101 mérkőzést rendeztek meg az élvonalban, amin a játékvezetők 507 sárgalpot mutattak fel és 37 játékost állítottak ki.

Rangsoroltuk a játékvezetőket a kiosztott lapok alapján:

Érdekességek:

• Bogár Gergő két alkalommal állította ki az Újpest játékosát Abdouley Diabyt (2 és 7 fordulóban) a játékos mindkét mérkőzésen 14 percet volt pályán.
• A 3., 16., és a 17. fordulóban a játékvezetők nem állítottak ki játékost.
• Legtöbb sárgalapot a Kisvárda játékosainak mutatták fel (50 db), míg a legtöbb kiállítás a Honvéd, Kisvárda és az Újpest csapatában volt (5-5-5).
• Gyirmóti játékost nem állítottak ki a játékvezetők 

RÉSZLETES ELEMZÉS

Két FIFA játékvezetőnk vezette a legtöbb NB. I-es mérkőzést a 2021/22-es szazonban.

Az alapvonali küldési rendszer is bár személynek nagyon jó volt.. Hát most a VAR is!

VAR-on kívüli feladatok:

Erdős József - 2 mérkőzést vezetett

Iványi Zoltán - vélhetően teszt hiányában - nem vezetett idén még NB. I-es mérkőzést.

Szőts Gergely - három alkalommal vezetett NB-s mérkőzést.

Németh Ádám - 2 NB. II-es mérkőzést vezetett és 2 NB. II-es mérkőzésen volt tartalék játékvezető

A nagy VAR-statisztika:

Érdekesség, hogy Bogár Gergő az idén kétszer állította ki az Újpest játékosát.

A 2. fordulóban Debrecenben és a 7. fordulóban a Fradi pályán jutott a játékos a kiállítás sorsára, sőt minkettő alkalommal a 14. percben történt a kiállítás.

Az első kiállítás után az MLSZ Fegyelmi Bizottsága 4 mérkőzésre tiltotta el a játékost.

Sokakban felmerült a kérdés, hogy hol vannak az NB-es nagy nevek?

Az idei szezonban még nem vezetett élvonalbeli mérkőzést: Erdős József, Farkas Ádám, Iványi Zoltán, Solymosi Péter, Vad II. István

Tényleg hová tűntek a kollégák?

A Nemzeti Sport újságírói Erdős Józsefet hozták ki a legjobbnak. Káprály lett a második, míg Berke a harmadik.

– Gratulálok, a Nemzeti Sport rangsorában ön lett az év játékvezetője.
– Na ne! – nevetett Erdős József.

– Mi nem értünk hozzá, vagy szerénykedik?
– Jólesik az elismerés, de azt hiszem, az ember egy idő után helyükön tudja kezelni a minősítéseket. Megtisztelő, ha a sportnapilap munkatársai, akiknek a szakértelmét nem vonom kétségbe, így látták a teljesítményemet, de véleményem szerint több kollégám is jól teljesített ebben az idényben.

– Tehát szerénykedik.
– Dehogy! Néhány kollégám, barátom lényegesen több mérkőzést vezetett nálam, ez egyszerű matematika: minél több meccsed van, annál nagyobb az esélyed, hogy becsúszik egy-egy hiba, amely lerontja az osztályzatodat. Nekem az idén így alakult, ennyi találkozó éppen elég volt ahhoz, hogy a Nemzeti Sportnál versenyben legyek, de sokszor szerencse is kell ahhoz, hogy az ember jól vezessen egy mérkőzést.

– A RangAdó-gálán Bogár Gergő lett a legjobb, Solymosi Péter rekordot döntött, háromszázhuszonnégy NB I-es meccset vezetett, Iványi Zoltán rutinos bíró, míg Káprály Mihály a következő nemzedék ígéretes játékvezetője. Mi az, amit Erdős József tud a legjobban?
– Augusztusban lesz tizenkilenc éve, hogy a Sopron–Siófok meccsen bemutatkoztam az élvonalban, elértem a kétszáz meccses határt, és ennyi idő, ennyi mérkőzés után talán a hibát is jobban tolerálják a játékosok, a kispadon ülők. Tévedés mindig lesz, ezek számát minimalizálni szeretnénk, de senki sem tévedhetetlen. Az MTK–Fehérvár meccsen búcsúzott Kanta József, nagyjából együtt kerültünk az NB I-be, sokszor találkoztunk a pályán, elfogadta, amit ítéltem, én is meghallgattam, ha mondanivalója volt. És itt is tetten érhető a szerencse, amit említettem: a két csapat előre kérte, hogy a mezszáma miatt a tizenkilencedik percben valahogy állítsam meg a játékot, hogy a búcsúzó játékos lejöhessen, és köszönthessék. Az élet megoldotta, mert éppen akkor szerzett gólt a vendégcsapat – millimétereken múlt, hogy lesről vagy sem. Az asszisztens szerint nem, elfogadtam, érzékeltük mi is, nagyon kiélezett a szituáció, izgultunk, amikor utólag visszanéztük a jelenetet. A miénk is csapatmunka: ha a társam rosszul lát valamit, és én hiszek neki, máris leveszik az osztályzatomat, de sokszor az ő észrevétele húz ki a slamasztikából, neki járna a jó osztályzat, amelyet végül én kapok.

– Ezért is izgalmas, hogy jövőre lehet VAR?
– Azért azt még tanulnia kell mindenkinek. A televízióban láttam a közvetítést, amikor a török bajnokságban bevezették, és az első vitatott bedobásnál rohantak a bíróhoz a képernyőt mutogatva... Majd kialakul, mit lehet visszanézni, mit nem. Sok oktatáson vettünk részt, már ültünk a videós kisbuszban meccseken, és teszteltük, mikor kellene közbeavatkozni, mikor nem. A játékvezető nem okvetlenül a futballt nézi egy Bajnokok Ligája-elődöntőn, inkább a játékvezetői szituációkat: szólnék-e, és mit mondanék a kolléga fülére, ha én ülnék a monitorok előtt? Izgalmas kihívás lesz, de mi persze mérkőzést vezetni szeretünk a legjobban, ugyanakkor jó lesz segíteni a kollégáknak. A lényeg azonban nem változik, a meccset a játékvezető vezeti, ő dönt, mindenki más csak segít, javasol, tanácsot adhat. És úgy kell dönteni, mintha nem lenne videó, mintha nem működne a technikai szett, a találkozót akkor is le kell tudni vezetni.

Nem volt meglepetés, hogy Bogár Gergőt hozták ki a legjobb játékvezetőnek az idei szezonban.

A RangAdó díjátadón hét férfi kategóriában hirdet győztest az MLSZ: az év játékosa, az év felfedezettje, gólkirály, az OTP Bank Liga legjobb edzője, a legjobb játékvezető, a legszebb gól és Fair Play-díj.

Az év legjobb játékvezetőjének járó díj idén Bogár Gergőhöz került, aki Gera Zoltántól vehette át díját:

– Hatalmas megtiszteltetés ez számomra, köszönöm a feleségemnek és családomnak a támogatást, valamint a kollégáinak, akikkel ebben a szezonban együtt dolgozhattam. 

Nyilván nem érdemes azzal foglalkozni, hogy mennyire szakmai a döntés, mert az ellenőri jelentések sokszor megtévesztőek. A játékvezető teljesítményét azonban hétről hétre lehetett látni a TV-ben, összefoglalókban.

Gratulálunk a díjhoz!

A lejátszott 197 élvonalbeli mérkőzésen a játékvezetők 913 alkalommal mutattak fel sárgalapot és 44 játékost állítottak ki.

Arányában a legtöbb lapot Pintér Csaba adta.

Sárgalapok csapatonként:

Az OTP Liga 2020/2021. szezonja véget ért, így jöhetnek a statisztikák.

A lejátszott 197 mérkőzést 17 játékvezető vezette. Közülük legtöbbet Bogár Gergő és Solymosi Péter vezette 22-22 mérkőzéssel. Egy alkalommal vezetett mérkőzést Csonka Bence.

Garai 33-szor asszisztált

 23 asszisztens működött közzre a mérkőzéseken. Közülük a legtöbbször, 33 alkalommal Garai Péter asszisztált.

Takács volt a legtöbbet az alapvonalon

Alapvonalon Takács János 32-szer működött.

Tartalék játékvezetői rangsor:

Az MTK-Budafok mérkőzésen Solymosi Péter beérte az ezüstérmes Szabó Zsoltot az örökrangsorban.

Már csak három élvonalbeli mérkőzést kell vezetnie Solymosinak, hogy egyeduralkodó legyen az NB. I-es rangsorban. (Jelengleg 323 mérkőzssel Kassai Viktor áll az első helyen.)

Érdekesség, hogy 19 évvel ezelőtt, 2002. április 10-én szintén MTK mérkőzésen debütált az élvonalban játékvezetőként. Akkor az MTK 1-0-ra győzte le a MATÁV Sopron csapatát. Solymosinak Hrabovszky András, Tumó György asszisztált és a tartalék játékvezető Heibl József volt.

Néhány évvel ezelőtt eltörölték a korhatárt, így működhetett Solymosi 45 éves kora után is.

Az eddig levezetett 321 mérkőzésen 1288 sárgalapot osztott ki és 71 játékost állított ki.  

Berke Balázs 100. élvonalbeli mérkőzését vezette szombaton

NB. I-es játékvezetőként:

NB. I-es összesítés:

Csapatonkénti bontás:

A Nemzeti Sport osztályzatai alapján Erdős József lett az őszi szezon legjobb játékvezetője, de a fiatal tehetségek is bizonyították már hozzáértésüket.

Magától értetődik, a koronavírus-járvány a játékvezetők életét, munkáját, mindennapjait is befolyásolta. Az első osztályban működő bírók hetente vettek részt tesztelésen, és a küldésnél a járvány is döntő szempont volt: kinek negatív a tesztje, ki mehet egyáltalán mérkőzésre? Nem volt ez könnyű kérdés, hiszen jelenleg hat kolléga dolgozik egyetlen NB I-es találkozón, és folyamatosan figyelni kellett, kinél mit mutatnak a vizsgálatok. Nemegyszer előfordult, hogy a csütörtöki teszt eredménye pénteken lett csak végleges, ez pedig befolyásolta a szombati beosztást – kiszámíthatatlanná vált a felkészülés. Tovább nehezítette a tervezést a nemzetközi játékvezetők helyzete, hiszen ha külföldön kellett meccset vezetniük, ismét tesztelésre kellett menniük, az eredményére várni, kérdés volt, a kijelölt országba hogyan lehet belépni, milyen előírások szerint lehet hazatérni. Így aztán a szokásos közös edzőtáborozások, értékelések, továbbképzések is elmaradtak az ősszel.

Mindez a rangsoron is tükröződik. Lapunk szabályzata szerint legalább hat NB I-es mérkőzésen szerzett osztályzattal lehetett ebben az idényben is versenyben lenni a játékvezetői rangsor helyezéseiért. Ha megnézzük, Berke Balázs vagy Bognár Tamás FIFA-játékvezetők nem vezettek ennyi élvonalbeli összecsapást, miközben mindketten kaptak nemzetközi feladatot. Érdekesség, hogy nemcsak UEFA-találkozókon, lapunk is beszámolt róla, a görög szövetség megbízásából Bognár Tamás vezette a PAOK–Panathinaikosz (2–1) rangadót Szalonikiben.

A szokatlan helyzetben kevésbé ismert, korábban a másodosztályban szereplő újoncok is előtérbe kerülhettek. És mint a tehetségkutató zenei műsorban, itt is az volt a helyzet, mindegy, ki miért kapott lehetőséget, az számított csak, él-e a hirtelen jött eséllyel. Az ősz legjobbjai, a dobogósok mellett az elmúlt fél év igazi nyertese Antal Péter és Káprály Mihály volt. Előbbi Bács-Kiskun megyéből érkezett az NB I-be, és nem tanácsos vele vitatkozni: civilben rendőr. Tehetségére jellemző, hogy ezen az őszön a Ferencváros–MTK Budapest (2–0) örökrangadót, majd a szintén nagy múltú Újpest–Bp. Honvéd (2–1) összecsapást is rá bízták – kiemelkedő teljesítménnyel hálálta meg a bizalmat. Káprály Mihály a határon túlról, Ungvárról indult, 30 évesen a tavasszal mutatkozott be, és folyamatosan jól teljesített. Már a játékosok is tudják, nála nem érdemes műeséssel próbálkozni, mert engedi a keményebb test test elleni játékot, az erőszakosabb párharcokat – nyilván a szabályok engedte kereteken belül. Ők ketten tehát a következő generációt képviselik, miként a szintén újonc Zierkelbach Péter vagy az ősszel inkább a másodosztályban foglalkoztatott Csonka Bence is.

Nem volt tehát könnyű az ősz a játékvezetőknek sem, akik már készülnek a tavasz feladataira.

1. Erdős József (8.429)

November végén a 200. élvonalbeli mérkőzését vezette Székesfehérváron (Mol Fehérvár FC–ZTE 2–0). 2002-ben mutatkozott be az első osztályban a Bp. Honvéd–Siófok összecsapáson, de az NB I-ből 2006 és 2012 között hiányzott – hamarabb is eljuthatott volna tehát a kétszáz mérkőzésig. Az NB II-es esztendők után visszakerült a legmagasabb szintre, a profi keretnek megalakulása óta tagja. Ezúttal nemcsak a kerek számnak örülhet, hanem a rangsorunkban megszerzett első helynek is.

Mérkőzésszám az ősszel: 7
Sárga lap: 28
Piros lap: 2

2. Farkas Ádám (8.250)

2009-ben lett NB I-es játékvezető, 2015 óta pedig FIFA-kerettag az év második napján a 39. életévét betöltő játékvezető. A bírók között az egyik legjobb futballistának számít, Heves megyében jó csatárnak tartották, és a múltja a pályán is segíti: jól tudja, mikor, mitől esik el egy támadó, mikor akarják a játékvezetőt becsapni és mikor történik valóban szabálytalanság. Korábban tagja volt Kassai Viktor nemzetközi csapatának is, az alapvonalon működött közre a 2016-os Eb-n és sok Bajnokok Ligája-meccsen – és immár kétgyermekes édesapa, párja a szintén játékvezető Urbán Eszter.

Mérkőzésszám az ősszel: 8
Sárga lap: 33
Piros lap: 1

3. Solymosi Péter (8.231)

Nemcsak nálunk a harmadik: 315 NB I-es mérkőzést vezetett eddig a 48 esztendős játékvezető, ezzel a magyar labdarúgás örökrangsorában is dobogós – csak Kassai Viktor (323) és Szabó Zsolt (321) van előtte, és hogyha a tavasszal is ugyanúgy kapja a feladatokat, mint az ősszel, akkor nem sokáig. Solymosi Péter a rendkívül rutinos bírók közé tartozik, a játékosok, valamint az edzők is jól ismerik, elfogadják, neki esetleg a kisebb hibákat is jobban megbocsátják. Határozott a pályán, jól kommunikáló játékvezető.

Mérkőzésszám az ősszel: 13
Sárga lap: 41
Piros lap: 1

A TAPASZTALAT DIADALA

Az élvonalbeli labdarúgók mellett a lapunk tudósítói által adott osztályzatok alapján a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) professzionális játékvezetőinek teljesítménye is értékelhető. A rangsorban valamennyi játékvezetőt feltüntettük, de csak azon bírók osztályzatai számítottak, akik a 2020–2021-es idény 16 őszi fordulójában legalább hat mérkőzésen vezettek. Pontazonosság esetén a több bajnoki rangsorol.