„Előbb néző legyen, aztán videóbíró; az MLSZ megvédhette volna Kassait” – Bede komoly kritikái.

A korábbi FIFA-játékvezető Bede Ferenc is beszélt a múlt heti, komoly visszhangot kiváltott Real Madrid-Bayern mérkőzésről és Kassai Viktor játékvezetéséről.

Bede a Digi Sport Reggeli Start műsorában nyilatkozott először a találkozó kulcspillanatairól, de az MLSZ csendben maradását is megemlítette.

A sorsdöntő hibákról

– Vidal kiállítása nem a legmegfelelőbb időben történt, az egy helytelen döntés volt. Akkor már látszott, hogy hosszabbítás lesz, és a Bayern egy emberrel kevesebbel játszik. És, ha egy ilyen kiállítás nem egyértelmű, akkor azt biztos, hogy szóvá teszik. Erre jött rá sajnos, hogy az asszisztens is hibázott, amikor Ronaldo gólját megadták. Attól a Gyuritól (Ring György – a szerk.), aki eddig centis leseket eltalált, most ez kapitális hiba volt. Ez a kettő döntő hiba volt.

A videóbíró bevezetéséről

– Biztos vagyok benne, hogy a videóbírót bevezetik. Ha 20 év múlva beszélgetünk, majd azt kérdezik, miért nem vezették be 30 évvel korábban? A technikát a labdarúgásból sem lehet mellőzni. Mindenki látja, hogy egy-egy ilyen botrányos mérkőzésnél mindenki a videóbíró után kiált. Szerintem azonban a prioritás, hogy a nézők jöjjenek a stadionokba. Furcsa rendszer, ahol már hat játékvezető van, videóelemzés és szinte minden van, csak éppen néző nincs. Fontos, hogy lépésről lépésre haladjunk. A nézők visszajövetelének meg kell előznie a videóbíró bevezetését.  Persze, ha van rá pénz, lehet, hogy bevezetik. Csak én ezt komikusnak tartanám.

Kassai jövőjéről, és az MLSZ csendben maradásáról

– Kapott már támadást, mert az Eb-ről is úgy kellett hazajönnie, bár ott csapathiba vezetett ehhez. Most lesz vagy négy -öt hónap, amíg lecsillapodnak a hullámok, mert az U20-as vébén is ott lesz. Látom azonban, hogy a többi BL-bíró is elkövetett komoly hibákat ebben a fordulóban, így összességében sajnos el kell fogadni, hogy ilyen szinten is hibáznak a bírók. Nem lesz egyszerű, de mindig föl kell állni. Láttuk, hogy a hazai lapokban milyen cikkek, támadások jelentek meg, de az MLSZ semmit nem közölt, semmit nem adott ki. A Játékvezetői Bizottságnak, amit Puhl Sándor kisebb megszakításokkal már 17 éve vezet, ebben az esetben meg kellene szólalni. Főleg azért, mert a televízióban, az El Clásico után már komolyan kiértékelte a spanyol bírót. Ebben a helyzetben a szakmai bizottság vezetőjének kellene mondani valamit. Lehetne védeni is a Viktort, hogy milyen hibák, például asszisztensi tévedések vezettek ide. Nagyon csendben vagyunk…

Most tényleg az a legfontosabb, hogy videóbíró legyen az Nb. I-ben?

Azt már tudjuk, hogy évek óta megvezeti a Puhl-Berzi duó az MLSZ elnökségét a játékvezetéssel kapcsolatosan. Átverték korábban az alapvonali játékvezetőket, valamint azt, hogy asszisztens ellenőrök és szuper ellenőrök legyenek az élvonalban.

Elérték azt is, hogy senki nem tudja, hogy Puhl Sándor és Hanacsek Attila szuper ellenőrként pontosan mennyit keres havonta, hiszen az ő és haverjaik ellenőri küldését és elszámolásait titkosították.

Megbukott az alelnök úr szakmailag is, hiszen évek óta nincs minőségi oktatás, ellenőrzési rendszer, sőt a profikkal sem foglalkozik. A megyékről ne is beszéljünk, mert Vecsésről azok túl messze vannak.

Most a nagyokos, mindentudó és érinthetetlen nagyvezír kitalálta, hogy videó bíró kell nekünk és be tudja ültetni a monitor elé a saját talpnyalóit. Lassan több haver lesz a meccsen, mint ahányan érdemben hozzátennének a szakmához.

Nem elég, hogy szakmailag megbukott Sándorunk, de sajnos erkölcsileg is.

Visszahozta azt a gőgöt, arroganciát ami ellen küzdött évekig. Hozzá sem lehet szólni, mert aki megszólítja az aláírta a halálos ítéletét.

Csak egy szűk mag élvezi még mindig a bizalmat, mert ők kiszolgálnak mindenkit, bólogatnak a hétvégi küldés reményében. Közben meg rohad az egész Mosonmagyaróvártól Vecsésig.

Megy a háttérben a nyomozás, hogy ki mit ír, ki kivel mit beszél. Lassan már a telefonokat és e-mail forgalmat is le akarja hallgattatni Sanyi.

Kedves Csányi Úr! Lehet, hogy meg kellene hallgatni pár játékvezetőt a problémákról, mert már lejtő végén vagyunk. Nehogy ne legyen kiút a puhli fertőből…

Az elmúlt időszakban nagyon meggyengült a puhl-i királyság mint szakmailag, mint erkölcsileg. Ezért a döntéshozók Bede Ferenc egykori kiváló játékvezetők nevezeték ki a JB. szakmai vezetőjének.

Ferenc péntek délután már munkához is látott.

Főbb intézkedése az volt, hogy menesztette Gaál Gyöngyit az MLSZ JB irodájának éléről. Helyére külsős szakembert kíván hozni, aki az országos játékvezetők mindennapjait koordinálja.

Sajtókapcsolatokért felelős személyt is kinevezett, akinek a fő feladata a játékvezetőkkel kapcsolatos sajtómegjelenések koordinálása lesz.

Az újdonsült szakmai vezetőnek 30 napon belül részletes cselekvési tervet kell letenni a döntéshozók asztalára, amelyben megnevezi a rövid (akut), középtávú és hosszútávú programját.

Sok sikert Feri!

A sporttörvényt is módosítaná Kubatov Gábor, az FTC elnöke annak érdekében, hogy büntetlenül lehessen kritizálni a játékvezetőket.

Nem tudja megemészteni Kubatov Gábor, az FTC elnöke, hogy kétmillió forintos bírsággal sújtotta az MLSZ fegyelmi bizottsága a zöld-fehérek vezetőedzőjét, Thomas Dollt, mert kritizálta a játékvezetőket. A sportvezető szerint egy demokratikus országban szabadon lehet véleményt mondani bárkiről és bármiről.

– Ebben az országban bárki szabadon bírálhat bármely közjogi méltóságot, politikust, színészt, sportolót, de ha egy-egy játékvezetőről és az ítéleteiről mond véleményt, akkor súlyosan megbüntetik, legyen szó akár fe­rencvárosi, akár bármilyen más klubhoz tartozó szakemberről. Nem is ismerek olyan szereplőt, akit ne lehetne büntetlenül kritizálni, kivéve a bírói kart és az MLSZ-t. Az én demokrácia-felfogásomtól ez távol áll – mondta az MTI-nek Kubatov, aki hozzátette: országgyűlési képviselőként megfontolja, ha csak ez az út járható, akkor kezdeményezni fogja akár a sporttörvény módosítását is.

Bede Ferenc, korábbi nemzetközi játékvezető szerint is szükség van a bírói rendszer megreformálására, ám irreálisnak tartja azt a felvetést, miszerint kerüljön be a sporttörvénybe a bírók szidása.

– Nem tudom, hogy a sporttörvény melyik paragrafusába szeretnék beleírni, hogy lehessen szidni a bírókat. Egyáltalán ki kritizálhatja a já­tékvezetést? A szur­kolók, a sportvezetők, a vezetőedzők vagy a játékosok? – fogalmazott a Borsnak Bede. – Úgy gondolom, reformra szükség van, ám nem olyanra, amilyet Kubatov Gábor szeretne. A hatbírós rendszert kellene megszüntetni, mert ettől nem lett magasabb színvonalú a játékvezetés. A másik nagy probléma, hogy az NB I-es meccseken akár négy felügyelő is figyeli a bírók munkáját, ilyen a világon máshol nincs. A harmadik pedig, hogy generá­cióváltásra lenne szükség a bírói vezérkarban. Puhl Sándor ideje lejárt, vele már nem lehet véghezvinni a reformokat.

Lassan az az érzésünk, hogy az történik az MLSZ JB-ben, amit Bede Ferenc mond. Ő legalább megszólal. Sokan már a "puli" utódját látják benne. Kubatov Gábor évértékelő beszédében többek között arról is szót ejtett, hogy megreformálnák a játékvezetői rendszert.

A Bors Bede Ferencet, korábbi nemzetközi játékvezetőt kérte meg arra, hogy a hat pontban összefoglalt terveket kommentálja. Alább az egyes reformjavaslatok, valamint Bede hozzájuk fűzött elemzései.

1. Hozzák nyilvánosságra a meccsek jegyzőkönyvét. A játékvezetői jelentés kivételével a jegyzőkönyv az MLSZ rendszerében nyilvános - nyilatkozta Bede.
2. Legyenek nyilvánosak a bírói jelentések. Ide kerülnek a rendkívüli események, kiállítások. Ez soha nem volt nyilvános, nem is lenne értelme. Az NB I médiakontroll alatt van, olyat úgysem tudnak írni, amit ne lehetne videóról ellenőrizni.
3. Legyenek nyilvánosak az ellenőri jelentések. Maximum akkor van rá mód, ha változtat az UEFA, amely szintén bizalmasan kezeli ezeket a dokumentumokat.
4. Hozzák nyilvánosságra a bírói értekezletek jegyzőkönyvét. Időközönként itt értékelik ki a profi bírók munkáját. A csapatoknál sem szokás a taktikai értekezleteket nyilvánosságra hozni, ahogy az a csapatok, ez a játékvezetők belügye.
5. Hozzák nyilvánosságra a fegyelmi bizottság értekezleteinek jegyzőkönyvét. A fegyelmi döntések indoklását eddig is mindig megkapták a klubok.
6. Bele lehessen hallgatni a játékvezető és segítői közötti rádióbeszélgetésbe. Ez a külvilágra nem tartozik, de ha szükséges, a fegyelmi bizottság felhasználhatná.

A mi két Sándorunk, mármint a Berzi és a Puhl 2017. január 2-án szép kérdéseket és levelet kapott a Fradi elnökétől.

A BÍRÓI ÍTÉLETEKRŐL:

"Nyilvánvaló, hogy a konkurens klubok nem fognak tenni a mi boldogságunkért, de azt is látjuk, hogy a szövetségben és még inkább a bírói testületben is vannak olyan törekvések, hogy a Ferencváros ne legyen bajnok.

De az a helyzet, hogy mi bajnokok leszünk, ledolgozzuk ezt a négy pontot és mi nyerjük az NB I-et. Csányi Sándor az elmúlt 25 év legjobb MLSZ-elnöke, mert sosem tesz semmit az egyéni érdekei szerint. Inkább apparátusi hibák vannak alatta, és mivel elfoglalt ember, nem tud mindennel foglalkozni. Azt például elfogadhatatlannak tartom, hogy öt fordulónként sorsolják a magyar bajnokságot, ezzel ő sem érthet egyet. Volt olyan meccsünk, amelynek az időpontját a mérkőzés előtt egy héttel még nem tudtuk. Azt gondolom, hogy a játékvezetői testület - amelyet nyilván nem kézzel irányít az elnök - is össze van zavarodva az elmúlt időszakban. Állandó értékrend nélkül dolgoznak, nem túl konzekvensek. Van csapat, amely nyolc 11-est rúgott a bajnokságban, mi kettőt. 34 büntetőből 9 a Ferencvárosé, ennyit ítéltek ellenünk, az európai topligákban nincs ilyen csapat, mint a miénk. A második legtöbb piros lapot és a legtöbb sárgát is mi kaptuk. Mi támadófocit játszunk, nem egy "beseggelő", védekező focit, és valami hiba mindig történik."  

A FRADI JÁTÉKVEZETÉST ÉRINTŐ REFORM-JAVASLATAIRÓL:

"Orosz Pállal szeretnénk részt venni személyesen a hibák kijavításában. Pál nem véletlenül jött el az NB I-es bizottságtól, szeretnénk a bírói traszparencia ügyében megnyilvánulni az elkövetkezendő időszakokban és minden elkövetni azért, hogy a bírói testület minél átláthatóbban tudjon dolgozni.

Ezért az fogjuk kérni:

• hogy a meccsjegyzőkönyveket, a meccsellenőri jelentéseket, a bírói jelentéseket hozzák nyilvánosságra
• a bírói testületi és fegyelmi bizottsági jegyzőkönyveket hozzák nyilvánosságra: ki, mit nyilatkozott és hogyan indokolta
• hogy a bírói, mérkőzések közbeni rádióforgalmazású beszélgetésekbe bele lehessen hallgatni, hogy lehessen hallani, hogy egy meccsen mi történik és mi nem"  

Egyet kell érteni Kubatov Gáborral abban, amit mi évek óta mondunk. Nem Csányi Sándor a hibás a magyar foci hibáiért.

Ő csak azért felelős, hogy az elmúlt 5 évben alkalmatlan munkatársakkal vette körül magát és még mindig csukott szemmel hisz az igazgatóinak, szervezeti egység vezetőinek. Magát égette eddig több döntésében is...

Hol a szakmaiság? Hol a hozzáértés?

Ezt persze "Puhlsanyitól" ne kérdezzük, mert a JB-ben ez a két szó legtöbbször ismeretlen. Kíváncsian várjuk mikor jön a kommüniké megint

Továbbra sem kaptunk választ az MLSZ-től, vajon a világon egyedül-álló módon miért van szükség játékvezető-asszisztens ellenőrökre. Kiverte a biztosítékot a magyar fociszövetségben pénteki cikkünk, mégsem érkezett még mindig semmilyen hivatalos válasz arra, hogy lehetséges az, hogy az NB I kiemelt meccsein párját ritkító módon a hat játékvezetőt négyen ellenőrzik: egy játékvezető-ellenőr, két játékvezetőasszisztens ellenőr és Puhl Sándor szuperellenőr.

A sok-sok "szakember" alkalmazása, utaz-tatása, olykor elszállásolása értelemszerűen nagyon sokba kerül. Ráadásul a kritikák ellenére ebbe a jól jövedelmező körbe csak olyanok kerülhetnek be, akik baráti kapcsolatot ápolnak a jelenlegi vezetőkkel.

Az uram-bátyám kapcsolatra jó példa, hogy tudomásunk szerint az NB II-ben, azaz a másodosztályú profi ligában van egy olyan játékosellenőr, aki az országos játékvezetői keretnek sohasem volt a tagja, ám annak a vecsési szállodának az igazgatója, ahol mostanában a játékvezetői továbbképzéseket tartják.

Több visszavonult játékvezető szerint egyébként már maga a hat játékvezetős rendszer alkalmazása is felesleges a nézhetetlen, 500-2000 szurkoló előtt játszott NB I-es bajnokikon, hiszen Angliában, Németországban és Spanyolországban sem alkalmaznak ennyi bírót, mert sokba kerül, és a hibák nem csökkennek általa. Végül egy utolsó adalék a túlzottan sokszereplős jelenlegi magyar gyakorlatra, hogy előfordul olyan mérkőzés, ahol a bírókat a BL-meccseken is közreműködő Vágner László játékvezető-ellenőr mellett még Puhl Sándor szuperellenőr is felügyeli?

forrás: borsonline.hu

Néhány évvel ezelőtt kritizáltuk Vágner László és segédeit, hogy megmondták, hogy ki mikor mit nyilatkozhat.  Most olvasóink is megosztották véleményüket a cenzúrázási szándékról zár fórumon:

  "Cenzúrázni akarták a megyei JB elnökök nyilatkozatait, megszabnák, hogy milyen weboldalt ki nézhet és ki nem, kivel beszélhetnek és kivel nem?"

"Ez ellen küzdött akkor a partvonal mögé tett Puhl Sándor és a haveri köre, akik most vezető beosztásban vannak."

"Sajnos a hatalom megszédítette őket és elfelejtették, hogy miért küzdöttek a kisteleki és vágneri érában."

"Most ugyanazt csinálják, mint az elődök."

"Megmondják az JB elnököknek, hogy nem nyilatkozhatnak, kivel beszélhetnek és kivel nem."

"Ez biztosan előre viszi a játékvezetést a jelenlegi erkölcsi szintről."

"Miért nem engedik, hogy nyíltan beszéljenek a megyei vezetők és ellenőrök a problémákról?"

"Lassan ismét eljön az, hogy nézik, hogy ki kinek az ismerőse a közösségi oldalakon, ki mit lájkol... "

"Ide süllyedt a puhli cirkusz."

"Igyunk egyet a Sanyi egészségére, mert ő biztosan emelte poharát hétfőn az értekezlet után!"    

Habár színvonalában a gyenge közepest sem éri el a labdarúgó NB I, egyvalamiben mégis egyedülálló a világon. Sehol máshol nincs ugyanis annyi ellenőr egy meccsen, mint itt.

Hát ilyen nincs, ilyen nincs és mégis van, Úristen!  - üvöltötte az éterbe az 1988-as olimpián Török László sportriporter, amikor Egerszegi Krisztina úszó 14 évesen megnyerte a kétszáz hátat. A rádiós örökbecsűje nem is lehetne aktuálisabb, ha megvizsgáljuk, hányan teljesítenek szolgálatot az MLSZ pénzén a katasztrofális színvonalú NB I egy-egy ki­emelt bajnokiján.

Nos, előfordul, hogy a fociszövetség 12 hivatalos személy meccspénzét fizeti, emellett állja az érintettek útiköltségét, sőt előfordul, hogy még a szállásukat is.

Elképzelhető, hogy még a világon is egyedülálló gyakorlatot követ a Csányi Sándor vezette testület, amely a hat játékvezető (sokan már ezt is blődségnek tartják) ellenőrzésére olykor négy (!) ellenőrt is kiküld a helyszínre.

Tudomásunk szerint még a nemzetközi meccseken, így a BL- és EL-találkozókon is csak mérkőzésellenőr és játékvezető-ellenőr teljesít szolgálatot, míg nálunk rajtuk kívül van olyan bajnoki, ahol az asszisztensekre is jut két ellenőr. Sőt sokszor szuperellen­őrként maga a játékvezetői bizottság alelnöke, Puhl Sándor is tiszteletét teszi. Különöseb­ben nem kell ecsetelni, mindez milyen felesleges pluszköltséggel jár. Az asszisztensellenőrök alkalmazása eleve abszurdum, hiszen nem tudnak úgy helyezkedni a stadionban, hogy mindig vonalban legyenek, ráadásul a kérdéses ítéleteket úgyis mindig videoelemzéssel értékelik ki - írja a borsonline.hu Csak nem a haverokat fizeti a rendszer?

Ennyibe kerül az MLSZ-nek egy kiemelt NB I-es meccs

• Játékvezető 90 ezer
• Asszisztens 1 60 ezer
• Asszisztens 2 60 ezer
• Alapvonali asszisztens 1 60 ezer
• Alapvonali asszisztens 2 60 ezer
• Tartalék játékvezető 35 ezer
• Szövetségi ellenőr 60 ezer
• Játékvezető-ellenőr 60 ezer
• Biztonsági ellenőr 60 ezer
• Szuperellenőr (Puhl Sándor) 60 ezer
• Játékvezetőasszisztens-ellenőr 1 30 ezer
• Játékvezetőasszisztens-ellenőr 2 30 ezer

+ valamennyi résztvevő útiköltsége kb. 12 ezer/személy (pl. egy Diósgyőr-meccs): 144 ezer Összesen 809 ezer

Magyar játékvezetők foglalkoztatása a labdarúgó-Európa-bajnokságokon 1960-2016 között az Eb selejtező sorozataiban minden esetben kapott küldést magyar játékvezető. A foglalkoztatott játékvezetők száma 26.

Bíróink 10 esetben egy Eb-n, 12 alkalommal kettő Eb-n, 4 esetben három Eb-n működtek.

Balla Károly az első bíró, aki 1959. október 14-én mérkőzést irányított.

Gere Gyula az első, aki egy Eb kiírásban 2 találkozóra kapott küldést.

Zsolt István az első, aki Eb döntőben kapott feladatot.

Palotai Károly a 2. aki Eb döntőben, az első, aki 3 Eb sorozatban működött, valamint 5 mérkőzést dirigált.

Puhl Sándor a 3., aki Eb döntőben működött, az első, aki 8 mérkőzésen tevékenykedett.

Kassai Viktor a 4., aki Eb döntőben működött, az első, aki 3 Eb döntőben 5, a selejtezőkben 11 mérkőzést vezetett. 2016-ban a döntőben 4. bíróként segített.

Ugyan ott Ring György tartalék asszisztensi küldésben részesült. Zsolt István 1968-ban, Palotai Károly 12 év múlva 1980-ban, Puhl Sándor 12 év múlva 1992-ben (1996-ban), Kassai Viktor 12 év múlva 2008-ban (2012-ben, 2016-ban) kapott lehetőséget Eb döntőben tevékenykedni.

1960-1988 között a selejtező mérkőzésekre az UEFA JB kettő partbírót (összesen 44 fő) rendelt a bíró mellé. Ebben az időszakban játékvezető sérülése esetén az első számú partbíró (csak FIFA minősítésű játékvezető) átvehette a mérkőzés folytatását.

A 2. számú partbíró az NB I-es bírói keret tagja. 1968-ban és 1980-ban az Eb döntőre Zsolt Istvánt, majd Palotai Károlyt egyedül hívta meg. Ha nem vezetett, akkor működő társának partbíróként segített. A kor elvárása szerint az egyes számú partbíró játékvezetői sérülésnél átvette a mérkőzés vezetését. Második számú partbírót a rendező ország élvonalbeli játékvezetői közül kért az UEFA JB. 1992?2008 között az UEFA JB bevezette a 4. bíró (tartalék) szerepkört. Játékvezetői sérülés esetén a minősített 4. FIFA bíró vehette át a mérkőzés irányítását.

A FIFA JB 1992-ben minden tagszövetségétől kérte, hogy legkésőbb 1993 év végére vezessék be az asszisztensi keretet. A két asszisztens és a 4. bíró küldésével, a selejtezőkben 72 játékvezetőt foglalkoztatott az UEFA JB.1992-ben és 1996-ban a Puhl Sándor mellett az Európa-bajnokságon már állandó segítői tevékenykedtek (6 fő partbíró, 2 fő 4. bíró). 1992-es Eb döntő volt az első, ahol az UEFA JB a játékvezető mellé nemzeti partbírókat (Szilágyi Sándor, Varga László)), valamint 4. (tartalék) bírót (Varga Sándor) küldött. 2008-tól az UEFA JB a 4. bírói feladatra már az elit körből jelölt játékvezetőt. Kassai Viktor 4. bíróként kapott feladatot a 2008-as Eb-n. Játékvezetői sérülés esetén a 4. FIFA bíró vehette át a mérkőzés irányítását.

2012-2016 között az UEFA JB bevezette az alapvonalbírói pozíciót.

A selejtezőkben a játékvezető mellett 2 asszisztens, kettő alapvonalbíró és a 4. bíró került küldésre. Az UEFA JB további 60 játékvezetőt foglalkoztatott.

Az ismertetett statisztikában csak a küldési szám került rögzítésre. Eb döntőn bíróként Zsolt István és Palotai Károly 1-1, Puhl Sándor és Kassai Viktor 3 alkalommal tevékenykedett.

Egy versenykiírásban az UEFA JB:

2-2 magyar játékvezetőt foglalkoztatott: 1960, 1964, 1968, 1980, 1984, 2008

3-3 magyar játékvezető kapott feladatot:1972, 1976, 1988, 1992, 2016

4 magyar játékvezető működött:1996, 2004. 2012

5 magyar játékvezetőt küldött mérkőzésre: 2000

Egy Eb-n tevékenykedett (zárójelben selejtező + Eb mérkőzés szám): Dorogi Andor, Bíróczky János, Petri Sándor, Hartmann Lajos, Huták Antal, Varga Sándor, Vad István, Molnár László, Piller Sándor, Bede Ferenc, Kettő Eb-n: Balla Károly, Gere Gyula (3), Zsolt István (2+1Eb), Emsberger Gyula (3), Pádár László, Németh Lajos, Vágner László (3), Juhos Attila, Hanacsek Attila, Vad II. István (3), Bognár Tamás, Három Eb-n: Palotai Károly (4+1Eb), Puhl Sándor (5+3Eb), Szabó Zsolt, Kassai Viktor (11+5Eb).

 forrás: Hornyák Lajos

A megyei keretek legtehetségesebb női játékvezetőit és asszisztenseit tesztelték egy napon át. MLSZ JB vezetésének kérésére a megyei elnökségek delegálták a hölgy játékvezetőket és asszisztenseket a szakmai napra. Éltek a lehetőséggel, így népes társaság találkozott május közepén a budapesti Ikarus-sporttelepen.

Dr. Sáfár Sándor fitness instruktor koordinálásával bonyolították le a sprinteket és az interval-futást. Azt követően a vecsési Airport Hotelben Puhl Sándor és Hanacsek Attila, az MLSZ JB alelnökei ismertették az elvárásokat és festettek jövőképet.

Azután szellemi próbatétel következett, ahol a szabályismeretre voltak kíváncsiak a lebonyolítók. Később a játékvezetők videó-, míg az asszisztensek lestesztet oldottak meg Juhos Attila, valamint Vavika Ferenc hathatós közreműködésével. 

Hasznos tapasztalatokkal gazdagodtak a résztvevők és a szervezők egyaránt. Az MLSZ stratégiai terveiben szerepel a női labdarúgás fejlesztése. Ami tény: az utóbbi időszakban javultak az eredmények, emelkedett a csapatok és az igazolt játékosok száma, és a színvonal is egyértelműen nőtt. AZ MLSZ JB eltökélten a női játékvezetés terén is, ezért rendezte meg a felméréssel egybekötött szakmai napot. Örömmel vették, hogy az ország szinte majdnem minden megyéjéből érkeztek agilis sportemberek, akik a jövő női élvonalbeli utánpótlását képezhetik. Ezért tartották fontosnak és célravezetőnek, hogy képet kapjanak a fizikai és szakmai képességeikről. Természetesen ez az összetartás csupán egy folyamat állomása, a jövőben folyamatosan figyelemmel kísérik az érintettek fejlődését.

A példaképek adottak: május 26-án, csütörtökön 18 órakor Reggio Emíliában Kulcsár Katalin sípjelére kezdődik a Wolfsburg-Lyon női Bajnokok Ligája-döntő, ahol dr. Kulcsár Judit és Hima Andrea asszisztensként, míg Gaál Gyöngyi tartalék-játékvezetőként (aki 2008-ban már hasonló döntőt vezethetett) alkotja a magyar teamet.

A legrangosabb finálét az Eurosport élő közvetítése jóvoltából ország-világ láthatja. forrás: mlsz.hu

Az elit játékvezetői továbbképzés két részből állt, a résztvevők egyrészt teljesítették a nemzetközi szövetség kiemelt fizikai tesztjeit, másrészt pedig az UEFA kötelező elméleti előadásán vettek részt. A továbbképzésre Telkibe utazott az UEFA Játékvezetői Bizottságának Magyarországért felelős tagja, a korábbi neves játékvezető, Dagmar Damková, aki annak idején a 2008-as olimpia női döntőjét, a 2011-es női BL-döntőt, a 2009-es Eb-döntőt vezette, és közreműködött két világbajnokságon is. Dagmar Damková tájékozódott a hazai játékvezetés helyzetéről, megbeszéléseket folytatott Berzi Sándorral, az MLSZ Játékvezető Bizottságának elnökével, valamint Puhl Sándor és Hanacsek Attila alelnökökkel, illetve a tesztelések során képet kapott a hazai elitjátékvezetők fizikai állapotáról. A délelőtti és a délutáni tesztek között ő mutatta be az idén nyáron bevezetendő szabályváltozásokat a Telkiben megjelent 170 játékvezetőnek, valamint beszélt az új szabályok életbe léptetésének folyamatáról is. 

Puhl Sándor és Hanacsek Attila JB-alelnökök is egyeztettek Dagmar Damkovával a hazai játékvezetés aktuális helyzetéről A továbbképzés résztvevői két csoportban teljesítették a teszteket, délelőtt az NB I-es, NB II-es és női NB I-es játékvezetők ingatesztjére, valamint az asszisztensek Ariet-tesztjére került sor, délután pedig az NB III-as játékvezetők adhattak számot fizikai állapotukról.  

forrás: mlsz.hu