prezi fogalmát.

Az értelmes, dolgozni vágyó megyei elnökök, elnökségi tagok arra úgysem kapnak választ, hogy
a) miért csapnivaló a toborzás,
b) miért nem kapnak szakmai anyagokat a megyék,
c) mikor lesz díjemelés,
d) mikor lesz használható az IFA rendszer,
e) mikor foglalkozik már valaki a megyei gondokkal…


Reméljük a hétfői és keddi értekezlet nem csak azért van, hogy kipipáljunk egy újabb hoteles foglalást és le legyen fedve pár heti szállásdíj.

Amikor 2010-ben megválasztották dr. Csányi Sándort az MLSZ elnökének átlátható, ellenőrizhető és transzparensen működő szövetséget ígért.

Az MLSZ a közvélemény számára nem ilyen. Akik napi kapcsolatban vannak a szövetséggel, azok azért néhány területen felfedeznek előrelépéseket, de a Játékvezetői Bizottságban biztosan nem.
A Játékvezetői Bizottság vezetése és az irodai ügyintézés még a középkori szintet sem éri el. Nem kommunikálnak gyakorlatilag senkivel, akivel kommunikálnak azzal lekezelően és számon kérően.

A csúcs mégis az, hogy az MLSZ titkolja mindenki elől a szuper ellenőrzéseket vagy azt, hogy melyik csókos ellenőr jár asszisztensi ellenőrzésre.

Gondoljunk csak bele, milyen átláthatatlan és tisztségtelen rendszer ez!

Az asszisztensi ellenőr e-mailt kap péntek este, hogy mérkőzésre kell menni szombaton. Semmi hivatalos küldés az Integrált Futball Alkalmazásban, nem szerepel a neve a jegyzőkönyvben sem. Sőt, tovább megyünk, még a hivatalos ellenőri jelentésben sem. A mérkőzésről az ügyviteli rendszerben nem kell számlát készítenie. (Nem is tudna, hiszen a küldése nem szerepel a programban.)

Ez az átláthatóság! Mekkora csalásokra ad okoz ez a rendszer? Tudja valaki, hogy mi a hivatalos tarifa, amit elszámolnak?

A két szuper ellenőrről ne is beszéljünk. Senki sem tudja, hogy Puhl Sándor és Hanacsek Attila a havi apanázson kívül mennyi pénzt visz haza a szuper ellenőrzésekért.

Persze tudjuk! Kell a csókosoknak a küldés, hiszen még mindig ők tartják hatalomba a puhli arroganciát, a vecsési Air Sanya kultuszt, közben meg tönkre ment a magyar játékvezetés és szétrohad minden.

Egy átláthatóan működő szervezetben ilyen nem fordulhat elő..

Hetek óta megy a vita arról, hogy az MLSZ-nek vagy a játékvezetőknek van-e lehetőségük nyilatkozni.

A csakfoci.hu körbejárta, hogy külföldön hogy is van ez:

Magyarországon nem megengedett, Angliában hiába tiltakoznak, a németek, a spanyolok, az olaszok és a franciák nyilvánosan beszélhetnek róla. Szemléletes példák arra, hogy a bírói hibák sem tabutémák Európa és a világ legfejlettebb futballkultúráinak többségében.

A csakfoci.hu még a múlt héten vette fel a kapcsolatot az MLSZ-szel annak kapcsán, hogy a szövetség járuljon hozzá ahhoz, hogy Magyarországon a profi játékvezetők nyilatkozhassanak, elmondhassák véleményüket a nyilvánosság előtt, és az újságírók kérdéseket tehessenek fel nekik.

Levelünkre hosszabb várakozás után kaptunk csak választ, de az együttműködés helyett inkább csak kioktató jelleggel – ennek kapcsán itt tettük közzé a választ és reakciónkat-kérdéseinket is.

A magyar szövetség eddig elég egyértelmű jelét adta tehát annak, hogy nem kíván változtatni az eddigi gyakorlaton, így a hazai média képviselői is hiába várnak arra, hogy egy-egy profi NB I-es bírót megkérdezhessenek az aktuális mérkőzések és ítéletek kapcsán – ahogy azt például külföldi élbajnokságokban szokás.

Alábbi cikkünkben mindössze az elmúlt pár év kiemelt visszhangot kapott eseményeit gyűjtöttük össze, az európai TOP-bajnokságokat és két fontosabb tengerentúli példát is figyelembe véve.

Németország: “Azt hittem, volt kontakt a játékosok között, pedig úgy néz ki, hogy nem”

A Bundesligában elég a hétvégéig visszatekintenünk, hogy játékvezetői reakciót találjunk. Christian Dinger ráadásul a meccset közvetítő televízióban, a ZDF-en mondta el ítéletéről a véleményét, nem sokkal a lefújás után. A Mönchengladbach-Hannover 96 (2-1) meccs a 93. percben dőlt el, egy 11-essel. A játékvezető a büntető megítélése után jelezte, hogy videón is megnézné az esetet. Mint kiderült, Wolfgang Stark, korábbi FIFA-játékvezető szólt a fülére, hogy a döntés véglegesítése előtt nézze vissza a történteket. Közel 2 percig állt a játék, majd Dinger megerősítette az ítéletét. A lefújás után pedig odaállt a kamerák elé, és kommentálta is, ami történt.

– Számomra egyértelmű volt, hogy szabálytalanság történt és tizenegyest kell ítélnem, de elbizonytalanodtam egy kicsit, amikor a fülemre szóltak – idézik a bíró lefújás utáni mondandóját. – Minden lehetséges kameraállásból visszanéztem a történteket, örülök, hogy jelzett a videóbíró, mert így száz százalékig biztos lehetek a döntésemben.

Németországban mindez aligha szokványos, a korábbi időszakban akár 2-3 fordulónként akadt rá példa, hogy a játékvezető a közvetítés után a televízióban beszéljen az ítéletéről. Így tett például 2016 áprilisában Tobias Stieler játékvezető is, bocsánatot kérve azért, hogy 11-est ítélt Arturo Vidal műesését követően (az FTC jelenlegi játékosa, Janek Sternberg volt akkor a szenvedő fél egyébként), a bajorok és a Werder Bremen kupaelődöntőjén.

– Sajnálom. Túl gyorsan történt minden, de jól láttam a szituációt. Azt hittem, volt kontakt a játékosok között, pedig úgy néz ki, hogy nem… – nyilatkozta az ARD-nek a bíró, aki a meccs után a riporterekkel együtt nézte meg élő televíziós adásban a szituáció felvételét.

Hogy pontosan hogyan is fest e téren a németországi helyzet, arról a csütörtöki nap folyamán exkluzív anyaggal jelentkezik majd a csakfoci.hu!

Spanyolország: “Nem láttam mi történt, a segítőm is takarásban volt”

A spanyol Alejandro Hernadez Hernandez júniusban nyilvánosan is elismerte nagy hibáját és bocsánatot két a Barcelonától, amiért a katalánok Betis elleni, még korábban lejátszott bajnokiján egy nyilvánvaló góltól megfosztotta – alapvonali segítőjével együtt – a katalánokat. Aleix Vidal megpattanó beadása közel egy méterrel túljutott a sevillai csapat gólvonalán, de a bíró nem ítélt gólt, így könnyen elképzelhető, hogy két ponttól fosztotta meg a Barcelonát, amely a 90. percben egyenlített akkor.

– Elég egyértelmű volt a helyzet, de hozzá kell tenni, hogy hárman is köztem és a labda között álltak, így nem láthattam tisztán, mi történt. Megértem az emberek dühét is, de egyszerűen nem láthattam mi történt, túl gyorsan történt minden, és a segítőm is takarásban volt. Erre a meccsre elég rossz szájízzel gondolhatok vissza, és az ilyen hibák benned maradnak – fogalmazott nyilvánosan a Movistar+ futballra szakosodott TV-műsorának a spanyol bíró.

Olaszország: “A védő lába a 16-oson kívül volt, ez megtévesztett”

2016 áprilisában, a Bajnokok Ligájában is “nyilvános beismerő vallomást” tett egy játékvezető, miután egy teljesen egyértelmű 11-est felejtett el befújni kezezésért a Barcelonának – csak szabadrúgást adott –, ezzel a katalán csapat búcsúzott a sorozattól az Atlético elleni, madridi visszavágón. Az olasz Nicola Rizzoli – nem mellesleg napjaink egyik legismertebb és legjobb bírója – a RAI-nak beszélt az esetről, hozzátéve, hogy sokat segített volna például, ha már a rendelkezésére áll a videóbíró.

– Sajnos a védő lába a 16-oson kívül volt, és ez megtévesztett. Egy ilyen hiba nem fordulhatott volna elő a megfelelő technikai segítséggel. Szerintem a 93. percig jó munkát végeztem a pályán – mondta a rendkívül nézett olasz TV-csatornának Rizzoli.

Franciaország: “A játékvezető is egyetértett abban, hogy elsietett ítéleteket hozott”

Franciaországban még arra is akad példa, hogy a játékvezetői bizottság kommentált egy játékvezetői döntést. Mario Balotelli két sárga lapját követően eltiltást kapott a francia szövetségtől a Nice és a Lille tavaly őszi bajnokiját követően, de miután a csatár klubja fellebbezett és megnézték a felvételt, eltörölték a büntetését. A játékvezetőket felügyelő grémium kommentálta is az egész folyamatot.

– Olivier Thual is megnézte a felvételeket és egyetértett abban, hogy elsietett ítéleteket hozott a sárga lapokkal, nem kellett volna kiosztania azokat. Ezt a fegyelmi bizottság előtt, rögzítve is elismeri, ha ezt a bizottság elfogadja, megteszik a szükséges lépéseket – mondta a francia játékvezetők technikai igazgatója, Pascal Garibia a L’Equipe c. lapnak, közvetve és nyilvánosan vállalva a bírói hibát.

Európán kívül is ez a szokás

Ahogy a fenti esetek mutatják, a TOP-bajnokságok közül Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban nem jelent különösebb problémát kommentálni a nagy vitát kiváltó eseteket, a feltörekvő futballpiacokon pedig már eleve így alakítják a “játékszabályokat”.

Az Egyesült Államokban, illetve Kanadában, azaz az MLS-ben hagyománya van a nyilvános vitáknak és beszélgetéseknek, ha egy-egy kétes ítélet születik, ott ebben a bírók, a szövetségi vezetők, a klubok, sőt, még a szurkolók is részt vehetnek – állandó médiafigyelem mellett. Például a 2015 júliusi Montreal-Toronto bajnokin végigkövettték a bíró, az ír Alan Kelly napját és meccsét, méghozzá úgy, hogy bent volt vele az öltözőben is hazája egyik lapjának forgatócsoportja.

Ausztráliában például ugyanazt az elvet követik, mint Németországban: a játékvezetők rögtön az élvonalbeli meccsek után nyilatkozhatnak a médiának, akár élő közvetítésben is, ahol a riporterek a vitatott esetekről, ítéletekről is kérdezhetik őket. Ebben egyezett meg a liga vezetősége és a találkozókat közvetítő Fox Sports ugyanis.

Angliában már a bíróknak sem tetszik, ami itthon is zajlik

A szigetország szövetségének és bírói testületének – részletek lejjebb – szigora ellenére az FA úgy döntött februárban, hogy nyilvánosságra hozza az Arsenal-Burnley bajnoki bírói jelentését, miután Arséne Wenger, az Ágyúsok menedzsere négy meccsre szóló eltiltást kapott a negyedik játékvezető megsértése és meglökése miatt. Anthony Taylor így írta le az esetet:

“Miután büntetőt ítélt a játékvezető a csapata ellen, a mérkőzés 92. percében, Wenger úr elhagyta a számára kijelölt technikai zónát, hogy elmondhassa nekem, nem ért egyet az ítélettel. Mielőtt bármit is mondott volna, jeleztem neki, hogy „gondolja át alaposan, mielőtt bármit is mond nekem”, ő erre azzal válaszolt, hogy „tisztességtelen vagyok”. Ezt én úgy értelmeztem, hogy a menedzser megkérdőjelezte az én és a játékvezető, John Moss pártatlanságát és tisztességét, és jeleztem Wenger úr felé, hogy ez a kijelentése elfogadhatatlan, erre úgy válaszolt, hogy „b*jak meg”, ezt pedig még egyszer elismételte. Miután a Burnley elvégezte a büntetőt és mielőtt a játék folytatódhatott volna, informáltam a bírót a történtekről, és arról, mit Wenger úr mondott, erre ő azonnal elküldte a technikai zónából az edzőt” – fogalmazott a negyedik bíró a nyilvánosságra került jelentésében.

Magyarországhoz hasonlóan egyébként a Premier League-ben sem nyilatkozhatnak az ítéleteik kapcsán a bírók, szigorúan tiltja ezt a helyi profi játékvezetők testülete (a 2001-ben létrehozott PGMOL) és annak feje, Puhl Sándor helyi megfelelője, Mike Riley. Bár sokan – többek között három korábbi kiváló spori, Graham Poll, Keith Hackett és Mark Halsey – próbáltak már hatni a bírói grémiumra ez ügyben, a nyilvánosságot is felhasználva, az angol testület – a magyarhoz hasonlóan hajthatatlannak bizonyult ezidáig.

“A játék nem létezhet játékvezetők nélkül, de a bírók mégis különálló szigetet képeznek a sportágon belül. Soha nem lehet hallani, hogy egy-egy bíró megvédhetné magát nyilvánosan, vagy akár kísérletet tehessen arra, hogy elmagyarázza ítéletét. A játékvezetői testület egyirányú utcát hozott létre, csak a saját érdekeit figyelembe véve azzal, hogy a bíróknak nem engedélyez semmiféle kapcsolatot a médiával” – írta az angliai helyzet kapcsán 2016-ban a tekintélyes The Guardian. Ismerős?

Az elmúlt hetekben több pletyka is volt a FIFA kerettagok jelölésével kapcsolatban.

A felmerült kérdéseinkkel kapcsolatban az MLSZ Sajtószóvívőjét Sipos Jenőt kerestük:

Tisztelt Sipos Jenő Úr!

Az elmúlt napokban több információ érkezett a focibiro.hu szerkesztőségéhez az MLSZ elnökségének 116/2017 (09.05) döntésével kapcsolatban.


Az MLSZ 2017. évi rendes közgyűlésén dr. Csányi Sándor Elnök Úr a magyar bírók teljesítményét összességében jónak értékelte, hozzátéve, hogy a játékvezető hibázhat, de arrogáns nem lehet, azt nem tolerálja. Ilyen esetben akár azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az illetőt nem jelölik FIFA-bírónak.

Ez alapján sokan úgy vélték, hogy Kassai Viktor top kategóriás FIFA kerettag nem lesz jelölve.

Szerkesztőségünkhöz eljuttatott információk alapján viszont jelölve lett mégis, csak a 6-os lista utolsó helyére jelölte őt az MLSZ JB. elnöksége és igy terjesztette az MLSZ elnöksége elé a listát.


Arról kérném szíves nyilatkozatát:

- Az MLSZ Játékvezetői Bizottsága által előterjesztett FIFA névsort érdemben megvitatta-e az MLSZ elnöksége?

- A FIFA jelöltek sorrendjének van-e valami jelentősége?

- Mikor válik hivatalossá, hogy kiket fogadnak el a nemzetközi keretbe?



A feltett kérdésre adott választ változtatás nélkül közöljük.

Meg is érkezett az MLSZ válaszlevele:

"A 2017. szeptember 28-án 11:37-kor küldött elektronikus levelében feltett első két kérdése nem nyilvános döntés előkészítő információra irányul.

A harmadik kérdése tekintetében a döntéshozó nemzetközi szervezet kompetens.

A jelölés folyamata során a korábbi évek gyakorlatával azonosan a FIFA előírásai maradéktalanul betartásra kerültek.

 Megtisztelő érdeklődését köszönjük!"

Tovább tart a Berzi Sándor vezette Játékvezetői Bizottság urizálása és felsőbbrendűsége a magyar fociban.

A csakfoci.hu az elmúlt hetekben a játékvezetői döntések kapcsán kialakult heves viták után javaslattal élt az MLSZ illetékesei felé, melyben azt kértük tegyék lehetővé, hogy a mérkőzéseket követően maguk a játékvezetők is megkérdezhetőek legyenek, és nyilatkozhassanak az újságíróknak.

Felvetésünket az is indokolta, hogy korábbi FIFA-játékvezetők jelezték, segítene a konfliktusok feloldásában, ha a játékvezetők adott esetben megvédhetnék magukat vagy egy-egy döntésüket. Levelünket megírtuk, és elküldtük a JB elnökének, Berzi Sándornak, és az MLSZ sajtó osztályának. Utóbbi címre azért címeztük levelünket, mivel a szövetség a sajtó osztályán keresztül tartja a kapcsolatot a média munkatársaival.

A levelet oldalunkon közzé is tettük, majd napokon keresztül vártuk a választ. Végül egy hét elteltével, a hétvégén megérkezett a várt válasz, melyben a szövetség részéről közlik velünk, hogy levelünk nem illeszthető az MLSZ döntéshozatali rendjét meghatározó szabályzati rendbe. Nem áll módjukba érdemben elbírálni és képviselni, de jó, ha tudjuk, hogy levelünkben több állítás valótlan, további több pedig vitatható.

A levelet többször elolvasva is nehezen tértünk napirendre az abban megfogalmazottak felett. Íme a levél, majd az követően a szerkesztőség által levont konzekvenciák, és felmerült kérdések.

Tisztelt Főszerkesztő úr!

2017. szeptember 22-én, 11:15-kor Berzi Sándornak küldött elektronikus levelére az alábbiakban válaszolunk, illetékességből.

Sem az Önök szervezete, mint javaslattevő, sem a nyílt levél eszköze, mint javaslattételi forma nem illeszthető az MLSZ működését, azon belül döntéshozatali rendjét meghatározó szabályzati rendbe, ennél fogva érdemben nem áll módunkban elbírálni és esetlegesen képviselni azt. Mindez független attól, hogy a levelében foglalt több állítás tényszerűen valótlan, további több állítás pedig vitatható.

Mindazonáltal köszönjük megtisztelő kezdeményezését, a szerkesztőség munkájában sok sikert kívánunk!

Üdvözlettel,
MLSZ kommunikáció



A tanulságok, amiket levontunk:
1. Berzi Sándornak felesleges levelet írni, ő nem válaszol a neki írt levelekre.
2. Az MLSZ-nek van döntéshozatali rendet meghatározó szabályzati rendje.
3. Valótlanságokat és vitatható állításokat fogalmaztunk meg, de nem árulják el, hogy mit. 4. Kezdeményezésünk megtisztelő volt.


A kérdéseink:
1. Melyik állításunk valótlan?
2. Melyik állításunk vitatható?
3. Milyen gyorsan válaszolnak, és milyen tartalmú választ írnak annak, akinek kezdeményezése nem megtisztelő?
4. Van-e értelme bármilyen ügyben, jobbító szándékkal a szövetséghez fordulni?
5. Végezetül kérdeznénk, hogy amennyiben szeretnénk, akkor miként tudnánk az MLSZ döntéshozatali rendjét meghatározó szabályzati rendjébe illeszkedni amúgy megtisztelő kezdeményezésünkkel?

A Diósgyőr-tulaj az MLSZ székházáig ment a bírók miatt.

Szabó Tamás és Leisztinger Tamás kedden az MLSZ székházában járt, ahol a sorozatosan őket ért bírói tévedésekről is szót ejtettek. Az ügyvezető reméli, hogy a felvetett problémákra megoldást találnak az illetékesek, de tudja, hogy nem csak emiatt van gödörben a csapat.

Az elmúlt három fordulóban a Diósgyőr csapata nem tudott pontot szerezni az OTP Bank Ligában, miután a Debrecen, a Paks és a Ferencváros gárdájától is vereséget szenvedett. A DVTK ügyvezetője szerint ennek egyik oka, hogy rengeteg lehetőséget puskázott el a miskolci együttes.

– Kétségtelen, hogy több gólt is szerezhettünk volna – kezdte Szabó Tamás –, de az utolsó pillanatokban vagy rossz döntést hoztak a játékosaink, vagy az ellenfél kapusa védett élete formájában. Mindemellett ugyan igaz, hogy csak az nem hibázik, aki nem dolgozik.

A sok kihagyott helyzet mellett a játékvezetéssel sincs szerencséje a miskolciaknak, hiszen többször is megkérdőjelezhető döntések születtek a Diósgyőr meccsein. Mint ismeretes, Bódog Tamást meg is büntették reklamálása miatt, a vezetőedző pedig nyílt levélben fordult válaszként a szövetséghez.

– Nem mehetünk el szó nélkül a minket sújtó sorozatos játékvezetői tévedések mellett sem. Természetesen nem tételezhetünk fel a szándékosságot annak ellenére, hogy sokszor nehéz megérteni miért hozott nyilvánvalóan hibás döntést a játékvezető, de az sem elfogadható, hogy ezek a csapatunkat sújtó egyértelműen rossz döntések mindenféle látható következmény nélkül maradjanak – idézi az ügyvezetőt a boon.hu.

Szabó és a miskolci gárda tulajdonosa, Leisztinger Tamás kedden az MLSZ-nél jártak, hogy hangot adjanak nem tetszésüknek a játékvezetést illetően.

– Leisztinger Tamás úrral együtt a keddi napon részt vettünk egy megbeszélésen a Magyar Labdarúgó Szövetség székházában, ahol többek között szót ejtettünk az elmúlt hetek játékvezetői tévedéseiről is és én bízom benne, hogy a felvetett problémákra megoldást találnak az illetékeset. És persze abban is reménykedem, hogy a következő mérkőzésen véget ér ez a rendkívül bosszantó sorozat.

Tagdíjat emeltek, hogy a saját báljukat támogassák. Ki támogatja a játékvezetőket? Újabb vicc az MLJT-től.

Tisztelt Tagtársaink!

A 2017. február 4.-én megtartott MLJT elnökségi ülésén a következő határozatot hoztuk az éves tagsági díjjakkal kapcsolatban, amelyek 2017. január 1-től léptek életbe:

1. Az NB I - es játékvezetők és az ebbe az osztályba besorolt további hivatalos személyek, valamint az NB I - es ellenőrök éves tagsági díja10 000 Ft.

2. Az NB II - es játékvezetők és az ebbe az osztályba besorolt további hivatalos személyek, valamint az NB II - es ellenőrök éves tagsági díja 8000 Ft.

3. Az NB III - as játékvezetők és az ebbe az osztályba sorolt további hivatalos személyek, valamint az NB III - as ellenőrök éves tagsági díja 6000 Ft.

Azon Tagtársaink, akik nem tartoznak az 1-2-3-as pontban felsoroltakhoz (ide értve pártoló tagjainkat is), azok éves tagsági díja 3000 Ft!   

A 75 évnél idősebb tagtársaink tagdíjmentességet élveznek.

Az emelésre azért volt szükség, hogy megóvjuk a Testület vagyonát, és továbbra is támogatni szeretnénk a hagyományos év eleji bálunkon a tagtársaink és hozzátartozóik részvételét.                                                 

Eddig szólt Tóth Vencel nevével fémjelzett MLJT hivatalos WORD levele.

Nézzük meg, hogy hivatalosan az MLJT mennyi pénzből is gazálkodott a tavalyi évben:

Bevételek 1.889.000,-  forintról 1.525.000,- Ft-ra csökkent.

Személy jellegű kiadások  703.000,- forintról 1.010.000,- Ft-ra emelkedtek.

Kiadások 2015-ben 1.909.000,- Ft volt, míg 2016. évben 3.859.000,- Ft.

Követelés egy év alatt 180.000 forintról 428.000 forintra nőtt.

Az MLJT tavalyi eredmény -2.334.000,- Ft volt.

Levele érkezett Berzi Sándornak, az MLSZ alelnökének, elnökségi tagjának, nemzetközi igazgatójának, JB. alelnökének. Vélhetően ez is kukába végzi.

A magyar bírókat Puhlék nem tartják elég értelmesnek? – Bede a Bódog-ügyről és a játékvezetők helyzetéről.

A magyar játékvezetők itthon burokban élnek, nem nyilatkozhatnak a meccseikről, nem bírálhatják őket és leiratkozni sem lehet róluk. Pedig egyre több a kétes ítélet az NB I-ben, ezért egyre több vezetőedző szólal fel a bírók ténykedése ellen, akik általában ezért büntetést kapnak az MLSZ-től.  Miért védik itthon ennyire a bírókat, miért nem ismerhetjük meg az ő véleményüket? A csakfoci.hu ezt a témát járta körbe és egy rendhagyó javaslattal is él.

Az idei NB I-es bajnokságban egyelőre az átlagnál több a játékvezetői tévedés, ezt bizonyítja az is, hogy az eddigi tíz forduló alatt már három vezetőedzőt és két ügyvezetőt is megbüntetett az MLSZ bírózásért

.

A legfrissebb ügy a Bódog Tamás kontra Solymosi Péter „csata”. Mint ismert, a Diósgyőr hétvégi mérkőzésén 2-2-es állásnál az asszisztens intésére nem adták meg a DVTK szabályos gólját. A lefújás után Bódog bement a pályára és számonkérte a játékvezetőt, aki nem fogott kezet az edzővel, majd a szakvezető nyílt levélben fordult az MLSZ-hez a bíró arroganciája miatt.

Solymosi véleményét nem tudhatjuk meg, mivel nálunk a játékvezetőknek tilos beszélniük az általuk vezetett mérkőzésről. Viszont egy-egy bírói hiba után az sem kerül nyilvánosságra, hogy az adott játékvezetőt eltiltja-e a szövetség vagy sem. Magyarországon meglehetősen burokban élnek a bírók, nem nyilatkoznak, nem szidhatják őket, de már leiratkozni sem lehet róluk, ha hibájukkal sújtanak egy-egy csapatot. Érdemes megemlíteni, hogy hivatásos bírókról beszélünk, akik ezért kapják a fizetésüket  (“Az MLSZ elkötelezett azon a téren, hogy látványosan javítsa az élvonalbeli játékvezetés színvonalát, és ezért – a klubokkal közösen – jelentős anyagi áldozatokat is hoz a jövőben” – fogalmaztak 2013-ban, a profi bírói státusz létrehozását követően). Az MLSZ éppen azért hozta létre azt a státuszt, hogy csak erre kelljen koncentrálniuk, ezzel is minimalizálva a hibákat.

Egy játékvezető megteheti, hogy a mérkőzés után nem fog kezet egy edzővel?

– Kicsit távolabbról indítanám a történetet – kezdte Bede. –  Az elmúlt hetekben több játékvezetői tévedés is sújtotta a Diósgyőrt, így valahol érthető, hogy az edző feszültebb a kelleténél és talán már némi ellenszenvvel fogadja a bírói csapatot. Azt nem tudom, hogy a mérkőzésen mi játszódott le, de ha az edző esetleg folyamatosan kommentálja az ítéleteket, azt nem biztos, hogy jól viseli a játékvezető.  Az ellenszenv aztán a szabályos, de meg nem adott gólnál csúcsosodott ki, amit a lefújás után szóvá is tett. Ha valakinek rendszeresen szórják be a megjegyzéseket és nem jó az idegrendszere, akkor lehet, hogy nem megfelelőn reagál egy ilyen szituációban…

Nekem is volt egy a Bódog-Solymosi botrányhoz hasonló esetem: egy Pápa-Haladás mérkőzést vezettem, amikor a szünetben a negyedik játékvezető szólt, hogy Véber Gyurival kellene valamit kezdeni, mivel nem megfelelően viselkedik a kispadon. Mikor sétáltunk ki a második félidőre, mondtam neki, hogy “Gyuri, az elmúlt öt fordulóban ragyogó sikereket értek el, ne rontsa el az összképet, megkérem, rendesen viselkedjen, mert máskülönben el kell küldenem a kispadtól.” Rám nézett, majd ennyit reagált: “Ezek szerint azt mondod, hogy itt nem nyerhetünk?” Ekkor már tudtam, hogy nincs értelme a párbeszédnek. Pechemre a második félidőben a Pápa szerzett egy szabályos gólt, amit az asszisztensem intésére nem adtam meg. A mérkőzés után Véber telekürtölte a sajtót azzal, hogy én azt mondtam a szünetben, ma itt nem nyerhetnek. Na, abban az esetben például szerencsés lett volna, ha megvédhetem magam. A hiba után ráadásul engem is eltiltottak az asszisztenssel együtt.

A játékosok és az edzők eltiltása mindig nyilvános, azt viszont soha nem lehet tudni, hogy egy-egy hibázó játékvezető kapott-e büntetést vagy sem. Miért?

–  Régebben abból lehetett tudni, hogy a hibázó kolléga a következő fordulóban nem vezethetett. Amióta profi státuszt bevezették, nem mindig következetesek az ítélethozók. Van, akit eltiltanak egy rossz mérkőzés után, van, akit nem. A Diósgyőr meccsén nagyot hibázó asszisztens a következő fordulóban nem kapott küldést, de Solymosi Peti igen. Megjegyzem, jogosan, hiszen a játékvezető nem tudja a saját helyzetéből felülbírálni az assziszisztenst.

Nálunk a játékvezetők miért nem nyilatkozhatnak az általuk vezetett mérkőzésről? Németországban például akár bocsánatot is kérnek, ha rosszul döntenek egy-egy szituációban.

A csakfoci.hu Bede Ferenc segítségével járta körbe a témát, a korábbi kiváló FIFA-játékvezető a legkényesebb kérdésekre is válaszolt.

Tavaly ősszel a Ferencváros nyíltan bírálta Kassai Viktort egy Vasas-Ferencváros mérkőzés után. A FTC vezetői szerették volna elérni, hogy Kassai ne vezethessen nekik többet, de ezt az MLSZ nem hagyta. Ma le lehet iratkozni egy nem tetsző játékvezetőről?

– Régebben le lehetett. A szezon előtt minden klub vezetője megnevezhette azt a játékvezetőt, akit nem láttak szívesen. A bírók azonban ezt nem tudták, csak akkor derült ki számukra, amikor hosszú hónapokig nem vezettek az adott csapatnak.

Jó lenne, ha a játékvezetőket felnőtt, értelmes emberként kezelnék, ezzel sok félreértést el lehetne kerülni.  A nyilvánosság szemében szimpatikusabbak lehetnénk, ha az ő véleményüket is megismerhetnék, adott esetben pedig a hibájukat is elismernék.

A csakfoci.hu szerkesztősége kifejezetten nehezményezi ezt a helyzetet, és hivatalosan is javasoljuk az MLSZ-nek, hogy ebben az ügyben változtasson az eddigi eljáráson, és tegye elérhetővé a média munkatársai számára azt, hogy a játékvezetőktől is lehessen érdemi információt kapni, mert a szurkolók és az olvasók tájékoztatásának ez az alapja. Jelezzük, hogy ebben az ügyben az MLSZ illetékes bizottságához fordulunk.

Az előző szezonban a Ferencváros hatalmas offenzívát indított Kassai Viktor ellen. A klub vezetői azonban nem jártak sikerrel, mivel nem iratkozhattak le a bíróról, ugyanakkor Thomas Doll rendkívül súlyos büntetést kapott az MLSZ-tól. A Vasas – FTC (2-2) bajnoki után a német szakvezető a következőket mondta:

– Mintha nem lehetnénk bajnokok… Nyolcadik, vagy kilencedik büntető ez ellenünk, ilyet edzőként még nem tapasztaltam. Nem volt fegyelmezetlen a csapat, nem találok szavakat arra, ami hétről hétre ellenünk folyik. A csapat le van sújtva, olyan dolgokat fújnak le ellenünk, amiket egyszerűen nem értünk. Minden egyes mérkőzésen az az érzésünk – akárki ellen játszunk –, hogy a másik felet nem büntetik úgy, mint. Meg kellene kérdezni az illetékeseket, hogy miért mindig csak egy irányba fújnak. Ha megnézzük a Vasas elleni mérkőzést, egy méterrel léptem át a vonalat, és Kassai ezért állított ki, illetve kaptam kétmeccses eltiltást. Nagyon fura helyzet, hogy ekkora arroganciával zajlik a bajnokság.

Az MLSZ fegyelmi bizottsága először 2 millió forintra büntette Dollt, majd új eljárásában 1,5 millió forintra csökkentette a bírságot. A testület szerint „az MLSZ vonatkozásában olyan tényre közvetlenül utaló kifejezéseket használt Doll, amelyek alkalmasak arra, hogy az MLSZ működésével kapcsolatban a bizalmat megingassák”.

Puhl Sándor a Játékvezetői Bizottság alelnökeként pár éve még rendszeresen véleményezte az NB I-es bírók működését a Sport TV Harmadik félidő című műsorában.  A 2014/15-ös szezontól azonban erre már nem volt lehetősége, mivel az MLSZ összeférhetetlenség miatt letiltotta.

Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője akkor ezt mondta az esettel kapcsolatban: – Úgy véltük, túlságosan előtérbe került a bíráskodás, pedig a játékvezető csak annyiban része a mérkőzéseknek, mint a háló vagy a szögletzászló, az a legjobb, ha észrevétlen marad. Puhl Sándor a továbbiakban elsősorban a bizottságban fejti ki a munkáját, szeretnénk, ha a Harmadik Félidő a cselekről és a gólokról szólna.

Az elmúlt hetekben egyre edző szidta a profi játékvezetők, most már a jegyzőkönyvet is közzétették.

A tények kedvéért, a következő bírói jelentés született a DVTK – Paksi FC mérkőzés után:

“A mérkőzés lefújása után Bódog Tamás vezetőedző (Diósgyőr FC Kft, 401653) a Tartalék játékvezetővel történő kézfogás közben a következőket mondta: “27 hibátok lehet, de ti 28-at követtek el!” Ezek után indulatosan elindult felénk, a játéktér közepe felé. Messziről kiabálta: “Te beszélsz nekem korrektségről, normálisan kellett volna vezetni a meccset!” Amikor a közvetlen közelünkbe ért, akkor félrelökött egy vendégjátékost és tovább kiabált indulatosan, majd megismételte az előző mondatát és hozzátette: ” te csúcsbíró”. Bódog Tamás indulatos viselkedése miatt nem kívántam vele kezet fogni a játéktéren, én azt javasoltam, hogy az öltözőfolyosón beszéljünk és fogjunk kezet. Ekkor levette a sapkáját és azt kiabálta nekem, hogy “Fogjál velem kezet! Mi van, letérdeljek?” Ezek után kezet fogtunk és a hazai csapatkapitány segítségével rendben elhagytuk a játékteret.”

Néhány évvel ezelőtt közzé lett téve a Videoton-Győr mérkőzés után a játékvezetői jelentés, amikor Puhl Sándor a Sport Tv-ben tévesen elemzte Fábián Mihály mérkőzésvezetését.

Akkor Berzi Sándor tiszteségtelen lépéseket tett, mint egykori Videoton ügyvezető és JB. elnök.

Felmerült korábban is már, hogy mennyire tehetik közzé a játékvezetői jelentéseket a csapatok. Sajnos 2012. óta nem született erre szabályozás.