A magyarországi amatőr labdarúgás prominens képviselői találkoztak kedden a Népstadion Toronyépületében.

A megyei labdarúgó-szövetségek elnökei és főtitkárai, valamint a sportvezetők közötti megbeszélés legfontosabb témája ezúttal a szombati MLSZ-közgyűlés elé terjesztett alapszabály-tervezet volt. A tanácskozáson dr. Bozóky Imre, az MLSZ elnöke is részt vett. Az elhangzottakból ítélve úgy tűnik, hogy minimális változtatásokkal az amatőrök jelentős része is elfogadja majd az MLSZ új alapszabályát (a profik már szavaztak és nyilatkoztak arról, hogy elfogadják a szervezeti átalakulást)

. A nagy horderejű változások, az amatőr és a profi alszövetség létrejötte, a küldöttek létszámának csökkentése ellen az amatőrök többségének nincs kifogása. Kiderült viszont, hogy az értekezlet résztvevőinek nagy többsége azt szeretné, ha játékvezetői bizottság irányítaná a bírók munkáját, nem pedig a jelenlegi testület. A profik a JT-t támogatják, így jelenleg ezen a ponton van a legnagyobb ellentét a két tábor között. Mivel az alapszabály-tervezetet alapvetően mindenki támogatja, remény van arra, hogy a korábbiaknál kevésbé viharos közgyűlést rendeznek majd szombaton a Hotel Stadionban.

Magyar játékvezető nélkül rendezik meg az Eb-t, s tíz év óta ez lesz az első világ- vagy Európa-bajnokság, amelyen nem lesz magyar bíró.

Az UEFA 30 játékvezető részére tart továbbképzést február 13. és 15. között Máltán, közülük jelöli ki az Eb-n közreműködő bírókat. Feltűnő, hogy Németországot, Angliát, Olaszországot, Spanyolországot, Hollandiát és Franciaországot három-három játékvezető képviseli, míg Közép- és Kelet-Európából mindössze három, egy orosz, egy lengyel és egy szlovák bíró lesz ott az edzőtáborban.

A meghívottak: Günter Benkő (osztrák), Michel Piraux (belga), Kim Milton Nielsen (dán), Graham Barber (angol), Paul Durkin (angol), Graham Poll (angol), Claude Colombo (francia), Alain Sars (francia), Gilles Veissiere (francia), Hellmut Krug (német), Márkus Merk (német), Hartmut Strampe (német), Stefano Braschi (olasz), Graziano Cesari (olasz), Pierluigi Collina (olasz), Dick Jól (holland), Mario van dér Ende (holland), Jan Wegereef (holland), Rune Pedersen (norvég), Ryszard Wojcik (lengyel), Vitor Manuel Meló Pereira (portugál), Nyikolaj Levnyikov (orosz), Hugh Dallas (skót), Lu- bos Michel (szlovák), Juan Antonio Feman- dez Marin (spanyol), Jose Maria Garcia- Aranda Encinar (spanyol), Antonio Jesus Lopez Nieto (spanyol), Anders Frisk (svéd), Karl-Erik Nilsson (svéd), Urs Meier (svájc). Mario van dér Ende sérülése miatt nem vesz részt a továbbképzésen, ennek ellenére tagja az Eb-keretnek.

Nagy Miklós, az MLSZ JT elnöke szerint Vágner Lászlónak ott lett volna a helye az Európa-bajnokságon, ha nem hagyja idő előtt abba a bíráskodást. - Vágner idén még vezethetett volna a nemzetközi porondon, mindenkit váratlanul ért tavalyi hirtelen búcsúja - mondta Nagy Miklós. - Úgy terveztük, hogy idén Puhl Sándor vagy Vágner képviseli a magyar játékvezetőket az Eb-n és a 2002-es világbajnokságra „felfuttatjuk” a tehetséges fiatal bírókat.

Szerencsés helyzetben vagyunk, mert jó az utánpótlásunk: Ábrahám Attila, Hanacsek Attila, Juhos Attila és Bede Ferenc is esélyes lehet a vb-szerep- lésre. A legutóbbi két Európa-bajnokságon Puhl Sándor képviselte a Játékvezető Testületet, 1996-ban ő vezette az egyik elődöntőt is, az Anglia-Németország találkozót.

Az UEFA-tól származó hír még, hogy a korábbi állásponttal szemben az európai szövetség nem foglalkozik a világbajnoki selejtező csoportok programjával. Az UEFA erről levélben értesítette az MLSZ-t, ahogyan arról is, hogy a csoportellenfelek megállapodásának hiányában a FIFA készíti majd el a 8. selejtező csoport (ebben kapott helyet a magyar válogatott) menetrendjét is.

Évente mintegy 6500 fiatal vizsgázik játékvezetésből, a hat országos rendszerű bajnokság égisze alatt átlagosan tíz-tizenkét megyei osztályban játszanak a csapatok, még az ötödik vonalban is 1500-2000 néző van a meccseken. A csapatok többsége a hagyományoknak megfelelően előre- ívelgeti a labdát, az ellenfél ez ellen egy vonalban, lesre állítással védekezik. A játékvezetők percekig jegyzetelnek, és elmagyarázzák, mit miért nem szabad, és csak ezután mutatják fel a sárga lapot a játékosoknak, akik viszont csak elvétve reklamálnak.

Természetesen Angliáról, a labdarúgás őshazájáról van szó.

Arról a futballnemzetről, amelynek a labdarúgásában a múlt hét vége óta egy magyar játékvezető is fújja sípot, olyan meccseken, amelyeken csak a „Class One”, azaz az első osztályú kategóriába sorolt bírókat foglalkoztatják. Dr. Hegyi Pétert a civil foglalkozása szólította tavaly Newcastle-ba, hiszen orvosként kapott kétéves szerződést a helyi egyetem élettani intézetétől. S mivel a szegedi orvos itthon első osztályú partjelzőként is tevékenykedett - legutóbbi hazai mérkőzése tavaly október 30-án a Ferenc- város-Tatabánya találkozó volt -, természetesen Angliában is szívesen hódol a hobbijának. Éppen ezért a magyar játékvezető az elutazásakor ajánlólevelet kért dr.

Bozóky Imrétől, az MLSZ elnökétől, aki korábban FIFA-pertjelző volt, és Nagy Miklóstól, az MLSZ Játékvezető Testületének elnökétől. Az ajánlólevelek hasznosaknak bizonyultak, dr. Hegyi Péter ugyanis első osztályú besorolást kapott, és bár egyelőre a Division IV-ben (ötödik vonal) foglalkoztatják, már az idén alkalma lesz az előrelépésre. A következő lépcsőfok pedig az, hogy bekerül a Division I-től a Divsion III-ig foglalkoztatható bírók közé, azaz a Premiership előszobájába.

A szakmai ranglétrán való előrejutás ne hézségeit, a hihetetlenül éles versenyt jól jellemzi: a szigetországban hat-nyolc év kell ahhoz, hogy egy játékvezető eljusson arra szintre, ahonnan a magyar bíró most elkezdheti az angliai pályafutását. A szegedi orvos egyébként túl van az első mérkőzésén, és a szombati Newcastle B. Park FC-Carlisle City FC (0-3) találkozó után csak annyit mondott neki a meccs játékvezető-ellenőre: „Excellent, Peter, congratu- lation” - azaz gratulált neki a kitűnő teljesítményéhez.

A magyar bíró egyébként az MLSZ JT jelvényét viseli a mezén, hiszen továbbra is a magyar testület tagja, és hazatérése után nagy valószínűséggel a magyar FIFA-keret tagja lesz. Dr. Hegyi Pétert a múlt heti továbbképzésen személyesen köszöntötte Kenneth Ridden, az angol bírók főnöke, az UEFA JB tagja, aki arra kérte a magyar já- . tékvezetőt, tolmácsolja üdvözletét Puhl Sándornak, Palotai Károlynak, és a többi magyar kollégájának.

Alighanem szombaton Székesfehérvárott történt meg először, hogy egy bajnoki mérkőzésre három partjelző érkezett.

Répássy György Tatáról ment a meccsre hivatalos küldéssel, ám az öltözőfolyosóra lépve több meglepetés érte. Találkozott Kiss Bélával, noha a Nemzeti Sport olvasóival együtt úgy tudta, hogy Juhos Attila vezeti a mérkőzést (lapunk Hartmann Lajostól, a játékvezetői ad hoc bizottság küldésért felelős tagjától szerezte az információt).

Répássy második meglepetése az volt, amikor kezet foghatott dr. Hegyi Péterrel is, aki helyett pedig a meccsre küldték. Megtudtuk, hogy az eredeti bíróküldésben Hegyi doktor szerepelt, de a küldőbizottság egyik tagja a szegedi kórház portásától (!) úgy értesült, hogy a határbíró külföldön tartózkodik.

Ő erről mit sem tudott, de időközben riasztották Répássyt is, aki el is ment a találkozóra, ám azt végül a lelátóról kellett végignéznie.

Puhl Sándor kedden a Népstadionban letudta a játékvezetők fizikai tesztjét.

A négyszeres világelső játékvezető az idény kezdete előtt műtéten esett át, ezért nem tesztelt a kollégáival. A magyar szabályok szerint azonban addig senki nem vezethet mérkőzést az élvonalbeli bajnokságban, amíg nem teljesítette a Cooper- teszt szintjeit.

Éppen ezért - noha Puhl például UEFAkupa összecsapást már vezetett ebben az idényben - a PNB-ben csak a hét végétől dirigálhat ismét. (Már azt is kihirdették, hogy pénteken az Újpest-Debrecen találkozót irányítja.) Puhl Sándornak ez volt pályafutása 58. szezonkezdete (a kitűnő bíró 15 esztendősen vezényelte az első meccsét), így az idővel van már tapasztalata a futótesztekben is, de azt a szenvedést, amelyet az óra mutatójával való versenyfutás okoz, nem lehet megszokni...

A lényeg azonban az, hogy a 44 esztendős Puhl - és a júliusi teszt idején szintén sérült Hanyecz István - ismét teljesítette a 12 perc alatt kötelező legalább 2700 métert, valamint az 50 és a 2 0 0 méteres sprinttávokat a megfelelő szintidőn belül.

Ugyancsak a játékvezetéssel kapcsolatos hír, hogy hétfőn megérkezett az MLSZ-be az a levél, amelyben az ISM felszólítja a szövetséget a játékvezetői ad hoc bizottság létrehozásáról szóló - és az ügyben folytatott vizsgálat szerint szabálytalan elnökségi határozat hatályon kívül helyezésére.

Az UEFA játékvezetői bizottsága értesítést küldött az MLSZ-nek arról, hogy az UEFAkupa első fordulójában melyik mérkőzéseket vezetik a magyar bírók.

Szeptember 16-án a Lokomotív Tbiliszi (grúz)-PAOK Szaloniki (görög) találkozót Juhos Attila vezeti, segítője Vámos Tibor, Balajti János és Kiss Béla lesz. Balajti János ugyan nem FIFA-partjelző (az UEFA-kupa meccsein egyébként elég, ha az egyik partbíró tagja a FIFA-keretnek), de korábbi határozott, jó teljesítménye miatt őt jelölte a mérkőzésre az ad hoc JB.

A küldést elsősorban a Zalaegerszeg- Kispest-Honvéd bajnoki mérkőzésen nyújtott ténykedésével érdemelte ki, ugyanis az ő jelzésére korrigálta Ábrahám Attila játékvezető korábban hozott ítéletét, és szöglet helyett tizenegyest adott a hazaiak javára Plókai .

Szintén szeptember 16-án kerül sor a Benfica (portugál)-D inamo Bucuresti (román) UEFA-kupa-mérkőzésre, amelyen Puhl Sándor fújja majd a sípot, munkáját Mező Béla, Tompos Zoltán és Megyebíró János segíti. Puhl Sándor térdoperációja miatt nem tu dott részt venni a játékvezetők idény előtti fizikai felmérésén, így ebben a szezonban eddig nem vezethetett magyar bajnokin.

A korábban négyszer is a világ legjobb bírója címet kiérdemlő Puhl (a tesztet sérülése mia tt szintén kihagyó Hanyecz István társaságában) szeptember 7-én pótolhatja a felmérést, s ebben az esetben a jövő hét végén már ő dirigálhatja az Újpest-Debrecen bajnoki találkozót.

Szarka Zoltán a Nemzeti Sporttól értesült arról, hogy - megelőzve az összes FIFA-játékvezetőt - az ő átlaga lett a legjobb a tudósítók osztályzatai alapján.

Kovács Attila MLSZ-elnök a felfüggesztése előtt heves harcot vívott a játékvezetőkkel. Az általa vezetett elnökség megszüntette a bírók viszonylagos függetlenségét, közvetlen irányítása alá rendelve őket, s ad hoc bizottságot hozott létre a játékvezetők ügyeinek intézésére. Ezzel ellehetetlenült a több száz tagú, független szervezetként bejegyzett Játékvezetői Testületet, hiszen megvonták a jogait. A JT tagsága és vezetősége mindvégig ellenezte az MLSZ döntéseit, ám a játékvezetői ad hoc bizottság intézkedései számítottak mérvadónak. Kovács Attila felfüggesztése után aztán az MLSZ élére kirendelt felügyelőbiztos, Bodor András egyik első lépése az volt, hogy visszaállította a JT legitimitását, és megszüntette az ad hoc JB-t.

Amint azonban az várható volt, Kovács Attila visszahelyezése után ismét elkezdődött a harc a bírótársadalom és az MLSZ elnöke között. Az elnök a visszahelyezése utáni első elnökségi ülésen máris fontpsnak tartotta megvitatni pz ügyet, s az ülés után be is jelentette: a nyártól ismét bizottsági formában kellene működtetni a játékvezetést, hiszen ezt a FIFA egyik körlevele is megköveteli.
Nos, ezt az állítást Nagy Miklós, az MLSZ JT elnöke határozottan cáfolja.

A JT vezetése természetesen ismeri a FIFA 490-es számú körlevelét, amelyet még kilenc- venháromban adtak ki, és a februári, a Kovács Attila által idézett levelet is. Ezért a márciusi közgyűlésünk előtt fel is hívtuk a FIFA illetékes bizottágát azzal a kérdéssel: van-e bármiféle kifogásuk az MLSZ JT működésével kapcsolatban? A nemzetközi szövetségtől azt a választ kaptuk, hogy nincs velünk semmi gond, az idézett felszólítás főként az afrikai országoknak szólt, ahol a játékvezetés nem önállóan, hanem a szövetség, vagy a liga közvetlen irányításával működik. A FIFA azt egyértelműen tiltja, hogy a játékvezető-küldésbe beleszóljon a szövetség, noha az ad hoc JB működése idején nálunk ez történt.

Nagy Miklós elmondta: a játékvezetőknek bizonyos értelemben valóban a szövetséghez kell tartozniuk, hiszen a nemzeti szövetségen keresztül tartják a kapcsolatot az UEFA-val és a FIFA-val. Ezeknek a feltételeknek az MLSZ JT eddig is eleget tett, és eleget tesz a jövőben is. A JT jelenleg is az MLSZ tagja, a hazai és a nemzetközi játékvezetői kereteket, a bírói költségtérítések összegét is az MLSZ elnöksége hagyja jóvá, a JT-nek küldöttei vannak az MLSZ közgyűlésén, tehát adottak a FIFA által megkövetelt szervezeti keretek. Nagy Miklós emlékeztetett rá, hogy a magyar futballbírásko- dás a legnagyobb sikereit éppen az elmúlt tíz esztendőben érte el, amikor testületi formában működött, és megemlítette azt is, hogy 1917-től 1950-ig önálló szervezetként tevékenykedett a Magyar Bírók Testületé, így Magyarországon hagyománya van a függetlenségnek. A JT elnöke ezért nem érti, hogy Kovács Attila miért ragaszkodik a - Nagy Miklós szerint egyébként alapszabály-ellenesen létrehozott - ad hoc bizottság újbóli felállításához, amellyel tavaly ősszel is megosztották a játékvezetőket, és alaposan rontották a nemzetközi megítélését is. Tavaly a korábbihoz mérten ötven százalékkal csökkent a nemzetközi küldések száma, s hat év óta először fordult elő, hogy nem hívtak meg magyar bírót az európai éljátékvezetők táborába.

- A márciusi közgyűlésünkön bebizonyosodott, hogy a játékvezetők és ellenőrök testületi formában kívánnak ezután is dolgozni, hiszen több, mint kilencven százalékuk így szavazott - fogalmazott Nagy Miklós. - A FIFA-körlevélben leírtaknak is megfelel a jelenlegi helyzet, tehát a magyar játék- vezetés jövője kizárólag az MLSZ-közgyűlés küldötteinek a döntésétől függ.

Válasz Nagy Miklósnak

Az utóbbi hónapokban, hetekben mind inkább fókuszba kerültek a játékvezetők, illetve a munkájukat koordináló szervezetek működése. Kiderült, hogy észrevehető ellentét feszül a bírótársadalmon belül. Ennek legújabb bizonyítékaként kedden jelentkezett szerkesztőségünkben Szabó Béla, a Budapesti Labdarúgó-szövetség Játékvezetői Bizottságának elnöke, aki korábban az MLSZ Játékvezetői ad hoc bizottságának tagjaként tevékenykedett. Szabó Béla néhány észrevételt tett a lapunk keddi számában megjelent „Sípszó után” című cikkhez. Az egykori játékvezető nehezményezi a cikkben megszólaló Nagy Miklós néhány kijelentését (az MLSZ JT elnöke a hétvégi Haladás-Újpest mérkőzésen működő és igen sokat hibázó Cserna László játékvezető vel kapcsolatban mondta el véleményét), mondván: a JT elnöke kijelentette, hogy az elhibázott bíróküldés többek között arra vezethető vissza, hogy az ősszel, amikor nem a JT, hanem a JB készítette a küldéseket, összekeveredtek a nyilvántartások, és rendetlenség uralkodott a játékvezetésben. Szabó Béla szerint az őszi bíróküldés elkészítésekor még Nagy Miklós vezette a bizottságot, ezért neki pontos információja volt a küldésről, így erre nem hivatkozhatna most. Szabó Béla szerint a tavaszi fordulókban a Játékvezető Testület a játékvezetők némelyikét rendre olyan mérkőzésekre küldi, amelyeken kellemetlen szituációba kerülhetnek, s ezzel a JT vezetői a „hozzá nem értésüket árulták el magukról” a tavaszi küldés során.

A játékvezetők munkáját értékelő JT-ellenőrök jelentése szupertitkos iratnak számít.

Az MLSZ Játékvezetői Testületének vezetői tehát kivételt tettek akkor, amikor a Nemzeti Sport kérésére közölték a Debrecen-Tatabánya Magyar Kupadöntőről készített játékvezetőellenőri jelentésben rögzített tényeket. A testület vezetőjétől, Nagy Miklóstól megtudtuk: a kupadöntő játékvezető-ellenőre Egervári Ferenc, a JT elnökségi tagja, a küldőbizottság vezetője volt, aki a nemzetközi pontozási rendszer alapján elkészített jelentésében Puhl Sándor értékelésénél összesen húsz tizedet, azaz 2 pontot vont le a maximálisan adható 10-ből. A jelentés külön kitér a mérkőzés után leginkább vitatott három esetre.

A tatabányai vezetők által számon kért első szituációban a jelentés szerint Süveges Zoltánt kellett volna elmarasztalni önveszélyes játékért, tehát helyesen járt el a bíró, amikor nem ítélt büntetőt. A harmadik góllal kapcsolatban nem foglal állást a jelentés, elfogadja a bírói ítéletet. A 92. perc eseményeiről a jelentés így fogalmaz:
„...a tatabányai játékos a büntetőterületen belül elrúgta a labdát, ekkor ellenfele - derékmagasságban - beleugrott.

Ez a szabálytalanság annak következménye volt, hogy a tatabányai 19-es számú játékos (Kiprich József) jól láthatóan, kézzel rálökte játékostársára (Süveges Zoltánra) a védőt (Bagoly Gábort). Ezért a büntetőrúgás megítélésének indokoltsága nem vetődhetett fel. A játékvezetőnek itt szabadrúgást kellett volna ítélnie a Debrecen javára.”

Az ellenőr tehát egyetlen vitatott szituációban sem ad igazat Tóth Bálintnak, a Tatabánya vezetőedzőjének, hibaként rója fel viszont Puhl Sándornak, hogy a mezőnyben több lökést nem helyesen ítélt meg (például a Tatabánya gólja előtt). Ugyancsak hibázott, amikor nem vette észre, hogy csaknem egy percig két labda volt a játéktéren, és nem lett volna szabad megengednie, hogy Szalma József vérző sebbel a pályán maradjon.

A videófelvételt a JT ellenőrző bizottsága is végignézte, és a tagok véleménye megegyezett az ellenőri jelentésben leírtakkal.

Puhl Sándort tehát nem büntetik meg, a hétvégén a BVSC- Gázszer PNB-s találkozót vezetheti.

forrás: nemzeti sport - 1999.05.10

Rájár a rúd Hanacsek Attila FIFA-játékvezetőre.

Az MTK- Ferencváros mérkőzés után, amelyet egyébként az ellenőr szerint 9-esre vezetett, felkapta a nevét a sajtó, sok helyütt emlegették, de egyszer sem az örökrangadón nyújtott teljesítménye miatt. Hanem azért, mert a találkozót a helyszínen megtekintő dr. Torgyán József fölművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter éles kritikával illette a mosonmagyaróvári bíró ténykedését. A miniszteri nyilatkozat olyan nagy vihart kavart, hogy még a parlament plenáris ülésén is szóba került Hanacsek Attila neve.

Az örökrangadót követően Hanacsek NB Il-es találkozót vezetett, és sokan máris azt gondolták: ez már a miniszteri bírálat következménye. Valójában a bíróküldés már hetekkel korábban elkészült, tehát mindehhez semmi köze dr. Torgyán Józsefnek. Ahogyan valószínűleg ahhoz a meglepetéshez sem, amely szerdán érte Hanacsek Attilát.

A bíró másnap délben utazott volna Fehéroroszországba, kollégáival, Mező Bélával, Gyarmati Tiborral és Bede Ferenccel, s már be is csomagoltak, amikor megcsörrent Hanacsek telefonja. Az UEFA JB titkára hívta, és közölte vele, hogy pénteken elmarad a Fehéroroszország-Svájc olimpiai selejtező - ezt vezette volna Hanacsek -, ezért ne utazzanak Minszkbe. Az indok: a pálya használhatatlan.

Hanacseket tehát kevesebb mint huszonnégy órával a tervezett indulás előtt értesítették, de a bíró fegyelmezetten tudomásul vette a változást, és készül a következő élvonalbeli feladatára, a Kispest-Diósgyőr mérkőzésre. A JT-nek is okozott némi kellemetlenséget a változás, csak nehézségek árán, az utolsó pillanatban tudta visszaváltani a csaknem egymillió forintba kerülő repülőjegyeket. A szokásoknak megfelelően, egyébként biztosan Hanacseket jelölik majd legközelebb is a pénteken elmaradt találkozóra.

Tartani lehetett attól, hogy Vágner László visszavonulása és Puhl Sándor sérülése miatt tavasszal már nemigen jut nemzetközi mérkőzés a magyar játékvezetőknek. Bár az európai kupaküzdelmek hajrájában aligha vezetnek meccset bíróink, az UEFA-tól azért rangos feladatot kaptak. Juhos Attila Európa-bajnoki selejtezőn fújhat és ellenőrként Nagy Miklós is Eb-selejtzőre utazik. íme a magyar bírók tavaszi nemzetközi mérkőzései, az UEFA és az MLSZ JT bíróküldésével:

Március 26. Fehéroroszország-Svájc, U21-es Eb-selejtező. Vezeti: Hanacsek Attila (Mező Béla, Gyarmati Tibor, Bede Ferenc)

Március 27. Csehország-Litvánia, Eb-selejtező. Vezeti: Juhos Attila (Ring János, Vámos Tibor, Ábrahám Attila)

Május 12. Bosznia-Hercegovina-Portugália, U18-as Ebselejtező. Vezeti: Szabó Zsolt (Hrabovszky András, Nyilas Csaba)

Március 31. San Marino-Spanyolország, Eb-selejtező. ÚEFA- és játékvezető-ellenőr: Nagy Miklós.

Ülésezett az MLSZ Játékvezetői Testületének elnöksége. A tanácskozáson részt vett az elnökség valamennyi tagja, így Huták Antal és Kőrös László is, akik vezetői voltak a múlt héten megszüntetett játékvezetői ad hoc bizottságnak is.
Az ülés elején Nagy Miklós elnök ismertette a tagokkal Bodor Andrásnak, az MLSZ felügyelőbiztosának azt a levelét, amelyben beszámolt a JT jogainak visszaállításáról. Ezután az elnökség döntött arról, hogy a JT rendkívüli közgyűlése március 5-én lesz. Abban az esetben, ha a folyamatban lévő ügyészségi vizsgálat hibákat talál az alapszabályban, a JT megváltoztatja az okiratot, s új elnökségi tagokat is választhat.

Ugyancsak március 5-én lesz az országos játékvezetői keret tagjai számára kiírt, korábban elhalasztott fizikai felmérés. Az elnökség megváltoztatta az egyes játékvezetői kereteket is. A partjelzői (asszisztensi) keretet ismét összevonták, így nincs külön profikeret a határbíróknál. Az általános rendezőelv az volt, hogy az elmúlt fél év csatározásai a játékvezetők táborában senkit ne hozzanak hátrányos helyzetbe. Ezért az ad hoc JB által magasabb osztályba sorolt bírók esetében elfogadták a megszüntetett testület döntését, ám akit a bizottság kizárt a professzionális játékvezetői keretből, azt a JT elnöksége visszahelyezte oda.

Azaz: Kiss Béla, Makai János és Megyebíró János élvonalbeli bíró maradhat. Az ellenőri keretbe is visszakerültek azok, akiket az előző vezetőség mellőzött, ugyanakkor még nem lehet a játékvezető-ellenőri keret tagja, aki a tavalyi év végén fejezte be a bíráskodást. A korábbi és továbbra is érvényben lévő szabály értelmében előbb legalább fél évig alacsonyabb osztályban kell ellenőriznie a játékvezetőket a visszavonuló bíróknak. Ez tehát azt jelenti, hogy egyelőre nem lehet országos ellenőr például dr. Bozóky Imre illetve Vágner László sem. Az ellenőrök között nem szerepel ezentúl Szabó Béla, aki lemondott a kerettagságról. Új tag viszont többek között Márton Sándor, aki fél évvel ezelőtt hagyta abba a játékvezetést.