Az NB I minden nagy bírói hibájára reagáltak Puhlék – nyíltan beszéltek a klubok és edzők kritikáiról.

Nagyon nehéz évük volt a játékvezetőknek az NB I tavalyi szezonjában. Elég csak felidéznünk, hogy a Ferencváros olyan gyűjtéssel állt elő a szezon végén, amely szerint pontok sokasága – és az ezzel járó bajnoki cím – úszott el bírói hibák miatt, de ezen felül is rengeteg olyan vitás eset volt, amely biztosan nem erősítette a hazai játékvezetésről alkotott képet.

Emlékezetes: mi magunk is előálltunk olyan javaslattal, amely szerint a bírók nyilatkozhassanak a vitatott esetek után, mert ilyenből akadt bőven. A vitás esetek, játékvezetőket ért bírálatok – akár klubok, akár edzők részéről – rendre reakció nélkül maradtak. Eddig.

A Játékvezetői Bizottság alelnökei, Puhl Sándor és Hanacsek Attila vállalták, hogy egy kötetlen beszélgetés keretén belül kommentálják a felmerült eseteket, illetve megpróbálják megismertetni azt, hogy ők a játékvezetők szemszögéből hogyan élték meg a történteket. Alábbi, kissé rendhagyó cikkünkben minden olyan témára kitérünk, amelyeknek komoly utóéletük volt.

“Súlyos bírói hiba és nagy tévedés is kevesebb volt”

Önök szerint milyen volt a játékvezetők teljesítménye a 2017/18-as szezonban?

Ezt mire alapozzák?

Puhl: – Arra, hogy ma hajszálpontosan meg tudjuk mondani, melyik bíró hogyan teljesített, nemcsak néhány hónapra, hanem több szezonra visszamenőlegesen. A teljesítményüket különböző módszerek révén egyszerűsítjük egy végleges osztályzattá, ami ad egy objektív képet. Lehet benne némi szubjektivitás, de a nagy számok törvényszerűsége alapján a végleges osztályzatok találkoznak a realitással. Ez egy komplex a rendszer, ami alapján bárkit és bármit ki tudunk elemezni. Persze, pontosan tudjuk, hogy egy-egy játékvezető teljesítményének megítélését az emberi szubjektivitás felülmúlja.

Talán ezért lehet a közvéleménynek mégis olyan érzete, hogy a játékvezetők hibáinak nincs következménye.

Hanacsek: – Szerintem a klubok nem kérik úgy számon a játékosaikat, mint mi a játékvezetőinket, ebben 100%-ig biztos vagyok. Mindenkit szembesítünk a megadott vagy elmaradt büntetőivel, piros lapjaival, és nekik szakmai körben választ kell adniuk arra, miért hozták ezt vagy azt a döntést. Ha valakinél gyakori a téves ítélet, akkor pihentetjük, rosszabb esetben esetleg kikerülhet egy keretből – még ha ezeket nem is kommunikáljuk kifelé. De sok mindenre tekintettel kell lennünk, a küldésnél például akár arra is, hogy nagy hiba után ha lehet, túl korán ne küldjük vissza ugyanoda azt a játékvezetőt.

“Nálunk mindenki azonnal vért akar”

A pihentetések, eltiltások kapcsán a legtöbbször valóban csak találgatni lehet. Nem nyugtatná a kedélyeket, ha tudnánk, hogy mi lett a következménye egy-egy nagy hibának?

Puhl: – Érzékeljük, hogy nálunk mindenki azonnal vért akar. Velem is háromszor akarták abbahagyatni, köszönet azoknak, akik nem hagyták. Ma rengeteg olyan 18-20 éves pályakezdő van, aki egy bizonyos ponton besokall. Az az elvünk, hogy akit harcba akarunk küldeni, azt ne tapossuk el. A hibáit feltárjuk előtte, de nem tartozik minden a külvilágra. Egy valamit ne felejtsünk el: ez nem úgy van mint a játékosoknál, nincs még egy játékvezetői keret, ahová egy játékvezető igazolni tudna, vagy ahonnan mi igazolni tudnánk. Egyébként sem biztos, hogy minden közvéleményt felkavaró hibának egyenes következménye kell, hogy legyen az eltiltás. Ehhez akkor nyúlunk, ha valaki tényleg nagyon kemény, szinte védhetetlen hibát követ el, illetve ha nem tett meg mindent annak érdekében, hogy jó döntést hozhasson.

Hanacsek: – Tudom, hogy felmerült, hogy a játékvezetők nyilatkozzanak a vitatott esetek után. A kérdés inkább itt az, hogy mégis mit tud mondani? Legfeljebb azt, hogy ő így látta az esetet, azért döntött így. Az első, második ilyen eset után talán még érdekes lenne ez, de utána már aligha.

Annak sem lenne értelme, hogy egy-egy esetnél kiálljanak, és elmondják érthetően, világosan, hogy mi lett volna a helyes ítélet, vagy éppen miért döntött jól a bíró? Biztosan segítene más szemmel nézni egy-egy ítéletet a szurkolóknak is.

Puhl:

Nem vagyunk könnyű helyzetben, picit olyanok vagyunk, mint a mondásban: szüzek is szeretnénk maradni, meg közben mást is csinálni…

Nem szeretnénk fókuszban lenni. Mi is olvassuk a cikkeket, látjuk, hogy vannak, akik mindig megmondják, mi volt a jó döntés, meg is értem, hogy a média teret ad ezeknek a véleményeknek, hiszen van egy vákuum, amit be lehet tölteni ilyenkor, de nem szeretnénk minden forduló után arról vitatkozni a nyilvánosság előtt, miben tévedett a játékvezető. De elképzelhető, hogy a jövőben nyitottabbak leszünk, és bizonyos esetek kivesézésével vagy akár párba állításával adunk egyfajta iránymutatást.Mert ma tényleg olyan világot élünk, hogy megye II-ben megverik a bírót

“Ma tényleg megverik a bírót megye II-ben”

Azt, hogy játékvezetői szempontból ez egy vitatott szezon volt, talán az is elősegítette, hogy edzők, klubok viszont nyilatkoztak nyíltan bőven a bírói hibákról az elmúlt hetekben, hónapokban. Beszéljünk ezekről. Volt olyan NB I-es játékos, aki egy vitatott eset után például azt mondta, megye I-ben ilyen hiba után a rendőrök kísérik ki a játékvezetőt.

Puhl: – Azt gondolom, hogy ilyet mondani felelőtlenség, pláne egy olyan kiváló játékostól, aki ismeri a megyei bajnokságok légkörét. Mert ma tényleg olyan világot élünk, hogy megye II-ben megverik a bírót. Ilyen állapotok vannak. Az én koromban “A szemüveget bírónak!” nagyon komoly sértés volt, ma nem itt tartunk. Az én koromban a két centerhalffal kellett jóban lenni, mert nekik volt a legnagyobb combjuk, ha őket megfogtad, rendben voltál. Ma ha nem tetszik egy ítélet, akkor odacsapnak, és egy ilyen nyilatkozat után van, aki másnap kimegy egy megyei meccsre, és feljogosítva érzi magát ahhoz, hogy a dühét a játékvezetőn vezesse le.

Válasz a Fradinak

A Ferencváros például kiadott egy állításuk szerint őket sújtó listát, azt sugallva, hogy pontok sokaságát vették el tőlük a tavalyi szezonban a játékvezetők.

Puhl: – Sokszor megkapjuk, hogy el van döntve, ki legyen a bajnok. Azt mondják, Puhl vagy Hanacsek megmondta, hol mit ítéljenek, de ha nem ők, akkor meg az MLSZ. Erről az ügyről egyébként mindig egy dolog jut eszembe: nézzék meg a Loki-Fradi (1-1) meccset (Puhl Sándor közben videón mutatja az ominózus eseteket, – szerk.). Tőzsér becsúszik, kihúzza Böde lábát, ez a visszajátszások alapján 11-es lett volna. Érdekes, hogy ez az eset például be sem került a Ferencváros gyűjtésébe.

De egy másik sem: ugyanaz a játékvezető még tavaly szeptemberben a Balmazújváros-FTC (2-3) mérkőzésen is nehéz helyzetbe került, lássuk: Paintsil fut, mögötte a védő is, majd elesik, büntető. Ezt mi úgy neveztük el, hogy fantombüntető. A játékvezető állította, hogy a védő lába elérte a csatárét, mi nem így láttuk.

De nincs rá erkölcsi okom és jogom, hogy megkérdőjelezzem az ítéletét, hiszen mindent megtett, hogy hozzon egy jó döntést, de a körülmények miatt valószínűleg rosszul döntött, mert takarásban volt az eset. És tudja mi ebben az érdekes? Mindkét meccsen Iványi Zoltán volt a játékvezető.

 

Egyértelműen úgy tűnik, az egyik esetben a Ferencváros javára, a másikban a kárára tévedett. Akkor most mi volt eldöntve? Milyen utasítást kaphatott? Nekünk ellenben nincs jogunk azt mondani, miért játszott annyi döntetlent egy csapat vagy miért hagytak ki annyi helyzetet?

De azzal is nehéz mit kezdeni, hogy a játékosok egy része igenis azon töri a fejét, hogyan lehetne minél jobban becsapni a bírót. Nüanszok döntenek el mérkőzéseket, bajnoki címeket, ilyenkor vannak, akik minden előnyt bevetnek. A bírókon is óriási a nyomás, miközben mi mindig azt kérjük tőlük, hogy ne akarjanak reflektorfénybe kerülni, az élet azonban néha közbeszól.

Újpest-Fradi, 0-0, 93. perc, és megint Iványi. Rohadt jól levezette a derbit, hiba nélkül, majd jött a 93. perc, az újpesti védő kezét éri a labda a 16-oson belül. Mindenki azt mondta, büntető volt, elvett a Fraditól két pontot. Nem, nem vett el, mert ez a szabályok szerint nem volt 11-es, mert 1 méterről rúgták rá erővel a védő kezére a labdát.

A Karakó-eset: “Heteken át vitatkoztunk róla”

Ősszel az osztályzatok szerint hazai listavezető Karakó Ferencre például a Mezőkövesd ügyvezetője mondta azt, hogy reméli, hogy a játékvezetői bizottság súlyosan megbünteti vagy eltiltja, mert az ilyen játékvezetőknek nincs helyük az NB I-ben. Ilyenkor erre mit lépnek?

Puhl: – Nem szeretnénk egyéni esetekkel foglalkozni, de ez tényleg nagy nyilvánosságot kapott, így annyit elmondhatok, hogy mi is tépelődtünk ezen, mert folyamatosan nagyszerű visszhangok érkeztek a teljesítményéről, itthon is remekül fújt, de egyetlen döntése miatt a profi kerettagság elvesztésének szélére került. Szerencséje volt, hogy az eredmény szempontjából nem volt jelentősége a hibájának, de házon belül ez nagyon sokba került neki. Heteken át vitatkoztunk róla, mi legyen, mert ez valóban súlyos hiba volt. Majdnem kikerült a FIFA-keretből, a profi keretből, de nem célunk tönkretenni olyan bírókat, aki külföldről is csak dicséretet kapott, mert ilyenkor mérlegelni kell a diplomáciai okokat is. Ha valaki megnézi utána az eseményeket, azért ki tudja keresni, hogy majd 2 hónapig megbízás nélkül volt. Ennél nagyobb büntetés nem is kell egy profi bírónak. Aki nem vezet, az sokkal, nagyon sokkal kevesebb pénzt vihet haza, de ha nem vezethet, elveszed a játékát is, amit a legjobban szeret. Nekünk minden bíró egy érték, még az NB III-as játékvezető is az. A hibáért meg kell bűnhődni, de ez sem jelenti azt, hogy a jövőben biztosan hiba nélkül vezet majd, erre egyszerűen nincs garancia.

 

Egyetlen olyan dolog van, amit biztosan nem tűrünk el, ez Csányi Sándor elnöki elvárása. Aki nem megfelelő hangnemet üt meg a játékosokkal, azt szankcionáljuk. Nevet nem mondhatok, de már van, aki emiatt került sokkal hátrébb a hazai rangsorban.

Túlsúlyos? “Erdős futotta a legtöbbet”

Akadt olyan játékvezető is, aki azért került a kereszttűzbe, mert állítólag túlsúlyos volt.

Hanacsek: – Ez a nyilatkozat sokaknak megütötte a fülét, így például az InStat szakembereinek is, akik mindig mindent mérnek. Ők mondták el az esetet követő edzőtáborunkban, hogy az említett fordulóban éppen Erdős József futotta a legtöbbet. Nálunk folyamatos súlymérés van, Polar-órákkal figyeljük a játékvezetők szinte minden lépését. Ha valakinél megszaladnak a kilók, akkor arról azonnal kap egy jelzést és hozzá egy intervallumot, amikorra le kell azt dolgoznia. A profi státuszú bírók olyan lehetőséget kapnak, hogy képezhessék magukat, kipihentek lehessenek, jó fizikai állapotba kerülhessenek, ezért teljesíteniük kell. De ez sem jelenti azt, hogy nem fognak hibázni.

“Egy játékvezető sem direkt téved”

Ez legyen a végszó?

Bizonyos mértékig persze, mi is elfogultak vagyunk, de hajlandóak vagyunk elismerni a hibáinkat, ez cseppet sem rombolja a nimbuszunkat. Nekünk egy kérésünk van a média és a szurkolók felé: egyrészt fogadják el, hogy ez is egy szakma, és annak adják meg a neki járó tiszteletet. Másrészt az olyan hibáknál, ahol öten ötfélét mondanak, hagyjuk meg a játékvezető igazságát, és fogadjuk el, hogy ő volt ott, abban a helyzetben ő úgy látta. Van, hogy 3 nappal az eset után még arról beszélünk házon belül, hogy mi lett volna a jó döntés, és nem jutunk dűlőre. Ha innen is meg kell nézni, meg onnan is, meg amonnan is, hogy kiderüljön, mi is történt, akkor ott ne feszítsük keresztre a bírót. Ha azonnal nem látom feketének vagy fehérnek a dolgot, akkor azokat hagyjuk a fenébe, mert egy játékvezető nem nézheti meg innen is, meg onnan is a történteket, neki ott és azonnal kell döntenie, és utána a következményeket viselnie. Egy csatárnak se teszik vissza a labdát a lábára, ha kihagy egy ziccert… Karakteres, csibészes bírókat szeretnénk pályán, akik értik is a játékot, képesek elfogadtatni magukat, szolgálni és segíteni a futballt, azzal együtt, hogy hatalom van a kezükben.

 

A kritika jöhet, csak azt az üzenetet szeretnénk eljuttatni a fejekbe, hogy egy játékvezető sem direkt téved.

MOKÁNY LAJOS

Meglepő stílusú kijelentést tett az elmúlt heten az NB-s Akadémián az egyik NB.  II-es ellenőr, megyei elnök.

"Döbbenten hallgattuk a korábbi Nb. I-es játékvezető szavait, aki elmondta, hogy végre befejezte Szabó Zsolt a játékvezetést és akkor mást már csak Kassait kell eltakaírtani a magyar játékvezetésből" - nyilatkozta weboldalunknak egy fiatal játékvezető.

A magát Sherifnek nevező elnöknek inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy a megyéjében kevesebb, mint 50 aktív játékvezető van és hogy évek óta semmiféle szakmai munka nem folyik náluk.

Sajnálat, hogy fontosabb egy két NB. II-es ellenőrzés, asszisztensi ellenőrzés, mint a gerinc..

Ilyen Janikák kellenek Puhléknak?

A Nemzeti Sport két önfényező cikket tett közzé múlt héten az országos kerettagok teljesítményéről.

Vajon mi vezethetett oda, hogy most ilyen nyilatkozattal állt elő Puhl Sándor és Hanacsek Attila? Ha minden rendben volt a bajnokságokkal kapcsolatban, akkor miért csak most a szezon végén szólalnak meg?

Sokaknak úgy tűnik, hogy a leváltás előtt álló Puhl-Hanacsek duó utolsó „politikai fizetett hirdetését” olvashattuk.

Konkrét tények és számok nélkül nehéz megítélni, hogy mennyit hibáztak a magyar játékvezetők. Egy biztos több, mérkőzés végeredményét befolyásoló hibát követtek el a játékvezetők.

Vajon meddig lehet még megvezetni Csányi Sándort?

A hazai bírók alelnöke, Puhl Sándor amondó, mindig lesznek játékvezetői tévedések, ám el kell fogadni, hogy mögöttük semmi szándékosság vagy bosszú nincsen.

„Persze, hogy a kritikák eljutnak hozzánk, hallom, olvasom magam is, mit mondanak a játékosok, az edzők, a klubvezetők. A játékvezető hibája mindig téma volt, ma is az, s a jövőben is így lesz. Hiába próbálunk mindent megtenni, hogy a hibákból minél kevesebb legyen.”

A világ legjobbjának négyszer megválasztott korábbi játékvezető, Puhl Sándor mondta ezt az MLSZ hivatalos évértékelőjén. A játékvezetői bizottság két alelnöke (Puhl Sándor mellett Hanacsek Attila) engedett betekintést a játékvezetők munkájába. Előrebocsátva: a szurkolókat, a csapatok tagjait, képviselőit mindig az érdekli leginkább, miért így vagy úgy ítélt egy játékvezető, bármennyi munka folyik is a háttérben.

„Oké, beszéljünk a hibákról. El volt döntve, ki legyen a bajnok, ezt megkapom sokszor. Nézzük meg a felvételt! Debrecen–Fradi, Tőzsér Dániel becsúszik, kisöpri Böde Dániel lábát, ez bizony nekem is tizenegyesnek tűnik. Nézzünk egy korábbit: Balmazújváros–Fradi, Joseph Paintsil fut, mögötte a védő, elesik, tizenegyes. Fantomesetnek hívjuk, mert azután sem vagyunk biztosak a dolgunkban, hogy több kamera felvételét is megnéztük: lassítva innen, kimerevítve onnan – nem látni a két játékos közötti érintkezést. Mindkét meccsen Iványi Zoltán fújta a sípot. Úgy tűnik, az egyik esetben a Fradi javára, a másikban a kárára tévedett. Akkor most mi van eldöntve? Milyen utasítást kaphatott? Megmondom: azon kívül, hogy fújja azt, amit lát, semmi többet."

A másik alelnök, Hanacsek Attila arról beszélt, hogy a szövetség törekvéseinek megfelelően dinamikusan emelkedik az igazolt futballisták, a csapatok, ennek függvényében a mérkőzések száma – de ezt nem tudja követni a játékvezetők létszáma. Főleg az alsóbb osztályokban égető a gond. Nagyon kevesen jelentkeznek, és ha el is kezdik, sokan idő előtt abba is hagyják. Kutatják az okait, több tényező befolyásolja a tendenciát, a lehetőségekhez mérten próbálnak is változtatni rajta. Alacsonyabb szinten viszonylag kicsi a juttatás – igaz, az MLSZ döntése értelmében az amatőr játékvezetők díjazása emelkedik a nyártól –, nehézkes a program tervezhetősége a túl sok időpont-módosítás miatt, lassú az előrehaladás a ranglétrán. A bizottság több programmal, oktatással, a hivatás népszerűsítésével és számtalan egyéb ötlettel próbálja kezelni a létszámhiányt.

A két alelnök bemutatta, milyen technikai háttér segíti a munkát. A profik minden mozdulatát (meccsen és edzésen, akár a hétköznapokon is) rögzíti egy speciális óra. A legmagasabb szintű edzésmunkával készítik fel őket a fizikai igénybevételre, háromhetente értékelés, szigorú számonkérés, az aktuálisan felvetődő hibák értékelése folyik. Csak egy példa: az egyik említett mérkőzésen Iványi Zoltán 11 687 métert futott, a számítógép megmutatja, melyik pillanatban milyen intenzitással szaladt, és mekkora távolságból követte az eseményeket. Mindent látni ma már, minden pillanat visszakereshető, elemezhető.

Az összejövetel fő apropója: a sok kritika visszhangtalan marad, a játékvezetők nem reagálnak, nincs megfelelő kommunikáció az aktuális ügyekben. Kérdés, szükség van-e rá. Akkor talán igen, amikor laikusok beszélnek, publikálnak arról, mi is az adott szabály, hogyan kell értelmezni, alkalmazni. A JB szerint akkor kevésbé, ha kiderül, milyen következményei vannak egy-egy tévedésnek.

„Mi is tépelődünk ezen, volt, akivel kapcsolatban nagyszerű visszhangok érkeztek külföldről is, majd egyetlen döntése miatt a profi kerettagság elvesztésének szélére került – magyarázta Puhl Sándor. – Napokon, heteken át beszélgettünk, mondhatom, vitatkoztunk azon, mit lépjünk erre. Alapvető, hogy aki nem vezet, sokkal kevesebb pénzt vihet haza. Az illető több hónapig pihent, az esetet négyszemközt vele, majd valamennyi kollégája jelenlétében is kiveséztük, az sem lehetett kellemes, de nem tudjuk, segít-e, ha mindezt a nyilvánosság elé tárjuk. Volt olyan is, aki kikerült a keretből, de kinek jó, ha ez hírként meg is jelenik? Akiről szól, annak biztosan nem, mint ahogy az sem hír, ha megfelelő teljesítménye révén ugyanez a játékvezető újra szerepet kap.”

Ami biztos, az amatőrök létszámát muszáj lenne emelni, ugyanakkor a profik munkakörülményei egyre javulnak. Kérdés, mi a cél.

„Igyekszünk előrelépni az elméleti és fizikai felkészítés terén, keressük azokat, akik valódi egyéniségek, megértik, hogy a mi dolgunk a futball szolgálata – összegzett Puhl Sándor. – De hiba, tévedés mindig lesz. Örülnék, ha eljutnánk oda, hogy tévedni emberi dolog, mi sem örülünk neki, fogadjuk el, hogy abban semmiféle szándékosság, bosszú vagy bármiféle ilyesmi szerepet játszott volna. Csak tévedés történt – ez nekünk is fájdalmas, nem csak annak, aki úgy gondolja, hátrányba került a játékvezető miatt.”

forrás: nso.hu

(Puhl Sándor és Hanacsek Attila fizetett hirdetését olvashatták)

Valaki ezeket még elhiszi? Meddig lehet még az MLSZ elnökét, elnökségét, a csapatokat és a szurkolókat átvágni? Kedves Sándor(ok), Attila? Április elseje már elmúlt.

Nemzeti Sport.hu az alábbiakat hozta le:

A nemrég befejeződött NB I-es futballszezonban jelentősen csökkent a súlyos játékvezetői tévedések száma a Magyar Labdarúgó- Szövetség (MLSZ) játékvezetői bizottságának hivatalos statisztikái szerint.

A MLSZ-ben Puhl Sándor és Hanacsek Attila, a testület tagjai egy háttérbeszélgetés keretén belül számoltak be többek között a bírók felkészítéséről, teljesítményértékeléséről, a képzési rendszerről és a szakma nehézségeiről.

Az első osztályban tevékenykedő profi kerettel kapcsolatban hangsúlyozták, egyetlen klubnál sincs olyan szigorú teljesítményértékelés, mint náluk, a játékvezetőkről egy-egy mérkőzés után tizenegy oldalas jelentés készül, amelyben minden egyes pozitív vagy negatív ítéletét feljegyeznek. A két szakember szerint ezek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a játékvezetők a 2017–2018-as idényben kevesebb súlyos hibát vétettek az OTP Bank Ligában. A bírókat alapvetően a következő szempontok alapján értékelik: szabályalkalmazás, fegyelmezési tevékenység, fizikai felkészültség, egymás közti kommunikáció és személyiség.

A profi játékvezetőknek a hétvégi mérkőzéseken nem ér véget a feladatuk, hiszen edzéseiket is folyamatosan figyelik – különböző technikai eszközökkel –, valamint hétről hétre a kijelölt megyékben időközönként  továbbképzéseket kell tartaniuk az alacsonyabb osztályokban tevékenykedőknek.

A háttérbeszélgetésen szóba került a videobíró alkalmazása is, a rendszer igazi nagy tornán a mostani világbajnokságon debütál. Puhl Sándor a rendszerrel kapcsolatban elmondta, hogy segítheti a játékvezetőt a fontos döntések meghozatalában, például szabályos volt-e a gól vagy nem, büntetők megítélésében vagy elmaradásában, kiállítások eldöntésében vagy játékosok beazonosítása esetén. Jelezte, fontos hangsúlyozni, hogy nem a videobíró hanem a játékvezető dönt vitatott esetekben, a videobíró legfeljebb ajánlást tesz vagy felhívja a figyelmet. Ugyanakkor meg kell jegyezni azt is, volt arra példa, hogy egy-egy esetben a felvétel megtekintése után sem lehetett egyértelműen megítélni a vitatott esetet, ráadásul elveheti a játék emocionális szépségét is – hívta fel a figyelmet. 

A játékvezetés magyarországi helyzetéről szólva megjegyezték, nehéz helyzetben van az MLSZ, ugyanis amíg a futballcsapatok száma jelentősen nőtt az elmúlt években, a bírói létszám csökkent. Hozzátették, a szervezet többek között díjazás növelésével, valamint számos programmal, például a Palotai Károly tehetségkutató és gondozó programmal próbálja kiválasztani és megtartani a tehetségeket.

Elmúlt napon ismét levelet kaptak a megyei elnökök, hogy július elején NB. III-as tesztet tart az MLSZ JB.

A levélíró hölgy a helyszínt elfelejtette trehányságból beleírni.

Most tartanak még ott, hogy megyénként 1-1 főt kell jelölni a tesztre. Meg sem merjük kérdezni, hogy hogyan kalkuláljanak a játékvezetők a nyarukkal, ha a teszt előtt csak 1-2 héttel derül ki, hogy valahová utazniuk kell.

Érdekesség továbbá az, hogy az NB.  III-as ellenőrök sem tudják a mai napig, hogy kell-e menniük a tesztre vagy nem.

Már öt nap telt el azóta, hogy Szabó Zsolt befejezte aktív játékvezetői pályafutását. Sajnos az MLSZ.hu és az MLSZ JB. még mindig hallgat...

Többet érdemelt volna Szabó Zsolt...

321! Ennyi élvonalbeli mérkőzés után a Magyar Labdarúgó Szövetségnek még egy mondata sem volt arról, hogy a rekorder profi játékvezető befejezte a pályafutását!

Sajnáljuk és mi kérünk elnézést Zsolttól!

Az elmúlt időszakban nagy titok övezte azt, hogy az MLSZ JB. két alelnöke milyen mérkőzésen szuper ellenőrködik. A legfőbb kérdés mégis az, hogy mi haszna van ennek és mennyibe fáj ez az MLSZ-nek.

Információk szerint az ellenőrzés NB. I. esetén mérkőzésenként 60.000,- Ft díjért szuperellenőrködnek, míg az asszisztens ellenőrök is 30.000,- Ft-ot kasználhatnak.

Megerősített információk szerint több olyan szombat is volt , hogy akár 2 mérkőzésen is szuper ellenőrként részt vett Puhl Sándor vagy Hanacsek Attila. Ehhez jött még hozzá a hétközi Magyar Kupa vagy a vasárnapi 1 vagy 2 NB. II-es ellenőrzés. Sőt volt olyan mérkőzés, ahol mindkettő alelnök ott volt...

Így ki lehet számolni, hogy havi 6-8 NB. I-es ellenőrzés ( minimum 360.000,- Ft) valamint 6-8 NB. II-es ellenőrzés (minimum 180.000) figyelembevételével nem kerestek rosszul. Ehhez még hozzá kell tenni  több, mint 6-700.000,- Ft-os alapfizetést is, amelyet alelnökként kapnak. Nem szabad elfeljteni a kocsi, telefon, szálloda és étkezési költségtérítéseket sem...

 A megyei bizottságok vezetőitől meg sajnálják a 20-30.000,- Ftot havonta...

Országos kerettagok többsége szerint ezek az ellenőrzések szakmailag nem érnek semmit, hiszen Puhl Sándor és Hanacsek Attila véleményét nem lehet megtudni a jelentésekből. Ők maximum utólag javíttatnak bele a jelentésekbe, de akkor is a valódi játékvezetői ellenőr nevén megy az írás.

Mennyivel tisztább, átláthatóbb lenne a rendszer, ha a szuper ellenőrnek vagy az asszisztens ellenőrnek lenne arra lehetősége, hogy ők írjanak a játékvezetői jelentéshez. Akkor a kollégák tudnák, hogy a megjelent 4 ellenőr hogyan látta a mérkőzést. Nem egymásra mutogatnának, hogy ki húzta le Zsoltikát vagy ki pontozta felül Jocit.

Az NB. I-es ellenőrzések kifizetésével kapcsolatban megkerestük az MLSZ JB. irodavezetőjét, ahogy megérkezik a válasz tőle, úgy természetesen frissítjük cikkünket.

Köszönjük minden országos kerettagnak, aki kitöltötte az ellenőrvadász űrlapunkat és hozzájárult ahhoz, hogy teljeskörű adatbázissal rendelkezzünk legalább mi, az országos küldések tekintetében.

Rossz ítéletek ellenére, ha az első számú vezető mégis azt mondja a játékvezetőknek, hogy jó döntést hoztak. Kérdem én, miből fognak a kollégák tanulni? Ha ezt tényleg így gondolják, akkor óriási probléma van a magyar játékvezetés irányításában.

Mit vár a videobírótól az oroszországi világbajnokságon?

A labdarúgás kedvelői mindig izgatottan várják az ilyen nagy tornákat, reménykednek abban, hogy jó focit fognak látni. Ez alól én sem vagyok kivétel. Különleges világbajnokság lesz, hiszen a videobíró most fog először komolyan vizsgázni. Sokan feszültek is miatta, mert bár az idei szezonban a top bajnokságokban – a Serie A-ban és a Bundesligában – már tesztelték, a tapasztalat nem teljesen pozitív. Kérdés, hogy a rendszer mennyire kiforrott. A FIFA olyan játékvezetőknek ad teret, akik a saját országukban már használták ezt a technikát. Olaszországból hárman, Németországból ketten, Portugáliából egy kolléga lesznek benne a VAR-csapatban. 

A videobíró kapcsán két tábor van: az egyik az mondja, azért nincs rá szükség, mert kiöli a játékból a katarzist és a szenvedélyt; a másik viszont úgy gondolja, hogy legyen minden tiszta, még ha ezt néha meg is sínyli a folyamatos játék. Ön melyik nézetet osztja?

Azért nehéz kérdés ez, mert szakértőként aktívan részt vettem a Serie A idei szezonjában, és látható volt, hogy a gólszerzés felhőtlen örömét sokszor eltompította ez a rendszer. Nemegyszer előfordult, hogy gólt rúgott az egyik csapat, szaladgáltak a pályán, ment a gólöröm, majd három perc múlva a játékvezető szólt, hogy nem érvényes a gól. Az ellenkezője is sokszor megtörtént, amikor a bírók nem adtak meg egy gólt elsőre, majd hosszas tanakodás után mégiscsak megítélték. Nem egyszer előfordult, hogy valaki gólt szerzett az olasz bajnokságban, de nem mert felszabadultan örülni, hanem inkább kivárt kicsit.

Fontos megemlíteni, hogy összességében nagyon sok rossz döntés született. Ezekben az esetekben videóról nézünk vissza egy kontrollanyagot, és még így sem sikerült mindig jól dönteni. Innentől kezdve nehéz megjósolni, hogyan fog működni a rendszer. Ha az idei szezon hibáiból indulunk ki, akkor jogos az emberek félelme. Ami a másik oldalt illeti, meg fogjuk szokni ezt az új rendszert. Innen már nincs visszalépés, mert annyira gyors a játék, hogy muszáj alkalmazni a videobírót.

Sokat fogják használni a videobírót a világbajnokságon, vagy inkább arra törekszenek majd az illetékesek, hogy csak a legvégső esetben nyúljanak hozzá?

Érdekes, mert a tesztek során is meg lehetett figyelni egy bizonyos tendenciát. Amikor elkezdődött az olasz bajnokság idei szezonja, minden apró jelenetet megállítottak, elemeztek, és ebből nagyon sok vita volt. Később már tényleg csak a legfontosabb esetekkel foglalkoztak. A rendszer még nincs teljesen kiforrva, és nem találták még meg benne az egyensúlyt. Korábban arról volt szó, hogy a leshelyzeteket nem is fogják figyelni, de muszáj volt, hiszen rengeteg olyan gól születik, ahol a csatár a leshatárról lép ki ziccerben. Ezért is van, hogy a partjelző nem jelzi azonnal a lesállást. Inkább elengedik a támadást, és ha gól születik, akkor utána visszanézik, hogy szabályos volt-e. Sokféle technikával próbálkoztak már, én is kíváncsi vagyok a végeredményre.

Nem lehetne show-elemet csinálni a videobíróból?

Akkor lehetne, ha a mérkőzés közben a stadionban lévőknek visszajátszanák a felvételeket. Azonban kérdéses, hogy ez mit váltana ki. Ez korábban felmerült Olaszországban is, mert amikor VAR-szünet volt, és a bíró visszanézte a felvételt, akkor a televízióban sem adtak semmit. Eltelt három-négy perc, nem adtak semmilyen képanyagot, majd amikor megszületett a döntés, visszajátszották a felvételt. Volt olyan terv, hogy a stadionokban is levetítik, de nemegyszer láthattuk, hogy a játékvezető a videofelvétel alapján is rossz döntést hozott. Ha ezt bemutatnák, az okozhatna problémákat a helyszínen.

A videobíró kapcsán a legtöbben csak a rossz döntésekre emlékeznek, de azért ne felejtsük el, hogy sokkal több helyes ítélet születik.

Ez világos, hiszen ha a tévéből nem tudjuk megállapítani a lest, akkor honnan fogjuk. A kérdés az, hogy mi a jó. Mert ha tíz esetből a videobíró alapján hármat elhibáznak, az szerintem sok. Az ember azt gondolja, hogy videóval tízből legalább kilencszer jó ítéletet kell hozni, de ennyiszer nem sikerült. Legutóbb a Német Kupa-döntőben is óriási botrány volt, amikor a Bayern München játékosát a 93. percben megrúgták a tizenhatoson belül, a játékvezető mégsem ítélt tizenegyest, pedig visszanézte az esetet.

Ha a videobíró tökéletes hatékonysággal működne, akkor a szurkolóknak már nem lenne miért szidniuk a játékvezetőket. Ez nem ölné meg a szurkolás romantikáját?

Ettől nem tartok, ugyanis a videó mögött is emberek ülnek, így mindig benne lesz a hibalehetőség. Amikor bevezették a gólvonal-technológiát, azt azonnal elfogadták az emberek, mert az egy gép. Sokszor úgy tűnt, a labda áthaladt a gólvonalon, de nem csipogott a bíró órája, nem jelzett gólt, és az emberek sem vitatkoztak az ítélettel, mert jobban hisznek a gépnek, mint az embernek.

A videobíró után essék szó a hús-vér játékvezetőkről is. 1938 után először rendeznek úgy világbajnokságot, hogy nem lesz angol bíró a tornán.

Túl nagy jelentőséget ennek nem kell tulajdonítani. A FIFA komolyan számított a 2016-os Európa-bajnokság döntőjét dirigáló Mark Clattenburgre, ő azonban Szaúd-Arábiába igazolt, és a játékvezetői testületet főnöke lett. A FIFA vb-keretében helyette Martin Atkinson kapott szerepet, azonban 2017 őszén megsérült, így nem tudta foglalkoztatni a nemzetközi játékvezető bizottság, ami következtében lemaradt a vb-részvételről. Érdekes a játékvezetők helyzete is, ugyanis a világbajnokság előtt húsz európai bíró volt benne a bő keretben, de végül csak tíz utazhat. Miközben Ázsiából, Afrikából, Dél-Amerikából és a CONCACAF-zónából hét játékvezetőt jelöltek, és abból hat részt fog venni a világbajnokságon. Kicsit furcsa, hogy máshonnan a hetes kvótából hatan mehetnek, míg Európából húszból csak tízen. A játékvezetők kijelölése színtisztán területi alapon működik.

Kassai Viktor mellőzése is ennek tudható be?

Ha focista vagyok, akkor teljesen mindegy, hogy emberileg milyen típust képviselek. Ha minden meccsen rúgok két gólt, engem fog játszatni az edző. A játékvezetésnél fontos, hogy mennyire vagyunk erősek a sportdiplomáciában, márpedig Magyarország ebben nem a legerősebb. Volt neki a tavalyi Real Madrid-Bayern München mérkőzése, ami nem sikerült túl jól. Ennek komoly visszhangja volt, és sejteni lehetett, hogy nem utazhat majd a vb-re, mert ezt követően a BL-ben a kiemelt mérkőzéseken is kevesebbet foglalkoztatták. Sokat segíthetett volna, ha megfelelően menedzselik, de ez nem történt meg, amikor hullámvölgybe került.

A játékvezetők hogyan készülnek a világbajnokságra?

Van egy játékvezetői program – amiben Kassai Viktor is benne volt – amit két évvel ezelőtt kezdtek el. Ebben vannak összetartások, kapnak instrukciókat, szabályértelmezéseket. Van egy szabálykönyv, ami pontosan leírja a dolgokat, de az a gyakorlatban nem mindig fekete vagy fehér. Nem mindegy, hogyan értelmezzük a kezezést vagy a túlzott erőbevetést. Fontos, hogy tudjuk, mi a különbség az ígéretes támadás megállítása és a nyilvánvaló gólhelyzet megakadályozása között. Ezekben a témakörökben mindig vannak instrukciók, mert ahogy a világ labdarúgása fejlődik, úgy a játékvezetésben is követni kell az új trendeket. Ráadásul a videobíró bevezetésével a szabályokat is kicsit ahhoz kell igazítani. Áprilisban történt, hogy a Mainz-Freiburg meccsen a játékvezető az öltözőfolyosóról hívta vissza a játékosokat az első félidő lefújása után, ugyanis a videobíró-asszisztens kiszúrt egy kezezést a tizenhatoson belül, így a hazaiak az első félidő lefújását követően tizenegyest rúghattak. Azonban az a szabály, ha a játékvezető elhagyta a játékteret, akkor már nem mehet vissza. Sosem gondolta senki, hogy ilyen szituációk megtörténhetnek, de a videobíró miatt ezeket a dolgokat újra kell értékelni.

Vannak játékosok, akik szeretnek színészkedni, és akadnak, akik alattomosak. A játékosokból szoktak külön készülni?
Készülünk, hiszen a top bírók is ugyanúgy szeretik a focit, mint bárki más. Nagyon sok meccset nézünk, persze sokszor nem tudunk kibújni a bőrünkből, így játékvezetői szemmel is figyeljük a történéseket. Általában le szoktuk vonni a konzekvenciákat. Tudjuk például, hogy Sergio Ramos hogyan szokott viselkedni, és azt is, mire kell figyelni vele kapcsolatban.

Érdekes, hogy pont Sergio Ramost hozta fel, hiszen láthattunk egy Bajnokok Ligája-döntőt, ahol megszületett minden idők egyik legnagyobb fináléban szerzett gólja, mellette pedig két soha nem látott potyagól. A lefújás után az emberek nagy része mégsem ezekkel foglalkozott, hanem azzal, hogy Sergio Ramos sérülést okozott Mohamed Szalahnak.

Sokaknak komoly előítéletei vannak vele kapcsolatban, biztos vagyok benne, hogy ez is közrejátszik a dologban. Ha nem Sergio Ramos húzta volna le Szalaht, akkor szerintem ezt nem kezelték volna ennyire ellenségesen az emberek. Az interneten a hozzászólók nagy része azt írta, hogy alattomos volt, sérülést akart okozni, és úgy vitte földre, mint a cselgáncsban. Ha ez mással történt volna, akkor senki nem beszélt volna arról, hogy szándékosan akart sérülést okozni. A mérkőzéseken sokszor ennél komolyabb szabálytalanságokat látunk, a játékos mégis feláll, és nem történik semmi baja. Természetesen a madridi játékos szabálytalan volt, azonban a sérülés egy peches szerencsétlen esés következtében történt.

Ha már elkanyarodtunk a világbajnokságról, akkor megkérdezem: mi a véleménye a Ferencváros esetéről? Orosz Pál, a klub vezérigazgatója nemrég úgy nyilatkozott, hogy a Fradi az elmúlt hetekben nyolc pontot bukott el a játékvezetői tévedések miatt.

Ha egy teljes szezont nézünk, akkor gyakran előfordul, hogy a játékvezetők tévednek egy csapat javára vagy éppen a kárára. A Ferencváros esete azért speciális, mert a bajnokság utolsó periódusában nagyon sokat hibáztak a Fradi kárára, ezek az esetek sorozatban követték egymást. Úgy gondolom, ezek véletlen hibák, de egyértelműen pechesen jött ki belőle a Ferencváros, ugyanis ezeken a meccseken nem sziporkázott. Mindegyik meccsen nüanszokon múlt a Fradi győzelme. Debrecenben Tőzsér Dániel egyértelműen elsodorta Böde Dániel lábát. Hiába mondják, hogy nem volt szándékos, attól még a megindított mozdulatsorral szabálytalankodott. A Videoton elleni meccs 10. percében Pátkai Máté nyilvánvaló gólhelyzetben szabálytalankodott Josip Paintsillel, amiért tizenegyest kellett volna ítélni, Pátkait pedig ki kellett volna állítani. Ezt követően a Fradi nyolcvan percen keresztül emberelőnyben játszhatott volna, és ha úgy vesszük, hogy a tizenegyest is berúgja, akkor egész más a történet.

Akkor ráadásul a Ferencváros egy pont előnnyel vezette a tabellát, ami akár négy pontra is növekedhetett volna. Majd jött a Honvéd elleni mérkőzés, ahol Lanzafame eltolta a labdát Dibusz Dénes mellett, de utána nem is labda irányába futott, hanem csak az volt a célja, hogy beleakassza a lábát a Fradi kapusába, és büntetőt harcoljon ki. Ezek a hibák pont olyan periódusokban jöttek, amikor a Ferencváros döntetlenre állt, vagy éppen vezetett. Súlyos játékvezetői tévedések voltak, de úgy tudom, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottságának szakmai vezetője, Puhl Sándor szerint ezek jó döntések voltak. A legkomolyabb probléma, a rossz ítéletek ellenére, ha az első számú vezető mégis azt mondja a játékvezetőknek, hogy jó döntést hoztak. Kérdem én, miből fognak a kollégák tanulni? Ha ezt tényleg így gondolják, akkor óriási probléma van a magyar játékvezetés irányításában.

Visszakanyarodva a világbajnokságra: ön szerint főszerepet játszik majd a videobíró?

Biztos vagyok benne, hogy így lesz, mivel ez most újdonság. Sokszor elmondják, hogy nehéz a játékvezetők dolga. Szerintem a videobíró sokat könnyít rajta. Egy bíró mindig azon aggódik, hogy mikor érkeznek el azok a kulcsszituációk a mérkőzéseken, amikor jól kell döntenie. Korábban ez sokszor lutri volt, most azonban, ha lesz egy-két ilyen eset, akkor segítségül hívhatja a technikát. Abban biztos vagyok, hogy a kirívóan nagy játékvezetői hibák elkerülésében sokat fog segíteni az új technika.

Puhl Sándor belső köreihez tartozó játékvezető már múlt héten elárulta, hogy látszat volt csak a csütörtöki összeburulás. Sanyi akcióba kezd!

"Nyilván, aki ismeri Sándort, az tudja, hogy nem fog engedni. Az ember szemébe mosolyog, de már kész a terv és folytatódik a három megye elleni harc" - nyilatkozta a "belsős" kolléga.

Nem kellett sokat várni, hiszen a középfokú akadémiára a "renitens" megyékből nem sikerült senki meghívni.

"Sajnos kicsinyes bosszú, de most az érintett tehetséges, fiatal játékvezetőket szívatják azért, mert a megyei elnökük nem Puhl barát" - zárta szavait kollégánk.

Orosz Pál a Fradi bíróbotrányáról: „Az kellene, hogy a játékvezetői csapat vezetője az egóját félretegye”

Az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója, Orosz Pál is megszólalt az FTC-t ért játékvezetői tévedések kapcsán, ami ellen a klub a napokban videós összeállítással tiltakozott. A zöld-fehérek vezetőjétől először azt kérdezték: ki meri-e jelenteni, hogy a csapatot sújtották a bírói ítéletek?

Hogyne merném – aki látta ezeket a meccseket, pontosan tudja, miről van szó. Elfogadom, hogy a játékvezetők tévedhetnek, de talán nem véletlen, hogy már ennyien vannak egy mérkőzésen a pályán és a pálya mellett – kezdte Orosz a fradi.hu-nak. – Pont az volt a cél, hogy az ilyen tévedéseknek a lehetőségeit minimalizálják, ezért emelték meg a játékvezetők létszámát. Nem véletlenül van alapvonali játékvezető, hanem azért, hogy például amikor Dibusz Dénes bemutatja az év védését, akkor ne tizenegyest ítéljenek ellene, még akkor sem, ha a játékvezető esetleg messze az akció mögött van.

Orosz szerint annyiszor tévedtek a javukra, hogy az a bajnokságot is eldöntheti.

– Adjuk össze: nagyjából 8 pont az, amit nem kaptunk meg, ha reálisan nézzük. Be kellene rúgnunk a helyzeteinket…? Kétségtelen tény, de a kihagyott helyzetek olyan meccsszituációk, amelyeknek semmi közük a bírói tévedésekhez.

 

Sehol nincs leírva az, hogy a Fradinak két góllal többet kell rúgnia ahhoz, hogy megnyerje a mérkőzését. Épp elég lett volna 1-0-ra nyerni Kispesten, azért is megkaptuk volna a három pontot. Hasonló a helyzet a Debrecen vagy a Videoton elleni mérkőzéssel.

A vezérigazgató azt is elmondta, szerinte hogyan lehetne javítani a bírók teljesítményén.

– A játékvezetői tévedésekkel szemben hivatalos fellépés nem lehetséges. A játékvezetőnek az adott helyzetben, gyorsan kell meghoznia a végleges döntést. Ez nem mindig egyszerű, ezt maximálisan elismerem, de annyi játékvezető van már egy mérkőzésen, hogy együtt át kell látniuk a pálya minden pontját.

 

Ezért kellene, hogy a játékvezetői csapat vezetője időnként ne egy személyben döntsön, hanem az egóját félretéve konzultáljon az asszisztenseivel.

 

 

Ha Dibusz kispesti esetét nézzük, aminek ellenünk befújt büntető lett a vége, kizártnak tartom, hogy a néhány méterre álló alapvonali játékvezető, olyan közelségből, abból a szögből ugyanazt látta volna, mint a jó néhány méterrel hátrébb lévő játékvezető. A játékvezetők nagyon fontos részei a mérkőzésnek, az ő emberi tévedéseik pedig bajnokságok sorsáról és komoly pénzekről dönthetnek. Ha a mi helyzetünket nézzük, most hátrány helyett lehetnénk akár előnyben is a tabellán, ha a fenti eseteknél nem ilyen hibás döntések születnek. Éppen ezért szeretnénk minimalizálni a játékvezetői hibákat, és az MLSZ-ben is hasonló szándék kell, hogy legyen. Ezért mindent meg kell tenniük az illetékeseknek, hiszen gondolom, hogy ilyen szerencsétlen tévedés sorozat akár más csapatot is sújthat a jövőben, nem csak a Ferencvárost.

 

forrás: csakfoci.hu

Eddig és ezentúl sem fogunk el menni szó nélkül amellett, hogy korábban Vágner László, most meg Puhl Sándor azután nyomoz és rágalmaz meg embereket, hogy ki beszél szerkesztőségünk tagjaival.

Tíz éve azért küzdöttünk, Puhl Sándorral karöltve, hogy Vágner László nem merje megtiltani a játékvezetőknek, hogy milyen ismerőseik lehetnek a közösségi oldalakon,  vagy azt, hogy mihez szólhassanak hozzá!

Puhl újbóli hatalomba kerülése után, ő és Hanacsek Attila is megváltozott. Nyilván a hatalom és a pénz illata megrészegítette őket.  Elkezdtek szimatolni, hogy kinek ki az ismerőse, mit lájkolnak a játékvezetők.

Eljutattak odáig, hogy az MLSZ flottájába tartozó telefonoknál megnézik a részletes híváslistákat, hogy ki beszél a weboldal szerkesztőivel.

Az elmúlt napokban több megyei elnök lettek meggyanúsítva, hogy túl sok információt adnak ki a focibiro.hu szerkesztőinek.

Puhl Sándor megpróbál mindenkit elhallgattatni, akinek véleménye van a magyar játékvezetésről.  Ehhez megtalálta a barátait is, akik az országos és megyei játékvezetők facebook oldalát lesik napi szinten és jelentenek Puhlnak. Vajon ehhez meddig asszisztál Berzi Sándor vagy Csányi Sándor?

Így történhetett meg, hogy egyik megyei játékvezető egy havi büntetés kapott azért, mert lájkolta azt a cikket, hogy késnek a játékvezetői fizetések. Másik megyében az fordult elő, hogy a játékvezető kolléga Kassai Viktorék nemzetközi küldését lájkolta. Mindkét esetben az MLSZ JB. irodavezetője intézkedett az eltiltásokról.

A focibiro.hu szerkesztőségéhez érkező megkeresések esetén soha sem adjuk ki a játékvezető kolléga nevét!

Elfogadhatatlan az, hogy Puhl Sándor és az MLSZ JB. nyomoz és megrágalmaz játékvezetőket. Sándornak inkább saját bizottságán belül kellene körülnézni, hogy ki ad ki információkat évek óta ….

Hajrá magyar foci, hajrá tisztességes és becsületet MLSZ JB!