Mindig is téma, hogy a küldök nem biztos, hogy elfogulatlanul végzik a munkájukat, amit a statisztikák is alátámasztanak! Már 1990-es években is téma volt az újságban:

Büszke lehet a Berzi Sándor vezette JB magára! Az MLSZ elnöksége elfogadta a díjfizetési rendeletet, amelyben ismét nem történt változás játékvezetői szempontból...

 Fogynak a játékvezetők. Kevesebben jelentkeztek a tanfolyamokra.

Nincs kontroll a megyék felett... Nincs évek óta koncepció a játékvezetésben. Nincs évek óta fizetés emelés....  

Ami van az egy nagy rakás .............

Puhl Sanyi! Hanacsek Attila!

Ti pont ez ellen küzdöttetek a korábbi JB elnökség idején. Mi változott azóta? Feladtátok az elveiteket, feladtátok a szakmát? Már nem fontos a több száz játékvezető?  

Távol álljon tőlünk, hogy Karakó Ferencet megsértsük, hiszen kiváló sportember, tisztességes ember. A jelenségre és az évek óta tartó koncepció nélküliségről szeretnénk pár szót szólni.

"Eljutottunk odáig, hogy Fábián Mihály váratlan visszavonulása után nem volt potenciális jelölt az élvonalbeli játékvezetők között a FIFA-jelvényre. Akik a profi keretben vannak azok már FIFA-kerettagok vagy elég korosok a nemzetközi mezőnyhöz. Sokat írtak arról, hogy mit keres Erdős Józsi, Solymosi Peti vagy éppen a FIFA-keretből kikerülő Németh Ádám az elit játékvezetők mezőnyében. Többen felvetették, hogy szegény Andó-Szabó Sándor is évek óta megrekedt a nemzetközi szinten, igazi komoly játékvezetői feladatot még nem bíztak rá, szerencsére azért Kassai Viktorral eljuthatott komolyabb meccsre is alapvonali játékvezetőként. Így Sanyi is beleszagolhatott az EL és a BL légkörébe, mert sajnos csak a TV-ben nézhette volna esténként.

Misi váratlan kiesése után a Profi keretből nem lehetett választani, mert annyira leszűkítették a mezőnyt, hogy potenciális fiatal játékvezető nincs. Az NB. II-es mezőnyben ott van egy Karakó Ferenc, Szőts Gergely de ők alig vezettek élvonalbeli meccset. Amióta új rendszerben van a játékvezetői küldés az alapvonalon tevékenykedő NB. II-es játékvezetők alig vezetnek bajnoki mérkőzést. Karakó például mindössze 5 mérkőzést vezetett NB. II-ben, míg az élvonalban az alapvonalon 11 alkalommal bohóckodott.

Becsülendő, hogy a fiatal tehetséges játékvezetők és asszisztensek elvégzik a Core-programot, de ez nem elég. A Core-program sem kötelező, inkább csak ajánlott, hiszen a programban meg lehet ismerkedni a nemzetközi elvárásokkal. Csak rutinnal és tapasztalattal lehet a legjobbak közé jutni.

Ehhez azonban az MLSZ JB. vezetőinek is végre tenni kellene és változtatni a baráti küldési koncepción és akkor nem fordulhatna az elő, hogy 7 meccses játékvezető kerül FIFA keretbe. Lehet, hogy ez a pu(h)li húzás világrekord, de az biztos, hogy Feri is jobban járt volna ha legalább 15-20 meccsel a háta mögött mehet el a nemzetközi edzőtáborba. 

Lehet újonc asszisztenseket heti 1-2 élvonalbeli mérkőzésre küldeni, de a fokozatosságot és a mértéket be kell tartani. Csak folyamatos szakmai kontroll és felépített küldési rendszerrel lehet elfogadtatni a huszonéveseket a rutinos kollégákkal. Megengedhetetlen, hogy az azonos osztályba sorolt és az ellenőrzési átlagok alapján hasonló átlagot hozó játékvezetők és asszisztensek között a küldési számokban hatalmas nagy szórás legyen. Az MLSZ JB. vezetői azt híresztelik, hogy nyártól nagy változás lesz a profi keretben.

Már páran viccesen megjegyezték, hogy majd jön Gaál "irodavezető" Gyöngyi vagy visszatér maga a TV-celeb meccset vezetni. Sokat szidtuk a vágneri diktatúrát akkor, de ki kell mondani, hogy ott volt koncepció az utánpótlásban. Nem engedték meg, hogy ne legyen 3-4 potenciális jelölt a magasabb osztályba, az évek óta vegetáló játékvezetőkhöz és asszisztensekhez hozzányúltak és rotálták őket. Nem a mutyit és a barátokat kell egy országos rendszerbe előtérbe helyezni, hanem azt, hogy a szakmaiság legyen az első megalkuvások nélkül. Az MLJT néhány évvel ezelőtt komoly szakmai anyagokat tett le az asztalra.

Érdekesség, hogy az akkor még ellenszélben dolgozók most vezetői pozícióban vannak, de mintha agymosáson mentek volna át, mert elfelejtették, hogy mi volt a cél és hogy ezért mit kellene tenni. Lehet, hogy azóta rájöttek, hogy pár zsíros küldésért inkább csendben bólogatnak, feladva a szakmaiságot?

Tanulmányok a hazai labdarúgó játékvezetés fejlesztéséhez:

  Hajrá magyar foci, hajrá játékvezetés!

Csányi Sándor, az MLSZ elnöke már a délelőtti küldöttgyűlés alkalmával is elismeréssel szólt a szövetség kötelékében dolgozó társadalmi bizottságok tevékenységéről. Az elnökség is alapvetően elégedett a szakemberek bizottsági munkájával. Néhány helyen változott a testületek személyi összetétele, amely az alábbiakban megtekinthető.

Név (Pozíció)

Berzi Sándor (Játékvezetői Bizottsági elnök)

Hanacsek Attila (Játékvezetői Bizottsági tag)

Kurmai Zoltán (Játékvezetői Bizottsági tag)

Piller Sándor (Játékvezetői Bizottsági tag)

Puhl Sándor (Játékvezetői Bizottsági tag)

Tóth Vencel (Játékvezetői Bizottsági tag)

Kedden ünnepelte hatvanadik születésnapját Puhl Sándor, akit négyszer választották a világ legjobb játékvezetőjének, máig egyetlen magyar emberként világbajnoki döntőt vezetett 1994-ben az Egyesült Államokban. Rengeteg nagy játékossal találkozott, de vajon volt-e kedvenc? Mi a véleménye a részeges Gascoigne-ról, és baj-e, hogy napjaink bírói karából kiölték az egyéniséget?  

Hogyan ünnepel? A lehető legegyszerűbben, szűk családi körben.

Nagy elhivatottság kell ahhoz, hogy valaki játékvezető legyen. Közhelyes lehet a kérdés, de Önt mi motiválta abban, hogy elkezdjen bíráskodni? A válaszom lesz közhelyes: a probléma ott adódott, hogy játékosként megsérültem, mert amúgy az volt a gyerekkori álmom, hogy futballista legyek. De sajnos jött egy sérülés, ezért kezdtem el bíráskodni azok után, hogy édesanyám látott egy hirdetést az újságban.

A legnagyobb meccseken bíráskodott, a legnagyobb sztárokkal találkozott. Úgy gondolom, a kellő tekintélyt volt a legnehezebb megszerezni. Ennek nagyon sok összetevője van, de azt hiszem, egy alapvető dolgot ki kell jelenteni: játékvezetőnek csak az menjen, aki tűri a kritikát. Kétségtelen tény az is, hogy minden bíróban dolgozik egyfajta szereplési vágy, ez a vágy azonban sosem írhatja felül magát a játékvezetést. A bíráskodás a labdarúgás része, és az, hogy kinek mekkora tekintélyt sikerül kivívnia a pályán, az már attól függ, hogyan tudja magát elfogadtatni a játékosokkal. A másik nagyon lényeges dolog, hogy tudja-e segíteni a játékot, mert ha valaki ilyen és ehhez hasonló dolgokat be tud építeni a játékvezetésnek nevezett tevékenységbe, akkor hamar ki tudja vívni a játékosok elismerését.

Mit tart játékvezetői pályafutása legnagyobb sikerének? Mindenféleképpen az 1994-es világbajnoki finálét az Egyesült Államokban, szakmailag egy játékvezető számára ennél nagyobb elismerés nem létezik. Persze, sok nagy és emlékezetes mérkőzés résztvevője voltam, de értelemszerűen számomra ez a legnagyobb siker. Tudja, egy játékvezetőnek nem adatik meg két világbajnoki döntő, de a labdarúgóknál előfordul, hogy valaki akár három döntőben is pályára lép. Egy bírónak a vébé-döntő jelenti A Mérkőzést, az abszolút csúcsot. S ne gondoljon egoistának, de magyar emberként most is nagyon büszke vagyok arra, hogy eljuthattam idáig. Ha éppen papírhajtogatásban lehettem volna egy vébé-döntő részese, akkor nyilván arról is büszkeséggel beszélnék, de mivel a világ legnézettebb sportágában tudtam elérni azt, amit, így még inkább.

És még mennyi nagy mérkőzésről nem beszélt, mondjuk az 1997-es BL-döntőről sem! Az meg a másik, természetesen az is a top-meccsek közé tartozik, elvégre általában egy BL-döntőt sem szoktak kétszer ugyanarra a játékvezetőre bízni. Hála Istennek, tudok miből válogatni! Mindazonáltal el kell itt mondanom, hogy a játékvezetésben az a szép, hogy egy harmadosztályú mérkőzést is ugyanolyan elánnal kell dirigálni, mint a legnagyobb csapatok összecsapásait. Sosem szabad elfelejteni, hogy akiknek vezetsz, azoknak az lesz a legfontosabb mérkőzés, így ugyanolyan értékkel bír. Ha valaki nem így gondolkozik erről, ott már nagy baj van. Azt szoktam mondani, hogy a Parlamentbe is kell ajtót készíteni meg egy sima házba is. A hivatástudat és az alázat sosem hiányozhat egy játékvezető munkájából.

Rengeteg világhírű játékosnak vezethetett meccset, volt-e kedvence? Nem kedvencnek nevezném, de becsületesen megmondom, a pályafutásom során talán Diego Maradona volt a legjobb játékos, akinek vezethettem mérkőzést. Amúgy valóban rengeteg jó játékossal találkoztam a pályán, de talán mind közül ő volt a legzseniálisabb.

És szigorúan bírói szemmel nézve volt-e olyan, akivel nagyon könnyű volt együtt dolgozni, ne adj Isten, még élvezte is a társaságát? Voltak ilyenek is, például Paolo Maldini, vagy a Laudrup-testvérek. Nehéz lenne bárkit is kiemelnem, de én az angolok fenegyerekével, a később csúnyán lecsúszott Paul Gascoigne-nyal is nagyon jól kijöttem. Egy bohém, ámde nagyon színes alakja volt az akkori labdarúgásnak. De vezettem meccset a Frank Rijkaard, Ruud Gullit, Marco van Basten hármasnak, kedveltem az olaszokat is, és ott volt még Hriszto Sztojcskov, Romário? szóval tudnám sorolni a neveket. Tény, hogy szerencsés embernek mondhatom magam.

És volt olyan játékos, akivel nehezen jött ki? Kvázi, akivel nagyon nem szívesen találkozott a futballpályán. Olyan volt, hogy egy adott mérkőzésen problémák adódtak valakivel, de hogy valakivel nem szívesen találkoztam, olyan nem volt. Számtalan példa volt arra is, hogy valakit általánosságban durva és alattomos játékosnak kiáltottak ki, aztán azon a mérkőzésen, amikor én vezettem neki, egyetlen szabálytalanságot nem követett el. A játékvezetésben és magánemberként sem szeretem a szélsőséges dolgokat, azaz azt gondolom, hogy az a jó játékvezető, aki nem ad az előítéletekre, és csak akkor ítéli meg a játékost, amikor éppen vezet neki.

A játékvezetéssel együtt jár a kritikák elfogadása is. Ön hogyan viselte, amikor a pályán a nézők durva szavakat kiabáltak az irányába? Jelleméből adódóan valamiért azt gondolom, nem sokáig rágódott rajtuk. Ez pontosan így van! Mindannyian követünk el hibákat, ki többet, ki kevesebbet. A játékvezetést az teszi borzasztóan nehézzé, hogy amikor meghozunk egy ítéletet, akkor olykor rájövünk ? valaki rögtön, valaki később ? a tévedésre, ám ilyenkor már késő, az ítéletet nem lehet megváltoztatni. Ilyenkor ez sokszor ott marad a bíró fejében, rossz hasonlattal élve olyan ez, mint amikor a vívásban valaki kap egy figyelmeztetést. Ezért nagyon fontos, hogy a játékvezető rendelkezzen egy alapvető belső képességgel, és tudja magát függetleníteni a környezettől. Nem mondom, hogy engem nem bántottak a nézői beszólások, de azt igen, hogy nem befolyásoltak. A bíró ugyanis nem hagyhatja magát befolyásolni az érzelmei által, neki az a dolga, hogy minden körülmény között elvégezze a feladatot, amit kiszabtak rá. Mi játékvezetők a szakmán belül azt szoktuk mondani: egy mérkőzés olyan, mint egy herendi porcelánkészlet, vagyis azért van, hogy a bíró jobbá tegye. Továbbá van még egy olyan régi zsargon ? amit a sajtó is tart ? hogy az a jó játékvezető, akit nem lehet észrevenni. Én viszont ezzel nem értek egyet, mert szerintem meg az a jó játékvezető, akit akkor lehet észrevenni, amikor kell. Aztán vonuljon háttérbe, és adja át a terepet a játékosoknak, akik a pályán csinálják az előadást, amit a nézők élvezhetnek.

Érdekelne, hogy kit tart jelenleg a világ legjobb játékvezetőjének? Valami miatt ? amit meg sem tudok igazán jól fogalmazni ? azt gondolom, hogy manapság kevés az egyéniség. Hogy ennek mi az oka, azt nem tudom megmondani, nincsen nálam a kincsesláda kulcsa, de tudni kell, hogy a mai játékvezetésben létezik egy folyamat, amit úgy hívnak, hogy uniform. Ez azt jelenti, hogy a játékvezető meg akar felelni annak a kívánalomnak, hogy végre legyen egységesség a szakmán belül. Ugyanakkor, ha ezt az elvet követjük, akkor teljesen feladjuk az egyéniséget, és be akarjunk valakit skatulyázni. S ha valakit be akarunk skatulyázni, akkor kiöljük az egyéniséget, és mindenkit beszorítunk bizonyos keretek közé. Most is vannak jó játékvezetők, de hogy egyre vagy kettőre azt tudjam mondani, hogy "hú", olyan jelen pillanatban nincs. A mai mezőnyben nem találunk egy Pierluigi Collinát sem.

Ha valakinek, akkor Puhl Sándornak a tanácsát biztosan megfogadják a mai fiatal játékvezetők. Mit üzenne nekik útmutatásként? A fiatalok helyzete mindig is nehéz volt, a mai világban pedig talán még nehezebb, mert mindig lesz olyan, amikor valakinek adsz, valakitől pedig elveszel. Ez a szakma ezzel jár. S ha valakinek adsz, akkor az természetesen örülni fog neki, és boldog lesz, de ha valakitől elveszel, az nem lesz rólad a legjobb véleménnyel. Azt mondanám, hogy a legfontosabb a játék szeretete, továbbá egyrészt fel kell építenie magát, mint embert, másrészt, mint játékvezetőt. Bonyolult folyamat ez, nagyon sok tapasztalat és kitartás kell hozzá. Méltósággal kell viselni ezt a pályát, pontosan ugyanolyan méltósággal, mint egy csapatnak a vereséget. De az egész sportban épp ez a nagyszerű dolog: tudjuk helyén kezelni a győzelmet és a vereséget is. Kitartás, alázat, szakmaszeretet ? ezek még a nélkülözhetetlen dolgok. Illetve, ha valaki nem bírja a kritikát, akkor ne álljon játékvezetőnek!

Kíváncsi vagyok, mint gondol a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségben jelenleg is zajló hatalmi harcról, a botrányokról, és egyáltalán a kétes megítélésű Sepp Blatterről? Én 2006-ig voltam a nemzetközi szövetségnél, így megmondom őszintén, annyira nincs rálátásom a dolgokra, s különben sem voltam sosem abban a pozícióban, hogy véleményt mondjak. Annyi azért tisztán látszik, hogy valami nem működik, ám hogy a vádaknak mennyi alapja van a valóságban, arról fogalmam sincs. A világ futballjának mindenesetre az tenne jót, ha minél előbb rendeződne a helyzet, és egy olyan vezető kerülne a szövetség élére, aki gyorsan el tudja varrni ezeket a szálakat. Ezáltal végre újra a futball kerülne a középpontba.

Ez lenne mindenki érdeke. És amúgy is milyen érdekes. Most pont az vetődött fel, hogy miért Katar és Oroszország kapta meg a világbajnokság és az Európa-bajnokság rendezési jogát. Nézze, ez pont olyan, mint amikor azt kérdezzük: miért ez a játékos kapott sárga lapot, miért nem a másik?

Gólvonal-technológia. Szükséges? Azt mondanám erre, hogy minden olyan technológiát támogatok, ami segíti az igazságosságot, de fontos meghagyni az embereknek a döntési jogot. Minden technikáról ugyanaz a véleményem, vagyis ki kell próbálni, alkalmazni kell a gyakorlatban, és ha bebizonyosodik, hogy ebből igenis profitálhat a sportág, akkor be kell építeni. Viszont arra is gondolni kéne, hogy a gólvonal-technológia beszerelése nagyon komoly anyagi áldozattal jár a klubok részéről, és az alacsonyabb osztályokban ez problémát jelent. Én lényeges dolognak tartom, hogy minél több helyen tudják alkalmazni, mert csak akkor tudja szolgálni egyetemesen a labdarúgás érdekeit.

Végezetül árulja el: kíván valamit a hatvanadik születésnapjára? Talán azt, hogy a magyar válogatott minél előbb jusson ki újra egy világversenyre!

Kedden tölti be 60. életévét Puhl Sándor, akit négyszer választottak meg a világ legjobb futballbírójának és aki első magyarként vezetett világbajnoki döntőt. 

1955. július 14-én született Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Emődön nevelkedett. Játékvezetői vizsgáját tizenöt éves korában, 1970-ben tette le Mezőkövesden, és egy évre rá már az Ónod-Varbó megyei rangadót vezette. 1978-ban minősítették NB III-as bírónak, majd 1982-ben kezdett az országos keret tagjaként működni az NB II-ben. Az NB I-ben 1984-ben bíráskodott először egy Vasas-Csepel mérkőzésen, melyet a házigazdák nyertek 3-0-ra. Egyik mentora Jaczina Róbert korábbi nemzetközi játékvezető volt.

Pályafutása során összesen 225 NB I-es találkozón fújta a sípot, amivel a magyar örökranglistán a második helyre került Bede Ferenc mögé. Második ligás mérkőzéseinek száma 36. Nemzetközi karrierje 1988-ban kezdődött, amikor 140 NB I-es mérkőzéssel a háta mögött a Magyar Labdarúgó Szövetség játékvezetői bizottsága nemzetközi játékvezetőnek terjesztette fel. Több válogatott és európai kupamérkőzést vezetett, segített partbíróként, illetve negyedik bíróként. UEFA-besorolás szerint a mester kategóriában tevékenykedett. 1989-ben az indiai Nehru Kupán kapott feladatot, majd az izraeli Maccabi Játékokon fújhatta a sípot. 1991-ben a portugáliai ifjúsági labdarúgó-világbajnokságra delegálták, 1992-ben Vágner László társaságában első magyarként vezethetett mérkőzéseket a katari nemzeti bajnokságban, 1997-ben pedig a Borussia Dortmund-Juventus Bajnokok Ligája-fináléban volt sípmester.

Ugyanebben az évben a Manchester United FC-Feyenoord Bajnokok Ligája-mérkőzésen nem (eléggé) torolt meg egy durva szabálytalanságot, amiért féléves ?szabadságra? küldték, s ezért nem kapott meghívást az 1998-as vb-re. Játékvezetői tevékenységének elősegítése érdekében állandó partjelzőket, segítőket jelöltek ki mellé: eleinte a Márton Sándor-Varga László, majd a Hamar László-dr. Bozóky Imre (a későbbi MLSZ-elnök) páros támogatásával jutott egyre magasabbra a világ játékvezetői ranglétráján. 

Két Európa-bajnokságon is közreműködött: az 1992-es svédországi kontinensviadalon és az 1996-os angliai tornán. A magyar futballbíráskodás legnagyobb sikereként négy mérkőzést vezetett az 1994-es világbajnokságon az Egyesült Államokban, köztük a Brazília-Olaszország döntőt, ahol tizenegyesekkel Brazília győzött. Pályafutása során összesen 70 nemzetközi találkozót (köztük 30 válogatott mérkőzést) vezetett, játékvezetői karrierjét 2000-ben fejezte be. 2001-2006 között a Magyar Labdarúgó Szövetség kinevezte a játékvezetői bizottság és az önálló, érdekvédelmi szervezetként működő játékvezetői testület elnökének, 2000 és 2006 között az MLSZ alelnöke is volt. 2006-ig a MOB tagjaként ő képviselte a labdarúgást a hazai olimpiai mozgalomban. 2002-től 2007-ig tagja volt a FIFA játékvezetői bizottságának, az UEFA pedig rendszeresen foglalkoztatta nemzetközi mérkőzések játékvezető-ellenőreként. 2011 óta az MLSZ játékvezetői bizottságának egyik alelnöke, emellett a Sport TV szakkommentátoraként tevékenykedett. A labdarúgás statisztikájával és történetével foglalkozó szervezet (IFFHS) sorozatban négyszer (1994, 1995, 1996, 1997) választotta meg Puhl Sándort a világ legjobb játékvezetőjének. 2011-ben az IFFHS az elmúlt negyed évszázad hatodik legjobb játékvezetőjének választotta. Itthon elnyerte az Aranysípot, s kétszer lett Magyarország legjobb játékvezetője (1992, 1995).

Az 1994-es világbajnoki döntő vezetésének emlékére megkapta a világkupa kicsinyített mását. 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztkeresztjével tüntették ki, Eger és Emőd városa díszpolgárává fogadta - írja a lokal.hu!

"A FEB a Veszprém - Tatabánya mérkőzéssel kapcsolatban a vendég szurkolók megbotránkoztató rigmusok bekiabálása (MLSZ és az MLSZ JB alelnök szidalmazása) miatt a Tatabányát 100.000 Ft pénzbüntetés megfizetésére kötelezi." - írja az mlsz.hu.        

Megáll az ember esze azon, hogy az MLSZ titkosította a mérkőzések játékvezetői valamit szövetségi és biztonsági ellenőri küldéseit közel egy évvel ezelőtt. Mi vezethetett ide? Mi az oka? Mi a cél?

Először mindenki csak azt gondolta, hogy technikai hiba történt a Magyar Labdarúgó Szövetség hivatalos oldalán és az adatbankban, mivel a hét elejétől nem volt látható az ellenőri küldés. Igaz, a helye megvan, de nevet nem írta ki a program. Vártuk a pénteket, hátha csak az utolsó pillanatban teszi fel minden megye és az MLSZ JB. a küldéseket. Hiába vártuk. Este azt az információt kaptuk, hogy az MLSZ döntése és utasítása alapján kellett a küldéseket eltüntetni a két oldalról.

Mi lehet az oka ennek? Talán az érdeklődök megtudják, hogy ki lesz az ellenőr? A szurkolókat elsősorban a játékvezető személye érdekli. Hidegen hagyja őket, hogy ki az ellenőr és ki a szövetségi ellenőr. Sőt! Eláruljuk, még az asszisztensek sem érdekli a szurkolókat.

Akkor mi lehet a cél? Senki sem tudja, hiszen ha azt akarják, hogy a játékvezető ne lássa az ellenőri küldést azt máshogy kellene elintézni. Az ügyviteli rendszerben minden programban le kellene tiltani. Ha ez a cél, akkor viszont az MLSZ JB vezetői és az informatikusok egyszerűen amatőrök.

Miért jó, ha tudja az ellenőr nevét a játékvezető? Történik pl. az utazás során valami a játékvezető 3-assal, 4-essel vagy most már a hatossal, akkor tudnak konzultálni a játékvezetővel. 2013-ban ugye senki nem gondolja azt, hogy megbeszélik egymással előre, hogy hogyan osztályozza őt az ellenőr. Aki erre gondol, az azt is tudja, hogy ha ez állna fent, akkor már régen úgyis lezsírozták azt!

UEFA és a FIFA közzéteszi

Megnéztük az UEFA és a FIFA weboldalát, ahol minden ellenőri küldés közzé van téve. Ezek szerint a nemzetközi szövetség példamutató.

Ismét megkerestünk több megyei JB. elnököt és küldőt, akik tőlünk értesültek a furcsa MLSZ-es egyoldalú döntésről. Nevüket azonban kérték, hogy ne tegyük közzé, mert tartanak Berzi Sándor retorziójától, mert akinek eddig véleménye volt azt eltávolította Berzi. A megyék számára az is furcsa, hogy miért vetette le az MLSZ minden bajnokságról az ellenőröket. A logikusan gondolkodó ember nem érti, hogy megint ezt az örültséget ki találta ki!

Kérjük, sőt követeljük, hogy az MLSZ állítsa vissza az ellenőrök küldését a fenti két oldalon, a korrekt és hiteles tájékoztatás érdekében. Sőt! A már lejátszott és korábban feltett ellenőrök nevét is ismét hozza nyilvánosságra a Szövetség

Amennyiben mégis úgy gondolják, hogy titkos az ellenőri küldés, akkor a hatályos versenyszabályzatot módosítsák ennek megfelelően.

Kérjük inkább a korábban felvetett problémák megoldásán dolgozzon az MLSZ JB. és informatikusa:

• ellenőri rendszer kialakítása
• ellenőri jelentések statisztikai kimutatása
• küldési rendszer problémái
• leiratkozási modul megprogramozása
• on-line játékvezetői tesztek
• statisztikai kimutatások
• hozzáférési és jogosultsági problémák megoldása
• alapvonali játékvezetők kérdése
• küldési ütközések kiküszöbölése
• e-mail és SMS értesítési opciók

Nem beszélve arról, hogy a hatályos versenyszabályzat és más szabályzat is tele van olyan hibákkal (elírások, hatályon kívüli törvényi hivatkozások) ami óvásokhoz és fegyelmi eljárásokhoz vezethet. Bízunk az MLSZ főtitkárának és operatív igazgatójának józan gondolkodásában!

3 éve mi már javasoltuk! A jövőben az MLSZ döntése alapján nem mondhat véleményt a vitatott ítéletekről Puhl Sándor a Sport TV Harmadik Félidő c. műsorában.

Sipos Jenő, a szövetség szóvivője elmondta, azt akarják elérni, hogy a bíráskodásnak szentelt figyelem visszaszoruljon, mert úgy vélik, sokkal jobb annak a színvonala, mint adott esetben az edzők, a játékosok megnyilatkozásai sugallnak. Ráadásul Puhl MLSZ-nél betöltött pozíciója sem volt összeegyeztethető a dologgal. Az idei szezonban nem mond véleményt a vitás játékvezetői ítéletekről Puhl Sándor a Sport TV Harmadik Félidő c. műsorában. Az 1994-es világbajnoki döntő sípmestere a Magyar Labdarúgó Szövetség határozott kérésére került ki a műsorból.

Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője így beszélt az okokról az évadnyitó adásban:

- Nagyon sokan örömmel vették a szakmai elemzéseit, a hozzáértő véleményeit, hiszen egy nemzetközileg ismert szakember magyarázta el az egyes szituációkat. Ugyanakkor egy másik rész nem feltétlenül azonosult ezzel a nézettel, hanem azt gondolta, hogy a játékvezetői bizottság elnökeként nem biztos, hogy helyes, hogy a televízió képernyőjén elemez ilyen szituációkat. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján született meg ez a döntés. Azt gondolom, hogy a magyar játékvezetés színvonala sokkal jobb annál, mint amit hétről-hétre edzőktől, játékosoktól, de még a kommentátoroktól is hallunk. Az ítéletek tekintetében 95%-ban jó döntés születik. Ha a játékban is ez lenne a helyzet, akkor a mérkőzések színvonala emelkedne. A későbbiekben Puhl Sándor elsősorban a játékvezetői bizottságban fejti majd ki a munkáját, és szeretnénk, ha ebben a műsorban a gólokról, cselekről, sikerekről lehetne beszámolni. Ha szükséges, akkor persze az MLSZ is elmondja a véleményét. Úgy ítéli meg a szövetség vezetése, hogy mostanában túlságosan előtérbe került a játékvezetés. Sokkal többet volt téma, hogy mint maga a játék, a futball. Könnyen belekapaszkodtak az edzők a játékosok abba, hogy azért nem nyertek, azért voltak formán kívül, mert rossz ítéletek születtek. Holott ugye, mint elmondtam, az esetek döntő többségében jól ítélnek a bírók. Egy 30 fordulós bajnokság során egyáltalán nem a játékvezetők döntik el a helyezéseket. A bíró egy része a mérkőzéseknek ugyanúgy, mint a háló, a vonal vagy a szögletzászló, és az a legjobb, ha észrevételen marad - fogalmazott - írja a csakfoci.hu.

Szerkesztőségünk Puhl Sándor letiltásával kapcsolatban megkereste az MLSZ-t is, amint válasz érkezik Sipos Jenőtől, úgy rögtön közzétesszük azt.

Ahogy arról már beszámoltunk, az MLSZ döntésének értelmében Puhl Sándor az új szezonban nem mondhat véleményt a játékvezetők ítéleteiről a Sport TV Harmadik Félidő című műsorában. Mivel azonban az első bajnoki fordulóban is voltak olyan bíró döntések, amelyek felkorbácsolták az indulatokat, a csakfoci.hu felkérte Bede Ferenc, korábbi FIFA-játékvezetőt, hogy mondja el véleményét a konkrét szituációkról. A Nyíregyháza - Debrecen mérkőzésen két olyan esetet is találtunk, amely nagy vihart kavart. A 15. percben Bajzát és Brkovic rángatta egymást a hazai tizenhatoson belül, majd a nyírségi támadó földre esett, a játékvezető azonban nem ítélt semmit.

Bede Ferenc véleménye: - A két játékos egymással küzdött a labda megszerzéséért, aminek az lett a vége, hogy mindketten elestek. A hátsó kameraállásból jól látható volt, hogy a védő végül lehúzta Bajzátot, így járt volna a 11-es és a nyilvánvaló gólhelyzet miatt piros lap a debreceni játékosnak. A 72. percben Zsidai szerelte Abdouramant a tizenhatoson belül, a játékvezető szerint szabálytalanul, így Kassai 11-est ítélt.

Bede Ferenc véleménye: A felvételből úgy tűnt, hogy a debreceni játékos a labdát találta el, és a másik lábával sem sodorta ki Abdouraman lábát, vagyis szabályos volt a szerelés. A Videoton - Lombard Pápa mérkőzés első félidejében Kovács István rácsúszott Marian Sluka lábára, a játékvezető azonnal kiállította a Vidi középpályását.

Bede Ferenc véleménye: A Videoton középpályása túlzott erőbevetéssel ment a párharcba, térden rúgta ellenfelét, ez súlyos szabálytalanságnak számít. A játékvezetőtől bátor és jó döntés volt, hogy kiállította Kovácsot. A Honvéd - Dunaújváros összecsapáson Villám talpalta le Holendert, amiért azonnal villant a piros lap.

Bede Ferenc véleménye: Itt is arról beszélhetünk, hogy a játékos túlzott erőbevetéssel próbált labdát szerezni és felkaron talpalta a kispesti labdarúgót. Fontos a játékosok testi épségének a védelme, jogos volt a kiállítás. A Pécs-MTK találkozó 76. percében Kanta József szabadrúgását látszólag Gőcze kiütötte, de az alapvonali asszisztens intésére a bíró gólt ítélt.

Bede Ferenc véleménye: Mivel nem volt perdöntő kameraállás, nehéz állást foglalni. Az alapvonali asszisztens volt a legközelebb az esethez, higgyünk neki. Ha nálunk is bevezetnék a gólvonal-technológiát, akkor elejét vennénk az ilyen vitáknak. Ennek azonban akkor lenne értelme, ha mind a 16 stadionban megoldanák, így, hogy csak a Ferencváros új létesítményében lesz, csorbul az esélyegyenlőség elve. Bede Ferenc elmondta azt is, mi a véleménye arról, hogy Puhl Sándor a jövőben nem véleményezheti a játékvezetők ítéleteit a Harmadik Félidő című műsorban. - Visszás volt a magazinműsorban való fellépése, hiszen Puhl Sándornak a saját játékvezetőit kellett pellengérre állítania hétről hétre, mivel tulajdonképpen ő a Játékvezetői Bizottság szakmai vezetője. Megítélésem szerint Puhl akkor használt volna a legtöbbet a játékvezetői társadalomnak, ha csak a Harmadik Félidőben vállal szerepet... Az ő személyétől elvonatkoztatva, azt gondolom, annak lenne értelme, ha egy szakértő az adásokban elmagyarázná az aktuális szabályértelmezéseket, de hétről hétre következetesen, ugyanazokat a meglátásokat kellene mondani az egyforma eseteknél. Ezen kívül az is fontos, hogy minden esetben a szakmailag megfelelő fogalmazást használjuk ? zárta a korábbi játékvezető.

forrás: csakfoci.hu

Berzi-Puhl duó előterjesztését hallgatta meg az MLSZ elnöksége. Sikerült ismét a JB. vezetőinek nagyot alkotni és elfogult jelentést az MLSZ vezetői asztalára tenni. Csak a szépeket és a jókat mondják, míg a problémákat ismét az asztal alá söpörték ezzel is megvezetve dr. Csányi Sándorékat... ÍME az közlemény:

Az elmúlt időszak eredményeit és problémáit értékelve számolt be az elnökségnek a Játékvezető Bizottság. A részletes, ábrákkal és kimutatásokkal illusztrált anyagból kiderült, hogy a magyar játékvezetők továbbra is számos rangos nemzetközi felkérésnek tettek eleget a mögöttünk álló szezonban. A Bajnokok Ligája (Kassai Viktor és stábja) és Európa Liga (Vad II István és stábja) kiküldetések mellett szép számmal szerepeltek kiemelt utánpótlás, női labdarúgó, futsal és strandlabdarúgó események is a magyar játékvezetők eseménynaptárjában. A jövőben arra kell törekedni, hogy az új generáció fiatal, tehetséges tagjai ismét az európai elitbe juttassák a hazai játékvezetést. Ezzel összhangban nagy hangsúlyt kapott az elmúlt időszakban a játékvezető-képzés mennyiségének és minőségének fejlesztése.

A legtehetségesebb fiatalok megyei előkészítő csoportba kerülnek, majd pedig a legjobbak innen már az MLSZ által központilag koordinált játékvezető akadémián folytatják (18-23 éves korosztály). A képzésnek, amelyben a profi játékvezetők is aktívan részt vesznek, része az elengedhetetlen angol nyelvi képzés. Idehaza a várakozásoknak megfelelően kedvező változást hozott a tavaly bevezetett professzionális játékvezetés (12 vezetőbíróval).

Ezen új gyakorlat mellett is akadtak sajnálatos játékvezetői tévedések, de vélhetően a hivatásos státusz is hozzájárult, hogy csökkent a hibák száma, és nemzetközi összehasonlításban nem rossz a hazai bíráskodás.

A kétes szituációk megítélésében a vezetőbírók az alapvonali asszisztensekre is támaszkodhattak a mögöttünk álló idényben, s a számok tanúsága szerint javult a tizenhatosokon belüli helyzetek helyes megítélési aránya - írja az mlsz.hu.

A nepszava.hu tegnapi lapszámában már pedzegette, miféle okoknál fogva nem fejlődik a magyar labdarúgás az MLSZ vezetésének erőfeszítései és a kormány ízléstelenség határát átlépő támogatottsága ellenére sem. A problémákra újabb ékes példát szolgáltat mindaz, ami a játékvezetés terén történik.

Az MLSZ a 2013/2014-es szezonra bevezette a profi státuszt a bíróknál. 12 játékvezető részesült a kitüntető bizalomban. Egyúttal az élvonalbeli találkozókon immár hat játékvezető közreműködött (noha a nívósabb bajnokságok közül mindenhol maradtak a jól bevált, eredeti felállásnál).

Az újítások ellenére a játékvezetés színvonala nemhogy javult volna, sok esetben romlott. Az okok ugyan összetettek, de meghatározó tényező, hogy a játékvezetői bizottság ajánlása mögött nem csupán szakmai érvek húzódtak. Fontos volt: így több pénzt lehet kivenni a kasszából.

A hivatásos "sporik" 400 ezer forint körüli alapjuttatásban részesülnek, ez bejelentett bért és EKHO-s összeget tartalmaz. Ezen felül költségtérítésben és mérkőzésvezetési díjakban részesülnek. Az első- és másodosztályú meccsek játékvezetője 90 ezer forintért közreműködik, segítői 60 ezer forintot kasszíroznak.

A havi egymillió forintos fizetés, ami összejön nekik, elsőre soknak tűnhet, ám egyfelől a külföldi kollégákhoz képest így sincsenek túlfizetve, másfelől ha még többet kapnának, talán nem kellene szombat után vasárnap már egy másik összecsapáson, más szerepkörben dolgozniuk (aki játékvezető volt egy nappal korábban, másnap a kapuvonalnál figyeli az eseményeket). Így aztán mind pszichésen, mind fizikailag túlterheltek.

Ring János korábbi nemzetközi asszisztens, az MLSZ játékvezető bizottságának országos Instruktora , az MLSZ Felnőttképzési Intézetében a játékvezetők képzésével és továbbképzésével foglalkozó szakcsoport egykori vezetője szerint az alapvető probléma az, hogy a rendszernek kétség kívül volnának pozitív hozadékai, de nincsenek meg a szükséges feltételek.

"Elvileg jobban tudnak koncentrálni a feladatukra, hiszen nem kell a munkahelyi problémákat, lógásokat menedzselniük. De a mi rendszerünk hátránya, hogy a bírók nagymértékben anyagi függésbe kerültek a szövetségtől" - szögezi le a szakértő.

Úgy véli, egy olyan országban, ahol vannak kedvenc csapatok, amelyeket közpénzből jelentősen támogatnak a többiek rovására, a profi státusz bevezetése hibákat generál.

Ilyen helyzetben a játékvezetők többségében önkéntelenül és tudat alatt megjelenik a megfelelési kényszer. Csak nehogy hibázzak a kedvezményezett csapat ellen, mert akkor kikerülhetek a pikszisből, munkanélkülivé válhatok.

"A hat játékvezetős rendszer beerőltetése olyan embert juttat eszembe - mondja Ring -, aki tudna járni, de kerekesszékbe kényszerítik, így az izmai elsorvadnak. Hasonló a helyzet a bírókkal. A most záruló bajnokság során rendszeresen megfigyeltem: a játékvezetők a náluk rosszabb helyzetben lévő kiegészítő asszisztensre bízzák a fontos ítéletek meghozatalát. Elszoknak az ítélkezéstől."

Összegzés gyanánt hozzáteszi: attól hogy megfizetnek valakit, még nem tud úszni? Ezzel arra mutatott rá, sajnos nem mindig a megfelelő embereket választják ki bizonyos feladatokra, nem a szakma a legfontosabb szempont.

A játékvezetői bizottságtól elvárható volna, hogy hétfőn és kedden közös elemzésekre rendelje be a bírókat, ahol "fejtágításon" vennének részt, kielemeznék a hibás és/vagy jó ítéleteket, ám mivel a jb elnökének nincs játékvezetői képesítése, nem is várható el, hogy megmondja a bíróknak, mi volna egy bíró dolga.

Berzi Sándor csak névleg vezeti a bizottságot, ami olyannyira igaz, hogy az idén se látogatott el a legnagyobb éves FIFA-játékvezetői továbbképzésre. A törökországi eseménytől távol maradva viszont hogyan tudná a nemzetközi trendeket idehaza megkövetelni?...

Csoda, hogy a magyar játékvezetés súlytalanná (komolytalanná!) vált nemzetközi szinten? Ennek alátámasztása gyanánt: amíg a 2008-as olimpia és a 2011-es Bajnokok Ligája döntőjében, illetőleg a 2010-es vb egyik elődöntőjében magyar bírók közreműködtek, addig sem a londoni olimpiára, sem az idei vb-re nem jutott ki magyar sporttárs.

Mindez a sportdiplomáciánk (és elsősorban Berzi Sándor, valamint a jb) totális kudarca. Jobb keze, Puhl Sándor alelnök hiába volt kiváló játékvezető, külföldön leszerepelt szerencsejáték- és egyéb, nehezen tolerálható szenvedélyével, s itthon is mindent megtesz ezért, főleg a leginkább szakmainak tartott honi televíziós műsorban tett megállapításaival.

A Harmadik Félidőben rendszeresen olyan kinyilatkoztatásokat tesz, amelyek teljesen ellentétesek a játékszabályokkal.

Mindenesetre Puhl javaslatára akadnak azért figyelemre méltó újítások is. Például a jb a továbbképzések többségét már nem Telkiben, az MLSZ sportközpontjában tartja, hanem Vecsésen, az Airport Hotel Budapest szállodában, ahol ugyan nincsen meg a szükséges infrastruktúra, ám azzal együtt megfelelt, hogy a Puskás Ferenc Stadionig kell ingázni a fizikai edzésekre, felmérésekre.

Van-e összefüggés vagy nincs, tény: a szálloda igazgatója, Koloszár Krisztián Ákost 2013-ban nagy hirtelen bevették az NB III-as játékvezetői keretbe, ahol, bizonyosan teljesen véletlenül, a legtöbbet foglalkoztatott alkalmazott lett, 16-ból 13 mérkőzéssel...

Puhl egyébként azon játékvezető ellenőröket is berendelte a 2014. februári háromnapos továbbképzésre - szállás, ellátás a fenti szállodában -, akik Törökországban már vele töltöttek el hét napot továbbképzés címén. A cechet úgy is az MLSZ fizeti, a szálloda forgalmán meg, meglehet, nem ártott kicsit lendíteni...

forrás: nepszava.hu