Az NB I eddig eltelt hét fordulójában úgy tűnt, hogy a játékvezetők szórják a piros lapokat. Vajon valóban több a kiállítás, mint korábban vagy csak úgy tűnik? És ha igen, mi az oka? Véletlen, esetleg a csapatok keményebbek, vagy a bírók döntenek túl szigorúan? A pepsifoci.hu utánanézett, milyen volt a lapjárás az elmúlt években a mostani szezonhoz képest. Összeállításunkban elemeztük is a most kialakult helyzetet, kikértük a "bírószakértő", az idén a legtöbbször kiállított játékos, valamint két végleteket tekintve érintett edző véleményét is

Feltűnő jelensége a 2010/11-es élvonalbeli szezonnak, hogy rengeteg piros lapot osztottak ki a bírók az eddigi hét forduló alatt, szám szerint 29-et. Összesen 53 bajnokin, azaz nem a számok azt mutatják, hogy gyakorlatilag minden második meccsen van kiállítás. Ez a számadat akkor igazán érdekes, hogy tavaly 56 meccsen összesen 15-nél jártak a csapatok, azaz az idei adat szinte a duplája a tavalyinak. Három éve ugyanezen időszakban is csak 18 pirost jegyezhettünk fel, 2008-ban 24-ig jutottak a csapatok szintén 56 találkozón.


4 érv, avagy tényleg sok piros
A statisztika sokszor nem sokat jelent, hazudni azonban nem szokott. Íme négy tény, ami arra enged következtetni, hogy idén túl sok a piros:
- idén volt olyan forduló, amiben 8 pirosat osztottak ki, ez az elmúlt éveket tekintve rekord
- idén hétből öt alkalommal adtak 2 pirosnál többet egy fordulóban a bírók
- egy éve egyszer sem volt 3-nál több piros fordulónként az első 7 körben
- nem volt olyan bajnoki forduló idén, amikor ne lett volna kiállítás, sőt a korábbi évekkel ellentétben olyan kör sem akadt, amikor csak egy piros lett volna


A piros lapok tehát megszaporodtak az utóbbi időben, mindeközben a sárgák száma lényegében ugyanannyi maradt. A pepsifoci.hu megpróbált utánajárni, miért ugrott meg ennyire a kiállítások száma. Véletlen? Esetleg szigorúbbak a bírók? Netalán a csapatok játszanak durvábban? Ez ügyben megszólaltattunk egy korábbi neves játékvezetőt, kikértük a véleményét a legtöbb piros lapot begyűjtő játékosnak, és két olyan klub edzője is megszólalt, akik a legtöbb, illetve a legkevesebb pirosat begyűjtő csapatok kispadjain ülnek.


Elsőként Puhl Sándort, az 1994-es vb-döntő bíráját faggattuk.

- Nem biztos, hogy ez az adat önmagában mindenképpen rosszat jelent - mondta a korábban négyszer is a világ legjobb bírójának választott Puhl a pepsifoci.hu megkeresésére. - Én eleve nagyon óvatos vagyok a statisztikákkal, hogy a számok mit mutatnak az egy dolog, megint más kérdés, hogy mi van mögötte. Valóban érdekes dolog, hogy most sok a piros lap, de talán az is lehet, hogy ennek semmiféle szakmai oka nincs, pusztán a véletlen műve. Lehet, hogy a bajnokság utolsó hét fordulójában alig lesz majd kiállítás, és végül majd minden kiegyenlítődik. A számok akkor lesznek érdekesek, ha tudjuk az okokat. Lehet, az sem mindegy, hogy mennyi ebből a 29-ből a második sárga, és mennyi az egyből piros, ez is árnyalhatja a képet. Ha valaki kideríti, hogy azért volt most ennyi a piros lap, mert a játékosok egyre keményebbek, és megszaporodtak a durva belépők, akkor az mindjárt máshogy hangzik, mintha más azt mondaná, hogy azért kell ennyi kiállítás, mert annyival lett jobb az NB I dinamikája, hogy a nagyobb iram ezt eredményezte. Fegyelmezetlenek a játékosok, szigorúbbak a játékvezetők, vagy több a taktikai szabálytalanság? Hét forduló után ezt még nem tudhatjuk.


A TOP 5 durva kör
Összeszedtük az elmúlt évek "legpirosabb" fordulóit. A fentiek ismeretében nem meglepő, hogy a felét az idei szezonból találjuk.
1. 2010/11, 2. forduló: 8 piros
2. 2008/09, 7. forduló: 7 piros
3. 2010/11, 6. forduló: 6 piros
4. 2007/08, 5. forduló: 5 piros
5. 2010/11, 5. forduló: 4 piros, 2007/08, 6. forduló: 4 piros



A pirosrekorder: "Gyakran túloznak a bírók, de megértem őket"
Molnár Zoltán már a második kiállításánál jár az idényben, a mezőnyben eddig egyedüliként. A Szolnok védője már több, mint 15 éve NB I-es játékos, így van jócskán összehasonlítási alapja, hogy durvább lett-e a bajnokság, mint a korábbiak, vagy a bírók változtak.
? Korábban is kemény volt a játék, akkor is voltak kemény belemenések, nem hiszem, hogy durvábbak lennének a játékosok, mint néhány évvel ezelőtt. Talán azért lehet több a kiállítás mostanság, mert mivel mostanában nagyon előtérbe került egy-egy ítélet, ezért néha túlontúl reagálják ezeket a dolgokat. Próbálják visszafogni a durvaságot, ugyanakkor néha átesnek a ló túloldalára. Elismerem, fontos, hogy időben megállítsák a keménykedést, és mi játékosok sem vagyunk olyan ártatlanok, de néha akkor is jön a szigor, amikor nem indokolt. Nem vagyok egy Fradi-hívő, de például Marek Heinz esete is jó példa erre, emelte a lábát, de túlzás volt erre pirosat adni. De megértem a játékvezetőket is, és ebből a szempontból mellettük vagyok, mert kell az, hogy időben közbeavatkozzanak, de vannak esetek, amikor többet engednék a játékosoknak. Az én pirosaim közül is volt megérdemelt, de az ETO elleni kiállításom előtti eset más durvaságokhoz képest semmiség volt, mégis pirosat ért, pedig előtte velem szemben szabálytalankodtak ? nyilatkozta honlapunknak a futballista.

Csapatok piros lapjai az idei szezonban:
3 DVSC-TEVA, Ferencváros, Szolnok, Haladás, Vasas, ZTE, KTE
2 Honvéd, Siófok
1 Győri ETO, MTK, Pápa, Újpest
0 Videoton, Kaposvár, Paks

"Szerencse is, de nem véletlen"
Ha csapatokra lebontva megnézzük, melyik együttesből hányszor állítottak ki valakit, azt lehet leszűrni, hogy kiemelkedően egyik csapat sem kapott több kiállítást, mint a többiek, de az is tény, hogy a Paks, a Kaposvár és a Videoton egyetlen egyszer sem fejezte be emberhátrányban a mérkőzést. Mit csinálnak ők másként?
- Van azért ebben valamennyi szerencse is, hogy nem jutott nekünk piros az eddigi hét forduló alatt, hisz előfordult olyan szituáció, hogy kinézett a második sárga is egy játékosnak, de végül nem kapta meg - mondja erre a pepsifoci.hu-nak Sisa Tibor, a Kaposvári Rákóczi vezetőedzője, akinek szavaiból azért kiderül, hogy nem teljesen a vakszerencsének köszönhető, hogy eddig egy kaposvári futballistát sem küldtek zuhanyozni idő előtt.
- Annyiban viszont tényleg nem a véletlen műve, hogy igyekszünk a dolgokat úgy intézni, hogy ha valaki egy kirívó durvaság, illetve mondjuk úgy, hogy teljesen felesleges szituáció után kap sárgát, és főleg pirosat, akkor az ne érje meg a játékosnak. Az ilyesmi adott esetben büntetést von maga után, és ezzel egyrészt törekszünk a sportszerű játékra, másrészt nem sújtjuk ok nélkül saját magunkat.

"Több jó ellenfél = több piros"
A Szolnok egyike azoknak a csapatoknak, amelyek a legtöbb pirosat könyvelhették el, összesen hármat, azaz szinte minden második fordulóban emberhátrányban fejezték be a meccseiket. Más nézőpontból közelít viszont mindehhez az újonc szolnokiak mestere: Vágó Attila úgy véli, a piros lapok sokszor az adott csapat harci szellemét, küzdeni akarását tükrözik, így a sok kiállítás nem feltétlenül áll egyenes arányban a rosszabb szerepléssel.

- Pár éve, mikor a Diósgyőr edzője voltam, volt egy olyan bajnokság, amikor a Sopron már megszűnt, a Tatabánya pedig már biztos kieső volt, akkor nem volt akkora a tét, mint az idei bajnokságban, persze, hogy kisebb volt a harc, és kevesebb a kiállítás. Most nagyon sűrű a mezőny, és ez minden csapatot arra késztet, hogy nagyon megfeszüljön a siker érdekében, és ebben benne van ennek is a veszélye. Aki jobban küzd, mint a másik, annál benne van, hogy kiszórják, de érdekes dolog, hogy sokszor éppen az a csapat nyer, ahonnan kiállítottak valakit. Saját példánkból tapasztaltam meg többször is, hogy valahol talán a felfogáson kellene egy kicsit változtatni, egy kicsit rugalmasabbnak kellene lennie a játékvezetőknek. Igenis, adott esetben mérlegelhetnének, ami tényleg sérülésveszélyes szabálytalanság, az érjen pirosat, de az kis semmiségeknél nem kéne azonnal rögtön a lehető legszigorúbb ítélettel előrukkolni ? mondta a tréner a pepsifoci.hu-nak.

Az imént említett túl szigorú lapok sokaknál kiverték már a biztosítékot: szurkolóknál, edzőknél, játékosoknál egyaránt. Vágó Attila felvetésére Puhl Sándor szavai is rímelnek:

- Nem mindegy, hogy a kiállításoknál egyértelmű volt a szituáció, vagy volt lehetősége a játékvezetőnek mérlegelnie, és a piros lap mellett döntött. Én mindig azon a véleményen voltam, hogy a labdarúgás szabályai nagyon sokszor rugalmasak, és úgy is kell kezelni őket. Viszont ez azzal is jár, hogy többen, többféleképpen értelmezhetik ? nyilatkozta honlapunknak a korábbi kiváló játékvezető.

Weboldalunkon egyedülálló módon megtekinthető az elmúlt évek piros/sárgalapos kimutatása, a Lapkirályok kimutatásaival

Puhl Sándor, az 1994-es világbajnoki döntő bírája a Sport TV csütörtöki, Zuhanyhíradó c. műsorában úgy fogalmazott, szerinte kapnak még feladatot a vb magyar résztvevői, Kassai Viktor és segítői. A csatorna állandó szakértője szerint, ha egy olyan lesgólt ad meg az ember a megye kettőben, mint Rosetti az argentinok meccsén, bizony keresni kell a menekülési útvonalat.

Kassai Viktor és segítői (Erős Gábor, Vámos Tibor) már három találkozót vezettek a vébén, ráadásul mindet közmegelégedésre. Produkciójuk a Sport TV Zuhanyhíradó c. műsorában is téma volt. Puhl Sándor, a csatorna állandó szakértője úgy vélekedett, lesz még szerepe a magyar triónak Dél-Afrikában.

Ne felejtsük el, hogy nem kaptak negyeddöntőt, ami nagyon jó jel! Szerintem kapnak még feladatot a világbajnokságon, de azt nem mondanám még ki, hogy mit... Azt gondolom, álmaink fölött működtek eddig, így megérdemlik, hogy még egyszer szóhoz jussanak - mondta az 1994-es vb-döntő bírája.

Puhl természetesen a nyolcaddöntőkön elkövetett két hatalmas bíróbakiról is elmondta véleményét.

-Két olyan szarvashibáról beszélünk, ami megmozgatta az egész világot. Ha egy olyan lesgólt megad valaki megye kettőben, mint amilyet az argentin meccsen, akkor bizony keresni kell a menekülési útvonalat. Ez elsősorban szerintem az asszisztens hibája volt egyébként. Ami pedig az angolok gólját illeti: a játékvezetőnek érzékelnie kellett volna, hogy ék alakban pattant kifelé a labda. Úgy szoktam fogalmazni, hogy orrának is kell lenni egy bírónak - nyilatkozta, majd arra is kitért, mi lehetne szerinte a megoldás.

- Ez nem videóbíró kérdés, de egyértelmű, hogy kell a technikai segítség. Ez viszont óriási pénzbe kerül, így nagyon meg kell fontolni, pontosan milyen formában valósul majd meg.

Puhl Sándor, az 1994-es világbajnoki döntő bírája a Sport TV csütörtöki, Zuhanyhíradó c. műsorában úgy fogalmazott, szerinte kapnak még feladatot a vb magyar résztvevői, Kassai Viktor és segítői. A csatorna állandó szakértője szerint, ha egy olyan lesgólt ad meg az ember a megye kettőben, mint Rosetti az argentinok meccsén, bizony keresni kell a menekülési útvonalat.

Kassai Viktor és segítői (Erős Gábor, Vámos Tibor) már három találkozót vezettek a vébén, ráadásul mindet közmegelégedésre. Produkciójuk a Sport TV Zuhanyhíradó c. műsorában is téma volt. Puhl Sándor, a csatorna állandó szakértője úgy vélekedett, lesz még szerepe a magyar triónak Dél-Afrikában.

Ne felejtsük el, hogy nem kaptak negyeddöntőt, ami nagyon jó jel! Szerintem kapnak még feladatot a világbajnokságon, de azt nem mondanám még ki, hogy mit... Azt gondolom, álmaink fölött működtek eddig, így megérdemlik, hogy még egyszer szóhoz jussanak - mondta az 1994-es vb-döntő bírája.

Puhl természetesen a nyolcaddöntőkön elkövetett két hatalmas bíróbakiról is elmondta véleményét.

Két olyan szarvashibáról beszélünk, ami megmozgatta az egész világot. Ha egy olyan lesgólt megad valaki megye kettőben, mint amilyet az argentin meccsen, akkor bizony keresni kell a menekülési útvonalat. Ez elsősorban szerintem az asszisztens hibája volt egyébként. Ami pedig az angolok gólját illeti: a játékvezetőnek érzékelnie kellett volna, hogy ék alakban pattant kifelé a labda. Úgy szoktam fogalmazni, hogy orrának is kell lenni egy bírónak - nyilatkozta, majd arra is kitért, mi lehetne szerinte a megoldás.

 Ez nem videóbíró kérdés, de egyértelmű, hogy kell a technikai segítség. Ez viszont óriási pénzbe kerül, így nagyon meg kell fontolni, pontosan milyen formában valósul majd meg.

Európa és Latin-Amerika volt a házigazdája az első 14 világbajnokságnak - kínálta magát a gondolat, hogy más kontinensek is felkerüljenek a vb-térképre.

A FIFA 1988-ban Zürichben a felkészületlen Marokkó, a válságban fuldokló Brazília és a visszalépő Chile ellenében, azaz jelentős riválisok híján ítélte oda a világ vezető gazdasági hatalmának a rendezési jogot, bízva a monumentális stadionokban, a professzionális infrastrukturális háttérben, no meg a temérdek bevándorló futballszeretetében.

Ebben nem is kellett csalatkoznia. Az 52 mérkőzésen átlagban 69ezren, összesen 3,6 milliónyian voltak a lelátókon, ami mostanáig még úgy is rekord maradt, hogy 1998-tól már 32 csapat vív 64 meccset. Az Egyesült Államok túlélte a csoportkört, a vb színvonala pedig azt, hogy sem Franciaország, sem Anglia nem volt ott a 24-es mezőnyben; hogy a zambiai válogatott e vb selejtezői során szenvedett testületileg halálos repülőbalesetet; hogy ezen a világbajnokságon bukott meg dicstelen módon doppinggal az isteni Diego Maradona; és hogy itt rendezték a futball- vb-történelem minden bizonnyal legrosszabb döntőjét is, de egészen bizonyosan az első gól nélkülit. Puhl Sándor játékvezetésével.

Puhl és Márton Sándor összesen tíz mérkőzésen működött közre az Államokban. Márton hatszor lengetett, közte a bolgár-német negyed- és a brazil-svéd elődöntőn, míg Puhl két csoportmérkőzésen (Norvégia-Mexikó 1-0, Brazília-Svédország1-1), egy negyeddöntőn (Olaszország-Spanyolország 2-1), továbbá játékvezetői pályafutása csúcsaként a brazil-olasz döntőn bíráskodott.

Az olasz-spanyol meccs után Puhl rosszakarói között (voltak és vannak szép számmal?) általános volt a vélekedés, hogy ezzel amerikai vb-karrierjénekvége, Mauro Tassottit ugyanis egy brutális könyöklésért elfelejtette kiállítani ? kész szerencséje, hogy a videofelvételek bizonyították, az olasz jobb-bekk Puhl háta mögött nyírta ki a spanyol Luís Enriquét, így legfeljebb a partjelzőre lehetett az esetet ráhúzni. No meg Tassottira, aki tízmeccses eltiltást kapott, és amit ennél is jobban fájlalhatott: a döntőjének is lőttek.

Nem úgy Puhlénak, aki részben Palotai Károlynak köszönhette, amiért rá gondoltak a FIFA hatalmasságai. Nála közelebbről senki sem láthatta, amint a vb-fináléjának (1970) két résztvevője megfő a tűző kaliforniai napon, így aztán lejátssza minden idők egyik leggyengébbjét és leghosszabbját is, az elsőt, amelyet tizenegyesek döntenek el. És amelynek végén egy sótlan majdhogynem európaias brazil válogatott nyer, csak hogy a közülük is a legkevésbé brazilos mai szövetségi kapitány, Dunga a magasba emelhesse a Világkupát.

Elkapta a pillanatot

Három nappal 39. születésnapja után megkapta élete legnagyobb elismerését: első magyarként ő vezethetett világbajnoki finálét.

Hogyan értesült a hírről? Meglepte a döntés?

Az ilyenre nem lehet készülni, erre nem lehet várni, egyszer csak megkapja az ember. És elkezd körülötte forogni a világ, mintha nem is ezen a Földön élne. Ezt ugyanis nem lehet, pontosabban nem szabad elrontani!

Ekkor már túl volt egy ifjúsági és egy felnőtt Európa-bajnokságon, egy UEFA-kupa döntőn, több nagy nemzetközi meccsen, sőt az 1994-es vébén is fújt már háromszor. Nem idegesítette magát a finálé előtt?

Csak amiatt, hogy nem tudtam rendesen kommunikálni az iráni és a paraguayi partjelzőmmel, ugyanis alig beszéltek angolul. Egyébként viszont minden rendben volt, ilyenkor a játékosok is tudják, hogy akit odaküldenek, az képes levezetni a döntőt, többségüknek klubszinten már dirigáltam, ráadásul mindkét csapatnak ráadásul korábban a vébén is, már rég kialakult egyfajta tekintély. Pedig Tassotti negyeddöntőbeli elmaradt kiállítását hiába nem húzták rám, mert tényleg nem láthattam, ettől én még tudom, hogy ott és akkor rosszul helyezkedtem.

Honnan látta meg, hogy Romário lesről indul? Megérzés vagy szerencse? Jelzem, az 1996-os Európa-bajnokság német-angol elődöntőjén Kuntz meg nem adott gólja aranygól lehetett volna ? nem adta meg és akkor is helyesen döntött.

Tudtam, hogy minden meccsen van egy olyan pillanat, amit el kell kapni, ha az megvan, nem lehet baj. Ez volt Romário lesállása, amit a paraguayi nem jelzett, én befújtam, és Romário hiába ragozta volna tovább az ügyet, nem hagytam.

Szöveg eredetije: http://www.fourfourtwo.hu

Palotai Károly: Minden játékost partnerként kezelj!
Karcsi bácsi az egyetlen olyan labdarúgó-játékvezető, aki játékosként olimpiai bajnokságot nyert?
- Én sem tudok róla, hogy lenne más?

„Mennyire hasznos, ha egy futballista ismeri a szabályokat!”

- Melyik volt az a pillanat, amikor eldöntötte: kipróbálja a „másik oldalt” is?

- A játékvezetői papír megszerzése előtt elvégeztem a szakedzői tanfolyamot is. Ezt csak azért meséltem el, mert a németországi „disszidálásom” miatti kétéves eltiltás idején egy darabig gyerekekkel foglalkoztam, de ez volt az az időszak, amikor azt is eldöntöttem: a megnövekedett szabadidőmet arra is kihasználom, hogy megszerzem a játékvezetői papírt. Játékoskoromban nem túl gyakran, de előfordult, hogy egy-két szituációt esetleg másképp ítéltem volna meg, mint a találkozó bírája, de nem ez motivált. A tanfolyam elvégzése után saját magamon is észrevettem, mennyire hasznos, ha egy futballista ismeri a szabályokat. Addig sem voltam egy „pokróc” játékos, de a vizsga után sokkal jobban tiszteltem a sporik munkáját, könnyebben elfogadtam az ítéleteiket.

- Visszavonulása után egyből elkezdett bíráskodni…

- 32 évesen kezdtem el a játékvezetést, és – talán a múltamnak is köszönhetően – évente ugrottam egy osztályt. 1968-ban lettem az országos keret tagja, 1969-ben egy Haladás-Salgótarján bajnokin mutatkozhattam be az NB I-ben, 1972-ben pedig már az úgynevezett olimpiai keretnek voltam a tagja.

- Egy nem mindennapi karrier kezdődött: kevesen mondhatják el magukról, hogy három világbajnokságon vehettek részt, és mindhárom európai kupa (BEK, KEK, UEFA) fináléjában közreműködhettek. És persze, azt se felejtsük el, hogy a játékosként szerzett olimpiai elsőséget követően (1964, Tokió), az 1972-es müncheni, az 1976-os montreali, valamint az 1980-as moszkvai játékokon is bíráskodott…

- Ehhez csak annyit tennék hozzá: a három európai kupa döntőjében csupán a holland Leo Horn, az olasz Concetto Lo Bello, a svájci Gottfried Dienst, valamint jómagam fújhattam a sípot. 1974-ben, Németországban a Hollandia-Uruguay mérkőzést vezethettem, 1978-ban a spanyol-osztrák meccset, valamint az emlékezetes Argentína-Brazília rangadót bízták rám, míg 1982-ben, Spanyolországban a Franciaország-Ausztria találkozót dirigálhattam.

A rendezett családi háttérnek is nagy szerepe van a sikerekben!

- Volt-e olyan játékos, akivel az évek során ellenfélként, majd játékvezetőként is találkozott?

- A tokiói olimpia egyik legemlékezetesebb mérkőzésén 6-5-re vertük a jugoszlávokat, akiknek a kapujában Ivan Csurkovics állt. 1976-ban azonban már a Bayern München-St. Etienne mérkőzésen találkoztam vele. Akkor ő a franciák hálóőre volt.

- Az évek során mi lett Karcsi bácsi játékvezetői ars poeticája?

- Minden játékost partnerként kezelj! Ez hosszú távon kifizetődik, hiszen a labdarúgó is sokkal jobban díjazza, ha segíted a munkáját egy-egy mérkőzés alatt. A sikerekben – a fizikai felkészültségen, a szerencsén és a sportdiplomácián kívül – nagy szerepe van a rendezett családi háttérnek is. Feleségemet, Klárikát, 1959-ben ismertem meg. Az apósom nagyon gyakran járt le kártyázni az ETO vendéglőjébe, így előbb-utóbb megismerhettem a lányát is. 1960-ban már össze is házasodtunk, idén lesz tehát az aranylakodalmunk! Két fiunk született: Zsolt Budapesten él, az egyik legismertebb DJ, míg László Münchenben előbb a vendéglátásban helyezkedett el – jelenleg taxizik.

Puhl, Vágner, Kassai…

- Ha már a sportdiplomáciát említette: 1994-ben a hírek szerint Puhl Sándor nagy részben önnek is köszönhette a világbajnoki döntőt. 16 év után árulja el: hogy is volt ez?

- Akkoriban a FIFA Játékvezető Bizottságában is tevékenykedtem. Sanyi legnagyobb ellenfele a dán Peter Mikkelsen volt, akit az európai tagok többsége szívesebben látott volna a döntőben. Tudtam, hogy nekem a többi földrész képviselőjét kell elsősorban meggyőznöm arról, hogy mégis Puhl lenne a megfelelő személy. Nos, ez a taktika annyira bevált, hogy Sanyit végül is 7-3 arányban szavaztuk meg. Ezek után már csak azért kellett egy kicsit izgulnunk, hogy minden problémamentes legyen. Szerencsére a döntőn Sándor kiváló teljesítményt nyújtott, és ez óriási öröm volt mindannyiunk számára… No, és ne feledjük el: akkoriban még nem voltak divatban a bírói hármasok, de Márton Sanyi is derekasan helytállt, ha jól emlékszem, hét mérkőzésen lengetett, a vb legfoglalkoztatottabb partjelzője volt.

- A közelmúltban kiderült: Kassai Viktor, Erős Gábor és Vámos Tibor révén – Vágner László 12 évvel ezelőtti szereplését követően – újra lesznek honi játékvezetők egy vb-n…

- Ha már Viktorék eljutottak odáig, hogy utazhatnak, szerintem biztos lehetőséget is kapnak, hogy bizonyítsák: kiérdemelték a bizalmat! Örülök a sikerüknek, minthogy annak is: a hölgyek révén is a világ élvonalában vagyunk, hiszen Gaál Gyöngyi már évek óta rangos feladatokat kap, és Kulcsár Katalin is méltó követője lehet…

A belső csatározásokról…

- Muszáj egy kellemetlen témával is előhozakodni: 1998 óta mintha kettészakadt volna a magyar bírótársadalom. Az egyik legnagyobb szaktekintélyként miként látja: megszüntethető a széthúzás?

- Erre mindig azt szoktam mondani: ebből a szempontból is szerencsés, hogy Győrben lakom. A budapestiek túl közel vannak a tűzhöz, sok mindent hallanak, a pletykákat és a rosszindulatú megjegyzéseket viszont én nem szeretem. Az viszont szomorúsággal töltött el, hogy 1998 után valóban megszűnt az „aranykorszak” Puhl Sanyinak és Vágner Lászlónak nem akadtak követői, pedig erre is megvolt a lehetőség. Hogy ebben mennyi szerepe volt a belső csatározásoknak – ma már megjósolhatatlan.

- Ma már csak megyei szinten járja a mérkőzéseket. Vannak tehetséges fiatalok?

- Arra mindig figyeltem, hogy tudjam: mikor kell abbahagyni. Így volt ez játékosként, játékvezetőként, majd ellenőrként is. Természetesen segítek a helyi játékvezetőknek, hiszen Budapest mellett évekig Győr volt a magyar játékvezetés egyik legerősebb bázisa. Sajnálatos és szomorú, hogy ma egy helyi bíró sem tagja az NB I-es keretnek. Ezen próbálunk változtatni. Sokan már 18-20 évesen elkezdik a pályát, ennek van előnye és hátránya is. Mindenesetre az biztos: sok év kőkemény munkájával lehet az élvonalig eljutni

Forrás: mljt.hu

Puhl Sándor, a Sport Televízió állandó szakértője a csatorna Zuhanyhíradó című műsorában élesen bírálta Solymosi Pétert, a ZTE és az Újpest 0-0-s kupameccsének bíráját. Az 1994-es vb-döntő játékvezetője elmondta, Vlaszák Gézát egyértelműen ki kellett volna állítani a 9. percben, az pedig elfogadhatatlan, hogy a sporttárs azt mérlegelte, be tudta-e volna lőni a sértett Kabát Péter nagy helyzetét. Puhl szerint ráadásul másodpercekkel később elmaradt egy újabb büntető.

- A ZTE és az Újpest 0-0-s kupavisszavágóját követően Mészöly Géza élesen bírálta Solymosi Péter játékvezetőt, amiért az szerinte a meccset, a döntőbe jutást befolyásoló hibákat követett el a találkozón. A legvitatottabb eset a 9. perchez köthető: Vlaszák Géza, a zalaiak kapusa elütötte Kabát Pétert, aki egymaga kilépve már eltolta a labdát a hálóőr mellett.

A tizenegyest befújta a spori, a vendégek heves tiltakozása ellenére azonban nem állította ki a vétkes portást. Kabát Péter, a lilák kapitánya a Sport TV-nek elmondta, a játékvezető azzal indokolta a piros lap mellőzését, szerinte a támadó nem tudott volna éles szögből a hálóba helyezni.

A Sport Televízió Zuhanyhíradó c. műsorában is téma volt az eset, a korábban négyszer is a világ legjobb síposának megválasztott Puhl Sándor is elmondta véleményét:

- Egyértelmű a szabálytalanság, és mivel a gólhelyzet is tiszta, ki kellett volna állítani Vlaszákot. Nyilván nem tudjuk, mi lett volna, ha a Zalaegerszeg 10 emberrel játssza végig gyakorlatilag az egész meccset, de a szabály szerint egyértelmű, hogy kiállításnak kellett volna következnie. Azt feltételezni, hogy egy játékos berúgja a helyzetet vagy nem, hibás hozzáállás, egy játékvezetőnek nincsen joga eldönteni, hogy miből mi következik. Csak a száraz tényekre kell hagyatkoznia egy bírónak, súlyos játékvezetői hiba történt - nyilatkozta az 1994-es világbajnoki döntő játékvezetője, majd egy másik szituációra is felhívta a figyelmet:

- Utána van egy újabb büntető... Érkezik a védő, és hátulról fellöki a labda után iramodó Tóth Norbertet. Nem kellett volna ebben a második esetben talán még sárga lapot sem adni, de a tizenegyest azt meg kellett volna ítélni - írja a pepsifoci.hu

Mint ismeretes, a ZTE-Videoton rangadó (2-2) 79. percében Andics kapott utána a kitörő Pavicsevicsnek, Kassai Viktor egyeztetve asszisztensével kiállította a Vidi bekkjét és büntetőt adott a hazaiaknak, amit a sértett másodszorra értékesített, ezzel 2-1-re vezetett a Zete. A visszajátszások szerint Andics valóban hozzáért ugyan a csatárhoz, de ha volt is szabálytalanság, az a tizenhatoson kívül történt. Puhl Sándor szerint a piros lap megadható volt, a büntető semmiképp, míg a jelenlegi bírófőnök szerint teljesen jól járt el Vágner!

Nem tisztűnk megkérdőjelezni Vágner vagy Puhl szakmai állásfoglalását, nyilván azért a kívülállók azt érezhetik, hogy nincs rendben valami az ügyben. Hiszen a két nagyágyú ismét ellentmondásba keveredett egymással! Miért szólalt most meg Vágner László? Nem szokta kommentálni az eseményeket, most miért mondott mégis szakmai véleményt?

Miért szólal meg Puhl Sándor az ügyben? Nem lenne ezzel semmi gond, ha nem éppen a Videoton hétfői rendezvényén tette volna ezt. Ha már Vágner megszegte azt az alap törvényét, hogy nem nyilatkozik szakmai ügyekben, akkor Puhlnak sem kellett volna.

Jobban tette volna Vágner László és Puhl Sándor, ha a Kassai ügyben csendben maradtak volna?

Meglepő módon Vágner László most nagyon gyorsan nyilatkozott a hétvégi ZTE – Videoton mérkőzésről. Puhl Sándor azonban élesebben fogalmazott Kassai működésével kapcsolatban. A videót a vidi.hu oldalán meg lehet tekinthetni:

http://vidi.hu/articleGroups/hirek/puhl-sandor-jatekvezetoi-szemmel-a-zte-videoton-bajnokirol

- Amikor az első játszik a harmadik helyezettel, arra nem mondanám, hogy könnyű mérkőzés, de azt sem mondanám, hogy sportszerűtlen volt a találkozó, igaz, soknak találtam a sárga lapok számát, a tizenkét figyelmeztetés azért sok. Kassai Viktort nagyon jó játékvezetőnek tartom, de ez nem tartozott a top-meccsei közé, az említett sok sárga miatt azt gondolom, hogy egyfajta tekintélyvesztése volt, ami nem jellemző rá, másrészt pedig voltak olyan szituációk, amik enyhén szólva is vitatottak, itt természetesen a büntetőről és a kiállításról van szó. Azt mondom, hogy a piros lap rendben volt, de a szabálytalanság biztos, hogy a tizenhatoson kívül történt. Viszont ha azt nézem, a másik oldalon is volt egy hasonló szituáció, azt is ugyanígy kellett volna elbírálni. Volt egy-két olyan szituáció, amikor szerintem nem jól döntöttek, persze utólag könnyű okosnak lenni, én jobb teljesítményt vártam volna Kassaitól – nyilatkozta Puhl a vidi.hu-n látható videó-interjúban.

Mint ismeretes, pénteken elmaradt a Nyíregyháza-DVSC-TEVA bajnoki, miután meghibásodott a Szpari stadionjának fényberendezése. A két gárda április 20-án pótolja az összecsapást, bár a hírek a debreceniek akár már egy napra rá bepótolták volna a keleti rangadót. Puhl Sándornak erről is volt véleménye.
- Azt hiszem Herczeg András azt mondta, hogy ők akár szívesen játszottak volna akár másnap is, nem tudom, hogy ennek mi volt az akadálya. Szerintem le lehetett volna játszani másnap, és a sportszerűség is ezt kívánta volna meg, mivel egy bajnokesélyesről és egy kiesés ellen küzdő csapatról van szó. Itt egyedül a televíziós közvetítés lehetett a probléma, de azt meg át lehetett volna hidalni.

Rajczi Péter a Lombard Pápa elleni csata második félidejében kapott piros lapot a találkozót dirigáló Kassai Viktortól, miután megütötte Tóth Gábort, a hazaiak védőjét. Az esetet követően a csatár a pepsifoci.hu-nak vitatta az ítélet jogosságát, az MLSZ pedig 3 meccses eltiltást szabott ki a vétkesre.

A sportcsatorna csütörtöki labdarúgó-magazinjában is téma volt az eset. A korábban négyszer a világ legjobb sípmesterének megválasztott Puhl Sándor is elmondta a véleményét a történtekről:

- Szerintem igaza volt a játékvezetőnek, amikor piros lappal büntette Rajczit. Belenyúlt a védő arcába, egyértelmű a történet - nyilatkozta az 1994-es világbajnoki döntő játékvezetője a Sport TV Zuhanyhíradó c. műsorában.

A szintén a stúdióban helyet foglaló egykori világválogatott játékos, Mészöly Kálmán is hasonlóan foglalt állást. A korábbi szövetségi kapitány szerint ahogyan Rajczi bal keze mozdult, azt nem lehet figyelmen kívül hagyni, az ilyen eseteket a bírónak észre kell venni és azonnal le kell küldeni a vétkes labdarúgót.

A műsorba szintén meghívott Kassai Viktor természetesen nem véleményezte az ítéletet, de azért hozzáfűzött egyet s mást a történtekhez:

- Ez a szituáció jó példa arra, mennyire fontos, hogy az embernek legyen két jó asszisztense. Ezúton is köszönöm Demeter Jánosnak, szuper jó segítséget adott - utalt a játékvezető arra, hogy segítője jelzésére vette elő Pápán a piros cédulát.

Korábban már beszámoltunk arról, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség szombaton Telki edzőcentrumában tartotta meg rendkívüli közgyűlését. A ceremónián a Magyar Labdarúgásért Érdemérem Arany fokozatot adományozta Vágner Lászlónak is. Vajon miért Vágner kapta ezt a kitűntetést?
A szakmai berkekben nagyobb nevek közül eddig még soha senki nem kapott ehhez hasonló kitűntetést.

Akik talán megérdemelhették volna:

Palotai Károly:

olimpiai bajnok, magyar labdarúgó, nemzetközi labdarúgó-játékvezető, ellenőr és sportvezető.
Nemzetközi játékvezetés:
A Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottságának felterjesztésére lett Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) játékvezető, 1970-1983 között 143 nemzetközi mérkőzést vezetett, ebből 27 válogatott találkozót. Az 1970-es és 1980-as évek egyik világhírű labdarúgója ésjátékvezetője, sportembere. 1983-ban a Csehszlovákia?Románia világbajnoki selejtező mérkőzéssel búcsúzott a nemzetközi porondtól. Világbajnokság:
Három világbajnokságon tevékenykedhetett. Németországban rendezték, a X., az 1974-es labdarúgó-világbajnokság-ot, ahol egy csoportmérkőzést, az Uruguay?Hollandia (0:2) találkozót vezetett, és a döntő negyedik játékvezetője volt. A FIFA ezen a világbajnokságon alkalmazta először a negyedik játékvezetőt. Az angol John Keith Taylor tartalékja volt. Világbajnokságok történetében ő volt az első negyedik játékvezető. A FIFA elvárásának megfelelően, ha nem vezetett, akkor valamelyik működő társának segített partbíróként. Egy csoportmérkőzésen és a második körben volt a működő játékvezető segítő partbírója. Argentínában rendezték, a XI., az 1978-as labdarúgó-világbajnokság-ot, ahol kettő csoportmérkőzést, az Ausztria?Spanyolország (2:1) és az Argentína?Brazília (0:0) összecsapást, ahol a második meccsen pazar teljesítményt nyújtva sárga kártya nélkül hozta le a találkozót. A világbajnoki döntő esélyesének tartották, s végül mégsem ő kapta meg a lehetőséget. Egy csoportmérkőzésen és a bronztalálkozón, a Brazília?Olaszország (2:1) találkozót vezető Abraham Klein (izraeli) bíró második számú partbírója lehetett. A harmadik világbajnokságára Spanyolországban, a XII., az 1982-es labdarúgó-világbajnokság-on működhetett, ahol partjelző volt a nyitómérkőzésen, az Argentína?Belgium (0:1) csoportmérkőzésen. Előzetes tervek szerint ő vezette volna a nyitó mérkőzést, de a hazaiak sportpolitikájának (a sporttörténelemben többször is sikeresek voltak sajátos igényeikkel) köszönhetően csak lengetett. Előzőleg a Real Madridból a magyar sportember kiállított három játékost és ezt nehezményezte a hazai sportvezetés. A spanyol sajtó Európában, az olasz sajtó után, a második legerősebb, sportdiplomáciával rendelkező médiabirodalom. A világbajnokság zárásaként a Franciaország?Ausztria (1:0) középdöntőt vezette. Összesen három csoportmérkőzésen és a második kör egyik találkozóján volt a mérkőzésvezető segítő partbírója. Vezetett mérkőzéseinek száma: 4 + 8 (partjelző)
Európa-bajnokság:
Olaszországban rendezték a VI., az 1980-as labdarúgó-Európa-bajnokság záró szakaszát, ahol a Spanyolország?Olaszország (0:0) csoportmérkőzést koordinálta. Vezetett mérkőzéseinek száma: 1 Olimpia [szerkesztés] Német Szövetségi Köztársaságban, Münchenben rendezték a XX., az 1972. évi nyári olimpiai játékok olimpiai labdarúgó torna döntő mérkőzéseinek, ahol az egyik legkiemelkedőbben foglalkoztatták. Vezette a Marokkó?Malajzia (6:0) csoportmérkőzést. A FIFA elvárásának megfelelően, ha nem vezetett, akkor valamelyik működő társának segített partbíróként. Négy esetben volt a működő játékvezető segítő partbírója. Kanada fővárosában Montrealban volt az 1976. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó torna döntő mérkőzéseinek, ahol a negyeddöntő egyik mérkőzését, a Brazília?Izrael (4:1) találkozóz irányította. Kettő csoportmérkőzésen volt a működő játékvezető segítő partbírója. Vezetett mérkőzéseinek száma: 2 + 6 (partbíró) Nemzetközi kupamérkőzések
Vezetett Kupa-döntők száma: 5
Bajnokcsapatok Európa-kupája:
Két BEK?döntőt vezetett. Az elsőt 1976-ban Glasgow-ban, ahol a Bayern München sorozatban harmadik döntőjét nyerte meg a francia Saint-Étienne-nel szemben aratott (1:0)-s győzelmével. A másodikat 1981-ben Párizsban, ahol a Liverpool harmadszor lett győztes, (1:0)-s győzelmével a Real Madrid ellen. Játékvezetőként több mint tizenöt BEK-mérkőzést vezetett.
UEFA-kupa:
1970-ig Vásárvárosok Kupája (VVK), az első UEFA-kupa 1971-ben indult útjára.
1975-ben, a Borussia Mönchengladbach?FC Twente Enschede csapatainak részvételével irányította a döntő találkozót. 2009-től az UEFA-kupa Európa Liga néven folytatódik, 5 játékvezető tevékenykedik a szabályszerűség biztosítása érdekében. A hagyományos három játékvezető - a játékvezető és kettő asszisztens - kiegészül kettő gólbíróval. Kupagyőztesek Európa-kupája
1979-ben Bázelben, a Barcelona?Fortuna Düsseldorf (4:3) csapatainak a részvételével vezette a döntő találkozót.
UEFA-szuper kupa:
Az Európai Szuper kupát évente rendezik meg a BEK és a KEK tornasorozat győztese között. 1978-ban, a Szuper kupa-döntőn szolgálta játékvezetőként a labdarúgást.

Puhl Sándor:

Nemzeti játékvezetés:
Játékvezetői vizsgát 1970-ben viszonylag fiatalon, 15 évesen tett Mezőkövesden. Játékvezetői vizsgát követően a megyei osztályokban működtetett csoportokban vezet. Az első országosan jegyzett, NB III.-as bajnokságba 1978-ban minősítették. Az NB III. utolsó évében felterjesztették az országos utánpótlás keretébe, ahol eredményesen tevékenykedett és 1982-ben már az országos keret tagjaként debütált az NB II.-ben. Alig kellett eltelnie két évnek, 1984-ben máris a legmagasabb osztályban az NB I.-ben működhetett, a Vasas?Csepel (3:0) mérkőzésen debütált. Az aktív nemzeti játékvezetői tevékenységét 2000 végén, az FTC?Haladás mérkőzés irányításával fejezte be. Nemzeti pályafutásának egyik nagy támogatója Jaczina Róbert, korábbi nemzetközi labdarúgó-játékvezető volt. Foglalkoztatására jellemző, hogy az 1990/1991-es bajnoki idényben 16 mérkőzést, 1991/1992-esben 16-ot, 1993/1994-ben 19-et, 1994/1995-ben 22 mérkőzésnek lehetett a vezető bírója. Magyar NB II.-es mérkőzéseinek száma: 36, NB I-es bajnoki mérkőzéseinek száma: 225, ezzel a magyar örök ranglistán, a játékvezetők közül, Bede Ferenc mögé a második helyre szorult.
Nemzetközi játékvezetés:
140 NB I.-es mérkőzés volt már a háta mögött, amikor a Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága 1988-ban felterjesztette nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Ezt a pozícióját 2000 november 15-én az Olaszország-Anglia nemzetközi mérkőzésen történő búcsúfellépéséig megőrizte. 1988. novemberében debütált a Csehszlovákia-Norvégia válogatott mérkőzésen. 1989-ben az indiai Nehru Kupán kapott feladatot, majd az izraeli Maccabi Játékokon fújhatta a sípot. Az MLSZ JT nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően 1992-ben Vágner László társaságában elsőként a katari nemzeti bajnokságban tevékenykedett. Egyetlen komoly mérkőzése - súlyos sérülés - volt hosszú pályafutása alatt, amikor ténykedése után fél évre eltiltották. 1997-ben egy Manchester United?Feyenoord Bajnokok Ligája mérkőzésen nem torolt meg egy brutális szabálytalanságot, ezért kapott ?szabadságot? - fél évet, ami tragikusan hatott az 1998-as labdarúgó-világbajnoksági meghívásra - az UEFA-tól. Hosszú ideig várt az olasz sajtó, most megindította nemzetközi kampányát "Puhl ellen. A nemzetközi játékvezetéstől 2000. november 15-én, Torinóban az Olaszország?Anglis (1:0) barátságos találkozó szolgálatával búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 30
Világbajnokság:
Az első nemzetközi bemutatkozására 1989-ben, a Portugáliában rendezett ifjúsági világbajnokságon került sor, itt felfigyeltek szakmai felkészültségére a nemzetközi játékvezetés szakemberei. Több kiemelt erősségű VB selejtező mérkőzést vezetett. Játékvezető tevékenységének elősegítése érdekében állandó partjelzőket, segítőket jelöltek ki mellé, eleinte Márton Sándor-Varga László páros, majd Hamar László-dr. Bozóky Imre (későbbi MLSZ elnök) páros támogatásával jutott egyre magasabbra a világ játékvezetőinek ranglétráján.
A világbajnokság előtt az utolsó selejtező mérkőzést, az Ausztrália?Argentína találkozót irányította. A világbajnokság előtt az UEFA Rómában a topjátékvezetők részére felmérést végzett. Arról a 30 játékvezetőről van szó - köztük Vágner Lászlóval -, akik az európai kupamérkőzéseket a továbbiakban vezetik. A FIFA a világbajnokság előtt Dalasban végzi el a felmérést.
Az Egyesült Államokban rendezték a XV., az 1994-es labdarúgó-világbajnokság döntő mérkőzéseit, ahol az egyik mentora Paolo Casarini (olasz), a FIFA Játékvezető Bizottságának elnöke volt. Kettő csoportmérkőzést, a Norvégia?Mexikó (1:0) és a Brazília?Svédország (1:1) vezetett, majd következett az Olaszország?Spanyolország (2:1) negyeddöntő dirigálása. A mérkőzés végén történt egy a játékvezető szempontjából takarásban végrehajtott könyöklés, aminek következtében a spanyol Luis Enrique arccsontja el is tört. Az ellenőri testület döntése értelmében Puhl nem láthatta az esetet, így nem marasztalták el. Érdekes, hogy a spanyol sportdiplomácia sem lépett fel ellene. A nemzetközi játékvezető testület 9:0 arányban neki ítélték minden világbajnokság koronáját, a döntő levezetését, a Brazília?Olaszország (0:0) válogatottjainak összecsapását. Casarini a világbajnokságon jelen lévő, a FIFA legfelsőbb szintje előtt kitartott Puhl mellett, aminek egyenes következménye lett, hogy lemondott nemzetközi pozíciójáról. Vezetett mérkőzéseinek száma: 4
Vezetett világbajnoki döntőinek száma: 1
Európa-bajnokság:
Több Eb selejtező mérkőzést vezetett különböző válogatottaknak. Kettő Európa-bajnokságon fújta a sípot.
Svédországban rendezték a IX., az 1992-es labdarúgó-Európa-bajnokság záró szakaszát, ahol egy csoportmérkőzést, az Anglia?Franciaország (0:0) mérkőzést vezette.
Anglia rendezte a X., az 1996-os labdarúgó-Európa-bajnokságot, ahol egy csoportmérkőzést, a Portugália?Törökország (1:0), majd az egyik elődöntőt, az Anglia?Németország (1:1) mérkőzést vezette.
Vezetett mérkőzéseinek száma: 3
Bajnokcsapatok Ligája:
Négy évvel később 1997-ben szintén megbízást kapott a döntő, a Borussia Dortmund?Juventus FC (3:1) mérkőzés szolgálatára. A Juventus FC sikertelenségén megbántódva az olasz sajtó- és sportdiplomácia már ekkor elkezdte az ármánykodást Puhl ellen. Európában az olasz sajtó - rajta kívül a spanyol sajtó - a nemzeti labdarúgó sikerek érdekében semmilyen rágalmazó eszköztől sem riad vissza. BEK mérkőzéseinek száma 11, rajta kívül Magyarországon Vágner László 11-et, Piller Sándor 1-et vezetett, Kassai Viktor pedig már túl van a második mérkőzésén. Nemzetközi kupaselejtező mérkőzéseinek száma: 40
UEFA-kupa:
1970-ig Vásárvárosok Kupája (VVK), az első UEFA-kupa 1971-ben indult útjára.
1993-ban az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) Játékvezető Bizottsága szakmai munkájának elismeréseként felkérte az első, a Borussia Dortmund?Juventus FC (1:3) döntő találkozó irányítására.
2009-től az UEFA-kupa Európa Liga néven folytatódik, 5 játékvezető tevékenykedik a szabályszerűség biztosítása érdekében. A hagyományos három játékvezető - a játékvezető és kettő asszisztens - kiegészül kettő gólbíróval.
Kupagyőztesek Európa-kupája:
A torna rendezvényein is vezethetett találkozókat.
Szuper Kupa mérkőzés:
Nagy megtiszteltetés volt, amikor megbízták a Szuper Kupa mérkőzés - ezt a mérkőzést ötévente rendezik -, az Dr. Artemio Franchi Kupa döntőjének, a korábbi Dél-Amerikai-bajnok és az Eb-címvédő (Argentína?Dánia) párharcának dirigálására.

Vágner László érdemeit most nem soroljuk, csak a keresőben kell rákeresni!

Szabó Sándor és Farkas Ádám nélkül is működik a Heves Megyei Labdarúgó Szövetség Játékvezető Bizottságának az elnöksége. A Heves Megyei Labdarúgó Szövetségben (Helasz) elnöksége tegnap (február 9-én) rendkívüli elnökségi ülésen tárgyalta a szakbizottságok összetételét és nevezte ki azok vezetőit. A sípmestereknél Kiss Tibor kapott bizalmat Kelemen Attila ellenében, míg alelnökként Kovács László dolgozhat. A hivatalos verzió szerint az ellenőrzésért Gombos Nándor, az oktatásért Farkas Ádám, a küldésért pedig Szabó Sándor felelne. A feltételes mód azért indokolt, mert utóbbi két személy nem vállalja a megbízatást.

Az ügyben természetesen megkerestük Kiss Tibort is, aki ekképp reagált a Szabó és Farkas bejelentésére.

Előzetesen nem egyeztettem senkivel arról, ha engem választ az elnökség, kivel szeretnék együtt dolgozni - kezdte Kiss Tibor. - Mint ahogy azonban jómagam, úgy a JB elnökség másik négy tagja is kinevezett személy, így csupán tudomásul vehetem a grémium határozatát. Ebből következően minden további döntés a Helasz-elnökség kezében van.

A megyei szövetség elnöke, Jakab Gábor nagy csalódásként élte meg, hogy az alapos előkészítés ellenére nem sikerült minimálisra csökkenteni a játékvezetők közötti belső ellentétet. Megdöbbentő, ami a sípmesteri berkekben zajlik - fogalmazott Jakab Gábor. - A JB elnök kinevezése előtt véleményt kértünk Vágner Lászlótól, Puhl Sándortól és Ring Jánostól is, ezek után tiszta lelkiismerettel terjesztettük az elnökség elé a javaslatot. A bírók saját maguk idéztek elő olyan helyzetet, ami megosztja őket, bennünket azonban elsősorban a csapatok érdekeinek képviselete vezérel.

A pillanatnyi állapot ez, a JB elnökségben maradt három tag működőképes testületet alkot, és a trió tagjaitól várunk javaslatokat arra, hogy ki lesz az a két személy, akivel kiegészülhet a társaság. Erre azonban még várni kell.

Korábban írták:

Noha a kedden kinevezett Játékvezető Bizottság ötfős testületében Szabó Sándor és Farkas Ádám neve is szerepel, egyik sípmester sem kíván szerepet vállalni a Kiss Tibor vezette társulatban.
A Heves Megyei Labdarúgó Szövetségben (Helasz) elnöksége tegnap rendkívüli elnökségi ülésen tárgyalta a szakbizottságok összetételét és nevezte ki azok vezetőit. A sípmestereknél Kiss Tibor kapott bizalmat Kelemen Attila ellenében, míg alelnökként Kovács László dolgozhat. A hivatalos verzió szerint az ellenőrzésért Gombos Nándor, az oktatásért Farkas Ádám, a küldésért pedig Szabó Sándor felelne. A feltételes mód azért indokolt, mert utóbbi két személy nem vállalja a megbízatást. Hogy miért? Íme a válaszok, amelyekkel portálunkat megkeresték az érintettek.
Nem kívánok a JB elnökségében tevékenykedni, mert erre még csak előzetesen sem kértek fel ? közölte Szabó Sándor. - Az ügyben nem egyeztettem senkivel, ezért részemről tárgytalan a megbízatás.
Farkas Ádám is hasonló állásponton van, ám az NB I-es játékvezető más miatt zárkózik el a bizottsági munkától. A bíráskodás és munkahelyi elfoglaltságok annyira lekötik az időmet, hogy a JB-ben nem tudok feladatot ellátni - zárta rövidre mondandóját a gyöngyösi sípmester.
Az ügyben természetesen megkerestük Kiss Tibort is, aki rövidesen válaszol a fentiekre.

A negyedik helyen áll Puhl Sándor a labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó szervezet, az IFFHS játékvezetői örökranglistáján.

A korábbi szavazásokon 50 pontot gyűjtő Puhl a dán Kim Milton Nielsennel holtversenyben foglalja el a negyedik pozíciót.

A képzeletbeli dobogó legfelső fokán a 86 pontos Pierluigi Collina áll, megelőzve a német Markus Merket és a dán Peter Mikkelsent.

A jelenleg aktív játékvezetők közül az olasz Roberto Rosetti áll a legelőkelőbb helyen, 30 pontjával a 12