A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke megvizsgálta Puhl Sándor televíziós szerepvállalását az őt ért kritikák kapcsán.

A szakember esetében, aki korábban világbajnoki- (1994) és Bajnokok Ligája-döntőt (1997) is vezetett kiemelkedően sikeres pályafutása során, és akit négyszer választottak meg a világ legjobb játékvezetőjének érthető, és indokolt, ha szaktudását nem csak a labdarúgó-szövetség fórumain, hanem a nagy nyilvánosság előtt, a tévé képernyőin is kamatoztatja. Szabályelemzései, meglátásai és kritikái is a labdarúgás pontosabb megértését, és ez által a hazai futball egészének érdekeit szolgálják.

Puhl Sándor évek óta vesz részt szakértőként a Magyar Labdarúgó Szövetség egyik televíziós partnerének, a Sport Televíziónak népszerű műsoraiban. Ezzel nem összeférhetetlen, hogy az MLSZ társadalmi bizottságának, a Játékvezetői Bizottságnak alelnöki posztját is betölti. Amíg munkáját a fönt említett szellemben végzi, és a két tevékenységnek nincs negatív hatása egymásra, addig a szövetség vezetése nem gördít akadályt televíziós tevékenysége elé, sőt, támogatja azt.

Sokan még mindig nem értik, hogy szervezi át az MLSZ a nyártól a bajnokságokat. A bajnokság átszervezésével azonban bővülhet az országos kerettagok létszáma is. Hány játékvezető kell egy adott hétvégén?

A 2013/2014-es bajnokság 1.fordulójához szükséges játékvezetők száma:

A fenti összefoglaló táblázatból látszik, hogy egy hétvégén (péntek-vasárnap) 144 játékvezetőt, asszisztenst, alapvonali játékvezetőt valamint tartalék játékvezetőt kell küldeni az MLSZ-nek.

Jelenlegi keretszámok:

NB. I-es jv: 18 fő

NB. II-es jv: 19 fő

NB-s assz: 44 fő

Női játékvezető: 5 fő

Női asszisztens: 6 fő

Optimális keretszámok 10%-os leiratkozási és sérülési arány figyelembevételével:

NB. I-es jv: 18 fő

NB. II-es jv: 25 fő

NB-s assz: 60 fő

Női játékvezető: 5 fő

Női asszisztens: 6 fő

Megyei NB. III-as játékvezető: 22 fő

Megyei NB. III-as asszisztens: 40 fő

Az optimális küldési elosztást 5 fiktív fordulóval elemeztük úgy, hogy az adott játékvezető az 5 fordulóban egyszer sem találkozott ugyanazzal a csapattal és a mérkőzésterhelésük egyenletes volt.

A fenteik alapján látszik, hogy az MLSZ JB-nek az NB. II-es és asszisztensi keretet kell bővíteni valamint nem szükséges minden megyéből annyi játékvezető amennyit felterjesztettek.

A számolásnál figyelembe vettük, hogy alapvonali játékvezetőként kizárólag asszisztensek, míg NB. I-es tartalékként kizárólag játékvezetők voltak küldve.

Sokan még mindig nem értik, hogy szervezi át az MLSZ a nyártól a bajnokságokat. A bajnokság átszervezésével azonban bővülhet az országos kerettagok létszáma is. Hogyan módosul a bajnokság?

AZ ÁTSZERVEZÉSEK TÖRTÉNETE - EDDIG 25-SZÖR MÓDOSULT AZ NB II

A magyar labdarúgás második vonalával (hívjuk azt NB II-nek, NB I B-nek, avagy akár NB I-nek, hisz ilyen is volt) kapcsolatban egy dolog változatlan: az átszervezési láz. Az élvonalbeli változtatásokkal együtt (vagy azoktól függetlenül) volt már sokfajta lebonyolítás: a leggyakoribb a regionális alapon szervezett kétcsoportos és az egycsoportos, de volt már a másodosztályban három és négy regionális csoport is a második világháború óta.

A világégés alatti és utáni erősen regionális felosztás ? legkevesebb négy csoport ? természetesen az utazási, háborús és anyagi nehézségekkel egyaránt magyarázható, a szövetség igyekezett minimalizálni a csapatok terheit. A professzionális korszakban 12?14 csapatos, egycsoportos volt a másodosztály. Ami azt illeti, valószínűleg ebben az időszakban felelt meg leginkább az első és a második liga beosztása a magyar futball ?eltartó képességének?: 12 vagy 14 csapatos profi élvonal mellett általában 14 csapatos profi másodosztály. A profi éra előtt szervezetileg nehezen leírható a második liga, már ha beszélhetünk ilyenről: 1926-ig ugyebár a budapesti csapatok versenyeztek az élvonalban, alatta pedig sok-sok regionális osztályban küzdöttek a gárdák.

Érdekes, hogy a II. világháború előtti profi korszak beosztását (legfeljebb 28 csapat az első- és másodosztályban) azóta sem hozták vissza: az 1945 után felduzzadt mezőny szinte mindig igen magasan (36 csapat vagy több) tartotta az első két liga összlétszámát.

Ha megnézzük a hasonló területű - 100 ezer négyzetkilométer alatti és 75 ezer négyzetkilométer feletti - országok első és másodosztályú bajnokságait, a következő számokat kapjuk.

Magyarországon jelenleg 48 első és második ligás csapat van (16, 16+16), ez változik meg a nyári átszervezéssel. Portugáliában 38 (16 és 22 az első és a második vonal létszáma) csapat verseng, Szerbiában 34 (16, 18), Ausztriában 20 (10, 10 ? a létszámot 2010-ben csökkentették tizenkettőről a másodosztályban, és ekkor rakták ki az élvonalbeli klubok második csapatait is a második ligából), Csehországban pedig 32 (16, 16).

Mutatja az NB II jelenleg túlfújt létszámát, hogy az összes európai második vonalbeli bajnokság közül Magyarországé a legnagyobb létszámú ? az elvileg szintén kétszer tizenhatos román másodosztály a visszalépések miatt alaposan ?megritkult?, nem csoda, hogy a helyi szövetség a 2013?14-es szezont kétszer tizennégy, a 2014?15-ös idényt pedig kétszer tizenkét csapatra írta ki.

Végezetül egy sokatmondó adat: Oroszország messze a legnagyobb területű, és igen nagy futballhagyományú országaként meglehetősen jól elvan a maga általában harmincnégy csapatos (16 csapatos első, 18-as másodosztály) szervezeti felosztásával?

ÁTSZERVEZÉSEK A MÁSODOSZTÁLYBAN, 1946?2013
2013 nyarától: egycsoportos, 16 csapatos másodosztály
2005 nyara?2013 nyara (2008?2009-től NB I-es csapatok második csapatai is a mezőnyben): két tizenhat csapatos csoport.
2004?2005: egycsoportos, 14 csapatos NB I B
2003?2004: egycsoportos, 20 csapatos NB I B
2002?2003: egycsoportos, 20 csapatos NB I B
2001?2002: kétcsoportos, 12-12 csapatos NB I B, alapszakasz, majd alsó- és felsőházi rájátszás
2000?2001: átmeneti szezon az NB I-hez hasonlóan az NB I B-ben is: négycsoportos kvalifikációs bajnokság után két, egyaránt tizenkét csapatos csoport a másodosztályban.
1997?2000: egycsoportos, húszcsapatos NB I B (majd NB I ? ekkor a PNB az első osztály)
1988?1997: kétcsoportos, 16-16 csapatos NB II
1982?1987: egycsoportos, 20 csapatos NB II
1981?1982: háromcsoportos (Keleti, Közép, Nyugati) 16?16?16 csapatos NB II
1978?1981: háromcsoportos (Keleti, Közép, Nyugati), 20?20?20 csapatos NB II (alatta már megyei bajnokságok)
1974?1978: egycsoportos, 20 csapatos NB II
1970?1973: egycsoportos, 18 csapatos NB I B
1970 tavasz: átmeneti szezon, kétcsoportos, 9-9 csapatos félidény
1967?1969: egycsoportos, 18 csapatos NB I B
1963?1966: egycsoportos, 16 csapatos NB I B
1958?1963: kétcsoportos, 16-16 csapatos NB II
1957?1958: háromcsoportos (Déli, Keleti, Nyugati), 19-19-19 csapatos NB II
1957 tavasz: átmeneti szezon, a megyei bajnokok tornája keretében négy hatos csoportban játszanak
1955?1956: kétcsoportos, 16-16 csapatos NB II
1953?1954: négycsoportos (Déli, Keleti, Közép, Nyugat), 16?16?16?16 csapatos NB II
1952: négycsoportos, 18?18?18?18 csapatos NB II
1951: négycsoportos, 14?14?14?14 csapatos NB II
1948?1950 ősz: négycsoportos, 16?16?16?16 csapatos NB II
1946?1948: négycsoportos, 14?14?14?14 csapatos NB II

Bajnoki rendszer 2013/2014-től:

NB. I. - 16 csapatos PROFI

NB. II. - 16 csapatos PROFI

NB. III. - 48 csapatos (3 csoportos)

Következő cikkünkben a szükséges játékvezetői számokról írunk.

A Magyar Labdarúgó Szövetség versenyigazgatója levelét megírta valamennyi MLSZ tagszervezet elnökének, ügyvezetőjének. Több sportszervezet kereste meg az MLSZ-t és az Igazgatóságot, hogy adjanak nekik tájékoztatást az ügyben: hogy az általa szervezett és lebonyolított edző-, felkészülési és torna mérkőzéseken résztvevő labdarúgók milyen feltételek mellett léphetnek pályára.

Ezek a mérkőzések a hatályos FIFA-, UEFA- és MLSZ-előírások szerint szerveződnek. A sportszervezetek felelősek a mérkőzéseken résztvevő labdarúgókért.

A mérkőzéseken közreműködő játékvezetőknek nem kell vizsgálniuk azt, hogy a résztvevő labdarúgók az adott sportszervezethez vannak-e igazolva, vagy van-e érvényes sportorvosi igazolásuk, stb. A játékvezetőknek a mérkőzéseken a mérkőzés összes résztvevőjével (labdarúgók, sportvezetők, stb.) csak a Labdarúgás játékszabályaiban foglaltakat kell betartani  - írta Csiki Károly versenyigazgató.

A focibiro.hu oldal több alkalommal foglalkozott már a sportorvosi kérdésekkel. Eddig Csiki Károly úr mindig elhárított minden megszólalási lehetőséget, mert a véleménye az volt, hogy nincs sportorvosi ügy. Reméljük Csiki Károly most már leporolja az irodája fiókjában fekvő és az e-mail fiókjában meglévő sportorvosi ügyekben írt tanulmányokat és fejlesztési lehetőségeket. Mindenkinek ez lenne az érdeke...

Néhány játékvezető és csapatvezető kérdéssel fordult weboldalunk szerkesztőségéhez, hogy szükség van-e edzőmérkőzéseken sportorvosi igazolásokra. A válasszal kapcsolatban az MLSZ Versenyszervezési osztályát kerestük meg.

"Mivel ezek a mérkőzések nem a versenyrendszer részei, így a hatályos szabályok sem vonatkoznak rájuk" - írja Vida Gábor válasz levelében.

Ezt a tényt erősíti meg az MLSZ JB. irodavezetője is, hiszen az edzőmérkőzéseken külföldi próbajátékosok is pályára léphetnek.

A fenti logika alapján tehát edzőmérkőzés nem maradhat el azért, mert a csapatok játékosai nem rendelkeznek érvényes sportorvosi igazolással.

Évek óta felmerült probléma a sportorvosi kérdés már. 2006-ban megszületett egy koncepció a sportorvosi kártyák digitalizálására, de az MLSZ Versenyigazgató döntésképtelen ebben a fontos kérdésben. Évente több tucat mérkőzés marad el a sportorvosik hiánya miatt, míg számos játékost nem engednek a játékvezetők pályára lépni a lejárt igazolás miatt.

Az elmúlt hetekben három alkalommal foglalkoztunk pesti játékvezetők eltiltásával. Az MLSZ JB elnöke (MLSZ alelnök, elnökségi tag, nemzetközi igazgató) Berzi Sándor is foglalkozott a témával. Berzi úr most bölcsen a szabályzatok szellemében eljárva értesítette az érintett játékvezetőket, hogy semmiféle eltiltás nincs ellenük, készülhetnek a tavaszi tesztre. Az persze kérdés, hogy lesz-e velük szerződés kötve, vagy Székely Ferenc által vezetett bizottság küldi-e a sporikat.

Ebből a példából is látszik, hogy mennyi megoldandó probléma van a megyékben és mennyi ellentmondás van a szabályzatokban. Nem is csoda, hiszen a szabályzatok nagy része életszerűtlen és 15 évvel ezelőtti szabályozásokat tartalmaz.

Reméljük, hogy a JB. elnöke is végre lép már a játékvezetők érdekében és nem dugja továbbra is a fejét a homokba..

Az MLSZ Játékvezetői Bizottsága elkezdte a felkészülést a 2013/2014-es bajnoki évre, igaz ismét plusz munkát okozva a megyéknek. Olyan adatbekérő táblázatot kell kitölteni a megyéknek, ami az MLSZ rendelkezésére áll (vizsga dátumok, mérkőzés számok, jelentések). A legnagyobb gondot ismét az okozza, hogy az MLSZ.info programban az elmúlt egy évben semmi fejlesztést nem hajtottak végre. A felesleges adatbekérésekkel továbbra társadalmi munkába dolgozó megyei adminisztrátorokat sújtják.

Bekért adatok az NB. III-as játékvezetőkről és asszisztensekről:

• Játékvezető kód
• Játékvezető név
• Születési dátum
• Mióta működik NB. III-ba
• NB. III-as mérkőzésszám
• Jelentések átlaga

A jelentésekkel kapcsolatban két éve a HAMAROSAN felírat látható a bizottsági oldalon, így most egyesével lehet megnézni a több száz jelentést....

A Magyar Postával kötött együttműködési megállapodás sajtótájékoztatóján Csányi Sándor, az MLSZ elnöke külön kitért a hazai játékvezetés helyzetére, illetve ismertette a szövetség terveit a bíráskodás színvonalának javítására.

Csányi Sándor hangsúlyozta, bírói hibák előfordulnak a magyar pályákon is, de megítélése szerint közel sem annyira rossz a hazai játékvezetés színvonala, mint amennyire rossz a megítélése. A szövetség már eddig is tett lépéseket a javítás érdekében, a közelmúltban jelentősen emelte a játékvezetői díjakat, ennek köszönhetően észrevehetően emelkedett a játékvezetői tanfolyamokat megkezdők száma. A munka azonban ezzel nem ért véget, további változásokat is elhatározott a szövetség vezetése.

Csányi Sándor elmondta: nem optimális, hogy miközben a játékosok és az edzők profik, a játékvezetők civil foglalkozásuk mellett látják el nagyon fontos feladatukat, ezért nem kevés akadállyal kell szembesülniük munkájuk során. Ezt a tarthatatlan helyzetet szünteti meg az az elképzelés, miszerint a jövőben profi játékvezetőket alkalmaz az MLSZ, akiktől elvárja, hogy folyamatosan világszínvonalú szinten tartsák magukat, emellett részt vegyenek az utánpótlásképzésében, a tehetséggondozásban is.

Az MLSZ elnöke kitért arra is, hogy a magyar edzők példakép szerepet töltenek be a labdarúgásban, és ha ők megengedhetetlen hangnemben kritizálják a játékvezetőket, az általános közhangulatot is rontják. Részben ezért fordulhat elő, hogy alacsonyabb osztályú mérkőzésen hasonló légkör uralkodik a mérkőzéseken, és egyre többször fordul elő, hogy egyesek a bírók fizikai bántalmazásától sem riadnak vissza. Éppen ezért a labdarúgás résztvevőinek törekedniük kell arra, hogy valóban példaképként viselkedjenek, javítsák az általános hangulatot, és tartózkodjanak a szélsőséges megnyilvánulásoktól.

Szintén a játékvezetés színvonalának emelését célozza az a változás, hogy az MLSZ a 2013/14-es szezontól gólbírókat alkalmaz a mérkőzéseken, vagyis a háromfős játékvezetői stáb ötfősre bővül. Az UEFA statisztikái is alátámasztják, hogy az öt játékvezetős rendszerben javul a bíráskodás hatékonysága, az Európa-bajnokságon például 97,5 százalék volt a jó döntések aránya, annak köszönhetően, hogy a gólvonali játékvezetők jelentős segítséget nyújtottak a partjelzőknek.

Egyre több a játékvezetői hiba az OTP Bank Ligában, ami nem is marad következmény nélkül. A napokban Puhl Sándor kijelentette, több bíró télen kikerülhet az NB I-es keretből, és Berzi Sándor, az MLSZ Játékvezetői Bizottságának elnöke mindezt megerősítette, és bejelentette: 3-4 játékvezető az NB II-ben köthet ki - igaz, ez már a szezon előtt is sejthető volt. Ugyanakkor Csányi Sándor, az MLSZ elnöke, nem tartja szerencsésnek, hogy korábban négyszer is a világ legjobbjának választott Puhl minden héten a Sport Televízióban kritizálja a kollégáit.

Az utóbbi időkben rendkívül sok kritika érte a honi játékvezetők teljesítményét, az utolsó kirívó esetet, a Pápa-Videoton találkozót követően már Puhl Sándor is elmondta, van pár bíró, akiknek teljesítménye nem üti meg az NB I színvonalát. A Játékvezetői Bizottság elnöke, Berzi Sándor szerint ezek a hibák az idény során majd kiegyenlítik egymást.

Úgy gondolom, sokkal több hiba nem lehet, mint korábban. Egy bajnokság alatt a bírói tévedések pro és kontra kiegyenlítik egymást. Az egy nagy változás, hogy most valamennyi mérkőzés képernyőn van, és ez egy óriási kihívás a játékvezetéssel szemben - nyilatkozta Berzi a DigiSport Reggeli Start c. műsorában.

Berzi azt is kiemelte folyamatosan monitorozzák a játékvezetők teljesítményét, összegzik a hibákat, majd azokból félévente komoly oktatást tartanak.

- Minden mérkőzést szakavatott ellenőrök ellenőriznek, akik elkészítik a jelentésüket, percre pontosan leírják hol, mikor, mit hibázott a játékvezető, és ezekből a hibákból készülnek olyan oktatási anyagok, amelyeket később a játékvezetők megkapnak. Félévenként nagyon komoly értékelés folyik, mellette egy oktatás is megszervezésre kerül. Ők is edzőtáborba vonulnak és videó-, és szabályelemezéseken ?mennek keresztül? ? fogalmazott.

A JB-elnök szerint ma már nem hunyhatnak szemet a bírói tévedések felett.

- Folyamatos értékelés van, és a játékvezetők küldésénél mindig figyelembe veszik a korábbi teljesítményt. Nem lehet ma már homokba dugni a fejünket, és nem foglalkozni a játékvezetői hibákkal. Hiszen, ha nem tesszük meg, akkor megteszik mások helyettünk. Úgy gondolom, sokkal jobb, ha egy szakértő teszi ezt meg (Puhl Sándor - a szerk.).

Puhlhoz hasonlóan Berzi is elmondta, lesznek változások a játékvezetői keretben, de ez már a szezon kezdetén is ismert volt.

- Ez nem egy új dolog, hiszen vannak ellenőri-, és játékvezetői keretek, és ezek évről-évre változnak. A bírók tájékoztatva lettek, hogy félév során lesz mozgás. 3-4 fővel szűkíteni fogjuk a kereteket, de ezzel már a bajnokság kezdetén is tisztában voltak a játékvezetők.

A JB elnöke végül rávilágított, mely az a terület, amelyre legjobban figyelniük kell a hazai játékvezetőknek.

- Legfontosabb a játékosok testi épségének a védelme. Sajnos Magyarországon, a magyar futballban sokkal több a szabálytalanság, mint a nemzetköziben. Sok esetben a játékosok túlzott vehemenciával játszanak, és nem a szabályok adta keretek között ? zárta szavait.

A Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke, Csányi Sándor sajtótájékoztató keretében bejelentette: a 2013?2014-es szezonban nyolc játékvezető már hivatásosként fújja a sípot az NB I-ben.

Ez a nyolc játékvezető az MLSZ alkalmazásában áll majd, és a hétköznapokon a futballal, a játékvezetéssel kapcsolatos feladatokat lát el, többek között járja a megyéket és játékvezetői képzéseket, továbbképzéseket tart. Az is előfordulhat az új rendszerben, hogy egy profi játékvezető egy fordulóban két meccset vezet.

Nyolc bíró természetesen nem elég az élvonal összes meccsének levezényléséhez, így természetesen az NB I-es keretben maradnak nem hivatásos, azaz amatőr játékvezetők is.

További újdonság, hogy a 2013/14-es szezonban már az összes NB I-es meccsen lesznek vonalbírók, tehát minden bajnokin hat játékvezető működik közre (vezető bíró, két asszisztens, két vonalbíró és a tartalék játékvezető).

Az új rendszer részleteinek kidolgozása folyamatban van a szövetségben.

Berzi Sándor szerint az őszi szezon után értékelik az élvonalban tevékenykedő bírók teljesítményét, és a következtetések alapján változás történhet a labdarúgó NB I-ben közreműködő játékvezetők keretében.

Bezi Sándor, a magyar szövetség (MLSZ) játékvezetői bizottságának elnöke úgy nyilatkozott szerdán az MTI-nek, hogy az idény után beszélik át a tapasztalatokat, s ahogy mindig, most is lehetnek változások a bírói keretben, ha ezt szükségesnek ítélik.

Puhl Sándor, a testület alelnöke vasárnap a Sport TV Harmadik félidő című műsorában a múlt hétvégén több, indulatokat kiváltó bírói ítélet kapcsán úgy fogalmazott, hogy a sorozatos hibáknak a téli szünetben súlyos következményei lesznek, páran tavasszal az NB II-ben folytatják.

Az MLSZ fegyelmi bizottsága kedden felmentette Souza Dos Santos Paulo Viniciust, a Videoton játékosát, akit a Pápa elleni vasárnapi találkozón állítottak ki.

2011. decemberében az MLSZ Játékvezetői Bizottsága részére bemutatásra került egy országos teljesítménymérő rendszer, amely a játékvezetői jelentések és az abban leírtakat a program automatikusan értékeli. Az értékelésből folyamatosan lehet megtudni, hogy melyik játékvezető a mérkőzés melyik szakában milyen hibát követett el. 2012. januárja óta az MLSZ Játékvezetői Bizottsága azonban nem tud döntés hozni a bevezetésről. Korábban ez a rendszer az egyik megyében már kiválóan működött, bizonyítva a létjogosultságát - szerkesztői komment.