14 alkalommal találkozik a két csapat egymással az élvonalban.

A hazaiak eddig 6 alkalommal győztek, míg háromszor a paksiak.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A bajnokság statisztikák mindig a mérkőzés osztályára vonatkoznak
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Erdős József vezeti a 2023. év első NB. I-es mérkőzését, amit a 2. fordulóból halasztottak el.

* Az adatok az foci-info.hu adatbázisában szereplő mérkőzések adatait tartalmazza!
A bajnokság statisztikák mindig a mérkőzés osztályára vonatkoznak
A mérkőzésekre kattinva az adott jegyzőkönyvet tudod megnézni.
A játékvezetők nevére kattintva a személyes adatlapjukat láthatod

Ezért nem volt magyar játékvezető a foci-vb-n: "Lehet, hogy furcsa és idegen a VAR, de nem rossz"

A magyar bírói testület vezetője, Hanacsek Attila azt is elárulta, miért nem kerül még bevezetésre itthon a vb legnagyobb technikai újítása, hogy mennyivel csökkent a súlyos játékvezetői hibák száma az NB I-ben, és hogy lesznek-e itthon is 110 perces meccsek.

"Nagyon bízom abban, hogy nem lesz rendszer a 100, vagy 110 perces mérkőzés"

Hanacsek Attila, korábbi FIFA-bíró, a játékvezetői bizottság elnöke volt a Sportrádió "Hazafutás" c. műsorának vendége, ahol többek között a katari vb-n tapasztalt, olykor extrém idejű hosszabbítások is szóba kerültek.

- Az aktív játékidő növelése nem újkeletű dolog, nem most tűzte a FIFA a zászlajára. Már a 90-es évek elején is szó volt arról, hogy növelni kell. Olyan 46-48 perc volt nagyjából akkor az aktív, tiszta játékidő, ezen kellett változtatni. Ebből a nagyjából 48 percből 8 percet birtokolták a kapusok a labdát, tehát a 22 játékosra jutott 40 perc, azaz egy-egy játékosra nagyon durván olyan két perc aktív játékidő. Már az 1994-es világbajnokság előtt is felhívták külön a játékvezetők figyelmét a hozzáadott időre, ami egyébként a labdarúgás játékszabályaiban benne volt addig is, és ez az aktív játékidő fölment olyan 55 percre. Ezt az 55 percet próbálják tovább növelni. Nem véletlen szerintem, hogy maga a játékidő az kétszer 45 perces, ugyanúgy, ahogy az iskolai órák is, az emberi figyelemmel van kapcsolatban ez az egyszerű tény.

Nagyon bízom abban, hogy nem lesz rendszer a 100, vagy 110 perces mérkőzés. De egyelőre még nem kaptunk semmiféle erre vonatkozó iránymutatást.

Az persze korábban is élt, hogy minden elvesztegetett időt, azt, ami nem a játék természetes része, azt hozzá kellett adni pluszban a félidőkhöz, be kellett számítani a mérkőzés idejébe. A katari világbajnokság előtt volt egy olyan útmutató is a játékvezetők számára, hogy a gólöröm miatt elvesztegetett időt is adják hozzá a bírók. A vb-n, egy sajnálatos sérülés miatt is extrém dolog volt, hogy közel harminc percet játszottak pluszban, ami nem biztos, hogy helyes irány. Nyilván nagyon fontos az, hogy nem szabad átesni a ló túlsó oldalára.

"Az NB I-ben nem kell extra dolgokra számítani"

Hanacseket megkérdezték arról is, hogy akkor tavasztól nálunk is ilyen hosszú hosszabbításokra kell-e majd számítani?

- Ha ilyen útmutatás lett volna, akkor már megkaptuk volna.

Tehát a játékidőt és a játékszabályokat tekintve, tavasszal a bajnokságban szerintem nem kell ilyen extra dolgokra számítani.

Nyilván arra igen, hogy bármilyen más ok miatt, hogyha elvesztegetik az időt, akkor ahogy eddig ezután is hozzá lesz adva pluszban. Egyébként egy érdekes dolgot hadd mondjak, ha már a játékidőnél tartunk, és egy picit kapcsolódik a videóbíró-rendszerhez is. Ugye sokan féltek, amikor a tavalyi bajnokságban elindult Magyarországon is a VAR. Tartottak attól, hogy majd extra hosszabbítások lesznek és nagyon meg fog növekedni a mérkőzések időtartama. Ehhez képest 1,6 perccel nőtt a meccsek átlagos ideje a nem VAR-os időszakhoz képest. És emellett a súlyos hibák száma 80 százalékkal csökkent - mondta a játékvezetői testület első embere, aki sikeresnek tartja a videóbíró-rendszer bevezetését itthon.

OTP Bank Liga: Több mint 80 százalékkal kevesebb a súlyos hiba

- Már több mint 250 mérkőzésnek a tapasztalata a hátunk mögött van. Az esetek döntő többségében, hogy ha a videóbíró kihívja a játékvezetőt, annak többnyire nagyon komoly és egyértelmű, nyilvánvaló oka van. Valami olyan tényt, körülményt, eseményt hagyott esetleg figyelmen kívül a pályán lévő hivatalos személyek egyike, ami indokolja azt, hogy azt az eredeti döntését esetleg felül kell vizsgálni, vagy meg kell változtatni. De vannak ellentétes példák is. Nálunk talán három olyan eset volt, amelyeknél a játékvezető fönntartotta a korábban meghozott döntését, de jellemzően, olyan 97-98 százalékban azért oka van, hogy ha a videóbíró egy felülvizsgálati folyamat eredményeként, 12 vagy 32 darab kamerát nézve javasolja a felülvizsgálatot a pályán működő játékvezető számára. Őszintén szólva egy kicsit szkeptikus voltam magával a videóbíró-rendszerrel kapcsolatosan a kezdetek kezdetén, nagyon féltettem a játékot attól, hogy az érzelmeknek az áramlását akadályozza majd. De aztán magam is szembesültem a tényekkel.

Hogy ha az NB I őszi szezonját nézzük, a tavalyi, illetve a tavalyelőtti bajnokság hasonló időszakához képest, több mint 80%-kal csökkent a súlyos játékvezetői, illetve asszisztensi hibák száma. Tehát lehet mondani azt, hogy furcsa a rendszer, hogy idegen a játéktól, de azt nem, hogy rossz lenne.

Hála ezért a Magyar Labdarúgó Szövetségnek és azoknak az élvonalbeli kluboknak, akik ennek a kezdeményezésnek az élére álltak, hogy Magyarországon szinte az elsők között került bevezetésre a videóbíró-rendszer.

A vb legnagyobb újítása félautomata, de itthon még nem lesz

Hanacsek arról is beszélt, melyik vb-újítás bírt a legnagyobb tanulsággal.

- Az őszi idény vége után az élvonalban működő játékvezetőknek tartottunk egy frissítő kurzust, hogy ne essenek ki a gyakorlatból, és ennek a frissítő kurzusnak az egyik napirendi pontja volt a világbajnokságnak a tapasztalatai. Az első és fontos tanulsága volt a világbajnokságnak számunkra, hogy Katarban vizsgázott a félautomata lesrendszer. Ez a technológia minden olyan szituációban, minden olyan helyzetben, ahol leshelyzet állhat fent, képet küld a VAR-szobába, és ezeknek a helyzeteknek a kiértékelését továbbra is emberek végzik - ezért félautomata, mert a képet a rendszer állítja elő, de annak az értékelését továbbra is emberek végzik, és a végső döntés természetesen a játékvezetőé. A labdába van egy beépített érzékelő, ami a rúgás pillanatát hivatott segíteni, és külön 12 kamera volt telepítve a világbajnokság minden stadionjában. Ezért is volt nagyon érdekes, hogy ha nincs ez az új rendszer ott a nyitómérkőzésen, akkor biztos vagyok benne, hogy igazából senki nem észlelte volna azt a leshelyzetet. Ez a félautomata rendszer nagyban fölgyorsítja a döntéshozatali folyamatot. a FIFA-nak ez is volt a célja vele. Azt nem tudom, hogy - mindenféle bírálat és véleménynyilvánítás nélkül - mennyire szolgálja a játék érdekét, hogy itt ilyen 1,2 centiméteres helyzetek döntsenek. Nekem azért vannak még fenntartásaim.

Pakson vagy épp Kisvárdán ezzel a rendszerrel viszont még tavasszal biztosan nem találkoznak majd a csapatok és a szurkolók.

- Mi egy másik rendszert használunk, mint amit a világbajnokságon. Nyilván ez egy nagyon drága dolog. Maga a videobíró-rendszer is egyébként egy horribilis összegbe kerül a Magyar Labdarúgó Szövetség számára. Csak egy érdekes adat: 570 embernek a munkájára volt szükség ahhoz, hogy ez a videóbíró-rendszer meg tudjon valósulni kilenc hónap alatt Magyarországon.

Ez a vb-n látott félautomata rendszer, a közeljövőben, hogy a tavaszi szezonban biztos, hogy nem lesz nálunk, de nyilván ez a jövő.

Ami miatt bennünket támadtak korábban - hozzáteszem, nagyon sok esetben jogosan - az az volt, hogy ilyen leshelyzeteknél viszonylag hosszú idő telt el, mire megszületett egy döntés. Saját egyéni felmérés, hogy 2 perc 30 másodperc, vagy 2 perc 45 másodperc az az idő, amit még a publikum tud tolerálni. Az is sok, eddigre fordul meg a hangulat, és kezdik el mondjuk "méltatni" a szövetséget...Nagyon sokat dolgoztunk, hogy ez minél jobban rövidüljön, és a tavalyi bajnokság hasonló időszakához képest ebben is tudtunk előrelépni.  

Év vége közeledtével a csakfoci.hu immáron nyolcadik alkalommal jelentkezik rendhagyó, exkluzív szavazásával. A 12 NB I-es klub vezetője ezúttal is öt kategóriában adta le a voksát. Kezdjük az év játékvezetőjével,

(a voksolók sorrendjét az NB I-es tabella alapján határoztuk meg)

Kubatov Gábor (a Ferencvárosi TC elnöke)

Berke Balázs

dr. Filus Andor (a Kecskeméti TE ügyvezetője)

Farkas Ádám

Révész Attila (a Kisvárda Master Good sportigazgatója)

Berke Balázs

Komjáti András (a Puskás Akadémia tulajdonosi tanácsadója)

Berke Balázs

Végh Gábor (a ZTE FC tulajdonosa)

Vad II István

Haraszti Zsolt (a Paksi FC ügyvezetője)

Berke Balázs

Makray Balázs (a DVSC cégvezetője)

Berke Balázs

Juhász Roland (a MOL Fehérvár FC sportigazgatója)

Erdős József

Tállai András (a Mezőkövesd Zsóry FC elnöke)

Berke Balázs

Berta Csaba (az Újpest FC ügyvezetője)

áprály Mihály

Kun Gergely (a Budapest Honvéd FC ügyvezetője)

Berke Balázs

Nagy Miklós (a Vasas FC sportigazgatója)

Berke Balázs

Íme, a végeredmény:

Az év játékvezetője:

1. Berke Balázs 8 szavazat
2. Erdős József, Farkas Ádám, Káprály Mihály, Vad II István 1-1 szavazat

Berke Balázs sorozatban harmadszor végzett az élen. Gratulálunk

Előtérben a háttéremberek – ezúttal a játékvezetők teljesítményét elemeztük a vasárnap véget ért katari világbajnokság kapcsán. Az általános színvonalról, a sokat vitatott VAR-rendszerről, Kovács István mellőzéséről és a döntőt vezető Szymon Marciniak szerepéről is szó esett. Két korábbi játékvezetővel, a 2010-es vb-n a spanyol–német elődöntőt vezető Kassai Viktorral, valamint az 1999 és 2011 között nemzetközi játékvezető, 321 NB I-es mérkőzésen dirigáló Szabó Zsolttal beszélgettünk.

– Milyenek voltak a katari világbajnokság általános tapasztalatai a játékvezetés tükrében?
Kassai Viktor: – A vébé hatvannégy mérkőzésére harminchat játékvezetőt és huszonnégy videóbírót jelölt a FIFA, ami azért érdemel említést, mert ekkora keret esetén – a partjelzőket még nem is számolva – szinte lehetetlen, hogy a játékvezetők mindegyike hasonló tudású legyen. Ahhoz, hogy nagyjából azonos értelmezés és gondolkodásmód szerint ítéljék meg a vitatott eseteket, rengeteg továbbképzés szükséges nemcsak a vb előtt, hanem folyamatosan a torna idején is. Ez óriási feladat volt a FIFA Pier­luigi Collina vezette játékvezetői bizottságának.

Szabó Zsolt: – Korábban is megfigyelhető volt, hogy három jól elkülöníthető iskola létezik. Vannak az európai játékvezetők, a dél-amerikaiak – és az összes többi... Senkit sem megbántva természetesen. Nem volt meglepetés, hogy az igazán éles mérkőzéseket az első két csoport képviselői között osztották el, a kieséses szakaszban már csak olyan játékvezetők kaptak szerepet, akiknek jelentős a tapasztaltuk, hozzászoktak a nagy tétre menő mérkőzések dirigálásához, a BL-ben vagy a brazil, argentin bajnokság csúcsrangadóin edződnek. Kivétel ez alól a bronzmérkőzés, amelyet a katari kolléga vezetett, de az nyilvánvalóan sportdiplomáciai döntés volt.

Kassai Viktor: – Ha valaki azt gondolta volna a vébé előtt, hogy a VAR-rendszer használatával megszűnnek a vitatott ítéletek, annak csalódnia kellett. A technológia bevezetése rengeteg hibás döntést kijavított, de továbbra is maradnak vitás esetek. Az egyértelmű szituációkban könnyű döntéseket hozni, de sok esetben a helyes ítélet a szabály értelmezésének függvénye, amiről sokszor a játékvezetők is különbözőképpen vélekednek. Ez olyan, mint amikor az egyik szurkolónak az argentin, a másiknak a spanyol együttes játéka tetszik, az edzők sem ugyanúgy olvassák a csapatok taktikáját, ugyanígy a játékvezetők között is előfordulhat véleménykülönbség. Volt olyan eset, amely szakmai berkeken belül is nagy port kavart: kezezés miatt megadott tizenegyes, látszólag egyértelmű esetnek tűnt, de sajnos a VAR-szobában ülők tévútra vitték az eredetileg jól ítélkező játékvezetőt. Akinek ez különösen fájdalmas lehetett, hiszen ezek után már nem is kapott több mérkőzést...

Szabó Zsolt: – Hibák mindig lesznek. Még viszonylag friss az eset, nem értettem, hogy a bronzmérkőzésen miért Marokkó reklamált hevesen, amikor olyan egyértelmű tizenegyest nem kaptak meg a horvátok, hogy magam képtelen voltam felfogni, miként nézhette el az esetet a játékvezető a VAR-szobában ülőkkel együtt. A videóbíró intézménye szerintem jó, de a belé vetett hit meginog, amikor ilyen érthetetlen döntések születnek.

Kassai Viktor: – Aki szakértő szemmel figyelte a játékvezetők foglalkoztatottságát, észrevehette, kik azok, akikben nagyon bízott a FIFA. Egyes játékvezetők egy vagy két mérkőzésre kaptak csak megbízatást a csoportkörben, de a kieséses szakaszban szinte csak a legtöbb rutinnal felvértezettek kaptak szerepet. Láthattuk, hogy például az olasz Daniele Orsato kivétel nélkül kiemelt rangadót kapott: a nyitó meccset követően az Argentína-Mexikó csoportmérkőzést, majd az elődöntő egyik meccsét. Tapasztalatból mondhatom, egy világbajnokságon minden meccs „élet-halál” kérdése a játékvezetőknek is: ha jól vezetsz, van esélyed következő feladatra, ha hibázol, nincs. Így azok a játékvezetők kapnak lehetőséget a legfontosabb mérkőzéseken, akik a tornán a leginkább meg­győző teljesítményt nyújtották.

– Ez határozza meg, ki vezeti a döntőt?
Kassai Viktor: – Alapvetően igen, de ott van például a francia Clément Turpin esete, aki három sikeres mérkőzést követően kényszerült hazautazni, mert a francia válogatott bekerült az elődöntőbe – így a FIFA íratlan szabályai szerint már csak otthonról figyelhette az elődöntőt és az érmekért zajló csatákat.

Szabó Zsolt: – Ugyanez igaz Fernando Rapallinire, az argentin játékvezetőre – a torna közben senki sem tudja, mely csapatok jutnak a döntőbe. Az ő esélyeit az is csökkentette, hogy legutóbb, kétezertizennyolcban éppen argentin játékvezetőre bízták a döntőt, és szinte kizárható, hogy kétszer egymás után ugyanabból az országból érkező bíró kapja a döntőt.

– Mérkőzést szinte mindenki kapott – a kevés kivételek egyike a nagykárolyi Kovács István.
Kassai Viktor: – Katarba mind a harminchat játékvezető úgy érkezett, hogy esélye van sípba fújni, de erre heten egyáltalán nem kaptak lehetőséget. Az elmúlt vébékhez hasonlóan a FIFA most sem közölte előre, kik lesznek a tartalékok, akik bár közelről nézhették a meccseket, kissé csalódottan térhettek haza. Amikor István először kapott a tornán tartalék-játékvezetői feladatot, még bíztam benne, hogy vezethet is mérkőzést, de az idő múlásával világossá vált, nem így lesz. Együttérzek vele, de a feladat adva van: a következő három és fél évben meg kell győznie a FIFA játékvezetői bizottságát, hogy fontosabb szerepet kapjon kétezerhuszonhatban.

Szabó Zsolt: – Meglepett ez a történet. Jól vezetett a BL-ben, rábízták az először megrendezett Európa-konferencia­liga döntőjét. Alig emlékszem hasonlóra, hogy valaki ott van a tornán, de nem vezet meccset, talán csak a svéd Martin Hansson esete ugrik be. Ő vezette a francia–ír pótselejtezőt, amelyen nyilvánvaló kezezést követően született gól döntötte el, hogy a franciák mehetnek a kétezertízes tornára, az írek pedig nem, így érthető volt, hogy bár a vébére elutazott, mérkőzést nem bíztak rá.

– A legtöbb témát a játékvezetéssel kapcsolatban még mindig a VAR szolgáltatja. Jól vizsgázott a rendszer ezen a világbajnokságon? Hogyan lehetne még jobbá, hasznosabbá tenni?
Szabó Zsolt: – Van egy kis szívfájdalmam, noha az elsők között kardoskodtam a VAR mellett. Amikor azt méricskélték, hány milliméteren múlt, hogy nem volt kint a labda, midőn Japán gólt szerzett Spanyolország ellen, úgy éreztem: az informatikusok, a matematikusok egyet előre-, a labdarúgó-játékvezetők egyet hátraléptek a futball rendszerében. Jól emlékszünk a fotókra, mémekre, amelyek azokban a napokban bejárták az internetet, és bár a számítógép döntését elfogadom, nekem ez az egész kicsit életidegen a labdarúgástól. Talán régimódi vagyok, de amikor a játékvezető csak a saját szemére hagyatkozhatott, százból százszor kirúgást ítélt volna abban a helyzetben, és lehet, hogy a számítógép szerint tévedek, tudom, hogy chip van a labdában, és elfogadom a döntést – mégis számomra kicsit szívfájdító ez az egész. Mert nekem a játékvezetés nem csupán abból áll, hogy pontosan tudom a szabályokat, és azokat a megfelelő pillanatban helyesen alkalmazom is, hanem ahogyan mi magunk között mondani szoktuk, menedzseljük a mérkőzést – érzék kell ahhoz, hogy az adott pillanatban eltaláld, mire van szükség, hogy a mérkőzés rendben, nyugalomban mehessen tovább. Minél többet használjuk a számítógépet, annál inkább kihalnak az igazi egyéniségek. Erről egészen konkrét, közeli példát mondhatok. Puhl Sándor talán nem tudta fejből mondani a szabálykönyvet, de úgy vezette a mérkőzést, úgy irányította az eseményeket, hogy a vitatható döntést is elfogadta tőle mindenki. És ez a titok, ehhez nem kellett neki számítógép. Nekem az a fontos, hogy ne a gépek vezessék a mérkőzést, hanem egy ember, aki érti és érzi, mire van szükség, hogy a játék, a játékos legyen főszerepben.

Kassai Viktor: – A világ legelismertebb szaktekintélyei éveken át tesztelték, mikor és hogyan használják a VAR-rendszert. Hogy ne túl sokszor szakítsa félbe a játékot, de amikor igazán fontos, lépjen közbe – ehhez ki kellett dolgozni egy alapszabályrendszert. Hiba még így is lesz, és mindig a játékvezetői tévedés lesz másnap a címlapokon, a helyes döntés mindenkinek természetes. A technika segítségével egyetlen lesről született gólt sem adtak meg a hatvannégy mérkőzésen, sőt, az úgynevezett félautomata rendszerrel jelentősen felgyorsult egy-egy vitatott leshelyzet eldöntése. A VAR használatával a kapitális bírói hibák lehetősége szinte kizárható. Diego Maradona ezerkilencszáznyolcvanhatban kézzel ütötte a kapuba a labdát, ma elképzelhetetlen, hogy hasonló esetben gólt ítéljenek. A döntőben az argentinok harmadik góljánál a labda talán annyival volt a gólvonal mögött, mint kétezertízben, amikor az angol Frank Lampard lövése után a labda lepattant a lécről, de akkor a technika még nem segíthetett a játékvezetőnek. Ma már igen. Ha esetleg a játékvezető nem látta volna tisztán, mi történt, a gólvonal-technológia közreműködésével megadta volna azt a gólt. Ezen a világbajnokságon sokszor kritizálták a VAR-rendszert, de az mindenképpen a javára írható, hogy legalább húsz-huszonöt súlyos hiba kijavítása volt lehetséges a VAR-szobából, amely igazságosabbá tette a mérkőzések kimenetélét.

– Mennyire volt meglepő, hogy Szymon Marciniak vezette az Argentína–Franciaország világbajnoki döntőt?
Szabó Zsolt: – Az európai színtéren jól ismert játékvezető, ráadásul a magyar–lengyel barátság miatt nagyon szurkoltam neki. Külön öröm az a sporttörténeti pillanat, hogy egyik asszisztense, Tomasz Listkiewicz döntőn lengethetett ugyanúgy, mint az édesapja, Michal Listkiewicz ezerkilencszázkilencvenben. Misit jól ismerjük, hiszen Budapesten tanult, jól beszél magyarul, Nagy Miklós korábbi jb-elnök mutatott be neki több mint húsz éve, régi barátság fűz hozzá. És az is eszembe jut, hogy milyen fontos a sportdiplomácia a játékvezetés területén, Michal Listkiewicz tapasztalatára számít a lengyel futballszövetség és az UEFA is – megfelelő háttér nélkül senki sem juthat ilyen messzire. Nyilván nem volt hátrány, hogy Michal korábban volt az UEFA- és a FIFA-jb tagja is.

– Ide kapcsolódik, hogy egymás után ez volt a harmadik világbajnokság, amelyen labdarúgásunkat nem képviselte magyar játékvezető.
Kassai Viktor: – Én már egy ideje nem a magyar futballban dolgozom, így ehhez nem tudok hozzászólni...

Szabó Zsolt: – A lengyel példa a legjobb! Az MLSZ jb az elmúlt tíz évben nem készült fel arra, hogy mi történik, ha Kassai Viktor egyszer abbahagyja a játékvezetést. A vébére a BL-ben szereplő legjobbak mehetnek, nekünk ma nincs ilyen játékvezetőnk. Amikor Puhl Sándor döntőt vezetett, Szepesi György a FIFA végrehajtó bizottságának, Palotai Károly a FIFA-jb-nek volt a tagja. Amikor Kassai Viktor elődöntőt vezetett, Vágner László kiváló kapcsolatot ápolt a FIFA-jb, az UEFA-jb tagjaival. Ma Csányi Sándor MLSZ-elnök a FIFA, az UEFA végrehajtó bizottságának tagja, de a magyar játékvezetés érdekeit senki sem képviseli a nemzetközi szövetség illetékeseinél. Egyedül Kassai Viktornak van esélye arra, hogy a legmagasabb szinten képviselje a magyar játékvezetést, de neki most az a feladata, hogy a bolgár játékvezetőket menedzselje. Szymon Mar­ciniak mutatta meg nekünk: a lengyelek kihasználják, hogy vannak tapasztalt, nemzetközileg elismert szakembereik.

 VITÁS ESETEK A KATARI VILÁGBAJNOKSÁGON

Számos esetben (gólnál, szabálytalanságnál) fel lehetett tenni a kérdést: jól döntött-e a játékvezető? A katari világbajnokság vitás esetei közül ötöt emeltünk ki.

Ecuador–Katar: Enner Valencia meg nem adott gólja A nyitó meccs harmadik percét követő huzavona után érvénytelenítették az ecuadori Enner Valencia elsőre szabályosnak tetsző gólját a házigazda Katar ellen. Több sem kellett, a közösségi médiában csalást kiáltottak, és mindenkiben felrémlett a 2002-es vb, amelyen túlzottan is segítették a társházigazda Dél-Koreát a játékvezetők. A nézők a tévében és a helyszínen sem láthatták a perdöntő felvételt, az animációs képek azonban minden kétséget kizáróan megmutatták, hogy les volt. A VAR-szobában jó döntést hozott társaival a lengyel Tomasz Listkiewicz, akit aztán a döntő partjelzőjeként láttunk viszont.

Japán–Spanyolország: Tanaka Ao gólja Miután 48 percig nem sok köze volt Japánnak a Spanyolország elleni utolsó csoportmeccs­hez, mindenkit sokkoltak a távol-keletiek, hogy két perc alatt fordítottak. A második gól, Tanaka Aóé azonban óriási vitát váltott ki, mert szabad szemmel úgy látszott, a gólt előkészítő Mitoma Kaoru az alapvonalon túlról kanalazta vissza a labdát. Hosszas számítógépes ellenőrzés következett, a VAR-szoba végül arra jutott, hogy nem volt kinn a labda. De erről csak órákkal a meccs után tett ki bizonyító erejű – bár sokak szerint manipulált – fotót a FIFA.

Uruguay–Ghána: Edinson Cavani fellökése Különös szemlélettel vezette az utolsó csoportkörben az Uruguay–Ghána meccset a német Daniel Siebert, aki az első félidőben nevetséges tizenegyest adott Ghánának, majd a másodikban kétszer sem ítélt a dél-amerikaiaknak. A második volt fájóbb, mert a 2–0-ra vezető uruguayiaknak még egy gól kellett volna a továbbjutáshoz, és amikor a 93. percben a tizenhatoson belül Alidu Seidu fellökte Edinson Cavanit, a játékvezető visszanézni sem volt hajlandó az egyértelmű tizenegyesnek tetsző esetet. Nem csoda, hogy a csatár a lefújás után dühében feldöntötte a VAR-monitort.

Argentína–Horvátország: 11-es Julián Álvarez javára Nem vitás, hogy új mederbe terelte a mérkőzést, és vélhetően alapvetően befolyásolta az elődöntőt, amikor a 34. percben, gól nélküli állásnál Argentína büntetőhöz jutott, amelyet Lionel Messi értékesített is. Enzo Fernández jó indításával lépett ki Julián Álvarez, aki a tizenhatoson belülre érve ütközött a kapus Dominik Livakoviccsal. Kicsit olyan volt a helyzet, mint a Formula–1-ben, amikor egymást löki ki két versenyző, és mindenki azon vitázik, ki volt a hibás. Talán ezt is minősíthették volna „versenybalesetnek”, és mehetett volna tovább a játék.

Argentína–Franciaország: Lionel Messi gólja a hosszabbításban A lefújás után a többség elégedetten nyilatkozott Szymon Marciniak lengyel játékvezetőről, utóbb azonban kiderült egy s más. A német sport.de közölt egy képet, amely szerint szabálytalan volt Lionel Messi hosszabbításban szerzett gólja, mert mielőtt betalált, két argentin csere belépett a pályára, mivel azt hitték, hogy már Lautaro Martínez lövése után gól születik, de Messi csak a kipattanót értékesítette. A szabálykönyv szerint érvényteleníteni kell ilyenkor a gólt – ha a játékvezető észreveszi az esetet. Azt is utóbb szúrták ki, hogy a harmadik francia gól előtt Dayot Upamecano kézzel ütötte a labdát Kylian Mbappé elé, akinek a lövésénél szintén kézzel ért a labdába Nicolás Otamendi – azt már észrevette Marciniak, és büntetőt ítélt. Otamendit egyébként a 79. percben ki kellett volna állítani, amikor Randal Kolo Muani karját visszahúzta, majd hátulról fellökte.

Az MLSZ közzétette az őszi NB. I-es büntetéséek mértékét, így kiderül, hogy közel 100 millió forint folyt be az MLSZ kasszájába.

RÉSZLETEK ÉS CSAPATONKÉNTI KIMUTATÁSOK

A német védő, Antonio Rüdiger spanyolok elleni visszavont gólja szemléltette legjobban azt, hogy a játékosok megtanultak együtt élni a VAR-ral – állítja Kassai Viktor, az eddigi utolsó, világbajnokságot megjárt magyar játékvezető. A 2008-as pekingi olimpia és a 2011-es Bajnokok Ligája döntőjén bíráskodó, jelenleg a Bolgár Labdarúgó Szövetség alkalmazásában álló Kassai nem tart attól, hogy botrányos játékvezetői döntésekről is szólhat a vb egyenes kieséses szakasza.

– Az idei világbajnokságon működő játékvezetőknek nehezebb a dolguk, mint korábban? 
– Ahogy a futball, úgy a játékvezetés is változik. Nehéz összehasonlítani különböző korok játékvezetését, hiszen a hetvenes-nyolcvanas években még szinte visszajátszások sem voltak a világbajnokságokon, most pedig már több mint harminc kamera rögzíti az eseményeket. Ennek következtében a bírói hibák könnyebben tetten érhetőek, mert a szuperlassításokban tisztán látszik egy-egy kezezés, szabálytalanság vagy egy néhány centis leshelyzet. Ami viszont sosem változik, az az, hogy a hiba mindig a játékvezető felelőssége.

– Igen, de a játékvezetőt a videóbíró-technológia segíti a hibák kiküszöbölésében.
– Ezzel teljes mértékben egyetértek. A játéktéren a rend fenntartása és a szabályok betartatása továbbra sem egyszerű, mert huszonkét embert kordában tartani több tízezer néző előtt embert próbáló feladat. 

Ahogyan a mérkőzések minden jelenete látható a televíziós közvetítésben, úgy ezek a képek a játékvezető segítségére is vannak, megadja neki az esélyt, hogy felülbírálhassa a korábban hozott döntését. A videóbíró segítségével nagyban csökkenthető a hibák száma, de azokat soha nem lehet a nullára csökkenteni, mert a futballban több olyan helyzet is adódik, aminek a megítélése nem fekete-fehér, hanem a szürke tartományba tartozik. És a döntéseket továbbra is emberek hozzák meg a technológia segítségével.

– Látott komoly játékvezetői tévedést a vb-n?
– Eddig több mint ötven meccset játszottak, természetes, hogy játékvezetői és VAR-hibák is előfordultak. Láthatjuk, hogy hiába dolgoznak négyen is a VAR-szobában, ha ők rosszul elemeznek egy nem egyértelmű szituációt, akkor a végső döntés hibás lesz. Vegyük tudomásul: voltak, vannak és lesznek is téves döntések a játékvezetésben. Az már szakmai kérdés, hogy vannak megmagyarázhatatlan hibák és olyanok, amelyeket emberi szemmel szinte lehetetlen észrevenni. 

Emlékezzünk csak a 2010-es vb-re: az angol–német meccsen 2-1-es német vezetésnél Frank Lampard lövése a kapufáról centiméterekkel a gólvonal mögé pattant, de ezt sem az uruguayi játékvezetőnek, sem az asszisztensnek sem volt esélye megítélni, mégsem vezethettek több meccset a vb-n.

– Katarban Griezmann utolsó pillanatban elvett gólja Tunézia ellen és Japán Spanyolországnak rúgott találata borzolta a kedélyeket. Más nagyon nem. Elképzelhető a későbbiekben botrányos játékvezetői ítélet?
– Én az első „VAR-os vb-ről”, 2018-ból sem emlékszem súlyos tévedésre. Elfelejthetjük az olyan óriási visszhangot kiváltó eseteket, mint az 1966-os Hurst-lövést a németek elleni döntőn vagy Maradona kezezését az angolok ellen. Ilyen már egyetlen világbajnokságon sem fordulhat elő a jövőben.

A japánok gólja bizonyítja, hogy a technológia segítségével szinte minden mérhető, elkerülendő a 2002-es Dél-Korea–Spanyolország meccsen történteket. 

LLáthatjuk, hogy jó néhány lesgól született volna ezen a világbajnokságon a VAR-rendszer használata nélkül. Szemléletes példa volt Antonio Rüdiger gólja a spanyolok ellen, amelyet a VAR érvénytelenített: rövid várakozás után a játékosok elfogadták a videóbíró beavatkozását, szó nélkül visszafutottak, és különösebb feszültség nélkül folytatódott a meccs. Néhány év alatt a játékosok kezdenek megbarátkozni azzal, hogy a VAR-ral más lett a labdarúgás.
– Más lett például a hosszabbítások miatt is. A tízperces hosszabbítás lesz az új trend a futballban? Ez volt a FIFA instrukciója?
– A FIFA arra a megállapításra jutott, hogy mindent meg kell tenni a tiszta játékidő növelése érdekében. A legkomolyabb szintű mérkőzéseken is hatvan perc alatt van a tiszta játékidő, és ez nehéz kérdéseket vetett fel.

Az idei vébé remek lehetőséget kínált a cselekvésre a FIFA-nak: egyértelmű instrukciókat kaptak a bírók, hogy minden lényeges időkiesést számítsanak be a félidők végén. Többek között azért is érdemes nézni a nagy tornákat, mert ezeken leszűrhető, hogy merre tart a játékvezetés, mik a legújabb trendek. Jelenleg úgy néz ki, hogy a FIFA a tiszta játékidő növelését szeretné elérni. Más kérdés, hogy a kontinentális konföderációk és a nemzeti szövetségek alkalmazzák-e ezt az irányelvet, vagy maradnak az eddigi úton. Ezt még nem tudjuk, de a FIFA szándékai világosak.

A FIFA azonban csak ajánlásokat, javaslatokat tehet, mert a mozgástere csak a saját maga által szervezett tornákra terjed ki. Természetesen ha módosulna a labdarúgás szabálykönyve, akkor a tagországokra nézve kötelező érvényű lenne a tiszta játékidő növelése.

– És mikor látunk magyar játékvezetőt, aki 110 percig vezet egy vb-meccset?
– Erre nem én vagyok illetékes választ adni, mert nem dolgozom a magyar játékvezetésben. De senki se gondolja azt, hogy olyan könnyű bíróként a vébére való kijutás: a léc hihetetlenül magasan van, Európából mindössze tizenegy játékvezető jutott ki Katarba.

A bolgár játékvezetők szakmai vezetőjeként nagy büszkeség volt számunkra, hogy a harminchat éves Georgi Kabakov az utolsó keretszűkítésig tagja volt a vb-re készülő húszfős európai keretnek, de ő végül a szűkített névsorban nem kapott helyet. Tisztában kell lenni azzal, hogy nem elég, ha egy játékvezető az Európa-ligában vagy a Konferencia-ligában vezet egy-egy meccset. A vébékre a Bajnokok Ligája kieséses szakaszában tartósan jó teljesítményre képes bírók utazhatnak.

Most nem sikerült elvenni Berke Balázstól az első helyett, igaz most a Nemzeti Sport osztályozott.

A Nemzeti Sport mérkőzésenkénti osztályzatai alapján Berke Balázs lett a 2022–2023-as NB I-es idény őszi szezonjának legjobb játékvezetője. A 38 éves nagykanizsai játékvezető pályafutása során először érdemelte ki ezt az elismerést lapunktól - írja az nso.hu.

Berke Balázs 2011 óta NB I-es játékvezető (2012 novembere és 2015 áprilisa között a másod- és a harmadosztályban fújta a sípot), eddig 145 mérkőzése van a magyar élvonalban, és az ősszel kimagasló teljesítményt nyújtott, magabiztosan utasította maga mögé a mezőnyt. Tíz mérkőzést vezetett, 8.4-es átlagosztályzattal végzett a rangsor élén; legalább nyolcas átlaga csak a holtversenyben a második helyen végző Bognár Tamás, Pintér Csaba, Farkas Ádám hármasnak volt, nekik épp kereken 8-as.

A szezongyőztes tíz mérkőzéséből öt alkalommal (Kisvárda–Debrecen 2–2, Ferencváros–Mol Fehérvár 4–0, Ferencváros–Kisvárda 3–0, Vasas–Mol Fehérvár 2–0, Vasas–Mezőkövesd 1–0) kapott 9-es érdemjegyet, és már ezekből a párosításokból is látszik, hogy az MLSZ játékvezetői bizottsága is gyakran adott neki rangos, nehéznek ígérkező mérkőzéseket. A legrosszabb osztályzata 7-es volt, a Ferencváros–Debrecen (2–0) mérkőzésen.

„Éreztem, hogy jól sikerült az őszöm, talán ez volt a legjobb szezonom pályafutásom során – mondta lapunknak Berke Balázs. – Nagyon kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottam. Persze tudom, apróbb tévedések mindig akadnak, de jelentősebbet nem követtem el.”

Elmondása szerint érezte a vezetői bizalmat, sok mérkőzést kapott, köztük több rangos találkozót.

„Nagyon szeretem, ha olyan meccseket vezethetek, amelyekben van tűz és feszültség, mert szakmailag ilyenkor lehet igazán bizonyítani. Az elmúlt években már többször vezethettem a Ferencváros–Fehérvár rangadót, s most is bíráskodhattam ebben a párosításban. Ez mindig kirakatmeccs, még ha az utóbbi időben már kevésbé heves is a rivalizálás a két csapat között. A Kisvárda–Debrecen keleti rangadó mindkét eddigi felvonását én vezettem az ősszel, és mind a kettő nagyon jó mérkőzés is volt. Szeretem azt is, ha sok az esemény a meccsen, mert akkor folyamatosan fenn tudom tartani a koncentrációt. Nagyon szeretek bíráskodni tradicionális magyar nagycsapatok egymás elleni mérkőzésén is, még úgy is nagy élmény volt vezetni a Honvéd–Újpestet, hogy a két csapat fénye mára kissé megkopott. Ugyanakkor játékvezetői szempontból nem volt könnyű találkozó.”

A bírók teljesítményét egyébként minden mérkőzés után értékeli az MLSZ játékvezetői bizottsága.

„A visszajelzések nagyon jók voltak a mérkőzésellenőrök és a játékvezetői bizottság részéről is, ez is erősítette bennem az érzést, jól végzem a munkám. Azon dolgozom, hogy a tavasszal is hasonlóan sikeresen működjek közre a mérkőzéseken.”

Erős Gábor korábbi labdarúgó-játékvezető volt a Sportrádió Hazafutás című műsorának vendége.

Kassai Viktor segítőjeként a dél-afrikai világbajnokságot is megjáró szakember sarkos véleményt fogalmazott meg a modern labdarúgás meghatározó elemévé váló VAR-rendszerről.

„Nem vagyok VAR-párti. Megértem, hogy kell a technika, megértem, hogy a világ ebbe az irányba megy el, de kiesnek az egyéniségek. Ha egy játékvezető az első félidőben hoz egy döntést, amelyről a VAR segítségével kiderül, hogy nem jó, onnantól kezdve úgy megy ki a második félidőre, hogy ezen a mérkőzésen az értékelése mínuszban lesz, tehát pluszteherrel kell megbirkóznia” – vélekedett Erős Gábor.

A korábbi partjelző szerint az a tény, hogy nem minden bajnokságban van videobíró, egyenlőtlen körülményeket eredményez napjaink labdarúgásában.

„Az NB I-ben van VAR. Az utolsó fordulóban egy kiesési mérkőzésen van egy játékvezetői döntés, a VAR korrigál, benn marad az adott csapat. Az NB II-ben a feljutásról döntő meccsen nincs VAR, és ott mondjuk egy tévedés miatt nem jut fel egy csapat. A futball nekem attól volt szép, hogy ugyanazok a szabályok érvényesültek egy falusi meccsen és a világbajnoki döntőben is” – fogalmazott az egykori játékvezető.

Bognár Tamás a legszigorúbb NB. I-es játékvezető.

Játékvezetőkénti kimutatások:

Csapatonkénti lapok:

Fordulónkénti lapok:

Idei szezonra teljesen átalakították a VAR buszban ülők névsorát.

Volt olyan kolléga, aki az NB. II-es vezetői keretét felcserélte arra, hogy fizikai teszt nélkül ülhessen a VAR buszban. 

Solymosi Pétert véleménye miatt parkoló pályára tették, ami látható a küldési számokon is.

Érdekes az is, hogy van olyan kolléga aki VAR-ként és operátorként is ült a fehér buszban.

Viszonylag szűk létszámban műkődtek asszisztensek az élvonalban, ott is nagy volt a különbség a küldésekben

A győri Horváth Zoltán már közelről ismeri a kecskeméti játékosokat, hiszen majdnem minden héten nekük asszisztált.

Idén Medovarszki Jánon csak epizód szerelő lett az első osztályban.