Mindent annak köszönhetett, hogy igazságot akart tenni – Puhl Sándor halálára

Pető Péter visszaemlékezése a 24.hu hasábján:

Világbajnoki döntőben kétféle ember állítja meg les miatt a kapu felé induló Romáriót úgy, hogy – az akkor még – partjelző nem emeli a zászlaját: a pókerjátékos és Puhl Sándor.

Vagyis az egyetemes futballtörténelem legnagyobb játékvezetőinek egyike.

Csakis közülük, a legnagyobbak közül kerülhet ki olyasvalaki, akinek van elég önbizalma, igazságszeretete és bátorsága a sípba fújni, amikor lendületből közlekednek villámgyors futballisták a pályán, a segítő pedig vonalban van, és onnan, a legjobb pozícióból nézi, hogy a labda elrúgásának pillanatában közelebb van-e a támadójátékos az ellenfél kapuvonalához, mint az utolsó előtti védőjátékos, hogy szaknyelven beszéljünk kicsit a lesről.

Tengelyből, vb-döntős tempó mellett felülbírálni a vonalban helyezkedő kollégát nem egészen nyilvánvaló helyzetben alapvetően tehát őrültség.

Elvégre a világbajnoki döntő olyan négyévente megrendezett kulturális és szórakoztatóipari csúcsesemény, amin nemzetek történelme, identitása, világikonok karrierje, milliárdnyi dollár egyaránt szerepel a tétlapon. Amikor egy játékvezető ilyen meccs kulcspillanatában felülbírálja az asszisztensét, minden felelősséget magára vesz egy olyan helyzetben, amikor alapvetően nem neki kell döntenie.

A végén persze úgyis ő fúj a sípba, de van valaki, akinek az a dolga, hogy ezt a döntést előkészítse, azaz megoszlik a teher. Amikor Puhl belefújt a sípba, minden nyomást, terhet, következményt magára vett.

Ha téved, egész életére ráég a brutális tévedés, önhittnek és őrültnek egyaránt mondják majd.

Puhl Sándor azonban azért lehetett a legnagyobbak egyike, mert soha, de soha nem gondolkodott volna el ilyesmin: kizárólag a helyes ítélet érdekelte.

Képes volt kikapcsolni az idegrendszerét, és úgy vezetni, mint ha a járási ligában tenné. Később mesélte, hogy tényleg a kezdetek segítették: a világvégi borsodi, hevesi falvakban sokszor kellett egyedül vezetnie meccset, megszokta, hogy rossz pozícióból is jól kell látnia a leshelyzeteket, nem engedhet a koncentrációból, nem hagyatkozhat kizárólag a segítőjére.

Ott tanulta mindezt, az elfelejtett Északkelet-Magyarországon. Onnan ért a világ tetejére, a vb-döntő mellett ugyanis vezetett Bajnokok Ligája-finálét is, meg persze több mint tíz évig irányította a magyar játékvezetést. És ő lett az első bíróinfluenszer, még ha akkor nem is hívták így. A vb-döntő után ugyanis lényegében rocksztárrá vált: szerepelt például reklámokban. Az övé olyan szakma, ahol visszafogott drukkerek is hajlamosak „Mocskos csaló!” fölkiáltással köszönni, ehhez képest fölfoghatatlan volt, hogy egy bíróval hirdetnek.

Azután elemzett tévében, magyarázott szabályokat, futballszakértő is volt, a magyar futballbírók arca lett.

Nem ezért, hanem csodálatos karrierje miatt terjedtek is róla a legendák szép számmal. Én Hevesből jövök, és éppen úgy kiskamaszként vizsgáztam, mint ő, így sok rutinos kolléga rendre felhívta a figyelmet, hogy Puhl is éppen annyi idős volt, amikor… Hogy aztán már mondják is róla kedvenc történeteiket.

Az például megmaradt, amely arról szólt: Simon Tibor, a később brutálisan meggyilkolt FTC-hátvéd indulatosan indult Puhl felé az Üllői úti stadionban, mire a bíró odaszólt neki, hogy „Vigyázz, lóg a cipőfűződ!” Erre a futballista automatikusan fékezett, lenézett. A lelátóról annyi látszott, hogy megáll, lenéz, a drukkereknek úgy tetszett, békül a bíróval.

Az a tippem, hasonló sem történt. A történetek azonban nem a valóságról, hanem az üzenetről szólnak. Nem úgy történnek, hanem úgy akarjuk mondani. Itt például azt, hogy Puhl Sándorról a legtöbben azt állítják, ösztönös zsenije volt a szakmájának.

Nem feltétlenül kotta szerint játszott, ám kivételes érzéke volt ahhoz, hogy vezesse, menedzselje a pályán futballozó huszonkét hatalmas egót, elviselje az elgondolhatatlan nyomást. Ez eredményezte, hogy négyszer a világ legjobbjának választották.

Nem miatta lettem játékvezető, de neki köszönhetem, hogy álmodtam a játékvezetésről. Az ugyanis tényleg úgy volt, hogy egy ember Emődről, aztán leginkább tőlünk, Hevesből, a világ tetejére ért. Azaz a lehetetlen lehetséges. Ez pedig még erősebbé tette dühünket, indulatainkat, ha elment egy tizenegyes Atkáron, Boldogon, Ecséden, ha elmaradt egy piros lap Abasáron, Domoszlón, Markazon. Hiszen ha sokat rontunk, nem kerülünk fel a körzeti bajnokságból a megyei kettőbe, ha nem kerülünk fel a megyei kettőbe, nem kerülhetünk fel a megyei egybe, ha nem kerülünk fel megyei egybe, nem kerülhetünk fel NB III-ba.

És az álmaink legvégén ott állt abban a rózsaszín mezben Puhl Sándor, a világ legjobb futballbírója.

Ott állt, és felülbírálta a partjelzőt iszonyatos nyomás mellett a vébédöntőben. Ott állt félelem, szorongás nélkül. Ott állt, és egy olyan világban, ahol mindenki menekül a felelősség elől, magára vette az élet minden felelősségét, igen, az életét, hiszen a világbajnoki győzelem maga az élet. Ott állt, és döntött, mert azt akarta, hogy az igazság győzzön, jó ítélet szülessen. Ezért, és csakis ezért fújta le az akciót.

Most más döntött helyette. Végzetesen rosszul, de a halált még a legnagyobb bírók egyike sem tudja felülbírálni.

Puhl Sándor meghalt, de nagyon sok síp itt maradt, és nagyon sok történetet fújnak még el róla, aki Emődről a vb-döntőig jutott. Aki mindent annak köszönhetett, hogy mindig úgy döntött, hogy igazságot tegyen.

Napok óta újra aggasztó híreket kaptunk Puhl Sándor állapotáról. Azonban sajnos bekövetkezett a legrosszabb. A négyszer a világ legjobb játékvezetőjének választott Puhl Sándor elhunyt.

Puhl Sándor Miskolcon született 1955. július 14-én. Játékvezetői vizsgát 15 évesen tette le. 1978-ban minősítették NB III-as bírónak. 1982-ben az országos keret tagjaként debütálhatott az NB II-ben.

1984. szeptember 16-án a Vasas-Csepel mérkőzésen mutatkozott be az élvonalban. A 3-0-ra végződő mérkőzésen Győri László és Kőrös László segítették Puhl munkáját.

A Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) 140 NB I-es mérkőzéssel a háta mögött terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) 1988-tól tartotta nyilván a nemzetközi keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a németet és az angolt beszéli. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként, illetve 4. bíróként segített. UEFA besorolás szerint a „mester” kategóriába tevékenykedett.

1989-ben az indiai Nehru Kupán kapott feladatot, majd az izraeli Maccabi Játékokon fújhatta a sípot.

1991-ben az Ifjúsági VB-n vezetett mérkőzéseket.

1992-ben Vágner László társaságában katari nemzeti bajnokságban tevékenykedett.

1993. május 5-én a Borussia Dortmund-Juventus UEFA-kupa döntő első mérkőzését vezette.

1994-es VB-n négy mérkőzést vezetett, köztük a Brazília-Olaszország döntőt.

1997. május 28-án a Borussia Dortmund-Juventus BL döntőt vezette.

1997-ben egy Manchester United FC–Feyenoord Bajnokok Ligája mérkőzésen nem (eléggé) torolt meg egy brutális szabálytalanságot, ezért féléves „szabadságot” kapott, így nem kaphatott meghívást az 1998-as labdarúgó-világbajnokságra.

Hosszú ideig a kiváró olasz sportsajtó nemzetközi kampányt indított Puhl ellen.

A magyar nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében a 2. helyet foglalja el 20 találkozó szolgálatával. Európai-kupamérkőzések irányítójaként az örök ranglistán a 64. helyet foglalja el 37 találkozó vezetésével.

Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 2000-ben búcsúzott. Utolsó élvonalbeli mérkőzését (Ferencváros-Haladás) 2000. július 22-én vezette. Összesen 226 élvonalbeli mérkőzést vezetett, amin 666 sárgalapot osztott ki és 28 játékost állított ki. A legtöbb mérkőzést a Ferencvárosnak vezette (43 mérkőzés). Sokan nem tudják, hogy Puhl 117 alkalommal asszisztált az élvonalban.

Sportpályafutásának befejezésével 2000–2006 között az MLSZ megbízta a Játékvezető Bizottság és az önálló, érdekvédelmi szervezetként működő Játékvezető Testület elnöki tisztével. Az MLSZ tisztújító választásain dr. Bozóky Imre elnök javaslatára 2000–2006 között az MLSZ alelnöke volt. 2006-ig MOB-tagként személyesen képviselte a labdarúgást az olimpiai mozgalomban. 2006-ig a FIFA Játékvezető Bizottságának tagja. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) nemzetközi játékvezetőinek ellenőre. 2011-től az MLSZ JB egyik alelnöke.

A világbajnoki döntő vezetésének emlékére megkapta a világ-kupa kicsinyített mását. Nemzetközi sportpályafutásának elismerése alapján az IFFHS (Nemzetközi Futballtörténészek- és Statisztikusok Szövetsége) négyszer választotta a világ legjobb játékvezetőjének (1994-1997 között).

Az 1993-as esztendő kiegyensúlyozott teljesítményének elismeréseként az IFFHS a világ legjobb harmadik játékvezetőjének választotta.

A IFFHS (International Federation of Football History & Statistics) 1987-2011 évadokról tartott nemzetközi szavazásán 151, játékvezető besorolásával minden idők 6, legjobb bírójának rangsorolta. A 2008-as szavazáshoz képest kettő pozíciót hátrább lépett.

Nemzeti szinten 1992-ben és 1995-ben az Év legjobb játékvezetője lett. Magyarország nemzetközi megismertetésében végzett kiemelkedő tevékenységéért 2000. augusztus 20-án az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére, a Magyar Köztársaság elnöke, Mádl Ferenc, sportpályafutása elismeréseként a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztkeresztjét adományozta. Kuncze Gábor belügyminisztertől egy Aranysípot kapott. 1993-tól az Egri Sportmúzeumban is jelen van. Az egykori megyei börtön épületében berendezett múzeum eredetileg az egri úszás és vízilabda eredményeit mutatja be, de helyet kaptak Puhl Sándor emléktárgyai is. Eger város önkormányzata díszpolgárává választotta.

Elvitathatatlan az, hogy Puhl Sándor az 1990-es évek meghatározó labdarúgó játékvezetője volt idehaza és nemzetközi szinten is.

Halálával a magyar játékvezetés történelmének egyik meghatározó személyét vesztettük el.

Isten veled Sándor!

Családja csöndes és méltóságteljes gyászában osztozik a Magyar Labdarúgó Szövetség, egyben kéri a gyászolókat és a sajtó képviselőit, hogy tartsák tiszteletben kérésüket: nem kívánnak nyilatkozni és a legszűkebb körű temetésről később intézkednek.

Tovább zuhan a magyar játékvezetés színvonala - írja az ulloi129.hu.

Ha valaki csak a Nemzeti Sport osztályzatait nézi azt gondolja a világ legjobb bírói vezetnek nálunk. Sajnos mindezt nem csak a szubjektív tapasztalatok nem támasztják alá, hanem az sem, hogy a korábbi évekkel szemben alig kapnak nemzetközi meccset a magyar bírók, komolyat meg pláne nem. Tehát miközben a magyar klubfoci és a válogatott emelkedik, a bírók megítélése zuhan. Csakhogy a játékvezetők itthon továbbra is bírálhatatlan szent tehenek.

Mindennek jó tükrözője a rangsor, amit az az Erdős vezet, akire már itthon se bíznak komoly meccset, pedig élettársa a Játékvezető Bizottság titkára. Persze a JB is megér egy misét, ha a tagokra nézünk, hiszen elnöke a magyar foci örök sírásója, Berzi Sándor, legbefolyásosabb tagja pedig a mára finoman szólva is nehezen komolyan vehető állapotban lévő Puhl Sándor.

Elvitathatatlan, hogy Puhl Sándor rendkívüli teljesítményt nyújtott a pályán játékvezetőként. 20 éve fejezte be az aktív pályafutását, azóta viszont a lehető legnagyobb károkat okozta a magyar játékvezetésben.

Amikor 2000. november 15-én Puhl Sándor hármat fújt a sípjába, akkor nem csak az olasz-angol barátságos meccs (1-0, gólszerző: Gattuso) ért véget, hanem egyúttal a játékvezetői pályafutása is befejeződött.
Olaszország: Buffon – Cannavaro, Nesta (Adani, 67.), Maldini (Bertotto, 74.), Di Livio (D. Zenoni, 52.), Albertini (Di Biagio, 52.), Gattuso, Coco, Fiore, F. Inzaghi (Del Piero, 73.), Delvecchio (S. Inzaghi, 61). Szövetségi kapitány: Giovanni Trapattoni.
Anglia James – Ferdinand, Southgate, Barry (Johnson, 73.), G. Neville, Beckham, Butt (Carragher, 25.), Dyer (Fowler, 83.), Parlour (Anderton, 78.), Barmby, Heskey (Phillips, 73.). Szövetségi kapitány: Peter Taylor.

A torinói Stadio delle Alpiban 22 ezer néző előtt Mező Béla és Birincsik József segítették asszisztensként Puhl Sándor játékvezetői tevékenységét.
Tizenkét évvel korábban dirigált először válogatott találkozót (Csehszlovákia-Norvégia 3-2), utána nagy utat járt be. A csúcsra 1994. július 17-én jutott fel, ő vezette a világbajnoki döntőt a paraguayi és az iráni asszisztenseivel (Brazília-Olaszország 0-0, büntetőrúgásokkal 3-2). A vb-finálé emlékére megkapta a Világ-kupa kicsinyített mását.
Brazília: Taffarel – Jorginho (Cafu, 21.), Aldair, Márcio Santos, Branco – Mazinho, Mauro Silva, Dunga, Zinho (Viola, 106.) – Romário, Bebeto.
Olaszország: Pagliuca – Mussi (Apolloni, 35.), Baresi, Maldini, Benarrivo – Berti, D. Baggio (Evani, 95.), Albertini, Donadoni – R. Baggio, Massaro.
Két évvel később az Anglia–Németország elődöntőt dirigálta az Európa-bajnokságon. A következő esztendőben, 1997-ben a Borussia Dortmund–Juventus Bajnokok Ligája döntőjében (3-1) bíráskodott. Az volt a második európai kupafináléja, ugyanis 1993-ban is ő vezette az ugyancsak Borussia Dortmund–Juventus párharcot az UEFA Kupa-döntőben (1-3).

Négyszer választották meg a világ legjobb játékvezetőjének (1994-1997). A világ legjobb játékvezetője elismerést a labdarúgás történetével és statisztikájával foglalkozó nemzetközi szervezet, az IFFHS ítéli oda 1987 óta minden évben. A francia Michel Vautrot volt az első, aki többször is elnyerte a díjat. A legtöbbször (összesen hatszor) díjazott játékvezető az olasz Pierluigi Collina volt. Eddig két magyar bíró rendelkezik a kitüntetéssel: Puhl Sándor négyszer, Kassai Viktor egyszer lett a legjobb.

Tizenöt éves korában tette le a játékvezetői vizsgát, majd fokról fokra lépett feljebb a ranglétrán. Az élvonalban a Vasas–Csepel mérkőzésen (3-0) mutatkozott be 1984-ben, a Fáy utcában. Tartalmas pályafutása során 225 NB I-es találkozón fújhatta a sípot. Az utolsó élvonalbeli meccse a Ferencváros-Haladás találkozó volt 2000. július 22-én (6-2).

Puhl Sándor jelenleg az MLSZ JB alelnökeként tevékenyedik, korábban volt MLSZ elnökségi tag és JB. elnök is.

Büszkén verte a mellét Puhl Sándor az elmúlt években, hogy mennyire jó a nemzetközi keret és ezt még el is hitte valaki!

Annyira jók voltak a srácok, hogy harmadára esett vissza a nemzetközi foglalkoztatottság, de a 2020/2021-es szezonban minőségi küldés már nem volt.

Bognár Tamásékat koronavírus miatt vették le meccsről, míg Vad István továbbra is sérült, így a két elit játékvezető nem vezethet mérkőzést.

Mi van Berke, Farkas, Bogár hármassal? Vagy mi van az agyon sztárolt Karakó Ferenccel?

Sajnos ők csak epizód szereplők az európai fociban.

Beérett a puhli szakmai munka, hiszen már nemzetközi porondon sem számolnak velünk. Várható is volt ez, hiszen évek óta nincs minőségi kiválasztás idehaza, olyan emberek irányítják a magyar játékvezetést, akik külföldön felvállalhatatlanok.

Vajon mikor döbben rá az MLSZ vezetése?

Tudjuk, idén kovid év van! De mit mondunk az elmúlt évekre?

Puhl Sándor vélhetően fizetett azért, hogy ilyen interjú megjelenhessen, hiszen a tények nem ezt bizonyítják.

Miért nem ismert az MLSZ játékvezetői bizottságának véleménye a bírói hibákról? Milyen következménnyel vagy szankcióval jár egy-egy, akár mérkőzést eldöntő baki? Miért riad el sok fiatal bíró itthon a játékvezetői pályafutástól? Mit jelent a felfogásbeli, illetve korszakváltás Magyarországon? Exkluzív interjú Puhl Sándorral és Hanacsek Attilával, a hazai játékvezetés csúcsvezetőivel.

Alábbi riportunkból válaszokat kapunk az alábbi kérdésekre:

Miért nem nyilatkoznak a bírók és a szövetség konkrét esetekről? Van-e esély arra, hogy más legyen a hazai gyakorlat?

Tiltanak-e el bírókat a nagy tévedések után, és ha igen, ez miért nem nyilvános?

Jó vagy rossz irányba tart a hazai játékvezetés minősége?

Miért változtattak a játékvezetők felfogásán az idei szezonra?

“Nem biztos, hogy van még egy olyan szegmense a magyar futballnak, ahol ekkora a belső ellenőrzés és számonkérés”

Amikor eldöntöttük, hogy nekifutunk ennek a beszélgetésnek, abban maradtunk, hogy lehetőleg ne arról szóljon az egész, hogy sok konkrét esetet tárgyalunk ki visszamenőleg. Mi az oka annak, hogy egy-egy nagy visszhangot kiváltó bírói ítéletnél nem tudhatjuk meg a szövetség, illetve a játékvezetői bizottság véleményét?

Puhl Sándor: – Tudjuk, hogy van egy űr ezzel kapcsolatosan a sajtóban, de a mi álláspontunk az, hogy a futball nem a játékvezetésről szól, nem akarjuk előre tolni a bírókat, mint egy tankot. Ha koncként odadobunk egy játékvezetőt és az esetét, hogy rajta csámcsogjanak, kiszolgáltatjuk őt, nekünk pedig felelősségünk van feléjük.

Hanacsek Attila: – Megnyugvást jelentene a közvéleménynek, ha tudnák, nem biztos, hogy van még egy olyan szegmense a magyar futballnak, ahol akkora a belső ellenőrzés és számonkérés, mint a játékvezetőknél? Aligha. Pedig a játékvezetőket az MLSZ játékvezetői bizottsága kőkeményen ellenőrzi, és mindenkit részletesen osztályoz.

“A tavalyi szezonban összesen 40 nagy hiba volt…ez volt a legjobb évünk”

Amikor ez a téma szóba kerül, Hanacsek betekintést enged a szövetség belső ellenőrző rendszerébe. Rengeteg szám, osztályzat, piros és zöld mezők szerepelnek a nevek mellett.

Hanacsek: – Három gombnyomás után látjuk, ki hány lest intett be, hány sárgát, hány pirosat osztott ki, hány 11-est ítélt, és ebből mennyi volt helyes vagy helytelen. A szezon összes, vagyis 198 bajnoki meccsén van legalább egy ellenőr, de olykor asszisztens-ellenőrt is küldünk, hogy még nagyobb legyen a kontroll. Az ellenőrök mindent leírnak, a játékvezetői bizottság pedig minden esetet ellenőriz utólag, videóról. Minden lépésüket mérjük, a bírók fordulóról fordulóra osztályozva vannak. Ha a hiba hasonló is, azért komoly különbségek mutatkoznak az esetek között is. Nem mindegy, hogy valaki 5-0-nál ítél meg egy téves büntetőt vagy 0-0-nál tévesen nem. Nem mindegy, hogy második sárgás piros marad el, vagy a meccs elején egy azonnali kiállítás. Az osztályzataikat és azok átlagát látjuk évekre visszamenőleg. Itt, a nevek mellett zölddel látható, hány jó kulcsdöntése volt egy játékvezetőnek, a pirosak a rosszat jelentik.

Hogy van-e következmény? Ha valaki súlyos tévedést – gólhibát, téves büntetőt, piros lapos hibát – követ el, vagyis súlyos szakmai hibát vét, a következő fordulóban aligha kap meccset.

Puhl: – De lehet, ha olyan a hiba, akkor az azt követőben sem, meg lehet, hogy harmadszor is pihen… Kifelé ezeket nem kommunikáljuk, de nem az van, hogy nem veszünk róla tudomást, ha valaki hibázik. Itt van, láthatod, saját magunk elől nem titkoljuk el, hogy a tavalyi szezonban összesen 40 nagy hiba volt, tavasszal és ősszel is 20-20. 2013-tól van ez a belső ellenőrző rendszer, és a tavalyi év volt ilyen szempontból a legjobb évünk. 37%-kal kevesebb nagy hiba történt, mint előtte, de nyilván, ha valaki úgy érzi, a csapatát egy játékvezető megkárosította, akkor nem érdekli őt a statisztika.

Hanacsek: – Egy fontos dolog: nagyon gyakori, hogy a közvélekedéssel homlokegyenest ellentétes egy vitás esetnél az ellenőri és a Játékvezetői Bizottság véleménye is. Minden egyes vitás esetet alaposan visszanézünk, és aztán értékeljük a játékvezető döntését. Nagyon sok olyan esetünk van, amikor teljesen más a mi szakmai ítéletünk, mint az aktuális közvélekedésé.

Kuttor kifakadásáról: “Mindkettő helyes játékvezetői ítélet volt”nnél a pontnál merül fel a részünkről a tavalyi szezon talán legnagyobb visszhangot kiváltó meccse, az utolsó előtti fordulóban megrendezett Mezőkövesd-DVSC (0-1) találkozó. Ott a hazaiak egy meg nem adott gólt reklamáltak, illetve az ellenfél szerintük lesgóllal nyert – ez volt az a mérkőzés, ami után Kuttor Attila kifakadt, majd Tóth László is nyíltan a játékvezetői döntéseket kritizálva megszólalt. Olyannyira nagy volt annak a meccsnek a visszhangja, hogy az akkori dolgokat érdemes tisztába tenni.

Hanacsek: – Akkor ugye az volt az “külvilág” ítélete, hogy a DVSC lesgóllal nyert, a Mezőkövesdtől pedig elvettek egy szabályos gólt kapustámadásra hivatkozva. Százszor visszanéztük, és mindkettő helyes játékvezetői ítélet volt. Az állítólagos lesgól ugyanis nem volt les, a meg nem adott gólnál pedig egyértelműen szabálytalankodtak a kapussal szemben (a fejelni felugró játékos a levegőben eltolta a kapus kezét, aki ezért nem tudott hárítani).

Ezen a meccsen egy nagy hiba volt, és az pont a DVSC kárára történt, hiszen egy debreceni találatot érvénytelenítettek les miatt, tévesen. Nálunk ez a hiba került oda a játékvezető neve mellé.

Ezen a ponton vetjük fel, hogy a közvélemény viszont nem ismerhette meg a bizottság álláspontját, majd az egészből csak annyit érzékelt, hogy a támadások kereszttüzébe került játékvezetőt nem eltiltják, hanem ellenkezőleg, “büntetésként” alapvonali asszisztensként az utolsó fordulóban is meccset bíztak rá – ez pedig azt az érzetet kelti, nincs következménye egy hibának.

Hanacsek: – Mi a játékvezető mellett álltunk, nem volt szabad, hogy a népharag befolyásoljon minket, mert tudtuk, hogy ami kritika rázúdult, az jogtalan volt. Hibát követett el, de pont nem az volt a hibája, mint amiről mindenki beszélt.

Adódik a kérdés: ha büntetnek, akkor az hogyan néz ki? Mikor jegelnek valakit, és erről miért nem tudunk semmit? Nem lenne-e megnyugtató, ha ezek nyilvánosak lennének?

Puhl: – Ha valaki az ellenőrtől 7,9 alatti osztályzatot kap, nem fog vezetni a következő fordulóban – már ha erre lehetőségünk van. Volt olyan, hogy két egymás utáni bajnoki fordulóban csak ugyanazokat a játékvezetőket tudtuk bevetni különböző okok miatt. Koronavírusos időszak van. Akadt, hogy elment hét közben piros országba három bírói négyesünk nemzetközi kupameccsre, és elfogytak a játékvezetők. Kényszerpályára kerültünk, mert miután visszajöttek, nem volt esélyük produkálni 48 órán belül a két negatív tesztet, így őket kellett pihentetni, és akit az előző fordulóban kritizáltak, újra vezethetett. Erre mi történt? A következő héten ő kapta a legmagasabb osztályzatot. Lehet, néha azzal teszel jót, ha nem eltiltod az össztűz alá került játékvezetőt, hanem bizalmat szavazol neki. A hibákat természetesen ettől még pontosan a tudtára hozzuk, figyelmeztetjük is őt, hogy figyeljen jobban, de mi tudjuk, hogy egy játékvezető se azon töri a fejét, hogyan kellene legközelebb elrontani a meccset.

“Az a gyűlölet, ami ezt az egészet sokszor körülveszi, nem könnyíti meg a dolgunkat”Megemlítjük, hogy az említett Mezőkövesd-DVSC után a hazaiak sportigazgatója úgy fogalmazott, úgy tűnik, a játékvezetők következmények nélkül tévedhetnek. Őt idézzük: “Ha egy edző sorozatban hibázik, elküldik, a játékos az NB II-ben vagy az NB III-ban találja magát – úgy tűnik, van egy szakma, amelyben többször lehet tévedni, pedig emberi sorsokról van szó.”

Hanacsek: – Van egy óriási különbség. Egy csatárról, ha kihagyja a 100%-os ziccert, nem feltételezik, hogy szándékosan tett ilyet, de egy bíróról a hibája után meg elég gyakran. Ez nem olyan, mint a játékospiac. Itt nincs még egy keret, ahonnan tudunk igazolni, és egy bíró sem tud egy másik helyre elszerződni, nekünk ezekkel az emberekkel és ezzel a létszámmal kell együtt dolgoznunk, és kötelességünk őket védeni. Nagyon kicsi a merítés, mert a közeg miatt egyre több játékvezető veszíti el a kedvét időközben. Van, aki elkezdi a pályafutását, és mondjuk már az NB III-as szinten tapasztalt gyűlölet miatt feladja.

Puhl: – Idén a koronavírusos helyzet például 200 játékvezetőt vett el tőlünk országos szinten, ennyien szüneteltetik vagy hagyták abba a karrierjüket, sokan a családjuk miatt döntenek így, lehet, köztük voltak a jövő nagy magyar bírói. A bírók is a futball szereplői, de amíg egy profi labdarúgó 20-35 éves kora között tud egzisztenciát teremteni, egy játékvezetőnél nem ez a helyzet. A maximum, amit elérhet, hogy egy normális egzisztenciáig eljut, már ha eljut egyáltalán erre a szintre, de még mindig nem tudja, hogy 45 éves kora után, miután befejezte, mihez is fog kezdeni. Vegyük a fiatal Bogár Gergő esetét, már az idei szezonból. ZTE-Fehérvár, 3-3, remek meccs. Megítélt egy büntetőt, amiről azt mondták, nem volt az, de mi láttuk, hogy az volt. Mégis komoly szitokáradatot kapott. Ritka az ilyen gyors felemelkedés, mint az övé, 4-5 év alatt lett NB III-as szintről FIFA-bíró, most kezd odaérni a nemzetközi szintre. Szerencsére ő már túl van azon a ponton, hogy egy ilyen össztűz kettétörje a karrierjét. De sok tehetséges bírónk van, akik még nem tartanak itt, és ha közülük bárki belefut egy ilyen meccsbe, majd utána tévesen ráömlik valami, akkor ott vége a dalnak.

Korszakváltás előtt állunk, hiszen a korhatár elérése miatt 5-6 neves játékvezetőnket le kell cserélni a következő időszakban. Közben építgetjük a fiataljainkat, de százszor, ezerszer átrágjuk, odaengedjünk-e már valakit a kereszttűzbe.

Az a gyűlölet, ami ezt az egészet sokszor körülveszi, nem könnyíti meg a dolgunkat, mert nem akarjuk, hogy idő előtt megégessék magukat az embereink.

Puhl ezen a ponton elkezd beszélni a sajtó szerepéről is.

– Amit a sajtó leír, annak utóélete van. Mi nem azt kérjük, hogy a rossz ítéletről írják azt, hogy jó volt. A jogos kritikát elfogadjuk. De nem esett volna rosszul, ha a DVSC-Paks 94. percben történt játékvezetői döntésnek komolyabb visszhangja lett volna, ott az egész bajnokság utolsó utáni másodpercpercében kellett meghoznia a játékvezetői csapatnak egy rendkívül nehéz döntést, eldönteni, hogy bent volt-e labda vagy sem, hiszen “csak” a kiesés dőlt el ezen. A kiesés sorsát eldöntő – helyes – bírói ítélet egy sort nem érdemelt sehol. Ott az alapvonali asszisztens kiválóan ítélte meg, hogy nem volt bent a labda. Képzeljük el az ellenkezőjét…

Ha egy ilyen eset rosszul sül el, ne higgye senki, hogy nálunk az ilyesminek nincs következménye. Biztos vagyok abban, hogy egyből ugrott volna a jövő évi kerettagság, pedig egy sokat megélt FIFA-bíróról van szó, aki az életét feltette erre a pályára. Ezt csak azért mondom el ilyen nyíltan, mert szeretném, ha egy kicsit mindenki átérezné a játékvezetők helyzetét. Egy hibán emberi sorsok múlhatnak.

Nincs a mezőnynek még egy olyan szereplője, aki ennyire nem hibázhat.

Talán még a kapus sorsa hasonló, mert neki egy hibáján elmehet a meccs, igaz, ha ő legalább megfog három ziccert utána, azzal jóváteheti a hibáját. Ha a bíró utána 50-szer jól dönt, akkor annak nem lesz hírértéke.

Már Csányinak is tetszett – “Ez a felfogás lesz majd a jellemző a mérkőzéseken”

Arra a kérdésre, hogy szerintük javul vagy romlik a hazai játékvezetés színvonala, Puhl a következőket mondja:

– Azt hiszem, dr. Csányi Sándor elnök úr véleményét mindenki elfogadja. Már csak azért is, mert ő őszintén és reálisan szokott kritizálni és dícsérni is, a játékvezetők viselkedéséről például korábban többször is fogalmazott meg erős kritikákat, amiket nagyon komolyan is vettünk. Amikor a közelmúltban újraválasztották őt MLSZ-elnöknek, tartott egy összegzést az elmúlt évekről. Kritikákat is megfogalmazott, sok területen volt hiányérzete, három dolgot viszont kiemelt, ahol érzése szerint előrébb léptünk. Ebbe a háromba be tudott férni a játékvezetés, ő egész pontosan úgy fogalmazott, hogy a játékvezetés színvonalával elégedett, mert eléri az európai színvonalat. Ugyanakkor persze mi is tudjuk, hogy van még hova fejlődnünk.

Amikor a jelenről és a jövőről esik szó, Puhl figyelmeztet egy változásra: az idei szezonban mindenki számítson arra, hogy más felfogásban vezetik majd a játékvezetők a meccseket a hazai bajnokságban.

– Fontos, hogy a közeg, a játékosok és a vezetők fogadják el, hogy a bírók engedik majd a keményebb játékot, ez már az első fordulókban is így volt. Érződött is, hogy ez még szokatlan, már a nyitófordulóban, a ZTE-Fehérvár mérkőzés után is érték kritikák a játékvezetőt, pedig abban a szellemben bíráskodott, ahogyan mi kértük tőle és társaitól a szezon előtt.

A játékvezetés azzal tudja segíteni a magyar csapatok alkalmazkodását a nemzetközi futballhoz, hogy engedi a testi kontaktust, mert az európai kupameccseken ennek hiánya visszaüthet. Célunk az, hogy ez az üzenet átmenjen, hogy ez a felfogás lesz majd a jellemző a mérkőzéseken.

Ez persze magában hordozza azt is eleinte, hogy 4-5 fault helyes megítélése “elmegy” a meccseken, hiszen lehetetlen mindig eltalálni, mi az, ami még pont szabályos és mi az, ami már egy picit átlépi a határt, de a meccs élvezhetőségének jót tesz az, hogy nem lesz annyira tördelt a játék. Az ilyen újítások bevezetésének jót tenne, ha szezon előtt az edzőket, csapatkapitányokat és mondjuk a sportigazgatókat le tudnánk ültetni, és nekik részletesen felvázolni, miért van erre szükség, de nem egyszerű ezt összehozni, pedig meggyőződésem, hogy közös érdekünk az, hogy ezen a területen is szorosabban együttműködjünk.

Még mindig bizonytalan, hogy a játékvezetői bizottságok élén kik folytathatják az elnökösködést vagy kiket reptet meg a puhli rendszer.

Korábban beszámoltunk arról, hogy az MLSZ megyei igazgatóságainak bizottságai közül egyedül a játékvezetői bizottsági kinevezésekben van vétója az országos biztottságnak.

Sem a Fegyelmi, sem a Versenybizottság vezetőinek személyébe nem szólnak bele a Kánai úton.

Az MLSZ Alapszabályának 34 §-a rendelkezik a bizottsági kinevezésekről:

Az állandó bizottságok elnökeit és tagjait – a Felügyelő Bizottság kivételével – az MLSZ Elnöksége legfeljebb öt éves időtartamra nevezi ki.

A megyei állandó bizottságok elnökeit és tagjait a megyei Társadalmi Elnökségek legfeljebb öt éves időtartamra nevezik ki

Nyilván Puhl Sándor nem ismeri az Alapszabályt, mert akkor nem játszaná el, Berzi Sándor háta mögé bújva a kiskirályt és nem lenne élet halál ura. (Igaz az Alapszabályt Berzi ismerheti, hiszen 2010-ben trükkökkel lett az Alapszabály módosítva, hogy elnökségi tag MLSZ alkalmazott lehessen)

Több megyei elnökkel kapcsolatban is vannak gondjai Puhlnak, hiszen ő nem szereti azokat, akiknek van véleményük és még el is merik mondani.

Tudja mindenki, hogy a puhli rendszert jelenleg a pénz határozza meg. Puhl okosan olyan emberekkel vette körül magát, akiket havi pár száz ezer forinttal meg tudja fogni. Gondoljunk bele postásként mikor kereshetett volna valaki havi 4-500.000 forintot, mint most akadémiai vezetőként vagy élvonalbeli ellenőrként.

A megyei elnökök közül van olyan, aki vasutas állása mellett számít a havi 50-60.000 forintra, mert egyébként éhen halna. Az ő esetében még az is fontos, hogy az MLSZ kifizeti a telefonszámláját és a benzinpénzét.

„Sajnos van olyan elnöktársam, aki hetek óta hívogat mindenkit, hogy mi lesz vele? – nyilatkozta weboldalunknak az egyik megyei elnök, aki az országos keret tagja is. – Neki a havi kis alamizsna pont arra elég, hogy el tudja tartani a családját. Ő a puhli rendszer tipikus csinovnyikja, aki kiszolgáltatott ennek az embertelen rendszernek.”

 "Elnökként nem értem, hogy az ilyen sín-bohóc miért nem áll fel? Miért tartják meg, ha csak a saját érdekét nézi és nem a megyéjét. Lett volna, fiatal elnökség, aki új lendületett hozna a lezüllött megyében. Más megyében meg büksze a vezető, hogy van 48 játékvezetője és sheriffnek szólíttatja magát. A facebookon, meg állnéven irogat." 

Nagyon sok mindenre rávilágított a karantén és a korona vírus.

Sajnos a magyar játékvezetés koronás fői ismét hozták formájukat.

MLSZ JB. vezetői az amatőr játékvezetést február óta minden formában láthatatlanná tették és semmilyen platformon nem érdeklődtek a megyei állapotokról.

Nem jutottak el, "FEJBEN" odáig, hogy a megyei vezetőket megkérdezzék, hogy állnak a játékvezetők és ellenőrök a fertőzéssel. Igen - reálisan ennyire érdekli Puhl Sándort és vezető társait a megyei játékvezetés.

Jelenesetben "ültek" Puhl úr szavai: "Nem szólnak bele a megyék életébe". (Maradjon is így Sándor, utalkodjál az NB-s kereten és hagyjad békén a megyéket.).

JB, iroda Gaál gyöngyi vezetésével még a játékvezetői szerződéseket sem ratifikálta, de majd gondoljuk lesz behajtás "durva és sértő" hangnemben.

Sok sípmester érdeklődik a nyári tesztek lebonyolításáról, amely számukra már nagyon közel lehet. (Igaz még nem kaptak a megyék zöld utat, senki nem tudja, hogy lehet-e edzőtábort rendezni.)

Megyei Igazgatók értetlenül állnak a történések előtt, hiszen bő negyven nap múlva indulna a Magyar-Kupa sorozat és pontvadászat. Érthetetlen miért nem lép elő igazi vezetővé a jelenlegi JB vezetése, tájékoztatva a tényleges problémáról a Magyar Labdarúgás Vezetőségét? 

Majd megoldják a megyék, nem szólunk bele  - szól Puhl úr, de közben más mindenre van ideje és "jó" szándéka.

Megmutatta a Koronavírus van élet a játékvezetés után, hiszen a megyék magukra maradtak, sem anyagilag sem emberi támogatásban nem részesülnek és részesülhetnek a PUHLI rezsim alatt, aki és akik saját pecsenyéjük sütögetése közepette, déli bábot kergetettek Csányi Sándorral és a megyei vezetőkkel.

Megyei vezetőktől elvonták a pár tízezer forintokat, míg Puhlék, Vavikáék és a többi "szakember" felvette a havi többszázezer forintot...

Vajon a "gázsit" ők sem vették fel?

"Egyik megyei vezető szomorúan panaszolta,hogy az Ő tisztelet díját a Mecsekalján elvették, neki az a 30 ezer forint is fontos bevételi forrás két sínpár és vonat indulás között."

No comment.

Reméljük a kritika is ilyen néma marad az MLSZ.JB irányából.

Reméljük Csipke Gyöngyike hamarabb felébred, mint Csipke Rózsika.

Június 30-val lejárnak a megyei bizottságok kinevezései és Puhl Sándor újabb sebességbe kapcsolat.

Év elején zárkörű – anonim – felmérésen a megyei elnökök kifejtették, hogy változást szeretnének, hiszen a többség elégedetlen az MLSZ JB. munkájával.

A válaszadók többsége kettes osztályzatot adott a kommunikációra. Véleményük szerint elfogadhatatlan az, hogy nem segíti az MLSZ JB. a megyék működését.

Most jött azonban a fordulat.

Puhl Sándorék osztályozzák a megyei JB-vel való együttműködést.

Az Igazgatóságok számára kiküldött excel táblázatban az alábbi adatok szerepelnek:

„Négyfokozatú skálán adja meg BerziS/PuhlS, hogy milyen az együttműködés minősége a Központi JB és az elnök(ség) / megyei JB. között: 1 kiváló, 2 jó, 3 változó, 4 rossz”.

Érdekes, hogy Puhl Sándor úgy osztályozza a megyéket, hogy igazán az elmúlt 10 évben nem sok megyét látogatott meg, nem tudja és nem is akarja tudni az ott folyó munkáról. Évente két alkalommal tart össznépi elnöki értekezletet, ahol kb. 20 percet beszélget a vezetőkkel. Igaz akkor is inkább csak a hozzá közelállókhoz.

Vajon 20 perc alatt hogyan lehet megítélni egy megyei bizottság munkáját?

Emlékezzünk vissza a sokat szidott Vágner Lászlóra! Ő kommunikált a megyékkel, meglátogatta őket és nem magas lóról utasítgattat a vecsési szállodából a megyéket.

Lehet, hogy ez a retorika váltás és osztályozási rendszer valakinek jó, de egy biztos, hogy ismét nem ad valós képet a betegségről és a betegről. Csak egy újabb agyszüszülemény a hatalom megtartásához..

No, nem Szabó Magda „Régimódi történet” című regénye elevenedik meg Emődön, mert azt a hatvan feletti mostani JB. vezetőink nem is értenék (kivéve Berzi Sándort) meg bizonyára.

Ki is az a Szabó Magda kérdeznék ugye? Nem olvasnak azok semmilyen irodalmat, se szépet, se csúnyát, sem Vecsésen, sem Pesten, sem Pécsett (régiesen, mivel ez egy régimódi történet), sem Miskolcon!

Az emődi régimódi történet jóval profánabb, bocsánat egyszerűbb ennél.

A történet lényege az, hogy az előző évi miskolci megyei játékvezetői terem labdarúgó tornát követően Miskolcról Füzesabony felé a régi 3-as főúton mentünk, több kocsival hazafelé. Nem Heves megyeik vagyunk, csak ott mentünk fel az autópályára, ne sározzuk be az egri kollégákat sem. Emődre érve az első kocsi közülünk megállt az első kocsmánál, a többi kocsi is követte az elsőt. Ez idáig rendben is van, egy tornát, vagy egy meccset követően a vezér fröccs ivására egy ilyen hely a legalkalmasabb, gondoltuk mi.

A kocsmában négy helyi 60-as 80-as férfi ült, úgy képzeljük ezt el, mint a „Mi kis falunk” című filmben a kocsmai jeleneteket. Mi idegenek fiatalosan, nagy hanggal kértük ki az italainkat és párbeszéd alakult ki a helyiek és közöttünk.

Hová valósiak? Oda ……..... mondtuk (itt nem írom le, hogy hová, mert már Gyöngyike keresné is azonnal, hogy kik voltak ott a tavalyi a miskolci megyék közötti teremtornán onnan).

Mit keresnek errefelé?
- Mondtuk, hogy játékvezetők vagyunk és teremtornán voltunk Miskolcon.

Játékvezetők? Hát a mi falunkból (most már város) is van egy híres bíró, biztosan ismerik azt a Puhl Sanyit.
- Igen, ismerjük, persze…….

Egymásra néztünk, nem biztos, hogy a legjobb helyen álltunk meg – gondoltuk mindannyian akkor. Józsi Bá, mert így hívták a többiek az öreget, nem volt egy szófukar ember, tovább kérdezősködött tőlünk. Mi nem igazán akartunk mondani semmit, mivel jót nem tudtunk, rosszat meg nem illik más falujában (bocs. városában) ilyet tenni – mert nem olyan családokból származunk mi, hanem olyan családból, mint Bendegúz. Józsi Bá előtt nagyfröccs és beszédes kedvében volt az öreg, kérges kezét emelgetve még nyomatékot is adott a történeteknek.

- Tudják, ez a Sanyi gyerek itt nőt fel a Patak utcában, nagyon rossz gyerek volt akkoriban, egyszer ki is esett az iskola ablakából az emeletről, nem tudom mi -lett vele, ezek szerint nem sántult meg, mert a pályán tudott futni, azt láttuk itt a kocsmába is a tv-ben.

- Arról beszélhetnénk, mármit a Sanyi futásáról – szólalt meg a közöttünk lévő legöregebb kolléga, akit le is intettünk, hogy ez nem tartozik most ide.

- Az, hogy a fizikai teszteket a tatai táborokban egyedül, hajnalba csinálta meg mindig a Puhl, mert azokat soha sem tudta volna megfutni mások előtt! No gyerekek ez tartozik csak igazán ide, főleg két pálesz meg két sör után! Hogyan mer ez így követelni tőletek!

- Az apja nagyon rendes ember volt – mondta Józsi Bá -, igyekvő, becsületes, szerették a faluban, tán a dalárdának is tagja volt a pincesoron? Úgy tudom, hogy ez a Sanyi gyerek végül elkerült vagy Miskolcra, vagy Füzesabonyba tanoncnak, úgy a hatvanas évek derekán.

- Tudják, telt-múlt az idő, sokáig nem láttuk itt a faluban (városban), csak a tv-ben, itt a kocsmában is – mutatott a falon lévő tv-re. Jó tíz éve lehetett tán – ugye Lajos - hogy a polgármester meg a tanácstagok úgy döntöttek, hogy legyen a falu (város) díszpolgára ez a Puhl Sanyi, ami rendjén is van, mert nem tudok, nem ismerek én híresebbet tőle, aki Emődről elkerült valaha is.
Volt nagy helye-huja a foci pályán akkor – még tán malacot is sütöttek neki, meg ünnepi testületi ülés is volt, meg minden, ugye Lajos, te is ott voltál!

- Ott persze – mondta Lajos -, én is akartam látni, ünnepelni, meg enni, inni!

- No, ez a Sanyi gyerek – folytatta Józsi Bá - ott nagyon elérzékenyült az ünnepség végén, szépeket mondott a falura (városra), milyen nagy itt a fejlődés, meg ilyeneket. A legvégén felajánlott a falu (város) sportjára, Lajos mennyit is? Tán 1.500.000,- Ft-ot? Mindenki tapsolt és örült, hogy csak rendes gyerek ez a Sanyi fiú, amit kapott Madridban, meg Párizsban abból ad a földijeinek is.

Mondtuk Józsi Bának, hogy hát tényleg rendes gyerek ez a Sanyi fiú, de most már mennünk kell mert még messze van a messze! Milyen messze, ezt Gyöngyike szeretné legjobban tudni.... ugye? Már kifelé mentünk a kocsmából, amikor utánunk szólt Lajos.

- Azért egyet elfelejtettél Józsi Bá elmondani a vendégeknek a történetből, ami így lesz azért majd kerek. Azt, hogy a tanácselnök (polgármester) az ígért pénzt talán öt, vagy hat részletben, csak nagy kin-keservesen, sok-sok telefonálást követően tudta csak beszedni Puhltól, körülbelül két év alatt…. Talán a legvégén már nem is forintban adta azt meg, amivel tartozott még a falunak (városnak) - ezt beszélték akkoriban a focipályán meg itt a kocsmában is!

Bizonyára akkoriban rossz volt a lapjárása Puhlnak a casinókban és erre már nem futotta neki.

Aki ezt nem hiszi - az járjon utána, és hát hol? Hát Emődön!

Harminc évvel ezelőtt, 1990. április 30-án alakult meg az első önálló Heves Megyei Labdarúgó Szövetség (HELASZ). Az öt cikluson át, 2009. december 31-ig tevékenykedett szervezet tagjaként 38 személy dolgozott az elnökségben.

Dr. Vass Géza (elnök), Puhl Sándor (társelnök), Várkonyi Ferenc (főtitkár), Nagy Lajos, dr. Seress Gábor, Viczián Zoltán, Kiss László, Boros László, Falcsik János, Nyáry József, Szendi László, Bóta Zoltán, dr. Nagy Ferenc, Maruzs András és dr. Dobos József. Ők tizenöten alkották az HELASZ alapító elnökségét.

„A történelmi változások közepette önállósodott a szövetség. Az átmenet bizonytalanságát jól kezelte a HELASZ, és a következő évtizedben is kiegyensúlyozottan működött a szövetség, országos szinten is példaértékű szervezettséggel.” – emlékezett szerzőként Lovász Tamás István a 2019-ben megjelent Heves megyei labdarúgás története címet viselő kötetben.

A részleteket már a hajdani főtitkár, majd későbbi igazgató tárta fel.
– A húsz év alatt 38 elnökségi tagot választottak demokratikus módon a megyénkbeli sportszervezetek küldöttei – rögzítette Várkonyi Ferenc. – Közülük a mai napig huszonegyen élnek, miközben tizenheten sajnos már elhunytak, így a 14 éven át elnöként vezényelt dr. Vass Géza is. Szerettem volna ebben a hónapban megalapítani a HELASZ Baráti Társaságot, azonban a járvány közbeszólt. Mihelyst azonban lesz rá lehetőség, kiegészítve az egykori szakbizottságok elnökeivel összejövünk, és mindezt pótoljuk.

Várkonyi Ferenc precíz nyilvántartásából kiderül, hogy ki és mikor, hány cikluson keresztül vállalt feladatot szűkebb hazánk futballjáért vezetői szinten. Az öt időszakot magában foglalt HELASZ-érát 2010-ben átmeneti év váltotta a Magyar Labdarúgó-szövetség integrációja miatt. Egy esztendőn át kilenctagú elnökség (Jakab Gábor elnök, Erdélyi István alelnök, Barta András, Csuhay József, Fodor Pál, Gohér János, dr. Miksi Gyula, Rozsnaki István, Varga István) kapott bizalmat.

A 90-es évek második felének elnöksége Beküldött fotó

A 2011. január 1-jei beolvadást követően a területi szövetségek helyébe területi igazgatóságok léptek, melyek élére pályázat után igazgatókat nevezett ki az MLSZ. Elsőként az addigi főtitkár, Várkonyi Ferenc irányított (2011–2013), majd Jenei Károly (2013–2016) és Vojtekovszki Csaba (2016–) következett. Társadalmi elnökként Jakab Gábor tevékenyedik 2010-től.

Megállt az idő versenynaptárban, hiszen a Korona vírus megállította.

MLSZ Jb-nél annyira  megállt,  hogy a vezetőség Verne Gyula regényét a "láthatatlan embert" mintázza.

Nincs e-mail, nincs kommunikáció.

Van fizetés a semmiért, igaz ez nem szokatlan. 

Hol vagytok alelnök urak???

Hol vagytok vezetők???

Bajban mutatkozik meg ki milyen ember..

Milyen?

Tapasztalhatjuk....ilyen. 

 Igazi vezető  megérti, nem Ő érte vannak a beosztottak, hanem Ő van a beosztottakért...

Puhl úr-diktatúra. 

Hol van a diktátor, merre osztja az észt???

Elveszett....

Köszönjük az érdeklődést, köszönjük az emberséget - nem nektek, hanem a megyei vezetőknek.

Tényként közölhető ennyit érnek, mint a Magyar Játékvezetés alelnökei. Felhívom a figyelmet otthonról, bár ki tudja hol az otthon??

Lehet  a világhálón legalább érdeklődni, vagy vírusmentes napokat kívánni. Nem akkor kell mellett döngetni, amikor felébredünk az apátiából és becsületes vezetőket kell hamis vádakkal vádolni, amelyek természetesen a hű vazallusok ferdítései. Felhívom a figyelmüket a civil élet működik, otthonról dolgozva, bizonyítva melyet évek óta "ellenségeik" mondanak, feleslegesek az "össznépi" ellenőri és más néven nevezett rendezvények.

Mire jó egy korona vírus?

Rávilágít az ész és koncepció nélküli "rezsim" hibáira.

Feleslegesek ezen vezetők, feleslegesek a Vecsési napok,  feleslegesek a játékvezetőket "nyúzó" Vavika napok.  Folytatva az "egyenleget" - feleslegesek a jelenlegi nem emberközpontú vezetés. Mire jó a korona vírus??  Puhl rezsim nyert fél évet,  mert nyáron már nem lettek volna gondjai a Vecsési szállás foglalással, ingyen autóval , telefonnal. Késik nem múlik, hullik a koronád, megtisztul a Magyar Játékvezetés. Vannak kérdések a játékvezetők fejében??? 

Nem volt működés akkor a jelenlegi teszt jó a következő szezonra?? Kiemelten igaz a megyei ellenőrökre, megyei játékvezetőkre.  Hogy lesz Akadémiai képzés, (amely felesleges), keretbesorolás?? Mi lesz a kiváló Vavika Talent napokkal - igaz senkinek nem hiányzik..

Edzőtáborok nélkül mi lesz a keretekkel?  

Gaál Gyöngyi  erre már nem kapott opciót, hogy EMBERSÉGES legyen és tájékoztassa a Magyar Játékvezetést..

Megálmodják az MLSZ JB vezetése   - Kurmai Zoli és társai, akik erre alkalmatlanok...

Puhl úr forog a föld ébresztő, tessék dolgozni.

Hanacsek úr, hogy lesz ebből statisztika??? ÉBRESZTŐ-munka van... Ideje a pénzért megdolgozni. Ajánlom azokat a megyei elnököket, akik segítik megyéjükben játékvetőiket, munkával és anyagiakkal, őket kell példának tekinteni, nem pedig fricskázni. Kijelenthető, megbuktak uraim emberségből...is. 

Jó sunyízást, majd a megyei vezetők dolgoznak a semmiért, vagy is mert Ők szeretik a játékvezetést.