Vasárnap délután véget ért a magyar játékvezetők felkészítése a videóbíró-rendszer használatára, július végén, az OTP Bank Liga rajtján elkezdődhet a VAR magyarországi alkalmazása.

A MLSZ közel két évvel ezelőtt, 2019 augusztusában kezdte el a VAR-projekt megvalósítását. Az elmúlt időszakban az NB I-ben szereplő csapatok stadionjait technikailag alkalmassá tették a VAR fogadására, és mostanra a VAR-rendszer használatára kiválasztott játékvezetők felkészítése is befejeződött. A mostani és az előző teszthétvégén a rendszer élesben is jól vizsgázott, az I. VAR-kupa mérkőzésein a játékvezetők már a videóbíró-rendszer használatával vezették le a mérkőzéseket. Az előző két hétvége 34 mérkőzését követően a FIFA szakemberei is elismerésüket fejezték ki az elvégzett munka és a játékvezetők felkészültsége kapcsán.

Szombaton ellátogatott a főpróba helyszínére, az Ikarus-pályára, Roberto Rosetti, egykori kiváló bíró, az UEFA Játékvezető Bizottságának elnöke is, aki szintén örömmel nyugtázta, hogy minden készen áll a VAR-projekt magyarországi rajtjára.

A VAR-buszokban hárman ülnek majd, a videóbíró, a videóbíró-asszisztens, valamint a visszajátszás-kezelő operátor. Videóbírónak összesen 16, videóbíró-asszisztensnek 15 főt képeztek ki, míg a visszajátszásokért felelő operátorokból 14-en állnak rendelkezésre júliustól. A VAR-rendszer bevezetésével párhuzamosan az alapvonali játékvezetők alkalmazása megszűnik az NB I-ben.

– Az elmúlt két hétvégén nagyszerűen vizsgázott a videóbíró-rendszer, valamint a VAR-rendszer használatára felkészített játékvezetői csapat is – mondta az mlsz.hu-nak Hanacsek Attila, az MLSZ Játékvezető Bizottság alelnöke. – A tavaly október óta megtartott összesen hatvannégy képzési nap lezárultával minden készen áll a VAR hazai bevezetésére, ezt bizonyította az a harmincnégy mérkőzés is, amelyet a mostani főpróbán VAR használatával vezettek le a kollégák. Bízom benne, hogy a rendszer jól fogja szolgálni a játékvezetőket az OTP Bank Liga mérkőzésein. A rendszer bevezetését a koronavírus-járvány hátráltatta ugyan, de a játékvezetők és a Magyar Labdarúgó Szövetség jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a következő idény rajtján már VAR-segítség mellett rendezhessék meg az élvonalbeli bajnoki mérkőzéseket.

A játékvezetők képzése kilenc, egymásra épülő szakaszból állt, az elméleti képzéstől indulva a gyakorlati működtetéssel bezárólag. Az online tesztek sikeres teljesítésével az MLSZ az összes FIFA által megkövetelt feltételnek megfelel, így minden készen áll arra, hogy július végén élesben is elinduljon a VAR-rendszer működése.

Vasárnap délután véget ér a magyar játékvezetők képzése, ezzel a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) által előírt összes követelménynek megfelel a magyar szövetség (MLSZ), így július végén, az NB I következő idényének rajtján elkezdődhet a videobíró-rendszer (VAR) alkalmazása.

Zelei János, a videobíró-projekt vezetője szombaton, a mátyásföldi Ikarus-pályán elmondta, hogy az MLSZ 2019 augusztusában kezdte el a programot, és eredetileg már a 2020–2021-es idényben szerette volna alkalmazni a technológiát, a koronavírus-járvány miatt azonban a rendszer bevezetése egy évet csúszott.

Zelei kiemelte, a projekt négy fő elemből állt. Egyrészt az NB I-ben szereplő csapatok stadionjait technikailag alkalmassá kellett tenni a VAR fogadására, ki kellett választani a FIFA által akkreditált cégek közül azt, amely biztosítja a rendszer technikai hátterét, tovább kiképezni a játékvezetőket, illetve módosítani az MLSZ vonatkozó szabályzatait. 

A projektvezető tájékoztatása szerint az MLSZ az élvonal következő idényére indulási jogot szerzett sportszervezetek stadionjait infrastrukturális szempontból felülvizsgálta, és a szükséges fejlesztéseket májusig minden létesítményben elvégezte. Hozzátette, az MLSZ pályázatot írt ki, amelynek nyerteseként a kanadai Evertz Microsystrem Ltd. hazai leányvállalata, a Studiotech Hungary Kft. biztosítja a VAR technológiai hátterét. A cég rendszerét az április 25-én elvégzett technikai teszt alapján a FIFA jóváhagyta.

A játékvezetők képzéséről Zelei annyit mondott, hogy a tanfolyam kilenc, egymásra épülő szakaszból áll. Az elméleti képzést a szimulátorok előtti gyakorlás követte, majd a VAR-mikrobuszokban offline tesztekre került sor. Jelenleg az online képzés zajlik, amely várhatóan vasárnap sikeresen befejeződik.

Az offline tesztek elvégzésére az NB I tavaszi utolsó hat fordulójának mérkőzésein került sor. Ekkor még semmilyen kapcsolat nem volt a VAR-buszban ülő videobíró és a mérkőzés játékvezetője között. A képzés záró fázisában már online gyakorolják a játékvezetők a rendszer alkalmazását, amikor is a játékvezető és a videobíró élő kapcsolatban áll egymással. Az online tesztek sikeres teljesítésével az MLSZ már minden, a FIFA által megkövetelt feltételnek meg fog felelni, így július végén élesben is indulhat a VAR-rendszer működése.

Zelei az MTI kérdésére elmondta, hogy a VAR-buszokban hárman ülnek majd, a videobíró, a videobíró-asszisztens, valamint a visszajátszás-kezelő operátor. Videobírónak összesen 16, videobíró-asszisztensnek 15 főt képeztek ki. Kiemelte, a videobíró kizárólag abban az esetben javasolhat felülvizsgálatot a mérkőzés játékvezetőjének, ha a rendelkezésére álló kameraképek számára nyilvánvaló és egyértelmű hibát mutatnak. Ezt a játékvezetői kommunikációs rendszeren keresztül jelzi a bírónak, aki a felülvizsgálat során részére bemutatott képanyag alapján jóváhagyja, vagy megváltoztatja az eredeti döntését. A VAR-rendszer bevezetésével párhuzamosan az alapvonali játékvezetők alkalmazása megszűnik az NB I-ben.

Kiderült az is, hogy VAR-buszból jelenleg három van, így ezentúl egy nap legfeljebb három mérkőzést tudnak megrendezni a magyar élvonalban. Hozzáfűzte, a rendszer bevezetése a 120 esztendős MLSZ eddigi legnagyobb technikai jellegű projektje, és a szövetségben nagy várakozással tekintenek az alkalmazása elé.

Zelei János felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszer elindításával nem szűnnek meg teljesen az esetleg hibás játékvezetői döntések, ám a súlyos hibákat reményeik szerint ki lehet majd szűrni vele.

Az MLSZ-ben javában zajlik a VAR rendszer tesztelése a játékvezetők bevonásával.

Az Ikarus BSE weboldaláról letölthető a pályabeosztás, amiből látszik, hogy mikor tesztelik a VAR rendszert:

• 2021.05.16
• 2021.05.17
• 2021.05.22
• 2021.05.23
• 2021.05.29
• 2021.05.30
• 2021.06.05
• 2021.06.06
• 2021.06.12
• 2021.06.13
• 2021.06.26
• 2021.06.27

A tesztek két pályán zajlanak.

Információnk szerint az MLSZ JB. fantasztikus négyese - Ábrahám-Kaibás-Makai-Vavika - tartja a tesztelés legnagyobb részét.

Az MLSZ játékvezetői bizottságának egyik alelnökeként Puhl Sándor irányította szakmailag a videobírós rendszer (VAR) őszre tervezett magyarországi bevezetésének előkészületeit.

Ahogyan arról az nso.hu is beszámolt, az MLSZ május 14-én tartott éves rendes (a járványhelyzetre tekintettel online) közgyűlésén Csányi Sándor elnök beszélt arról, hogy sokan megbetegedtek azok közül, akiknek a VAR bevezetésében szerepük van, emiatt esetleg késhet a bevezetés a következő bajnoki idény rajtjára (a rendszert egyébként már tesztelték az élvonalbeli bajnoki mérkőzéseken). Az MLSZ elnöke a közgyűlés után lapunknak adott interjújában azt is elmondta, hogy a rengeteg előre nem látható hátráltató tényező ellenére legalább nyolcvan százalék esélye van annak, hogy a VAR bevezetése a tervezett menetrendnek megfelelően megtörténik, ugyanis a felkészüléshez megvan a kellő szakmai háttér, és jelenleg is zajlik az oktatás. Lapunk korábbi érdeklődésére az MLSZ kommunikációs osztályától az alábbi válasz érkezett a témában: „A VAR bevezetése összetett, sok szakértő bevonásával járó feladat. A járvány hatásai erősen hátráltatták a folyamatokat. A felvetődő problémákra a szövetség minden esetben talált megnyugtató megoldásokat, így a VAR bevezetésének előkészítése megfelelő ütemben halad.”

Információnk szerint a szövetség játékvezetői bizottságának alelnöki posztján Puhl Sándor utódlásáról a későbbiekben születik döntés.

Lassan két éve telt el, hogy dr. Csányi Sándor MLSZ elnök bejelentette, hogy 2020/2021-es szezontól az élvonalban is bevezetik a VAR-t!

Azóta módosítátták a célokat és 2021/22-es szezont célozta meg az MLSZ. A mai közgyűlésen azonban az Elnök Úr bejelentette, hogy lehet nem lesz az első fordulóban még VAR.

A vírushelyzet miatt sajnos csúszik a VAR kezelésére alkalmas szakemberek oktatása, de a lehetőség, hogy az új idényben bemutatkozzon a videobíró, még áll” – fogalmazott Csányi.

Egy hete megkerestük az MLSZ-ben dr. Zelei János Úrat, aki a VAR projektet vezeti.

Az alábbi kérdésekre vártuk tőle a választ:

• Milyen ütemben zajlik az infrastruktúra kiépítése?
• Információnk alapján az MLSZ 2 dimenziós és nem az UEFA-nál használt három dimenziós rendszert építi ki. Mi ennek az oka és nem leszünk-e lemaradva szakmailag Európától?
• A működésbe hány játékvezetők kívánnak bevonni és nekik a képzésük hogyan halad?
• A következő időszakban játékvezetők focijával tesztelik a rendszert. Miért az amatőr játékvezetőket és nem a kiemelt utánpótlás akadémiákat használják a tesztmérkőzésekre?
• A VAR szobában ülők nevét közzé fogja-e tenni az MLSZ a mérkőzések előtt?

Amint Zelei Úr válaszol, úgy azt közzétesszük.

Az MLSZ VAR projektjében dolgozok folyamatosan készülnek a következő szezonra.

Pár héttel korábban közzétettük, hogy a megyei játékvezetők focicsapatival fogja tesztelni az MLSZ a Var rendszer, függetlenül attól, hogy Budapest közelében számos kiemelet utánpótlás csapat van. A héten az érintett megyéket és a tartalék megyéket is értesítettük, hogy mikor kell a játékvezetőknek megjelenni.

A Díjfizetési rendeletbe bekerül a VAR, az AVAR és a VAR operátor díjszabása is.

A VAR játékvezető bruttó 100.000 forintot, az AVAR 75.000-et és az OPERÁTOR 50.000 forint fog keresni mérkőzésenként.

Az nem derült ki senki számára eddig, hogy az új pozíciókban küldött játékvezetők megjelennek-e az MLSZ adatbankjában, vagy ez is titkos lesz, mint az ellenőr, szuperellenőr és asszisztens ellenőr.

Az országos kerettagokból kijelölt személyek a bajnokság befejezését követő 6 hétvégén gyakorolnak és készülnek az új kihívásokra.

Legtöbb megyei elnök felkapta a héten a fejét, amikor egy ismeretlen MLSZ alkalmazott videó konferenciára hívta őket.

Dr. Zelei János Tamás –az MLSZ főtitkára titkárságvezetője, aki rendelkezik játékvezetői vizsgával is – pénteken 10 órakor videókonferenciát tartott a megyei elnököknek és igazgatóknak. János vezeti az MLSZ VAR programját, ahogy kiderült az aláírásából.

Érdekes az időválasztás is, hiszen a legtöbb elnök azért nem főállású MLSZ alkalmazott, így a saját munkaidejükből kellett lecsípni újabb órákat.

Előre mosolygott már mindenki, hogy talán a megye I-ben is bevezetik a VAR-t. De nem, ennél érdekesebb ötlettel állt elő a projektgazda

„Két alkalommal 5-5 főt kell delegálni a megyénkből focizni – mesélte az egyik megyei elnök. – Azért a játékvezetőkre esett a választás, mert az MLSZ szerint a csapatok nem vennék komolyan a teszt mérkőzéseseket. Furcsa számunkra ez a megoldás, hiszen két hétvégén a bajnokság végén nem működhetnek a játékvezetők, hanem baráti focira kell menni. Persze az MLSZ állja a szállást és az étkezést, de a kieső játékvezető díjról nem esett szó.”

„Az elmondások szerint a kollégákat „buborékban” fogják őrizni és mindenkit tesztelnek. Aki pozitív, annak a megyebeli kollégáinak is vélhetően haza kell menni, hiszen egy kocsiban utaznak Telkibe.”  - zárta sorát a megyei elnök.

Egy biztos, ez unikum ismét Európában, de a sokat szidott megyei játékvezetők ismét kihúzzak a pácból az országos keretet és az MLSZ-t. Reméljük a döntéshozók lassan rájönnek, hogy a megyei játékvezetők nélkül már régen nem működne a rendszer.

A csakfoci.hu információja szerint jelenleg is zajlik a játékvezetők képzése hazánkban, továbbá az NB I-es stadionok többségében is folyamatban van a VAR technikai előkészítése.

Mint ismert, a Magyar Labdarúgó Szövetség tavaly év eleji tervei arról szóltak, hogy akár már a mostani idényben is lehetett volna videóbíró az NB I-es meccseken, ám a világjárvány keresztülhúzta a szövetség számításait.
A csakfoci.hu úgy tudja, hogy a háttérben jelenleg is nagy erőkkel zajlik a játékvezetők képzése a rendszerrel kapcsolatban, az élvonalbeli stadionokban pedig szintén kezdetét vették a technikai előkészületek, EZÉRT INFORMÁCIÓNK SZERINT AZ NB I KÖVETKEZŐ KIÍRÁSÁTÓL MÁR NAGY ESÉLLYEL ALKALMAZNI FOGJÁK A VAR-T.

A csakfoci.hu megkeresésére az alábbi választ adta a témával kapcsolatban a Magyar Labdarúgó Szövetség:

A videóbíró-rendszer alkalmazását kilenc egymásra épülő lépéséből álló szigorú és folyamatosan ellenőrzött nemzetközi képzési protokoll írja elő. A járványhelyzet miatt többször átírt forgatókönyv szerint ennek első négy szintje valósult meg áprilisig hazánkban. Eközben lezajlott az érintett létesítmények felmérése, a stadionok készen állnak a rendszer működését biztosító VAR-kocsik fogadására.

– A koronavírus-járvány az élet minden területén példátlan nehézséget okoz, így a honi VAR-képzés forgatókönyvét is jelentősen befolyásolja – mondta el Hanacsek Attila, az MLSZ játékvezető bizottságának alelnöke a csakfoci.hu-nak. – A kiválasztott játékvezetőink 11 napon keresztül „videóbíró” (VAR), illetve „videóbíró-asszisztens” (AVAR) szerepben gyakorolták be a VAR-protokoll helyes alkalmazását, az éles helyzethez hasonló körülmények között. A VAR által használt kameraképeket és a műszaki berendezéseket kezelő operátorokat is mi adjuk: játékvezetőink e területen is egyre nagyobb jártasságra tesznek szert.

A nehézségek ellenére az MLSZ a következő napokban is folytatja a szakemberek képzését, és a tervek szerint az OTP Bank Liga 2021-2022-es idényében működik majd a videóbíró-rendszer.

Az orosz futballbírók főnöke, Kassai Viktor a Nemzeti Sportnak elmondta, megtapasztalta a gyakorlatban, hogy alapos felkészültség kell a videós elemzéshez.

Csányi Sándor múlt heti évértékelőjének fontos pontja volt a játékvezetés technikai fejlődéséről szóló fejezet – az MLSZ elnöke kifejtette, eldőlt, hogy a magyar bajnokságban is bevezetik a videobíró intézményét, de egyelőre nem tudni, mikor és hogyan. Lapunk vasárnapi számában Szabó Zsolt beszélt arról, mennyire fontos lenne bevezetni a VAR-technológiát az NB I-ben is, és megírtuk, hogy a szövetség már megállapodott egy kanadai céggel, amely a szolgáltatást biztosítja, és egy olasz vállalattal, amely a speciális technikát utaztatja a stadionok között. Kíváncsiak voltunk arra is, hogyan működik a rendszer Oroszországban, ahol Kassai Viktor a játékvezetők szakmai vezetője.

„Az első osztályú bajnoki mérkőzéseken már több mint egy éve   működik a VAR Oroszországban, de a játékvezetők képzése folyamatosan zajlik, egyre bővítjük a VAR-vizsgával rendelkező bírók körét – mondta a 2011-es Bajnokok Ligája-döntő (Barcelona-Manchester United 3–1) játékvezetője. – Ha egy kolléga nem ment végig az előírt oktatáson, és nincs VAR-licence, az IFAB, a szabályalkotó testület előírásai szerint nem fújhat sípba a videobírós rendszert használó bajnokságban. Ez pedig hosszú távú vezetői gondolkodásra kényszerít bennünket is: néznünk kell, kik jöhetnek szóba a közeljövőben az első osztályban, és nekik legalább egy évvel korábban már el kell indulniuk az engedély megszerzéséhez vezető úton.”

A játékvezetők képzése mellett a futballbírók képzéséért felelős instruktorok oktatása is kiemelten fontos. Az oktatókat a FIFA tanítja be, és Kassai Viktor magyar kollégája, Ring György is rövidesen bekapcsolódhat a következő VAR-instruktori tanfolyamba. Az orosz szövetség minden segítséget megad a játékvezetők fejlesztéséhez, hiszen a játékvezetői bizottság főállású VAR-instruktorának munkáját az egyik legnevesebb szakértő, a korábbi angol játékvezető, David Elleray felügyeli.

„Az nem elegendő, ha egy játékvezető, mondjuk, tíz éve az első osztályban vezet, meghallgat egy-két előadást, és máris van VAR-licence. Az oktatás teljes fázisán mindenkinek végig kell haladnia, amelyet a FIFA szigorúan szabályoz. Meg kell tanulnia, és be kell gyakorolnia mindenkinek a rendszer használatát, sőt le is kell vizsgázni ahhoz, hogy valaki tétmérkőzésen működhessen, ez pedig legalább hat-nyolc hónapig tartó procedúra.”

A korábbi játékvezető elmondta, a szóba jöhető technológia az adott ország jellegzetességeihez alkalmazkodik. Oroszországban a jelentős távolságok miatt az NB I-ben tervezett mobil szisztéma (minden stadionban a meccs idejére telepítik a szükséges technikát) nem jöhetett szóba, ezért a centralizált rendszert használják, egy központból figyelik az összes találkozót.

,,A Premjer Ligában előfordulhat, hogy a VAR-szobában ülő és a meccsen közreműködő játékvezető között több ezer kilométernyi távolság van. Egy meccs­napon négy mérkőzést tudnak figyelemmel kísérni a központból a VAR-szobákban ülő kollégák, erre van technikai kapacitásunk. A hatalmas távolságok miatt szerencsésebb a moszkvai központ, és így a videobíró egy hétvégén akár két mérkőzésen is közreműködhet. Ebben a rendszerben viszont hiányzik, hogy a játékvezetők és a VAR-ok a mérkőzés előtt találkozzanak, és a csapatmunka részleteit személyesen beszéljék meg.”

Kassai Viktor elmondta, az is megtörténhet, hogy valaki a pályán már nem vezet meccset, de a szobában részese az eseményeknek. Olyan játékvezetőkről van szó, akik aktív pályafutásuk végén járnak, hiszen ők ezzel meghosszabíthatják karrierjüket, és olyan kollégák ülhetnek a VAR-szobában, akik nemrégiben még a játéktéren tevékenykedtek.

Bejött Szabó Zsolt volt FIFA-bíró korábbi jóslata, míg az MLSZ költséghatékony módszert választ arra, hogy az NB I-ben segítse a játékvezetőket.

Pénteken terjedelmes beszámolót olvashattak Csányi Sándor MLSZ-elnök csütörtöki sajtóbeszélgetéséről, amelyben több fontos, a magyar futballt érintő témáról is beszélt. Többek között felvetette, hogy a következő idény kezdetére talán már be is vezetik a videobírós rendszert (VAR), amennyiben az oktatás folytatását nem lehetetleníti el a koronavírus-járvány.

„Terveink szerint csak az a klub kaphat versenyengedélyt, amelyik biztosítani tudja ehhez a feltételeket. Már csak a játékvezetőink nemzetközi foglalkoztatása miatt is fontos, hogy itthon is gyakorolják a VAR használatát” – fogalmazott az MLSZ elnöke, aki azt is elmondta, hogy a mobilkocsis rendszert választották, amelyben a kamerák és egyéb eszközök kihelyezése nem állandó, s az Antenna Hungária kameráinak képét használják majd hozzá.

A döntés és a hajlandóság tehát megvan, a VAR bevezetése mindenekelőtt attól függ, a nyárig megtanulhatják-e a használatát a játékvezetők. Lapunk megkeresésére az MLSZ sajtóosztályától a következő információt kaptuk: tavaly októberben negyvenöt tagú létszámmal elindult az oktatás, amely követte a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) szabályalkotó testülete, az International Football Association Board (IFAB) hivatalos protokollját, de novemberben leállt az oktatás a pandémia miatt, és egyelőre nem lehet tudni, mikor folytatódhat. Arra a felvetésünkre, hogy online lehetőség van-e a képzés folytatására, nemleges választ kaptunk, mondván, külföldi oktatók is részt vesznek a képzésben.

A sajtóbeszélgetésen Csányi Sándor azt is elmondta, csak az a stadion kap majd licencet az NB I-re, amely biztosítani tudja hozzá a technikai feltételeket. Ez azonban vélhetően egyik klubot sem állítja megoldhatatlan technikai kihívások elé, mivel a mobilautós technológia ebben könnyebbséget jelenthet. Azt is megtudtuk a szövetségtől, hogy már meg is rendeltek négy ilyen, olasz gyártású buszt, ezek gyakorlatilag rendelkezésre állnak, s mivel a fordulónkénti hat meccs általában három napra van elosztva, megoldható, hogy egyik helyszínről átvonuljanak a másikra.

Határozottan támogatja a videobíró bevezetését a magyar élvonalban Szabó Zsolt korábbi FIFA-játékvezető is.

„Az elsők egyike voltam Magyarországon, aki szorgalmazta ennek a bevezetését, már kétezertizenkilencben is erről beszéltem, bízom benne, hogy mihamarabb működésbe is léphet – mondta lapunknak Szabó Zsolt. – De Csányi Sándor elnök úr is felvetette már a szükségességét a kétezertizenkilences MLSZ-közgyűlésen. Nagy szükség van a VAR-ra, annak ellenére, hogy ez a rendszer sem tudja teljes mértékben kiküszöbölni a játékvezetői tévedést. Láthattuk például a Bajnokok Ligájában: hiába volt videobíró, a Ferencváros kijevi mérkőzésén elmaradt egy büntető kezezésért. Ettől függetlenül jelentősen csökkenti a nyilvánvaló hibák számát. Amíg nem létezett, azt mondtuk, hogy a játékvezetői hiba a játék része, de most, hogy rendelkezésre áll ilyen segítség, igénybe kell venni. Nagyon nagy munkát jelent, hogy már a következő idényre felálljon a rendszer, mivel igen komoly oktatást igényel a bevezetése. Először alaposan meg kell ismerni az elméleti hátteret, mikor vehető igénybe a segítsége, és mikor nem. Aztán van egy offline gyakorlati része, majd a pályán is gyakorolni kell a használatát, utána tesztmeccseken kipróbálni, akár alacsonyabb osztályú vagy tornamérkőzéseken. Mivel a járvány miatt megszakadt az oktatás, erőltetett menet kellene ahhoz, hogy ez a folyamat a nyárig véget érjen.”

Index.hu hosszú cikkek közölt az MLSZ-től és a jelenlegi labdarúgásról.

Vági Márton főtitkár hozzátette, ha minden jól alakul, júliustól, azaz a 2021–2022-es idénytől már lesz videobíró az NB I-ben is. Az Index kérdésére bővebben is kifejtette a VAR bevezetésének körülményeit.

A mobilkocsis rendszert választottuk, a kamerák és egyéb eszközök kihelyezése nem állandó. Egy szolgáltatótól vesszük igénybe az eszközöket, aki az Antenna Hungária kameráinak képét használja, s ezek a televíziós közvetítések miatt amúgy is ott vannak. Nem egy horrorköltség ez, de ki kell fizetni. Ennek a díja a csapatoknak a nevezési díjába bele van kalkulálva, klubonként egy szezonra ez hozzávetőlegesen 17 millió forintot jelent. Az alapító költségeket, úgy, mint a játékvezetők felkészítése és oktatása, az MLSZ állja.

1996-ban, mindössze huszonnégy évesen mutatkozott be az NB I-ben, két és fél éve vonult vissza, 321 élvonalbeli mérkőzést vezetett, az örökranglistán csupán Kassai Viktor előzi meg egyetlen találkozóval. Szabó Zsolt természetesen ma is naprakész a játékvezetés történéseit illetően, a videobíró hazai bevezetésének első számú szószólója, aki kendőzetlenül mesél a rendszer visszásságairól is. Nagyinterjú.

Éppen a napokban tette föl a közösségi oldalára, hogy 10 éve vezette pályafutása egyik legemlékezetesebb mérkőzését, a Salzburg–Juventus El-találkozót. Ekkor már használtak headsetet, de a videobíróknak még nyoma sem volt. Mennyire volt nehezebb vagy könnyebb egy-egy találkozót levezetni tíz-tizenöt éve, mint manapság?
Tegyük hozzá, tíz éve még a hatjátékvezetős rendszer volt az uralkodó a nemzetközi porondon, hiszen akkor az UEFA abban látta a megoldást, hogy legyen több játékvezető a pályán, ezáltal több szem többet lát.

Azonban kiderült, hiába növelték a játékvezetői csapat létszámát, lehetnek olyan esetek, amelyeket így sem lehet jól megítélni, hiszen annyira felgyorsult a játék, hogy szabad szemmel nem lehet észrevenni egyes eseményeket.

A technikai újításokat pedig éppen azért vezették be, mert folyamatosan fejlődik a foci, fizikálisan egyre jobbak a labdarúgók, ezáltal egyértelműen gyorsabb lett a játék. A videobírónak köszönhetően pedig sokkal kevesebb a mérkőzés végeredményét befolyásoló hiba, ezáltal egy játékvezető vállát sem nyomja az a teher egy mérkőzés után, hogy a hibájából adódóan például kiesik egy csapat.Ennek megfelelően ma könnyebb mérkőzéseket vezetni, persze most is felelősségteljes a feladat.

Ön szerint mi hozta a fordulatot? Meg lehet nevezni esetleg olyan mérkőzéseket, amelyek után a FIFA és az UEFA azt mondta, ez így nem mehet tovább? Sokan például a 2012-es Európa-bajnokság Anglia–Ukrajna mérkőzését emlegetik, amelyen Vad II István alapvonali asszisztensként nem észlelte, hogy a gólvonal mögé pattant a labda. Igaz, ezt a vezető bíró, Kassai Viktor sem látta.
Ez is lehetett egy döntési pont, de alapvetően az vált nyilvánvalóvá, hogy nagyon komoly pénzek múlnak nem csak a játékosok, hanem a játékvezetők teljesítményén is.

Nem mindegy egy csapat életében, hogy megnyerik a bajnokságot, vagy esetleg több játékvezetői hiba miatt nem sikerül az első helyen végezni. A futball természetesen sport, de egy óriási üzlet is. Nem mindegy egy labdarúgócsapatot irányító cégvezető tárgyalási pozíciója abban az esetben, ha bajnok a csapat, vagy „csak" a második helyen végzett. Egy szponzor jellemzően a győzteseket akarja támogatni. Talán az egyik utolsó csepp abban a bizonyos pohárban a 2010-es labdarúgó-világbajnokságot megelőző egyik pótselejtezőn történt.

A Franciaország–Írország találkozón, ráadásul a hosszabbításban, úgy szereztek gólt a franciák, hogy Gallas győztes találata előtt Thierry Henry egyértelműen kézzel ért a labdához (ezt később egy nyilatkozatában a francia világklasszis el is ismerte – a szerk.), a svéd játékvezető, Hansson mégsem érvénytelenítette a találatot, hanem középre mutatott.Ez egy eklatáns példa volt arra, hogy egy válogatott miként juthatott ki teljesen szabálytalan körülmények között a sportág legrangosabb világversenyére.Egy ilyen találat a videóbíró bevezetésével ma már teljes mértékben kizárható.

Talán nem sokan emlékeznek rá, hogy a videobíró bevezetésének is vannak magyar vonatkozásai. Ugyanis éppen Kassai Viktor és asszisztense, Ring György használta először ezt a fajta technológiát a 2016-os klubvilágbajnokság egyik elődöntőjében, a kolumbiai Atlético Nacional és a japán Kashima Antlers összecsapásán.
Így van, Kassai Viktor először továbbengedett egy akciót, majd miután visszanézte a videobírós rendszeren keresztül, megadta a jogos büntetőt a japánoknak, akik végül meg is nyerték a találkozót.

Ki tudja, hogy alakult volna a találkozó, ha nincs a modern technológia?

A közelmúltban két magyar vonatkozású találkozón is nekünk kedvezett a videóoíró. A Molde–Ferencváros BL-selejtezőn előbb nem ítéltek meg a norvégoknak egy büntetőgyanús szituációt, majd rögtön utána a Fradi rúghatott 11-est egy kétes esetet követően. Kíváncsi vagyok, hogyan látta ezt a két jelenetet?
Rögtön az elején szögezzük le, nem kedvezett nekünk a videobíró, hiszen ezek voltak a helyes döntések.Ez tehát nem egy kedvezmény volt, nem a szimpátián múlt, hanem nyugodtan kijelenthető, hogy mindkét esetben helyes döntés született.A Fradi kezezésénél – ha jól emlékszem, Igor Haratin kezét érintette a labda – azért nem kellett büntetőt ítélnie a spanyol játékvezetőnek, mert a ferencvárosi játékos felkarját érintette a labda, és a 2020 nyarától életbe léptetett szabálymódosulások értelmében ez nem szabálytalan. Mivel a videóbíró rászólt a játékvezető fülére, hogy a biztonság érdekében kontrollálja az esetet, megnézte a spanyol kolléga. Az eddigi statisztikai adatok alapján ilyenkor - az esetek többségében - ezután megváltoztatják az ítéleteiket a játékvezetők, Del Cerro Grande ezt nem tette, helyesen. A másik eset már nem volt ilyen egyszerű, bevallom, magam is többször visszajátszottam a szituációt. Először én is úgy láttam, hogy a hazai játékos jobb kezét érintette a labda, majd újra és újra megnézve jöttem rá, hogy a bal keze előrébb volt a testénél, és azt találta el, ezért is csapódott hátra. A játékvezető ezt tökéletesen észlelte, s ezért ítélt büntetőt a Ferencváros javára. Itt meg sem nézte az esetet, mert a videóbíró-szobában ülők is megerősítették döntése helyességét.

Ezzel még nem volt vége, hiszen a Bulgária–Magyarország mérkőzésen a lengyel Marciniak előbb büntetőt ítélt a hazaiak javára, majd a videobíró segítsége után visszavonta. Nem néz ki rosszul, ha öt-tíz másodperc múlva születik meg egy teljesen más ítélet?
Nem az a lényeg, hogy mennyi idő alatt születik meg, hanem hogy helyes legyen egy döntés.A szabálytalanságról annyit, hogy az a büntetőterületen kívül történt, ezért szólt a videóbíró a lengyel kollégának. Ilyen esetekben nem kell kimenni megnézni az esetet, mert ez nem szabályértelmezésbeli probléma volt, hanem egy teljesen egyértelmű dolog. Természetesen azért telt el jó néhány másodperc, mert gondolom, a videobíró többször is visszajátszotta, megnézte az esetet, hogy egyértelműen jó döntés szülessen. Nem is volt nagy reklamálás, s ezért is jó a videóbírós rendszer, hiszen egy nyilvánvalóan rossz döntés helyett a jó születik meg. Ne feledjük, ekkor még csak 2-0-ra vezettünk, és volt még hátra fél óra a meccsből. Ha a bolgárok értékesítik a tévesen megadott tizenegyest, rendkívül szorossá válhatott volna a találkozó.

Térjünk rá a Barcelona–Ferencváros Bajnokok Ligája-mérkőzésre, hiszen Tokmac lesgóljánál azért is bosszankodhattunk, hiszen több másodperces késéssel jelzett az asszisztens, majd a második játékrészben a hazaiaknál is volt egy hasonló szituáció.
Nagyon helyesen jártak el a játékvezetők. Ugyanis az a protokoll, hogy mindegyik akció menjen végig, s ha van egy gyanús szituáció, akkor azt a videoszobában megtekintik. Addig nem indulhat újra a játék, amíg nem dől el, hogy történt-e szabálytalanság egy gyanús szituáció előtt.Ha bármilyen vétséget észlel a videóbíró, azon nyomban jelzi.A második játékrészben is volt egy hasonló jelenet, így azt mondhatjuk, következetesen és jól jártak el a svájci kollégák. Ahhoz pedig egyszerűen hozzá kell szokni, hogy minden akciót végig kell játszani, még akkor is, ha elképzelhető, hogy a játékvezetők hat-nyolc másodperc késéssel hoznak meg egy-egy ítéletet.

A videobírós rendszer ellenzői, kritikusai elsősorban azt kifogásolják, hogy a játékvezetők nem egyformán ítélnek meg bizonyos szituációkat. Egyszer segít a videobíró, egyszer nem avatkozik közbe. Mikor születhet meg az egységes szemlélet ezen a területen is?
Soha.

Jól hallom, soha?
Soha, mert mindig lesznek vitatott esetek. De a FIFA és UEFA folyamatosan dolgozik az egységesítésen, és ennek megfelelően adja az instrukciókat.

Akkor min múlik, hogy egy videobíró közbeavatkozik vagy sem?
Ezzel kapcsolatban is kiadtak egy protokollt.Négy esetet kell mindig vizsgálnia a videóbírónak.Az első, hogy a megadott gól előtt történt-e szabálytalanság? A második fontos tétel a büntetőterület felügyelete, itt két esetet kell vizsgálni, kívül vagy belül történt-e a szabálytalanság, illetve, hogy történt-e egyáltalán szabálytalanság?

A harmadik szituáció már a kiállításokkal foglalkozik; rosszul bírált, értelmezett-e a játékvezető egy szabálytalanságot vagy esetleg a háta mögött történt-e súlyos vétség. A negyedik esetben pedig akkor avatkozik közbe a videobíró, ha a kolléga esetleg rossz játékosnak mutat föl sárga, netán piros lapot.Fontos megjegyezni, hogy a sima, mezőnybeli szabálytalanságoknál sosem avatkozik be a technikai segítség. Előbb pedig azért válaszoltam, hogy soha nem lesz egységes a játékvezetés - még ugyanazon elvek mentén sem -, mert azt tökéletesen láthatjuk például a világbajnokságokon, hogy más stílusban bíráskodik egy európai, egy amerikai vagy éppen egy afrikai bíró.

Mi a legnagyobb haszna a videobírós rendszernek? S mely részleteken kell feltétlenül finomítani?
A haszon teljesen világos és egyértelmű, hiszen a technika segítségével kizárják a nyilvánvaló, egyértelmű és égbekiáltó játékvezetői hibákat.Nagy előny, hogy csak szabályos találatokat adnak meg, egyértelműen megszűnik a lesgól, nagyjából reális végeredmény születik, és ez vitathatatlanul óriási erény.Ami a finomítást illeti, itt viszont lehetne arra törekedni, hogy minden bajnokságban egyformán jól használják ki a videobírós rendszer előnyeit, éppen az előbb említett négy kritériumot követve.

Ön a kilencvenes évek közepétől benne van nem csak a hazai, hanem a nemzetközi futball vérkeringésében is. Mennyiben változtatták meg a technikai újdonságok (kezdetben a csipogós zászló, majd a headset, a gólvonal-technológia végül a videobíró) a világ játékvezetését, és ez által a futballt?
Teljesen, de ezek abszolút szükséges fejlesztések voltak. Hiszen ha csak azt vizsgáljuk meg, hogy a csapatok felkészülését milyen egészségügyi háttér illetve technikai fejlesztések segítették az elmúlt évtizedekben, akkor joggal tehetjük fel a kérdést, miért éppen a játékvezetésnek ne lenne szüksége a legmodernebb technológiákra?

Úgy is fogalmazhatnék, kár az új ellen ágálni, sokkal helyesebb lenne mindenhol minél előbb bevezetni.

Ön két és fél éve, 321 élvonalbeli mérkőzés, számos rangos nemzetközi találkozó után vonult vissza. Nem hiányzik a játékvezetés? Hiszen a kora alapján még nyugodtan bíráskodhatna.
A mérkőzések illetve a mérkőzésekre való felkészülést kísérő adrenalin egyértelműen hiányzik, ugyanakkor sok egyéb olyan esemény történt, ami a visszavonulás irányába vitte a folyamatot. Ugyanakkor az élet azóta igazolta, van élet a játékvezetés után is, érdemes tanulni, képezni magunkat, mert a tudást senki nem tudja az embertől elvenni.