Vitára adott okot a szombati Ferencváros-Vasas bajnoki mérkőzés döntő momentuma. A sportsajtó szinte teljes egyetértésben úgy számolt be a ferencvárosi tizenegyes körülményeit illetően, hogy Andó-Szabó játékvezető túlzott szigorral mutatott a büntetőpontra, amikor Takács Zoltánnal ütközött a büntetőterületen belül.

A visszajátszások alapján a sporttelevízió vasárnap esti műsorában volt játékvezetőnk, Puhl Sándor úgy ítélte meg, hogy jogos volt a játékvezetői döntés. - Megint meg kell védenem a mundér becsületét, mert bár a lábakat nézve valóban az látszik, hogy a két labdarúgó között nem volt tizenegyest érő kontaktus, viszont a kezeket is figyelve tisztán látható, hogy az angyalföldi védőjátékos megfogta a ferencvárosi labdarúgó mezét. Ettől a pillanattól kezdve az eset egyértelmű, be kellett fújni a büntetőt! - mondta ki a döntő szót Puhl.

A Sport TV szakkommentátora, Zombori Sándor érdekesen értékelte Andó-Szabó Sándor működését az FTC - Vasas mérkőzésen. Főleg a jogtalan tizenegyes miatt bírálta az egykori válogatott játékos a sípmestert.

- Ez a bíró csak gyerekágyban látott labdát! - mondta Zombori. Ez a tizenegyes nevetséges. Ezután neki le kellene adnia a szerelését!

Nem mindennapi élményben volt része két szabolcs-szatmár-beregi játékvezetőnek, bár szívesen kihagyták volna az életükből a Győr-Paks bajnokin történteket. A magyar élvonalban még soha nem fordult elő korábban hasonló eset, és remélhetőleg ez egyszerre kettő volt: az első és az utolsó.

- A kollégák épp melegíteni indultak, amikor Brockhauser István, a mérkőzés szövetségi ellenőre szólt, hogy azonnal el kell hagynunk a helyiséget, sőt, még a stadion területét is. Először fel sem fogtuk, hogy mivel is jár a bombariadó: Berger József, Tóth Vencel és L. Tóth Lajos a hátsó füves pályán még futott 3 kört, de aztán mindannyian távoztunk onnan is - idézte fel a történteket Karakó Ferenc tartalék-játékvezető.

- A 16 órás kezdés időpontjában átvizsgálták a stadiont, mi addig előbb az utcán, majd a Magvassy-sportcsarnokban tartózkodtunk. Pár perccel 17 óra után tudtuk meg, hogy lesz meccs. A két csapattal együtt visszasétáltunk a létesítménybe, végül pontban 18-kor elkezdődhetett a bajnoki, amit végül a Győr 4-1-re nyert meg.

Bár Détári Lajos úgy nyilatkozott, elvettek tőlük három pontot, ha nincs a hajrában Kenesei Krisztián duplája, akkor a Haladás érezhette volna úgy, hogy megfosztották a győzelemtől, mivel Kassai Viktor és partjelzője, Vámos Tibor elnézett egy elég egyértelmű helyzetet. A 81. percben Iszlai fejese után a labda jócsján túljutott a gólvonalon, a Fradi játékosa, Jovanovic ugyan visszarúgta a mezőnybe, de ő maga is két lépéssel a gólvonal mögött állt, a bíró azonban valószínűleg nem volt biztos benne, hogy benn volt a labda, és mivel asszisztense nem jelzett, így nem ítélt semmit.

Détári Lajos, a Ferencváros szakmai stábjának a vezetője a vasárnapi, Honvéd elleni bajnoki mérkőzésen rendesen kikelt a játékvezetőkre, s egyben Puhl Sándornak is. Ám szerinte hiába, mert védi a mundér becsületét, ő úgy sem fogja megmondani!

Végh Tibor, a Soproni VSE mestere szerint orbitális hibákat követett el Gaál Gyöngyi játékvezető csapata hétvégi, Szigetszentmiklóson 3-0-ra elveszített bajnokiján. A szakember úgy érzi, a bírók nem egyenlő mércével mérnek az újonc mérkőzésein.

A Ness Hungary NB II Nyugati csoportjának hétvégi fordulójában a Szigetszentmiklós 3-0-ra legyőzte hazai pályán a Sopront. A csata után a hazaiak mestere, Horváth Ferenc a klub honlapjának beszámolója szerint úgy nyilatkozott, "bedarálták, feltörték, kiszakították a zsákot".

Mindez nem nyerte el a vesztes fél szakvezetőjének, Végh Tibornak a tetszését, aki úgy véli, a játékvezető, Gaál Gyöngyi tevékenysége jelentősen befolyásolta a mérkőzés alakulását.

Egy ilyen bírói segédlettel elért győzelem után én azért egy kicsivel szerényebben fogalmaztam volna. Remélem, mi is fogunk így még mérkőzést nyerni ? kezdte a tréner a kisalfold.hu-nak, majd részletesebben is ecsetelte, mi volt a baja a sporttárssal:

A meccs után azt nyilatkoztam, a második félidőről inkább nem mondanék semmit, de megnézve a mérkőzés felvételét, kijelenthetem, hogy a játékvezető orbitális hibákat vétett a találkozón. Nyilván, ha rúgunk gólt, meg kellett volna adnia, s játszhattunk volna jobban is, igaz, hetven percig egyáltalán nem futballoztunk rosszul. Még az első félidőben egy szögletünk után Baranyait a nyakánál fogva rántották le a tizenhatoson belül. A játékvezető alig pár méterre állt, mégsem ítélt büntetőt. Bezzeg a másik oldalon, amikor még a nézők sem értették, miért tette, tizenegyest ítélt a hazaiaknak. A második gól lesgyanús helyzet után született, ilyenből nekünk az elmúlt szezonban ötvenet intettek be. A második találat után eldőlt a mérkőzés, amire jellemző, hogy a végén hiába rúgtunk mi gólt, nem kaptuk meg, s amikor a saját játékosunkat megtapsoltam, a bíró elküldött a kispadtól. Nem állítom, hogy tendencia lenne a rossz döntésekben, mégis valahogy mindig rajtunk csattan az ostor. Ebben a bajnokságban még tizenegyest sem kaptunk, ami elég furcsa tizennyolc forduló után... Nem azt szeretném, hogy a játékvezetők nekünk kedvezzenek, de fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy egyenlő mércével ítélkezzenek. Ami szabálytalan az egyik oldalon, azt fújják le a másik oldalon is  -  mondta.

Puhl Sándor, a világ egykori legjobb játékvezetője a kiállított Rajczi Pétert és Böcskei Balázs bírót is elmarasztalta a támadó által erősen vitatott piros lap kapcsán. Elmondta, a csatárnak azon kellene elgondolkodnia, hogyan használja a kezét a levegőben, a sporttársnak pedig azon, miért kell 10 másodpercet hezitálnia egy ítéleten. A támadó védelmében azt azonban hozzátette, hogy nincs abban száz százalékig meggyőződve, hogy jó ítélet született.

em kezdődött túl jól a tavasz Rajczi Péterszámára, az Újpest csatárát egy levegőben történt ütközés nyomán, könyöklésért kiállította a játékvezető az 57. percben a Siófok elleni 1-1-es mérkőzésen.

A támadó igen feldúltan nyilatkozott a lefújás után: többek között elmondta, reméli, hogy eltiltják a bírót is, annyira felháborítóan gyengén vezette az összecsapást.

A Sport TV szokásos vasárnap esti összefoglaló műsorában is téma volt az eset. A csatorna állandó szakértője, Puhl Sándor mindkét felet elmarasztalta.

– Nem vagyok benne száz százalékig meggyőződve, hogy jó ítélet született, de Rajczi Petinél már előfordultak hasonló esetek. Neki azt üzenném, hogy el kellene gondolkoznia ezen a karhasználaton, a játékvezetőnek pedig azt, hogy nem kellene 10 másodpercet gondolkodnia azon, hogy milyen ítéletet hozzon – mondta az 1994-es vb-döntő bírája

"Aminek nem szabadna előfordulnia, az a minősíthetetlen, igazságtalan, és fölösleges támadás, melyet bizonyos személyek a játékvezető, a chilei Alvaro Garcia ellen indítottak. Megnéztem a mérkőzést, és nyugodtan állíthatom, hogy a játékvezető tisztességesen, legjobb tudása szerint cselekedett. Hogy hibátlanul, azt nem mondanám, de ez szamárság is lenne, hiszen hibátlan játékvezető nem létezik. A mérkőzést követő kiprovokált hisztéria, ami a játékvezető ellen irányult, és ami nem más, mint alibizés, és felelősség elhárítás, méltánytalan azokhoz a személyekhez, és ahhoz a klubhoz, akik, és amely ebben a hangulatkeltésben közreműködnek."

Kezdő joghallgató voltam a New York University jogi karán, amikor Herbert Peterfreund, a híres professzor megszólított: "Kedves Hemingway!" ? mondta. "Ha egy tárgyaláson a tények az Ön kliensét segítenék, de a törvény inkább a másik oldal pártját fogja, mit tenne?" "Csak a tényekkel érvelnék" ? mondtam büszkén. "És ha fordítva lenne?" - kérdezte. "Akkor csakis a törvény szavait használnám." "Igen, nagyon jó!" ? felelt a professzor. "De mondja, mi lenne akkor, ha mind a törvény, mind a tények az Ön kliense ellen szólnának?" Ott álltam bénán és csendben. Rám nézett, mosolygott, és azt mondta: "Kedves fiam, akkor el kell ítélni a nácikat. Mert mindenki utálja a nácikat." Ez, a már egyszer elmesélt történet jutott eszembe a Ferencváros-Békéscsaba Magyar Kupa mérkőzés utózöngéjével kapcsolatban. A Ferencváros az egyik legkeményebb, legférfiasabb futballt játszó magyar csapat. Magyarországon a legnépszerűbb, a világban a magyar csapatok között a második legismertebb. Tehát nincs szüksége arra, hogy hamis érvekkel, sportszerűtlen magatartással segítsük. Vereség esetén alibire sincs szüksége, hiszen szurkolótábora nem vak, és látják, hogy a csapat mikor milyen teljesítményre képes.

A Békéscsaba elleni két Magyar Kupa-mérkőzés eredményeként a Ferencváros kiesett a Magyar Kupából. Hadd tegyem hozzá, előtte a Budapest Honvéd is kiesett. Szintén egy másodosztályú csapat, a Szigetszentmiklós vert ki minket úgy, hogy kb. 20 abszolút ziccert nem rúgtak be játékosaink. Szóval előfordul az ilyen. Aminek nem szabadna előfordulnia, az a minősíthetetlen, igazságtalan, és fölösleges támadás, melyet bizonyos személyek a játékvezető, a chilei Alvaro Garcia ellen indítottak. Megnéztem a mérkőzést, és nyugodtan állíthatom, hogy a játékvezető tisztességesen, legjobb tudása szerint cselekedett. Hogy hibátlanul, azt nem mondanám, de ez szamárság is lenne, hiszen hibátlan játékvezető nem létezik. A mérkőzést követő kiprovokált hisztéria, ami a játékvezető ellen irányult, és ami nem más, mint alibizés, és felelősség elhárítás, méltánytalan azokhoz a személyekhez, és ahhoz a klubhoz, akik, és amely ebben a hangulatkeltésben közreműködnek.

A magyar labdarúgás nem tud előrelépni, ha a xenofóbia, gyűlöletkeltés, alibizés, és a felelősségtől és a teljesítmény számonkérésétől való menekülés csatatere lesz. Nagyon remélem, hogy az MLSZ és a magyar játékvezetői testület nem hagyja, hogy az effajta kártékony hangulatkeltés befolyásolja ténykedését.

Megengedhetetlen, hogy akármelyik csapat privilégiumokat élvezhessen játékvezetőkkel szemben, vagy hogy a játékvezetőket megfélemlíthessék. Megengedhetetlen, hogy a legközelebbi mérkőzésen egy játékvezető kétszer meggondolja, hogy az egyik vagy a másik csapat ellen ítél, mert különben nemtelen támadások célpontja lehet. Megengedhetetlen, hogy a játékvezető képességeit egy-egy csapat vezetőjének észrevételei alapján állapítsuk meg. Szomorú, és sajnos jellemző a magyar labdarúgásra, hogy az elmúlt két nap elteltével senki sem szólalt meg, és mutatta be az evidenciát: a Ferencváros azért esett ki a Magyar Kupából, mert mint a Budapest Honvéd ? azon a bizonyos napon az ellenfél eredményesebb volt.

Történeteket tudnék mesélni arról, hogy melyik NB I-es kerettag játékvezető mikor tévedett. A televízió segédletével ez könnyű feladat. Elmaradt, vagy helytelenül megadott büntetők, elmaradt, vagy helytelenül kiszabott piros- és sárga lapok, vagy csak egy egyszerű, rossz irányból történt bedobás. Ez is benne van a játékban. 15 éves korom óta vezetek labdarúgó mérkőzéseket. Volt olyan mérkőzés, mely során talán hibám sem volt, és volt bizony olyan is, ahol nem én voltam a mérkőzés legjobbja. Ezért létezik a játékvezető ellenőr, a Játékvezetői Bizottság, és a játékvezető-küldők. Ahogy ők nem alkalmasak az edzői, vagy klubvezetői feladatra, úgy alkalmatlanok a klub körül tevékenykedő személyek a játékvezető elbírálására. A szereptévesztés mindig rossz. Néha nagyon az.

A legközelebbi viszontlátásig maradok baráti üdvözlettel:
George F. Hemingway

Nem sikerült túl fényesen Gaál Gyöngyi bemutatkozása a németországi nőfoci-világbajnokságon, miután a magyar játékvezető ritkán látható hibát követett el az Ausztrália - Egyenlítői-Guinea (3-2) csoporttalálkozón: nem adott meg egy büntetőt, miután az egyik mezőnyjátékos két kézzel megfogta a labdát a tizenhatoson belül.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség szabályai szerint a játékvezetők sem a saját, sem kollégáik teljesítményét nem véleményezhetik, a lefújás után azonban Karen Espelund, a FIFA norvég ellenőre megértést kért Gaál Gyöngyi számára. "Beszéltünk a játékvezetővel, aki nagyon sajnálja, hogy elnézte a kezezést" - mondta. Tom Sermanni, az tizenegyestől megfosztott ausztrálok kapitánya is engedékenyen nyilatkozott: "Előfordul az ilyesmi a futballban. Sok meccs volt a vb-n, amelyeken a bírók nem vettek észre hasonló eseteket. A játékvezetők nem mindig nyújtanak százszázalékos teljesítményt."

Nem csak a büntető lett volna jó megoldás

A torna játékvezetői bizottsága egyelőre nem döntött a nagy port kavaró esetről, de várhatóan több mérkőzést nem kap Gaál Gyöngyi ezen a vb-n. "Különleges esetről van szó, nem is emlékszem hasonló szituációra, ha lett volna is, akkor bizonyára büntető lett volna a vége" - mondta az [origo]-nak a játékvezetéstől már visszavonult Bede Ferenc. "Súlyos hiba volt, ami a pályafutását is befolyásolhatja. Nem tudom, mi játszódott le Gyöngyiben, miért nem ítélt semmit, ugyanis nem egy villanásról, hanem pillanatok sorozatáról van szó: a játékos megfogta a labdát, a bíró felé fordult vele, tett két lépést, majd földhöz vágta a labdát. Ezt érzékelnie kellett a játékvezetőnek."

Bede szerint egy bátrabb partjelző megmenthette volna a kellemetlenségektől Gaált, ha kezébe veszi az irányítást (a magyar bíró két segítője az olasz Cristian Cini és az angol Natalie Aspinall volt). "Az asszisztensre ugyanakkor nem lehet ráfogni az esetet, mert az a terület, ahol a kezezés történt, a játékvezető felügyelete alá tartozik. Egy határozottabb partjelző viszont rászólhatott volna a bíró fülére, hiszen megvolt hozzá a kommunikációs eszközük."

A labdát megragadó játékos azzal magyarázta különös tettét, hogy félrevezette egy nézőtéri sípszó. "Bruna azt mondta nekünk, hogy sípszót hallott, ezért fogta meg a labdát" - nyilatkozta a Kickernek a találkozón duplázó Anonam, Egyenlítő-Guinea válogatottjának támadója, míg a szövetségi kapitánya, Marcello Frigerio sejtelmesen fogalmazott: "Láttam valamit, amit mindenki látott."

Bede Ferenc szerint Gaál Gyöngyi akkor is választhatott volna a megoldások közül, ha érzékeli, hogy a közönség zavarta meg a játékost. "Nem csak a büntető lett volna az egyetlen jó döntés. Ha a játékvezető meg van győződve arról, hogy a labdát megfogó mezőnyjátékost egy nézőtérről érkező sípszó zavarta meg, akkor a labdaejtés is megoldás lehetett volna. Ekkor nem kell lapot kiosztani a vétkes játékosnak. Azonban sajnos semmilyen ítélet nem született."

Felháborító! - mondta a Sport Televízió kamerája előtt Détári Lajos a múlt szombati, Ferencváros-Békéscsaba (2:2) Magyar Kupa mérkőzés után (amelyen a vendég lila-fehérek idegenben szerzett több góllal jutottak tovább), utalva arra, hogy szerinte Miguel Álvaro García a Ferencváros kárára többször tévedve vezette a mérkőzést.

A történet nem állt meg e bírálatnál, amellett, hogy szakértők, újságírók és bloggerek is elmondták a véleményüket, az FTC nyílt levélben fordult az MLSZ elnökéhez, a játékvezető bizottság válaszolt a levélre - a chilei bíró nevét pedig az is megismerte, aki addig nem is hallott arról, hogy a magyar bajnokságban több mint másfél éve rendszeresen közreműködik egy dél-amerikai játékvezető. A történtek után néhány nappal, szerettük volna megszólaltatni Garcíát, hogy meséljen játékvezetői felfogásáról, a dél-amerikai és az európai mérkőzésvezetés különbözőségeiről, ő azonban nem kívánt nyilatkozni. Ezért szigorúan a tényekre hagyatkozva mutatjuk be eddigi magyarországi ténykedését.

ÉLES DÉTÁRI-BÍRÁLAT GARCÍA TÉNYKEDÉSÉRŐL

Becsületesen dolgoztunk egész héten, mint mindig - kezdte a Ferencváros-Békéscsaba mérkőzés utáni értékelését a Sport Televíziónak Détári Lajos, a Ferencváros szakmai igazgatója. - Mi tükörbe tudunk nézni, remélem, mindenki meg tudja ezt tenni. Nem tudom, mások hogy látják ezt a mérkőzést, de ez valami pankráció volt. Ezért nem biztos, hogy Chiléből ide kell hozni ilyen játékvezetőket. Körülbelül hat kiállításnak kellett volna lenni. Ez most már a tizedik mérkőzésünk volt az Üllői úton, amelyen szétrúgtak minket, és a játékvezető nem tesz ellene semmit. Felháborító!"

Ez volt Détári Lajos első bírálata Miguel Álvaro Garcíáról, majd később lapunk munkatársának többek között ezt mondta: - Hibáztunk, de a játékvezető működése kritikán aluli volt. Az Üllői úton sajnos ez a sokadik mérkőzésünk, amikor azt csinálnak ellenünk, amit akarnak. Kérdem én: Chilében vannak a legjobb játékvezetők? A klubunk egy évben tízmillió forintot fizet a játékvezetők ténykedéséért, de felháborítónak tartom a mai produkciót is. Úgy gondolom, a Ferencváros Békéscsaba elleni kiélezett kupameccse megérdemelte volna a legjobb magyar bírót.

A FRADI-CSABA MECCS A JÁTÉKVEZETŐRE FÓKUSZÁLVA

Nagy visszhangot váltott ki García ténykedése, és a Fradinál nem érték be ennyivel, Orosz Pál, a Ferencváros Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója nyílt levélben fordult Csányi Sándor MLSZ-elnökhöz, ebben a sportvezető többek között arról ír, hogy olyan események sorozata történt García játékvezető alkalmatlansága miatt, amelyek alapvetően befolyásolták az eredmény alakulását", továbbá a játékvezetőről megjegyzi: - arra törekedett, hogy epizódszereplőből főszereplővé lépjen elő. Az ilyen szellemiségű játékvezetés véleményem szerint nem megengedhető egyetlen futballpályán sem.

A szövetség részéről szerdán a játékvezetői bizottság válaszolt a levélre, az ügy egyelőre itt tart, hogy további fejlemények várhatóak-e, azt még nem tudni. Az viszont biztos, hogy ezek után az is megtanulta Miguel Álvaro García nevét, aki eddig azt sem tudta, hogy egy chilei bíró vezet hétről hétre meccset a magyar labdarúgó-bajnokságban.

Hogy került ide..

Erre kérdésre a Nemzeti Sport november 30-i számában már megkaptuk a választ, kollégánk ugyanis néhány nappal az ominózus Fradi?Békéscsaba kupameccs előtt beszélgetett a chilei játékvezetővel ? akkor még nem is sejtette, hogy pár nappal később milyen vihart kavar García ténykedése.

A chilei születésű, gyermekkorát Madridban töltő Miguel Álvaro García Chilében már FIFA-játékvezető volt, ám londoni útja során szerelmes lett egy magyar lányba, és Budapestre költözött, majd jelentkezett a labdarúgó-szövetségnél, hogy itt szeretné folytatni játékvezetői karrierjét. Az MLSZ tehát nem ?importálta" a chilei bírót, ő jött ide Magyarországra, és kapott lehetőséget a szövetségtől, hogy magyar bajnokikat vezessen.

HÚSZ HÓNAPPAL EZELŐTT DEBÜTÁLT MAGYARORSZÁGON

Miguel Álvaro García 2010. március 20-án vezetett először mérkőzést hazánkban, a Dunakanyar-Vác?Bőcs NB II-es találkozón debütált, és tapsot is kapott, igaz, nem a publikumtól? A meccs 78. percében ugyanis a váciak csatára, Rob Kornél megtapsolta őt az egyik ítélete után ? ekkor mutatta fel magyarországi pályafutásának első piros lapját a chilei bíró. Lapunk tudósítója egyébként 9-es osztályzattal honorálta a teljesítményét, az 1?1-re végződött meccsen az említett piros lap mellett négy sárga lapot is kiosztott: hármat a hazai, egyet a bőcsi játékosoknak.

Egy héttel később már ?beleszagolhatott" a magyar élvonal légkörébe is, hiszen március 27-én ő volt a Kaposvári Rákóczi?Paksi FC (1?1) mérkőzés negyedik játékvezetője. Ezen a találkozón a jelenkor legjobb magyar bírója, a mérkőzést vezető Kassai Viktor teljesítményét figyelhette közvetlenül az oldalvonal mellől, majd másnap Kispesten, a Bozsik Stadionban a Bp. Honvéd és a Videoton második csapatának NB II-es bajnokiját vezette.

Nem kellett sokat várnia az élvonalbeli debütálásra: 2010. április 3-án, Kecskeméten a KTE?Lombard Pápa mérkőzésen bemutatkozott a magyar NB I-ben. A 2?2-es döntetlent hozó találkozón öt sárga lapot osztott ki, a mérkőzésről tudósító kollégáink 7-es osztályzatot adtak neki, és az alábbi szöveggel támasztották alá az érdemjegy jogosságát: ?Miguel Álvaro García élete első NB I-es meccsén engedte a kemény játékot, így folyamatos futballt láthatott a közönség. A 66. percben azonban nagyot hibázott, amikor a kitörő Vöröst felöklelő Tóth Gábornak nem mutatta fel a második sárga lapot."

Kollégáink tehát egy kiállítást kértek számon tőle, a két vezetőedző ? kecskeméti oldalról Csertői Aurél, pápai részről Véber György ? viszont nyilatkozatában nem említette meg a bíró ténykedését. Ismerve a két szakember habitusát, ha nagyon elégedetlenek lettek volna a ?sporival", akkor nem hagyják szó nélkül a teljesítményét? (Csak érdekesség, hogy ugyanebben a fordulóban a ZTE?Videoton találkozó után mindkét vezetőedző, azaz Csank János és Mezey György is keményen bírálta Kassai Viktor játékvezetőt, aki 4-es osztályzatot kapott lapunktól.)

García a 2009?2010-es bajnokság tavaszi szezonjában négy mérkőzést vezetett az NB I-ben és ötöt a másodosztályban. Május 15-én, a Békéscsaba?Makó NB II-es mérkőzésen az utolsó tíz percben három játékost (a hazaiaktól Balázs Józsefet, a vendégektől Rakonczai Zoltánt és Tóth Imrét) állított ki, ennek ellenére egyik csapat edzője sem panaszkodott rá.

Az NB I-es meccseken viszonylag jó kritikákat kapott, a május 5-i Lombard Pápa-ZTE FC (1:2) találkozón lapunk tudósítója kiemelte, hogy Miguel Álvaro Garcia "remek felfogásban, sokat futva, jól helyezkedve hozta meg döntéseit", míg a május 20-i MTK-Kecskeméti TE (0?1) találkozón kollégánk szerint jól döntött, amikor Lázok János tizenhatoson belüli eséséért nem ítélt büntetőt, bár Garami József, az MTK szakmai igazgatója újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy szerinte ?akadt olyan döntő játékhelyzet, amikor a játékvezető rossz döntést hozott".

CSERTŐI AURÉL NEM ZÁRTA A SZÍVÉBE A CHILEIT

García a következő, 2010/2011-es szezonban 11 mérkőzést vezetett az élvonalban és 12-t a másodosztályban. Az NB I-ben a második fordulóban megkapta a Haladás-ZTE nyugat-magyarországi rangadót, amelyen a kiosztott négy sárga lap mellett kiállította Leon Panikvart, a vendégek játékosát. Csank János, a ZTE vezetőedzője a meccs után így fogalmazott: -Noha a bírónak volt egy-két hibája - szerintem Panikvar kiállítása nem volt jogos -, a lefújást követően gratuláltam neki, mert engedte a folyamatos játékot.?

Eddig tulajdonképpen nem volt különösebb gond a chilei bíróval, ám eljött 2010. augusztus 20., és a Lombard Pápa-Haladás találkozón Garcia a saját bőrén tapasztalhatta, milyen az, ha kicsúszik a bíró kezéből a találkozó.

Volt itt minden: jogtalannak tűnő büntető(k) a Pápa javára, vélt vagy valós (?) szabálytalanság a második hazai gól előtt, három - egyébként jogos - kiállítás a szombathelyiektől, ebből egy azért, mert Molnár Balázs kikapta a piros lapot a bíró kezéből.

A Pápa végül 5:1-re legyőzte a nyolc főre fogyatkozott Haladást, amelynek edzője, Csertői Aurél a játékvezető ténykedése miatt nem vett részt a meccs utáni sajtótájékoztatón, sőt a Nemzeti Sportnak sem volt hajlandó nyilatkozni.

Ráadásul botrányos jelenetek játszódtak le a lefújás után az öltözőfolyosón, Szűcs Lajos, a hazaiak kapusa a Haladás Szurkolói Körének elnökével került konfliktusba, amely kis híján tettlegességig fajult. A szombathelyiek minden bajok okozójának a chilei játékvezetőt tartották?

A meccs után García hat hétig nem vezetett az NB I-ben, csak a másodosztályban, majd a következő kilenc NB I-es mérkőzésén egyetlen játékost sem állított ki, és nagyobb, a találkozó kimenetelét befolyásoló hibát alig-alig vétett. Az MTK-Győr (0:0) meccsen a hazaiak részére meg nem adott büntetőt, a Ferencváros-Vasas (0:1) találkozón a vendégektől egy kiállítást kért számon rajta az NS tudósítója, a legnagyobb hibájaként az Újpest-Paks összecsapás 67. percében - kezezésért - meg nem ítélt tizenegyes róható fel neki.

A 2010?2011-es szezonban a 11 bajnoki mérkőzésén 59-szer mutatta fel a sárga lapot, ez meccsenként 5.36-os átlagnak felel meg, ezzel listavezető volt az élvonalban vezető bírók között ? vagyis elmondhatjuk, hogy az átlagosnál jóval sűrűbben nyúlt a sárga lapos figyelmeztetés eszközéhez. Magyarországi egyéni rekordját 2011. április 26-án állította fel, a Lombard Pápa-Győri ETO (2?1) mérkőzésen tíz sárga lapot mutatott fel.

Az idén kevésbé szigorúbb, hét első osztályú bajnokiján 28 sárga lapot adott (ez 4.00-s átlag), de már három játékost kiállított: a 2. fordulóban, a Ferencváros-DVTK (1:1) mérkőzésen a diósgyőri Gallardót és Pál Szabolcsot, míg a 4. fordulóban, a KTE-DVSC találkozón a debreceni Adamo Coulibalyt küldte le a pályáról.

Kisebbfajta csoda, hogy az Eger-Bp. Honvéd II NB II-es meccset lehozta sárga lapok nélkül, a Magyar Kupában viszont már nem volt ilyen engedékeny: a negyedik körben, a Szigetszentmiklós-Újpest összecsapáson nyolc sárgát osztott ki, valamint kiállította a lila-fehérektől Rubus Tamást, míg a múlt hét végén, a Ferencváros-Békéscsaba meccsen hat sárga és két piros lapot mutatott fel, utóbbit Jova Leventének, a Fradi kapusának, valamint a békéscsabai Jimmy Jones Tchanának.

KÉTSZER ESETT KI VELE A KUPÁBÓL A FERENCVÁROS

A Ferencváros NB I-es csapatának eddig négy mérkőzését vezette. Először 2011. március 1-jén, az FTC-Siófok Magyar Kupa-visszavágón dirigált, s bár a Fradi 2:1-re megnyerte ezt a meccset, kiesett a kupából, hiszen az első találkozón 3:1-re a Siófok győzött. García nyolc sárga lapot osztott ki, egyik csapat szakvezetője sem bírálta tevékenységét.

Április 15-én a Ferencváros-Vasas NB I-es bajnokit vezette, ezen Maróti Béla öngóljával a vendégek győztek 1-0-ra. Tudósítónk 7-esre értékelte a hat sárga lapot kiosztó García teljesítményét, és azt írta:

Állítottak már ki játékost olyan ütésért, amilyennel Kovács Gábor megkínálta Hector Moralest az 50. percben. Ezenkívül kisebb hibái voltak.

Ezen az őszön a 2. fordulóban, a Ferencváros-Diósgyőr mérkőzést vezette (1:1), négyszer figyelmeztetett sárga lappal, és a vendégektől két játékost állított ki: Gallardót és Pál Szabolcsot.

A negyedik Fradi-meccse pedig a múlt szombati Ferencváros-Békéscsaba MK-találkozó volt, amelyen - ahogy már említettük - a hat sárga lap mellett mindkét csapatból kiállított egy-egy játékost. A 2:2-es végeredmény a Békéscsaba továbbjutását jelentette - a Ferencváros másodszor esett ki a kupából úgy, hogy a párharc visszavágóján García volt a bíró.

A nyolcaddöntőben búcsúzó FTC szakmai igazgatója szerint García Miquel működése kritikán aluli volt ..

Détári Lajos (a Ferencváros szakmai igazgatója):

Hibáztunk, de a játékvezető működése kritikán aluli volt. Az Üllői úton sajnos ez a sokadik mérkőzésünk, amikor azt csinálnak ellenünk, amit akarnak. Kérdem én: Chilében vannak a legjobb játékvezetők? A klubunk egy évben tízmillió forintot fizet a játékvezetők ténykedéséért, de felháborítónak tartom a mai produkciót is. Úgy gondolom, a Ferencváros Békéscsaba elleni kiélezett kupameccse megérdemelte volna a legjobb magyar bírót.

Lecserélték, miközben lefelé ment, levette a mezét, sárgát kapott. Ez volt neki a második, a bíró kiállította. A szabály az szabály, de mi értelme van egy ártalmatlan szituációban büntetni a játékost? Az is igaz, hogy minden futballista tudja, emiatt lapot kaphat, a BL-döntőt fújó Kassai Viktor szerint a játékvezetőnek kell mérlegelnie.

Az Indexen kifejezetten megosztotta az olvasókat a ghánai Inkoom esete, amikor az ukrán Dnyipro Dnyepropetrovszk játékosa azért kapta második sárgáját és emiatt az automatikus pirosat is, mert miközben csere miatt ment az oldalvonal felé, levette a mezét.

Szavazásunkon az olvasók nagyobb hányada arra voksolt, hogy meg kéne szüntetni a mezlevételért járó lapot. "Szerintem rugalmasan is lehetne ezt kezelni. Ez olyan, mintha a bíró azért kapott volna pénzbüntetést, mert amikor leállították igazoltatni, már előre kikapcsolta a biztonsági övet. Szóval itt a bíró spori a hülye" - írja Amenophis nicknevű kommentelő.

A legkevesebben a játékost hibáztatják. Aki erre szavazott, az a bírót védi, nem lehet hibás azért, mert következetesen alkalmazza a szabályokat. Egyértelmű, hogy Inkoom volt a bűnös, tudta, hogy ezért kaphat lapot, ráadásul volt már neki egy.

Valamivel, de nem sokkal többen a bírót okolják, ők azt mondják, nyugodtan mérlegelhetett volna. Akkor is ezt teszi, amikor pl. előnyszabályt ad az egyik csapat javára. A szabály az szabály, de ettől még hülyeség. Labdaelrúgásért sem kap minden játékos sárgát.

Kassai Viktor, a májusi Barcelona-Manchester United Bajnokok Ligája döntőn bíráskodó játékvezető azt mondja, erre külön nem tér ki a szabálykönyv. "A szabályzat olyan, mint a kresz, nincs benne minden kis apróság, nincs külön szabály arra, hogy mi van akkor, ha valaki három centiméterrel arrébb parkol a kocsijával. Nem láttam az említett esetet, egy ilyen döntés sok dolgon múlhat, például azon, hogy a kiállított játékos miért vette le a mezét. Ezt a játékvezetőnek kell megítélnie és mérlegelnie. Annyi viszont biztos, hogy ha már volt egy sárga lapja, akkor jobban kellett volna figyelnie, hiszen ő is tudta, hogy ezért kaphat lapot. Ha valakinek teszem azt felfüggesztett büntetése van, akkor nem lop csokoládét a boltból".

Azt, hogy esetleg a nagyobb szponzorok gyakorolnak nyomást a FIFA-ra, mert ha egy játékos mez nélkül rohangál, nem látszik a reklámfelirat, nem tartja valószínűnek, mivel a FIFA által rendezett találkozókon nincsenek feliratok a mezeken.

Mezlevételért sárga lapot a legtöbb esetben akkor kap játékos, ha gólörömnél vetkőzik. A FIFA azért hozta ezt a szabályt, hogy a mez alatti pólón ne jelenhessenek meg személyes, esetleg kellemetlen üzenetek a nagy nyilvánosság előtt. Az tény, hogy a játékvezető maga mérlegeli, ad-e ilyenkor sárgát vagy sem és az is, hogy minden játékos tisztában van azzal, emiatt büntethetik.

Andres Iniesta, a 2010-es holland-spanyol világbajnoki döntő 118. percében győztes gólt szerző spanyol középpályás is levette a mezét, miután Stekelenburg kapujába talált. A pólóján levő felirattal a 2009-ben infarktusban elhunyt társának, az espanyolos Dani Jarque-nak üzent. Howard Webb ezért sárga lapot adott neki. Hogy ennek két perccel a világbajnoki döntő vége előtt, a győztes gól ünneplésénél van-e értelme, mindenki döntse el maga.